—_ __1—6.'szám
lálni, a középutat. Azt a térképet, amely a mezőgazdasági politika irányítóinak ad elég részletes, de a tipikus nagy gazda- sági tájakat is feltüntető jó áttekintést.
A 200.000-es (térkép, amit Toulouse—ban készítenek, részletességben az alsó határ, viszont kb. 500.000ees mértékre tehetjük ' a felső határt a nem túlságosan bonyo- lult gazdálkodású területeken.
A jó mezőgazdasági
— máig megoldatlan feladat és az ábráZo—
landó viszonyok sokfélesége és változé—
konysága (vetésforgó) folytán kérdés, le—
het—e jó megoldást találni. Az bizonyos, hogy kis mértékű térképen rendezni kell a viszonyokat és összevonni. Nem lehet minden búzatáblát és apró rétet áttekintő térképen külön feltüntetni, hanem az
"egyneműeket a legsűrűbb előfordulási helyen összevontan kell jelezni. De az őket feltüntető jel vagy szín legyen pon- tosan arányos kiterjedéSre, nagyságra az ' ábrázolt. termény vetésterületével. Ez a jó térkép egyik legfontosabb feltétele.
Az összevonással szenved a lokalizáció helyessége, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben azt a térkép kicsiny—
sége szükségessé teszi. Minden térkép generalizál, ez az erősen kisebbített rajz—
Számtartásslatisztika a termelési
W Uj alapokra kell-(: fektetni a mezőgazdasági termelve'nyek termelési lcöltse'gszámítását?
A nagybirtokrend—szer megszüntetése előtt,.
.a nagyüzemi gazdálkodás idején, termelvé—
, nyeink előállítási árát akként mutattuk ki, ' hogy kettős számvitel segítségével vagy kal—
kulativ úton megállapítottuk a különböző
termelvényeket terhelő összes köíalségeket
(beleértve tlenmészextecsen ,a befektetett tőkék , ,klamalilgényet is) es azt elosztottuxk az álla—
fgons hoztammlal. Igy megkaptuk l (; búza, 1 (( burgonya, 1 i; répa, 1 l tej, stb. elő- állítási árát., Ez ,a számítási mamat, a nagy- üzemek érdekének meg is felelt, mert _a ,nagyiizemnek az a legfőbb célja, hogy Hasznos effektiv relzsijlén kivül a, (befektetett tőkéje után jogosan fekszámítbató Immat- ' igénye megtérüljön.
A :lcisgazdaság, mint élelalap és mint _ munkaénte'kelsliltő vállalat, 'a lermolvények
előállítási árával szemben más igényeket támaszt. A kisüzem szemponljábóll is fon—
— tos ugyan, hogy ta' befektetett tőke meg- f hozza a maga kamatát, de még fontosabb, hogy a gazdaságban felhasznált családi
Munkaerő megfelelőképpen díjazódjék. így előfordulhat olyan parászlgazdaság, ahol ugyan a tőke meghozza a maga kamatát, sőtaz egyes üzemágaknál tényleg felhasz- nált munkaerő díja is megtérül, a gazda és oáalládja mégsem képes emberségesen megállni, mert munka—erejének nagyrészét saját "üzemében nem tudja eredmény—esen
áttekintő térkép —
van szükség.
1948 ;
nak velejárója. Ez a megoldás vezet el arra a gondolatra, hogy , próbáljuk a mezőgazdasági térképeken is Teleki Pál nemzetiségi térképmódszerét alkalmazni.
