A számtartásstatisztika üzemtani és agrárpolitikai feladata

ll—-12.szán

száma, mint említem/ük, G-tal múlta felül a

utolsó békeév'ben müködő kirendeltségek szá—

mát. Az első segélybon részesítettek száma.

1947, első felében (4302) már majdnem el—

érte az előző osztondő teljes évi adatait (4364), a szállított botegekó pedig (19.337) felül is múlta azokat (11.980). Ezzol kapcso—

latban természetesen jelentősen megnöveke- (lPtit a jz'm'miiivok által befutott kilométerek száma is, moi-t, míg 1946-ban az egész év folyamán 308405 kin—t tettek mpg ;) 20 ki—

l'Pl'ldOll'SÓL': montíikoosijai, addig: 1947 első fo—

lében a 60 (kil'HlldellSÓg szolgámtálban álló járómüvok ogy félév alatt 483325 km utált, futottak be.

416 1947

A Vármegyék és Városok Országos Mentő- egyesülete a háború óta eltelt két esztendő alatt igen eredményes munkát végzett s az itt bemutatott adatok bizonyítják, hogy nem/- ami: elérte a béiresztnronolat, hanem némeby vonatk zásában még (előbbre is jutott, Ez a szép fejlődés mmónyt, nyujt: arra is, hogy nem- sokára sikerül megvalósítani azt a célt, hogy sehol az országban egyetlen beavatkozásra szoruló sto nélkíilíizzo a sokszor életet; jelentő első segélyt és minden esetben módot, s lobo- tl'iséget tudjon nyujtani a hosszabb kórházi ápolást, vagy komplikáltabb orvosi beavat:- koziást igénylő betegek megfelelő elszállí—

tására,

A számtartásstatisztika üzemtani és agrárpolitikai feladata és módszere-))

Les táches et les méthodes, en matiére de théorie de [exploitation agricole et de politigue agraire, de la statistigue des comptabilitésh

Résumé. A part log huts ímlixpensablos (lme comporto ln start-ti.?t'ioue agriroolo géná- mle ou officielle on motíém de politíouc ugrat-ro, la statistiouo (les comptnbiliiós (5760 de l'onregistrmnont Monitor et annuel dr Io rentabilz'té dos o.;—ploz'tottons oyríoolcs n pris magnom progresstatement uno impor—

tance capitalo. Cette derniero a donor com- nnrtiments: 1. lm statísttaue de kamatot- mh'on gut óchelonno les ranseíonmnonfs' d'une forme détmwí'náo Rut" plusieurs annéos co'zműcutivm, ot 2, In statistíguo (líte (wri- cnttu—mle (lui indtmie los dOn-lZ—ÖGR (lo plusieurs for-mos pour mm mmno ünn—(fe ou en mo—yomms de ouemum an—nűes. Tündi—8 (nm lo. xtotíxtr'guo agri'oolo générale on off'íoiollo est uno doomnc—ntatíon (tn masse (mi ótablit, en dehors den ort-(tres: de,—? dionrses exploi—

tations, lo mndomont finom—ter de vagni—

culture tout cntiöt'c: la ([mtmtt'té, Io ()nfllitó, ha distribution ot Io p*roportion du olwptel mort ot otf on, pnr earemmo, ("L Pintentton

dlun (aa-amon de la capacité ot de la

físoal—itó de l'apMoultn—ro, le rovonu national de cello-ci, — la, stntistiouo dos cmnptabüités, ayant une valeur doouJ'zbcnta'ü'e plus on moins roprésentoftro, (hm-%o, oonfornuímont () la nature o—rganfauo 'momve (leve exploitation?

(Lariooles ot tallinni mr llcnsomrble dos comptos (lm formas prime; tsolűmont, la

i'mmhítité des (li7,'07'—'s*(?3 exploitations, dns

(ll/17078 rag/ons, rág/ions d'avplottavtío'n et de l'agrioultu—re du pays ontirm', san? partm- de ne (ne'outre ses mohos de politm'zu; nomira, ollo apporfo m contribution () Z—a thóoríe (lo l'eámloítation ct mille de .s—(zs com—cim ím cafplo'itawnts'.

IA Magyar Statisztikai Társaság 1947

november 19-i ülésén tartott székfoglaló elő—

adás. — Conférence de t'Öception hm úr la- sóonoc du 19 novmnbro 1947 de Io Société

Hongroise de Startistigne.

Lo slotís'tz'gue ogrioul-fumlg d'ordm poti—

tiaue (Lyra—irc peut ötre (ircsgóo som une forme Voluptírcmcnt simple, mais (ítani ("(jaulmncnt uno statistiouo moss-too á ren—

gnomcnts oofrióg, on lta. posora, sw nn fomlmncnt aussi Largo gye possible. C'est aula Úntéricmr dos dirorsos catégories:

formas nnirnes de 1—5, petites' formes gang/sannes de 5—20, former? paysannes de 90—30, ora—714109 formos paysannes de 30—50, formm m'i-moyonnes do 50—100 ot fGTm—GS moz/onnes auxdcsmm de 100 arponts ondos- fra/um (urn mrpent ca-darsztral éautoont a 0.575 hmmm), scale une Rtatistiaue indi—

(f(ltiilít? dos vomptabilz'tóx, ombmsaant un nombre suffixant (to fennta, peut fouwvtr dm átfedi-re.? et des oriontations concernant los orüérex gun TOíCí: appróoiat—ion (Jn poli—

tujno aim-aim dos (Dimmu; system/68 (Lo onl—

íure et de forme ; assicttc de l'impöt fondor, de linmot sur le revenn et de celui sur Im Diem: on proportton du rende- ' _fínancim' (la la term établi pot/r Zo til/no; r'r'űdít uorioolo a. un tanar d'i/n—

.fm'ét proportionnó (; la rentabilitá de la, forro: constatalíon de la capacité de Winfield-Num á Supporlor los ohorgox et de m róxistanoe avult Mises; conclusion de de oommcr ;e ; rmnmnbrcnwnts ; Ágai/ions; oomparoímn, sous l'aspoot de Z'óoonomío zim—(fe et do l'économio nor i'ionalo, du, Tondemonl finavnoior de:; cr—

ploítotions nemm, pontos) ot m'i—n'zoyonnes;

ráolenmntrblíon de [la oroductíon, du ra—

cviioillomont ci do la collmtc (In oló; oróaltion de ooopérant'i'ros modemes do orodmrtion et dr: vonta; statistimm (los pm— mise a/n seir- rice de Voyriculmm dirigóe, eletet-(Láng nécessaire dl lo fix-nííon des prix des produits ((!,'I'í(*l)7(38 en wolmrfíon des mia: dos instru- v/wnts de la, wodm-lion (zt dos articles indus- Irícl-s; Unit-n soimwo lflpplííülőű de l'ewploi-

11—12. szám

müon dgrieole et science de l'evaluotion du noventa de ld terre, .

