III. A m agyarországi ném etség Jókai műveiben
2. A (felvidéki szászság
A szász fajnak ezen ága jobban m egnyerte Jókai rokonszen- vét, m int az erdélyi, bár kevesebbet szerepelteti őket. H azafias
ságuk, m agyar érzelm eik által rokonszenvesebbeknek tűnnek fel számára. Jóval később ism erte meg őket, m in t az erdélyieket. A hetvenes években, midőn felvidéki, kassai képviselő lett, beutazta városaikat s tanulm ányozta ezek lakosságát. Leginkább Lőcse kel
te tte fel érdeklődését, m elyet ottléte alkalm ával erős megfigyelés tárgyává tett. Jegyzeteket, rajzo k at készített róla, m elyeket jegy
zetkönyveiben meg is találh atu n k 1 s hogy a várost jobban meg
ism erje, a lőcsei képes krónikával is foglalkozott.
„A lőcsei fehér asszony” című regényében, m elynek közép
po n tjáb an a V III. századbeli Lőcse áll, adja tanulm ányainak ered
m ényét. B em utatja nekünk ezeket az em bereket, kiknek nyelvük ném et ugyan, de viselkedésük, gondolkodásm ódjuk m ár nem a germán faj tulajdonságait tükrözik vissza, lelkűk, érzelm eik már nem a régen elszakadt testvéreikhez vonzzák őket, hanem vé
rükkel, vagyonukkal áldoznak annak a népnek, mely nekik új h azát adott. A beszédjük tisztára ném et ugyan, de az érzésük
1 M agyar N em zeti M úzeum levéltárában. Jókai M ór 2. számú jeg y zőkönyve.
38
magyar. R uházatban is a magyar viseletét követik. A lkalm azko
dásuk a m agyarsághoz m ár régóta tart, hiszen a XII. század fo
lyam án telepedtek le a szászok a felvidéken s Jókai szerint „nyel
vüket m egtartották, m inden más egyébben m agyarokká le tte k ”.
(Lőcsei fehér asszony 72. 1. N em zeti kiadás.) A jobb elem m ár nem a ném et nyárspolgár típus, hanem inkább a m agyar nem es urak hagyom ányainak követője s ezek a később közéjük k öltöz
ködő m agyarokat lenézik. A polgárság sem hasonló a ném et v á
rosok polgáraihoz. H archoz szokottak, rendezett haderejüek, de a ném et rendszeretet és gondosság itt is megnyilvánul: céhekre, osztályokra vannak beszervezve. A lakosság főfoglalkozása a ke
reskedelem s városuk a kelet és nyugat k özött összekötő kapcsot képez a kereskedelem terén. Iparuk fejlett, nem m arad messze a külföld m ögött. K ülönösen szem beötlő a rendszeretetük. A z áruk árait a lőcsei tanács állapítja meg s azokból egyáltalán nem en
gednek. Pontosan szabályozzák a nem es ember, polgár, p araszt ruházkodását s aki attól eltér, szigorúan m egbüntettetik. G azdag
ság, jó lét jele m indenütt, a szorgalom m eghozza a maga gyü
mölcsét.
A lőcseiek sohasem szű n tek meg a magyar nem zeti szabad
ságért lelkesedni s II. Rákóczi Ferenc korában is — midőn a re gény játszódik —, erősen p á rto lták a fejedelm et. A fejedelem term észetesen nagyrabecsülte az áldozatkészséges várost s minden lehető alkalom m al kitü n tette. Lőcse volt a „ném et kurucok” v á
rosa. M agyar érzelműek, de a régi ném et hagyom ányokat nem felejtették el teljesen. így bár öltözködésük a magyar viselet, a városi tanácskozásokkor, melyek a tanácsterem ben tarta tn a k , a lőcsei patriciusnak ruhája fölé fel kell öltenie egy ó-ném et p alás
tot, m elyet a szász ősök Salamon király uralkodása alatt hoztak a Szepességbe s amely az uralkodók által jóváhagyott privilégiu
m ukat képezte.
Találó képét festi e regényben Jókai Lőcse város életfunkció
ján ak s a zipsereknek, kikben bám ulatos harm óniával olvadnak össze a m agyar s a ném et faji sajátosságok.
Lőcse bírája, Fabricius István, m intaképe a becsületes m agyar érzelmű, h azáját szerető, váro sát megvédő em bernek. C saládját szereti, de városa szigorú törvényeit vele szem ben is alkalmazza.
