A vállalati árindexszámítás módszere az építőiparban (II.)

(1)

A VÁLLALATI ÁRINDEXSZÁMlTÁS MÓDSZERE AZ EPlTÓlPARBAN (II.)

NAGY ERViN

Az épitő—ipari árstatisztika áll'tall'ónos jellemzőinelk összefoglalása és az 196849 haszn—állt. 'majd az 1968—tól bevezet—ett árindexszómítási módszere—k ismertetése után (lásd: Statisztikai Szemle. 1976. évi 5. sz. 491—499. did.) tanulmányuntk második

részében Tészleteseibíb áttekintést adunk a jelenleg alkalmazott módszerről.

A VÁLLALATI ÁRINDEX SZÁMlTÁSÁNAK JELENLEGI GYAKORLATA

Az ágazati árindex megállapitása—hoz beérkező árstatisztikai kérdőív—elk ellen—

őrzése sorváln negyedévenként kiiszá—mitjulk a mun—katételeik átlagos árlindexeit, és

ezek aggregtáiáwsáwal mintegy 50 m'unlloalnem árszinvonalíánalk az alakulását. Ebből

határozzuk meg ágazati szinten az árösszeg árszinvonal—ának változását. Kézen—

felkvő megold-álmaik ígérkezett, hogy az átlagos mumlka'nemaárindexelket a válla- latonlkénti teljesitm'é—nyadatoiklkal súlyozva, az áirö'sszeg szintjén szervezete-nkénti árindexeiket lképezzü nlk.

Ezt a módszert azonban a gyakorlatban nem lehetett változtatás nélkül al—

kalmazni, mert az építőipari tevékenység mu—nikaneamenlkénti alalkulrá-siát a sta- tisztikában nem figyeljük meg. Ezeknek az adatoknak a folyamatos kigyűjtése és nyilvántartása viszont a k*ivitelezőikné'l jelentős többletmunkát igényelt volna.

Ezért (: mulnlkane'm-lárindexekbő'l először épitményfőcsopo—rtonlkénti órindexelket ké—

peztün'k, amelyek az ilyen összetételben már rendelkezés—ne álló termelési adatok

felhasználásával lehetővé teszik a vál'lalatonlkénti árváltozás megállapítását.

A vállalati árindv'exszáemítás mődszehélnél is első lépésben az árösszeg árszint—

jvét kifejező árindexet kapwunik. almit módosítani kell a járulékos té'nyezőlk változása miatt bekövetkező ármozgó's—olkikal. Az itt alkalmazott eljárás — hasonlóan az ága-;

zati árindexlszálmítáls gyakorlatához - az ahánykülölnfbségen alapszik. A szükséges információk vállalati szinten a szá—mviálkból, illetve a befejezett építm—ényeikiről kitöltött .lelentőlap adataiból ugyancsak rendelkezésre állnak.

Az ánindex megállapítására két lehetőséget kellett mérlegelnünk. Az egyik módszer szerint a kivitelezők megkapjak a minisztériumtól a központilag meg- határozott átlagos éwpítmvényfőcsoporta'nlkénti árindexe'ket. és ezek felhasznalasa—

waxl. egységes módszertani előirások szerint mag'ulk számítják ki az ári—nwcl'exülket, és az eredményt jelentik a minisztériumnak. A másik megoldás pedig az, hogy a vállalatuk az árindex megállapításához szükséges alapadataikat (az építmény—

főcsoportos termelést és a járulékos tényezők alakulását) közlik, és az árindexeket központilag számítják. A eredményekről az adatszolgáltatókxt tájékoztatják.

(2)

NAGY: ARllNDEXSZÁMiTÁS

619

Tlöblb szempontból is a második változat bevezetése ígérkezett célszerűbb- nek. E módszer mellett szólt. hogy a csupán allapadlo'tolkra kiterjedő információ—

kérés módszertanilag lényegesen egyszerűbb; az átlagos épitményfőcsoportos ár- indexelk a mérlegbeszámolők benyújtásával egyidejűleg rendelkezésre ó'llanlk. és

erre a határidőre a vállalati alapadatok is be;—érhetők, a feldolgozás te'hlát kié- sedlellelm n-éllkül megkezdhető; a nlagyvolume ű számítási feladat elvégzésére

számítógépes program készíthető. amely a vállalati árinldexelk meghatározásán kívül kiszámítja a szükséges részletezettségű (főhatósági, szakágazati, területi) összevont árindexe—iket is.

A vállalati árindexeík megállapításának ezt a módszerét először az 1973. évi éves árszintváltozás meghatározásánál alkalmaztuk. Már a kezdeti tapasztalatok is igazolták. hogy a rendszer lényegében beváltotta a hozzáfűzött reményeket:

e szervezetenl'kénti adatok aglg'neglálláslávall az építőipari vállalatok átlagos álr- indexe 2,4 százalék volt. Ez az adat a korabbi módszerrel kimutatott 1 százalékos árszínvanal-rnlövelkedlélsne'l reálisabb. és egyben kifejezte azt az árszilntmlérséklődési tendenciát, amit az MSZMP Központi Bizottslálglánvalk 1972. novemberi határozata alapján bevezetett árpolitikai intézkedéseik eredményeként vártUlnlk.

A Központi Statisztikai Hivatal néhány hónappal később befejezett ágazati szintű számításai szerint az árszint növekedése 1973—ban az Építésügyi és Varas- fejlesztési Minisztériumban kimutatottnlál is mérsékeltebb ütemű, 1,8 százalékos volt. A két módszer hasonlósága ugyanalklkor lehetővé tette az árszint egyes té- nyezői—nek az összevetését, az eltérések olkaina'k feltárását. Az építőipari válla—

llato'knvól 1973 folyamán bekövetkezett áremelkedés összetevőit a 3. tálbl—álban mutatjuk be.

3, tábla

Az 1973. és 1974. évi építőipari árváltozások összetevői ,

l l Ebbőh l

l l A járulékos " lm "l

lAz árösszeg' tényezők , , l bruttó l Az c'lrszint társzintjének, l potlekok l haszon l változása

Az árindexszámítás módszere * l l az előző

l' , , évhez

l Granyonok (százalék)

változásokból eredő hatás *

(százalék) l

1973. évi

Vállalati adatokból . . . . . . . —i—2,i ; Jro,3 —0,1 ; joe j Jr2,4

Ágazati számítással. . . . x . . —l—2,0 " —0,2 í -—0,3 , —l—0.1 . —l—i,8 1974. évi

Vállalati adatokból . . . . . . . —H,9 l —0,1 ; —0.1 —0,1 ; —l—1.8

Ágazati számítással . . . —l—1.9 l —0.1 l —0.1 0,0 —l—1,8

l l ' :

Az adatok jól mutatják, hogy a két módszerrel kiszámított árindexek között a járulékos tényezők hatásának eltérő iranya, illetve mértéke miatt volt külömbség.