[m rovanchg! lo stotistigue (lm-ienlturale rentrant dans la thóoríe de Pewploitation est tn'e'e de lo moz/enne des renseígnements se Tommy—lant a des territoires rest—reints, antant homogenes one poxsible du point de vue des conditions natuwelles et éeonomigues, r': des rag/ons— de emwmtabibáte eonzrprenont

!: on 8 emnl'mltaltíons dlune 607'Lt07l0/7LC'8, d'une xiiuntíon tonoomphígue, d'une ona—líte' du sol et d'nn (?uuinement (analog/nes on would/Mm, et a une région réunfi/sxont plusieurs de neg rauons. Lo mise en parallele dex données mouennes de plusieurs rag/uns 'remcmblants- fonrnít des preulocs sur les fenn *r'iűs varnom—rio!ionos (ln—ar; rá!/ions d'exfploifa/tions. (Test par le nomiroehement des nmyennos ínfőresmnt les dinorses regions fl'ernploímtíonx ou'on aboutit (iz/J; [)1'1 eines fondd nmwr de lo tluíoríe diomonisaition

iloímtiom. ÁNJ' fins d'un dove-

!onnenent d donner d, la fluíoríe (Pew- nloimrfon, lfon dolt notrrznnnent oomnléter l'on nine méthode da7d'llütil,"(3 par les résul- mfs de ld mnmbílílö, ee oni imnlione une unilhode stalmtigue induetíre. f'lfin oue nous mmm-on,? Rdísír l'oetion emel'eee par les fori'oum d'erploífafion: les oonditions de la 7'n'oduetíon, now dei-om (?(farrter ln nermnnalite du (*uli'i'mufenr, (ta oni ne peut

so faire "mm l'aide d'une méthode statis-

llrjue, 3051 lo moyenne, (M"CC hít/?!Cllc les resulmm índiriduelx peuvent etre trans—

fomnós en des ehíffrex— moyens objectifs, mm d de: vonwdrouiszons. ha, statistioue de la them—ie de Pöconomíe (llegz'ploitdlion o done pour Melle (kotont—ír, sur Ld base des moll/ennel,- (fofneer'nant lex groupe? de eom- puraisom obtenues des cmnloitotíons ado"- (mdtps, [es l'égullayrílös lnllárenlos aux gen/re.? dlea'nloitotiong et ri ld culture inten- xl-ve. En theorie de l'e'oono'mie dlee-ploitotion, les— plan: róeentes Teeherohes sur la loi dite du v'endemmrt finaneier moyen sont fondóes sur la elaltistioue de ld eomptabilité d'un groupe raisonne' de plusieurs fermes.

Ld trov'eieme táehe de la slatisiioue des .l-onwtidbilítás dugni/collea- eons-iste enfin dans im eonseils d fonrnir durr; diverses ea?- ploítofíons: la statistioue des fermes prises la'—lement et plns encore ln méthode com—

poravtive de la, stotísfioue onríonlturarle repondent a ce but, Nous: proeöderons olors sur lo fen/ille (li—te dllappréeiation de fagon ri com/power llewploi-tofion en ouestion seulement á la meg/enne de celles (lni.

Molisent un reivenn net salisfaisant (e.t- 77loimtions-types), afin dlaamnzen—ter leur rentdbilite. Les rexrultdts des e.tploitoxtions on lya, meg/enne est (lepavsse'e doivent, en outre, etre eonmwrás d oend- des ew—

plo'itdtions—cléx, afin one les premieres puissent parnenir an mem-e niveau. '

eln eoni's des anuóec 1931—1944, le

417 1947

Centre de Comptobilite de Debrecen a eoordonné statistioneínent les résultats denen-on 1.500 petites fermes et l'Institut d'E'iz—ploitdtion ogw'cole d fourni entre 1940 et 1941, des eonsells a, 600 petíts onltii'nteurs enreg'istrant le'zm's receites et depenses. Pour fennáe 1947, llon nm'se sur environ 150

fermes pause/nncs.-

Les táehes one nous re'nons düínonoer sont TÖFÖÉHÉS d'une importance particuliore en Hongrie, com—nie on pc'edonlrinent les petites propriótés. Lo eolution de.) prool—mnex de ce (;enre est conrfíee all Oenlre de Comptdbilité des petits oultiedtenrs _fo-netionnont (lunprös

(le Institute (lű'ixploímtíron, a_orioole de

lflx'niversüe des Scwnoen noroi'res; les éeolies mot/enne: dlomríonlfwe et les óeoles d'dppli—

cation des fernrim's, ensuite les eom'iees ugri- rolee _u opportent leur eonoours.

*

A statisztika a Jiioza'ígazdasz'ig területén is, mint ü, n. hivatalos nagy álltalános mező—

gazdasági" statisztika már régen nélkülözhe- tetlen nemzetgazdasági feladatot tölt be.

Újabban mindinkább nagyobb t'ontossáát'a tett azonban szert mellette az egyes üzemek éves, rendszeres szz'mitartásából készített szo',mtdrtáesmtiszti/ga, amely kétféle: az egyik az üzemstdtisztikn (azelőtt belső vagy függő—leges statisztika), amely egy üzem több egymásután következő évéről tünteti fel a számtartási adatokat, míg a másikat, amely több üzem ugyanazon egy esztendejéről, ille—

tőleg azonos évek átlagában tartalmazza azo- kat (számtmrtásí) lnwőodvddságsi eti/fá- ndl; 1 nevezhetjük (régebben külső vnf'v víz—

szintes statisztika volt a neve). Legelűs ir azt kell hangsúlyozni, hogy a kétféle, tehát egyfe—

lől a hivatalos vagy általános mezőgazdasági

statisztika, másfelől az üzemstatisztik: ós

mezőgazdaságstatísztika modseere közt a kü- lönbség lényege az, hogy míg amaz a mező—

gazdasági üzemegészből mindig csak egyes részeket emel ki és az üzemegészot s annak a, jövedelmezőségét vizsgálódásaim'il figye- men kívül hagyva a mezl'ígazdaság vagyom tárgyalnak a mennyiségét, minőségét és el—

osztását mutatja ki, addig emezek az egyes üzemek jövedelmezősógszdmitás-i adataiban, ú, n. számtartdsdbol úgy keletkeznek, hogy abból vagy az üzem maga vagy a számtan—

t'ásl központ, üzemtani intézet egy üzemre vonatkozóan üzemstatisztikát, illetőleg több üzenn'o vonatkozóan mozőgazdaságstatisz- tirkát készít. Az üzemstwtisztl'ku és mező- gazdaságstatisztika tehát az egyes üzemek jövedelmem'íségi eredményei alapján az üzem- ogész keretében végezve a kutatást, az 3 Sogowe: Rechnungswesen Wirt—

sclmftlichkeit im Landbau.

und

11—12. szám

egyes üzemek, illetőleg az azokból össze

tevődő számtartási körzet, üzemi táj,; vidék,

országrész és az egész ország mezőgazdasá—

gának jövedelmezőségét tárja fel, A mező—

gazdasági üzem organikus természetéből az következik, hogy ezek a jövedelmezőségi statisztikai vizsgálatok csak az üzemegész keretéb—en történhetnek, vagyis sohasem szabad a vizsgálatnál a jövedelmezőséget figyelmen kívül hagyni és még akkor is.

amikor csak egy üzemágat vagy csak egy vagyontárgyat vizsgálunk, azokat is az üzem jövedellmezőségével kell összefüggésbe hozni.