Leányát, ki a rendszabályok ellen vét, pellengérre állítja s a
39
„K etter‘häuschen”-be záratja. M időn m egtudja, hogy leánya a K etterháuschcn-ből m egszökött, a labancokhoz m enekült, p ro tes
táns hitét elhagyva katholizált s egy császári ezredeshez m ent feleségül, a halálra készüli. A vérpadon len y ak aztatta volna egyet
len gyerm ekét s ez nem tö rte volna meg. De elviselhetetlennek érezte, hogy leánya egy katholikus osztrák k ato n atiszttel házassá
got kötött. Ebben az állapotban éri a hír, hogy leánya elárulta Lőcse titkos b e já ra tá t a labancoknak s ezáltal a császáriak kezére játszo tta át a várost. H iába m inden igyekezete, Lőcsét, m elynek m eghódításától az egész Szepesség sorsa függ, elfoglalták a csá
szári seregek. Lőcsén volt elhelyezve a fejedelem ágyúöntödéje, pénzverőm űhelye, hadifelszerelése s itt voltak a leg tá n to ríth a ta t
lanabb ném et harcosai. Lőcsével együtt a kuruc táborbeli ném etek is mind a császár hívei lesznek. M indezt Fabricius István nem képes meggátolni, de Lőcse elfoglalása után is hű m arad a feje
delemhez, leányának sohasem bocsát meg s egész életét annak a célnak szenteli, hogy II. Rákóczi Ferenc szám ára visszahódítsa Erdélyt. K ivételesen nem es jellem, kit a hazaszeretet annyira á t
hat, hogy m inden m ás személyes kötelék eltörpül m ellette. Ideali
zált alak.
Leánya, ki elhagyja apját, elárulja városát, egészen hom ályba burkolt személyiség, m inden jellem ző vonás nélküli, gépezet a
„lőcsei fehér asszony” kezében, kinek hatása alatt te tte it elköveti.
A m ásodbíró, A lauda cselszövő érdekem ber, ki szintén közre
m űködik Lőcse elárulásában. N em m intha érzelmei a császárhoz vonzanák, hanem anyagi előny végett. Inkább ravasz, m int okos.
H a sikert akar elérni, eszközeiben nem válogatós. Az állam tit
kokat tartalm azó leveleket például, melyek kezén keresztülm en
nek, felbontja s tartalm u k at m ásokkal is közli. A két lőcsei bíró Jókai kedvelt két típusát az ő szo k o tt ellentétekbe állított szem é
lyükkel képviselik. Az egyik derék, becsületes, h azájáért m indent feláldozó, a másik fondorlatos, m agasabb ideák iránt nem lelke
sedő. S az egyikből éppen úgy, m int a másikból, hiányoznak a né
m et faj jellemző tulajdonságai. N em zeti vonás nincs bennük és semmiben sem különböznek egy bárm ely más nem zetiségű becsü
letes vagy gonosz em bertől. Az ism ert jó vagy rossz, angyal vagy ördög Jókai típusok. A szim m etria teljessége kedvéért m iként Fabricius Istvánnak egyetlen leánya, úgy A lauda bírónak egyetlen fiúgyerm eke van, kinek alakja éppen olyan jelentéktelennek,
min-40
den jellemző vonás nélkülinek van festve, m iként a Fabricius- leányé.
Sok tanulm ány és megfigyelés alapján írta meg e regényt Jókai, mely a XVIII. századbeli Lőcsének jellem ző képét adja.
A várost s lakosságának általános tulajdonságait, életét nagyon jól m egism erjük, de igazi zipser alakot nem képzelhetünk el a regény alapján.
A felvidéknek több ném et lakosságú városával: K ésm árkkal, Szebennel, Kassával foglalkozik Jókai „Szép M ikhál” című regé
nyében. Fontosabb forrásm unkáiul „U ngarischer oder Dacia- nischer Simplicissimus” és „W agner Johann C hristoph: C hristlich und türkischer Städte und G eschiohtspiegel” című m űveket jelöli meg. Ezekből a könyvekből m eríti az akkori felvidéki városok leírását s p ontosan feljegyzi, hogy a forrásm unkáknak mely ré szeit használta. „T örténetem nek csaknem m inden adata egy darab igaz tö rtén et egykorú krónikákból összeállítva” — írja Jókai a regényt kísérő jegyzeteiben. (Szép M ikhál 285. 1. Révai kiadás.) Á tnézve a forrásm unkákat, tényleg m ajdnem valam ennyi a d atá
nak ered etét felileljük bennük.