Ezt elsősorban az okozta. hogy az ágazati árindexek képzésénél az összetétel-

változás torzító hatásait lkiszűrtülk, a vállalati adatolknlál viszont erre nem került

sor. Ez a probléma az általunk számitott egyedi vállal—ati álrin'dexelknlél is jelent- kezett. mert egyes válllallatdknlál a jxáru—iélkos árképző tényezők 6—10 százalék—

pontos árnövekedést. illetve árcsö'klkenlést mutattaik. Emiatt az 1973. évi vállalati árindexek egy részét nem lehetett eltagadni. Átmenetileg olyan megoldást vá—

(3)

620 NAGY ERVIN

lia'sztottunk. hogy a yáll'al'a—tonkénti árás—szeg árind—exe'ket, minden szervezetnél

egységesen, az azonos felügyelet alá tartozó vállalatokra jellemző átlagos járu—

lékos költségalakulással korrigáltuk. A módszernél abból a feltételezésből indul-

tunk ki, hogy az összesített adatokban a torzítások kiegyenlítik egymást.

A két áritncdiexszáimítá'si módszennél az áralakulás tényezőinek összehasonlitása ezt a feltételezésünket nem igazolta, ezért napirendre kellett tűzni az adatszol- gíálttat—álsi rendszer továbbfejlesztését. Ennek megalapozása érdekében több vál- lalat-nál a helyszinen vizsgáltuk a jelentett adatok meglbiühiatóságaát és a kiugróan magas járulékoslk-öltségJanálny olktaiit. E tapasztalatok birtokában került sor az allalpadartdk jelentésére vonatkozó módszertani előírások finomítására, (az össze—

tétel-változás kiszűrésénél alkalmazandó egységes alapelvek meghatározására.

Az új rendszerű adatgyűjtést és adatfeldolgozást az 1974. évi éves árindex megállapításánál alkalmaztuk először. Tapasztalataink szerint a vállalatok jelentős része felismerte az ö-sszetrételayálrtozás kiszűrésénelk szükségességét, és az utasí- táslblan előírt módon átdolgozta adatait. Ennek eredményeként a vállullati és az ágazati árindex közötti eltérés gyakorlatilag megszűnt, s a két módszerrel meg—

határozott tényezők összetevő'illdbwen is hasonló tendenciát mutattak. Ezt igazolják az építőipari vállalatok 1974. évi árszirnivo—na'llánlak alakulására vonatkozó adatok is. (Lásd a 3. tábláiban)

Úgy véljük, hogy a részadatokbian helyenként még meglevő különbség a yál—

lalati alapbizonylati rendszer tökéletesítésével, a számítási módszerek finomítá- sával toyáxb'b csökkenthető. A továbbiakban az adxatszolgráltatással kapcsolatos főbb módszertani kérdések és a feldolgozás során szerzett tapasztalatok ismer- tetésével. a gépi számítás módszerének bemutatásával foglalkozunk.

VÁLLALATI ÁRINDEX SZÁMlTÁSA AZ ÁR'O'SSZEG SZINTJÉN

Utalturn'k már arra, hogy a vállalatoktól beérkezett Építőipari árstatiisztilkai jelentés című kérdőív ellenőrzése sonán negyedévenként meghatározzuk az elő- forduló munkatételek átlagánait. majd azokat az előző évi ewgységáralldkal össze—

hasonlítva munkatétel-árindexeket számolunk. Éves szinten a begyűjtött több mint * 70000 alapadatból mintegy 4000 m'unkiatétel árváltozás—át állapítjuk meg. A mun- katételAá'rindexek s—ú'lyozlá'sávall pedig kiszámítjuk az ös—szevont'albb m'urnllca'nem—

ári—nclexeket. Az Építőipari Költség'számítá—si Normák rendszerének megfelelően közel 50 munkanem—árindexet képezünk, egyenként átlagosan 80 munkatétel-ár-

index fellhlaszn—álásával. A számítások menetét egyszerűsített példán mutatjuk be

4. táblában.

4. tábla

Példa az egyes munkanem-árindexek kiszámítására

, ! ! ; l

* , , É t'k E ' ' *

' M Mennyrseg (eze; ::rint) l (gfőíiargtáu A d

, l ennyiségi j rint ex

EKiN—szam *; egysegv , . " l atárgy- % abózis- , (szazalek), .

! a tárgyidőszakban lw időszaklaá—n—VV

l l

63—14—1—2 . . . l tonna l 30000 l 17100 l 570 l 595 l 95.8

63-62—15 . * négyzetméter l 350 000 j 42 000 120 'I 111 ! 108,1

63—63—11 . l négyzetméter 500 000 l 30 500 l 61 i 58 § 1052

63—75-12 . j négyzetméter 650000 ; 59 800 92 . 84 l 109.5

63—81—32 . f négyzetméter 400000 l 52000 l 130 137 1 94,9

(4)

ARINDEXSZAMITAS

621

A táblából a 63. sz. ÉKN-munkanem (bitumenes pályaburkolatok) árindexe:

30 - 570—l—350 -120—l—500 — 61—1—650 ' 92—l—4007- 130 :: 201400 : 30—595—l—350-111—l—500-58—l—650-84—l—400—137 195100

lm—

: 1.032, azaz 103.2 százalék.

A reprezentáns építmények adataiból rendel'kezés'ü'nfkre állnak az egyes munkanemek építményfőcsoporton belüli előfordulási arányai is, amelyekkel (:

munika-nem-lárinxdexelket tovább súlyozva építményfőcsoportonlkénti árindexek ké- pezhetők. Az árstatisztilkai számítás—oknál a súlyozást általában a tárgyidőszak összetételi adataival végezzülk, itt azonban gyaiko-r—llati olkollcbál az előző évi ará- nyolkla't vesszük figyelembe. Elj—ánásunik'at az indokolja, hogy a tárgyévi előfordu—

lásolk manuális módszerekkel tört-énő meghatározás—a nagyon munkaigényes, to- vábbá az év közben rendelkezésre álló kevesebb adatból számítható összetétel megbízhatósága is kétséges. (Természetesen az éves szinten. számitógép-pe! ki—

számított és a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett építm'é—nyfőcvsoport-Aár—

indexek már P—aawsahe—típusúalk.) Az eltérő súlyozás az épímménylfőcsoport árlindexé—

nek értékét lényegében nem befolyásolja, mert a munfldanemek szerinti összetétel egyik évről a másikra alig változilk.

