Statisztika és térkép a mezőgazdaság szolgálatában

(1)

v

1—6. szám 1948

Statisztika és térkép a mezőgazdaság szolgálatábanl)

Alig 50 éve, hogy az ország területéről az első részletes mezőgazdasági statiszti—

kai felmérés készült. Ezt az 1895. évi számbavételt 40 éven keresztül nem kő—

vette újabb. Mintha nem váltotta volna be a hozzáfűzött reményeket, nem fize—

tett volna eléggé a ráfordított tetemes

költségekért. 1935—ben mértük fel újra kisebb hazánk mezőgazdasági viszonyait,

de az erről megjelent köteteknek tar—

talma sem ment köztudatba és gazdaság—

politikánk sem látszott. kiaknázni az egybegyűjtött ismeretanyagot. Ennek több oka van, de az okok között nem legkisebb jelentőségű az, hogy a nagy

kötetekbe halmozott számanyagról nem

készültek áttekinthető, gondolatokat adó és a községek, járások, megyék alfabéta—

rendjét valóságos területi renddé s így tanulságossá, élvezhetővé és érthetővé

! tevő térképek.

— irt statisztikai

Statisztika és térkép egyazon szükség—

letből született. Eligazodni akarunk olyan területen, amelyet személyes megfigyelés- sel, egyéni tapasztalatokkal átfogni nem tudunk. Keletkezésük egyidős a nagyobb területeket összefogó államszervezetek

kialakulásával és mindkettőnek jelentő—

sége azonképpen nő, ahogyan mind na—

gyobb és személyes tapasztalás által mind

áttekinthetetlenebb állami— és társa—

dalmi szervezetek jönnek létre. Cserépre táblák, homokba vagy

agyagba rajzolt térképek, bőrre, vá—

szonra, pergamentre rajzolt itinerariu—

mok és népszámlálások kísérik végig az államok életét a mai modern államokig, ahol már nemcsak a népesség számáról, eloszlásáról, kortagozódásáról, vagyoni viszonyairól adnak számot a statisztikák;

a hegyek, Vizek hálózatáról, a községek

elhelyezkedéséről s az utakról a térké-

pek, hanem a térnek számtalan sajátsá—

gáról, a társadalom igen sokféle jelen—

ségéről; a térnek és embernek, a térnek

és társadalomnak, a térnek és gazdálko-

— dásnak ezerféle viszonyáról.

Mai fejlettségében a statisztika és tér—

kép nemcsak adattár, hanem gondolat—

közle'si forma. Sok tekintetben a szám

helyébe lép a betűnek és írásnak s ugyanúgy a térkép is értekezéseket he- lyettesít. Mondanivalókat a szám nagy- ságrendbe, a térkép területi rendbe állít s ezáltal nemcsak az eligazodást köny- nyíti meg, hanem viszonyokra, összefüg—

gésekre, fejlődésre is utal. De éppen mert a kétféle rend egymást kiegészíti, sta—

tisztika, és térkép egymás nélkül nem állhat meg. A statisztika a nagyságrend miatt, vagy a praktikus xelhelyezés alfa—

béta—rendje miatt felbontja a megvizs-

1) A Magyar Statisztikai Társaság 1947. október 30—i ünnepi ülésén tartott székfoglaló előadás.

*Sedtek be

gált jelenségek valóságos területi rend—

jét, az adatokat térképre vivő ábra visz—

szaállitja a térbeli rendet s ezáltal egy-—

más mellé helyezi azokat az értékeket,

amelyeket egymástól a statisztika közlési

rendje széjjeldobált.

