JÓKAI MÓR

JÓKAI MÓR ÖSSZES MŰVEI

JÓKAI MÓR ÖSSZES MŰVEI

Szerkeszti

LENGYEL DÉNES ÉS NAGY MIKLÓS

CIKKEK ÉS BESZÉDEK ll.

JÓKAI MÓR

CIKKEK ÉS BESZÉDEK

(1848. MÁRCIUS 19 - 1848. DECEMBER. 31)

. 2. KÖTET

<-)SSZF.ALLITOTI A f:S S.'\JTÓ ALA RENDEZTE SZEKERES LÁSZLÓ

AKADÉMIAI KIADÓ, DUDAPEST 1967

Ki!SZÜLT A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM TUDOMÁNYOS MUNKATERVÉNEK K.ER.E'l"UlEN

Lektor4Ua

VARGA JÁNOS

MlsltOLC Eli'rEllM

-~to.hJ.~

"'b'lmini.

ILtlJvtlr

@ Akadl111iai Kiadó, Budapest 1967 Printed in Hungary

I

A forradalom kiütött. Magyathon dicsilsége napjait éli.

Vidéki levelezilink tudni fogj:lk: hogy ezentul melly dolgokról kell imiok. Béke, szabadság· és egyetértés. A nép kivitta jogait egy csepp vér nélkül, jelen lap már sajtószabadság mellett ' jelenik meg. Legyünk rajta, hogy a béke vidéken is fön-

tartassék. Isten és szabadság lelke velünk!

5

2

BUDAPEST Fo"aJalom vér nélkül*

A mennydörgés azt mondja: le térdeidre ember, az Isten beszél.

A népszava is megdördült és mondá: föl térdeidrill rab- szolga, a nép beszél!

Tartsátok tiszteletben e napot, mellyen a nép szava ^először megszólalt.

*

Mindenekelótt egész általánossigban megjegyzem, miszerint távol van tólcm az az igyekezet, hogy magamat valami nagy embernek n1utassam be, vagy hogy a martyrok soriban magamnak. helyet akarjak

10 szorítani. Semmi nagy tettet nem követtem el: mentem, a merre az ese- mények vittek, mondram és inam azt, a mit a velem lrintkezó közvéle- mény sugallt, jelen voltam igen nagy eseményeknél, hevültem, a hol mindenki hevült, s aggódtam, a hol mindenki aggódott, védtem maga- mat, ha megtámadcak, fiacal voltam, nem tanultam még félni önmaga-

s

" Martius rs-dike az, irjátok föl sziveitekbe éselnefelejtsétek.

A magyar nemzet szabads:lga e naptól ^kezdődik. A nemzet történetében ez volt az epochalis nap. Ezentul minden nap új dicsőséget fog számotokra hozni; a nép fölébredett, a nép követelte századok óta megtagadott jogait, a nép kivitta

20 jogait, miknek láncait legközelebb találta.

Martius ¹ s-kén reggel a ^főv:liosi fiatals:lg, melly a józanabb pármak nevezett töredék füal aj:ln.lott türelmet és várakoz:lst sérelmei gyógyszcréül nem tartotta elegendőnek, adandó rclormlakomája fölött tanácskozni egybegyülekezvén, ez

„

alkalommal Jókai Mór következő proclamatiót kiáltott ki ügybadtaihoz: „ Testvéreim! A pillanat, mellyet élünk, komo- lyabb ^teendőkre szólít fel bennünket. Europa minden népe halad és boldogul, haladnunk, boldogulnunk kell nekünk is.

Legyen béke, szabads:lg és egyetértés! Követeljük jogainkat, ao mellyeketeddig tőlünk elvontak, s kiv:lnjuk: hogy legyenek azok közösek mindenkivel. Kiv:lnjuk a sajtó szabads:lgát, ccnsura rögtöni eltörlését; - ^felelős ministeriumot Buda- pesten; - évenkénti országgyülést Pesten, és azt rögtön! -

Törvényelőtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben; -

s.; kivánjuk: hogy a nemzeti őrsereg rögtön lölállíttassék, védje hazáját minden férfi; egyenruha ne legyen; - közös teher- viselést; - urbéri viszonyok megszüntetését; - eskUdtszéket képviselet alapján; magunk választjuk biráinkat magunk

mért; nagy embereket 1ncncm mcgúmadni, dc azok engcnt viszont 40 nc1n üldöztek úgy, a hogy tehették volna; sót gyakran igen nagy v:U-

ságnkban épen ellenfeleimnek irincam való kimélctc szabadított meg.

Türtem a mozgalmas id6k nyomorát, a mennyi minden egyes emberre c:scu bclólc, s voltam közkatona, a hogy Iégio számn m.isok, tchlt e darab önélctirással se bámulatot, se sajnálatot magam irint tá1nasztani

4S nem akarok.

A maniusi napok eseményei elég fényesek voltak és maradnak, de mind e fénynek annyi osztilyosa van, hogy rám igen kevés jut bclölc. A pesti tizenkét pont szerkesztése eredetileg a nemzeti kör 6

közul; - nemzeti bankot, idegen bankjegyeket nem akarunk

'°

elfogadni. A katonaság Cskudjék meg az alkotmányra, - magyar katonáinkat ne vigyék kiilföldre, a kiilföldieket vigyék el ^tőlUnk. A politicai statusfoglyok bocsáttassanak szabadon.

Unio Erdély és Magyarhon között! Ezen jogokat követelni tartozik a· ncn1zct, bizni öncrcjébe s az igaz ügy istenébc ! ss Egyenlőség, szabadság, testvériség!"

E proclamatio minden egyes pontjait mennydörgő helyes- léssel fogadta a nép s kinyilatkoztató: hogy azt saját manifes- tumául fogadja el.

Ekkor ^Petőfi Sándor lépe fel s ezen honfidalt szavalá el oo a nép között:

"

Talpra magyar, hí a haza!

Itt az ^idő, most ^v~gy sóha!

Rabok legyunk vagy szabadok?

Ez a kérdés, válasszatok! - A magyarok istenére Eskusziink,

Eskuszünk, hogy rabok tovább Nem leszunk.

érdeme, az cbó gyltitó szikra ^Petőfié, a fiatalság fcllelkcsftésébcn Vidats

70 volt a f5tényczó, Vasváry a népszónok, a szabadsajtó tettleg élctbelép- tct.!sét lrinyi kezdemóiyezte; <!n épen aak felolvastam a nép el6tt a tizenkét pontot; s a mi a következő napok rendén levó népsz6noki diadalokat illeti, azokban annyian részesültünk, hogy mir hannadnap nehéz volt valami újat mondani, s negyed nap mú níl voltunk szimyalva

75 s azon vettük 6zrc, hogy a conservativ Binffy Pál biró kilép a casino er- kélyére s a „papi jószágok elvételét" inditv.inyozza 13-ik pontnak, a bú katholikus Török Jinos a „forradalmi klubb"-ban a respublika mellett agital; • aj:lmbor helytartósági titkár Vanczák a muzeum lépaókorlát- jir6l a communismusra haranguiroz. Az egyiket bclöktük:, a másikat

80 k.ilöktük, a harmadikat lelöktük; ez volt a legnagyobb érdemünk.

Hanci:n büszke emberek voltunk! Mikor martius IS-én a pcstrirosi taniatcrem zöld asztalán illrunk; azt izentc Ny&ry, hogy menjünk oda hozzá; mi azt izm.tük neki vissza: „Mahomed jön a hegyhez: mi 7

„

„

.,

100

.„

Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ^ősapáink, Kik szabadon éltek haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak.

A magyarok istenére Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk.

Sehonnai bitang ember,

Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongyélete, Mint a haza becsülete.

A magyarok istenére Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk.

Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart,

És mi mégis láncot hordtunk!

Ide veled, régi kardunk!

A magyarok istenére Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk.

vagyunk a hegy"! És aakugyan Nyiry jött oda hozz.luk a zöld asztalra.

Hanem késóbb sokszor elvine Mahomed a hegyet magával.

no Mf!g egy igen fényes tervünk volt, a mi csak embryobaR maradt.