Azaz ábrázoljuk területarányosan a kü—
lönböző vetésterületeket, de rendezzük őket egymás mellé egy a valóságos ele helyezkedést legjobban megközelítő ősz—.
szevont rend e,
Mindezek a próbálkozások, amelyek még félszáz évvel ezelőtt—buzgó statiszti—
kusok, növénytanosok, vagy térképészek
kedvet töltő játékai lehettek, ma' már
nem játékok és nem is lényegtelen fel—
adatok, Ahogyan a mult század közepén az amatőrstatisztikusok munkáját kény- , szerűen követte a hivatalos statisztikai szervezet kifejlődése, mert az államélet bonyolulttá válása és az állam feladat- körének megnövekedése megkövetelte azt, ugyanúgy kell az eddigi magánpróbál- kozások után megteremteni a gazdasági Aadatgyűjtések ábrázolásának, használha—
tóvá tételének és kiegészítésének szer- veit; Ennek csírái meg is vannak, csak a tudatos és célszerű továbbfejlesztésre Rónai András dr.
költségszámítás szolgálatában.
foglalkoztatni ne így munkája legnagyobb része után nem kapja meg az ellenértéket.
Viszont elképzelhető olyan gazdaság is, ahol a' töke mitsem hozott;, de a családi munka- erő megfelelő kihrasználást nyert az üzem- ben, az jól is értékes—ült, úgyhogy a család a munkajövetglellemből nemcsak *hogy meg-
él, de? felesleget is tud felmutatni.
A paraszti üzemekre tehát 'az igazságos áraik megállapítása céljából új utakat kell
keresni. '
A szállltartdsstdtísztika hivatott feleletet adni arra, hogy az onszág különböiző típusú és nagyságú gazdaságain belül milyen ár- szint—mellett térül meg a gazda és családja munkaerejénelc ellenértéke. A :számtartás- statisztika segítségével állapítható meg az ámslonak az a legalsó határa is; amely mel-' lett mutatkozó jövedelllem ;a család szükség- letét még fedezni képes. ,
A számtartlálsstat'irsztika mutatja meg ugyanis a különböző üzemk-átegóriákra a, Család felhasználását (háztartási és magán- költségrészesedé—sét is), valamint azt is, hogy a legkülönbözőbb mezőgazdasági és ipari árak milyen munkajöved'elmet biztosítanak
a gazda számár-a. *
Mind magángazdaság, mind nemzetgazda- sági szempontból egyaránt fontos,, hogy parasz—tgazda'ság—ainkban necsak a tőke hozzá meg a kamatát, hanem a munkadíj is meg-' térüljön. A gazdatársoaidalllom körülbelül 30 százalékát kitevő újgazdálk —— kiknek kezén
ia *maezőgázdasági terültek íkörii bglül, 35 [_
* 'r'zailéka van, _; nem annyira a juttatott, hir—
to—k magas k—anmthoz—adékára tanarnak igényk,
hanem arra hogy az élcetnlapra kapott bir;
lokulklból emberségesen élhessenek.
' Fenti rövid eszmefuttatásból is megáll-a- píbhaló, hogy a vállalati nagyüzemek cél—
jait szolgáló költségkalkulációk az elsősor- ban mwunknlehelő—ségwt és éle—talnpot nyujló kisgazdaságok számára nem felelnek meg.
A— Számlnrtássl—alisz*t'i'kával megerősített
le—rvme—lési kiöllilrslélglb ámiltiás újabb nemének
alábbi ismertetése korán minvdonekelótlt megállapíthatjuk az ú. n. objektív árai.
amire a gazda jogosan igényt bart s amely mellett a gazdaságban rondolkezésrc álló család munkaereje kellllő díjazást nyer és a befektekelwl lőke IlOl'ilnállSPan ktaim—ailozík.
Megállapítjuk tow'xbbiaklmn az árnknuk az!
a legalsó határát, amelv nlati már sem %
vvaigyonmogőrzós, nem pedig a család emlmevr- séges n'legélhnlése nincs biztosítva.