Statisztika és térkép hosszú ideig csak

állapotokat ismertettek, a társadalmi,

gazdasági, földrajzi jelenségek egyszeri

képét adták. Ma mindinkább tért hódíta—

nak olyan adatközlések, feldolgozások,

térképek, amelyek az embert cselekmé—

nyek változó eredményeit mérik le a számok tükrében, a kapcsolatokat kutat—

ják erőfeszítések és _ eredmények között,

a térsztnnek nem képére, hanem átalaku—

lására kívánják a figyelmet felhívni;

egyrészt azért, hogy törvényszerűségekre.

ok- és okozati kapósolatokra rámutas—

sanak, másrészt, hogy

sokhoz, tervekhez alapot nyujtsanak. A gazdasági földrajz például, —— ez a tu—

domány a legátfogóbban öleli át a sta—

tisztika és fizikai földrajztudomány eredményeit, —— most jutott el világszerte ahhoz a ponthoz, amikor annak megraj—

zolása után, hogy a föld különböző tá—

jain, a különböző országokban mi és 'no—

gyan van, meg kell mondani, hogy mi van jól és mi van rosszul; hol és hogyan lehet a legjobban kihasználni a termé—

szet erőit az emberi szükségletek kielé—

gítésére. Eddig arról beszéltünk, hogy a Föld különböző részein milyen gazdál—

kodási övezetek alakultak ki és keres—

tük ennek földrajzi okait; a jövő feladata azt megmondani, hogy mi az optimális gazdálkodás az egyes tájakon, milyen irányba kell a fejlődést ösztökélni.

E feladatkörben a mezőgazdálkodás fejlesztése terén vannak a legnagyobb feladatok. Egyrészt azért, mert az embe—' riség legnagyobbrésze mezőgazdálkodó tevékenységet folytat és mert a Föld majdnem egész lakosságának eltartása a földmívelő és állattenyésztő gazdálkodá—

son nyugszik, másrészt, mivel a földfel- színi formák, a vízrajz, a talajok és az éghajlati jelenségek legfőképpen a mező-

gazdálkodó tevékenységnek szabják meg

feltételeit. Végül talán azért is, mert a

mezőgazdálkodás korunkban olyan nagy;

arányú átalakulásban van világszerte,

amilyenben azalatt a néhány ezer év alatt, amelyet történetileg áttekinteni

tudunk, legfeljebb egyszer-kétszer volt.

Ez a nagyarányú átalakulás az ipari for—

radalom nyomán indult el és legmesz—

szebbre jutott azokon a tájakon, amelyek

az ipari forradalmat követő időben népe—

(Amerika, Oroszország). Az

ipari forradalom néhány évtized alatt

zajlott le és eredményei világszerte át—

rendezték az ipari gazdálkodás formáit.

A mezőgazdálkodás forradalmi átalaku—

jövő elhatározá— *

(2)

ige-Vo. . .

lása, a foglalkozás természetének meg—

felelően, lassabb ütemben halad és ka

föld különböző részein igen eltérő fejlő-

dési fokozatban van. Az átalakulás eddig látható fontosabb eredményeit így foglal—

hatnánk össze: _

l. a mezőgazdálkodás gépesítése;

2. a monokultúrák területi terjedése;

3. a nagy városok és sűrű népességű

helyek körül kialakuló különleges kert—

és állatgazdálkodás;

4. az autark parasztgazdálkodás helyébe az üzletszerű mezőgazdasági vállalat lé—

pése; '

_ 5. mezőgazdasági termelési övezetek—

nek kontinenseket átfogó rendje;

6. a talajismereten, növénybiológián és

klimaismereteken alapuló ,,tudományos"

gazdálkodás ; ?

7. a mezőgazdasági közigazgatás bonyo lulttá válása és a tájékozódás és irányí—

tás tudományos és technikai megszerve:

zésének elodázhatatlanná válása,,

Az új formákat főleg Észak-Amerikában és Oroszországban látjuk érvényesülni.

Legjobban áll ellen a forradalomnak Európa évezredek lassú fejlődésével ki- alakult földmíves gazdálkodása. Közben Európában a birtokviszonyokban nagy átalakulás folyt le, ez legtöbbször igen gyorsan, tényleg forradalmi úton követ—

kezett be, de az igazi nagy belső agrár—

forradalmat nem nagyon érintette. A

mezőgazdálkodás átalakulása különböző birtokviszonyok mellett is azonos irány- ban haladhat és fordítva: hasonló birtok—

viszonyokM'mellett is lehet különböző az

életforma.