Elengedhetetlen a feladata a hivatalos vagy általános mezőgazdasági statisztikának, amikor mind nemzetgazdasági, mind köze lebbről agrárpolitikai célokra a jövő út—

mutatása véffett a mezőgazdasági vagyon- tárgyak mennyiségét, minőségét, összetételét és arányát, vagy pedig a mezőgazdaság nem- zeti jövedelmét vizsgálja pl. a mezőgazdaság ' teherbíróképessége és az adózás céljára; de éppen olyan, nagy ma már a számtartási mezőgazdaságst—atisztítsa, nemzetgazdaságb agrárpolitikai feladata is; anyaga ezenkívül üzemtudományi (üzemszervezástani) és má gángazdasági (üzemi tanácsadási) célra is hasznosítható és értékesíthető.

A mezőgazdaságstatisztikán alapuló üzem—

gazdasági kutatás 'számtal'tásstaltísztikaí módszere a megvizsgált anyag mennyisége tekintetében is különbözik az általános mező- gazdasági xstatisztikától. I. Az általános vagy hivatalos mezőgazdasági statisztikának az ország, országrész, üzemi táj minden egyes birtokának vagy üzemének az adatait (szántó es a többi művelési ágak megoszlása, ter—

mésátlagok, állatállomány, holtleltár stb.) teljes egészében kell tartalmaznia, tehát az rendesen teljes mértékű tömegmegfigyele's, vagy legalább is a lehető legbőveblb tömeg- statisztikával végzi az egyéb agrárpolitikai vizsgálatokat. míg II. a számtartási üzem- és? mozőgazdaságstatisztika kisebb—nagyobb mértékben mindig csak reprezentativ. És—

pedig még szintén egy nagyobb anyagú, tönwgmvegfigyelóssserá számtartásstati—sztika átlagával kell dolgoznia az 1. a közgazda-sági, agrárpolitikai célra szolgáló mezőgazdaság—

statisztikának avégett, hogy egy üzemi táj,, vidék, országrl'sz vagy az (gés—z ország terv—

szerű irányított mezőgazdasága ne csak nagy teljesítményű, hanem jövedelmező is legyen.

Ezt a célt is tehát nem annyira a teljesit- ményeket mutató általános mezőgazdasági statisztikával, hanem :1 jövedelmezőségi számtartásstatisztikával lehet elérni. A nem—

cetgaedasá—gnok ugyanis nemcsak az az er—

418 1947 ,

delce, hogy sokat, hanem az is, hogy ugyan- azt a lehetö legolcsóbban, a legkevesebb anyag felhasználásával termelje, hogy a lisztahaszon minél nagyobb legyen. Minél nagyobb anyagú tömegstatisztikából áll elő aztán ez a mezőgazdaságstatisztrika, annál értékesebb adatokat szolgáltathat a sikeres tervszerű agrárpolitikához. Ezzel szemben a lehető legszűkebb, a természeti és közgazda- sági viszonyok tekinteteben minél egyezőbb területeken, a hasonló nagyságú, fekvésű, tolajmínőségá és szert—erem 6—8 üzemből kell készíteni (; mezőgazrlaságstatisztika 23 üzemswryezési (üzemtudományi) és 8. üzemi tanácsadási (magángazdasági) számtartás statisztikai anyagát, amely célra az általá- nos mezőgazdasági statisztika természetesen Eláll" nem felelhet meg. Az üzemszervezési és üzemi tanácsadási feladatú üzemgazdaság- statisztika a tömegstatísztikát tehát nem használhatja és azt agrárpolitikai célra kél]

átengednie, ehelyett alkalmas összehasonlí- tási üzemszervezési alapelvekkel és tenye- zlőkkel kell dolgoznia s feladatához csak any—

nyi homogen üzemet lehet egy csoportba fog—

lalnia, amelyek átlageredményei normális adatok gyanánt jutnak kifejezésre.

A mai belterjes mezőgazdasági üzemekben úgy az egyes üzem előrevitelére szolgáló ü. n.

üzemi tanácsadás, mint, azon keresztül vég- eredményben az ország mezőgazdaságának fejlesztését ('élzó agrárpolitikai irányítás, va- lamint az üzemgazdasagtan fejlesztése már nem végezhető azzal a monografikus leíró, csak kevés számadatot tartalmazó, egy—két üzemet összehasonlító módszerrel, amely ak- kor volt alkalmas, amikor inkább a természeti termelési tényezőktől függött a gazdasá g ered- ménye és a külterjes üzemformák egészen tipikusak voltak, hanem az üzemstvatisztilcai és meg inkább a mozögacdaságsmtisztikai ("igazolt—a.s(nzmó módazert kell erre a célra alapul használni. Mivel azonban a mezőgaz—

dasági üzem ma már általában igen sok iizefmágból tevődik össze és mivel az egyes üzemek gyakran nem mutatják az üzem- íormáknak határozott típusait, hanem át—

meneti formáit is, ennek folytán az üzemi formáknak rendkívül nagy változata lesz, amiből önként következik az, hogy üzem- tudományi és üzemi tanácsadási célra a ha- sonló gazdasági alapú iizei'nekb'ől statisztikai csoportokat szükséges alakítani, hogy ezen csoportok átlagából egy konstruktív üzemi egyed álljon elő. Az üzemszervezési statisz- tikai esoportképzésre megjegyzendő azután, hogy minél jobban érvényesül az üzemvezető

egyéni 'kégwssége és így minél változatosab'

11—12. szám

bak az üzemek, annál többet kell venni egy csoportba; ellenkezőleg, minél tipikusabbak az üzemek, annál kevesebb számú üzem cso- portositásából lehet átlagot képezni. Éppen így minél változatosabb a természeti és a közgazdasági viszonyok folytán a statisz—

tikai anyag, annál inkább fel kell azt osz—

tani átlagolás vége—tt olyan csoportokra, amelyek csak a homogén tárgyi alapú üze- mek adatait tartalmazzák. Ez indokolja te—

hát a csoportképzés szükségességét, mint az üzemgazdasági statisztikai, összehasonlítás előfeltételét, Mivel az egyes üzem eredmé—

nye, mint az egyéni intézked—ések követikez- ménye, az egyébként hasonló tárgyi viszo- nyok közt az üzemvezető és munkatársai egyéni képességétől függ, egy csoport tárgyi- lagos tényezőinek eredményei csak az egy/ém?

képesség leglehetőbb kikapcsolása mellett állapíthatók meg, amely kikapcsolás a sta- tisztikai módszerrel, az átlaggal végezhető, amellyel az egyéni eredmények tárgyilagos összehasonlító normák/'az alakítható/c át. Ha a hasonló talajminőségi, időjárási, piaci, munkaerő és munkabér viszonyú üzemek cso- portjából készül az átlag, akkor lehet vi—

szent _ az egyes üzemek eredményeit az átlaghoz viszonyítva _ a különböző egyéni képességeik hatását kutatni. A hasonló ter- mésmti és közga'zdvasz'igi viszonyú, tehát egyező objektív tényezőjű körzet egres üze—

meinek eltérő eredményeit az üzemvezetők különböző egyéni képességei adják. Hogy ezt ,, kiküszöböljük, készítjük az átlagot, ami az—

tán az objektiv tényezők normális eredményét tünteti fel, mert az átlagos iizemvezetői ké—

pesség eredményét mutatja. Csoportkéfpző té—

nyező lehet pl. az egy számtan-tási körzeten belül a különféle szaktudás is, amikor a hasonló természeti és közgazdasági viszonyú körzetben külön mezőgazdaságstatisztikai átlagot készítünk a csak elemit, külön a gazdaképzőt, külön a középiskolát végzett gazdálkodók és külön az okleveles gazdák által vezetett 4—5 üzemből álló csoportból, amikor az eltérő eredmények már teljesen az egyéniséget mutatják s az egyes átlagok a különböző mértékű szaktudást, illetőleg _a különböző iskolát végzettek eredményeit nyujtják.