A pesti forradalommal mf!g nem volt eldöntve a nagy társadalmi re- fonnügy: hátra volt a po2.10nyi onzággyülés, melynek azt törvény- alakban kellett elfogadnia s crósen nagy ^k~rdó volt, hogy valjon elfo- gadja<? A forradahni klubb elhatároz.! egy ^küldö~g Brennus kardj.lt

U5 vetni az ingadozó mérlegbe: nem kisebb fcladam.1, mint hogy a kill- 8

,„.

.„

...

A magyar nép megint szép lesz, Méltó régi nagy hitéhez, Mit rá kentek a századok, Lemossuk a gyalázatot.

A magyarok istenére Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk.

Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják cl szent neveinket.

A magyarok Istenére Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk.

A vers utósorait dörögve esküdte utána a nép s innét ment egyenesen az egyetemi fiatalsággal egyesülni; először az orvosi kar csatlakozott hozzá, azután a mérnöki, legvégül a jogászi;

'" egyedül ezen kar tamlra szegültellene a nemzet akaratának;

senki sem hallgatott d. Vasvári Pál hítta fel közgyülésre a ta- nuló iljuságot s az egy akarattal követte a vezéreket; künn az egyetemi piac közepén, már ekkor túliradt néptömeg közepett adá elő Vidács P„ mikép gátoltatott az egyetemi

lf.O döttXg szóljon a karok és rendekhez a nép nevében. Úgy volt k.icsin.ilva, hogy ha az alsóhiz nagy ellemlllist fejt k.i, egyszerre fclúrul az ajtó, s belép a terembe a küldöttség, s annak a szónoka V asv.iry P.il, nem várva a jegyz6 felhivis.At, nem töródve az elnök csengetyüjével, cldörgi hatalmas hangjival a nép követelő ohajtisait. Azonban a Kk és Rk egy 1'5 sz6 ellenmondás nélkül ellogadd.k. a törvényjavaslatot s Vasváry meg-

jelenésére az onzágterembeo. nem került a sor: a mit mi akkor nagyon sajnáltunk.

fiatalság e mozgalmakbani részvételtől, tanáraik milly kicsiny- séges fenyegetödzésekkel akarták a meggyuladt lángokat no cloltogatni. Mondá: hogy megötödöltetéssel fcnyegettetének.

Ah:alános kacaj és zógás. Ekkor a nép szónokai közül Jókai harmadszor is nyilt piacon felolvasá a proclamatiót, s Petőfi

clszavalá fentebbi dalát, mellynek végeztévelrögtön elhatároz- tatott, hogy a nép a proclamatió első pontját, a sajtószabad-

"' ságot, saját önhatalmánál fogva tcljesülésbe veendi, mit meg is tett, innét tömegestül Landerer és Heckenast nyomdájára menvén, hová a rend és béke föntattása tekintetéből választ- mányi tagokul Petőfi, Vasvári, Vidács és Jókai küldetének be, a nyomdatulajdonost fclszólítandók: hogy kivánja-c az d

100 nem ^kerülhető kényszerítés be nem vártával a kikiáltott tizenkét pontó programmot s Petőfi felolvasott költeményét censura nélkül kinyomatni? A nyomdatulajdonos engedett s a kivánt iratok rögtön németre is lefordítva néhány pillanat mulva a gyors sajtó alól ezerévcl kerültek ^elő, mellynck

,„

példányai egész délig osztattak ki a szakadó ^eső dacára szün- telen gyülekező közönségnek. E közben többen kezdtek szó- nokolni a néphez. Szólt lrinyi József, Vasvári, Bulyovszki, Egressi Gábor, Irányi, Vidács, Jókai s néhányan németül is, mi annak manifestuma: hogy ez ügyet idegen-ajkó polgártár-

110 saink is fölkarolták. A déli harangszó egy óráig félbensza- kasztotta a mozgalmakat, s ekkor gyülekezethclyül a nemzeti museum tere tüzetett ki. Az eső szüntelen esett. Jó jel! mondá a nép, Párizsban, Palermóban és Bécsben is esett, mikor a nép jogait követelte. Délután a museum terén összegyült nép m elhatározá a városházára menni s ott a polgári kart és városi tanácsot az egyesülésre s kivánatai aláirására felszólítani.

A tanácsterem megnyittatott s tanott nyilvános ülés a piacra összegyült nép szabadságmennydörgései között. A tanácsnak benyujtattak a programm pontjai s a tanácsjegyző mondá:

'"' hogy azok el vannak fogadva; utána Holovics tanácsnok kivánt gondolkozási időt, mellyben e pontok tanácskozás alá vetet-

10

hessenek. Megcáfolta Öt Rottenbiller alpolgármester, ki- mondva: hogy már egész délelőtt tanácskoztak e fölött; ezután szónokolt Nyári Pál pestmegyei alispán s a pontokat pártolta,

"' utána Klauzál Gábor, ki az első és n-ik pontok rögtöni életbeléptetését is kivánta; a pontok a tanács által aláirattak s az ablakon át a népnek felmutattatának. E pontok azóta minden utcaszegleten olvashatók. A nép, ideiglenes választmányát a tanács és polgárság választmányával egyesitendöt kinevezve,

''°

kivánta: hogy Stancsics Mihály, ki sajtói állítólagos vétség miatt fogva van Budán, - miután kimondatott, hogy censurai törvények nálunk nincsenek, nem is voltak soha - szabadon bocsáttassék s a censurale collegium rögtön mentessék fel hivatalától; e kivánata teljesitésére átment Budára, s a httósági

"' épii.let udvarán zászlója körül gyii.lve, állhatatosan állt jogai kivánata mellett, núg választmánya által kijelenteték: hogy a httó tanács e három pontba egyezett bele: Stancsics kiada- tása, censura eltörlése, sajtó biróságnak a nép közüli választa- tása; egyuttal kimond:\: hogy a katonaságot csak azon esetben

200 fogja kirendelni: ha azzal maga a nép saját céljai rendes kivi- telére kiv:lnna rendelkezni.

Ez nap délutánján a nép kivánta a szinházi aligazgató Bajza Józseftől: hogy a szinh:lzban e nap ünnepélyére teljes kivilágítás mellett BJnk bJn adassék elő. Bajza mondá, hogy

"°'

szívesen teszi. A szinh:lz oltár volt ma, a közönség színe volt jelen ünnepi arcokkal, ünnepi ruháiban; a nemzeti cocarda volt minden férfi, minden nő keblére fölrüzve, középen a hlrom- szinü zászló.

Ez alatt a nép, a megszabadított Stancsics kocsiját önkezeivel

210 vonva át Budáról a szinhlz teréig, bevonult a szinh:lzba, mely mindenki számára ingyen megnyittatott.

A páholy birtokosok is megnyiták páholyaikat a nép számára, ki még e közforradalom percében is olly tiszteletben tartá a gyöngédebb érzebneket, hogy egy páholyt sem feglalt el,

m mellyben hölgyek ii.ltek.

II

A zenekar fölváltva a Rákóczy-indulót, Maneillaiset, és Hunyady László szebb helyeit bangoztatá.

Később Egressi Gábor szavalá el ^Petőfinek fenn kitett költe- ményét, a nép ezreinek harsogó esküvése mellett. Ugyanazt rög-

220 tön Szerdahelyi által zenére téve, a szinbázi polgártársak kara éneklé cl; a közönség ismétclteté a szavalmányt és dalt.

A közönség nagy része obajtá Stancsiesot a szinpadon megjelenve látni, azonban értesülvén a tisztelt polgártárs

gyengélkedő állapotáról, kivánatával felhagyott s a legnagyobb

„,

csend és béke között eltávozék.

Az állandó választmány azonban reggelig együtt ült.

Másnap legelső teendője volt a népnek a nemzetőrség tett- leges életbeléptetését követelni, s e végre aláirások nyittattak meg azok számára, kik a nemzetőrséget alkotni kivánj:lk;

.,. néhány óra alatt több ezerre ment az aláirás. A nép követelte a fegyvereket.

A katonai hatóság jelenté: hogy csak 500 fegyvert adhat, mert a többi Komáromba vitetett. Ezt Lederer tábornagy katonai becsületszavára állítá. S az Arsenalt fölnyimi nem ,.. akará.