A gépesített, a konjunkturális viszo—

nyokhoz alkalmazkodó, vállalkozásszerű földmivelés, az egyoldalú és kiegészítésre

szoruló monokultúrás gazdálkodás, a nagyarányú munkamegosztás és a tudo—

mányos alapokon nyugvó növényterme—

lés és állattenyésztés feltétlenül megkí—

vánják, hogy a gazdálkodónak és a gaz- daságpolitika irányítóinak áttekintésük legyen a viszonyokról. Ez a szükséglet fejlesztette ki a gazdasági statisztikának

számtalan ágát és a gazdasági térképe——

zést főleg az Amerikai Egyesült Államok—

ban. Itt, nemcsak a mintaszerű általános

számlálások, hanem a legkülönbözőbb érdekképviseletek és tudományos intéze-

tek adatgyűjtései és feldolgozásai adnak betekintést a mezőgazdasági viszonyokba;

köztük nemcsak a termelés eredményeibe,

de a gazdaságok szerkezetébe, jellegébe,

jövedelmezőségébe, munkaviszonyaiba, a szállítás és piac problémáiba. A statisz—

tika és térképezés itt eléggé együtt ha—

ladnak és a nagyobb adatpublikációkban úgyszólván mindenütt ott találjuk a tér-

képeknek sorozatát.

A tervszerű, irányított gazdálkodás el

nem képzelhető sokoldalú gazdaságsta- tisztikat felvételek és ezeknek térképi

¹⁹⁴⁸

feldolgozása nélkül. Ezért láttuk a há—

ború alatt a statisztikák és térképek je—

lentőségének , megnövekedését minden had- viselő országban —— hiszen a hadigazdál- kodás tipikus irányitott gazdálkodás ———

[és ezért készült el a Szovjetúnió nagy földrajzi és gazdaságföldrajzi atlasza a

második ötéves terv kimunkálása nyo—

mán. De nemcsak az eddig emlitett or—

szágokban, mindenütt másutt is, ahol a haladás szüksége öntudatosodott, egymás után jelennek meg a gazdasági statiszti-

kák és térképek. Csak _a legjelentősebb

gyűjteményes atlaszokat emlitve, ilye—

nek: finn, olasz, cseh, orosz, lengyel, ba- jor, német, francia atlaszok és ilyennek

készült nálunk az Államtudományi Inté-r zetben az e sorok írója által szerkesztett

Középeurópa Atlasz.1

Minél nagyobb számban jelennek meg

ilyenfajta munkák, annál jobban látjuk a hiányokat és hibákat, amelyeket le kell még küzdenünk. Bennünket ezek közül

a hiányoknak három csoportja érdekel:

1. a statisztikai számlálási területegysé—

geknek a gazdasági tájakhoz való idomí—

tása;

2. nemzetközi együttműködés szüksége a gazdaságstatisztikai felvételek módsze—

reinek és időpontjának egyeztetésére;

3. a gazdasági térképezés technikai ne—

hézségei és a' térképezési módszereknek nemzetközi egyeztetése.

Legfőképpen a problémák harmadik—

csoportjával kívánok foglalkozni. Az első két feladat ugyanis eléggé ismert és számos tanulmány, nemzetközi konferen—

cia foglalkozott velük. Itt legfeljebb azt"

jegyzem meg, hogy a járási és megyei beosztásoknak a mezőgazdasági statisztika által megkívánt tájegységekhez való ido—

mítását nem úgy gondolom helyesnek,

hogy a közigazgatási beosztást a gazda-

sági számlálási érdekek szerint változ—

1) Atlas of Finnland. 1925. The Geographical' Society of Finnland. Helsinki 1928. 38 !.

Allanle físivo-economico d'Italia (Giotto Dainelli).

Milano 1940. (Zonsociaziono Turistica ltaliana. 82 t.

Alias _de la Républigue Tchécoslovallue. OrbiS' Praguo,'1935. 55 t.

La Républz'aue Polonaise Atlas Stalistiaue. War- szawa 1930. Office Central de Statistirjue de la llépuhllaue Polonnise. 42 t.

