7—8. szám 236
Számtartásetatisztika az ár- és hitelpolitika szolgálatában.
La statistiaue de: complabilités agricoles au service de la politigue des prix et du credit.
Résumé. Au point de vue de la protection
des mia-, il importe avant tout aue nous justifious authentiauemeut le prim de re- vient aui greve les produits de l'agrioulture liongroise. C'est la. statistigue des complex gui fouruit sous ce rapport les reuseigue—ments les plus prévis. Et puisoue, de nos jours, l'agriculture ne peut pas prétendre a une couverture entiere el to—
tale des fraie de production respeoli/Uemeut du priz- de revieut, il est absolumeut néoes_
saire de fia-er la limite inférieure du prim des produits agricoles (lui assurerait au moins l'ea—istence nue a la famille des petite
progriétaires.
Dans le tableau ], uous relevans la rentabilité de l'agm'culture, la consommation des fam—illes et l'écart gue ces deua' criléres ame/nem, par lá difference oonstatée, dans la fortune, en vampliguaut a un arpeut ea,- dastral de terre. Ces dounéea feront res- sortir gue les prid- acluels ue permetteut pas aug: agric-ulteurs powr a/iusi dire méme une
forme diemisteuoe modeste.
L'étude portaut sur l'utiliealion des ar—
ticles industriels par les ezploitations pagsaunes a également uue oan-emg impor—
tanoe, Le tableau 2 prouve aue les petite culti/va-leurs consomment relativemenl beau- ooup d'articles industriels pour leur progra usage et á Pinteutiou de leur famille.
*
Az árvédelem szempontjából legfontosabb az, hogy hiteltérdemlően bizonyítsuk mező-
gazdasági termeIlvéuyeiuk előállítási 'árdt. _
Ehhez a legpontosabb adattal a számtartás- statisztika szolgál. Idevágó kutatás—alol;
alapján minden évben megállapítottuk főbb termelvényeink előállítási árát. Rámutat—
tunk arra, hogy hány százalékkal kellene zi termelvények árát emelni, illetőleg az ipar—_
cikkek árát csökkenteni, hogy a nyershozam a termelési költséget fedezze.
Minthogy. ma a mezőgazdaság a termelési költség, illetőleg előállítási ár teljes fedezé—
sére nem tarthat igényt, ezért feltétlenül meg kell állapítani azt is, hogy mi az de alsó határ a mezőgazdasági termelvéuyelc
áraiudl, amely mellett a kisgazda és csn—
ládja még megélhet. Ennek az árnak res—
pektálása nélkül gazdaságaink feltartóz—
hatatlannl tönkremennének.
Az alábbiakban mindenekelőtt arra vilá—
gitunk rá, hogy a mai árak mellett mutat—
kozó jövedelemből megélhet—e a kisgazda és családja, vagy nem.
A gazdaságok jövedehneeősóge a mai
árak mellett. '
Számtartásstatisztlkai adatok felhaszná- lásával megállapítottuk a dunántúli kisgaz—
daságokra a mai árak mellett a mezőgazda- ság jövedelmezőségét, a család fogyasztását és a kettő különbségében mutatkozó vagyon—
változást (1 kat. holdra vonatkoztatva).
]. A gazdaságok iövedelmc és a család fogyasztása.
Le revenu des exploitations agn'coles el la consommation de la [emil/e.