Az üzemgazdasági kutatás legújabb törvé—

nye lett tehát Sas/amel szerint a közepes- fvagy útbaghozam törvénye, ami az egyes üzem szánnak—tási eredményeinek több évi, illetőleg a több üzem megfelelően alakított csoportjának számtartási eredményeiből ké- pezett ugyanazon egy vagy több évi

1 Sagawe: Id. m,

419 1 947

számtartásstatisztikáján alapszik. Ez a tör- vény azt jelenti, hogy pl. a növényter- mesztés vagy az állattenyésztés teljesítő képességénél csak a minél több évi és a hasonló viszonyü üzemcsoportok átlagered- lnényeivel sza—bad számolni. Mindenféle sta—

tisztika összehasonlításra szolgál, mert ,,a statisztika lelke az összehasonl'itás".1 Az egyes üzem statisztikája szükséges az üzem—

szervező számára, mert csak abból kaphat

több évi, tehát a véletlenségektől (időjárás- tól stb.) független, normális irányadó adato—

kat. Minthogy azonban az üzemvezető az üzemstatisztikában üzeme évi adatait leg- feljebb az előző évek számaihoz és azok át—

lagához hasonlíthatja, be kell látni, hogy a saját egyes üzem statisztikája az illető üzem, számára még több évi áttekintés mel—

lett is elégtelen az eredmények kellő elbirá- lásához és okozati megítéléséhez, Csak a több, hasonló természeti és közgazdasági m'- szonyú üzemekből képezett csoportok mező—

gazdaságstavtísztikáján keresztül való össze- hasonlítás mutatja meg 'az összehasonlított üzem vezetésének eredm—ényes nagy ered- ménytelen voltát, mint az üzemvezető intéz- kedéseinek következményeit. A legpontosabb organikus kalkulációk sem elegendők az üzemszervezés javítására magán az egyes üzemen belü], azoknak a helyébe a meg:—

felelő *esloportok jövedelmezőségi eredményei- nek üzemrentiszer és beltenjesség szerinti mezőgazdaságstatisztikai összehasonlítás'ának és elbírálásának kell kerülnie. A statisztika ellenfelei itt azt mondják, hogy a kérdéses intézkedésekre visszavezetett eredmények 'a valóságban gyakran más, nem a felismer—

hető körülményekre vezethetők vissza. Ez lehetséges, vagyis téves következtet k előálflhatnak, de ezek (sak a statisztika hi- bás alkalmazásának a következményei. A statisztikai vizsgálati anyag kellő mennyisé- génél és megfelelő csoportok képzésénél ilyen hibás alkalmazásoknak mindinkább kevésbbé szabad előfordulni, mert ekkor már megtudjuk azt állapítani, hogy az ered- ményeket a talaj, "az éghajlat, a piac, az áralakulás, vagy a többi objektiv tényezők, illetőleg másfelől az üzemvezető egyéni ké- pességéből folyó intézkedései hozták—e létre.

Az üzemgazdaságtan fejlesztésére szolgáló ezen Számtartásstautisztikai indulatain vagy racionális módszert a leíró monográiiia és ;) (led—aktív módszer hívei kezdettől fogva tá- madták. Meg kell azonban állapítani, hogy a legtöbb támadás a téves alkalmazásokra vezethető vissza. Ahiányos általános, elmé—

1 Saga/we: Id. m.

MW 12. szám.

1947

leti üzemtani ismereteknek elsősorban éppen az az olna, hogy a szaimttartásstatisztikn üzem—gazdaságtani módszerei nincsenek meg—

felelően ismertetvel így pl. kifogásolják ma- gát a statisztikai átlagot is, vagyis az egész statisztikai eljárás lényegét és azt mond—

ják, hogy az átlagképzés a sazáxntar'tí-ás- süatistztikában azt jelenti, hogy a heterogén üze—mok összeolvadnnk és egy olyan átlag- szoivvozetet adnak, amely nem élotakóiws, onnólfogvn nem is tekinthető tipnonn—k. 332"—

zeil szemben előfordulhat a va—lónáglmn a homogén iimmokln'íl álló csoportból képezett :itlng'l'inn megtentositntt iizom, jóllehet, annak ola'ífonlulása noni sziiknégm. igaz, hogy a multban a nom megfelelő csoportok és így n nem helye;—1 átlagok képzése is előfordult, mert ogyszer túlkovós iizoimnel akartak iizom—

tani (*S tanácsadási célra nwzi'igztzdnsz'ig- stntinzti'líát késziteni, máskor mog a nagy- számok törvénye kedvéért tömogstatisztiká—

vol nagyon eltérő tei'mónzoti és kozgazda—

súgiholyzotü iizemoke'tt foglaltak összoés így lwtorogxón üzemekből képeztek a fenti célra át- lagot. Ha azután egyes körzetre és iizoini tájm a termeléstochnilmi haladás, a kni—

túrn, a szellemi képosnóg, az iskolázottság

és a szaktudás igon nagy különbsége ot; mu—

tat, csak a legnagyobb *oli'Svigyázn ttal szabad anniógiás következtetésoket levonni, viszont ellenkezőleg az tolltémf—nokot így kell nwnúlln- pitani. Az egyes (izom szervezésére és inná—

csolásuira készített nio'zi'ígazdasz'igstntisztil—xá- ban fontos annak az (eldöntése, hogy ay, üzem- vezetői és szolit/"csőr", képesség eltérésének megvizsgálására milyen nagy 83á'i?'lú úzo—

mot kell egy (,fxopo—rtbu venni. Az ilyen irányú tanulmányok szorint az emberi ké—

pessógnok, miimt jövede]mozőslégi tényezo—

mak o kutatása nem kövotol sok iizmnot a CSODUI'i'kÓDZÓSLhth Az mnlwri luipomőg okozta nagymérvű n'ódúst egyébként: ter—

mészetesnek kell toki'ntoni, mert. ellenkezően :: túlcselkély szóródlásbói nzt lehetne gon—

dolni, hogy az illető hasonló tárgyi helyzetű

csoporthnn csak kiváló vagy csak ;:ympgo iizemvezetőik "amink, ami a. való életben Minos meg. Eilről a! léi'ilúsről töm; tunni—

mfiny _iolont, meg különösen ],aurto'l ur swríjvi üzemekre. Nálunk ilyen kutatás—t még nem végeztek.

llántuk az előzőkbon, hogy az üzem- statiszt—ilsa, mellü rüc'mnmni (is üzemi imuíoo adási célra szükségesek (no!; a hm.:víyomm—

ságsta—fisstikák, amo/"yo,: ", fintor/(isi

' Somme:

fiiln'nng.