Norbert Krebs : Atlas des deutschen Lebensraumes im állitteleuropa. Bibliographisches Institut. Leipzig 193 .

Atlas de France. Paris 1945.

phimles de France. 82 t.

Rónai András dr.: Középeurópa—Atlasz. Buda- pest-Balatonfüred. 1945. Államtudományi Intézet.

llázi sokszorosítás, kézirat gyanánt. 333 p.

Edvi Illés IX.—Halász A. : Magyarország a háború előtt és után gazdaságstatisztikoi térképekben.

Budapest, 1926. Magy. Stat. Társ. Államtudományi Intézete. 157 p.

Halász Albert: Das neue Mitteleuropa in Wirt—

schnfllichen Korten. Berlin. 1928. Verlag R. Hob-

hing. 140 p. _

L'Agriculmre en Roumanie. Album Statistigue.

Bucarest. Ministero de l' Agriculture el des Domaines.

1938. 91 p.

Bolsoj Szovjetszkij Atlasz Mira. II.

1939. 143 t,

Edition s Geogra—

Mogzkva .

(3)

udig a

' anyagában és életműködésében az éghaj—

, rrén is

1—6. szám

*tassuk meg, sem úgy, hogy a közigazga- itási beosztásoktól teljesen független gaz-

daságstatisztikai beosztásokat alkalmaz-

zunk. Az elsőt azért nem, mert a köz—

igazgatási területegység nagyon sokszor éppen akkor egészséges, jó, ha különböző,

egymásrautalt s együttélő gazdasági kis

tájakat fog össze; a másodikat azért nem,

mert zűrzavarra vezet. A német és cseh

statisztikákban látjuk—sokszor a közigaÉ—

gatási, bírósági, népszámlálási, mezőgaz- rdasági, iskola —— járásoknak és kerületek—

nek olyan tarkaságát, ami éppen ellen—

kező hatást vált ki, mint ami a statisz- tikának és térképnek feladata. Nem a tisztán látást, gyors tájékozódást segíti elő, hanem kínos, hosszadalmas és kö—

rülményes összehasonlító és különböztető

munkára utal. Véleményem szerint a

"közigazgatási területegységeket kell meg-

tartani a gazdasági számlálásoknál is,

csak ezeken belül táji részletezést kell

alkalmazni. Itt aztán eljutunk a modern

földrajz és gazdaságpolitika közös nagy

problémájához: hogy mi a táj? Elmélet—

ben erre könyebb felelni, mint pl. egy országterületet térképen természetes tá—

jakra felbontani. Franciaországban most

folyik ez a munka a Statisztikai Hivatal—

ban a francia Földművelésügyi Minisz—

térium szakértőinek és az Egyetemek

földrajztanárainak bevonásával.

Ami a harmadik problémát, a mező—

gazdasági térképezés technikáját s annak

rnemzetközi egyeztetését illeti, ennél hosz—

szabban kellridőznünk. '

A mezőgazdasági termelést meghatá- rozó természeti tényezők között legfon—

tosabb a talaj és a klima. Minthogy pe-

talajok fajtáiban, szerkezetében,

lat hatása döntő módon szerepet játszik, a talajtérke'pek a mezőgazdasági térké—

pek legfontosabbjainak mondhatók. A

talajtérképek a világ különböző orszá- gaiban, sőt ugyanazon országban is sok-

*szor a legkülönbözőbb módszerek szerint készülnek, aminek eredeti oka, hogy a talajok osztályozásában sincsen távolról sem összhang. A talajtérképek anyagá—

, nak" összegyűjtése próbafelvételekkel tör-

íténik, általános statisztikai adatgyűjtések itt nem alkalmazhatók. Minthogy a ta—

'1ajtudomány az utóbbi évtizedekben igen ,erős iramban fejlődött, megvan a re- ,

mény, hogy a talajok osztályozása és :) ttérképezendő legfőbb tulajdonságok te—

nemzetközi összhang alakul ki,

ami lehetővé fogja tenni az egyöntetű

térképezést. V

Az amerikai, orosz és német országos talajtérképek mellett nagyszabású kezde- ményezés Hermann Stremme nemzetközi európai talajtérképe.1

*) H. Slremme: Intgrnationale Bodenkarte von Europa. 1:2,500.000.""Danzig, 1925—37. Berlin, 'Gea Verlag.

