W
NÉMET PHILOLOGIAI DOLGOZATOK
SZERKESZTIK: PETZ GEDEON, BLEYER JAKAB, SCHMIDT HENRIK XXVHL
A NÉMETSÉG J Ó K A I M Ó R
M E G V IL Á G ÍT Á SÁ B A N
IRTA
BERNFELD MAGDOLNA
¥
BUDAPEST,
PFEIFER FERDINAND-FÉLE KÖNYVKERESKEDÉS (ZEIDLER TESTVÉREK)
1927.
Á ra 3 pengő.
NÉMET PHILOLOGIAI DOLGOZATOK
SZERKESZTIK: PETZ GEDEON, BeeYER JAKAB, SCHMIDT HENRIK
___________________________________________ XXXIII.___________________________________________
A NÉMETSÉG J Ó K A I M Ó R
M E G V IL Á G ÍT Á SÁ B A N
IRTA
BERNFELD MAGDOLNA
BUDAPEST,
PFEIFER FERDINÁND-FÉLE KÖNYVKERESKEDÉS (ZEIDLER TESTVÉREK)
1927.
166493
FŐVÁROSI NYOMDA RT
I. A németség szerepe Jókai életében.
Jókainak, az univerzális érdeklődésű genienek képzelete messze tá jak ra elkalandozik s nagyranyitott, élénken figyelő, b á
muló kék gyerm ekszem ének horizontja a végtelenben vész el.
Figyelme m indenre kiterjed, m indent meglát, k u ta tó tekintete ism eretlen m élységekbe hatol s m int a bányász a föld kincseit, úgy hozza napvilágra az e lrejtett emberi érzéseknek,' indulatok
nak, vágyódásoknak és szenvedélyeknek összes m oz
zanatait, legaprólékosabb m egmozdulásait. Szeme reflektor, amely vakító fénnyel fed fel minden emberi életm egnyilvánulást, m inden érdekli és nem m aradhat előtte tito k semmi. Távoli vidékekre, is
m eretlen birodalm akba kalandozik el; m int a vadon elszánt ú t
tö rő je ezer veszély között, úgy járn ak gondolatai fel nem d erí
te tt útakon, — de azután mindig visszatér, visszajön otthonába sajátjai közé, hazájába, m elyet voltaképpen el sem hagyott.
Első és utolérhetetlen szám ára népe, nem zete, M agyarország, néha hibás, néha bűnös s mégis százszor legkülönb, isten ített em
bereivel. Friss és mindig lendületesen, fiatalon m aradt érdeklődé
sét felkelti azonban idegen országok ism eretlen világa is. K ülönö
sebben egy néptörzs ragadja meg figyelmét, az a néptörzs, m ely
nek sorsa az ő nem zetével összeforrott, az a népfaj, m elynek egyik része M agyarországon letelepedve, ha nyelvileg nem is, de érzésileg teljesen felolvadt új hazájában, m elyet m agáénak vall;
másik része uralkodott felette, de küzdelm es és nehéz harc után társán ak fogadta, míg a harm adik szorgalmával, tehetségével Európa leghatalm asabb nem zetévé küzdötte fel magát. A germ án törzs ágai ezek: a szász, sváb, osztrák, ném et. N agyszerű meg
figyelőtehetségével s csodálatosan finom intuíciója segítségével 1*
4
találó képét rajzolja ezeknek a népeknek, országaiknak, városaik
nak, annyira, hogy a magyar köztudatban ma is úgy él a szász, sváb, osztrák és a ném et, Bécs, Berlin stb., am int Jókai meg
festette.
R észint olvasm ányai révén ism erhette meg Jókai a ném etsé
get, részint személyes élményei alapján. K ora gyerm ekkorában hallhatta m ár irodalom kedvelő ap játó l a ném et nem zet nagyjai
nak hírét, k ik akkoriban a m űvelt m agyar közönségnél rendkívül ism ertek voltak. Egészen kisfiú lehetett, midőn szeme m egakadt a kom árom i szülőház nappali szobáját díszítő Teli Vilmos élet
esem ényeit ábrázoló képeken s édesapja kielégítve gyerm eke kí
váncsiságát, sokszor elm esélgette e hős tö rté n e té t.1 T alán ekkor hallhatott a kis Jókai bizonyos Schiller nevű költőről először em lítést tenni. Vagy talán apjának ,s nagynénjének, a fantaszta Jókai Z suzsannának beszélgetéseit figyelve, tű n h etett fel e külföldi nem zet és irodalm a.2 A p ja Jókai József, m int a XIX. századbeli m űvelt magyar nem esek legtöbbje, jól ism erte a ném et irodalm at, sőt azt kell következtetnünk, hogy kedvelte is, m ert ném et k ö n y vekkel gyarapította k ö n y v tá rá t3 s a ném et acél- és fam etszetekkel díszített folyóiratokat valószínűleg öröm m el lapozgatta a kedves, koraérett kisfiú. T alán vágyódott is m egismerni ezt a nem zetet közelebbről s közöttük ó h a jto tt élni, legalább is erre m utat egy későbbi visszaem lékezése (Életemből, A jó öreg asszony), mely ben elmeséli, hogy egyszer, midőn első elem ista korában k é rd e zősködtek tőle, m ilyen pályát választ m ajd ha felnő, annak a vágyának ad o tt kifejezést, hogy ágens akar lenni Bécsiben (Életemből 263. 1. N em zeti kiadás). Sok szépet és jó t h allh ato tt Bécsről, h a oda kívánkozott.
A p ja elbeszélései és olvasm ányai annyira m agukkal ragadták, oly rendkívüli hatással voltak reá, hogy egészen gyerm ek
korában m ár szükségét érezte annak, hogy gondolatait és képze
leteit írásban is kifejezze. Még nem volt tízéves sem, midőn m int ahogyan azt „Az én színpadi életem ” című emlékezésében el
beszéli (Életemből 62. 1. N em zeti kiadás), „H ohenheim i Fridrik, vagy a m eggátolt gyilkosság” címen öt felvonásból álló szomorú-
1 M ikszáth K álm án: Jókai Mór élete és kora 26. 1.
2 M ikszáth Kálm án: Jókai M ór élete és kora 29. 1.
3 M ikszáth Kálm án: Jókai M ór élete és kora 29. 1.
5 já té k o t írt, m elyet a kocsiszínben, pajtásaival saját szórakozásukra já tsz o tta k el. A színdarab kézirata elveszett s m inthogy a sze
replő alakok mind elhunytak, ta rtalm át csak Jókai leírásából is
m erjük: „Meg akarja abban egy gonosz nagybátya m inden m ódon gyilkoltatni az unokaöcesét, hogy vagyonát örökölje, de őrködik afölött egy kegyes rem ete s végül kiderül, hogy az a meggyilko- landónak elveszett apja, a gonoszság kiderül, az ártatlanság diadalm askodik, a gonosz intrikus maga eszi meg a m egm érgezett ételt, amivel az öccsét el ak arta veszíteni.” (Életemből, A z én szín
padi életem 64—65. N em zeti kiadás.) M ikszáth szerint: „bizonyos, hogy az akkori borzalm as ném et irodalm i term ékek, hihetőleg az apja mesélgetései nyom án készült”.1 Ebben az időben a gyerm ek Jókai teljesen a ném et szentim entális elbeszélések és rém drám ák hatása alatt állhatott, ami term észetes is, m ert nem vo n h atta ki m agát az akkor M agyarországon uralkodó közhangulat alól. T a nára Sörös Lajos, ki az 1834—35. iskolai évben tan íto tta, szeren
csésen e ltérítette azonban ettől a beteges irányzattól s a m agyar egészséges, józan élet felé té ríte tte .2
Tízéves korában személyesen m egism erhette a magyarországi ném etséget. Szülei Pozsonyba küldték cseregyereknek ném et szóra.
Zsigm ondy Sámuel ev. líceumi tan ár családjánál kellemes otthonra talált s a „liebe M u tter” körültekintő gondosságával iparkodik helyettesíteni az édesanyát. (Jókai M ór: N egyven év visszhangja, A Jókai jubileum és a nem zeti díszkiadás tö rtén ete 126. 1. N em zeti kiadás.) A z új im pressziók iránt legfogékonyabb korban kerül Jókai ebbe a városba, m elynek lakossága szelleme és nyelve szá
m ára teljesen idegen. A leküzdendő nehézségek dacára könnyen és gyorsan tu d o tt belehelyezkedni új környezetébe. H a nem is gyakran, de annál szeretetteljesebb hangon emlékezik meg gyer
m ekkorának ez idejéről, mely nagy, némely tekintetben döntő irányban befolyásolta. U j világgal ism erkedik meg s ennek az új, különös, hatalm as világnak óriási perspektívái nyílnak meg előtte.