Lenn pedig a nép, melly már ekkor mintegy 20-25 e- zerre ment, követelte a fegyvereket s fenyegetőzék: hogy az Arscnalt feltöri, ha fegyvert nem kap.

Ekkor alválasztmány neveztetett ki a fegyverek kiosztása

''°

tárgyában, s egy órai tanáeskozmány után Rottenbiller al- polgármester a teremben, Jókai pedig a városház terén össze- gyült népet nyugtatá meg azon tervezet közzétételével: hogy az ^illető tömegek városnegyedenként külön oszolván, száz- száz férfit válasszanak ki maguk közül, kik óránként felváltva, m mint nemzetőrök az éjjel diadaUényben kivilágított város nyugalma fölött őrködjenek. A többi fegyverek kiadása a ^következő napokon fog sürgettetni.

Este a két testvérváros ki volt világítva, az utdkon lelkesült néptömeg forrongott, barsogtatva: éljen a szabadság! az ab-

r2

.,. lakokb61 nemzeti lobogók függtek alá, a szabadság nevével beírva.

Egész éjjel rend és nyugalom őrködött a város fölött, a portyázó nemzetőrök több helyeken bujkáló csavargókat fog- tak össze s hivatásuknak minden tekintetben híven megfeleltek.

m Mart. 17-kén az ideiglenes kormányzó választmány által, (melly állt a nép, tanács, megye, polgárság és egyetemi fiatalság

küldötteiből, közte három héber) elhatároztatott: hogy a mostani napok örök emlékére az egyetemi tér, hol a forradalom

legelőször kikiáltatott „Mortius 15-kei térnek", a hatvani-

''°

utca, hol a sajtó elfoglaltatott, „szabad sajtó utcdnak'', a város- ház terc pedig „szabadság terének" fog ezentul c1neveztetni.

melly határozatot a tanács azonnal foganatba is vette, s Landerer rögtön nagy betűkkel nyomatta az utcák eddigi nevei helyébe a megörökítendő dicsőség szavait. Ugyanekkor kimondatott:

:?e;; hogy n1indcn cín1ck eltöröltetnek, scmn1i tekintetes és nagy- ságos többé. A kivánalom, mit a Bécsbe induló küldöttség a király elé terjeszt: igy kezdődik: „felséges haza!"

Egy küldöttség átment Budára fegyvereket követelni, miknek nyombani kiszolgáltatását a helytartó-tanács egész

.„.

örömmel igérte s jelenleg a nemzetőrség óráról órára szapo- rodik.

A kétfejű sasok minden királyi hivatal homlokáról levétettek, helyökbe a nemzeti cimer tétetett.

A fekete-sárga szinek helyébe a nemzeti háromszin festetett .

. ,„

Mult éjjel még a nádori palota is ki volt világitva, mi az életben ellSször történik, sok más soha nem történtekkel együtt.

Tegnap a fehér zászlót egy hölgy (Szathrnáryné) vitte a nép

előtt. A nép választottai ezért remek nemzeti cimerrel tisztelék meg.

2B0 Az egyetem is beadta reformkérdésc pontjait. Szabad tanu- lás, szabad oktatás, a pénzügynek nemzet általi kezelte- tése ezeknek főpontjai, maguk a tanárok s az összes fiatal- ság aláírva.

1 J

A csend és béke e forradalom mellett olly jó lábon áll, mint

285 még soha. A boltok kirakatai nyitvák, a vásár rendben foly, a nemzetőrök minden utcában portyáznak.

Éljen a magyar szabadság! E három szót hallani minden ajkról, minden utcán, minden zászlón ez van kifestve.

Dicsőség a népnek! mclly jogait egy csepp vér elfolyása

200 nélkül ki tudta víni; melly önmagát saját bccsérzctc által hagyja kormányozni. Kik a lelkesülés szent percében sem feled- keztek meg a kötelességekről, mikkel magányosak személyi és vagyonbátorságának tartoztak. Kiket hon- és emberszeretet gyulasztott lángra, s kik közül egyetlen egynek tette sem pisz- ... koli be önérdckü kihágással a nemzet e nagy ünnepét.

Mit más népek karddal víttak ki maguknak, azt e nép puszta kézzel, csupán szent lclkesülésének tüze által, egyetértve, cllencit nem legylSzve, dc megtéritve, tette magáévá.

3

NYILT SZAVAK HONUNK FIATALSÁGÁHOZ Itt az ^idő, testvéreim: hogy elveinket kimondjuk.

Első volt szavunk a forradalom piacán, ^elsők valánk ki- mondani a jelszót: legyen szabadság!

És lőn szabadság ...

s Most, miután ^önerőnkct ismerjük s benne bízhatunk, tegyük, hogy ez egyesült fiatal ^erő honunknak mindég jobb keze legyen, áldást hozó az igaz ügynek, romlást az ellennek.

10 Két fegyver van kezünkben: a sajtó és a kard. Az igaz honfi-

tűz, melly e ^kettőt kezeinkbe adá, egyszer mcggyujtva, nem fog kialunni többé, hanem napként fog égni a haza egén, hogy világot és meleget áraszszon széllyel.

A holtak föltámadásának napja eljött.

14

A s:clzadoktól eltemetett nemzetdicsőség, s a börtönben

" tartott szabadságé1:2et voltak e halottak. Most ne keressétek

őket sírjaikban, ők feltámad:lnak.

A magyar nemzet ismét dics5 és szabad!

Magyar hang, magyar nemzeti szin, magyar érzelem minden ajkon, minden lobogón, minden kebelben.

20 Választottaink a belrend, dandár.link a külnyugalom fölött 5rködnek, mi pedig lépjlink föl a szabad sajtó terére s vegyiik 5rködésünk alá a szellemet.

A szerkesztőség ezennel tért nyit minden a szabadság, em- beriség és haza ügyeit érdeklő nyilatkozatoknak, mellyek a

„

fiatalság kimondott elveivel megegyeznek, bárkitől jőjjenek

is azok.

Lcgelsőbben felszólítunk minden hazafit: hogy a nemzetlJrsig zászlói alá gyülekezni siessen. Mert minden eddigi ^győzel­

meink biztosítéka egyedül csak a fegyveres önerő, s nem tudjuk:

30 hogy melly percben leend rá szükség?

A nlp legyen bizalommal választottai irJ111, ezek pedig tarts:lk e bizalmat minden egyéb megtiszteltetésnél bccsesebbnek s a nép érdekeit sehol és soha el ne felejtsék.

Igyekezzünk ho11unk idtgtnajku fiatalsJgJt magunkhoz testvlri

"' kapcsokkal csatolni, rontsuk le a századok óta kebllinkben meg- kövesült választó-falat, melly bennünket rokonainktól eddig clkülönzött, s fogjunk kezet mindenkivel, kinek jelszava a szabadság.

Irtó háború mindtn hi{w/gnak ^! az embert nem a ruha teszi

•• többé, hanem a mi keblén belli) van; szoktassuk hozzá a népet, hogy az egyszerGséget kezdje el szeretni. A nemzetőrség öltö- nye legyen egyszer!! s viseljiik azt büszke öné1:2ettel minden- kor és mindenütt. Az „arszlán" szó ne legyen ismert fogalom többé. Legyen mindenki annyi, mennyit a haza ellStt ér.

" MagJnköreksslgtinket a forradalom ideje alatt se feledjük el:

mihelyt a kardot letettiik, térjünk napi munkáinkhoz s adjunk példát a népnek, mint

tettiik

a forradalom kikiáltásakor.

15

A sajtószabadságot ne haszniljuk személyeskedési célokra, legyen ^előttiink szent és isteni minden, minek neve szabad-

„

^sig.

Ezért komolya11 megrój11k mind azokat, kik jelen időben, midőn

az izgatott kedélyeket a rend és béke eszméire kellene téríteni, a vak lázadás iiszkét szórják a nép közé, kik a népet a fegyveres katonasig ellen bujtogatják, kik a kasztákat egymás elleni

„

irigységre költik, s kinyilatkoztatjuk: hogy mi egyéb ellen- séget nem ismeriink, mint kik ^kitűzött jelszavainkat tisztelet- ben nem tartják.