Megnevezés —— Designation
5—10 10—30 30—40 'la—100 kat. holdas gazdfsígokban egy kat.
holdra jut —— Moyenne par arpmt
cadaxxral dan; les fermes ayant l'étendue indiauée m ::rpmt; cadmium:
forint —— florins Mezőgazdasági iövcdelzm (a vagvon is családi munkaerő együttes hozadéka. -— Revmu
agrícole (rapport totalísd du bien el de la main-d'oeuvn famíliale) 780 476 362 356 A család fogyasztása (élelmezési és ma ánköltsége) —— Consommat'ion dé la familia
(frais d'alimmlatíon et rat": personnels) ... 988 507 464 303 Hiány (vagyoncsökkenís) — Déficit (dimmulion de la fortune) ... 208 121 102 ——
Többlci (vagy ganpodás) —— Excédent (ou augmenlalion) ... -— —— —— 53
Ezekből az adatokból kitűnik, hogy bár
mindegyik gazdaságnagyság mutat fel némi jövedelmet, mégis —— a legnagyobb paraszti üzemkategóriától eltekintve _ a munka és tőke együttes hozama (vagyis a mezőgazda—sági jövedelem) nem fedezi a család szükség- letét s így a vagyonban visszaesés mutatko- zik. A mai árak tehát a gazdáknak szerény megélhetést sem biztositanak. A gazda és
családja verejtékes munkájának és tőkéjének együttes hozama is kevés ahhoz, hogy a leg- szerényebben megélhessenek. Valamelyes va- gyongyarapodás csak a legnagyobb üzemka—
tegóriában mutatkozik. A valóságban azon—
ban a helyzet ennél is rosszabb, minthogy a számított jövedelem normálisan felszerelt gazdaságokra vonatkozik. Tekintettel azon- ban arra, hogy a gazdaságok ma (zi háború
"('—8. szám
pusztításai következtében) a szokottná1 sok—
kal hlányosabban vannak felszerelve, kevés az állat, a trágya, ennélfogva hiányos a ta—
lajerővisszapótlás, stb., ezért a jövedelem a valóságban jóval alacsonyabb, mint fenti ösz- szeállítás szerint. Joggal állíthatjuk tehát, hogy ma nincs gazdaság, amely a maga meg—
erősítésére, felszerelésének gyarapítására fe- lesleget tudna előállítani.
A mezőgazdasági termelvények ámlnaJc változása. hogyan érinti a. különböző gaz-
daságkategóriák jövedelmezőségét?
A dunántúli parasztüzemekre megállapítot- tuk a nyershommnak piac és önellátás sze— . rinti megoszlását. E szerint a kisparaszt bú—
zából, rozsból, kukoricából alig visz piacra valamit.. Ezek a gazdaságok főként állatot, tejet, tojást, gyümölcsöt, zöldségfélét,burgo—_
237 "1 947
nyát, mézet, stb. vlsznek piacral) Igy az ő szempontjukból a búza árának emelésénél fontosabb ezen termelvények árának emelése.
Árpolitikánknak ezt a körülményt annál is inkább méltányolni kell, mert csakis így ne—
velhetjük rá kisgazdáinkat a belterjes gaz—
dálkodásra, ama" viszont létfeltételük.
Rendkívül fontos a parasztgazdaságok iparcikkfelhlasználásúmk vizsgálata is.
Az idevágó összeállításból megállapítható, hogy a kisgazda aránylag sokat fogyaszt a.
magáncélt szolgáló, illetőleg a. családot érintő iparcikkekből is. Ezért nem elegendő csak a gazdasági iparcikkek árait csökkenteni, de szinte fontosabb a háztartási és magánszük- ségleti cikkek árainak szabályozása.
Az árak arányosításánál figyelemmel kell lenni a felhasználás mérvére is. Nem azok—
nak az iparcikkeknek az árát kell csökken-
2. Iparcikkfelhasználás a dunántuli parasztgazdaságokban, az 1929—38. évek
átlagában, 100 kal. holdra vonatkoztatva.
Ulilisalíon d'arlicles induslriels dans les exploilalions paysannes lransdanubiennes, rapporlée á 100 arpents cadaslraux; moyenne des années 1929—1983.