Az építményfőcsoport-árindex megállapításának módszerét ugyancsak példa segítségével mutatjuk be. Az utak építményfőcsoport árindexének meghatározá- sához az alábbi adatokkal rendelikezün'k.

l

5. tábla Az utak építményiőcsoport egyes munkanemeinek példaszerű adatai A

, [Bázisidő'sz'aki Tárgyévi

ÉKN-szám Megnevezés erggskegzbtétűal- árindex

(ezer forint) ; (szamlék)

21 . . . . 'lföld- és szi'klamunka

99000 l 99,4 61 . . . . Utbunkolatala'prok és mak—adámbunkolatak 120000 l 103,8

62 . . . . Kőburkolatok 18000 l 1052

63 . . . . Bitumenes pályawburkolato—k ! 190000 ; 1032

64 . . . . Beton pályalbuwkolatouk

! 20000 . 1LO1.4

Az egyes munkanemek adataiból az utak építménytőcsoport árindexet a kö- vetkezőlképpen számítjuk ki:

"99 000 - 0.994—l- 120 000 -1,038 —l— 18000 - 1.052 —l—190000 -1,032—l— 20000 - 1.014

lé: 99000—l'120000—l-180004—19 0000—1—20000 :

__ 458 262 _ , '

* 447 000 _ 1'025- 0102 102.5 szazalek.

A bemutatott módon — ténylegesen egy-egy építménytőcsoport—árindex meg- határozásánál lényegesen több (az u'talknvál például csaknem 25) munikanemet v'éve figyelembe —— számítjuk ki a többi építményfőcsoport árindex'ét is. Az Épít—

wményrjegyzé'k csoportasitásától eltérően a gyárikéményelket, a hiázgynár—i lakóépüle—

teket, valamint a közművezetékeket a megfelelő építményfőosaporttól leválasztjulk.

és az áriinwdexü'ket ils meghatározzulk. Kiemeluésülklkel az építményfőcsoportdk tech—

(5)

622 NAGY ERVltN

nolági'ulilllag és temészetesen az árraltalkulás szempontjából is homogénlalbbtó vál- talk. Ennek megfelelően. negyedévenl ként 21 építményfőcsoport árszínvonallálnuk wa llalku liásvá rja va n nak adataink.

A vállalati árindex számításának alapját ezek a központilag meghatározo—tt épitményfőcsoport-xórindexelk képezik. Közös jellemzőjük, hogy

— az építőipari vállalatok összességére kiterjedő adxatgyűjtésen alapulnak. és így az állami építőiparban kialakult átlagos árváltozóst tükrözik;

-—— az építményfőcsoport--árindexek a beruházási és a fenntartási jellegű építési mun- kák együttes áirmozgását fejezik ki; e két tevékenység arányát a központi árindexben az állami építőipar átlagának megfelelően vesszük figyelembe.

Az áztlagindexek felhasznál—ásóval egy—egy vállalatnál az árö'sszeg szintű ár-

változ'ást úgy határozzuk meg. hogy a központilag kiszámított árindexek—et a hia—

sonló összetételben bekért vállal—ati termelési udutdklklal súlyozzák. A sú'lyozáshaz a vállalatok befejezett saját építőipari termelését használjuk fel, amit a meg—

rendelés típusa szerint építmiényíőcsoportonlként. illetve munlklalnemenlk'ént gyűj- tülnlk be. Amennyiben a vállalat építmények létrehrozásáxna. bővítésére vagy ferm—

tartására kapott megbízást. akkor az ezeken megvalósult valla—mennyi saját telje—

sítményt — beleértve a saját erőlklkel végzett szialk- és szerelő'ipari termelés értékét

is -— építményfíőasaporionlkiéint kell részletezni. Az önálló szlallcipalri és sze'relőipalri munkák—ról viszont munlkan-e'menlkléinit kell beszámolni.

A vállalati árindex megállapításához tehát a 21 épitmlényffőcsoport-iórllndex mellett további 14 szakipari és szerelőipa'ri mulnlkanem áralalkulláslát is figyelembe vesszük. Az árössz—eg szintű vállalati árindex képlete az alábbi:

ahol :

Té — a saját termelés értéke építményfőcsoportonként,

Tm — a saját erőkkel elvégzett önálló szakipari és szerelőipari munkák értéke,

!; -— az építményfőcsoport árindexek.

m —— a szakipari és szerelőipari munkanvemek árindexei.

A számítás módszerét példával illusztráljuk. Tételezzük fel, hogy a vállalat építőipari termelése csak öt építményfőcsoport között oszlik meg.

6. tábla

Példaszerű vállalati, termelési adatok és az árindexek

Befejezett _

, , " építőipari Árindex

Épitmenyfocsoport itermellés (százalék)

(ezer fori n't)

Utak . . . . . . . . . . . . 37000 1025

Kereskedelmi és tárolási épületek . . 86000 101,7

Lakóházak . . . . . . . . . . . 238000 101.8

Közművezete'kek ._ . . . . _. . . 29000 103,'l l

l

lpari épületek . . . . 110000 ] 101,ó

Összesen 500 000 l

l

(6)

ÁRifN DsEXSZÁMíTÁS

623 A rendelkezésre álló adatokból a vállalat áröwsrszeg szintű árindexe (: követ—

kezőképpen számítandó:

,, —_ _ 500000 __

a ** 37000 %_110000_L,860007 233000 %_29000 L025 L01ó * L017 L018 L031

500000

:

^{490 847}

W—H:

^1.019, azaz

11

0 ,9 szazalek

'f.

Az árö'sszeg szintű vállalati árindex meghatározásához felhaszn—ált építmény—

főcsoport-, illetve murnlkanemuárínd—exelk -- mint erre ez ellőzőllöben is utaltunk — átlagos tendenciákat tükröznek, ezért az így meghatározott vállalati árindexek is csak közelítik a tényleges árváltoz—árst. Nagy valószínűséggel feltételezhető azon- b'an, hogy a vállalati sajátosság—gk miatt bizonyos esetekben jelentkező eltérések már vállalati szinten is nagyrészt kiegyenlitődneík, és a vállalati árszint változá—

srána'k tendenciája az általunk számított árindexnek megfelelő—en dlr'aikul. Ezt tá—

mwasztj'a alá az a tény is, hogy a vállalati árváltozások aggregálásáwbó'l származó ágazati szintű árindexek megegyeznek a központilag számítottál.