M egism erjük e regényéből a XVII. századbeli Szepességet.
1650 körül szomorú élet folyt itt. Folytonos hadakozások dúlták fel az országrészt, azonban m indennek ellenére a tudom ány a Szepes- ségben még akkor is virágzott. A késm árki lyceum legkiválóbb professzora Frölich D ávid volt, ki leányát, ,,szép M ikhált” a világ
tól szigorúan elzárva nevelte, m ert így akarta, m in t jó apa, gyer
m ekét az em berek gonoszságától megóvni. Felesége íkorán el
hunyt és saját maga ta n íto tta úgy az iskola, m int a h áztartás alapvető ism ereteire. M időn M ikhál felnőtt, két kérője akadt. Az egyik K alondai Bálint kassai m agyar fiú, a m ásik K atzenreiter H enrik. A professzornak az utóbbi volt a jelöltje, ki magát a kisszebeni bíró fiának m ondotta, 10 éves kora óta első em inens
ként tan u lt K ésm árkon s m int luteránus pap m egkapta Nagy- Létán a lelkészi állást; míg K alondai Bálint rossz tanuló volt s K assán özvegy anyja m észárosüzletét kellett volna átvennie.
M inthogy a professzor Kalondai B álintot nem találja a leánya részére megfelelő férjnek, tisztán jóakaratból, hogy jö v ő jét biz
tosítsa, hozzákényszeríti K atzenreiter Flenrikhez, ho lo tt Mikhál B álintot szereti. A házasság m egkötése után K atzenreiter H enrik elviszi feleségét Kis-Szebenbe, hol kiderül, hogy állításai nem
fe-41 lelnek meg a valóságnak és édesapja nem a szeibeni bíró, hanem kis-Szeben hóhéra, a híres V ihodár. H enrik apjánál m arad és á t
veszi foglalkozását. Szegény M ikhál tudatni sem tu d ja édesapjával szerencsétlen sorsát s hiába keresi végig a szepesi városokat az agg Frölich professzor, nem találja fel leányát. Csak egy jóakarója van M ikhálnak környezetében, K alondai Bálint b arátja, kit
„Simplex”-nek neveznek. Jókai következőképpen m u tatja be ne
künk: „ ö maga is ezen a néven m u tatja be magát egykorú napló
jában, melyből igaz tö rtén etü n k Qgy részét m erítettük. V ándor diák, ezreddobos és tárogatósipos volt. A m ellett tréfacsináló és jó cim bora” . (Szép M ikhál 27. 1. Révai-kiadás.) Az „U ngarischer Simplicissimus” alak ját ism erjük fel benne, ki a regényben m ind
végig sokat szerepel s kinek számos kalan d ját meséli el Jókai.
Ennek a Simplexnek segítségével sikerül M ikhált férjétől úgy m egszöktetnie, hogy az feleségét h alottnak hiszi és nem is keresi.
K alondai Bálint B ártfára viszi M ikhált, hol a bártfai szokás sze
rin t — m elyet szintén az „U ngarischer oder Daeianischer Simpli- cissim us“-ból m erít Jókai — m egesküsznek. Ezután Bálint haza
viszi M ikhált anyjához Kassára. Boldogan élnek együtt, Bálintot idővel m egválasztják Kassa bírájává, m indenki tiszteli, becsüli őket, mígnem egy szerencsétlen véletlen révén K atzenreiter H enrik felfedezi halottnak vélt feleségét. Bevádolja K alondai Bálintot és M ikhált azzal, hogy M ikhál még az ő felesége volt,- m időn Bálint
tal házasságot k ö tött. Szép M ikhál a vérpadon fejezi be életét, míg Bálint a hóhér kezétől m egm enekülve, csatában küzdve leli halálát.
A szereplő személyek jellemei nem zetköziek; általános em beri típusok, kik a ném et faj vonásait egyáltalán nem képviselik.
Az egyetlen Simplcxbcn ism erjük fel a ném et elemet, ennek alak
já t azonban Jókai teljesen az „U ngarischer oder D aeianischer Simplicissimus”-ból vette át. U gyancsak nem egészen eredeti a városok leírása sem. Á ltalában a szász nem zeti elemet a regény m eglehetősen hom ályosan állítja elénk.