ÉSZREVÉTELEK DR. PATERA ANTAL TANULMÁNYÁHOZ
DR. MlLTÉNYl KÁROLY
Dr. Patera Antal1 egy három évvel ezelőtt megjelent tanulmányomhozg tesz
megjegyzéseket. Ezeknek lényege, hogy túlzottnak tekinti annak a számitásomnakaz eredményét, mely szerint a férfi népesség 40—49 százalékára becsülhető azok—
nak az aránya, akiket életük folyamán a rendőrség, illetve az ügyészség bűnel- követőknek nyilvánított, mert megállapításuk szerint közvádas bűncselekményt kö—
vettek el. Ezen felül Patera kétségesnek tekinti a számításnál alkalmazott szemlé-
let realitósót, illetve a kapott eredmények értelmezhetőségét.A fentiekkel kapcsolatos észrevételeim. melyek követik Patera gondolatme- netét a következőkben foglalhatók össze.
a) A tanulmány írójának igaza van abban, hogy az a bűncselekmény, amit a törvény annak nyilvánít. Sőt ehhez hozzátehetjük, hogy statisztikailag a bűn- üldöző hatósógok által észlelt és minősített esetek kerülnek számbavételre. Ezért helytálló az a megállapítása, hogy akár a büntető törvénykönyv, akár a bűnüldö- zési gyakorlat változósa hatással lehet és van is az adatokra. lgy például a dekri- minalizóciós törvényhozás. ami az elmúlt évtizedekben ismételten szűkítette a
bűncselekmények körét (például a vagyon elleni. valamint a deviza-bűncselekmé-
nyeknél az értékhatárok felemelésével) érezhetően hatással volt egy—egy év kri—minálstatisztikai adataira. Eppen a magyar gyakorlat és bűnügyi statisztika több
évtizedes tendenciái illusztrálják azonban, hogy ezek a hatások mindig átmene—
tiek voltak. és az alapvető (egyébként növekvő) tendenciákat nem befolyásolták.
Ezért a longitudinális. hosszú távú szemlélet alkalmazása - eltérően Patera véle- ményétől — nem tűnik irreálisnak ebben a témakörben.
b) Patera szerint csökkenteni kellene az általam kiszámított értékeket azért
is, mert a közvódas vádlottak 3 százalékát a bíróság felmenti. Úgy tűnik. a szerző
figyelmét elkerülte, hogy a bírósági felmentéssel kapcsolatos korrekciót én is fi—gyelembe vettem tanulmányomban. az ott megjelölt két korrekciós kategória közül az elsőben (... . . ide . . . azok tartoznak, alkiik . . . (megrovásban részesülnek. ügyük megszüntetéssel vagy felmentéssel zárul" (182. old.). Még egy korrekció e tekin- tetben nyilván indokolatlan volna.
c) Szerző szerint 10—15 százalékra tehető azoknak az aránya, akiket egy nap—
tári éven belül két izben nyilvánít bűnelkövetőnek a rendőrség, adataik tehát halmozódnak. ami ugyancsak növeli az általam számitott arányokat. Figyelembe
1 A tanulmányt lásd a Statisztikai Szemle 1988. évi 7. számában (731—735. old.).
ZA: ismertté vált bűnelkövetők aránya a társadalomban. Statisztikai Szemle. 1985. 2. sz. 179—187.
old.
DR. MiLTENYi: A BONÖZÉS! FERTÖZUTTSEG
737
véve a büntetőeljárás időtartamát. továbbá azt az általános gyakorlatot. hogy amennyiben az ügy még rendőri—ügyészi fázisban van, akkor ugyanazon bűnel-
követő második ügyét összevonják az elsővel. ez a vibeasléts túlzottnak ltűsntilk._ Kü- lönösen valószínűtlen pedig az első ízben bűnelkövetők-nél. akiknél! a büntető—
eljárás megindítása lkélJSléglkl'lVüll olyan lélektani hatásokkal jár, lamelyelk valószínűt- lenné teszik, hogy viszonylag rövid időn belül! újabb bűncselekményt [kövessenek
el. ' '
A fentiek alapján véleményem szerint valószínűbb,, hogy az általam becsült
40—49 százalékos arány reálisabb. minta Hate-ra által! a b) .és a c) pontban jelzett
korrekciók alkalmazásával becsült 33—43 százalékos arány.