A JÁRULÉKOS TÉNYEZÖK HATÁSA A VÁLLALATI ÁRINDEXBEN

Az épiitőipiar árképzési rendszerének megfelelően az árö'sszeg a szűkített önlköltswé'g szintjén felmerülő költségekre nyújt fedezetet. Az építmtéwnyár többi té- nyezője a különböző járulékos költségek felszávmitásxával épül be az árbla. A jelenleg alkalmazott számítási módszer szerint2 az építmlényár költségtényezői az

alábbiak:

Tételek árösszege Emelőgépek költsége Nyersköltség (1 —l— 2)

Pótlékok és anyagár—különbözetek Ala'pösszeg (3 —l— 4)

Bruttó haszon

Nettó összeg (5 —l— 6) Felvonulási költség Ta—rtalékkeret

Bruttó költség (7 —l- 8 —-l— 9) Levonások (visszatérítés) . Engedmuények

. Összesen építményár (10—11—12)

_ e z _ w w e p p w s e w e w w e

A teljes építőipari tevékenység áriindxexének megállapításához a rendelke—

zésre álló alapösszeg szintű árindexet korrigálni kell a járulékos tényezők hátá- sávol. A vállalati árindex meghatározásánál a kalkulációs séma költségtényezői közül figyelembe vesszük

—— áz emelőgépek költségét,

— a pótlékokat és az anyagtár-különbözeteket.

—- a bruttó hasznot,

— a felvonulási költség—eket, valamint

— az órengeidmlényeket.

? Az építőipari árszabályozás 1976. január 1—től módosult. A kalkulációs rendszer és az egyes költség- tételeképítményárrendeletlesz változás.változásaibefejezésehatálya azonbanazvárható,1976-bannemezértindulóérintika vállalatimunkákraaz órindexszómitásárindexterjedmegállapításánakki. Ezekismertette—ndőközül azmódszerébenmódszerénekév folyamán1976—banalapelveit.még csakmégAzkevésnemúj

(7)

624 ' NAGY ERVIN

Az árstatisztikai számításokhoz belkérjülk a vállalatoktól a iárulélkos költség—

tényezők alakulására vonatkozó adatokat a tárgy- és a bázisidőszalkna egyaránt.

A járulékos tételelk nagyságát a kivitelezők többsége az időszaík folyamán be- nyújtott szávm-lwáik alapján, gyakorlatilag teljes körű ie'llménéssel állapítja meg.

Lehetőség van azonban reprezentatív jellegű adatközlésre is. Ezt a módszert

azok a vállalatok alkalmazhatják, amelyek túlnyomórészt fővállllallkozói szerződé-

seik alapján dolgoznak. és az átadott építményekről kitöltött jelentőllaípolk együt—

tes érbélkie eléri befejezett tenmelésülk kéthanmiadiát. Ebben az esetben elegendő a jelentőliap kitöltésére kötelezett építmények (500000 forintnál nagyobb beru—

házás—i és lakóházfennt—artási, továbbá az egymillió forintot meghaladó egyéb fenn- tartási munkák) járulékosköltség—odatait jelenteni. A saját építőipari termelésük több mint 30 százalékát alvállalkozói szerződések alapján végző vállalatoknál az alvállalkozói tevékenység kétharmadára kiterjedő reprezentatív adatközlést. fővál—

lallkozói munkáiknál a jelentőliapokon alapuló adatszolgáltatást irtuk elő.

A reprezentatív jellegű adatközlést az teszi lehetővé, hogy a járulékos ténye—

zők árszínvonalra gyakorolt hatásának mértékét nem a járulékos tényezők abszo- lút nagysága, hanem a megfelelő vetítési alaphoz mért arányuk százalékos vál- tozása jellemzi.

Az egyes költségtényezők viszonyítási alapja

Járulékos költség Viszonyítási alap

Emelőg-épek költsége . . . .Té'telek áröxsszege Pótlékok és arnya'gwár—lküliönbözete'k . . Nyersköltség Bruttó haszon . . . Alapös'sz'eg l'felvonulázsi költség . . . Nettó összeg Arengedmény . . . Epítményár

A számítások járuléko'sköltség-tényezőnként az alábbi összefüggés alapján

végezzük: '

A,. :(—ka_—'f§'9—-) — 100

Vlt VIO

ahol :

A,-— az i-edik járulékos tényező hatása a Vrállaliati árindexre (százalék).

k,- — a járulékos tényező értéke, v,- — a viszonyítási alap értéke.

Amennyiben a bázisidőszalldhoz hasonlóan az arány emelkedik, a tényező vál—

tozásia árnövekedést okoz, az aránycsökkenés viszont mérsékeli az árszintet. Ettől

csak az engedmények shatásánialk sziá—mszevrűws'ítés-énéil van eltérés. itt a változást ellenkező előjellel vesszülk iigyelemfbe. Vagyis az engedmények airxányáinalk nlöve—

kedését ánas'öikkenésnek, mérséklődését ipedlig á—nexmellkedésnelk telklintjülk.

A számítás módszerére nézzünlk egy példát. A bázisidőszakban az építési

munkák rnyerslkő'ltsége 266 millió torint, a pótlékok és anyagúr—lküilőnibözietelk értéke pedig 12 millió forint volt, ami a vetítési allaxp 4.5 százaléka. A tárgyidőszak .meg-

felelő adatai pedig 310 és 15 milllió ionint, illletve 4.8 százalék. Péildánlklban az

arányiküliőnibség 0.3 százalékpontos (ILS—4.5) növekedést mutat. A változás (a vál—

lalati árszintet ugyanilyen mértékben emelli.

Az árszinvonal alialkulvás-ánóll figyelembe vett járulékos tényezők együttes ho—

tását az airá'nylküliönibslégelk e'lőjelihelyes ősszegezésével számítjuk ki. Figyelembe

(8)

ARIlN'DEXSZAMlTAS

625

véve az árengedmények eltérő számbavételét. a módszert a következő képlettel írhatjuk fel:

4

A :(; A A,.)- Ae

, __:

ahol :

A - a járulékos tényezők együttes hatása a vállalati áni—ndtexre (százalék).

Ae — az engedmények hatása a vállalati árindexre (százalék).

A járul—átkos tényezőkben bekövetkezett arányváltoz—ás sok esetben nemcsak az árszínvonal mozgiótsrát fejezi ki, hanem abban a vállalati tevékenység össze—

tétele változásának a hatása is érvényesül. Ezért a reális vállalati árindex meg—

állapításához a járulékos tényezőkből ki kell szűrni az összetétel változásából

eredő torzításdktat. Az adatokat befolyásolhatja

—- a termelés építmé'nytiajták szerinti összetételén—ek alakulása,

— az elvégzett építési munkák jellegének módosulása (beruházási és fenntartási mun- kák, nagyberuházások kivitelezésének aránya),

—- a különböző á—rrendszerek eltérő alkalmazása (az EKN. KGM és N'lM árrendszer szerint elszármotlt tevékenység htáinyladónwa'k az alakulása).

—— az átadott építmények átlagos nagyságának a megváltozása (alacsony és magas—

házak aránya. a fajlagos építménye'rték eltérése).