2 Salymivo: m, in. (liecimungswoson...) I)i plomizmdwi i't und Buch-

_

körzetenkint és uzemi tájmkí/nt hasonló viszony/ú üzemek cgopm'tokba foglalása, alap—

ján készülnek, hogy az illető üzem eredmé- nyeit azok átlngához hasonlíthzvssnk. Az iizemgnzdaságtannnk éppen a megfelelo cso—

portokból. álló összehasonlító mezőgazdaság—

staxtisztika által való fejlesztése jelenti az iizemrwemlszemik és a ireltei'josség vizsgálata tekintetében is az általános spekulatív mog—

fontolások szerinti és "'a kísérleti kutatás—

ról ,a gyakorlati élet vizsgálatára való út-

tól-ont, vagyis a Spel'ullaiiv elméleti (álltalá-

nos) üzemtannak a gyakorlaton alapuló elméleti, (álltalános) Mom/mmm, való átvál- tzmisát. Meg kell azonban jegyezni, hogy bármennyire igyekszünk a legliasonilohb tízo—

moket foglalni egy csoportba, mégis akad—

nnk olyanok, amelyek a csoporton belül SZBi'ikEZOiíükle oltárok lvsznek, mont. hiszen soknzor pl. a talaj is némileg változó lehet egy iiz'omen holiil is. As így előállott átlag azonban mégis a való életnek a körsotncl:

merifeklő fz'izenmz'ov'vowt és ve mi'oilmonybe'n mégis csak a hasonló iiZPlnelk (wo—portiái)ól (ylő—állott átlagból lehet, nwga'ilinisítnnl azt, hogy az üzemi lííi'zeltnok vagy tájnak §: iát"-

;z'yi tényezői hogy lie—*folyziwvliaifr a jí'wwlol—

it'iezőw'agi eredményeket, míg az ezen mód—

szerrel szo—mben álló, a (ma-ll: (Sy/1108 üzemmel—fot Ugo/mitosonwlító monografi/vus mádkzorrel (w fümcnwozeiő az eredményei/ől ogyálmlún nem különíthető el, s így ezzol az eljárással az üzem ohjok'tiv dinamikai, mennyiségi ered- mény/mit nem lehet meghatározni.

Az egyes iizoin több évi dinamikai statisz—

tikáját. árhullámmísos idöben onok akkor szabad osszehasonlitani és kövotzkeztotéslelwe felhasználni, ha az (og—ves évek változó pénz—

ért'ékét fli';l.l'lyi3i"iékh€l'l fejezzük ki, iliotőlng a változó pénzértékti'il függetlenítve az air- índwscámokkal közös nevezőre hozzuk, ltlirxlaxnollott ilyonkor imloxszámítás nélkül is lehet, általános áttokintést nyerni az egyes iizom évonkinti dinamikai statisztiká- jáiiol úgy, hogy az egyes évek nyomnom- Willi)? einem/roltmágei/cl.ol gázolok—os arányba állítjuk. Eza % szám, mint legfontosabb mér- tókegysxog momnutiitin az iizemköltsúgnok és : nymrshozamnzik egymáshoz való viszonyát, valamint azt, hogy hány százalék esik a nyomhozamllúl n ! ituliommm, amit ki kell még egészíteni a növényi és állnti immo—

vói'iyuk á*nllnlmiziszintik évenikinti százzzlú'lms viszonyszz'unziivni, továbbá, hogy pl. 1 kg.

kmn—ilkom'ics, i'lózg'z'ilic, petróleum, 1 (; olaj—

pogácsa, szón, 1 drb, gnlionnznák, ogyvnsú oke stl).nmegvásín—lása'iiioz hány kg.,lit., vagy (ii-Ér, tasi-melyóny kell, Az,-változáson időben is

11—12. szám

megfelelő összehasonlító mértékegység és fokmérő végül az, hogy a. befektetett tőke a tiusztohozambam az egyes években hány száza-

lékot kamatozott.

A csoportokat először a biir'toknaigyság, ügmnfowna és azután az üzemrondszm' sze- rint képézzük. Ugyanezen üzemrend'szeren 'holiil azután belterjességl fokokat is kell megállapítani, amikre pedig legalkalmasabb fokmérő az évek egymásntánjában az üzemu költség, vagyis a felhasználás mennyisége, illetőleg: ugyanazon egy évre annak a pénz—

értéke is. Elegendő erre egyedül az üzem- költség azért, mert ha egy üzemben, körzet- ben vagy üzenni tájban: a 'belterjesobb mü-

velósi ágak (kert, szőlő, szántó) és a bel—

ierjosobb növények (cukorrépa stb.) aránya a szántón, nagyobb, s végül az állattartás igényes és bélterjesobb állatokból áll, ez mind több iizomköltségot és felhasználást von m ga után.

A számtzartási eredmények statisztikai ki- használása hármas feladatú:

a) Az agrárpolitikai feladatra szolgáló vi—

szonylag egyszerűbb formájú mezőgazdaság- statisztiakát az egész ország mezőgazdasága/', na.]; alapos megismerése végett minél szó les-ebb alap/ra kell fektetni, avégett, hogy pl. az egyes birtokkamgóriákon belül a kii—

lönböző iizemlrondsazerelkből agrárpolitikai köveikezatotéseket vonhassnnk, de szükséges ez a mezőgazdaság itéherbírásánaik igazságos megítéléséhez, a külkereskedelmi szerződé- sek megkötéséhez, a tagosításhoz, a tiszán—

túli öntözéshez, a beszolgáltatáshoz, a kor—

szerü földmívesszövetkezotek irányításához.

Mivel a mezőgazdaság jövője a lwlterjesség, a piaci forgalom és a nemesítési gazdálkodás- mód növekedése folytán az iizemformák min—

dig nagyobb változatosságára mutat, a ma már idejét Illúlít és aránytalan kat. tiszta—

jövedelem helyett a földadó céljára mielőbb át kell térni a számtwrtásstatiszlikai hoz — (lól'számltáson alapuló földértókmerállapí- tásra, amelyet mint ú. n. földjáradékon ala,- zmló becslést külön kell megállapítani a különböző üzemi tájakra, hogy az érték- osztályokat csak a teljesen hasonló termé—

szeti és közgazdasági helyzetű üzemek átla—

gából képezziik. Az ilüétő vidék átlagos jöve—

dolmezöségéniok a 1nezőgazdaságstatisztilkz'tval 'aló megállapítása a feltétele tehát az airá—

nyos földadónalc, de a jövedelem- és vagyon- adónak is, Evégett szükséges, hogy a szám- tantásstatisztikai intézetek ü. n. megítélési számokat, értóixpontoka—t állítsanak össze, amelye; alapján a jövedelem— és vagyonadó

ho'allás valódiságát biztosan mogítélhessiík,

421 ¹⁹⁴⁷

Ilyen értékelési szám—ok szükségesek az egyes pénziigyigaz'gatóságok területén élő—

fordnló különböző iizomformájú és belterjes—

sági fokú üzemekre, amely normák egy üzemi tájon belül körzetekre osztandok.