Megnevezés —— Désignalion
5—10 10—40 40—100
kal. holdas gazdaságban —— Dans les fermes ayant l'étcndus índiguée en arpent: cadastraua:
Fl—florins 0/0 Fl—flon'ns 0/0 Fl—florins %
Gazdasági iparcikkek: —— Articles indus/riels de íerme:
Abrak, vetőmag, műtrágya, védekezőszer, stb. — P'ourrapes seas, sentences, engrais chimigue, maliéres de pré-
servation, etc. ... . . . . . 1.263 1473 769 13'76' 610 15177 Tőkcfennlanás —— Conservation du fonds ... 907 1025? 764 1369 474 ll'Ol Munkabétek -— Salaires ... 35? 4'16 572 1025 625 1452
Gazdasági iparcikkek összesen ——Articles industriels de fer-
me au total: ... .. . . 2.527 29'46 2.105 3T'í2 1.769 41'1'0
Háztartási cikkek: —— Articles de mérlege:
Húsfélék —- Charcuteries ... . ... 479 5'58 186 333 110 2'56 Cukor. só, rizs, fűszer, stb. —— Sucre, sel, fiz, condimenls,
etc. ... 691 8'05 417 f'47 20? 4'8!
Egyéb élelmilzerek —— Aulres viv'res ... 468 5'46 203 364 99 230 'Tüzelő világilóanyagok, liszfilószerek slb. —— Combuslibles,
matiéres d'écluirage, d'enlretie'n, elo ... 465 542 180 3'23 101 235
Háztartási cikkek összesen —— Articles de ménaga au total 2.103 24'51 986 író? 51? 12—02
Magáncikkek: —— Articles— d'usage personnel:
Ruházat — Habillemenl ... 1.860 21'68 981 17'58 5T3 13'31
Lábbeli —— Chaussures . .. (12 8'30 348 624 165 3'83
Egyéb — Aulres ... 1.377 1605 1.160 2079 !.280 2974
Magáncikkek összesen — Article: d'usaga personnel au
total ... 3.949 4603 2.489 44'61 2.018 4688
lparcikkek mindössze —— Articles industriels m talal gé-
rural ... 8.579 100'—— 5.580 101?" 4.304 1004—
teni, amelyekből a felhasználás csekély, ha-
nem amiből a gazda és a gazdaság aránylag többet szükségel. A bemutatott adatok arról is tájékoztatnak, hogy a különbözö termelő—eszközöket mily arányban használták fel a gazdák.
Az agrárolló kedvezőtlen alakulása követ—
keztében a magyar parasztgazdaságok már a
multban is kevés lparcilcket használtak, fel.m. Kulin S.: ,,Dunántúli parasztgazda—
ságok a számtartásstatisztika tükrében".
Agrártudományi Szemle 1947. évi 2. szám.
"('—8. szám
Különösen az 1930—es évek agrárválsága
után csökkent nagymértékben az iparcikkfeL
használás. A kedvezőtlen termelőeszköz—árakra, vagyis az agrárolló kimélyiilésére a gazdák a fogyasztás nagymérvű csökkentésé- vel válaszoltak. Azóta a termelvények és ter- melőeszközök árviszonya még kedvezőtlenebb , irányban tolódott el; Ez a körülmény szük—
ségszerüen a fogyasztás (lparcikkfelhaszná- las) további csökkenését vonja maga után. A csaknem végelgyengüléshez jutott magyar mezőgazdaság a magas ipari árakra mással nem felelhetett, Ez viszont az iparra is vég—
zetes következménnyel járhat, mert a fo- gyasztók zöme a mezőgazdasággal foglalko—
zók köréből kerül ki. Kölcsönös érdek tehát az árak szigorú revíziója és arányosítasa.
A mezőgazdaság hltelkérdóséhez.
1929-ben és az azt követő válság éveiben a
gazdák adósságuk egyrésze után 14% kama—tot is fizettek. A tőkék átlagos kamatozása
viszont alig 1—2% volt. A magas kamatte-iher miatt tehát __ noha a kisgazdák nem
voltak eladósodva (100 F cselekvőtőkére ugyanis még 10 P teher sem esett), ———- a tisztahozam (vagyis a cselekvőtőke járadéka) nagyrészét az idegen tőketulajdonosok (ban—
kok) vitték el.