A strulktúiraivál'tozxás jellegét az adatközlés előtt a vállalatolktnfalk kell meg—

állapítaniuk. és ennek alapján a jelentendő alapadataitktat módosítain'luík. Az a gyakorlat. hogy a korrekció elvégzését a vállalatokra bízzulk. magában rejti annak a veszélyét, hogy a kivitelezők, az adatmódo'síttás lehetőségével visszaélve, ár- szintjüket a valóságosnál kedvezőbbnek tüntethetik fel. Az adatszolgál—tatással szemben támasztott további követelményeket (a bekért adattömeg mérséklése. a feldolgozás egyszerűsítése) ís mérlegelve mégis a vállalati átdolgozás előírása mellett döntöttünk, de ellenőrzési célokból jelentősebb mértékű (i 05 százalék—

pontos) árarányváltozás esetén szöveges indokolási kötelezettséget írtunk elő, és a kirívó adatokat a kérdőívek ellenőrzése. illetve feldolgozása során egyedileg is

felülvizsgáljuk.

,

Az adtatjavítás akkor indokolt, ha a szerkezetváltozás az arátnydktbta'n érdem- leges, a vállalat árszínvonalát lényegesen befolyásoló eltérést okoz. Ennek mér-

tékére, illetve a ki'szűvrendő ötsszetéte'ldváiltozás jellegére általános előírás nem

adható. Ezt a vállalati sajátosságaik ismeretében. maguknak az adatszolgáltatók- niaik kell eldönteniük. Célszerű azonban. ha a kivitelezők a járulékos költségekről.

az adott vállalatnál várhatóan előforduló összetétel-változások jellegének meg- felelő részletezettségű nyilvántartást vezetnek. amelynek alapján a szükséges szá-

mításdk és adatjravítátsdk elvégezhetők.

Az összetétel—változás kliszűerésénél a vállalatok kétféleképpen járhatnak el.

Ha az adatok torzulását az adott vállalatra általában nem jellemző. eseten—

ként előforduló néhány munka idézi elő, ezeket a bázis-. illetve a tárgyidőszak

járulékos költségeinek jelentésénél figyelmen kívül lehet hagyni.

A vállalati tevékenység egészére kiható strulktúraváltozá—s esetén az adatok

változatlan összetételre számítandók át. A szükséges korrekciókat mindig a bázis-

tdőSZ'le adatain kell átvezetni. Az elvégzendő számításaik menete a következő:

1. a járulékos tényezők értékadat—ait az összetétel-változás fajtájának megfelelően cso- portosítjuk (például étpítménycsoportok, nagyságskategóniák szerint) mind * a tárgy—

5 Statisztikai Szemle

(9)

626

NAGY ERVIN

időszakra, mind pedig a bázisidőszakra vonatkozóan (a csoportképzés részletezettségét a vállalati sajátosságoknak megfelelően célszerű meghatározni);

2. csoportonként kiszámítjuk a bázisidőszak egyes költségtényezőinek a megfelelő vetí- tési alaphoz viszonyított arányait;

3. meg/határozzuk. hogy a loixszű—nendő összetétel—változás mely járulékos költségre van hatással (például! a tevékenység jellegének a módosulása az emelőgépek költsége, a pát—

lékok. a bruttó haszon és a felvonulási költség adatainak átdolgozását teszi szükségessé, az árengedmények adatát pedig nem kell korrigálni); az erre vonatkozó általános össze—

függéseket a 7. tábla mutatja;

7. tábla A_Vkűlönböző összetételváltozások és a járulékos költségek kapcsolata

l . , ( Fajlagos

. , .. EM EP't' j Árrend— épít—

Jarulekos koltseg meny meny ! szer mény-

fajrta jelleg ; nagyság

Emelőgépek költsége -j- 4— l % _j_

Pótlékok . . . . —j— * _j- _

Bruttó haszon 4— ; _j— _j— .j—

Felvonu'lás . —j— ' _j— sj. _

Árengedmény . —j— t — .. _.

4. a szerkezetváltozással érintett járulékos tényezőakanél a csoportonként kiszámított bá—

zisidőszaki arónyokból súlyozott átlagot számítunk. súllyként a beszámolási időszak hasonló részletezettségű vetítési alapjait használjuk fel:

5. a 4. pont szerint kiszámított változatlan összetételű arányokkal a bázisidőszak eredeti vetítési alapját megszorozva, megkapjuk a járulékos tényező korrigált értékét.

Az összetétel-Máltozás kiszűrése céljából elvégzendő számításokat az aláb- biiaik'ban egyszerűsített példán is bemutatjuk.

8. tábla

A járulékos költségek példaszerű alakulása

A bázisidőszakban A tárgyidőszakban Megnevezés

ezer forint százalék" ezer forint százalék?

Tételek árösszege . . . 400000 — 450000 --

Emelőgépek költsége . . . 12000 3.0 ' 14000 3.1

Alapösszeg . . . 412000 — 464 000 —

Bruttó haszon . . . . . . . . 52000 12.6 63 500 13,7

Nettó összeg . . . 464000 —- 527 500 —

Felvonulási költség . . . 9100 2.0 10000 1.9

Árenged'mény. . . —-3100 0.7 —4 500 0.8

Összesen 470 000 — 533 000 —-

' A vetítési alap százalékában.

A 8. tábla adataiból számítva a figyelembe vett járulékos tényezők együttes hatása:

(3,1—3,0) —l— (13,7-12,6) —l— (1,9-—2,0) — (0,8—-0,7) : 1.0 százalék

lenne. A példa szerinti vállalatnál azonban a tevékenység összetétele megvá-lto—

zott: a fenntartási munkák anánya 38 százalékról 56 százalékra emelkedett. A szerkezet módosulása miatt a bázisidőszak adatait módosítani kell. Az átszámítás elvégzéséhez a járulékos költségeket jel-leg szerint kell megbontani. A csoporto—

sított adatokat a 9. tábla tartalmazza. *

(10)

ARIINDuEXSZÁMlTÁS

627

9. tábla

A példa szerinti járulékos költségek ielleg szerinti megoszlása

A bázisidőszak A tárgyidőszak

Megnevezés benuházási fenntartási beruházási fenntartási munkái

Árösszeg (ezer forint) . . . 250 000 150 000 200 000 250 000 Emelőgvépe'k költsége

ezer forint . . . . . . . . . 8000 4000 6500 7500

aránya (százalék) . . , . . . 3.2 2.7 3.3 3.0

A—l—dpwössmeg (ezer forint) . . . . . 258 000 154000 206 500 257 500 Bruttó haszon

ezer forint . . . . . . . . . 27000 25000 22 000 41500

aránya (százalék) . . . . . . 10.5 16,2 10,7 16,1

Nettó összeg (ezer forint) . . . . 285 000 179 000 228 500 299 000 Felvonulási költség

ezer forint . . . . . . . . . 6 000 3100 4 500 5 500

a—rá'nyo (százalék) . . . 2.1 1.7 2.0 1.8

Árengedmény

ezer forint . . . . . . . . . —1000 —2 100 — -—4 500

aránya (százalék) . . . . . . 0,3 1.2 — 1.5

Összesen (ezer forint) 290 000 180 000 233 000 300 000

?