Termelési költségszámítás kixlizenígékre, a Lam-féle bővített zárlat segítségével.1 Az amh'tett rólhól
táson alapuló bővü—".t, zárlat segí'lwsvégévol megállapítjuk hímek szerint a nyershozn- , mot él:—*. az üzem—, illwluőleig lemnelési költ—
ségei-. Ha n nyel—sllozambc'ul levonjuk az üzemköllségevi, beleértve a család hérigé- nyél, kapjuk a ti'szlahozamo't. Ha wiszont
a nyemhoznn'nhól :: lerinclés—i költséget (üzemkö-ltség —l— laktívtőkte kamntigénye) vonjuk le, kapjuk valllelelalhOZlalml különböze—
tet, másnéven ,üzemi nyereségek, illeilőleg veszteséget. Ha a l—isztaihoznmi különbözet negatív, vagyis üzemi veszteség mutatko—
zik, akkor (azt kifejezzük vá nyvershoznm szá—
zalékában s így megkapjuk, hogy hány százalékkal kellett volna az áraknak ma- gvaénbbakn—ak lenni, hogy a *tv'ermeslési költ- séget fedezze. Ha például
* egy gazdasá'! nyershozamn
"termelési költsége . . . . mutatkozik ti§ztahozami
(üzemi veszteség) ...
12.500 Ft 15.000 Ft 2.500 Ft,
_ A 2500 forint üzemi veszteség a nyers- homlmmk 20 százalékát teszi ki, Ha tehát a búza ám (ástlliagosnn az év folyamán) 100 foninl volt, akkor ahhoz még 20 szá- zalékot számítunk, hogy megkapjuk vannak .termesléssri költségét. Ezek szerint 100 4— 20
——2 120 forint 1 (; búza termelési kölgt'sége._, Fenti elgondolásnak tehát, .az a lényege.
hogy a nyershozamnak rendes esetben akkoránák kellene lennie, hogy (1 termelési költséget (üzemiköltség, bíaleérl—ve n bérigény
%— tőkélk klamavligénye) fedezze. Ha a, nyers—
huzain a termelési kölxtfségel nem fedezi, ajk- kor a különbözetet kifejezzük a nye-irshozam százalékában, hogy megtudjuk, hány Bizá—
') U. n.: Einlieitsvorfahren.
az egyszerű számrlm'i—
üljün._ - _
számításhúz számos gazdaság pontos '§Zám_
adás—a: nyujtja az adatot,
A rendszer előnye, hogy, az üzemetp szerves egésznek tekinti". A termelési költség;
megállapításánál az egész üzemet _érinfő _ nyershnzamhól, termelési költségből és,, tisz-fi
lnhozami különbözetből indul ki. Az adat:);
kat pontos számviteli zárlatokból nyerjük;
melyeknél fiktív értékelésrből Bredő hibák:
nem fordulhatnak elő. _
Hogy milyen előnye van annak, .hogy a
termelési köllségszámiiá—smál a mezőgazda? , sági üzemet szervos egésznek tl'kinftjbük, ki- "
tűnik—uz alábbiakból. —Mindem elől-'! a me- zőgazdaiságból élő és a mezőgazdaságot iger-' helő családtagok összes munkájának bér-*
igényét _, tekint—et nélkül ama, hogy 110- gyari érfxékeiísül a mezőgazdasági iizeambeflk
—— költségnek számítjuk. Égycs kalkulációk?