A csendes kis K om árom után, rom antikus várrom ával hátterében lüktető életű Pozsony. K épzelődésében vesztőhelynek nézi a pozsonyi várrom ot s a tízéves gyerm ek fantáziájával színezi ki a nagy koronázóvárost és lakosságát, mely a legkülönbözőbb ele-
1 M ikszáth Kálm án: Jókai Mór élete és kora 39. 1.
2 M ikszáth Kálm án: Jókai M ór élete és kora 38. 1.
6
mekből szövődött össze. A mágnások, a jurátusok, az arany ifjú ság, a diéta ülései felkeltik figyelmét. Erős nyom át látju k ennek klasszikus regényében, az ,,Egy magyar nábob”-ban. Elénk szem lélődéssel figyeli a város lakosságának törzsét, a ném etnyelvű pol
gárságot. M ások ezek az em berek, m ásképpen élnek, m ásként beszélnek s talán nem is egészen úgy gondolkoznak, m int oda
haza. Fiatalon k ifejlő d ö tt értelm ességével iparkodik megismerni ezt az idegen társadalm at, ezeket a ném etnyelvű m agyarokat.
N em is szabad csodálkozni azon, hogy am ikor ez az új világ, a bűvös szezám -kapu feltárul előtte, iskolai tanulm ányai nem kötik le teljes m értékben, bár még legszigorúbb tanára, Tobias Godo- fredus Schröer részéről is legjobb kalkulusban részesül.1 Sok nehéz tantárggyal ism erkedik ezidőben meg. többek között a ném et nyelvet is el kell sajátítania. K öltői term ékeket a pozsonyi két év term észetszerűleg nem eredm ényezett, m ert a tanulással járó h a
talm as elfoglaltság, a sok impresszió, am elyet belőle új k ö rn y e
zete kiváltott, teljesen lefoglalta a fejlődő gyerm eket. S mégsem voltak irodalm i m unkásságának szem pontjából sem elveszettek ezek az évek, ha pillanatnyi hatásuk nem is volt észlelhető. M élyen em lékezetébe vésve m arad mindaz, am it itt láto tt, tanult, az itt szerzett im pressziók term ékeny talajra találtak s m üveiben gyak
ran fel-felbukkannak.
Kétéves, örökké em lékezetes pozsonyi tartózkodás után Jókai visszatér a szülői házba s itt édesapja örömmel tap asztalh atta fiának szép fejlődését és az általa annyira nagyrabecsúlt s kedvelt ném et irodalom nak nyelvében való jártasságát. Csak rövid ideig, hallgathatta m ár azonban a kis Jókai apján ak hasznos oktatásait, 1837 októberében mély m egdöbbenést s részvétet keltve já r t házról-házra egy közszolga jelenteni ném et és m agyar nyelven ásvai Jók ay József elhunytét.2
A p ján ak elvesztése összetörte a gyerm eket. Súlyosan meg
betegedett s midőn felgyógyult, tanára s későbbi sógora V ály Ferenc vette á t nevelését. Joggal nevezhette ő t Jókai ,,m e n to r ának, kinek szellemi fejlődésének erős lendületét köszönhette.
T udjuk, hogy általa ism erkedett meg Jókai a nagy filozófusokkal s ezáltal m egint a ném et irodalom ra terelő d ö tt figyelme. A tör-
1 M ikszáth K álm án: Jókai M ór élete és kora 45. 1.
2 M ikszáth K álm án: Jókai M ór élete és kora 46. 1.
7 ténelm et K arl R otteck műveiből tanulta megismerni. E periódus
ról Jókai beszámol „Az én életem regénye” című visszaem léke
zésében: „M ikor a logikát is elvégeztem, egy esztendőre elfogott az iskolától. A zalatt ő maga ta n íto tta nékem egyedül az elsőéves filozófiai kurzust. Kezembe adta a nagy pan d ek ták at, G ibbont, K antot s azokból k ellett m agam nak excerptákul csinálni stúdium ot.
A zután R ottecket és Buff ont. A kkor szerettem meg úgy a te r
m észetrajzot és a h istó riát”. (Az én életem regénye 161. 1. N em zeti kiadás.) Valószínű, hogy Jókai ezidőben a ném et irodalm at is tanulm ányozta, bár visszaem lékezéseiben inkább francia és angol tanulm ányait említi. „A m ellett o lv astatta velem Byront, Hugo V icto rt s hogy ne csak ném et fordításból ism erjem azokat, rászorított, hogy tanuljak franciául, angol ul . . ( Az én életem regénye 161. 1. N em zeti kiadás.) A ném et nyelvben te h á t m ár a fordítások tanulm ányozása révén is irodalm i irányban k ép ezh ette m agát s nagyon term észetes — ha Jókai nem is ír róla —, hogy a ném et irodalom studírozása sem m arad h ato tt ki V ály Ferenc nevelési program m jából.
Ebben az időben a m űvelt körökben társalgási nyelvként m indenütt a ném et szerepel. Igaz, hogy a színm agyar Kom árom alkalm asint k ivonhatta magát e nyelvnek kultiválása alól; Jókai későbbi feljegyzéseiből legalább ezt kell következtetnünk. „Az én életem regénye“ című m űvében elmeséli, hogy apjának, Jókay Józsefnek, m int közgyám nak ném etül kellett vezetnie szám adásait.
„Kom árom ban ugyan senki sem beszélt ném etül”, de a szám adá
sokat a kam arához kellett apjának felterjesztenie. N agy öröm et szerzett a rendelet, mely az újszülött M óric keresztelője napján érkezett s mely szerint a ném et nyelv helyett ezután szabad volt Jókay Józsefnek hivatalos irataiban is a m agyart használni. (Az én életem regénye 138. 1. N em zeti kiadás.) Á ltalános lehetett akkoriban szülővárosában az elfogódottság a ném et nyelvvel szemben, hiszen Jókai is leírja K om árom várm egyének a ném et nyelv iránti ellenszenvét. (Az én életem regénye 196. 1. N em zeti kiadás.) A m agyarság úgy a m agánéletben, m int a hivatalokban, meg akarta őrizni ősi nyelvét s így ez az antipátia tisztára poli
tikai jellegűnek tekinthető, mely a ném et irodalom ra nem v o n at
kozott.
A ném et élet eseményei s a ném et irodalom azonban, a nyelv iránti ellenszenv dacára is, élénk érdeklődés tárgyát képezhették:
8
m áskülönben nem já rh a tta k volna a külföldi lapok és folyóiratok közül M ikszáth feljegyzése alapján a W iener Zeitung, Beobachter, Allgemeine Zeitung, W iener T h eater Zeitung, D as A usland, B lätter aus der G egenw art. Bibliothek d er N eu esten W eltkunde.1 A ném et lapoknak s folyóiratoknak ez az óriási halm aza bizo
n y ítja legélénkebben, hogy Kom árom ezidőbeli ném etnyelvi és irodalm i ism eretei — dacára Jókai öregkori, M ikszáth szerint m egbízhatatlan feljegyzéseinek —, elég fejlettek s alaposak lehet tek .2 A politikai élet is magával hozhatta, hogy az osztrák és ném et szem élyek s szokások gyakran szerepelhették a kom árom i tá rsa ság m egvitatásában, még pedig nem csak a m agyarokkal, hanem a franciákkal való kapcsolatban is. M ikszáth szerint a N a p o leo n - legenda képezte ez időben legfőképpen a közbeszéd tárg y át.3 A N apoleon-legendával kapcsolatban pedig okvetlenül szóba kellett kerülnie A usztriának és N ém etországnak, politikájuknak, em be
reiknek, hiszen az insurréktio tö rté n e té t Jókai m agától apjától hallotta.
A munkás, dolgozó ném etet m ost m ár ezután nem csak pozsonyi tapasztalatai alapján ism erhette. K om árom ba be-betértek tanulm ányút jók közben a ném et vándorló m esterlegények s ezek sajátságainak megfigyelése által Jókai későbbi m üveinek külföldi regényalakjai új típussal gazdagodhattak.
A z ifjú Jókai 1841-ben a pápai főiskolába került. Itt 'élénk részt v e tt a „Képző T ársaság” ülésein, írt, szavalt és bírált. Ekkor ism erkedett meg néhány tehetséges kortársával, többek között Petőfi Sándorral, ki fejlődésére erős h atást gyakorolt s akivel később is állandó érin tk ezést ta rto tt fenn.