Ezen jelszavak: „béke, egyenlőség és szabadsig!"

· Ellenségeink tehát, kik a véres lázadásra izgamak; kik a helyett, eo hogy a nép vilasztmánya által adja tudtára akaratát az igazgató vilasztmánynak: tömegestiil „via facri" akarják azt a síkra vezetni.

Kik a hon lakosai bármelly osztilyának a nemzetőrségből leendő kirekesztésére munkilódnak. Kik a zsidók ellen, eo melly osztály a forradalom leghevesebb percében ^erősen részt vett a tett mezején, - a polgárok között izgamak, és viszont;

kimondtuk az egyenlőség elvét, kiilönbséget ember és ember között csak a jellem és becsiilet tisztasiga tesz; ezek fölött határozni ott van az osztilyozó választmány, melly mind

10 azoknak, kik a nemzetőrségnek becsületére nem lennének, fegyvert adni nem fog. A szabadsig jótékonysiga alól senkit kizárni nem szabad; ezen ^idő az, mikor egymásnak minden ellenszenvet, minden eddigi botlást és sérelmet meg kell bocsátanunk; ezen ^idő az, mellyben a régi fogalmak halomba

" vannak döntve s új évszak kezdődik, melly a mult vétkeinek sfrja fölött emeli az emberiség nevében oltárát.

Vége a kasztagyülöletnek! Kiket a régi fogalmak korhadt omladékainak pártolói maguktól eliildöznek, azokat mi fogad- juk védelmünk alá, és esküdjünk pártfogást mindennek, a mi .., elnyomott, iildözött és méltatlanul bántott. Az üldözöttek asyluma a mi körünk legyen. S legszebb diadalwtlc legyen az,

16

hogy mindenki, ki méltatlanul nyomva érzi magát, hozzánk

jő, bántalmai orvoslisa végett.

Az elm11/taklrt semmi szemrehányás I Martius 15-kén az egész

"' haza ujjá született, vele együtt minden egyes hazafi. Legyen gondunk a ^jövőre, ne a mulrra.

Egyeu/,rs~~. szabadság, testv!rislg ^! Élje11 a haza I

4

Ml HIR BUDÁN?

(1848. márc. 19.)

1

Jelentjük, miszerint lapunkból az Y. ki van küszöbölve, ezentúl senki nevét sem fogjuk ez aristocraticus végbetűvel

írni többé.

2

A mult csütörtöki kivilágításnál Landerer és Heckenast

• nyomdai személyzete ünnepélyes menettel vonult végig a v:l- roson, szokott kék blouseokba öltözve, fejökön saj:ltszerü négyszegü papiros föveggel, kezükben nemzeti lobogókkal.

Elől a két nyomdatulajdonos vezette a menetet, ugyan e nyomda ablakaiból számtalan zászló lobogott ki az utdra e felirattal:

10 „Éljen a sajtószabads:lg."

3

Emich Guszclv könyvkereskedő ablak:lban ugyanakkor

Petőfi S:lndor életnagys:lgú mellképe volt kitéve ttansparent festésben, alatta egy sajtó, s a szabads:lg, béke és egyeténés jelszavai.

„

^Kitünő volt az ellenzéki kör ez est kivilágíclsai között. 4 Ellenben nagyon felötlött, hogy a magyar academia szállisa, 17

melly minden kisszerü alkalomkor fényes átlátszványokkal szokott ékítve lenni, most semmivel sem fejezte ki részvétét e nap diadala fölött. Épen nem érdekli az academiát a nemzet

20 ügye? Választ és igazolást várunk, mert mi mind azokat, kik az igaz ügynek nem bartÍtai, a haza elle11ségeilfek tartjuk. Igazo-

lást várunk. ·

5

Vasárnap minden templomában az ikcrvárosnak, e napok diadalára ünnepélyes Te Deum laudamus fog tartatni.

6

85 Az ifjusági reformlakoma vasárnapról elhalasztatott.

7

Metternich helyett Montecuculi lett minister.

8

Hisszük, hogy a kir:lly Pestet fogja ezcntul állandó lakhclyeül választani.

9

· Csernovics Péter r 5 ezer nemzeti cocardot osztatott szét ao a nép között.

10

Azon hírek, mintha a földmívelő nép több helyeken földes- urai ellen lázadt volna, hiteles tudósítások nyomán valótlanok- nak nyilvárútatnak.

n

A közbátorság fenntartására kirendelt választmányban,

85 mclly jelenlég a fennforgó közügyi kérdéseket elintézi, több közönségünk előtt is ismeretes név foglal helyet, minők:

Rottenbiller, Klauzál, Nyári, lrinyi, Vasvári, Petőfi, Jókai, Em&l.i, Csányi, Bulyovszki, Oroszhegyi, Sllkei, Degré, Szegli, Egressi G., Bugát, Pólya, Székács, Vörösmarti, Eörvös,

•• Török, Hajnik, Landerer. A harvan tagú választmánynak egy ötödrésze - lapunk dolgozótársai.

12

A szerb fiatalság ma egyesült a magyar fiatalsággal a nem- zeti museum terén, lelkes szónoklatok és tesrvéri ölelkezés között s biztositá magyar rokonait: hogy a horvát és magyar

" fiatalság szivei között ezentúl semmi gát nem fog létezni, minek megerősítéseül tömegestül felesküdött a nemzetőrség

fiatalsági zászlaja alá.

13

Pénteken a lefoglalt könyvek erc'.Shatalommal visszafoglal- tattak s ·az illetc'.S könyvárusoknak visszaszolgáltattak.

14

"' Épen most jutott kezünkhöz három szentesitett törvénycikk, mellyek által honatyáink sietnek az elnyomott adózó népet jelen mozgalmainkban teljesen megnyugtatni. Az elslí tör- vénycikk az urbb és azt pótló szerződések alapjJn eddig gyakor- latban volt szolgJlatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések

55 megszüntetéséről -, a más\l(lik a papi tized megszüntetéséről

-, a harmadik a kozös tehervise/ésról szól. Ez utóbbit, mint az egész hazát leginkább érdekllít, szórul szóra ide iktatjuk.

TÖRVÉNYCIKKELY. A közös telrervise/ésról. Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai, minden közterheket

"' különbség nélkül ^egyenlően és aránylagosan viselik. r.

§.

Ö felsége ^felelős magyar ministeriuma által, a törvényhatósá- gok meghallgatása mellett, ki fogja dolgoztatni ideiglenesen az adózási kulcsot, és ezen kulcs szerint a kivetés már a leg-

19

közelebbi közigazgatlsi évtől, ugy mint az 1848-dik évi no- as vember 1-ső napjától, veszi kezdetét. 2.

§.

Az ideiglenesen

kidolgozandó kulcs, a legközelebbi o=:lggyülésnek minden esetre bemutatandó. 3. §. A fenn kitett hat:lrnapig a m:lr kivetett közterhek behajt:lsa elrendeltetik.

s

NÖSZABADSÁG!

A szabadság ór:lja ütött. A világ megváltozott!

Verjétek le a bilincseket, nyiss:ltok meg a börtönöket, mondjátok meg a rabszolgáknak: hogy a szabadsig órája ütött!

A világ uralkodó bálványainak olt:lrán kialudt a tllz, :11- ' dozzon mindenki saját keble istenének.

A lélek szabad, a gondolat kimenekült földalatti börtönéb<Sl, mellybcn a hazugsig tisztelői fogva tart:lk s most röpülni fog szabad ég alatt szabad szárnyaival s hirdemi fogja az igllsigot.

10 Legyen világossig!

Jaj azoknak, kik most uralkodni akarnak, kik fejüket föl- emelik, hogy mást lenézzenek, kik az isten arcát viselő lények közt különbséget akarnak tenni, kik az ártatlant üldözik!

A szellem fegyvere égő pallos, mclly védelmére kel az

•• üldözöttnek, pártfogása alá veszi a gyöngét s sujtani fogja az üldözőt, a bitort. A mindenható szellem!

Jaj azoknak, kik ellen fegyverét fölemeli.

Dc áldás azokra, kik szent zászlaja alá esküsznek s föllel- kcsülnek arca tündökléseitől ....

20 Hazám hölgyei! polgárt:lrsnőim

*

!

