6. szám.
—576-—— 1931—
Atti dell' Istiluto nazionale delle assicurazioní.
III. Istituto nazionale delle assicurazíoni. Roma.
Moriam, Giorgio: Prospetiive economiche, 1931.
Universita Boeconi di Milano.
La ricchezza privata delle provincie delle tre Venezie. 1. La ricchezza privatu della provincia di Vicenza. Per. Dott. Giovanni Ferrari. Scuola di scienze politiehe e sociali della r. universita di
Padova.
Oroszország. (Russia) "—
phigue. Aeade'mie des sciences dlUkraine.
(Travaux de l'lnstitut démographigue. VII.)
Kortschak-Tschépourkivsky, Georges: La mor—
ialite' dans [es 4 plus grandes villes de PUIcraine, 1923/1929, Académie des sciences (YUkraine. Kyivi (Mémoires de la elasse des scienees naturelles et technigues. 1.)
Svájc. (Suisse) —— Eidgenössische Volkszühlung, 1930. Geprüfte Ergebnisse nach Gemeinden. Eid—
genössisehes statist. Amt. Bern. (Statistische Ouellen- werke der Schweiz. 13.)
Schweizerische Handelsstatistik. Jahresbericht,
1930. Eidgen. Oberzolldirektion. Bern.
Untersuchungen betre/íend die Rentabilitüt der Recueil démogra—
Kyiv.
Die Bar- und Akkordlöhne und die Arbeitsver—
hdltnisse in der schweizerischen Landwirtschait.
Enguéte vom Jahre 1929/30. Schweizerisches Bauern' sekretariat. Brugg. (Mitteilungen. 98.)
Der sclzweízerische Weinbau und die Förderung des Absatzes seiner Produkte. Schweizerisches Banernsekretariat. Brugg. 1930. (Mitteilungen 99.) Archiv für das schweizerische Unterríchtswe- sen, 1930, Konferenz der kantonalen Erziehungs—
direktoren. Zürich.
Zürich und Vororte. Neue statistische Unter- Iagen zur Eingemeindungsfrage. 1931. Statist. Amt.
der Stat. Zürich. (Statistik der Stadt Zürich. 36.) Staats—Rechnung des Kantons Basel—Stadt, 1930.
Svédország. (Suede) —— Fiske, 1929. Statist.
centralbyrá. Stockholm. (Sveriges officiella statis- tik.)
Befolkningsrörelsen, 1928. Statist. centralbyrá.
Stockholm. (Sveriges officiella statistik.) Riksstat, 1931/2.
Uruguay. (Uruguay,) — Anuario esíudístico de la República oriental del Uruguay. XXXVII. (1928) schweizerischen Landwirtschoft, 1929/30. I. Teil. 2., 3. Parte. Dirección general de estadíst. Monte—
Schweizerisches Bauernsekretariat. Bern. video.
Folyóiratszemle.
Revues.
A r c 11 i v [ ú r R a s s e n- 11. G e s e l l— országban a márka stabilizálása óta. —— Berl O.: Az
5 c 11 a f i s-B i 0 I 0 g i e (25. köt. 1. f., München orosz dumping. —— Koej'oed M.: Az alkoholfogyasz—
1931, ném.). — Gini C.: Olaszország népességi tás Dániában és kincstári adója. —— Julin J.: Néhány problémája és a faseisla népesedési politikája. -— reflexió az orosz dumpingról. —— Pourbaix K.: Len—
Kollatits J.: Adalékok a háború biológiájához, kü— gyelország pénzügyi krízíse. — Alexander 5. D_;
lönös tekintettel a nlagyarságra _.— Lang T.: Elme- Jugoszlávia politikai és gazdasági fejlődése. ——
betegség és születési hónap.
Archiv für Soziulwissenscltait und Sozialpolitik (65. köt. 2. f., 'I'iibinyen 1931, ném.). —— Mering O.: Megcáfoltnak tekinthetö-e a nemzetközi érték-elmélet? —— Schneider E.: Az élelmezési görbék interpretálásához. —— Schá'fer T.:
Tőkeképzés és kamatlábmagasság. ——- Kulischer J.:
A kapitalista vállalkozók Oroszországban (különösen a parasztok, mint vállalkozók) a kapitalizmus kez—
deti stádiumában. —— Jelinek O.: A szén védelme.
Archiv für Wanderungswesen (ll-.