Ezeket a kérdéseket az 1929. évről beha—
tóan vizsgáltuk. E vizsgálatok szerint
238
1 kat. holdra esett:
Cselekvőtőke . . . 1860 ]?
Teher . . . , 115 P
Teher a cselekvőtöke 6.18%-a
Tisztahozam . 23 P
T isztahoznm a cselekvőtőkét
kamatoztatta . . 1.25%-ka1
Adósságknmat . . . 10 P Az adósság után fizetett ka— '
mat (átlagosan) 8.75%
Avlősságkamat a tisztahozam-
nak . . . _. . . 431509/0-31.
A közölt adatokból megállapíthatjuk, hogy
1929- ben a számtartási ellenőrzés alatt lévő dunántúli kisgazdaságokban 100 P cselekvő-
tőkére mindössze 6.15 P teher esett. Mégis
l 23 P (1 kat. holdra eső) tisztahozamnak
majdnem felét, több mint 43%-át (10 P—t)
az idegen tőke (bank) vitte el, noha a ka—matláb az összes adósság után nem 14%, ha- nem csupan 8.75% volt.
Ebből az összeállításból is látható! hogy a
hitel csak addig produktív, míg arányban áll
a gazdaság jövedelmezőségével. Különösen ve—szedelmes a magas kamatláb az építkezési,
telekvásárlási, telkesítési és egyéb w a tő—
két lassan megforgató -—— befektetéseknél.
Fenti fejtegetések beszédes bizonyítékai an- nak, hogy a mezőgazdaság az ár— és hitel- kérdés terén míly hátrányos helyzetben van- Helyzetének megjavítása nélkül a magyar mezőgazdaság tőketerjes irányt semmiképen
sem vehet. Kulin Sándor
. A gyáripar 1946 ban és 1947 első felében.
L'industrio manufacturíére de Hongrie en 1946 et dans la premier. moítíé de 1947.
Rágumé. Ouoiaue les perturbations de la.
guerre ne l'eussent plus gene, l'industrie ma-
nufacturiére de Hongrie a d'ü toutefois tra.
valiller en 194 6 encore dans une atmos- phere assez nualsaine. Les plaies occasion—
nées par la guerre ont commencé a se cicatriser, mais la pénurie de matieres pre—
mieres, les difficultés du transport et une
ínflation fiduciaire sans pareil mente sur le plan mondial ont pvaraI/ysé le rythme de la production, Aussi est-il gue le progrés realisé da/ns ces conditions par l'industriemanufacturiere hongroise en 1946 peut a
juste titre étre gualifié diadmirable. A cet égard, le graphigue I, d'ressé d'apres, les enguétes mensuelles et partlelles, nous ren seigne suffiaamment.Le progrés ressort bien du fait gue parmi les 4.629 usines, celles gui ont dü toujours chómer ne représentaient plus gue les deux
tlers du nombre de l'année d'almmt ( tableau 1 ).
La durée d'ea'ploitation a essential-lement augmenté, passant d'une moyenne de 195—
journées par nai/ne a 245. Et aussi la durée des suspensions d'ezploltation ne mental?—
plus gu'a 60% de celle de l'annee precedente (tableau 2).
Les acc'roissements observaubles dans .la
puissanee des machines motrices et des mo.teurs électrlaues (tableaua- 311 el 3b) rendent"
compte (tune part de l'aetivlté de l'industrie manufacturiere mise Wu service de la recen- struetion et, de l'autre part, de l'étendue de:
acauisitions faites par elle. La consommation—
d'énergies enregistre également des augmen—
tations importantes. La guuntlté du char-bon utilisé (36.5 millions de (1) signifie un groa- síssemenl de prés de 3/4e par rapport a 1945 :' celle de l'huíle minérale (1.5 million de a) en,