Jókai ném et olvasm ányai tekintetében kevés adat áll rendel
kezésünkre. Itt-o tt egy-egy feljegyzés. Igv például tudjuk „Az én színpadi életem ” címen közölt visszaemlékezéséből, hogy midőn 1842-ben jogot tan u lt K ecskem éten, műkedvelő előadásban e ljá t
szották K otzebue „W irrw arr” című darabját. „A harm adik elő
adásunk K otzebue „Z űrzavara” volt. O tt m ár én voltam a prim o am oroso” — írja Jókai. (Életem ből: Az én színpadi életem 65. 1.
N em zeti kiadás.)
Petőfivel való barátsága nem szűnt meg és ez a m eghitt, ben- 1 M ikszáth K álm án: Jókai Mór élete és kora 59. 1.
2 M ikszáth K álm án: Jókai M ór élete és kora II. 254. 1.
3 M ikszáth K álm án: Jókai M ór élete és kora 521. 1.
9 sőséges b aráti viszony különösen fokozódott, am időn Jókai Pestre került. T erm észetes, hogy m időn e k o rn ak k é t legkiemelkedőbb irodalm i egyénisége ism ét egym ásra talál, továbbfűzik és kim élyí
tik azt a szeretetteljes kapcsolatot, mely a pápai főiskola p ad jai
ban v ette kezdetét. Együtt szerezték meg irodalm i ism ereteiket, együtt lelkesedtek a fiatalság erejével s meggyőződésével nagy eszm ékért s m ost együtt kezdik meg irodalm i m űködésük k ifej
lesztését. K ettő jü k közül h atáro zo ttan Petőfi volt az erősebb egyé
niség, ő volt az, aki Jókainak olvasm ányait, nézeteit irányította és sorsát is irányítani akarta. Bevezette Jókait a fiatalság irodalmi (társaságába^, mely a Pilvaxrkávéházban nap o n k én t öísszegyülvé tárgyalta meg a fontosabb politikai és irodalm i esem ényeket. Po
litika és irodalom akkoriban szorosan egymásba kapcsolódtak, sőt szerves összefüggésben is állottak egymással. Ö nként értetődő ez, ha figyelembe vesszük, hogy a korszellem ezidőben szigorúan nem zeti és hazafias volt s a haza sorsát szívén viselő fiatalság a nem zeti fejlődés legtisztultabb, legideálisabb ú tjá t kereste s tevékeny m unkával egyengette. A z alkotm ányos szabadság kivívása volt az eszményi cél s ez elvnek elérésére irányuló vágy szárnyalását még hathatósabbá, erőteljesebbé te tte az az európaszerte irányadó felfogás, am ely ^mindenütt az alkotm ányos szabadságot tek in tette egy egészséges állami és társadalm i berendezkedés elengedhetet
len princípium ának. A szabadabb, szebb élet után sóvárgott egész Európa népe. A z országos politikának lázas érverése végigrezgett a tudom ány, a m űvészet és az irodalom minden ágazatán. A z o r
szágok elnyom ott népei, m int N ém etország, A usztria irigyelve bám ulták Franciaországot, azt a nem zetet, mely 1830-ban kivívta m agának az általuk annyira ó h a jto tt szabadságot. A francia nem zet politikai eseményei s az ezek által életrehívott jogintézm énye
ken rajongva csüng a ném et nép irányítóinak tek in tete s a ném et irodalom kiválóbbjai is túlnyom órészt francia írótársaik m unkál
kodására s eredm ényeire figyelnek. A szabad Franciaország a b ál
vány, a m intakép s a k é t legkiem elkedőbb ném et költői nagysága ez időnek, H eine és Börne, Franciaországot, m int a szabadság országát s Párizst, m int a kultúra és költészet m etropolisát di
csőítik.1 A ném et irodalom fiataljai a francia írók közül legszi- 1 Friedrich K ummer: D eutsche Literaturgeschichte des neunzehnten Jarhunderts. D resden. 1909. 213. 1.
10
vesebben V ictor Hugo, C hateaubriand, L am artine, Béranger, G eorg Sand, Dumas, Sue m űveit lapozgatják s ezekből m erítik az erőt a további m űködésre. Ezek a francia h atás alá került ném et írók „D as junge D eutschland” néven irodalm i csoportot alkotnak.
H einrich Heine, K arl G utzkow , Ludolf W ienbarg, T h eo d o r M undt és H einrich Laube tarto zn ak ezen alakulás tagjai közé, kik az állam, az egyház, a polgári erkölcs, az irodalom terén forradalm i m ódosításokat követelnek.1 H aladó gondolatoktól áthatva o sto rozzák a hazájúkbeli, szerintük tű rh etetlen és ta rth a ta tla n állapo
to k at s egy új szabad N ém etország lé tre jö tté é rt küzdenek. N em palástolt rokonérzéssel fordulnak a franciák felé s ennek az ered ménye lett, hogy N ém etországban a régebbi irányzatok hívei hazafiatlanoknak bélyegzik őket.2
Ez a szellemi áram lat N ém etországból 1830-ban kiindulva, te r
m észetszerűleg M agyarországon is éreztette h atását és te tő p o n tjá t érte el a 46—48-as években. Jókai fejlődése a francia rajongás ko
rára esik, am időn a m agyar ifjúság, főleg a nálunk akkoriban n a
gyon kedvelt és elterjed t H eine hatása alatt, szintén Francia- ország felé fo rd íto tta figyelmét. „V alam ennyien franciák voltunk*.
N em olvastunk m ást, m int Lam artine-t, M ichelet-t, Luis Blancot, Suet, Llugo V ictort, B érangert s ha egy angol vagy ném et költő kegyelm et nyert előttünk, úgy az Shelley volt és Heine, maguk is nem zeteik k itag ad o ttjai s csak nyelvükre nézve angol és ném et, de szellem ükben franciák” — írja visszaem lékezésében Jókai (Életem ből 184. 1. N em zeti kiadás). A m int látjuk, Jókai alaposan ism erte a korabeli irodalm at: Heine irodalm i és politikai m űködé
séről és a ném et nem zet egy részének Heine-ellcnes közhangula
táról teljesen helyes fogalmai voltak. Term észetellenes is lett volna, ha Jókainak rendkívül sok irányú érdeklődését, a hozzánk legközelebb fekvő nem zet irodalm a kerülte volna el. Ö regkori visszaem lékezéseiben azonban, m elyekben a valóság gyakran b i
zonyos m ódosulatokban tükröződik vissza, olyan vallom ásokat olvashatunk, melyek szerint Jókai a ném et irodalom m al egyálta
lán nem foglalkozott. Igen érdekes, hogy ugyanakkor, am időn he-
R ichard M. M eyer: Die D eutsche L iteratur des neunzehnten Jahrhunderts. Berlin 1910. 191. 1.
2 H elm uth Mielke: D er deutsche R om an des 19. Jah rh u n d erts Braunschweig 1880. 78. 1.
11 lyesen em lékszik vissza, hogy a francia-rajongók közé tarto ztak valam ennyien, elfelejti, vagy talán soha nem is látta tisztán ő maga sem, hogy m ennyire segítette elő ezt a francia-idealizálást a ném et irodalom hatása. M ert ha fel is tesszük, hogy a Jung- D eutschand tagjainak m unkáit általában nem olvasta, mégis a ném et irodalom e korának francia szelleme s H eine francia kul
tusza lehettek csírái a m agyar irodalom francia bálványozásának is. „N ém etül m ár ekkor tu d tam jól: Pozsonyban tanultam meg, m int cseregyerek. Én azonban előszeretettel viseltettem az angol és francia k ö ltők irá n t” — írja Jókai önéletírásában. (A Jókai- jubileum és a nem zeti díszkiadás tö rtén ete 137. 1. N em zeti kiadás.) T erm észetes, hogy nem csekély érdeklődéssel fordult Jókai azon költőkhöz, kik felé volt akkoriban irányítva egész E urópa fi
gyelme. A francia nem zet m egoldott problém ái, a ném et s a m a
gyar fiatalság hasonirányú szívós próbálkozásai, a politikai küz
delmek, a dem okratikus eszmék előtérbe nyom ulása és végül a szociális élet apró vonatkozásai szinte kivétel nélkül helyet k a p tak a költészetben is. „Die nationale L iteratur muss Zusam m en
hang haben m it den grossen allgemeinen Fragen und Interessen der N atio n und der Z e it” — hangoztatta W olfgang Menzel, a fiatal írógeneráció előhírnöke.1 A politikai állapotok M agyarországon és N ém etországban nagyon hasonlóak voltak s céljuk teljesen azo
nos. N ém etországban azonban előbb indult meg az új mozgalom s innen átcsap M agyarországra is. Érthető, hogy midőn maguk a ném etek is a francia iskola hívei, akkor ez az óriási francia-rajongó s m agában N ém etországban sem erősen nem zeti irány Magyar- országba érkezve, erős francia kultuszt s ném etellenes tendenciát vált ki. M agyarország, mely ebben az időben politikai okainál fogva is erősen ném ctellenes, m indentől, ami ném et, elfordulni igyekszik, felejtve, hogy maga az irányzat N ém etországból indult ki. H ozzájárul az ellenszenv növeléséhez a m agyarországi konzer
vatív ném etség küzdelm e az új eszmékkel szemben. „Az erős nem zeti lendület szelének a ném et elem is ú tjáb a igyekezett állni, új lapot alkotva, mely a ném et elemet képviselje M agyarországon” . (Életem ből 185. 1. N em zeti kiadás.) Ez a ném etellenes irányzat később csak erősbödött, m it Jókai szavaiból is következtethetünk:
1 Friedrich K um m er; D eutsche Literaturgeschichte des neunzehnten Jarhunderts. D resden 1909. 206. 1.
12
„M ajd jö tt a nem zeti ébredés, midőn Petőfi, aki pedig már húsz
éves korában könyv nélkül tu d ta H einét, eltagadta, hogy ért né
m e tü l'.1
M indezen küzdelm ek az ország fővárosában Pesten játszó d ta k le, m elynek akkori ném et lakossága vagy a konzervatív irán y zat híveiből állott, vagy pedig az úgynevezett nyárspolgárokból, kiknek szereplése alkalm as volt talán arra, hogy Jókai a magyar- országi ném etekről mind teljesebb képet nyerjen, de politikai és irodalm i küzdelm ekbe részvétlenségükből kifolyólag nem b o c s á t
koztak. Csak igen kevesen voltak a ném etajkú lakosság között, akik a közöm bösségből kiem elkedve, tevékeny részt v ettek a m a
gyar sors irányításában és nem csak biztató szavakkal, lelkesítés
sel, hanem önzetlen áldozatkészséggel is elősegítették az ifjú köl
tő k irodalm i m unkálkodását. „Az első regényem megjelenése után életpálya lett rám nézve az irodalom. V oltak m ár kiadók, akik tisz
tességes honorárium ot fizettek egy kezdő m agyar írónak, akinek nyelvén nem is értettek. N ém etek voltak, H artlcben H eckenast.
D ícséretrem éltó derék em berek” — jegyzi fel Jókai önéletírásá
ban. (A Jókai-jubileum és a nem zeti díszkiadás tö rtén ete 139. 1.) Ezek a férfiak szintén az új irányzat hívei voltak, m elyet tőlük telhetőleg p árto ltak s ezáltal a ném et s így közvetve egyúttal a francia h atás ú tjá t egyengették.
Ebben az atm oszférában, a domináló francia eszm eáram latok lenyűgöző hatása alatt a fiatal ném et írók csoportosulása, a Jung- D eutsohland a közeli országokban is rövidesen követésre talál.
A usztriában, a szabadelvű osztrák írókból megalakul az „ifjú A usztria”, am elynek kim agaslóbb tagjai A nastasius G rün, Karl Beck, N ikolaus Lenau; hazánkban pedig a dem okrata és radikális ifjúság Jókai és Petőífi vezetésével m egalakítja az „Ifjú Magyar- ország “ c so p o rtjá t.2
Maga Jókai az új korszakot, m int a „fiatal M agyarország”-ot m u tatja meg nekünk „Az én k o rtársaim ” című novellájában.
(Életemből 169. 1. N em zeti kiadás.) Az irányzat neve és eszméi semmi kétséget sem hagynak fenn aziránt, hogy a k ö v etett példa a „Jung-D eutsohland” akciója volt. Az ifjú költők és írók ezen alakulásai mind a francia írókat bálványozták. A francia roman-
1 Jókai Bécsben. Fővárosi Lapok, 1879. 92. szám.
2 Pallas Lexikon. IX. kötet. 557. 1.
13 ticizm ust N ém etországban lelkesedve köszöntik, nagyjaikal ü n nepük. Ez a lelkesedés a m agyar költőknél visszhangra talál s Jókait is bám ulatba e jte tte a m indinkább térth ó d ító francia ro- m anticizm us. V ictor Hugo, D um as pere, Eugene Sue lebegtek, m int m intaképek kiváltképpen szemei elő tt.1 A magyar írók lelkesed
tek a francia író k ért s a ném etek közül azokért, kik szintén a franciákért rajongtak.
Bizonyos, hogy a márciusi fiatalság a ném et irodalom m al is foglalkozott. M egállapíthatjuk ezt Jókainak Petőfiről szóló fel
jegyzéseiből. (Életemből: Egy magyar költő életéből 221. 1.) Leírja Petőfi szobáját s kiemeli k ö n y v tárát, melyben Schiller, H eine (kit különösen kedvelt) művei pazar kötései által kitűnnek. M eg
jegyzi Petőfiről, hogy a ném et irodalom rem ekeit eredetiben ol
vasta. Együtt laktak akkoriban s u n o tt olvasm ányaikat egymás könyvtáraiba csem pészték. így ju to tt Jókai H ahn EIahn Ida m ű veihez, m elyek Petőfi által kerültek könyvtárába. (Életemből 235.
1. N em zeti kiadás.)
Lázas rajongásban és buzgó, pihenés nélküli m unkában éri a magyar fiatal írók küzdő csoportját 1848 m árcius 15 ének napja, am elynek közvetlen előzm ényeit és a szabadságharc kirobbaná
sának o k ait Jókai kü'önbö ző k ép p en ad ja elő s ezáltal is előidézi hogy kritikusai visszaem lékezését kevéssé m egbízhatóknak nyil
vánítják. „A márciusi fiatalság” című visszaem lékezésében h a tá rozottan tagadja, hogy a m árcius 13-án k itö lt bécsi forradalom lett volna indítóoka a pesti mozgalom nak s ezen álláspontját azzal kísérli bebizonyítani, hogy m árcius 15-én Pestnek a bécsi fo rrad a
lom ról még nem volt tudom ása. (Életem ből 7. 1. N em zeti kiadás.) Ezzel merő ellentétben „Az én k o rtársaim ” című novellájában el
ismeri, hogy m árcius 15-ike a bécsi forradalom hatása alatt kelet
kezett: „Ekkor jön a híre a Bécsben k itö rt forradalom nak. N em lettü n k volna m éltók az ifjú kor hevére, ha ez a hír fel nem villa- nyozott volna b ennünket”. (Életemből 190. 1. N em zeti kiadás.) M ajd „A m agyar nem zet tö rtén ete regényes rajzokban” című m ű
vében a következőket írja erről a tém áról: „A bécsi forradalom hírére Petőfi néhány író társát: Jókai M órt, V asváry Pált, Bu- lyovszky G yulát és többeket maga köré gyűjtve, azt m ondá nekik:
„N em poharazunk többet, hanem cselekszünk, m enjünk a piacra!”
1 Zsigmond Ferenc: Jókai 63. 1., 358 1.
14
(A magyar nem zet tö rtén ete regényes rajzokban 852. 1. Franklin T ársulat 1902.)
Igen sok alkalm a kínálkozott ebben az időben Jókainak az osztrák rokonérzésű férfiak megismerésére. A magyar forradalm i fiatalság m eghívta a bécsi ifjúságot Pestre, ahol díszebédet ren deztek tiszteletükre. Regényeinek sok osztrák alakjához m eríthe
te tt ekkor szerzett tapasztalataiból később anyagot. Igv egy vers
ben beszélő, a díszebéden szónokié osztrák diák alak ját M ausm ann néven viszontlátjuk a „Kőszívű em ber fiai”-ban. A bécsi fiatalság vezetőiben érdeíkes típ u so k at tanulm ányozhatott és figyelhetett meg ekkor Jókai, akiket ezután a rövid egvüttlét után nem sokára ú jra üdvözölhetett.
1849 október elején K ossuth Jókait C sernáíony Cseh Lajossal együtt Bécsbe küldte a m agyar korm ánynak a bécsi forradalm i korm ányhoz ju tta ta n d ó üzenetével, mely azt a felszólítást ta rta l
m azta, hogy a bécsi forradalm i korm ány akadályozza meg a ren
delkezésére álló csapatokkal Jelachichnak Bécs felé közeledését.
M int „Az én életem regénye” című m űvében meséli. Bécsben első ú tju k az A ulába vezetett, hol a diákság főhadiszállása volt. A diákokkal gyorsan összebarátkozott s saját bevallása szerint az ő alakjaikat írta le későbbi regényében, „A kőszívű em ber f ia d ban. A bécsi benyom ások azonban nem csak egyes em berek meg
ism erésére n y ú jto tta k alkalm at, hanem az osztrák forradalom , a bécsi lakosság felfogásának, hangulatának, szellem ének közvetlen tanulm ányozására is első lehetőséget biztosítottak. Erős h atást gyakoroltak reá Bécsben szerzett tapasztalatai, melyek ekkori él
m ényeivel egyetem ben regényeiben gyakran visszatükröződnek.