1948

A részletesebb, de még mindig áttekintő

talajtérképeknek egyik legszebb pél—

dája a svédek 1947-ben kiadott 1:400.000 mértékű térképe.1 Ez igyekszik a mező-

gazdaság' gyakorlati kívánalmainak meg-

felelni és bár geológiai alapon indul el, osztályozása elég részletes ahhoz, hogy

gyakorlati hasznát lehessen venni. Ná—

lunk Treitz Péter szerkesztett áttekintő klímazonális talajtérképet Magyarország—

ról 1918-ban és a Földtani Intézet Krey-

big Lajos dr. irányításával mintaszerű részletes talajtérkép sorozatot adott ki az 1930—es években a trianoni Magyaror—

szág területéről.2 -

A talajtérképek mellett a gazdálkodás

eredményeinek, de az éghajlati és a

talajtani hatásoknak a megfigyelésére is a mezőgazdasági termelési térképek szol—

gálnak. Ezekben már a rendszeres statisztikai adatgyűjtések eredményei tük—

röződnek. A termelésnek két mozzanatát szoktuk megfigyelni és térképezni. Egyik a megművelt területnek termények sze—

rinti megoszlása, illetőleg egy—egy ter-

ménynek részesedése, területaránya az

egész megművelt területen; a másik a terméshozam nagysága. Ezeknél a térké- peknél komoly hibaforrást okoz az, ha a statisztikai számlálási egységek hetero- gén területeket fognak egybe. Ennek ki-

*' küszöbölésére __ mint már mondottam _—

néhol a— közigazgatási területegységektől

eltérő gazdasági tájakat különböztetnek meg. Ahol ilyenek nincsenek, de a szam—

*lálási egységek kicsinyek, ott a hibák is eltörpülnek, de nálunk a járások nagyok

és sokhelyt heterogének, így az eredme—

nyek nem jellemzőek — egyik részre sem.

Ezért volna helyes a "megyéknek és já—

rásoknak gazdasági számlálási egységekre

való tovább—bontása.

A termelési adatok térképezése egy—

szerű akkor, ha minden termény terület—

arányát vagy hozamát külön—külön ábrá-

zoljuk. Erre szolgálnak a területszínezés—

sel, vagy vonalkázással készült térképek,

de legjobbak a ponttérképek. Már nehe- zebb a megoldás, ha a_területarányt és

hozamot együttesen akarom kifejezni. Er- dekes kisérletek erre Fodor Ferenc dr.

produktivitási és geonom termelési tér- képei.3

Az egyes művelési ágakról vagy ter—

ményekről készült térképek mellett azon—

ban szükség van olyan áttekintő össze- vont térképekre, amelyekről az egyes sajátságos mezőgazdasági tájak tűnnek

)) K. E. Sahlslrőm: Jordartskarta över södra och mellersta Sverige. 1947. Kartografiska Institutet Esselte Ab. Stockholm.

.) VÁtnézetes talajismereti térkép. *Magy.

Földtani Intézet. Budapest. 1 125000. Magyarázó íüzetekkel.

*) Fodor Ferenc dr.: Magyarország gazdasági föld- rajza. Budapest, 1924. 238 p.—t—1 t. és Magyar Statisz—

tikai Szem10,l1933. évf. p. 867—873. (Racionális és geonóm mezőgazdasági termelés Magyarországon.)

(4)

——5; szám— '

szerette, es ahol az egymás mellett fekvő és egyiná'sbafonódo tájak különböző ,ka— !

r'akterét egybehaSOnlitnatjuk.

Egyik legújabb kisérlet ezekre a fran—

—. cia Földrnivelésügyi Minisztériumban

Vandamrne térképe. Ez a második vi—

lágháború után jelentvmeg, de az 1937'.