nál és a kettős rsizámvilelné'l (vagyis az ú., n. analitikai —számíl'ásoknáll ns—upán az egyes üzomágtnlk által (ténylegesen felhasz;
nált munkabért Számíljnk fel a kö—zwáége
között. Ez a számítás megfelelhet m'g'yan (á—
nagyüzem, de nem felelhet. mivg ;: kis—
üzem igényének. Kizsüzcmekre alkalmazva azokat. egészen megtévesztő eredményekhez jutnánk. így például azt ál'lupítianánk meg, hogy ra rk'ínüzevmevknelk nem ámde/mea házi—'
iparral, *konyhakertészetben, baromfikaüáá- A gall foglalkozni én nem érdmnes a fliellketkvől a köveket olhordanei, a tlaka'jegvnnPillen'ségü-j ket elsimílani, a talajt megforgatni, .a szí- keus területeket djgózássnl inuegjuzn'ítani, Sze—
kéralkalrészeketr késziteni, eszközöket jlalví— __
ítani, épülelekel hatarozni, stb-, mert a fel—
használlt családi munkaerő felszámított péxnzénrlléke a származó hozamban neem- iéa-a
rül meg. Holott az cm'lílelt munkáknál a,, exsnlláxdsívalgok taimúegyis rendelkezésre álló munkaereje nyer jobb kihasználási, miért is azok felkarolása indokolt és jövedel- mező. lx'i-siizomckn- (hasonló izámílások- kal) könnyvn arra a végkövclkezte—iésre jutnánk, hogy nem ónlmnos a sok kézi- munkál igénylő cukorrépát dohányt és más ipari növényeket turmonzlnni, mert az ösz- sziés családi munkzu—rő teljes élllé'kÓVfPll _n—iho—
zambnn nem térül meg, hiaínem órdmnosebb búza, 'stb. lOI'II'ILO'SZléwF-Óvv'l foglalkozni. Ép—
pen ezért az ú. n, fan—alllikni szátnílások'at kinüzomre csak fenntar—Mmm lmszm'ilhatjuk, mert, uzokl—ól muzlmynikusan olvasva, ellen- léituevs kognkluziória juthatnánk.
Éppon ezen el—gmuloláshól kiindulva, véle—
ményünk szerint, az üzemi vmszteségei— a
Lam-féle (ú. n. Einhvilwerf—uhrenj _eljárá?
nál ne az egé-sz nyershozanma 'osgzukiszéty
illetőkg ne az össznylershozam Sizáznílékábnn fejezzük ki, hanem csak a ím'melés zömét
w
14—6. szálií"
'képezó' nyershozamm *uonatkoztassuk, mert a közbeeső kisebb kiegészítő nyershozam- számlák amúgyis szaldirozódntaxk. Azokat
'(m'éhészet, háziipar, telkesítés, testetonkint a baromfi, stb.) :) megszervezett üzem kere—
tébe rendszerint azért iktatjuk, hogy' ez—
által a rendelke-zésre álló tőkét, munkaerőt, jObban kihasználjuk vagy pedig, ment azok anélkül is kifizetődne-k. He'lyes tehát .az el- gondolás, hogy ilyen esetben a tisztahlgűami különbözetet a ; termelés galincét képező nyershoznmszámláknak kell viselni.1
I']. A gazdaság összes hozama . . . . .
ebből búzára esik ...
,, sertésre esik . . . . 2.500 Ft ,, marhára esik 2.500 Ft
A 10.000 Ft
nyers—
12.50U Ft
5.000 Ft
egygbekre esik . . . . 2.500 Ft
——-——.——-—-
Összesen 12.000 Pt
Termelési költség ... 15.000 Ft
Územi Veszteség ... ' 2.500 Ft Ez esetben tehát a 2500 forint üzemi veszteséget nem az összes nyers—házamba, hanem csak a termelés zömét képező nyemthozamna (példa szerint 10000 fo- ' rintra) vonatkoztatjuk:
(2500 )( 100)
————————— :25%
10.000
Jelen esetben tehát a búza, sertés, marha és tej árához még 25 százalékot kelll hozzá- adnunk, hogy megkapjuk azok előállítási árát.
Van azonban ——a' Jszámításnak egy alapvető hibája. Az ilyen számításnál ugyanis a úsztahozmni különbözet a különbözö nyers- hozamszám-lákat egyenlő arányban terhe—li.
Ez azonban két okból hibás:
Ter-mény Nyet—ihozam Viszonyszám Pt
Búza . ... 5.000 X 1 ::
Sertés ... 2.500 x 4 —
Marha 2.500 x 4 ;
A mezőgazdasági termelve'nyék termelési.
költségei.
íu—L a; :
..!" V :" w:
w ? Ég ru Eg § *
?: "5133 :); a % "; §
xs :; N"'— uvl_ * ;...