Ezen im pressziói a szabadságharc alatt még intenzívebbek lettek.
E kkor ugyanis nem csak m int ellenfelet figyelhette meg az osztrák népet. A z osztrák légionáriusokban, kik a m agyar felkelők segít
ségére siettek, szintén talált egyikét érdekes, regényeiben felhasz
nálható alakot.
Ú gy a szabadságharc, m int a későbbi évek alatt, m ikor is gyakran beutazta M agyarországot, m ódjában állott a Magyar- országon élő ném etséget is megism ernie, így a szászokat, svábo
kat, felvidéki ném etséget.
15 Legkönnyebben a svábokkal ju th a to tt közelebbi ism eretségbe, kik ez időben P est és környékén nagy szám ban találhatók voltaik.
1850-ben, midőn a budai hegyekben re jtő zk ö d ö tt s később, sv áb hegyi villájának körzetében szíiikségszerűleg is érintkeznie kellett velük. A lakjaikat kisebb novelláiban, visszaem lékezéseiben látju k viszont.
1853-iki erdélyi ú tja alkalm ával a szászokat s városaikat ta nulm ányozhatta. Regényeiben ritkábban, a közvetlenül utazása után írt novelláiban azonban m ár gyakrabban szerepelteti őket.
Későbbi erdélyi látogatásaikor új anyagot g y ű jth etett az ekkor tapasztaltakhoz.
A felvidékre is ellátogatott, 1883-ban beutazta városaikat, ta nulm ányútat te tt a Szepességben s Lőcséről sok rajzot, feljegyzés*, is készített, m elyeket jegyzetkönyveiben tek in th etü n k meg. (M a
gyar N em zeti Múzeum k ézirattára: Jókai 26 jegyzetkönyve.) ,,A lőcsei fehérasszony” című m űvében használta fel legfőképpen a zip serekről való ism ereteit.
Az abszolutizm us évei alatt M agyarországot ellepő osztrák hivatalnokok állandó szereplői regényeinek.
A u sztriát magát, Bécset csak 1863-ban látta viszont, m ikor lapjának, a „H on”-nak m egindítása érdekében kénytelen volt fel
utazni. 1875-től kezdve, m int a delegáció tag ja m ásodévenként egy hónapot tö ltö tt Bécsben.
A ném et nyelvet tökéletesen bírta. Ennek jellem zésére szol
gáljon a következő kis tö rtén et:
1863-ban gróf Zichy N án d o rn ak Jókai lapjában, a „H on”- ban a Schm ehrling-rendszer ellen cikke jelent meg. Jókait, m int szerkesztőt perbefogták s a katonai törvényszék elé idézték.
M ikszáth szerint „szép ném et beszéddel” védelm ezte magát, amit az ítélet is megerősít. A z eredetileg 3 hónapi fogházat tartalm azó ítéletet ugyanis 1 évre em elte fel a bíróság s midőn Jókai az ítélet szigorításának okáról kérdezősködött, az auditor m ajor nevetve válaszolt: „Das Übrige ist für die schöne V ertheidigung”.1
Jókai m indjobban erősbödő hírneve magára vonja a királyi ház figyelmét. Erzsébet királyné értesül, hogy Jókai legközelebbi regényében, a „Szerelem bolondjai”-ban nővérét, a nápolyi k irá ly n ét szerepelteti és egy udvari estélyen megszólításával tünteti ki
1 Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora II. k. 48. 1.
16
a költőt. Ezek után, midőn regénye elkészül, Jókai személyesen n y ú jtja át a királynénak, ki rendkívül kedvesen viselkedik s most m ár a császári Burg kapui is nyitva állanak elő tte.1
Jókai érdeklődése a ném etség iránt nem m aradt egyoldalú.
A magyarországi ném etség mindig is érdeklődött iránta, annyira, hogy Dux A dolf m ár 1856-ban lefordította az „Egy m agyar nábob' -ot.2 U gyancsak 1856-ban m egjelenik a Belletrischer Lese- C abinet der m agyarischen L iteratur”-ban, Emich G usztáv válla
latában ism eretlen fordítótól ném etül „A régi jó táblabírák".3 B ródy Zsigm cnd egy k ötet 1864-ben m egjelenő novellával igyc kezett Jókait a ném et olvasótábornak bem utatni. Ezek a Pesten m egjelent ném et fordítások külföldre nem ju to tta k el s főleg M a
gyarország ném etajkú lakosságát h ó d íto tták meg Jókai részére.
A ném et közönség is korán tanulta megismerni Jókait. A
„Pesti R öpivek” m ár 1850-ben dicsekedve említi, hogy Jókainak
„Sajó” álnéven m egjelent beszélyei (C sataképek) Lipcsében n é
metül is m egjelentek.4 A zóta állandóan jelentek meg művei né
met nyelven és ezt az új olvasótábort is teljesen m eghódította Jókai. M űveinek N ém etországban való elterjedésében nagy é r deme van Janke O ttónak, Jókai berlini kiadójának, kinek k iadá
sában 1,300.000 Jókai-kötet jelent meg.5
Leginkább azonban a Berlinben élő magyar K ertbeny K ároly fáradozott Jókai külföldi sikereiért. N em csak fo rd íto tta Jókai műveit, hanem életének nagy részét Jókai ném etországi hírneve m egalapításának s terjesztésének szentelte. 1870-ben írja egy le
velében Jókainak, hogy m iután Petőfit sikerült m ár neki a külföl
dön ism ertté tenni, ezután Jókai nevéért fog küzdeni: „Die zweite H älfte meines D aseins nun will ich Ihnen widmen, lieber Jókai und ich hoffe, m it nicht geringerem Erfolge. Ich w üsste auch wirklich keinen anderen unserer ungarischen D ichter als Sie, fűi
den, nach Petőfi, H offnung vorhanden wäre, ihn auch ausser U n garn und ausser ungarischer Anschauung, w eltbürgerlich nicht bloss populär, sondern auch zum Bedürfnisse zu m achen”.6
1 M ikszáth Kálm án: Jókai M ór élete és kora, II. k. 101. 1.
2 P intér Jenő: M agyar Irodalom történet, II. k. 303. 1.
3 H alász G yula: Jókai regényei külföldön. M agyar Salon, 1924. jan.
924. lap.
4 G ál János: Jókai M ór élete és művei, 244. 1.
5 G ál János: Jókai M ór élete, és müvei, 246. 1.
6 M agyar N em zeti M úzeum levéltára.
17 Fordítóiról — bár nem m indig érdem lik meg — Jókai a leg
teljesebb elismerés hangján nyilatkozik s „N egyven év vissz-, hangja” című visszaem lékezésében k öszönetét m ond nekik. „A jó fordító és a jó kiadó az írónak az, ami a szárny a m adárnak. Egy toll még nem röpít el. (A Jókai-Jubileum és a nem zeti díszkiadás tö rtén ete 132. 1.)
A hetvenes évek elején m ár általános az érdeklődés a n ém et
ség k örében Jókai iránt. 187Tben az „A ugsburger Allgemeine Z eitu n g é b a n a híres esztétikus Julian Schm idt méltólag foglalko
zik vele s ugyancsak ebben az esztendőben három levele, m elye
ket Jókaihoz írt s m elyekben dicséri m űveit, jelzi a bizalmas vi
szonyt, mely a nagy magyar költőhöz ifűzte.
Jókai hírneve állandóan nő s midőn Kari Braun (W iesbaden), a ném et képviselőház tagja, tanulm ányutat tesz M agyarországon, őt is felkeresi s 1873-ban „T okaj und Jókai” című könyvében szá
mot ad M agyarországon szerzett tapasztalatairól s elsősorban Jókairól.
