- Ncn1 érteni én ezt, mond egyik comn1unisca a másiknak, ha mindent egyenlően felosztunk egym:ls közt s te holnap a te részedet mind beiszod. Mi lesz akkor?
- Ujra osztozunk.
2
• - Azt be.zélik: hogy már Csongrád vármegye is elfogadta a hadi adót - felébül. S holnapután utasitásba is fogja >dni követeinek.
- K .. an is kití!zték a tanáe.ház kéményébe a nemzeti 3 z:lszlót, melly ugyan egy kicsinyt időske lehet, minthogy ez
10 van rá ii::·a: Vivat Lcopoldus sccundus, rcx Hungariac.
Bizonyos országban a paraszt rendes urbéri dézmán és szol-4 gálaron kiviil fizet minden telektől száz verébfcjet, kér itce mogyorót, egy kupa somot, husz bibictojást, hat fonás ken-der!, s ezenfelül tartozik minden sároros ünnepen háromszor,
" egyéb napokon kérszcr imádkozni a földesuraság életcért robotban.
A pesti forradalomnál az olasz katonák tömcge.tül ordírák:
s
Evviva l'Ungharia! a 'milanoi forradalomban a magyar kato-61
nák 6ooo olaszt gyilkoltak le. Közülök is elesett egy ph
-20 ezer.
6
Édes öcsém, te is azt mondod, a többi is azt mondja: utolsó csepp vérünket a szabad~gén! Szeretném m:lr azt is látni, a ki az e/só csepp vérét is felaj5.nlaná !
Lederer úr ismét ezer puskát válogattatott ki a nemzet-7
„
ilrség számúa. - Kend az Alvinczy?8
A dckevi pap bezáratta mind azon tanulókat, kik a nemzeti cocardát feltűzték. Hol is van csak az a Bedlam?
9
Egy földesúr tavaly az éhinség idején pénzén nem adott jobbágyainak gabonát, pedig volt neki. Az idén pedig job-ao bágyai pénzén sem dolgoznak neki: tavaly nem adtál
gabo-nát, most szánts magad.
10
Wsik földesúr kihirdetteté jobbágyai közt: hogy neki ezentúl sem dézmával, sem mwtlcival nem tanoznak. - Mind szép, mind jó ez, mondá a falu szája, de mú azén csak még as sem tesszük: hogy a földesurunk jószágait szántatlan hagyjuk, ha meg nem bántjuk vé:le, dolgozunk mi neki ezután is; jó urunk volt teljes életében.
11
A corpus juris e napokban spiritusba téve ünnepélyes me-nettel fog betétetni méltó helyére: a nemzeti museurn
régiség-'°
tárába. A szent Mihály lovát kétszáz tabularis ügyvéd kisérendiÓ.2
levett parókával. Halotti beszédet fog tartani a valahára ki-mult felett
**
táblabíró, ki a corpus jurist könyvnélkül meg·.tanulta. Már most akár ellelejtse. Bucsuztat6t mondand pedig felette
**
fiscalis, ki ugyanezt tavaly - magyarra lcfordítá.12
" Egy censor nem tudott franciául s ezért minden francia szót kitörült, a mi elébe akadt, irgalom nélkül. Azt mondta:
hogy őtet nem lehet az által megcsalni: hogy az ember dol-gokat ír, miket 11 nem ért. - Egy másik pedig nem ér-tette az uj szavakat, s ezért mindent a parizpápaiban
kcre-'°
sett utána. Egyszer Döbrentei egy kéziratát bírálta. Látja e szót „kontár". Quid hoc est? non intelligo. Posui ipsi „kan-tár". Másutt látja e szót: „erény." Nem érti. Teszi helyet-te „remény" stb.13
Egyszer M ... yt felhivatja az országgyülésröl ö felsége
" a császár ad audiendum verbum. Ez dühös ellenzéki fiu volt.
Felmegy. Megjelenik 11 felségénél, a császárnál, ki is Öt még csak nem is diákul, hanem németül végtül végig pirongatja s elmond neki mindent, a mivel egy embert meg lehet ijesz-teni. M ... y hallgat - türelmesen. A felséges császár oo elvégzi beszédét s várja a hatást, mit szavai a követre tőnek;
ez pedig egész phlegmatice azt feleli az egészre, megtörülve hosszú zsiros bajszát: „njx tájts!"
14
- Kapt:H Ferenc-emlékpl11zt? kérdi egyik bécsi a másikat.
- Nem én.