§ ; og€§g§a %mgv
:: cx,— ** § ;: m 0—— :%s
: s ' : :,m — 3 E 0 v ::2
9 " Eomílhsfá? chem
A r' '4 H— .! :: ;: 5-9 m Pl.-Yv
Búza ((I) 100 4— , 20 120
Sértés (kg) 7 —l— 40 9-80
Marha (kg) ' öv 4— , 40 7"—
_l) A termelés gerincét képező ágak üzemi tajan—
kmt és gazdaságnagyságoukin't változnak. Pl. Van, ahol a baromfi fő jövedelmi forrás, viszont van, ahol csak a háztartás célját szolgálja.
") Átlagár % százalékos emelkedés.
85w
Nyers hozam és
f*—
71948
1. fila az árak nem kiegyensúlyozotta'k,
hanem különböző kormányintézkedésckkel .
mesterségesen befolyásoltattak; _akkor a*
tiszltahozamik különbözet egyenlzettos szét—
osztása a nyershozameszámlák között nem
lesz igazságos és nem' lesz alkalmas a ter—
melési *' költségek megállapításánál. mert egyik-másik üzemágná'l az árak (mint pél-
danl jelenleg a cn—korré-pyáná'l) aránylag kedvezőek, másoknál pedig rendkívül (alltam
(',sonyak. §
2, A vázolt eljárás szerint a termole'ai költség a nyorshozamszámlákat egyenlő arányban terheli. A valóságban azonban ez nem így van. Nyilvánvaló ugyanis, hogy más a cukorlrépának .a rezsije, ITLlLIlIlZ a bú—
izának, stb.
Fentiekből megállapítható, hogy a közölt módszer annál kevésbé pontos, minél ki—
egyenluíttetlenobbok az ának, minél változa—
tosabb a termelés, viszont annál pontosabb, minél egyolxdallúbb ax gazdálkodás és minél kiegyensúlyozattabbak az árak.
A számításnak eme hibáját akkéntt hidal-
hlaljuk át, hogy a tisztahozami különbö-
zetet (üzemi veszteséget) a termelés gerin-
cét képező számlák között, bizonyos viszony- szám alapján (figyelemmel az üzemnagy- ságra, a' különböző ágak tőketértékére, munka Stb. felhasználására, az értéke—sítása szempontokra) osztjuk széjjel. (A visZOnY—
számképzés az egyes — elszigetelt ——- ktal—
kulációk és tszámtlartászstatttisztikaiu adatok emryültteos felhasználásával történjék.)1 x
Alkalmazzuk a mondottakat pélwlánkra.
Osszuk szét az üzemi veszteséget a fonto—
sabb számlák között, megfelelő viszony—
szám felhasznál—ásával. (Az itt; közölt vi- szonyszámok csak általánosságban felvett
értékek.) '
Az áraknak hány
"la'—kal kellene einelkedniök, hogy
a nyorshozam a A 2500 Ft üze-
mi veszteség
viszonyszám ,
elosztasa a szorzata
Ft llyiífshozam X termelési költsége-
x szamlákra ket fedFZZe
5.000 500 20
10.000 mon _ 40
10.000 1.000 40
A példa szerint 120 forintos búza,'9.80 forintos sertéshús, ? forintos marhahús élösúlykg—onkénti ána mellett a nezlslin'kívül a család bérigénye és a tőkék kamutigénye egyaránt megtérül. Ezért. fonni árakat objek- tív áraknak nevezhetjük. Aláhbiakblatn meg-, állapítjuk az áraknak azt a legalsó határát is, amely alloá a forgalmi ár a gazdák vas gyoni ln—lyzetének romlása, illetőleg életigé- nyénok leszállítása nélkül nem süllyedhet.
E végből állítsuk szembe egymással a mew
' A viszonyszámképzésnél a munkafelhasználás-, ra különösen figyelemmel kell lennünk, mert: 1. A termelési költségek legnagyobb részét, kb. 50 százalé—
katla mukaköltség teszi ki, 2. a kisüzem a nagy- üzemmel szemben mindenekelott munkaértékesttő vállalkozás és 3. kisüzemekben a negativ tisztahoza—
mi különbözet a munka rassz kihasználásából adód! (.
"__.—
?"