évf. 1. f., Lipcse 1931, ném.). —— Grothe H.: Telepü- lési munka és németség Paraguayban. — Neu—
ield G.: Bevándorlási politika és bevándorlás Kana—
dában a háború után. —— Schmidt W.: A Némethiro—
dalom keleti tartományainak belsö vándormozgalma jelentőség és ok szempontjából.
Bulletin Periodigue (80. sz.,
193], fr.). _M Snndheimer W.: A kamatláb Némel' Liegc
Grenade B.: Az Egyesült Államok és a világválság.
Econo mia (9. évi. 7. köl. 4. sz., Róma 1931, al.). -— Masei G.: Az áruhatáridőüzlet különös tekin—
tettel a gabonatőzsdékre Olaszországban. —— Livi L.:
A bolseviki propaganda az U. R. S. S. vidékein. __
Olaszország kereskedelmi mérlege 1930-ban hóna—
pok szerint.
Journal de la Société de Statis- tig ue de Paris (72. évf. 5. sz, Páris 1931, ir.).
—— Marin L.: A generáció mint mértékegység az át- öröklésre vonatkozó számításoknál. —— Bourdeíx P.:
A népsűrűség és a halandóság. —— Ricard P.: A ban- kok és pénzpiacok krónikája. —— Maine M.: A rák okozta halálozás növekedése.
Közgazdasági Szemle (55, év)", 74.
köt. /1., sz., Budapest 1931, lll.-Ilé1?'l.). —— Neubuner G.: Statisztika és közgazdaságtan. "w Móricz M.: An- gol könyv a román földreformról. —— Andor E.: A Magyar Társadalombiztosítás tíz éve. --- Tóth J.: A
német földieherrendezés.
6. szám. -—— 577 —— 1931
M ag y a r G a z d a' lc S z e m [ éj e (36. e'vf. helyzete a különböző európai országokban. —— A 4—5. sz., Budapest 1931, m.). — Gesztelyi Nagy L.: bérek és a munkaidő a széniparban 1929—ben. — A A községi háztartási törvényjavaslat agrárvonatko— vándormozgalmak. —- A bérek és a kiskereskedelmi zásai. —— Szladits I.: A gyiimölcstermelés és kereske-
delem szervezete Olaszországban. — Kéler G.: A me- zőgazdasági hitel szövetkezeti szervezete Franciaor—
szágban. —— Kerék M.: A magyar l'öldbirtokpolitika időszerű kérdései. —— Zichy—Cikann M.: Lengyel—
ország mezőgazdasági kivitele. —— Ihrig K.: A tojás és baromfi szövetkezeti értékesítése.
Magyar Kisebbség (10. évi. 9. sz., Lu—
gos 1931, m.). —— Papp J.: Az erdélyi székelyek val—
lási és tanügyi önkormányzata. —— Domokos P. P.:
Tanügyi "önkormányzat" a gyakorlatban —— Kiss A.: A kisebbségi kérdés román irodalmának biblio—
gráfiája. —— Fritz L.: Az ,,Erdélyi Református Egy—
házkerület" hitvallásos jellegű oktatási intézetei az 1930—-3l. iskolai évben. —— (10. sz.). ——- Papp. J.: Az erdélyi székelyek vallási és tanügyi önkormányzata.
—— Domokos P. P.: Tanügyi ,,önkormányzat" a gya- korlatban. —— Ludwig A.: A Národnostnt Obzor má- sodik száma. —— Kiss Á.: A kisebbségi kérdés roman irodalmának bibliográfiája. —— Fritz L.: A ,,Király—
hágómelle'ki Református Egyházkerület" hitvallásos jellegű oktatási intézetei az 1930—31. iskolai évben.
—— (11. sz.). —— Domokos P. P.: Tanügyi ,,önkor- mányzat" a gyakorlatban. —— Winkler W.: Az euró- pai nemzetiségek statisztikai kézikönyve. —— Fritz L.: Az Unitárius Egyház hitvallásos jellegű oktatási intézetei az 1930——31. iskolai évben.
Mezőgazdasági Közlöny (4. évf. 5.
sz., Budapest 1931, m.). — Ebner J.: Az olasz mező—
gazdaság és a fascista programm. —— Éber E.:
[Számok az Egyesült Államok búzatermeléséről. — lEbner J.: Tejtermelési adatfelvétel.