„ -
Nesze, adok én egyet. S ezzel kezébe nyom neki egy -kétgarasost - a harminc krajcár felirattal.63
IS
Egy püspöknek a szivét holta után bebalzsamozták. Testét eltemették a k.*i sírboltba; szivét az sz*ibe. A teste fölé illy sírfeliratot tőnek: „itt fekszik egy szfvtelen ember." A szive
10 fölé pedig ezt: „itt fekszik egy embertelen sziv."
16
Miután az ország rendei minden esetre censust akarnak a népképviselet alapjául felállítani, tanácsoljuk, nehogy az eddigi törvényhozásban részesültek nagy része oda kinn maradjon:
hogy a hatszilva/Jról meg ne feledkezzenek.
13
(1848. ápr. 2.)
A!z. elhatározó perc itt van. Midőn e sorokat itjuk, éjfél van, a szabadság tere tömve van néppel, melly rivall ja: fegy-verre! fegyfegy-verre! Fáklyavilágnál olvassák föl a ministerek a királyi kegyelmes leiratot, melly tudtunkra adja: hogy a ki-s rály adott ki-szavát nem akarja beváltani. A nép rivallja: Meg-csaltak bennünket, fegyverre, fegyverre! A harangokat félre akarják verni. - Most vagy soha! ezen szavakkal végzi beszédét az egyik minister. Ki kell hirdetni az országban:
hogy a haza veszélyben van. Itt vannak késedelmeskedésünk
10 keserű gyümölcsei. Mindennap hinni, mindennap megcsalatni és mégis mindennap újra reményleni! A végső percre jutot-tunk. Ki fog a polgárvérröl felelni, melly a vakhit miatt omolni talál? Egyetlen reményünket még a nádorban helyezzük.
Kivüle csak az isten és a kétségbeesés velünk. - Szegény hazám, u szegény hazám!
-Apr. 1. Vége az aggodalmaknak. A király mindenbe beleegyezett. A ministerium fel van állítva. Egy óra óta min-denütt béke és rend.
14
NEMZETI SZINHÁZ ÉS MÁS MINDENFÉLE
1
Ha mi is olly üresen hagynók ezt a rovatot, mint a színházat hagyja a közönség, na hiszen örülne akkor az olvasó.
Kinek jutna eszébe mai világban szinházba jimi?
Hit még szini referidit imi?
• S legkiv:Htképen szini referádikat olvasni.
lttott veti meg a háclt a páholyoldalnak egyegy bús hazafi, Mromszinu tolla a karzaton illők szemeit piszkálná, ha a kar-zaton csakugyan ülne valaki. Az orchestrumban a nóta szerint két cigánylegény hegedül s én az egész sor zártszékben magam
10 nézem a darabot egyedül.
Csak legalább a szomszédném itt volna, de az most oda haza van, cocardákat himez.
Vagy P. Mihály sógor, a tCimetes szakillával, de az meg Kecskemétre ment tambour-majomak.
15 Vagy a szini referensem: de azt meg kikii.ldte a haditanics a szénamagazinba silbaknak.
Vagy Sz-né asszonysiggal coquettirozhatnék a páholyból, de az meg zászlót varrni jár.
Vagy X.Y.Z. ő nagysigaik beszélnének legalább bele fen-zo hangon a játékba piholyaikból, de ők most nem beszc1nek
fennhangon az 11 páholyaikból, megszöktek ők egyii.l egyig a virosból, mind kinn vannak a szőll!hegyek között.
A jitékrendre az isten visel gondot, mint sok más egyéb rendre. A színészek és színésznők patrouillirozni járnak,
mi-25 nélfogva Hamletet legközelebb Vad;\sz úr fogja adni, Romeot Kortsek atyánkfia, s Nyargal Miria szerepében Fülöp kisasz-szony lesz szerencsés legközelebb föllépni. A többinek mind dolga van. L. lovon ülni tanul. Sz. exerciroz. E.
választmá-65
nyoz. T. bakter lett a Ferencvárosban. f. ugy beleszeretett
"' a husilidolmányba: hogy éjjel is benne h.11. S. pedig úgy elrekedt a sok dictió hallgatásban, hogy talán az idén sem be-szélünk vele.
Na dc mind ez a hazáért történik és igy nagyon jól van.
A közönség csupa hazafius.lgból nem jön a szinh.lzba.
as Nagyon jól van.
A müvészet csupa hazafius.lgból olrckcd. Nagyon jól van.
A divatlapok csupa hazafius.lgb61 nem adnak szini rcfer.ld.lt.