Fatera a továbbiakban kifogásolja, sőt félrevezetőnek tartja. hogy egy adott naptári időszak (két év) bűnelkövetői gyakoriságát kivetítem, illetve transzformá- lom egy élettartamra. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítanom, hogy ez az eljá—
rás, az úgynevezett fiktív kohorszokra alapított számítás általánosan elfogadott.
sőt konvencionális a demográfiában és a társadalomtudományok más területén.
Ez az eljárás lényegében azt feltételezi. hogy egy adott kohorsz (évjárat) életének
15—66. éve között minden életévében .úgy fog viselkedni, mint ahogyan az egyes évjáratak (15, 16, .... 66 évesek) az adott naptári évben (években) viselkednek.A fiktív kohorsz életútját jelző arányokat így a naptári évre vonatkozó koréven-
lkénrti igyaikariságoik összegezése iad1j—a.Azt, hogy egy ilyen módon kiszámított mutatónak reális jelzőértéket (esetleg
prognosztikai értéket) tulajdoníthatunk-e. az dönti el. hogy mi a jövőre vonatkozó
feltételezésünlk. Ha ugyanis feltételezzük. hogy a tanvuiltmáinyam'iban kifejtett irn- dokok miatt. az ott alapul vett 1977—1978. évi adatokhoz képest a bűnözés stag- nál, lleikOlr a számítás prog—noísztikai aértéike reális. Csökikenő ibűenözés esetén az így számított mutató túlbecsüli. növekvő bűnözés esetén viszont alulbecsüli a ténylegesen kialakuló arányokat. Magyarországon - mint közismert — 1977—1978 óta sajnos jelentős mértékben emelkedett a bűnözés. Ezért az újabb adatok alap- ján végzett hasonló számítás feltétlenül magasabb eredményeket adna. mint a Patera által túlzottnak minősített 40—49 százalék. Mindezek alapján nem érzem indokoltnak Patera megállapításait; ezek akkor lennének jogosultak, ha az el- múlt 10 évben a bűnözés csökkent volna. (Egyébként megjegyzem, hogy az ilyen számításoknak valóban nincs szükségképpen prognosztikai értéke. egyszerűen csupán azt jelzik, hogy az adott viszonyok és feltételek állandósulása esetén mi- lyen ltÓMlGltlí következményeik vánhxaták. Egy ilyen jelzés —- (véleményem szerint —— vi—llág-osan értelmezlhető. !és egyúttal lhasznos tájékoztatást ad a ikriimii—nálipoilitilka iszá-
mára.)Végül nem tartom indokoltnak Patera azon észrevételét sem. hogy tanulmá—
nyom nem vette figyelembe a rehabilitációs folyamatok hatását. Erre már csak technikai okok miatt is ki kellett térnem. Ennek megfelelően sem tanulmányom.
sem —- amennyire tudom — az arra hivatkozók nem állították. hogy az a körülmény.
hogy a férfiaknak közel fele ismertté vált bűnelkövetővé válik élete folyamán. azt jelentené. hogy a büntetett előéletűek aránya akár csak megközelítené ezt a szintet. A rehabilitációs folyamatok következtében -— amint ezt tanulmányomban is vázoltam — a bűnelkövetők többsége vagy azonnal, vagy viszonylag rövid idő elteltével kikerül a bűnügyi nyilvántartóból (illetve bele se kerül). ismét büntetlen előéletűvé válik, illetve marad. lgy adott esetben erkölcsi bizonyítványt is kap.
Rehabilitációjuk azonban nem tesz meg nem történtté egy empirikusan észlelt és a statisztika által regisztrált eseményt, aminek figyelembevétele feltétlenül in—
dokolt a társadalmi valóság megismeréséhez és reális megítéléséhez.
5 Statisztikai Szemle
733 on nonemu A aunuzasl mammut-sm
PESIOME
Ancnyccnoxuu C'l'l'l'b! no aonpocy mapot: ,,Pacn—poc'rpmonue yronolnon npec'ryn— _, uocru cpeAn "summa" nropa A-p Anton Hnum, onyónuno-amoro : atom HGM'GP!
mypnana ,,Cramcwuecxoe Oóoapomn."
SUMMARY
Comment on the polemical study entitled ..Cvime Contamination of the Populotion" of Dr. Antal Patera pubbíshad in uthe present number of Statístical Review.