évi adatokat tükrözi. A* térkép 16 szín—

ben, vagy árnyalatban készült1 s a, színe—

ken belül betűjelzéseket is használ. A

*sok szín ellenére sem látunk tisztán. Tel—

jesen különböző színek ábrázolnak olyan . területeket, amelyen egyik növénycso—

pgrt (pl. kapások) 10 vagy 290/o—ot ér el.

Pedig ez nyilván nem jellemző a tájra.

*Más színeket is más növények vagy nö—

vényósoponok 1'0—200/0—05 előfordulása határoz meg. Viszont a főtermények Vagy tipikus főtermény csoportok nem

tűnnek szembe. E hiba mentségéül, azt hozzák fel, hogy néha egy—egy nem nagy

területi arányban termelt növény jobban

jellemez egy tájat és élesebben 'emeliki

annak más tájaktól elütő karakterét, mint a főtermény, amelyet nagy kiterjedésben

különböző jellegű tájakon egyaránt ter—

melnek. Igy pl. a cukorrépát, dohányt, szőlőt lehet ilyen táj-jellemző növények-

nek nevezni. Itt azonban eltérők lehetnek

a Velemenyek, hogy mely novenyeket és milyen sorrendben vegyünk jellemzőknek és fennáll tevábbra is a hiány, hogy a—

térkép a bevetett területek legnagyobb arányban termelt növényeiről nem tájé- koztat. '

k' Kétségkívül neni könnyű minden fon—

tos növény és míoeiési ág súlyát és el—

terjedését egy térkép—en szemléltetni. Ed—

dig más szerzőnek sem sikerült. Az ari—'

gol Chambers of .C'ommerce Atlasz tér—

képei e tekintetben ugyanolyan sikerte- lenek, mint ahogy bátor kezdeményezés nálunk, de továbbfejlesztendő ebben ai vonatkozásban Fodor magyarországi gaz—

da—ságföldrajzi térképe. Nagy méretben

lehetne minden nővényféleséget saját helyén, elterjedésének megfelelően szem- léltetni. Ilyen részletes térképek azonban

csak kéziratokban készülhetnének. Szük—

ség van rájuk, de két—három példányban elég is lenne előállításuk. Szükség van ' kisebb mértékű áttekintő térképekre, ame- '

lyek mondjuk járási pontossággal tükröz- nék az adatokat éspedig nemcsak a jel—

lemző főterményeket vagy különlegessé—

geket (dohány, cukorrépa), hanem min—

den fontos terményt.

Erre is van francia kísérlet, éspedig

a második háború utáni időből. A toulou—

sei tudományegyetemen Henri Gaussen botanikus professzor készített 1946—ban

(mezőgazdasági térképet Toulouse környé—

kért'íl.2 A térkép 200.000—es léptékű s így

*) Los systemes de culture de h Franc". :x'i'liálére de i'agriculturo. Dressé par P. Vandamme.

1 : 1,4oo.000. _ ?

!) ll. Gansseu et P. Rey: Carta, de la végétatim de_la'Franoe. Pnblióe par le "Centro National (le la

_ iecherehe Schntifi'm'x Toulouse, 1946. l

'a részletes és az áttekintő térképek'*'tip sának ltatáráh jár; 11 színnek tenni mi

20 árnyalatában készült és ; rajza így részletes. Főleg az erdők tűnnek jól f . rajta fafajták szerint különböztetve._ Már— _

'a szántóföldek és az azokon termelt nől-v

vények ábrázolása kevésbbé sikerült. Itt;

betűket és jeleket alkalmaz a szerző, ami:

közelebbről nézve útbaigazit, de semmi—*-

féle áttekintést nem ad. '

Gaussen térképe felveti az adatgyűjtési (, ;

problémáját is. Az [orszagos statisztikái—.