Nagyon jól van.
A közönség aztán utoljára csupa hazafius.lgból nem olvassa
'°
a divatlapokat. Nagyon jól van.Hisz a haz.lért szenvedni olly édes állapot.
Április s-kén azonban ismét tele volt a szinh.lz. Ismét ünnepe volt a nemzetnek, békcünncp, a testvériség virág-vas.lmapja.
" Bécsből lejött német rokonaink üdvözlctérc a szinház ünnepélyesen ki volt világítva, két óriási lobogó volt a szinpad elejére kitűzve, a háromsziníí és a fehér, a pesti és bécsi forra-dalom lobogói, összekötve fehér és h.lromsziníí szalagokkal.
Énekesnőink gyöngélkedése miatt csak férfikarok mulattaták
'°
a közönséget.A megjelenő német fiatals.lg küldöttei zajos éljcnncl fogad-tatának, az előadás végén egyike e fiataloknak beszédet tarta a közönséghez, mellyet a nagy zaj miatt ugyan nem hallha-tánk, dc láthattuk örömkönyes szemeiből: hogy az szeretetre
55 méltó beszéd volt.
Megértük tehát: hogy a német és magyar egymást nem gyülölik többé. Dár eddig se gyülölték volna.
Nincs többé nemzetiszony. Mindenki előtt szent a haza szent a szabadság neve. S ki e két szent nevet kimondja, meg eo fogja őt érteni a kerek föld népe s imádattal tér meg saját
hwja tíízhelyeihez s tiszteletben tartandja a másét.
Ne1n fogja senki a n1ás nemzet hon:it, a m~s nemzet szavait 66
kigúnyolni többé s nem fogja senki saj:lt hon:lt, saj:lt nemzete nyelvét szégyenelni.
2
" Ma volt az egyetemi fiatals:lg lakom:lja a bécsiek tiszteletére.
!.:Ittuk e két eleme' egybeforrva, magyart és németet egy-1n:ls karjai közt. !.:Ittuk a veres-fehér-zöld szalagot az arany-veres-fckete szalaggal egy ke~elre tllzve.
Hallottuk a közös érzelmeket két nemzet hangjain tolm:I-'" csalva, tapsoltunk a számiizött keringll hangjainak, s együtt
t:lncoltunk a „tolnai lakodalmason".
Petőfi elmond:\ versét.
Preyer, hamburgi fi hatalmas verseket improvis:llt - a dy-nasti:lk tiszteletére.
•·• Lisznyai K:llmus kegyetleniil hinté a görög, zsidó s arabs s egyéb pog:lny mythologia bokrét:lit zöld b:lrsony mentéje ujj:lból. Különösen gyönyörli egy hasonlít:lsa. „Nem tudjuk - ugymond - hogy mellyik az a kő, mellyben a f:ljdalmai-ban kővé v:llt Niobe lelke lakik? Illy kii volt a bécsi nép,
~· kiről senki sem gyaiútá: hogy olly nagy lélek és olly szent f:ljdalom lehessen nyugodt közömbös külseje alá elásva."
Végül német badtaink egyike elmond:\: hogy ő most
először van Magyarhonban, hogy ő előtte e népet ugy fes-tették, mint durva, emberevő türelmetlen hadat, hogy ők
" tartózkodva jöttek cl hozz:lnk, szinte merényletnek tartva e vállalatunkat. Még a gőzösön is azzal ijeszgették őket:
hogy őrizkedjenek fekete-veres-s:lrga cocardáikat fenntartani, mert Pesten rögtön kardra h:lnyatnak. - És festé érzékeny szavakban a fogadtatást, melly r:ljuk v:lrt, midőn lábaikat
"" legelőször magyar földre tették, ölelő karok fogadták őket
mindenütt, minden balvélemény, minden elilítélet h:llyoga lehullott szemeikről, hisz Ilk testvéreik között Látj:lk. magukat.
-Én láttam e nyiltlceblG, szabad homlokú fiakat sirni e
sza-„
vaknál, örömkönyűket sirni. Én érezém öleléseiket s k02ük szorítását s bizton hiszem: hogy ha karokra lesz szükség, mellyek a szabads:lgot velünk együtt szentül megőrzeni vagy megtorolni segítsenek, e karok nem lesznek ott az utósók között, s ha szükség lesz vérre, melly a mienkkel együtt egy100 ügyért, egy eszmeért omoljon, - ők ott leendnek, hol a vért nem szokás kimélni, kiknek örömkönye most a mienkkel összefolyt.