A SZÁMTARTÁSSTATISZTI
MLzőGAzoAsAGI vennewéuvémx ÁLIHÁSI An DUNÁNTÚUmasztam)- sÁGAeNKaAN. Az 1929/33. Évek ATLAGABAN.
KA ALAPJÁN.
400 pangó
500 V
400
500
200
490
S—IG ih 26—30 kh
[mmm Kalkoriu
Marha (t
[ aSzölő
Bűn
%% Marha (m;) [ sma
200
'lGO
se.-m u)- O _ Dawn '
xxxx us
m Egyéb ;
el)
N yershozam
%
üzemi veszteség Toi-melós! nameg
MVSM. Szemle 1948 Revue Honwe Stal, me.
Mezőgazdasági termelvények nyel-shozama, üzemi vesztesége és termelési költsége
zőgüadaságli jövedelmai (viagvo'n és csa munkaerő együttes hozadékát, mm,;a lád életszínvonalát szabja meg) 4) cm—
felhasználásával (háztartási és magánkölt' ség ré—szesudéusé vewl)_-
A gazdaság mezőgazdasági jövedelme . . . 4.000—1381
A család felhasználása ... 4.000 Ft _ ;
Ebben esetben a példában, felvett.
cgységárak mellett származó jövede—lem a család, —szükséglebét éppen (Jaa'k hagy fű—
dez'te. * *"
; Alábhiakban számtartásstatisztikai kamrá— —
mink alapján az 5—10, 20—30, 50—100 kat holdiy terjedő dunántúli parasztgazddáágak átlagában, az 1929—33. évektől állapítjuk meg a különböző mezőgazdasági tél—melós?- ngek objektív árait és a legalsó határát-fér
ket, amely utóbb) sem magán—, *!)em közí—
gazdasági szempontból nem kívánates, ami)!
veszélyezteti a gazdák vagyom helyzetét és
;) családx megélhetéséh.
:) Z
üzemi veszteség a főbb ( 1———7) nyershómm—
számlák százalékában. '
Sm-lll k.h. 150'57 P után A 39% (112 02 Pfkh) 20— 30 k. 11. 118157 P után 53 4 (63 41 Píkhl ölt—100 k.l1.13401 P után 39 919 (53 57 Píkh)
Fenti százalékokkal kelhalt, volnm- :a nye — hozamnak illetőleg az áraknak magasak baknak lemüök hogy a nymshoz'am a ter—
melési költs/égeket fedezze. *
Minthogy ,a ny—ensvhozamszámlálk'at a ter-_ _ , melési költségek nem egyenlő mérléikben ";
*)
Átlagár ;
00—05 vnwlkmlf'w.
4 , 'T . . __ gű... x) —
.... : m'_. 0 43 ma
_ ;, ,: ___: ):. _ _) F' 3 ad A _
,; $$$;— * É'Egeg ?;
; _; áta—5, 233435 :);
, , E a ; ?; 5 x a 5583 § .;
Termvny, allat '? :; :; E ; cu m;; A 575 S,, *, . __ LV
; N M _)e-s —— :x—M má
*a, C 0 § ' c.: * a: x__ a? 52 "2 **
__ : ré; § ;, :sz : 55318? at:-§
§ ); ;: azt:—: 3): xxx—a..) E.—
a 9 ? c la,—593 ; 35375 Lk:
1; ; ;" !; 9555: ; (??—%s.! ai
5— 10 kal. hold
Búza ... 1 36' 49 3649 7'97 15 76 21'84 13'20
Kukorica 2) 6 48 12'96 2'83 121) 4367 1724;
Burgonya ... 21") 852 2180 4166 7 00 54'69 10-82
Marha (hús) ... 4 2670 10680 2336 073 8749 136
Hatha (tej) ... 4 1607 64'28 14'05 012 87'43 0'22
LÓ ... , ... 4 8'30 3320 726 38470 87 47 72120
Sertés ... . ... 4 3293 13172 288! 120 87' 49 224
Szőlő (bor) ... 7 1508 10556 23'08 080 153115 ()'75
20 ——30 km. hold *
, k Búza . ... 1 JD 4.) 3045 ) 03 1376 16'53 18'36
Kukorica . . . . ... 2 8 61 1722 2 12'0U 33'10 15'97
Burgonya 2'.') 562 151'05 2 32 7—00 41'28 988
Marha (hús) . . , . . ... 4 18 74 74'961'2 38 073 66'06 1'21
Marha (tej) ... 4 16 :)8 66'32 1093 012 66'10 0'20
... 4 5.10 2040 " 337 38470 6608 638'90
Sertés ... 4 24.88 99.52 16'45 120 15612 199
Szőlő (bor) ... 7 869 6083 10137) (330 11565 064 ;