*
Régóta kívánta Jókai személyesen megism erni a ném etek
nek szám ára messziről is rokonszenves fővárosát, Berlint. M ár ] 872-ben írja Franz W allner, titkos tanácsos, a berlini W allner- színház tulajdonosa, Jókai nagy tisztelője, egy április 19-éről dá- tum ozott levelében, hogy feleségétől levelet k ap o tt, amely sze
rint Jókai m ájusban fel fogja keresni B erlint.1 Mégis 1874 lett, mire Jókai b ev álth atta ígéretét. Előbb Bécsbe utazott, hol azonban különösen az irodalm i körök nem fogadták azzal a lelkesedéssel, m int később Berlinben. ,,A bécsi szerkesztők és pályatársak hűs (Kühl bis ins H erz hinab) .fogadása után, úgy jö tt nekem a berlini írók baráti rokonszenve, m int valami tündérm ese, -— írja Jókai visszaem lékezésében. (Életemből: írói és művészi körök Berlinben Il-ik kötet 435 1. N em zeti kiadás.) Főleg K ertbenyvel, Kari Braun-
>1 és Julian Schm idttel é rin tk ezett2 Franz W allner felesége Agnes W allner nagy estélyt rendezett tiszteletére, hova több ném et írót, kiadót, esztétikust is meghívott. A berlini lapok mind az elragad
tatás hangján emlékeztek meg róla.3 Felkereste a politikusokat is, 1 M agyar N em zeti M úzeum levéltára.
2 Láng: Jókai Berlinben. H on. 1874. 53. sz.
3 A berlini lapok Jókairól. Hon. 1874. 56. sz.
2
többek kö zö tt Kari Braun tanácsára látogatást te tt Bismarcknál.
A kiváló államférfiéi igen kedvesen fogadta a m agyar írót, akiről
— m int ekkor k ijelen tette — m ár főhadnagy korában olvasott az
„A ugsburger Allgemeine Z eitu n g é b a n egy m űvéről szóló ism erte
tést. (Jókai: Életemből II. 428 1. N em zeti kiadás.) A vaskancellár k ife jte tte Jókai előtt nézeteit M agyarországnak A usztriához való viszonyáról s N ém etország jövendő terveiről. A kihallgatás alkal
mával annyira m egnyerte a kancellár kegyét, hogy Bismarck m eg
hívta m ásnapi estélyére, m elyen m egism erkedhetett N ém etország képviselőivel. (Életemből II. 433. 1. N em zeti kiadás.) Bismarck rendkívül fontos politikai nyilatkozata b e járta a világsajtót s a lapok a vaskancellárral kapcsolatban Jókaival is sokat foglalkoz
ta k .1
❖
Ez időben m ár egyre szorosabbá vált a kapcsolat Jókai és a dinasztia között. Erzsébet királyné érdeklődése és kedves k itü n tetése nem m aradt nyom nélkül Jókai lelkében, 1875 óta Jókai k orm ánypárti képviselő, a delegáció tagja s a hajdan forradalm i kö ltő t „udvari p o étán ak “ nevezik.2 Az udvari kegy elk áb íto tta a költőt, k it a király 1876-ban a Szent István-rend kisk er esz tjével tü n te te tt ki. M ajd pedig, midőn a király 1880-ban Tisza Kálmán interveniálására Jókai adósságát sa já t pénztárából fizette ki s így súlyos pénzzavaraiból kim entette, hálával fordult m egm entőjéhez s kötelességének ta rto tta a királyi családdal szemben mindig a leghódolatteljesebben viselkedni. „N agyban és egészben öröm et okozott neki a fény, szivét m egm elegítette, de voltak lelkiism eret- furdalásai is. A politikai hangulatok hullám verése szerint, am int a király és a nem zet közeledtek és távolodtak", — vélekedik M ikszáth erről.3
Egy udvari estélyen m egism erkedett Jókai József főherceg
gel, k i m eghívta m agához A lcsutra, szüretre. K övetkező évben Jókai látogatást is te tt A lcsuton, hol a főherceg b em u tatta a csa
ládjának s nagy estélyt rendezett tiszteletére. A főherceg nagy fi
gyelemmel viseltetett a költő iránt, mit Jókaihoz írt leveleiből is 1 M ikszáth K álm án: Jókai M ór élete és kora II. k. 141. 1.
- M ikszáth K álm án: Jókai M ór élete és kora II. k. 38. 1.
3 M ikszáth K álm án: Jókai M ór élete és kora II. k. 183. 1.
18
19 láthatunk. Jókai viszont irodalm i m unkálkodásra ösztönözte József főherceget, k i az ő buzdítására írta meg a cigány népnek nyelv
ta n á t a „Románó Csibakéró Sziklaribe”-t.
M ajd Rudolf trónörökössel is gyakori személyes érintkezésbe került. A trónörökös ugyanis 1884-ben „O sztrák-M agyar M on
archia írásban és K épben” címmel irodalm i vállalatot in d íto tt meg, melyben jövendő állam ait szándékozott bem utatni s a. mii m agyar részének szerkesztésével Jókait bízta meg. E m unka sűrű baráti érintkezésbe hozta a trónörökössel, ki őt nagyrabecsülte, szerette és m agánügyeiben tanácsát gyakran kikérte. M indez te r
m észetesen h a to tt Jókainak m inden jó és szép iránt fogékony lel
kére s valósággal rajongott a trónörökösért. A szerkesztőségi üléseken alkalma n y ilo tt az osztrák tudós körökkel m egism er
kedni, kik közül íőleg W eilen titk o s tanácsos, az osztrák rész szerkesztője nyerte meg tetszését. A közös cél, a mű mielőbbi m egjelentetésének elérése érdekében k ife jte tt tevékenység a tró n örökössel k ö tö tt barátságát m indinkább m egerősítette, annyira, hogy a közvélem ény Jókait a „királyfi k an cellárjának” nevezte.1 A hatalm as m unka szerkesztése 17 évig ta rto tt s a trónörökös nem érte meg megjelenését. 1889-ben bekövetkezett tragikus halála Jó k ait m élyen lesújtotta. Mélységes bánatának tan u jelét adta
„vezércsillaga”, a trónörökös feletti gyászbeszédében m ájus 5-én az A kadém ián. Soh’se gyógyult m eg az ekkor k ap o tt seb s nem vigasztalta az udvari kegy. K ároly Lajos főherceg, Coburg Fülöp herceg s a többi előkelő főurak, kiknek társasága eddig ö rvendez
tette, nem érdekelték többé. Még legtöbbet Stefánia özvegy tró n örökösnével érintkezik, ki átv ette az „O szrák-M agyar M onarchia írásban és K épben” vezetését, ö rö m e t azonban m ár ez sem sze
rez neki.
A lehető legnagyobb ünneplésben részesült úgy nem zete, m int az udvar részéről 50 éves írói jubileum a alkalmával, 1894-ben. A király, a királyné, József főherceg, Stefánia főhercegasszony.
Coburg Fülöp herceg meleg üdvözletükkel tü n te tté k ki s az ország népe a gyöngéd szeretet legértékesebb virágkoszorújával, a m eg
becsülés, a hódolat, a tisztelet legszentebb érzelmeivel vette körül.
K ritikus betegsége alkalm ával sem hagyta cl a legfelsőbb é r
deklődés a nagy költőt s a király felkérte Jókai környezetét, hogy 1 Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora II. köt. 194. 1.
2 *
2 0
a beteg hogylétéről telefonon vagy levélben állandóan értesítsék .1 A végzetes napon a király m ár k o ra reggel kérdezősködött álla
potáról. Boldogan dicsekedett az agg költő még délután látogató
jának, Beöthy Z soltnak: „Az én jóságos királyom csak nem fe
ledkezett meg öreg kortársáról. Á ldja meg az Isten.“2 E ste be
következett a k atasztró fa. 1904 m ájus 5-én Jókai M ór m egszűnt élni.
1 M ikszáth K álm án: Jókai M ór élete és kora II. köt. 281. 1.
2 M ikszáth Kálm án: Jókai M ór élete és kora II. köt. 282. 1.
2 1
II. A németség Jókai müveiben.
Túl a gyermek- és ifjúkoron, a szabadságharc alatt és után Jó k ait irodalm i tevékenysége annyira lefoglalta, hogy a magyar- országi irodalm on kívül m ás nem zet íróinak időt nem áldozhatott.
N em valószínű tehát, hogy ism erte volna az ötvenes évek utáni ném et irodalm at, legalább is ennek a feltevésére semmi jel sem m utat. M időn külföldi íróikkal, B erthold A uerbach, Paul Lindau, Julian Schmidt, vagy fordítóival, kiadóival levelezik, a ném et nem zet irodalm ának taglalására sohasem tér ki.