összeírások közül a legrészl'etesebbe'k sjemt elegendőek megfelelő térképek szerkesz—

kém" ' tésére. Helyi tudósító szervezettel

bírnia annak, aki térképezni akaro Gauss'en ezt a tanítók, beszervezésével és kérdőívek, próbatérképek köröZéSével ül,-M

delta meg. Jobb megoldás volna, ha mező

gazdasági szakember végezné ezt a fel—?—

adatot. A gazdasági jegyző volna erre hí vatott. Kiképzése nem nagy [gondo okozna. A mezőgazdasági statisZtikai adat gyűjtések legnagyobb hiánya, a terület elhatárolás, a lokalizáció, valamint számlálási egységek határait utgllépo, összefüggések megállapítása nyerne eze a módon és ezzel a szervezettel orvos —-

lást. _ , f '

A' francia mezőgazdasági térképek mel—f

lett meg kell emlékezni az angol kísér letekről is. 64.0'00Le's mértékben készítet tek mezögazdasági' lapokat, ahol enemies , az ábrázolásban a földhaSznesítás ált '

*nos kategóriáin túl nem mentek. tietek á—

térképek átnienetek a, részletes kataszteri térképek felé, amilyenek sokneiyün-ke— ' szültek. Ki kell emelnem, hogy ezeketí

az _ angol mezőgazdasági térképeket _ londoni köZgazdasági [főiskola i'ráii'yi mellett a cserkéSZegyesületekből, föld—e rajzi társaságokból és az elemi—, és kül——

zépiskolák önkéntes jelentkeZőiböl ver—, buvált munkaerőkkell készítették e—

Ugyanilyen átmenet a részletes térkéé:

pekl'rez a Svédországban 50.080—es léptéke

ben az 1909-es évek elején készült és af.

két Világháború között újra kiadott som—' _ _

zat a földhasznosításról, ahol az egyes ,—

lapok megyényi területeket ábrázolnak' Ezeket a térképeket kétféle irányban kell tovább fejleszteni. Egyrészt a művelési ágakon túl érzékeltetni kell a fentosabb——

termények elterjedését, az erdőknél a fa-z __

fajtákat, 'a legelőknél és réteknél az át:—,

lagos jövedelmezőséget -— ami igen kü—" **

lönböző lehet —; másrészt az ilyen rész—i' letes is azért nagy területeknél áttekint—

hetetlen és a nagyon összevont": kislépték

általános térképek mellett meg kell ta—

zenem)

*) Rikets Allmámm Karlverli. Ekonnmiska At !;

1 :5().000. Slaml—thohns láss Hush'állnin-f

ions—1941. General'stnbens Integrált.

___, )

ningen.

sállskap.

Anstall.

(5)

^—_ __1—6.'szám

lálni, a középutat. Azt a térképet, amely a mezőgazdasági politika irányítóinak ad

elég részletes, de a tipikus nagy gazda-

sági tájakat is feltüntető jó áttekintést.

A 200.000-es (térkép, amit Toulouse—ban készítenek, részletességben az alsó határ,

viszont kb. 500.000ees mértékre tehetjük ' a felső határt a nem túlságosan bonyo-

lult gazdálkodású területeken.

A jó mezőgazdasági

— máig megoldatlan feladat és az ábráZo—

landó viszonyok sokfélesége és változé—

konysága (vetésforgó) folytán kérdés, le—

het—e jó megoldást találni. Az bizonyos, hogy kis mértékű térképen rendezni kell a viszonyokat és összevonni. Nem lehet minden búzatáblát és apró rétet áttekintő térképen külön feltüntetni, hanem az

"egyneműeket a legsűrűbb előfordulási helyen összevontan kell jelezni. De az őket feltüntető jel vagy szín legyen pon-

tosan arányos kiterjedéSre, nagyságra az ' ábrázolt. termény vetésterületével. Ez a

jó térkép egyik legfontosabb feltétele.

Az összevonással szenved a lokalizáció

helyessége, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben azt a térkép kicsiny—

sége szükségessé teszi. Minden térkép generalizál, ez az erősen kisebbített rajz—

Számtartásslatisztika a termelési

W Uj alapokra kell-(: fektetni a mezőgazdasági termelve'nyek termelési lcöltse'gszámítását?

A nagybirtokrend—szer megszüntetése előtt,.