Uj időket érünk. Marrius tizenötödikén mindnyájan másod- szor születtünk a világra.

Ébredjetek fel a szabadság hajnalára ti is.

20

Mikor martius tizenötödikén a szabadsig első reggelén

„

^{a küzdők} melleire lelkesült ^nők tüzdelték föl az ^első cocardát;

mikor a szabadsig első jelszavát nők szegezték ki ablakaikba s lobogóikon mutatták fel a szent nevet, mellyért a nép küzdött;

mikor a nép közé egy nő hozta le a fehér zászlót, mellyért az élni és halni esküvék: mikor Petőfinek, a forradalom költőjé-

ao nek ifju neje a megfordító perc ^előtt ezt mondá férjének:

ha halni kell, ez lesz a legszebb haldl; légy ^erős I - akkor mutatták meg hölgyeink: hogy mi a ^nő hivatása?

Ha nő kezében a zászló, férfi kezében a kard, ott a győzelem

bizonyos.

„

^{A nőkre} ezenn1l nagy, fönséges hivatás vár.

Minden férfinak van egy védangyala, kinek ^nevétől föl- lelkesül, kinek emléke az élet utjain vezeti, ki élte és halála fölött határoz, ki Öt jóvá vagy roszszá teheti.

E védangyal a ^nő, a gyermeknek anyja, az ifjunak kedvese,

•• a férfinak neje.

Ha az anya azt mondaná fiának: „gyermekem, neked van hazád, kit istenként imádj; kik benne laknak, tesrvéreid, s köz- tük sok van, kiéhezik, ki egész életén át nyomorog és jogot nem talál; ha illyct találsz, kelj oltalmára, mert tesrvéred ^ő",

45 nem lenne a hazaszeretet olly mesés érzelem, ^minőt csak a mythologia mutogat.

Ha az anya mondaná fiának: „légy becsületes ember, csak a becsületes független, lelked erejét senkinek cl ne add; érezz nemesen, s ha lesz, ki mcgéni érzclmedct, azt szeresd, légy so hozzá ^hű, érzelmed szentségét semmiért cl ne add!" - nem

lenne a becsületesség fehér holló.

Ha az anya mondaná fiának: „tanulj nélkülözni; ki senkire sem szorul, annak mindene van; hajolj le ahhoz, ki alattad van, dc ne az ^előtt, a ki fölötted áll", nem támadnának légiói

„

a gyávasig ördögének.

A spartai anya, ^midőn felköté fia baljára a paizst, e szókkal bocsitá a csatába: „ vagy ezzel, vagy ezen." Ki elesett, azt

21

paizsára téve vitték a sírba Wsai; ki elfutott, az elveté magától a vértet: sa spanainlSinHbb akarta fiát halva, mint meggya-

'°

^{/ázva lámi !}

Itt az idlS, mellyben a nlSk kötelessége a szellem lángjait szítani.

Együtt meghalni dicslSen inkibb, mint együtt élni gyalá- zatosan.

"' Föl a tett mezejére, polgártársnlSim!

A haúnak minden erejére szüksége van, hogy az isten áldása foganatos legyen rajta.

Vétkezik a haza oltárai ellen, ki most visszavonulni akar.

Ha vannak fiaitok, kik lclkcitck büszkeségei; tílzzétek föl

70 kebleikrc a szabadság és honvédelem rózsáját.

Ha vannak fétjeitek, kiknek élte és halála a ti éltetek, a ti halálotok, öröme és fájdalma a ti örömetek, a ti fájdalma- tok, túzzétek föl kebleikre a szabadság háromszinll rózsáját.

" Ha van, kinek nevére ifju szivctek fönndobog, kinek nemes tetteire arcotok szinte szent lángtól pirul el, ha van kedvese- tek, ^tűzz.étek föl keblére a ncnucti cocardát, s istenemre, míg ott lcszen az, nem fog kezeikből a kard kihullani.

A ti szavaitok fogják lSket csodadolgok kivitelére lclkcsí-

„

ceni, mint a keresztyénség elslS hirdetlSit a szent lélek szava.

Szégyen a gyávára, ki hazája védelmére föl nem ébred.

Ne legyen nö, ki lSt szeretni tudja.

Átok az árulóra, kinek önérdeke előbb jut eszébe, mint a haza boldogsága. Ne legyen ^nő, ki Öt szcremi tudja.

•• Dc legyen áldás azon, ki a hon boldogításában elfáradott;

női kezek töröljék le homloka izzadságát.

Legyen áldás a férfin, ki sebeit a hon védelmében nyerte.

Női kezek kössék be sebeit.

Legyen áldva a sír, hová a szabadság bajnokait temetik.

oo Nők kezei ültessenek reá virágokat, nők könnyei legyenek az édes harmat e virágokon.

Adjátok kezeiteket . . . Mondjatok :Udást fegyvcrcinkre ...

22

Kössétek föl a szalagot kalpagunkra. . . . Könnyet, de öröm- könnyet lássunk szemeitekben. . . . Halljuk a jelszót édes os ajkaitokról: - Szabads:lg! Dicsőség! Honszeretet!

S aztán ...

Isten velünk. . . Éljen a haza!

6

MI HIR BUDÁN?

[1848. márc. 2J.]

1

A nemzeti őrsereg napról napra szaporodik. Vasárnap délu- tán tartott a v:llasztmány szemlét a szabads:lgtéren mintegy hatezerre ^menő nemzeti hadsereg fölött, a pozsonyi küldöttség előtt, melly alkalommal tartattak kiilönkiilönféle hazafiui beszédek.

2

• Egy ugynevezett feketesereg is alakult, fekete zászlóval,

halálfő a közepén. Itt vonult össze a néhai aristocratWiak vert maradványa. - Hadd gyászolja mindenki a maga halottjait, ki fehérben, ki feketében.

Már most csak az a kérdés, hogy szín-e a fekete? Az optica

*

io azt mondja; hogy az a színek hiánya. Egy szóval: ollyan neutralis valami.

3

Azt beszélik, hogy Metternich itt van valahol Pesten.

Sokan még azt is tudják, hogy boltot szándékozik nyitni - az életében összevásárolt lelkekkel kereskedendő. Hagyja abba;

23

" jó bornak nem kell ceger; becsületes ember, ha akarja a lelkét adni, mindig talál vevllre.

4

Két angol utazó érkezett mart. rs-kén városunkba. Ezek Palermoban voltak, mikor ott a forraclalom kiütött, béke- szeretll lordok levén, onnan rögtön eltisztultak Majland-

20 ba. A mint oda émek, kiüt a forraclalom. Innen szinte odább kelve, utaznak Párizsba. Alig vannak ott egy hétig, kiiit a forradalom. Itt ismét felpakolnak, mennek Münchenbe, alig szállnak le a kocsiról, kiüt a forradalom. Rohannak Bécsbe, itt végig sem mennek még a városon, már áll a forradalom.

" Végre is Pesrre kergeti llket a sors, s a mint lábaikat a parrra kiteszik, itt is kiüt a forradalom. Igyezek mindenütt magukkal vitték a forradalmat. Csak odább, odább még, uraim! Itt meg ne állapodjanak, menjenek, járják be az egész világot.

s

A huszáme1nzetllrség is ^erősen verbuvál, száma túlhaladja

"' már a háromszázat, mind ^gyönyörű válogatott szép hazafiak, az egyenruha alig kerül többe háromszáz forintnál. - Tegnap odamegy közibök egy zsiros suhanc, gyönyörüen kitisztírva, mintha sasokkal küzdött s kemencén bújt volna keresztül, s be akatja magát irarni. Kérdik, hogy kicsoda? - Alföldi as r1emes ember. - (Allöldinek elég alföldi, hanem nemes ember-

nek kissé nagyon ittas volt a fiú.) - De ló kell ám majd ide! - Hiszen ha csak ló kell! (mondaná Bandi a „Csikós"-ban).

6

Hogy ^fcjlődék a jellem a forradalomban: többeknek a nép szónokai közül a forradalom alatt kalapja, pálcája, vagy

•• köpenye tévedt el, s másnap a nép fölkereste llket: hogy kezük- be szolgáltathassa elvesztett tulajdonaikat.