N ém et irodalm i ism eretei egyébként sem járu ltak hozzá Jókainak a ném etségről való fogalmának kialakulásához. Jókai a ném eteket speciálisan m agyar szemmel látta. N em am int a német látja önm agát, hanem ahogyan a m agyar ismeri a ném etet. T ehát inkább a m agyar tradicionális ném et felfogás n y ú jth a tta az alapot, m ert a magyar irodalom ban a ném etség m indig szerepelt, hiszen az szomszédsága révén tö rténetünkben is igen regi idő óta je lentékeny szerepet játszik. Jókai m int minden egyebet, a ném et
séget is jóindulattal nézi, azonban belőle sem hiányzik az, ami a m agyarságnak jellem ző vonása az idegennel szemben, a lenézés, ha nála jóindulatú leereszkedéssé is csillapul. Elismeri erényeit, dicséri, de még ez a dicséret is gyakran vállvercgetéssel történik, m időn például „a derék ném et ú r“-ról, a „jám bor szász“-ról meg
emlékezik. Ismeri és beism eri a magyarság hibáit, viszont term é
szetes, hogy ezek a hibák kedvesek előtte s a legnagyobb k itü n tetés, m it egy szám ára rokonszenves ném et fajból való, szász férfi nek nyújt, az, hogy m agyarrá, illetőleg székellyé lehet. (H árom széki leányok.) Sohasem használná m agyar em berrel kapcsolatban
2 2
azokat a szelíden gúnyos jelzőket, m int am inőket alkalmaz a né
metséggel szemben. Bárm ennyire is m egértőén gondolkozik a k ü l
földi nem zetekről s így különösen a ném etségről, mégsem azon a korholó, szerető hangon ír róla, m int a sajátjairól, ami különben teljesen érthető. Az idegen lehet gyűlölt, vagy kedves, rokonszen
ves előttünk, mégis — idegen. A hibáit nem korholjuk annyira, m int a hozzánk tarto zó k fogyatékosságait, nem annyira fontos, hogy m egjavítsuk őket s ekként a hangunk sem lágyul el, ha be
szélünk róluk.
A ném etségnek jelentős szerepe van Jókai műveiben. G y ak ran eleveníti meg alakjaikat, írja le városaikat s így műveiből nagyszerűen m egism erhetjük a ném etséget. H a azonban a m agyar közfelfogásban úgy is él a németség, m int azt Jókai m egrajzolta, ez távolról sem jelent annyit, hogy a ném etség fogalmát Magyar- országon Jókai alapította volna meg. Jókai előtt is voltak nagy szám ban íróink, kik a ném etséget m unkáikban szerepeltették s vélem ényük róla nem igen különbözik Jókaiétól. A ném etség h a
zákhoz való közeli fekvése folytán a legrégibb időktől fogva elég gyakran szerepel a magyar irodalom ban. M ár a szájról-szájra járó m ondák m egem lékeznek a ném et ellenségről, mely fölött győzel
m et arattunk, vagy m elytől gyászos vereséget szenvedtünk. Ezek
ben a m ondákban, m int például a K onrád császárról szólóban is, a ném et elem még nincs jellemezve, csak ellenség gyanánt állít
ják elénk. Tinódi Lantos Sebestyén „Erdély h istó riájá”-ban és
„Buda V eszéséről és T ö rö k Bálint fogságáról” című m űvében fog
lalkozik az osztrákokkal s elmeséli az ellenük fo ly tato tt harcokat.
G yöngyösi István. „M arssal társalkodó m urányi V énusz”-áiban ro konszenves hangon ír III. Ferdinád királyról s korholja Rákóczi G yörgyöt, E rdély fejedelm ét, m ert háborút in d íto tt a király ellen.
A kurucköltészetben is term észetszerűleg állandóan szerepel az osztrákság. A z e korbeli m űvek írói kissé elragadtatták m agukat az ellenfél iránti gyűlöletben s elkeseredett hangon írnak róluk.
A „R ákóczi-nóta”, „Bujdosó Rákóczi”, „Csínom Palkó”, „Kuruc tábori dal”, „N e higyj m agyar a ném etnek” költem ények hev e
sen tám ad ják az osztrákokat, kik zsarnok hatalom vágytól vezé
reltetve tönkre ak arják tenni a m agyar nem zetet. Jókai sohasem , még a 49-es szomorú időkben sem használt olyan erős hangot, m int a kurucok költői, kiknek ízlése még nem leh etett annyira kifinom odva. Ezeket a verseket és dalokat jól ismeri s midőn re-
23 gényének tárgyát a kuruc-labanc korból választja, gyakran idézi is őket. Ezek a költem ények adják meg a kuruc és labanc hábo
rúra vonatkozó felfogásának irányát, term észetének megfelelőleg azonban igyekszik az ellenféllel szemben használt hangot letom pítani.
A z osztrák-m agyar uralkodóházat is szenvedélyes kifakadá- sokkal illettéfk íróink. Á nyos Pál egyik költem ényében, a „Kalapos király” -ban II. Józsefet, a koronázatlan királyt a nép gyilkosá
nak nevezi. A későbbi időkben m ár m egváltozott ez a vélem ény s Jókai m ár sa já t k o rán ak felfogása szerint mcghódol a nagy k o n cepciójú király előtt.
G vadányi „Peleskei nótárius”-ában szintén szerepeltet ném e
teket s hangja sok tek in tetb en közös vonást m utat fel Jókaiéval.
M ár nem gyülölködően, inkább gúnyosan ír róluk, am int azt Jókai is gyakran teszi.
M agyarországon Jókai idejében a ném etségről m ár teljesen kialakult vélem ény volt, ami term észetes is, ha elgondoljuk, hogy e nép egy része M agyarországon letelepedve élt, míg másik részé
vel közvetlen szom szédságunk révén állandó összeköttetésben ál
lottunk. Ezt a kialakult vélem ényt Jókai átveszi, term észetéhez képest kissé jóindulatúlag átform ázza s e részben döntő befolyása volt a m indenkor optim ista és felvilágosodott világszem léletének, valam int azon történelm i m unkáknak, m elyeket Jókai m egism er
hetett. M ert ha a ném et irodalm i m űvek nem is járu ltak hozzá Jókainál a ném etségről való fogalm ának kialakulásához, annál inkább segítették azt elő a m agyar és ném et történelm i munkák.
Ha ákárm ilyen tö rtén eti könyvet vagy lexikont m egtekintünk, a ném etségnek körülbelül ugyanazt a jellem zését találjuk, m int Jókai müveiben. A történelm i m unkák s lexikonok term észetszerű szárazságában nyert adatok azonban Jókai megelevenítésében életet nyernek és az elevenség erejével hatnak.
Személyes tapasztalatai még jobban m egerősítik a magyar tradíció alapján n y e rt s más (történelm i, irodalm i) m otívum ok ál
tal m ódosult fogalm át a ném etségről. Jókai nem fedezett fel új német típusokat s ahol a ném etséget szerepelteti, o tt az elism ert ném et típust rajzolja, úgy m int pl. a pedáns ném etet, az érzel
mes leányt stb.
M időn regényei ném et területen játszódnak s több ném et tí pust kénytelen szerepeltetni, akkor ezek a személyek — m inthogy
24
az általa rajzolt típusok tulajdonképpen egyeznek s csak egy-kéí típussal rendelkezik —, teljesen elvesztik specifikus ném et jelle
güket s nem m aradnak nem zetük képviselői, hanem átváltoznak általános emberi típusokká. így például „T renk Frigyes” című re
gényében sem maga T renk, sem a többi alak nem rendelkezik n é
met jellem vonásokkal.
K edvelte a ném etséget, egész életében küzdött érdekében s így küzdenie k ellett a nem zeti előítéletek és a téves felfogások el
len, m int ahogyan azt 1870. februárjában írja K ertbeny Károly- nak. H arc volt az élete. „Ein Kampf der selbständigen G eister gegen die servile N achahm ung: — ein K am pf des M enschenge
fühls gegen nationale Vorurtlheile, rohen Racenhass: — (hat doch vor mir keine Seele gewagt in U ngarn für brüderliche Liebe allen N atio n alitäten gegenüber, und erst noch für eine Y ciehrung der deutschen C ultur das W o rt erheben zu wollen. Alles schenkte man dem D eutschen, G u t und Blut, — nu r die nationale V erehrung nicht, ich k eh rte den Begriff um.)”1
H arcolt a ném etség iránt való rokonszenv növelésének érd e
kében, m int ember, író s politikus. Berlinbe idézésekor W allnerné- nál, a szám ára rendezett estélyen beszédet tarto tt, m elyben el
m ondotta, hogy „m int képviselő és író a ném et törekvések iránt folytonosan melegen m űködött s egyik életfeladatának tek in tette, hogy M agyarország jóviszonyát N ém etországhoz fentartsa és m egerősítse“.2
Jókai fantáziája átszárnyalta az egész világot, tisztán fan tázia alapján azonban nem írh atta az idegen országokról s népeik
ről szóló m űveit. Személyes tapasztalatai s képzelete hozzásegí
te tté k a róluk való fogalom kialakulásához, azonban m int ő maga írja: „Ennyi történelm i és tájleírási m űvet puszta képzeletből nem lehet, nem „szabad” előterem teni.” (Önéletírásom . A Jókai- jubileum és a nem zeti díszkiadás tö rtén ete 149. 1.)