Népegészségügy (12. évi. 11. sz., Buda—
pest 1931, m.). —— Zsakó I.: Gyógykezelés három—
.száz év előtt. —— Horváth D.: A kútvíz megjavítása.
—— Horváth L. és Schláchter M.: A tüdőtuberkulózis szociális hygieneje Újpesten e's Rákospalotán. — Schubert K.: Az orvosstatisztika kutató módszerei.
Notiziario Demografico (4. évi. 11.
sz., Róma 1931, al.). —— Mezőgazdaságstatisztikaí tan- folyam. — Népmozgalom Brit-Indiában 1928-ban.
— Válási statisztika Poroszországban. —— Halá- los kimenetelű automobilbalesetek az Amerikai
Egyesült Államokban. —— Japán népessége. —— Gaz- dasági és kereskedelmi aktivitás a világ főbb álla—
maiban.
Revue Internationale contre lJAI- (: o olism e (39. évi. 2, sz., Lausanne 1931, fr.—
ném.—ang.). — Hercod R.: A Wickersham-bizottság alkoholtilalom kerosztiilviteléről az Egyesült Államokban, —-— Gabriel E. Sport és abszti—
nencia.
Revue Internationale du Trauail (23. köt. 5. sz., Genf 1937, fr.). "" A lignitipar jelen jelentése az
árak néhány városban.
Schmollers Jahrbuch (55. évi. 2. i., München—Lipcse 1931, ném.). —— Lindemann: Kert- városmozgalom, városi közigazgatás és földreform.
—— Schwartz P.: A német városok, kerületek és köz-
ségek gazdasági élete. —— Hashagen J..- Vallás és templom a kultúrára és gazdasági életre való hatá- sában.
Siatistische Nachrichten (9. évf.
5. sz., Bécs 1931, ném.). — Az 1930. június 14-i üzemi számlálás eredményei. —— A kriminalitás 1929- ben. —— Az 19304 népmozgalom előzetes adatai. ——
A munkanélküliek foglalkozási szak szerint az 1931 február 28—i állapot alapján. ——- A munkaviszályok 1930-ban.
Wirtschaftliche und Sozialstatis—
tische Mitteilungen (4. évf. 5. f., Bern 1931, ném.). —— A húsfogyasztás Svájcban. — A svájci részvénytársaságok 1930-ban. — Az ipar helyzete 1931 első negyedében. —— Ötven évi tengerentúli ki-
vándorlás Svájcból. '
Wirtschaftsdienst (16. évi. 18. f., Ham- burg 1931, ném.). —— Thalheim K. C.: A népmozga- lom Európában. —— (20. f.). Sulzbach W.: A gaz- dasági liberalizmus jelene és jövője. —— (21. f.). — Drews M.: A hajózás az 1930. kritikus évben. — (22. f.). —— Salin E.: A Nemzetközi Fizetések Bank- jának első éve. -—— Drews M.: A gramofonvilágex—
port. —— (23. f.). — Kupczyk E.: Európa kőszéngaz- dasága és nemzetközi egyezmény. —— Az automobil- kereskedelem új formái. —— Fenchel L.: A világgaz—
dasági krízis hatása a világkereskedelemre és ten—
geri forgalomra.
Wirtschaft und Statistik (11. évf.
10. sz., Berlin 1931, ném.). m- A tejellátás a Német- birodalomban 1930—ban. —— A megélhetési költségek a fontosabb országokban 1931 első negyedében. — A Németbirodalom adóbevételei az 1930—31. költ—
ségvetési évben. —— A takaréktökealakulás a szövet—
kezetekben 1924—1930—ban. — Pénzforgalom, jegy- bankhitel és letétek a jegybankokban 1930—ban.
Házasságkötések, születések és halálesetek a Né- metbirodalomban 1930-ban. — A német társadalom- biztosítás 1930-ban.
Zeitschrift für die gesamte Staats—
u) is s e 11 s c 11 a i t (90. köt. 3. I., Tübingen 193], ném.). — -— Kaisenberg F.: Választási reform. ——
Zwiedíneck O,: Mi lesz egy korszakot kapitalistává?
._- Heller F.: A hitelelniétet körüli harcok. —— Pis—
torius T.: Községi pénzügyek és adók.
Zeitschrift
Siatistilc
['iir Sehweizerische
l"ollcswirtschaft(67. évf.