7

Hír szerint Angliában is köztársaság van már. Az ördög nem alszik, mondja az egyik fél. Nem rövidillt meg az isten keze,

mondja a másik.

8

•·; Kecskeméten is kitüzetett a városházára a forradahni lo- bogó. Ezt a tanodai fiatalság követelte, mondván: ha a tanács ki nem tüzi, majd kitüzzük mi. A helybeli katonaságnak meg- izené a helyhatóság, hogy szépen viselje magát. Fölösleges volt. Azok azt felelték: csak minket ne bántsanak, mi nem '"' bántunk senkit. Nem is volna tréfa, ha a kecskeméti huszezer vasvillás narionalgarde neki támadna egy mélyen tisztelt lovas ezrednek, két óra n1ulva nem lehetne ntcgismcmi:

mellyik volt az ember, mellyik volt a ló?

9

Hanem a ^kőrösiek maig sem hismek semmit. Azt mondják:

" Schneiderribillio az egész. Alugyunk még egy kicsit.

10

Temesvárott pedig a tanács ágyukkal lövette a feltámadt népséget, tegnapi hírek szerint száz ember esett cl; ma már nyolc százról besze1nek; ha van valakinek sárbadobandó pénze, szivesen fogadunk vele: hogy holnap már nyolcczerrc megy

"' a halottak száma. Crescit sub pondere palma.

11

Ma jött fel Pestre a jászkún küldöttség. Az egész Jászkúnság talpon áll. A népvezér Pethes, ki mert a megye előtt hatósága ellen panaszt mert emelni, börtönben böjtölve tartatott; a nép által kis:zabadíttaték. A jászkúnok számtalan panaszs:zal vannak

2 Jóbi: CDdcdt .& bc:srb:ldc II.

es főkapitányuk Szluha (nomen et omen) ellen. Szigoru számad:ls al:I akarj:lk venni. Nem szereménk a ^bőrében lenni a tisztelt úrnak.

12

Egy mélyen tisztelt ^főbíró úr, a mint a helytartó tan:lcs rendeletét vette a censura eltörlése felöl, illyform:lt írt alis-

„

p:lnj:lnak: „a helybeli censort felfiiggesztettem hivatal:ltól s a sajtótörvények kidolgoztat:lsaig magam vettem J/tal a censori hivatalt." Auch eine sehöne Gegcnd.

13

Mi lesz m:lr most ezekb51 a szegény ccnsorokból? (csak hogy m:lr egyszer megértük, hogy mi sajnálhatjuk ^őket!) Kov:lcs-

7S mesterek nem lehetnek, mert lik csak békókat tanultak csin:lln.i s ezekre szükség többé nincsen. - Kertészek nem lehetnek, mert ^ők a vir:lgokat gyomilln:lk ki s a maszlagokat tennék iivegházba. - Szabók nem lehetnek, mert az ő ollójuk sza- b:lsa után a carbonariköpönyegblll is g:Uyarabk:lmzsa támadna.

111 - Ha moln:lrok lennének, ott, az igaz, értenének a v:lmol.ás- hoz. Legjobb lenne nekik most lapszerkeszt5kké lenni s mind azon dolgokat, miket egykor m:ls lapokból kitöriiltek, egyen- ként kiadogatni. ^Ebből gyönyörll ragout kerekednék s alkal- masint eltartana ebben a században.

14

85 A megye ezuttal a hús :lr:lt nem fogja felemelni, hanem a helyt.-tan:lcs Hrpótlandja a mészárosok veszteségeit. Éljen a nép!

IS

Beszélnek suttomban holmi ellenfomdalmakról, mik ittott z:lrd:lkban, éjjelenként forraltatnak elleniink. M:lr késll!

oo A h:lromszinll lobogó mindeniitt ^győzött, s ha kell, ezentul is győzni fog!

26

16

Pesti irók nejei egy szépen lúmzett z:lszlóval fogják megaján- ,Jékozni a nemzetőrséget. Illy kedves ^kezektől varrott z:lszló alatt aztán öröm lesz csatizni a haz:lért. Petőfi ezelőtt két hó-

„,

nappal megírta azon verset, mellynek refrainje ez: varrd meg azt a zászlót, feleségem! A költök a világesemények l:lt- nokai.

17

Pálffi Albert új lapot ad ki, címe: „Martius tizenötödike'', iránya: forradalmi, szelleme: tökéletes francia. Igen ügyes

1011 ödctekkcl van tele.

18

Lapunk szerkesztői czentul Petőfi és Jókai leendnek. Irányun- kat kimondtuk - a szabad ég alatt, ezt a szabadsajtó terén is meg fogjuk tartani. Védni mindent, ami elnyomott, üldözni 1nindent, ami zsarnok, terjeszteni a világoW.got, és szeretni '"'' a népet! Ez jelszavunk. Ki elveinket szereti, fogjon velünk

kezet.

19

A lutrik bez:lrattak. A népcsalásoknak vége.

20

A kir:llyi kasz:lmy:lk és laktanyákról a sasok még mindig nem akarnak elrepülni, a hal:ll színei fekete és s:lrga alakban

"" még mindig gyászolni l:ltszanak valamit. Megmozdíthatlan nép ez a katonai hatós:lg, olly nehezen indul olvad:lsnak, mint magas hegyek tetején a hó. Mindent elveszített m:lr s mégis büszke akar lenni. U gy reszket, mintha tetőtül talpig szív volna, nincs egy embere, a kiben bízzék s még mindig nem '" akarja elismerni, hogy ezentul a nemzet parancsol és nem holmi ismeretlen sibériai krixkomándó. A ki Magyarors2ágon lak-

,.

27

tanyát építet, tartozik a magyar nemzeti színeket kifestetni kapujára. E szabály alól a király maga sem kivétel. A király a nemzet törvényeinek végrehajtására, megszegésére nem van

120 jelen.

21

A bécsiek elkergették polgármesterüket, van ministerfutás mindenfelé.

22

Lajos Fülöpnek a párizsi proletariusok collecta útján ala- mizsnát szándékoznak küldeni. Szegény még útiköltséget is

,„

elfelejtett magával vinni. Az volna még szép, ha mint Abdolo- nymus király, földnúvclésre szorulna az egykor rettegett monarcha: hogy éhen ne haljon.

2]

Pest megye rendei közgyiilésilcg clhatározák: hogy ezentul minden címeket megszünteknek fognak tekinteni. Semmi

iao nagyságos, semmi méltóságos, tekintetes nemes és nc1nzetcs urak és asszonyok többé. Az egyszerü „polgártárs" és „polgár-

társnő" címzetek foglalandnak helyet a törvényes nyelvben is. A közéletben eddig is széltére divatoznak már. A chinai falak a szellem egy lehelletétől leomlottak. Több tekintetes

,„

nemes vármegyék táblabiráji bámulva kérdezik: hát minket hogy fognak ezentul útulálni?

24

Épen most küld hozzánk egy tisztelt férfiu egy levelkét, illyen tartalommal: „Mart. 1 s-kén a helytartó-tanácsnál tanácskozván, egy consiliarus (Almási Mór megérkezése

''°

^előtt) azt inditványozta, hogy terrorismussal kell a mozgalmat elnyomni s ^Petőfi, Jókai, Vasvári és Degré elfogatására jutal-

28

mat kell kitCizni." - Köszönjük a jó szándékot. Mi még annyit adunk hozzi: hogy erre a helyt. tanács igen tisztelt elnöke azt felelte: miszerint nem szeretné: ha ez inditvány pártolásra

"' taMlna, de ha ugy lenne is, a többséget óvakodnék kimondani:

hogy a vérengzést kikerülje. Legyen tisztelve az emberséges nyilatkozatáért.

25

Pesten hölgy-nemzetőrsereg van alakulóban; nem volna rosz gondolat. Ha ránk bízná valaki, tudnánk mi olly batail- uo Iont összeválogatni, melly ^előn lerakná az egész armadia a

fegyvert. Egy illy amazoni tekintene! több ellenséget le tud- nánk győzni, mint valamennyi rozsdás karabinnal, miket mél- tóságos báró Lederer főhadikormányzó eő excellentiája szi- munkra kiváloganatott. Mint illenék a szép fürtökre a kócsa-

"' gos kalpag lengő tollaival, a karcsu derékra a bogMros kard-

kötő: s a fehér kezekbe a még ragyogóbb acél. Föl, szép ama- zonaink, a haza mindnyájunké. Víjjuk ki az egri nevet! Adjunk példát a férfiaknak, mutassuk meg nekik: hogy a ^nők sem félnek az egyenruhától.