A számtartássmtisztika feladata továbbá az. hogy felülvizsgálja a gazdakölcsön biztos- súwít és jövedelmezőségét. Egy országos mo—

zőg'azdaságstatisztikán alapuló, a való élet- nek mogfelolő üzemi táiankiénti, sőt lkül"- zetenkéniti tísztaihosadákl becsérték óvja meg úgy az államosított Magyar Nemzeti Bank és a nagy bankOk alá tartozó vidéki pénzintézetet, mint a gazdát az aránytalan hitelitől. A számtartásstatisztikán alapuló kalkuláció mutat rá a termelési hitel enge- dél'yezhétésére, valamint a visszafizetés léha- tőségére. A jelenlegi tőkehiány olyan gazdál—

kodási módot követel, amely a gazdaság dinamikai egyensúlyát mogtartja, nem teszi azt ki megrázkódtatásoknafk. Azért a log—

nagyobl) hozadékok előállítására való tömk- vésnél arra is figyelni kell, hogy a válság,?

biró képessőge is meglegyen az üzemnek, mert a kölcsön biztosításnak igen fontos té- nyezője a minél kisebb kockázatú jövedel- moző gazdálkodási mód. Ez az irányítás pe—

dig,r az egyes iizemstatiisztikával és a kis—

teriiloten fekvő homogén üzemek mezőgazda—

sasstatisziikájával végezhető, mert a nagy területről készített heterogén üzemek átlaga a gyakorlatban nincs meg. A számtariás- statisztikai központ és a bank együttműkö- (lóso juttatja a kölcsönt azon üzémékneik, amelyek abból nomzetgazdaságilag is hasz- not tudnak előállítani. így figyelhető a köl- csönt (kapott üzomék fejlődése s így lesz könnyebb az üzem tanácsolása. Itt az agrár- politikai feladat egybeesik a, magángazda-' sági, tanácsa/lási feladattal

A termelés és köe'ellálás irányítása, ami

tulajdonképpen az irányított mezőgamlaaág, a tervgazdálkodás, az egyes üzemi tanács—

adással szemben az ü. n. tömeg vagy általá- nos lmiácsadtlsnal: fele] meg, ami szintén a az,/ezőgazdarságstatisztikai módszer alapján végrozhotű országos központi iv zetés alatt.

A tervgazdálkodásbvan a mezt'ígazdiasági tor—

mények és az ipari ciiklkok közötti á—i'iogyen—

súliy biztosításával a kétféle termelés jöve—

delmező irányítása tehát nemcsak magán- gazdasági, hanem egyúttal nemzetgazdzwigi feladat. Evégett úgy koll megállapítani a mezőgazdasági és ipari jövedelmezőségi sta- tisztikák alapján az árakat, hogy amikor a

;:azdatermolvények számára a jogos ánwt biz—

tosítjak, egyszersmind az iparcikkek sz:?

mára is biztosítva legyen az és megfordítva.

11—12.szám 422 194?

hogy a vásárló—képesség mind' a két oldalon meglegyen—. Annak a főfeladatnak, hogy a nagy termelvénymennyiséget a lehető legcse—

kélyebb anyag- és erőfelhásználással, illetőleg azok jó kihasználásával érjük el, hogy így a termelvények előállítási költsége minél ki- sebb, a tisztahozám pedig minél nagyobb le—

gyen, az üzemi tájánkinti országos szám- tamtásstwtisztilkával feleihetünlk meg. így lesz a ter'melvenyek termelési költsége az ipar—

cilnkékébez hasonlóan a ká'lkulációkhoz meg'—

állapítható, hogy 'a tenmelvények árát ne a termelési költségek álátt szabják meg. Vé—

gül feladata az agrárpolitikai mezőgazdá—

ságstátiszti'kánák, hogy á kisüzemi kategó- riák önellátásánák és piacra termelésének

"arányát, a család háztartási költségét, má—

gánkiadását, életnívóját és kultúrszintjet, á parasztguzdáságok eládósmlottságát kimu- tnssa.

b) Hasonló nagy feladata van a szám- tnrtásstatisztikánnk az általános érvényű, az üzemegészen belül az üzemágak közti ösz—

szefüggések, arányok és viszonyok kutatása végett az elméleti "zemtan—m nézve is, amennyiben ezt a tudományt ma már a (régi spekulatív módon egyedül nem lehet fejleszteni, hanem a deduktív tántéte- lek helyességének ellen—z'írzese és megfelelő 'Törvenyszeríisegek alkotása végett ki kell egé,—

szítleni azt az induktív számitártásstátisztikni eredményekkel. Az üzemtan fejlesztesere á két módszernek összhangban kell dolgozni éspedig úgy, hogy az induktív módszer, a számtmrtásstatisztiiua az alap, a, deduktív módszer a. felépítményJ Mindamellett, ha n

szfmtántásstátisztikái induk'tív módszer azon

megállapítását, hogy ,,mi van" kell először kiinduló pontnak venni, Viszont ez nem ki- sebbíti a deduktív módszer ámá (_eljánák jelentőségét, hogy ,,minek kell lenni", ezt a kutatást azonban csak az induktív, statisz—

tikái módszerre alapítva lehet rendszeresen végezni. A logikus gondolkodást magában, számtartásstátisztikái alap nélkül nem sza—

bad alkalmazni a gazdasági vonatkozások tényezőinek a szövevényes'sógenéi.2 A deduk—

oió csak a minőségi összefüggésekre tud rá- mutatni, de mennyiségi megllátávrozásokat nem adhat. Lam' szerint ..az üzemtánii kér- déseket nem szabad pusztán deduktív, spe- kulatív módon megítélni, hanem a gazda—

sági tényezőket sürgős induktív, SZi'llllUll'fáS- statisztikái felülvizsgálat álá kell vonni"?

1 Kesztyűs: SZ't'lll'líiU'ti'LS és üzemszervezés.

2 Sagawe: ld. m. (Recbnungswesen...) 3 Law: Intenzív oder extensiv.

A sliámwüartásstaltisztikán kívül nincs más út

az üzemgazdaságtán fejlesztésére.

Az iizemtudományi kutatás céljára a 6—8

üzemből álló számitartási körzet és a több

körzetből összetevődő üzemi táj mezőgazdá—

SágStilti'Sthl'kűjü szolgál. Több hasonló szám—

tartási körzet összehasonlítása az üzemi táj tölwényszerűségeit adja. A különböző üzemi tájegységek egybevetéséből alkothatók meg az 'üzemsze'rvezéstani alapelvek. Ennél az eljárásnál az üzemi tájegységek minden számtmrtó üzemének adatait statisztikába foglaljuk és átlagoljulk, tekintet nélkül arra, hogy az üzemek jövedelmezőséggel vagy vesz- teséggel zárták, mert itt azt kell megállapí—

tani, hogy milyen volt az illető termeszeti /

és közgazdasági viszonyok közt az ered- meny.1 Az átlag itt á normál üzeni—et adja az átlagos iizemvezetói kepesseg mellett.