Határozzuk meg ennek alapján az összetétel—változás követik—eztében módo—

suló járulékos költségek korrigált arányait a bázisidősza'kra:

Erme'lőglép'elk költsé—ge : _ZMÉL 3'2 %— ÉÉOo—O—z—J

: 2.9 százalék, 450000

, 206 500 ' 10.5 —l— 257 500 ' 16.2 __ , ,!

Bwrutto haszon. —* —— róm—"% —— 13.7 szazalek,

, _ ! _, , _ 228 500 - 2.1 —l— 299 000 - 1.7 __ , ,!

Felvonulosr koltseg. *L*—SW — 1,9 szazalek.

Az így megállapított korrigált átlagrkulcsoklkal a bázisidőszak eredeti vetítési alapjait megszorozva, az adott járulékos tényező korrigált értékét kapjuk, amit az árindexszámítás 'a'lraxpodlataként a vállalatnak jelentenie kell. A nem módosí-

tott költségtényezőknél az eredeti adatokat kell beállítani.

10. tábla

A példa szerinti korrigált járulékos költségek

A bázisidőszak komigált

Meg nevezés A számítás módja ádolta

ezer forint százalék

Tételek árösszege . . . —- 400 000 —

Emelőgé'pek költsége . . . 400 000 - 0.029 11 600 2.9

Alowpösszeg . . . — 411 600 —

Bruttó huszon . . . 412 000 - 0.137 56 444 13.7

Nettó összeg . . . — 468 044 —

Felvonulási költség . . . . . . . . 464 000 ' 0.019 8 816 1.9

Árengedwmény . . . — —3 100 0.7

Összesen — 473 760 —

59

(11)

628 NAGY eni/m

A végrehajtott odotmódosításolk eredményeként a járulékos tényezőknek a

vállalati árindexre gyakorolt együttes hatása a következő lesz:

(3,1 —- 2,9) —j— (13,7 —13,7) —j— (1.9 -—1,9) - (0.8 — 0.7) : —l—0,1 százalék.

A gyakorlatban előfordulhat. hogy a termelés összetételének megváltozásá- ban több tényező hatása érvényesül. ilyenkor közülük a leglj—e'llemzőblbet célszerű

kiválasztani. de bizonyos esetekben többszörös korrekcióra is sor kerülhet.

A járulékos tényezők hatását minden szervezetnél egyedileg, a tényleges vál- lalati adatokból szálmítjlulk. Az árö'sszeg szintű árinldexre jellemző átlagosított érté—

keiket itt nem alkrallmaazun'k.

A BRUTTÓ VÁLLALATl ÁR—l—NDEX MEGÁLLAPITASA

Az á-rösszeg árszín'vonfa'llánalk megállapitása és a járulékos tényezők hatásá—

nolk számszerűsítése után a vállalati árindex számításának befejező fázisa a két

árhatávs egyesítése. azaz a vállalat bruttó árindexének a meghatározása. A szó—

mítást az alábbi összefüggés felhasználásával végezzük:

'v : ló "l'- A

alhol:

I,, —- a vállalat bruttó árindexe,

lá — a vállalat árindexe az árösszeg szintjén.

A —- a járulékos költségek hatása a vállalat árszintjére.

Az ismertetett módszerrel a példában szereplő vállalat bruttó árindexe 102 százalék. ami egyrészt a 1019 százo'lélkos ár—összeg szintű árindemből, másrészt a járulékos tényezők korrigált adataiból számitott -l— O,1 százalékpontos tová'blbi ár-

emellkedésből tevődik össze.

A módszer ismertetéséből és a bemutatott példákból egyaránt megállapít- ható. hogy a vállalati árindexek meghatározása nvagy'mennYislégű számítás elvlég- zésével jár. Ezért az építőiparba tartozó közel 120 vállalat árindexét központilag csalk számítógéppel lehetett meghatározni. A feldolgozási programot az Építőipari

Számítástedhnikali és U-gywi-telgépesítési Vállalat BULL GE 115 típusú számitógé-

pére készítettük.

A gépi program futtatásához a következő alapadatok (input) szülkségeselk:

1. központilag meghatározott építmxésnyrfőcsoport- és mulnkalnem-árindex (a számítás- hoz felhasznált 35 részindexet negyedévről negyedévre folyamatosan helyesbítjülk az idő- közben beérkező árstotisztikai jelentések alapján).

2. vállalati termelési adatok a súlyozáshoz (a kivitelezők az Alapadatok a' vállalati ár- index számításhoz című 71006/74. EVM elrendelési számú kérdőíven negyedévenként csakk- nem 60 adathelynek megfelelő részletezésben jelentik a befejezett saját építőipari termelés élpítményfőcsoportos. illetve munkanemek szerinti alakulását. továbbá a járulékos költség-

tényezők atdatait). -

A gépi program az ismertetett módszerrel vállalatonként kiszámítja az árösz—

vszeg szintű árváltozást. az egyes járulékos tényezők hatását a vállalat álrszlintjlére.

és végül megadja a vállalat bruttó árindexét. A gépi táblák az alábbi adotolloat

(output) tartalmazzák: '

1. a vállalat megnevezése,

2. az építőipari munkák árösszegénelk árindexe (szazalek).

(12)

ARKNDEXSZÁMITAS

629

3. az emelőgépek költsége arálnyváltozásán—ark hatása (százalék).

4. (a pótlékok és axnyaig—ánkzülö'nibözetelk a'ráinyvál'tozásáinak hiatása (százalék), 5. a bruttó haszon arányváltozásá-nlak hatása (százalék),

6. a felvonulási költség ará—nyváltozásáinak hatása (százalék).

7. az árengedmények arányvóltozásárnak hatása (százalék).

8. vállalati bruttó árindex (százalék),

9. a tárgyidőszak építőlpairi termelése folyó áron (ezer forint).

10. a tárgyidőszak építőipari termelése bázisidőszaki áron (ezer forint).

A vállalati árindexek meghatározása mellett kiszámítja a gép az egyes szer—

vezetcsoporta'k hasonló részletezettségű árindexeit is. Ennek során a vállalatok felügyeleti hatósága, szakági besorolása és a kivitelezők székhelye (megyék) sze—

rinti árindezelket száimol'unlk. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy csoport—árin- dexek közül az árösszeg szintű árváltozást a vállalati adatokból állapítjuk meg.

a következő összefüggés alapján:

alhol:

Ics— az árösszeg szintű csoportárrindex (százalék),

71 - a vállalatok befejezett saját építőipari termelése a tárgyidőszakban (ezer forint), lá -— a vállalatok áröesszeg szintű árindexe (százalék).