''°

Bon soir citoyen Széchenyi! mond egy valaki a nemes gróf-26 nak. - Bon nuit citoyen Sansculotte - felelt d a nemes gróf.

27

Egy bonmot hallottunk jelszavainkra mondatni s minthogy a tréfa talpra esen, mielőtt elleneink közül valaki elmondaná, '" magunk tesszük közzé.

Egy citoyen sansculotte neki esik a másiknak s azt hátba üti, mondván: „szabadság !" a másik visszafordul s detto hát- baüú és mondja: „egyenlóslgl" ezzel kibékülnek, kezet nyuj- tanak és összeölelkezve mondják: „testvt!rislg."

29

28

110 A pozsonyi kiildöttség megérkezett. A nép autonomiája cl van ismerve. A nép neve szent, szava az isten szava. Vasvári Pál hatalmas szónoklatai felnyiták azok szemeit is, kik addig az

crdlStől nem látták a fát, nem a ^néptől a népet. Tizenkét pontjaink alá vannak irva. A ministerek ezek: Bauhyányi La-

"' jos elnök, Kossuth Lajos beliigy-, Eszterházi Pál kiiliigy-, Deák Ferenc igazság-, Mészáros hadiigy-ministerck; a többiek még csak gyanítva vannak. Köztiik Ötvös József, Pulszki Ferenc.

Reméljiik: hogy a ministerelnök a nép szavát is meg fogja hall- gatni, ha ministeriuma irányában az előleges bizamat megnyerni

1so akarja. Kivánatos lcendne: hogy Nyári Pál, a forradalom leg- hevesebb napjaiban tettleges tényező, kit a nép bizalmával ed- dig is megajándékozott, a politialis iigyek élén foglaljon he- lyet. Sziikség, hogy kormányunk asztalánál olly férfiak iiljenek, kik ne ismerjenek előbb való gondokat a nép boldogságánál, 1ss kik ha szólanak, ugy szóljanak, mintha az egész nép beszélne egy ajkkal, kik ugy érezzenek, mintha az egész nép szive do- bogna keblcikben. Legyen a nép képviselve, nehogy munkás kezeit olly vasra legyen kénytelen tenni, mellynek szántása után nem barázdák, hanem sírhalmok támadnak. Az clvforra-

100 dalom könnyen éhségforradalommá fajulhat. Őrizkedjiink a

szélsőségekre jutástól. Vessiink magunkkal számot, ne tílrjiink zsarnokságot, dc magunk se legyiink zsarnokok. Adjuk meg az istennek, a mi az istené és a népnek, a mi a népé. Adjunk meg neki mindent, be'kén, dicsőségesen; nehogy elvegyen tőlünk m mindent, erővel, gyalázatosan. Még kér a nép, ne sicttessiik az

időt, mellyben követelni fog! Legyenek a ministeriumban, kiknek jóakaratáról meggyőződni a népnek igaz okai vannak.

29

Az országgyülés hozott sajtótörvényeket. Ezek is ollyfor- mán iitöttek ki, mint mikor a földmiives esöén imádkozik,

200 aztán jégesőt kap. Köszönjiik mi az illyen sajtószabadságot.

JO

1 o ezer ^pengőt kell készpénzben biztositékul lefizetni annak, ki martius2oótadivatlapot, zo ezeret, aki napi lapot ad ki; ki ezt nem tette, egy évi fogsJgra büntettetik.E szerint mi valameny- nyien, kiknek azóta lapja megjelent, ingyen szállást kapnánk '"" egy esztendeig. Nem volna rosz gondolat, így igen jól kijátszhamók a házi urakat. Kisebb nagyobb vétségekért.

''.~Y naptól fogva négy évi börtöllt remélhetnek az ^illető irók.

Honorarimnnak elég ^bőkezuen van osztva. Nem szabad meg- sérteni a törvényhozó testületet. Ez legmulatságosabb. Vajjon ,.,. mikor a tens rendek a váltótörvényeket hozták, miért nem kötötték ki, hogy a törvényhozó testület tagjait nem szabad excquálni. Könnyü volna igy törvényeket hozni: hogy maga a törvényhozó testület kivétel legyen alóla. Csak a mi az isten- hez megy és az istentől jő, az a szent; a többi megbiráltatik.

m Önök el látszanak azt felejteni: hogy önök nem urai a népnek, hanem csak kuldöttci. Megsérteni senkit sem szabad a sajtónak, dc megmondani az igazai mindenkinek szabad és kötelesség.

Egyébiránt anomaliát látunk abban: hogy miután az ország-30 gyulés kimondta: miszerint jelen állapotában a nemzetnek, az ,.. ország ugyei felett határozni magát incompetensnek érzi: nekunk mégis törvényeket hoz. Pest megye választmánya egyhangulag félre tevé e sajtótörvényeket ^Petőfi inditványára, s addig is, míg az ujonnan, népképviselet utjJn választott országgyülés e tárgyban határozand, a helytartó-tanács ideiglenes intézkedéseit m ^fog~dta el. Elég szép: hogy a helytartó-tanács szabadelmlieb-

ben fogta fel a kérdést, mint tisztelt honatyáink oda fenn.

A nemzeti szinház repertoitja 31 egy idil óta éldclhetetlen kezd lenni. Az academia után ez intézet halad legnehezebben a nem- zet mozgalmaival.

'-"' Van itt körüliink egy (talán 32 több is) ujdonnan sült nemes

31

ember, ki tavaly vásárolta meg a nemességet, perse nem véren, mint Árpád alatt bejött ^ősapáink, hanem jó pénzen, mint sok más egyéb megvásárolható dolgokat, most ez azt kérdi:

hogy hát őneki ki adja vissza a pénzét, a mit a cimerért adott?

zas - A ^kutyabőr igy hangzik: „ biija pedig ^ő és az ^ő maradékai mind ezen jogokat örökkön örökkétartó időkig." Ennek is furcsa fogalmai támadhatnak az örökkévalóságról.

33

Épen most égcttetctt cl a sajtótörvény a szabadság- (előbb városház-) terén az ünnepélyesen fchlllított nemzetőrség sorai

„.

^{közepett. Előbb} Vahot ügytársunk felolvasá azt a népnek, melly minden pont után ^„tűzre vele!" rivallá s fáklyafénynél ünnepélyes !üstökben bocsátá fel az égbe, vagy ha ugy tetszik - Pozsonyba. Mi ugyan szivünkből sajnáljuk: hogy igy tör- tént, dc azért nagyon jól esett. Kár volt, nagyon kár, dc még .,. nagyobb kár lett volna, ha meg nem esett volna. A rizezcr

főnyi nemzetőrség addig egyhangú köszönetet szavaz a hon- atyáinak, míg őket szinről szinre fogja fiui keblére ölelhctni.

7

MI HIR BUDÁN?

[1848. márc. 26.)

1 .

Martius 23-án. Éjjel szanaszét futkosott egy csapat gyalog ember nagy lóhaWába; kiáltozva: hogy az ellenzéki kör meg akarja rohanni a katonai laktanyákat, a fcgyvertárt, az újépületet, a csillagvizsgálótomyot, az ágyúkat, még tán a

• hlncbídat is! De hát miért? mit vétettek mind ezek nekünk?

Azért; mondják önök, mert nem kapunk fegyvereket. Ne aggódjanak önök uraim, ha tettre kerül a dolog, elő fognak állani a martius 1 s-ke férfiai, mint előálltak akkor, oda fognak

32

menni: hol legégetőbb a veszély, ki fogják tárni mezetlen

10 keblüket a lesujtó villámok elé, mint kitárták akkor s ez leend paizsa a hazának, ki fogják víni önlelkük erejével, meztelen kézzel a jó ügyek diadalát, mint kivítták akkor s ez leend fegyvere az igazságnak, a többi fegyver csak a rend fentartásira van s ezt nem fenyegeti semmi vész, nem pedig küzdelemre.