S ez nem a világpolgársághozi közeledés.
Sőt inkább, ha valaha, most kell: hogy mindenki saját
hazá-1os ját kétszeresen imádja, midőn azt még az idegen is tiszteli.
A nemzetgyülöletnek vége van, de a honszeretetnek nin-csen vége.
A nemzetek soha sem gyülölték egymást. Szeszélyes hódí-tók kénye volt az, melly őket szüntelen egymás ellen uszítá.
no Most, ha valakinek kedve van egy nemzetet elnyomni, a másik nemzet nem nyujtand neki segédkezet. A béke eskü-szik össze a háboru ellen. Menjenek a hadvezérek, ha vesze-kedni akarnak egymással, egyedül; üssék, pofozzák egymást, személyesen, ha megharagusznak; a népek nem fognak utánuk m menni többé. Otthon marad mindenki saját tűzhelyénél és lesz boldog és becsületes. Nem lesz szabadalma senkinek arra:
hogy szeszélyei kedveért népek vérét ontsa. A végcsapás, melly a hódítók kezében összetöri a véres korrnánybotot, a népek kölcsönös szeretete leend.
110 Szabads:lg, egyenlilség, testvériség!
E három bGvös szó az, melly a pokol minden rémeit vissza-riasztandja sötét búvhelyükbe kénköves fertilik közé; mind azokat, kik a láncokat, a pallost, a háborút, a vérontás eszközeit föltalálták, visszakergetendi s véres nyomaikat zöld fűvel
1„
benöveszti: hogy emléke se maradjon a helynek, hol ilker a föld gyomrába benyelte.Szabadság, egyenlőség, testvériség!
68
3
Nostratlamus jövendölése a XIX-dik század közepéről
Az egész földön egyszerre fog kezdődni a tavasz. A Vezuvius '"' kitör. Olaszország lángba borul.
Asszonyok fognak hadakozni, gyermekek a piacon szó-nokolni, holtak támadnak fel sírjaikból.
A kakas háromszor kukorít.
Új, soha nem látott nap jön fel az égre, melly soha le nem '"' megyen, sugáraitól az egész világ új szinbe öltözik.
A sárga hold a fekete égen elhalványul, elvész, a szivárvány lejön az emberek keblére.
A kutyák elhagyják gazdáikat s a farkasok föltámadnak a sasok ellen.
110 Nem fognak láncok készítetni többé. A börtön neve meg lesz átkozva és elfelejtik.
Nem fog senki kardot hordani többé. A vérontás meg lesz átkozva és elfelejtetik.
Megszünik a gyiilölet, a félelem, a kevélység; szeretet lesz
"' úr a világon.
A pénz elmulik, nem lesz kiilönbség gazdag és szegény közt. Munkálkodni fog mindenki és boldog leend.
Az .isten maga fogja kormányozni a világot, maga tan.itandja a népeket, s kik e dolgokat helyette végezték, elmúlnak.
''°
A férfi nem fog úr lenni a nő felett. Mindkettő egyenlő joggal fog bim.i az .isten előtt.Addig pedig sok anya fogja halálkínok közt szllln.i fiait és álmaiban véres képeket látand, és a föld megmozduland elő
érzetében.
'" A holdban látni fogjátok a véres foltokat s éjjel tiszta ég-ben mennydörgés fog hallatni.
A népeket éh- és döghalál látogatandja meg. A templomok-ban imádkozás közben sokan fölkacagnak s az ebek vonítani fognak a várak és paloták kapui előtt.
69
"" Éjenként magától megszólamlik a tornyokban a
halál-csengetyű s nagy fekete pillangók repkednek a leveglSbcn, miknek hátára halálfej van festve.
Ha ezek elmúlnak, az ördög leviszi családját a föld alá s az emberek nem fognak szarvakat viselni sem aranyból, sem 1as ezüstből.
A ministerium erélyesen kezdett mliködéséhez. 4
A hol csak észrevette: hogy circumspectus cameralista urak a pénzt ki akarták escamotirozni az országból, azt
min-denűtt lefoglaltatta. A bankók miatt m:lr megint kész a
két-110 ségbeesés.
A cultusminister Ötvös herculesi munkót vitt végbe.
Mind azt a szennyet, mi egy megdenevérescdett ó egyetem falai közt századok óta halomra gyuh, egyetlen canalisatio által kitakaritá. Ez Augias akla most legalább tiszta.
m A tanárok közűl azok, kiknek tanitási óráira a tanulóság nem akart megjelenni, hiv:talaiktól fölmentettek, hclyettök ujabbak, fiatalok íiltettetének a tanári székbe.