39*
u n ([
6. szám. ——- 578 —— 1931
1. f., Bázel 1931, ném.). — A svájci részvénytársasá— tekintettel a temperatúrára (1901——1929). ——
gok osztalékái 1929—ben. —— Schneider I.: Racionális Schwarz A.: A statisztika logikája. _ Kellenberger és tradicionális pénzügyi gazdálkodás Svájcban. — E.: Hitelpolitika és világgazdasági krízis. —— Gasser A halálozás évenkinti ingadozásai Svájcban különös F. E. Ár-baisse és gazdaság.
lllllllllllllill-Ill.ll.Ill-III,-IllIll'ltllllllIllllllllIll-llllllIlIllilnlll!III-llllillll'lll'lll
EGYÉB [§
Magyarország időszaki sajtója 1930—ban.
Les périodz'gues de Hongrie en 1.930.
Résumé. Au début de 1926, lors de la
premiere enguéte statistiaue exe'cufée en Hongrie sur les périodiauesf) on en comp—
taít 934. Lienguéte a été reprise au de'but de 1930 et ampli/iée par trois guestions:
publicité, diffusion a I'e'tranger, poids du papier utilise' par an. Ce dernier point n'a pu étre e'lucidé, les réponses ayant été in—
completes.
Ces enguétes slimposaient du fail gue les Parauets et les autorités administratives contrólanl les pe'riodiaues nlenregistrent gue
ceux paraissant a intervalles inférieurs ()un mois. Llenguéte de 1930 trouvait 1.230 périodiaues, de sorte aulil y en avail en—
viron 1 par 7.000 Imbitanis, ee (lui est une
moyenne proportion par rapport (; [*éi'ran—ger. A cet égard, aujourd"hui comme au—
paravant, le Danemarlc occupe Ie premier rang; viennent ensuite la Suisse, la Norvege
et la Belgigue; la proportion des Etats—Unis,gui ont le plus de pe'riodigues (plus de 21.000), ne dépasse guer'e celle de la Hon—
grie.
Sur les 1.230 périodiyues, 809 parais- saient (1 Budapest (les deux-tiers de ceux de Hongrie), el' 421 en province. La propor—
tion des périodigues (I'iniérét général était également de pres de deux-tiers, car il en
paraissait peu en province et aue Budapestavail peu de périodigues diinte'rét local.
Dans *la capitale, on compiait 1.242 habi—
tants par périodigue; dans les communes,
en chiffre rond, 53.000. Les villes ayant le plus de périodiyues sont, apres Buda-
pest, Szeged (25), Pécs (21) et Debre—cen (20). Cependant, auant () la proportion des habitanis pour I périodiaue, clest Sopron
gui oeeupe, apres Budapest, le premier rang. Én 1930, on comptait 121 localiiésayant au moins un périodiaue.
1) Pour plus de símplieiié, par périodiyues nous entendons dans ce resume et dans les tableaugr, les journaux et les pe'riodiyues proprement dits.
Les périodigues politigues sont le plus;
nombreux ('20'2% ); viennent ensuíte les pé—
riodiyues religieux ('11'1%), sociaux (8'9%)'
et industriels (8'4%). Les périodiaues poli- iigues se réparlissent ainsi: gouvernemen—
laucc, .45'2%; appuyant le gouvernement,
19'2%; libérauyc et démocrates, 9'2%; so- cial-démocrates, I'2%; appuyant d,autres partis, 1'2% ; indépendanis, 13'2%.
La plupart des périodiyues ont été fon—
dés depuis 1900; de ceux fondés au siecle—
dernier, il subsiste environ 250.
Llenguéte portait aussi sur la frégnenee
de _la parution ei sur la lanyue des pério—
diyues (il n'y en avail alle 3% de langue
étrangere), sur la publicité (doni, s'occu-
paient 202976 des pe'riodiyues), sur leur dif—fusion (55% [fen éluient répandus alien
Hongrie), sur leur format et le nombre moyen des pages, sur le prix au numero ei le prix (liabonnemenf. En outre, on a établila dimension annuelle des périodiaues. (Jelle—
ci représenlaii au folul 64.373 m2; elle élait de 52'3 1112 par périodiyue contre 64'7 m? en 1926. 'Ainsi, (ploiaue le nombre (les pério—
diaues se soit accru, la dimension en (( di—
minué par suite de la erise éeonomiaue.
*
Az irodalmi termelés _, könyv- és idők