Az üzemtani törvényszerüsegek megállapítá- sánál ez az induktív vagy racionális módszer a dinamikai statisztikám helyezi a súlyt, amelynél ;a tájegységek és az azokon belüli körzetek átlagnál á gazdasági erő!; mozgásá- nak akban és okozatbán való ()h eefüggését mutatják Ezert kell mindjobban áttérni (az üzemgazdasági statisztikának az állapot—

(statikai) ábrázolásból á mozgás (dinami- kai) ábrázolásm, vagyis az üzem bonctaná—

ról annak életmnáraz

Az induktív módszeríi üzemtan á jövedel- mezőségi összet'üggések és törvényszerűsé—

gek megalkotásánál a következő csoport- képző tényezőket használja; számtartási körzete—k, üzemi tájak, íizemxformák, üzem- rendszerek, kül—, közép—, belterjes üzemek tőke és munkáintenzitás szerint, a föld minősége (eddig a kat. tisztájövedeliem alap' ján), továbbá az üzem heretormö, búza, cukorrépa, burgonya, zab, stb. termőterületi százaléka alapján. PL búzánál 1. csoport 10—20%, 11. csoport "ZO—30175, III. csoport 3(L._40%, területtel, cukorrépánlál, lucerná—

nál—, 1—15% és 15%-on felüli területtel, az állattenyésztésnel pedig az igényesebb, bel- terjesebb állatfajták aránya intenzitási zó—

nák alapján. A főbb üzemszervezési kuta- tások a következők:

1. A szántóföldi gabona, kapás— és takar—

mánynövenyek százalékos területi megoszlása hogy érinti á khakinti nyershozámot, üzem—

költséget és tisztáhozámot, valamint a nem- zetgazdasági jövedelmet. 2. A tulajdonkép- peni vagy ,S'zmkiizendiöltseg növekedése kh- ként FPU—till es százalékban milyen viszony- 1 Szgmm: Praktische Wirtschaftsberntung auf Grund von Buclifíihrungsergebnissen.

2 Sagawe : Id. m. (Rechnungswesen...)

'l l —-— lÉ. szám

ban van a nyers-, a tisztahozammal, össz- üzemlkölitséggel, a növények twmésátlagával és a munkaköltséggel a föld minősége (kat, tisztajlivedelem) szerint. 3. A munkabér kh—kénti és százalékos növekedése milyen befolyással van a nyershozamra és a tiszta- hozamra a föld minősége (kat. tiszta—

jövedelem) szerint. 4. Milyen össze- függésben van a haszonállatl—étszám növeke—

désével az össznyershozam, a tisztahozam, az állattartási nyersbozam, a mumkakölts'ég és az egy szz'lxnioshaszonallat utani állattan"- tásl nyershozam. 5 Hogy valtozik a növekvő tsisztiahozam szerint a nyershozam és az iizomköltség, tovabba a növekvő üzem—

költséggel a nyershozam és a tiszta- bozam, végül a növekvő nyershozammal a tisztahozam és az iizemköltség. 6. Milyen módon nő a fokozódó munkadntenz'itásszám-

mal a kh-kinti gabona—, kiapas- és

takarmány termésűtlag, a terméshozamérték- szám, a tisztahozam, a nyershozam, üzem- költség a föld minősége (kat, t.i.—nek) figye—

lombevételével. —7. Milyen viszonyban annak a különböző iizemkölt'ségi'i istállót'rágyázási rendszerrel; a nyershozammal, tisztahozam- mal és milyen az istállóbragyaákiihasznúlási kulcs. 8. Milyen összefüggésben van a tiszta—

bozam növekedésével, a különböző növény—

ter'mesztési ágak szántóföldi százalékos ara- nya, a termésátlag, a termelvények ara, a ter- méshozamértékszam, az állatágankinti nyers—

hozam, az agankinti növénytermesztési nyers- liozam, az. íizemköltségés a munkabér. 9. Mi- lyen viszonyban van az összes állattartási nyershozam a tisztahozammal, össziizemkölt—

séggel, a tulajdonképpeni szarkiizemköltség- gel, gabona, kapás és takarmány termés- íitlaggal, az összmunkabéri'el. Feladata még az iizemtudományi módszerű memlgazdas—ág—

statisztikának, hogy a modern becsléstaln—

hoz, elsősorban a föld, de a többi vagyon—

tárgyak becsléséhez szolgáltasson adatokat.

Ehhez egy rendszeresen feldolgozott, kellő mennyiségű és megfelelő eloszlású mező- gazdaságstatisztiik; szükséges, ami 11. n.

,,becslési kereteket" ad.

0) A szamta'ritasstatisztika feladata végül az egyes üzemre vonatk mi tanácsadás, ami egyébként szintén üzemhmi feladat. Erre a célra eleinte a leíró monomarfikus és az u. n.

mgnogmfikus—számtartási módszert alkalmaz—

ták, amelynél a tanácsol—andó üzem szám—

tartasi adatait egy hasonló hel'zetű üzem ugyanazon évi adatai 'al összehasonlítottak Később a második módszmv'lúl az illető üzem tiibb évi számtartási adataiból üzemstatis-z—

ti'kát készítve az utolsó év adatait az előző

423 iö4t

évelkéihez avagy ezek átlagához hasonlítják, ez 'v. ú. n. üzemstatisztikai módszer. Ez ki—

mutatja, hogy évről-évre az üzemben a mű- VGlléSi ágak, a szántóföldi kihasználás, a termésátlagok, az állattartási teljesítményeik és az állaitáallom—ány-változása, az értékesítési és a beszerzési arak alakulása, a tőkeviszo—

nyolk miként hatnak a jövedelmezőségi ered- ményekre. A harmadik, a legcélravezetőbb az összehasonlító mezőgazdaságstatisztikwi

módszer, amelynél az ú. n. elbírálási tom

a tanácsolandó üzem részletes jövedelmező- ségi eredményeit az u, n. összehasonlító üze- mek átlaga—lmi vetik egybe. Mivel az elbírá—

lási ívvel az a célunk, hogy a tanácsolan-dó gazda által elérhető eredményt irányozzuk elő a jövőre, ezért a körzetnek csak a jó tisztahoza—mú üzemeiből készített átlagát ért- jiik az összel'iasonlító üzemek átlaga alant, ekkor tehát a jó eredményű összehasonlító üzemek átlaga egy ideális üzemet ad.1 Az átlagnál jobb üzem eredményeit emellett a legjobb ú. n. csúcsüzem adataival is egybe—

veftjilk, hogy az ilyen üzem már azt érhesse el. Az elbírálási ívből látható meg, hogy melyek az üzem szervezési hibái vagy elői- nyei és a gyenge vagy a kiváló eredményeik okai. A nem megfelelő tásztahozam oka lehet az ítgamkinti vagy az összesen is kevés nyershozam, a túlságosan nagy üzenlköl—tség vagy együtt mind a kettő. Az üzemi tanács—

adásnak tehát amazt emelni, emezt pedig csökkenteni kell,1 illetőleg ugyanazt a nyers- bozamot kisebb iizemköltséggel kell előállí—

tani vagy pedig ugyanazzal az üzemköltség—

gel nagyobb nyershozamot, hogy a tiszta- hozam minél nagyobb legyen. Azt a legfon—

tosabb iizemtani törvényszerüséget tehát, hogy úgy fokozzuk az üzeinköltséget, hogy vele szemben nagyobb legyen a nyershozam- többlet, illetőleg, hogy úgy kell csökkenteni az íizemlköltséget, hogy a nyer'shozaim keve—

sebbet csökkenjen, a szúmtmrtásstaiiszt'ika alapján való összehasonlításml oldhatju'k inog, Mindkét esetben az a feladata a tanács- adónak, hogy a megfelelő nyershozamhoz szükséges üzemköltséget állapítsa meg úgy, hogy a tanácsolandó üzem jövő évi költségét a hasonló szervezetű és vi—

szonyú üzemek átlagához szabja, ame- lyek normalis tisztahozamot mutatnakl 'lvégett egy olyan púnzelöírányzotot kell készítni, amely a különböző ágak költ- ségét havonkint tünteti fel, a termés- hozaml, takarmányozási, vetési, trágyázasi előirányzathoz pedig az 'üzemtervszerű Ital- itidúcíót használjuk. Az üzemkölxtség munka-