Az egyes járulékos tényezők összegezett hatását szintén a vállalati adatokból súlyozással képezzüfk. A számítás menete a következő:

__ ll; A

es _ Ti

A ——100

ahol :

Ács — a

járulékos tényező hatása a csoportáríndexre (százalék).

A — a járulékos tényező hatása vállalatonként (százalék).

A szervez-etosoportok bruttó árlndexét — a vállalatonkénti árváltozás megálla- pításához hasonlóan — összegezéssel nyerjülk.

A vállalati árindexszámítós eredményéről — az adott vállalat bruttó ári—ndexé—

nek nagyságáról és a legfontosabb összevont ánindexek alakulásáról — a jelen—

legi rendszer bevezetése (1973) óta az adatszolgáltató—ikrát negyedévenként folya-

matosan tájékoztatjuk Ezzel lehetővé vált. hogy a minisztériumi és a vállalati szln—

tű értélkeléselk a volumenindex számításánál azonos árindexet alkalmazzanak.

Az év közben meghatá—rozott vállalati árindexek az alacsonyabb folkú repre- zentáció és a véletlen hatások erőteljesebb érvényesülése miatt előzetes jellegűek.

Megbízható indexelket — a jelenlegi i/n'fonmláoiós bázison — lényegében csak éves szinten lehet számítani.

KlSÉRLET VÁLLALATl ÁRINDEXSOROK MEGHATÁROZÁSÁRA

Megbízható vállalati árindexek még csak rövid idő sza'kna. alig két évre állnak

rendelkezésünkre. A vállalati tevékenység hosszabb távú értékelése, a matematikai statisztikai módszerek alkalmazása viszont ösze'hosonl'íthotó (változatlan lános) ter- melési idősorokat igényel. Ennek szükségességét még inkább előtérbe állította.

(13)

630

NAGY ERViN

hogy befejezés előtt áll az építőipar számítógépes adattárának a kiépítése. amely- ben az utóbbi másfél évtizedre visszamenően, vállalatonként több száz adatot rög- zítettün'k. A gépi adattár megfelelő hasznosításához feltétlenül szükséges az el-

múlt évekre vonatkozó vállalati árindexek meghatározása.

A vállalati árindex ismertetett számítási módszerének alapelve adta a gan- dolatot, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által számított és közzétett építmény—

főcsoxportonkénti árindexek3 és az építményfőcsopartoniként részletezett vállalati termelési adatok felhasználásával szervezeti árindexeket képezzünk.

Az építményfőicsoporto'k árindexeii 1960-tól állnak rendelkezésre. Az árindexek bruttó típusúak: az árösszeg és a járulékos tényezők együttes hatását mutatják.

Külön indexek vannak az új, a bővítési—átépítési és a fenntartási munkákra.

Építményfőosoportos részletezettségű vállalati termelési azdiatainlk —— az építő-

ipar beszámolási rendszerének megfelelően —- visszamenőleg csak a fővállalkozói termelés—ről vanwnsalk. lgy ezek a vállalati saját tevekenyseg összetételének jellemzé—

sére és ár'indestzáímítási célokra is kevésbé alkalmasak. A probléma különösen azoknál a vállalatoknál jelentkezik, almelyeik termelésében jelentős az alvállal- kozóként végzett munkák aránya.

A rendelkezésre álló adatolklk'al töbib prőlbnaszáimítást végeztünk abból a cél—

ból, hogy megfkeressülk azt a módszert, amellyel a kiszámított vállalati árindexek ag'g—regiálása a legkisebb eltérést mutatja a hivatalos — szervezetc'soporto-kra, illetve szaioágakra kiszámított — árindexelktől. Közülük az a módszer látszik a leg- megfelelőbbne'k, amelyik három tényező alakulását figyelembe véve határozza meg a vállalati árindexet.

Ennél a módszernél először a beruházás jellegű fővállalkozói termelés épit-

ményfőcsoportoníként részletezett adataiból, valamint a beruházási muvnlktáikra szá—

mitott építmiénytfőcsoport-iárinxdexelklből meghatározzuk a vállalat ber-uihtázás jellegű épitési tevékenységének árindexét. A masodik lépésben ezt az indexet ko—rriiglál'juik a fővállalkozőként végzett építési fenntartások árváltozásával. A fenntartási mun—

leállt—at a számítások-nál csak egy összegben vettük figyelembe, de lehetőség van itt is a számítások építményfőosoportonlként történő elvégzésére. Végül azoknál a rmélyíépítő'ipa riba. valamint a szak és szerelőip'ariba lsorolt vállalatoknál. amelyek-

nél az alvállalkozóként végzett munkák aránya jelentősebb (meghaladja a saját termelési érték 10 százalékát), az alvállalkozói termelésnél a vállalat besorolásá-

nak megfelelő szakági árindexnek megfelelő mértékű árváltozást tételeztünlk fel.

Számítási módszerünk a következő képlettel foglalható össze:

l., — a vállalat bruttó árindexe (százalék),

Tb -— a vállalat tárgyévi beruházás jellegű fővállalkozói termelési értéike éupítményfő—

csoportonként (ezer forint),

l'; -- a vállalat tárgyévi fenntartás jellegű fővállalkozói termelése (ezer forint), Ta — a vállalat tárgyévi alvállalkozóként végzett termelése (ezer forint),

lé — a beruházási munlkák építményfőoso—portonlkénti árindexe (százalék), If — a fenntartási munkák árindexe (százalék).

I,, —- a vállalat ágazati besorolásának megfelelő szakági árindex (százalék).

3 Az árindexek megtalálhatók a Központi Statisztikai Hivatal ,.Az építőipari árak alakulása" cimű kiadványaibain (a Statisztikai idősza—ki Közlemények 336" 268., és 3310. kötete).

(14)

ARllNiD EXSZÁMITÁS

631

Az ismertetett eljarassal pró'brafkléppen az 1970. évi vállalati árindexeiket szió—

mítotturk ki. A módszer allkal'mazhatósógó't bizonyítja, hogy a vállalati árindexek—

ből számított ágazati szintű árindex mindössze 0.1 százalékponttal alacsonyabb a Központi Statiszlfilklai Hivatal által közölt értéknél, és a szervezetcsoport, illetve szralkrógiaik szerinti indexelknlél is csekély az eltérés.

Úgy tewezzü'k. hogy a közeljövőben számítógépes program alkalmazasaval sor kerülhet az 1960—1973. évek kiözrölti wól'l'aliatonlkéinti árindexek meghatározására.