Jókai műveihez tényleg rengeiteg .forrásm unkát használt.
Feszty Á rpádné írja „Jókai o tth o n a” című megemlékezésében, hogy íróasztalát mindig teljesen ellepték a készülő regényeihez szükséges könyvek. „N éha 20—30 vaskos történelm i, tudom ányos m unka, útleírás terp eszk ed ett k ö rü lö tte.3 „írni könnyű, de kellő-
1 M agyar N em zeti M úzeum levéltára.
2 A berlini lapok Jókairól. Hon. 1874. évf. 56. sz.
8 A 100 éves 'Jókai emléke. 259. 1.
25 képpen elkészülni az íráshoz ez az, ami mindig nagy fáradságba kerül” — jegyezte meg egyízben Jókai.
Regényeiben meg is említi forrásm unkáit, m elyeknek nagy része könyvtárában fel is található. „Az én könyvtáram egyike a (m agánkézben levő) legbecsesebb gyűjtem ényeknek, amelyben m inden nevezetes útleírás, néprajzi, term észettudom ányi m ű a leg
díszesebben illusztrált kiadásokban feltalálható s legbecsesebbek közte az egérrágta régi krónikák. Ezek az én kalauzaim a m últak történetében és a széles nagy világban . . . M int ahogy az akroba
tának m indennap kell gyakorolnia izm ait: úgy kell nekem folyton fejlesztenem az ism ereteim et a könyvekből és lapokból“ — írja Jókai önéletleírásában. (A Jókai-jubileum és a nem zeti díszkiadás tö rtén ete 149. 1.)
Egy újság kérésére nyilatkozik is levélben (keltezés nélkül)
— melynek fogalm azványa a M agyar N em zeti Múzeum levéltá
rában található —, hogy m elyek azok a könyvek, melyek iro
dalmi m űködésénél szám ára segélyt n y ú jtan ak . Felsorolja többek k ö zö tt W elcker és R otteck S taatslexikonját, az A thenaeum és
Fallas lexikonját, a Le tour du m onde 80 kötetét.
U gyanebben a levélben azokat az írókat is megjelöli, kiknek m űveit legtöbbször olvasta. Ő szintének ezt a nyilatkozatot nem tek in th etjü k , mivel Jókai az összes klasszikusokat megemlíti. A ném etek közül H einet, Schillert, G o eth ei és H um boldtot sorolja fel.
A nyilatkozat folytatásként megemlíti azokat a műveket, m e
lyeket a legnagyobb kegyelettel őriz „mint ereklyéket vagy uniku
m okat”. Ezek az uralkodó család munkái, Rudolf trónörökös utazási könyve, Stefánia főhercegasszony, József főherceg levelei, Coburg Fülöp Ágost és Salvator Lajos könyvei.
K önyvtára alapján rekonstruálhatjuk Jókai irodalmi ism ere
teit. Term észetesen sok olyan k önyvet is olvasott, amelyek könyv
tárában hiányzanak, azonban mégis valószínű, hogy kedvelt k ö n y veinek odahaza is meg kellett lenniök. A ném et művek között meglep bennünket a tudom ányos könyvek túltengése. Rengeteg történelm i, term észettudom ányi, földrajzi mű s lexikon. N ém et irodalm i m unka nagyon csekély szám ban található könyvtárában
Fgynéhány jelentéktelen, Jókainak aján lo tt (tehát nem általa be
szerzett) regény, drám a. Egyébként a neves ném et írók közül Heinének m ajdnem valam ennyi műve, G oethétől Faust és
2 6
..G oethes G edichte für deutsche Frauen ausgewählt von A rth u r Lutze” . Schillertől is csupán egy k ö tet található könyvtárában, míg az újabb ném et írók egyáltalában nem szerepelnek. Ez meg
erősíti feltevésünket, hogy Jókai az újabb, a szabadságharc utám ném et irodalm at a legcsekélyebb m értékben sem ism erte. Jókai életfelfogása Zsigm ond Ferenc szerint örökké fiatal, 25 éves m aradt és ugyanezt állapíthatjuk meg irodalmi ízléséről és is
m ereteiről.1
1 Zsigm ond Ferenc: Jókai 35. 1.
J
III. A magyarországi németség Jókai műveiben.
„D er U ngar bleibt nur dort Ungar, wo er m it einer edlen ge
bildeten N ation zusam m entrifft, überall, wo er sich mit W alla
chen, Serben Berührung bringt, wird er W allache, Serbe und Scblowake, das ist statistisch bewiesen. Das deutsche Elem ent am algam isirt s i c h mit uns in den C u l t u r e g i o n e n , die slawische unsern Schichten absorbiren aber u n s ” — magyarázza Jókai 1870 decem ber 12-én K ertbenyhez írt levelében felfogását a magyarországi ném etségről.1
D erék, m unkás,dolgos népnek ismeri el a magyarországi n é
metséget, kik hazánknak csak javára szolgálnak. A legteljesebb jóindulattal tekinti ezt a népet, érdem eiket feljegyzi s ha néha, egészen ritkán, m indössze egy-két ízben felemeli ellenük szavát, úgy azt csak a politikai csetepaték, — melyek néha még az ő igazán óriási türelm ét is igénybe veszik — okozhatják.
Külföldön jártáb an is a legnagyobb elismerén hangján beszél a magyarországi németségről. 1874-ben Berlinben egy beszédében kifejti, hogy ahhoz, hogy a ném et elemet becsülje és tisztelje, nem volt szükség hazájából eltávozni, m iután a magyar állaimban lakó ném et nem zetiségű polgárok igen nagy befolyással bírnak az ifjú állam üdvös fejlődésére.2
N em es és em elkedett egyéniségét m int m indenben, úgy h a zánk nemzetiségi kérdéseiben is a szeretet, a m egértés és jóindu
lat irányítják.
1 A M agyar N em zeti M úzeum levéltára.
2 A berlini lapok Jókairól. Hon. 1874. évf. 56. sz.
28
„M úlhatatlannak tarto m annak kim ondását, hogy a magyar nem zet a vele együtt élő nem zetiségeket a legszabadelvűbb bő
kezűséggel k ív án ja részesíteni m indazon áldásaiban az alkotm á
nyos szabadságnak, am iket saját maga élvezni ó h a jt és ahol vi
szályok forognak fönn köztünk, inkább akar nem esen engedé
keny, m int hatalm askodó lenni és m indenesetre be ak arja bizonyí
tani, hogy a közelm últ keserű napok alatt e tárgyban is tanult va
lamit. Továbbá, hogy a m agyar nem zet semmi osztály, nemzetiség, vagy vallásfelekezetre nézve kizáró vagy bezáró jogokat el nem ismer, hogy alkotm ánya jótékonyságában m indenkit egyformán részesít, m ert önm agát megbosszuló véteknek ta rtan á azt, hogy bárm ely osztályt vagy vallásfelekezetet előbb kizárnánk a polgár
jogok teljes élvezetéből s aztán polgár-erényeket követelnénk tőle s ha azok a mi hibáink m iatt, annál hiányoznának, mi v étkünkért azokat ítélnők el. Végül, hogy a m agyar nem zet teljes szabadclvű- séggel kívánja m indazon kérdéseket m egoldatni, m elyeket az újabb idők szültek s m elyek m ég eddig alkotm ányunkban tárgyalva nem leh ettek ” -— m ondja 1861 m ájus 22-én a képviselőházban ta r to tt beszédében.1
Jókai a m agyarországi ném etség köréből a szászokat, svábo
kat, felvidéki és pozsonyi ném eteket szerepelteti műveiben.
1. Az erdélyi szászság.
Ez a hazánkban a XII. században letelepedett, a szokásait, erkölcseit, faji sajátságait m indvégig megőrző néniét nem zetiség foglalkoztatja a m agyarországi ném et nem zetiségek közül legin
kább Jókai fantáziáját. 1853-ban ism erte meg őket, midőn E rdély
ben nagyobb tanulm ányutat te tt, m elyet később többször m egis
m ételt. A szászokról főleg Erdélyben szerzett személyes tap asz
talatai után ír. Erdélyi utazása előtt csak egy regényében szere
pelnek szászok, az 1851-ben m egjelent „Erdély A ra n y k o ráéb an . Ebben a művében m ár teljesen azon a hangon vélekedik róluk és festi őket, m int midőn m ár szem élyesen is ism erte őket. A zonban, ha a hang a későbbi hanggal szem ben nem is ellentétes, e k k o r i
véleménye róluk még teljesen egyoldalú. Az alaphang m ár meg- 1 M ikszáth K álm án: Jókai Mór élete és kora II. köt. 41. 1.