Akadt professor, a ki azzal fenyegeté a ministeriumot:
hogy ha neki auctoritást nem ád, IS apellál a vármegyére.
''°
Pedig millyen republicanusok kezdtek lenni szegények ujabb időkben: hogy a népszcrl!ségre tegyenek szert, de hiába;az illycn barricados időkben hamar elbánnak az emberrel.
Késő volt a parókát levenni. Most csak tessék magukat spiri-tusba tétetni
••>
A nemzetőrség e héten kaszámyár6l kaszámyára járt s otts
összevissza ölelte, csókolta a generalist61 kezdv.e a dobverőig
az egész hadsereget. Azt mondják: hogy az öreg Lederer sírt.
Szép, szép, - hanem azért nem adjuk vissza a puskapon.
Részűnkröl szeretnők már látni: hogy mikor esküszik
100 meg a katonaság az alkotmányra? Akkor ölelkezűnk még majd igazán.
70
6
Egyik népgyülés a másikat étL A nép, miután látja: hogy nem ágyuznak közé, mindenütt ott van, hol ingyen mulat-s:lgra tehet szert. Örvendetes látni, hogy napról napra több
"' hölgy pártol a forradalomhoz. Nem hiába nevez bennünket Szécsenyi napernyős revolutiónak.
Én nem bánnám: ha a hölgyek revoltálnának, unalmas vé11 pecsovics férjeiket kergetnék pokolba, neveztemének ki egy pár nőministert, sőt még azt sem bánnám, ha a
választ-~~ mányban részt akarnának venni, hosszú táblabirói dictiók alatt millyen fölségesen mulatná az ember magát.
Az országgyülés eloszlik. Ez nem nagy baj, ennél nagyobb 7 szerencsétlenség is történt már Pannoniában. Azzal rágalmaz-zák a haza aranygombos atyjait, hogy félnek haza menni . .., Félnek? ugyan miért? Nem féltek akkor, mikor minden diaeta végével ujnál ujabb terheket vittek haza a népek nyakába s félnek most, midőn a szabads:lg hirével térnek haza? most fél-nek a hazameneteltől?
Tán még jobban félnek az ismét el nem jöveteltől?
uo Könnyen megeshetik. A jövll országgyülésnek alkalmasint más arca lesz, mint az eddigieknek. Ezt megjövendölheti az ember, a nélkül, hogy Sybilla volna.
8
Debrecenben, egy hiteles ór tudósítása szerint, a katonas:lg lellltte a kormányzó tisztjét, midőn az velök a tanulókra
lö-;iu vetni akart.
Ugyanazon hiteles úr szavaiból értjük: hogy Soroks:lron kikiáltották a respublicát s Horvátországban az illirpárt meg-tette Nugent urat - királynak.
Kellene nekünk erről tudni, ha igaz volna.
71
9
"" Sardinia beleavatkozott a milanoi dolgokba.
Ha ez francia inspiratio következtében történt, akkor isten legyen irgalmas kegyelmes az europai békességnek!
Hogy fognak Europa minden népei egymás ellen uszulni;
hogy fog Europa fenekestül felforduW !
'" Ugyan szerencsénk most: hogy Ázsiában vagyunk.
10
R.:lgalmazó nyelvek azt akatj:lk velünk elhitetni: hogy a
jövő héten Promontorban még uriszéket fognak tartam.
Szeretnénk annak a törvényes bizonys:lgnak a szemeközé nézni, a melly itt az együtt működésre magát felajánlaná.
R.:lga-~„ lom az egész dolog; - mint szinte az is rágalom: hogy három pesti sclyemkereskedö csupa nemzeti szalagokon támadt
nyereségből házat építet, rágalom! ne higyje senki; hogy lehetne illy absurdumot föl is tenni a mi polgártársainkról, mid/ln egy ujjnyi széles szalagból akkorát, mennyi az ember
235 karját körüléri, csak két huszasért vesztegetnek. Min5 rágal-1nazás!
11
X. lap szerkesztője megköveti a tens nemes vármegyét: hogy adják vissza neki a censorát, men ő nem akar senki fijáén
felelős lenni. Bizony pedig már Oroszországban is el van tö-2o10 rülve a censura, a ntcnnyibcn tudniillik scn1mit sem szabad
nyomatni.