" Ide bátorsig kell; nem pedig ágyúk.

S most mit tesznek önök; - izgatnak, mikor rendszeresít- tésre volna szükség, ártatlanokat akarnak egymás ellen lázasz- tani, vérrel akarják bemocskolni a nemzetdiadal fehér liliomát, melly olly ritka virág: hogy ember emlékére most nyilik

20 először a nap alatt egyedül hazánkban.

Könnyelmüség-c ez?

Minden álhír, mi városunkban terjedcz, az ellenzéki körre, mint ^kútfőre száll vissza, s egyik nevetségesebb, mint a másik.

Majd az a hír: hogy Metternichet körösztül szalasztották

" a Duna lúdján, ezért meg kell támadni a választmányt, minek engedte.

Majd: a várost minirozzák alá, ^levegőbe akarnak bennünket röpiteni.

Majd: ennek s ennek a fejére díj van kitéve.

oo A katonaság hatvan ^erős töltést kapott fejenként.

A boltokban sem ^lőport, sem golyót nem árulnak.

Éjjel tizenkét ágyút hoztak a kaszárnyába.

Ugyan éjjel három ^gőzös szállított masquirozott katonaságot a városba.

:JS A muszka a határszélen van.

A parasztsig fellázadt s a földes urakat gyilkolja.

Mind ez az ^első szótol az utolsóig - nem igaz. - Metter- nich Csehországban van, - a várost aláásni nem lehet, - az cllogatásokról szó sincs, a katonaság nem is mutatja magát

•• s csak mi ne bántsuk Őt, ő minket nem akadályoz, - a boltok- ban annyi a ^lőszer, a mennyi elég. Az ágyukat nem hozták át, csak azon hat van itt, mit még 1843-ban átszállítottak amaz 33

emlékezetes dcmonstratio idején. Katonaság nincs Pesten több nyolc csapatnál. A muszkának elég dolga van oda haza. A

" földmivcl8 nép pedig sírva fogadja hálakönnyek közölt sorsa enyhülésének hírét s a vidéken mindenüll békés forradalom nyilatkozatairól hallunk.

Kinek van hát kedve illy a valóval mcr8bcn cllcnkez8 hirc- kct tcrjcsztgetni?

jO Hisz ez nem buzdicás a népnek, hanc1n ijesztés.

Vagy önök tán maguk is megijedtek? Az hiba. Az nem kato- nadolog.

Dc legalább ijcs218 híreiket ne adják tovább a nép- nek.

A tcrrorismusnak legjobb ellenmérge a meg nem ijedés.

ss Ha önök rémült arccal kimennek a nép közé, azt hiszik:

buzdulni fog az önök sápadt rcszkct8, az ijcdségt81 ^kékülő arcvonalmaitól. Hideg vér a veszélyben uraim, nem tüzcskc- dés.

Az agitatiók már elkéstek. A nép nem gyermek többé, eo a m.i népiink lát és itél, s meg tudja különböztetni a ha-

mis prófétákat az igaziaktól,

Nekünk minden osztályra szükségünk van, s ezért egyikkel sem szabad ellenséges lábon állanunk, legkevésbé a katona- sággal, s ha vannak cllencink, azokat részünkre hódítani,

"' és nem legy8zni a kötelességünk.

Érezték önök ez elv igazságát, mid8n a gyüldét kcbliikbc fogadták.

És önök az ollyan megjuhászult ellenséggel, ki egykor nyil-

tan lépe!! föl ellenünk, s most nyilian eklézsiát követ bünei

10 miatt, hamarább meg tudnak egyezni, mint az ollyannal, ki magát soha ellenségünknek nem nevezte, núg er8scbb volt nálunk, de meg sem ijedt t8lünk s nem jött kezet csókolni, mid8n mi lettünk nála erlSsebbek.

Ez character, ez katonai jellem. Ezt tisztelni kellene még

„

ellenségiinkben is. És 8k pedig semmit nem tettek, mivel 34

ellenségünknek nyilatkoztak volna. A nemzeti lobogó ki van tüzve a kaszárnyák fölé.

Az én elvem az embereknek egym:lshoz közelhozása s ezért nekem legkeserübb ellenségem az, ki a néposztályok kö- oo zé csupán elöitéleten alapuló ellenszenv magvait hintegeti.

Egy érdek, egy eszme ragadott meg mindnyájunkat, a sza-

bad~g eszméje: hogy lehet itt egyet nem érteni, hogy küzd- het itt ember ember ellen, mikor mindenki egyet akar?

Ha rabszolga a katona, ezért Öt nem megölni, hanem eman-

" cipálni kell. Azon kell lennünk: hogy Öt védjük, nem pedig magunkat ö ellene.

Az ijesztgető hireket pedig ne higyjük. A bátor nem lit kisértetet, a hazajáró lelkek rémei csak gyönge ^fők és gyáva szívek szüleményei. Az egyszer sírba tett rabszolgaság nem oo fog föltámadni többé.

Metternichet és pártját éltesse az ur isten sokáig: hogy láthassa, mint dili össze ötven éves börtönsystemája s ne le- gyen reménye ennek csak egy linclt is fentarthatni többé.

Ha meghalnak, tegyék őket spiritusba a nemzeti museum

„

számára: hogy láthassa a késő maradék, ki a rabszolg~got

csak mint vízözönelötti lényt, mint a mythos kétes pokol ké- pét fogja ismerni, és bámulhassa annak_főpapjait.

Ők éltökben meghaltak. Haliluk a síron innen kezdődik.

Nincs mit félni ^tőlök. Nem fognak senkit megrontani többé.

100 Neveikkel csak a babona fogja ijesztgetni az ijeszget-

hetőket.

S mi dajkameséktől meg nem ijedünk.

2

Mart. 23. az ellenzéki körből eredett mozgalmak követ- keztében a muzeum terén tartott roppant népgyülés szine e-

10• lőtt egy körtag felszólalt a választmány ellen, bizalmatlan- 3S

.ságát fejezve ki annak tagjai idnc; egy pár szerepvágyó akadt, ki Öt gyanakodásaiban gyámolitá, a népet illy hirekkel ijeszt- getve: Metternich itt volt, a muszka jön, ágyuk vannak ellenünk kivonva; uraim, uraim, hogy nem átallanak önök olly szent he-

110 lyen, hol a nép elnököl, illy árrúcásokat kimondani. Hisz mi szivesen átengedünk önöknek minden szerepet a tett mezején, csak pártokat ne alakitsanak az eddig összetartó nép között. A nép szava isten szava, ne tördcljék fel önök a népet, hisz az istenség eloszthatatlan. Nyári, Klauzál és Bezerédj 1. megje- 1u lenése az emelvényen megnyugtatá a népet, az izgatás is rögtön

megszünt, mihelyt az ellenzéki körnek három tagja a választ- mányba kineveztrtrtt. Azóta nincs harag a választminy ellen, azóta nem megyünk a katonákra. Azóta nem ássák alá a vá- rost, azóta nem jön a muszka, az ágyukat sem látja senki. Cso-

''°

dálatos. Ki bírná ezt megmagyarázni, hogy függnek a dolgok egybe?

Mult héten temetteték el egy itt meghalt bécsi 3 kereskedő

pompás diszmenettel. Nernzetőreink dandárai kisércék ki o

temetőbe: hol Irányi monda fölötte beszédet. Szép demonstra-

12s tio a bécsiek irányában.

Minden felöl örvendetes hírek jönnek. 4 Kecskemétről,

Szarvasról, Vácról, Esztergomból, Komáromból Ceglédről,

az egész Kun- és Jászságból, Fehérvárról s honunk minden egyéb

részeiről érkeznek a forradalmi választmányhoz küldöttségek 1ao vagy staffeták, kik által 12 pontjaink elfogadtatnak. A nemzeti

lobogó mindenütt kitüzetett.

A nemzetőrség jelenleg itt helyben ötödfélezer fegyverest

s

számlál.

Mult csütörtökön dlz volt városunkban, de rögtön elfojta-6

t:i.s tott.