.a nagyüzemi gazdálkodás idején, termelvé—

, nyeink előállítási árát akként mutattuk ki, ' hogy kettős számvitel segítségével vagy kal—

kulativ úton megállapítottuk a különböző

termelvényeket terhelő összes köíalségeket

(beleértve tlenmészextecsen ,a befektetett tőkék , ,klamalilgényet is) es azt elosztottuxk az álla—

fgons hoztammlal. Igy megkaptuk l (; búza, 1 (( burgonya, 1 i; répa, 1 l tej, stb. elő- állítási árát., Ez ,a számítási mamat, a nagy-

üzemek érdekének meg is felelt, mert _a

,nagyiizemnek az a legfőbb célja, hogy Hasznos effektiv relzsijlén kivül a, (befektetett

tőkéje után jogosan fekszámítbató Immat-

' igénye megtérüljön.

A :lcisgazdaság, mint élelalap és mint _ munkaénte'kelsliltő vállalat, 'a lermolvények

előállítási árával szemben más igényeket támaszt. A kisüzem szemponljábóll is fon—

— tos ugyan, hogy ta' befektetett tőke meg-

f hozza a maga kamatát, de még fontosabb,

hogy a gazdaságban felhasznált családi

Munkaerő megfelelőképpen díjazódjék. így előfordulhat olyan parászlgazdaság, ahol ugyan a tőke meghozza a maga kamatát, sőtaz egyes üzemágaknál tényleg felhasz-

nált munkaerő díja is megtérül, a gazda

és oáalládja mégsem képes emberségesen

megállni, mert munka—erejének nagyrészét saját "üzemében nem tudja eredmény—esen

áttekintő térkép —

van szükség.

1948 ;

nak velejárója. Ez a megoldás vezet el

arra a gondolatra, hogy , próbáljuk a

mezőgazdasági térképeken is Teleki Pál nemzetiségi térképmódszerét alkalmazni.

Azaz ábrázoljuk területarányosan a kü—

lönböző vetésterületeket, de rendezzük őket egymás mellé egy a valóságos ele helyezkedést legjobban megközelítő ősz—.

szevont rend e,

Mindezek a próbálkozások, amelyek még félszáz évvel ezelőtt—buzgó statiszti—

kusok, növénytanosok, vagy térképészek

kedvet töltő játékai lehettek, ma' már

nem játékok és nem is lényegtelen fel—

adatok, Ahogyan a mult század közepén az amatőrstatisztikusok munkáját kény- ,

szerűen követte a hivatalos statisztikai

szervezet kifejlődése, mert az államélet

bonyolulttá válása és az állam feladat- körének megnövekedése megkövetelte azt,

ugyanúgy kell az eddigi magánpróbál- kozások után megteremteni a gazdasági Aadatgyűjtések ábrázolásának, használha—

tóvá tételének és kiegészítésének szer- veit; Ennek csírái meg is vannak, csak a tudatos és célszerű továbbfejlesztésre Rónai András dr.

költségszámítás szolgálatában.

foglalkoztatni ne így munkája legnagyobb

része után nem kapja meg az ellenértéket.

Viszont elképzelhető olyan gazdaság is, ahol a' töke mitsem hozott;, de a családi munka-

erő megfelelő kihrasználást nyert az üzem- ben, az jól is értékes—ült, úgyhogy a család a munkajövetglellemből nemcsak *hogy meg-

él, de? felesleget is tud felmutatni.

A paraszti üzemekre tehát 'az igazságos

áraik megállapítása céljából új utakat kell

keresni. '

A szállltartdsstdtísztika hivatott feleletet adni arra, hogy az onszág különböiző típusú és nagyságú gazdaságain belül milyen ár-

szint—mellett térül meg a gazda és családja

munkaerejénelc ellenértéke. A :számtartás- statisztika segítségével állapítható meg az ámslonak az a legalsó határa is; amely mel-' lett mutatkozó jövedelllem ;a család szükség- letét még fedezni képes. ,

A számtartlálsstat'irsztika mutatja meg ugyanis a különböző üzemk-átegóriákra a, Család felhasználását (háztartási és magán- költségrészesedé—sét is), valamint azt is, hogy a legkülönbözőbb mezőgazdasági és ipari árak milyen munkajöved'elmet biztosítanak