50— 101) kal. hold —
Búza . . . . 1 .)0'94 50'94 7'26 1376 14'25 18139 " ; '
Kukorlc 2 7118 133'96 2'28 12'00 28'57 1542,-
Burgnnv 23 315 7'62 1'09 7'00 : 35'74 ' 9259
Márha (mlm ... 4 16151 6644 948 ()"73 57'0? 114
Marha (tej) 4 2'1'14 84'56 1207 (—)'12 57'09 13.18
Ló . . ... 4 2 SU 11'20 1'60 * 33470 57314 694351
Sertes ... 4 21 26 109'04 1566 1'20 )757'081438
Szőlő (búr) ... 7 4 2.3 29'61 4'23 0'30 100119 060
1 1445. szám
eiexhézlik, ezért az üzemi veszteséget ;; főbb ínyershozamszámlákm _a felvett viszony- szám (arányában esztjuk el. (L. előzö olda—
lon levö táblát.)
A számsorok azt mutatják, hogy (: (xs-"k- :Icenő üzemnagysággal nő lel-melu'őnyeink velőállílási ára. Ennek [az a magyarázata, [hogy a kisebb üzemet aránylag jobban ter—
witeli a tőke és a munkaerő. '
A mezőgazdasági termelizéniuek legalsó határa, a köveitkkezőképpen alakul:
"1. 75 kat.) holdas ü7em mezőgazdasági jövedelmei) ..
Család felhasz
1673'62 P .
és
magánköltségrészes dése) ... 1700'—— P Mutatknzó hiány ... 26'1'58 P
1.57 a/o-Ical kellene még az ú.n. objekiív aárakat emelni; hogy a család emberségesen'
megéljen.
II; 25 kat hnldus üzem mezőgazdasági ,
jövedelmei) ... 3072'75 P Család felhasználása ... 2550'— 1) Mutatkozxk tobblet. . . . 32270 ,P
IRODAL
Varga Jeilö : A tőkés gazdaság a második
világháború után.Szikra. Budapest. 1947. 3118 I.
Ez a könyv annak (az érdeklődésnek a
'gyümörlvése. mellyel a szerző — a világi-
"viszonylatban is elismeri közgazdász,—hat éven át figyelte a második Világháború által felvetett gazdasági "problémákat a tő- kvésxtermelési renden nyugvíé/ Otrszátgük'b'an- A megfigyelt gazdasági,x'jelenségfeket es
irányzatokat abból a szemnontbél tetate vizs-
.gwáílfat tárgyává, hogy azok közül melyek az ideiglenes és átmeneti is melyek e matra-
(tandó jellegüek, hogy ennek a vizsgád—et-
Ana'k alapján megállapíthassa a kapitlatliuéta .rend htáxberú utáni fejlődésének kilátásait- A könyv L fejezete az állammal; az egyes országok gazdasági életében elfoglalt egyre (_ növekvő szerepét vizsgálja ua libemalizmuswtól napjainkig, a II- fejezete pedig a .gtezflaság .háibotrú alatti szabályozásnál—ól én a terv-
,swrütlenségrái lan átfogó képet. A III. feje-
zet a tőke koncentrációját és centralizáció- , játt, ta'IV. fejezet az általános elszegényedés iendeneiáját, az V. fejezet a háborús gazda—
ságot és technikák, a VI. fejezet a munka- erő lnátborús kihsatsxználtátsáltr a Vll. fejezet ,a termelési erőfeeaszívtténekeL a VIII. fejezet - a polgári fogyasztás csökkenés-ét, a IX. és X; fejezet a nemzetközi külkere'keskedelmi kapcsolatok szétesését es e nemzetközi mun- kamegosztás csökkentését és ennek követ—
kezményetua XI. fejezet a gyarmati függő—
ség enyhiüeséat, a XII-*'*'fejezet ,a valuták 'dellárlhoz miért eltérté'ktel'eneldvését és
%
M_I SZEM-LE
KÖNYVISMERT-ETÉSEK
*mig 'a hálborúlból
aza "
' [ 19487
Az objektív árak 17.010/0-03 csökkenése mellett a család éppen' csak hogy megélhet.