A kiszómírbós'ra kerülő bázis és l—ónc jellegű óritndexev'ket beépítjülk az említett gépi ad'a'd'aónba, amelynek adattartalma az irányító szervek és a vállalatok rendelkezé- sére C'lll'l.

PE3lOME

l'ipn aHanuae crpomenbuoí—i nemenbnocm Ha Maxpoypoane ua CTOHMOCTHHX noxaaare—

neü npowaaogcraa ycrpaunercn ucxamawmee anusnme atmenet-mi u.eH. OAHBKO, Ha yposHe npeAnpmmű annors go nocnenuero epe-menu conocraanenue npousaonwnoce s Texyumx u.eHax. Memny TeM anauenne crpowremanoü AeHTeanOCTH % cosnav—me MHCPOpMaLudoHHOf—í CHCTeMbI no npeAnpufn'mM BO ace őonbmeü mepe Tpeőoaanu pazpaőomn Mei-once "c'-mc—

nem—m nnnekcoa u.eH npeAnpmmí—i u, COOTBeTCTBeHHO, onpeAeneHun AOCTOBeprIx anexcoe ueH npegnpnzmü.

Merop, ucuncnenm unnexcoa u.en npeAnpum-uü ocuoabiaaercg Ha npnnuunax, cxoxmx CanHanaMH,KOTOpre HpMMeHSIOTCHBCTaTHCTHKe nen Ha MaupoypOBHe. yCTaHaBHeHHe senmuuu usmeuenun u.en no npennpmmnm ocymecrannercn a nayx aranax. CHauana cpeAHan Benn-inna usmeneum u.en onpenenaercn Ha ypoane cymeunoü ce6ecroumocm. D.:m aroro ucnonbsylorcn COÖPBHHbIe Ann pacuöra orpacnesoro nnnexca aneKCbi u.eu, orpama- l-OU.I,HX nem;; Koucrpykunonnux anememos oőbexra n, cooraercraenno, Bbll'lOJ'iHeHHblx B one crpourenbcrsa prnoeux onepauuü (prnoamx noauum'á). HyTöM ux arrpernpoaanun MomHO oőpasoaarb HHAeKCbI u.eH 35 BHAOB prna u, cooraercreenno, rnaBHux rpynn coopymeuuü.

Baaemusas MCHMCneHHbIe TGKHM oőpasoM cpenuue MHAeKCbl nmewmuMucnaaHanm—mnom cocrase manruuecnumu npOHBBOACTBeHHblMH ABHHbIMH omenbnux npennpnnmü, momno onpenenmb Mepy nponcwemuero y npeAnpnnmü "amel-lemn ueu Ha ypoane Tax Hasbmae—

MOM ocuoanoi CYMMbI.

Ha BTOpOM avane nponaaogmcx ycranoanenue nameHen—mn u.eH, soanukammero ; one Asmxemm npouux (pain-apon H.GHbl coopymeHm, TBK HaauaaeMblx conpnmeuuux SanaT.

uenosoe annsmue omenbnbix cpaxropoa onpenengercn Ha ocnoaar—mu pasnocm ux coomo—

mel—mü a oruémuü u 6a3ucnmü nepuonbl. YaenuueHue coomomenm paccmarpuaaercn a Kauecrae pocra, a coxpaLueHwe — cnmxenus; u.eH. Pacué'rbi esmonnmorcn no CTöTbSIM us—

nepmek. B ccpepe npennpun'mü Benercn HaőmerHue gaumenun nam (panopos nsgepmen.

MHAeKc u.eu npennpmmn onpeAennercn CyMMHpOBaHHeM waMeHeHm nen Ha yposHe OCHosHoü CYMMbI n sosneücram conmeeHl-iblx (panopoa. Veranosnenne HHAeKCOB u.eH npo- usaonmca :; u.empanbnom nopnnxe. Ann BbanJ'lHeHHH pacuéroa cocraaneHa nporpamma 06- paőonm Ha SBM. l'locxonbky npeAnpnsma nonyuaior CMCTeMamueCKyio thpopMaumo o pesynbrare pacuéroa, crano BO3MO)-KHI:IM anMeHeHHe onunaxosux unnexcoa ; ouemcax Ha

ypoaHe orpacnn n, COOTBeTCBeHHO, npennpunmü.

Flyrém ncnonb3osaHns umemmuxcs c 1960 rona cpeAan HHAeKCOB u.en rnaeubix rpynn

coopymenuü " ananomunbix no cocraay np0H3BOACTBeHHbIX AaHHle npegnpnsmű npouaaog—

sicm ycneumue axcnepnmemm, HanpaaneHHbie Ha onpeneneuue mmekcuux pnnoa Ha ypoaHe npegnpnm'uü. Perpocnex'msuoe ucuucneuue unnexcos u.eH npennpunmü npercraanaeT sos—

MOMHOCTb Taxme nna conocrasneuun AGHHHX npeAnpx—mmü omocu'reano npononmmenb—

HOTO nepwona.

SUMMARY

For the investigation of construction activity on macro—level the output values are calculated after separating the dístorting effect of price changes. However. on enterprise level the com'porisons were prepared until auite recently at current prices. Twhe importance of price changes of construction in the national economy and the development of an

(15)

632 NAGY: Ammoexszmrms

information system by enterprises increasingly reguires the elwaiboration of a method for calculating reliable enterprise price indices.

The method elaborated for calcuiating enterprise prioe ind—ices applies principles aína—logous with those of macro-ievel price statistics. The extent of the price changes by enterprises is determined in two steps.

At first the average size of the price changes is determined at factor cost. For this the price indices of construction elements. and operations performed in the course of constructing are used. These indices have been collected for ca'lcuiating the branah price indices. By aggregating these, price indices tor 35 opNations/constructiongroups can be formed. Then weighting these average indices with actual data of production, awailable at the enterprises in similar composition, the extent of the so—caiiled basis level price change of the enterprises can be expressed.

At the second step the price change resulting from other factors of the construction price, i. e. from the development of the so—ca'láled accessory costs. is calculated. The effect of the individual factors of cost is determined on the basis of the difference of their pro- portion in the reference and basis period. The rise of the praport—ion is tatken as a price indices. By agigregating these. price indioes for 35 operations/construxetiorn—groups can be tors of cost. By enterprises the development ot 5 factors is taken into account. *

The enterprise price index is determined by add—ing the effect of the basis level price change and that of the accessory factors—. The price indices are cen'trally calculated with a computer program. The enterprises are informed continuously about the results at the com—putations soit has been achieved that the same price indices are used in the evailuat—ions at braunch and enterprise level.

Experiments aimed at determining enterprise price index series are carried out success- fully using average price indices of construction groups available since 1960 and production data of the enterprises of the same specification. Computing enterprise price ind—ices going Zack to the past provides an opportunity for long—term comparison of the enterprise

ata, too.