1 Sagan/*a: ld. m, (Praktische...)

11—12. szám 4

ber részénél külön— vexndő a csaladi munka- héirigény, mert, az egyebütt; nem foglalkoz- tatható családi munkaerő liérigénye más—

ként bírálandó el, mint a fizetett munka—

kől'tseg. Természetes, hogy a tényleges üzem- költeeg az időjárás esetleges szélsmégei miatt nem fedheti minden évben pontosan az előirányzatot, mindamellett az üzem- vezető az előirányzat által arra lesz kény- szerítve, hogy n'iegis'merje időszaki bevételeit, és kiadásait s a kiadásokat a várható be—

vetelek szerint irányítsa, nem pedig forr- dítva. A tanácsol-ásnál szem előtt tartandó az üzemvezető egyént It—ópessége is. A ha- szonfok ugyanis gyakran nem annyira a ter—

meszeti és közgazdasági optimalis feltételek- től, hanem sokkal inkább az üzemvezető képességétől függ. Különösen a növekvő tőke- initenzitás előfeltétele a növekvő szellemi ittápesse'gg'.1 Megjegyzendő végül, hogy az m- talános viszonyokat legpontosabban, kifejező mezőgazdasz'igstatisztzi'kz mellett az egyes üzem különleges tárgyi és egyéni viszonyai- ból előálló eredmények kikutatására a mono.

grafikus üzemstatisztilkai módszerre is szük

ség van.2

Mindezekből folyik az a Mgkö'mtkestrím, hogy : szám,tartásxtatisstil.a két fajtája: az üzentstatiswttka és a szűkkörű mezőgazdaság—

Statisztika; az alap az üzemel; jövedelmezősé- gónek ez megítélés-álta", az üzemi tanácsadás—

Iwz és az üzemszervezési kutatáshoz, az üzemtan tihtvónyl:ezr'x'ógein—Gk a megalkotá—

sához. Ezekből készülnek az elhíráláSí, ív, az üzemelőirányzat és a kalkulációk, mint a keresztülvitel eszközei. Kisegítőül szolgálnak a speciális inonogrfáfiaii adatok. A széles—

fyözü xzá—mtm'tást mezőgazdaság/starttszttkának pedig az országos agrárpolitika irányítása a feladata.

Az ismertetett feladatok megoldása (*S*ak egy osztályokra nem tagozódó, szociál—is ár-

! Sálmwc; Id. m. (Praktische...)

2 Say/dum: Id. m.: (Rechnungswesen...)

-7

"4

t W _

teti?

zésű és (agrú,rtlomolcmta államban. lehetséges.

A gazda üzemének belső életébe való be- tekintés, az üzem számszerű Vizsgálata, jőve—

delmezőségi elleniíivzése és irányítása egy olyan együttessegi erzesem, liozzáértésen és bizalmon alapuló eljárás, amely nélkül az sikerre egyáltalán nem vezethet. Enélkül a gazda legfeljebb a terrmelésteehnikai tanács- adást fogadja el, amelynél nem kell sem a sikerről, sem a sikertelenségn'íl beszámolnia, ahol mind a kettőt elhallgatihatja, míg az- üzemi tanácsadás eredmt'inyért'll teljesen pon—

tos és reszletes szá—i'ntamláslmn kell beszá—

molnia. A debreceni Számtartási Központ az MEH—1944. évben kb. 1500 kisüzem Szam—

tartásat dolgozta fel statisztikailag és az iizenltani Intézet az 1940_1944. években már elérte azt, hogy a mintegy 600 szám- tai't'ló kisgazdi'xja ineggyőzt'idiitt arról, hogy az intézet melle tartozó alsó— és középfokú gazdaüigi iskola és intőzetünk üzemi tanács—

adó tanara azért kereste fel eleinte hó—

naponként, később pedig: legalább két hama—

kónltt szamada'isz'mzik (*lltillt'íl'ZÓSől't? és azért látta el gazd.—aszigz'inak intózetün'k által ico—

szított üzemstatisztikai tőrmkőnyvevot, a kin-zet niezőgnzdaságstatisztgikz'ijíwal, üzemé—

nek elbírálási ívóvel es az iizemelőiminy- zattal, mert abból neki haszna volt. Ezek a feladatok a It'—ísb'irtoiwrendszerű Magyar—

országon a regi kisgazdak mellett az újon—

nan fötdhözjuttatottak számára még fontosab—

balk; a feladatok megoldasara 1947—ben már megindult a munka az Országos Föld- niívelrésügyi Tanács femil'ialtósága alatt az agráritudományegyeteml mezőgazdasági üzem- tani intézetek mellett létesült kisgazda—

szz'lmt'artz'tsi központokban, amelyet; az 1948.

évtől. kezdve a gaztlakémzt'l- es a gazdasagi középiskolz'uk üzemtani szaktanárai és az országrészt főldmívelósiigyi tanácsok be- vonásával legalább 30th lílSílZPll'li'llO'l orszag—

szerte egyenletes üzemi tajankinti eloszlae—

S'al fogunk folytatni. Ke. §),?

Lajos rtl:

Külkereskedelmi forgalmunk az 1947. évben.

Le commerce extérieur de la Hongrie en 1947.

(I. Összefoglaló eredmények. _ I. Rémltats récupitulatifs.)

Résumé. La valom" des importottonx (%n Hongrie, siéleoa'nt á prés d'un milliard et demi de ftozi'ns en 1947, dépaasai-t déja légörement celle des 'ímporta-ttonx 'n'latlirsáes ezt 1938. West un rámutat dlaulta'n-l: plus npprócíabíc due deuw arnnées plus tót, ('n, 1945, lorsgue le volume des ímportatimts m:

zepróse—ntiatt mmm gu'un demi—pour cent de n'osadt gnóm y songcr.

les mint de 1.938, on

Mmm-lom toutefois— (me tmportatto'ns

n'imzta'íent, ezt iraton—r, () 37046 million—s de flom'ns ez, 1946.

Les ezportmiions aussi progvressaient zm—

tablomfmt, sans sor—mr de prés Zfintenvstw dee importations. Lo piat/s dáliasté et saor'ayo ne pmwait disposcr on (mami/teli suffisantos pas fmáme des a—rttolex de consommation oourante, fait gut lc 'róduisit á Ptmpoztation rlz; telles man-Immd'isce par exemple oomme If: NNUI'B et le froment dont it fut autrefots