III. 60 kat. hol'las üzem mezőgazdasági, jövedelme?) ..
(leul-ád fellmsznz'lls'xsa 34()t)'—— P
Mutaumzik Hmmm."; ingét—a P Az objektív árak 24.48%-os csökkenése mellett eddigi életszínvonalát alig tarthatja.
A számok '*mutatják. hogy minél kisebb a gazdaság, annál közelebb áll az árak leg—
alsó határa az objektív árhoz. Sőt törpe-' üzemekben általábann jövedelem az objek- tív úr mellett sem elégséges (a család lét-
4524'——— ?
minimumának biztosítására. Ez a körül- mény is élénken bizonyítja, mily nagy magán- és közgazdasági érdek fűződik a kis—üzemek bel'terjeaségé'nek fokozásához.
Tanulmányommtal az a legfőbb célom,
hogy rámutasmk arra, miként kell a jövő-
ben a számtartásstatisztikát a termelési költségek megállapításánál felhasználni.
x ' Kulin Sándor
* A vagyon kamatigénye % a család bei-igénye.
(Reális jövedelem vun— feltételezve.)
.!
in'flámiórt— tárgyalja. A következő XIII. és XIV fejezet már a háború utáni hatásokat vizsgálja és pedig előbb Biz ipari ciklus megindulását és várható alakulását, majd
a népesedési változásokat és ezek következ—
ményeit-
Mindezeknek a bőséges statisztikai ada- tokra is támaszkodó vizsgálódásának alap- ján % irta a megállapitásma jutt és ezt könyve utolsó, XV! fejezetében ,,A kapitalizmus gazdasági fejlődésének kilámásai" cim allatt
fejti ki részletesen, hogy a háború alanti egyenlőtlen gazdasági fejlődés a háború utáni első időszakban a xtőlnéwsgiazdlaeálg me- netére azért leáz döntő hatással, ment a háború—§ban elszegényedett országokban az
"elégtelen termelés válsága," jelentkezik, megnövekedett tet—melő avppaamátluseale kikerülő országokban .a túl- termelési válság tör ki s ez na, 'kíéttféle'válsátg
egyetemes, vialáagváleálgoi idéz elő. Ha, ez el'—
múlik az elszegényedett onszáagolk gazdasági
*felerősöd'éxse folytán, amit föleg amerikai köles/önök tesznek majd lehetővé, akkor fognak jelentkezni e kapiüaxlizmns végleges változásai a ttermeleei rend alapvető ellenü- monwdlátstaainark következményekéupen a. piac problémájának lkitéluezödtésében, mely főleg a kettőre esötkkent'tőkes vilátgwasz USA és : 4 Anglia —* pixalcofkérnt és nyersvanyagoke'crl való ádáz htamában jut legélesebben kifejezésre.
Ivtrt utval még a szerző (a néhány éven belül ,
okvetlenül jelentkező .s .a kapitalista ,rend'
természetéből folyó relativ agnárválsfzgna is,
mely —- szerinte '— méreteiben lül fogja
szárnyalni a két világháború közti agrár;
válság-(zt. G. G. *