12
Az a hire: hogy azon egy minister, ki szüntelen Bécsben lccnd, a Bugát által inditványozott egbzslgügyi felelős minister fog lenni.
13
"' A pesti polgárság szörnyen haragszik a vörös szinre. Azt hiszi: hogy ez mindjárt guillotint jelent. Az „egyen/3slgi"
72
sz:lzad bajnokainak ismertető jele vörös szalag levén, szomba-ton délután ezek köziil néb:lnynak osztattak ki a legelső
forradalmi ütlegek, szalagaik letépetvén karjaikról. Sót
any-•. ,o nyira ment a vörösszin elleni harag s a nemzeti szin irántí szere-tet: hogy a kocsm:lrosoknak megizentetett: mikép a paprika-tartó mellé só-és major:lnna-tartót is tegyenek, s ezentul minden veres szak:lllu ember zöldet, fehéret tartozik a szak:lll:lban hordani, kíilönben botba fut.
14
"·' Legközelebb Pest v:lrosa reclamálni fogja mind azon tisz-telt uraságokat, kik jónak l.átt:lk a forradalom elől Pestr51 megszökni. Ugy-c nagy baj uraim és dámáim: hogy illyenkor az ember még csak külföldre sem futhat, mert ott is mindenütt revolutio van. Egyébir:lnt még Kamtsatkában nincsen.
"" Dc ott is lehet. Hova szökjiink? Az olasz, a spanyol, a belga, a francia, a porosz, a lengyel, a bajor, a bécsi, az egész világ rcvoltál, még a magyar is. Sehol sincs a kerek földön annyi nyugalmas tér, hová becsiilctes táblabiró s békénlúzó polg:lr leülhessen - dohányozni. Hová szökjünk?
15
"' Pesten négyezer fiatal házasulandó férfi nemzeti összeeskü-vésre egyesült - a hölgyek ellen. H:lrom óriási könyv készíteték:
egy zöld, egy ezjjstös és egy sötétveres. A sötétveresbe azon höl-gyek nevei iratnak, kik a haz:ltól megvonták a szükség nap-jaiban ildozataikat, kik szlíkkeb!Gek voltak, kik nem adtak
"" egy jó szót a hon megmentésire, kik mulatni tudtak, midéSn édes anyjuk, a hon, halilos ágyában feküdt. Ezeknek nevei a veres könyvbe iratnak.
Az ezüst könyvbe jéSnek azon honle:lnyok nevei, kik szóval, tettel és érzelemmel kimutatták szerelmüket a hon, a dicsőség,
m a szabadság iránt, kik ékszereiket a haza olt:lraira rakták s
4 J6"al: Cikkek b - D. 7l
egyetlen legdicsőbb ékszerül tarták meg a háromszinü szala-got. Ezeknek nevei az ezüst könyvbe iratnak.
A harmadikba irják magukat a férfiak, kik szent esküvés és örök gyalázat büntetése alatt kötelezik magukat senkivel,
280 ki a vörös könyvbe irva van, ismeretséget nem kötni, azokkal a bálban nem táncolni, a szinházban rájok nem nézni, velök semmiféle liaisonba nem bocsátkomi s őket oltárhoz nem vezetni. Ne élvezze a szerelmet, ki a hazát szercnti ncn1 tudja, ne lehessen anya, ki honleány lenni nem tudott. Ellenben ... üdv azoknak, kik az ezüst könyvbe írattak át, számukra fogja teremni az élet legszebb virágait, ők lesznek az ünnepélyek méltó királynéi, irnádtatni fognak a haza legjobbjaitól s boldog-ságukat az ég maga írta alá.
Szaporodnak a nevek tnind a három könyvben. Hála az
280 égnek: a vörösben legkevesebb, a zöldben legtöbb van.
Köröztetni fogjuk mind a hármat országszerte. Vessen szátnot nlindcnki 1nagával, n1ert ez országdöntő összeesküvés lesz.
16
N. -K .. .i atyánkfiainak körülbelől illycn dictionariumot
"" adtak a kezébe illető hatósági vezéreik, miből aztán nagyot érthet, a ki akar, dc nem az igazit.
Szabad sajtó. Ugymint szabad lesz szüretkor minden ember-nek bort mérni.
Reform. Minden ember reformatus fog lenni, azaz: kálvinista.
:roo Egyen/Gség. Kinek mije van, azon megosztozunk.
SzabadsJg. Üthetjük már a zsidót, senki sem bánt érte.
Nemzeti lfrsereg. !gy akarják szegény embert beverbuválni a katonaságba, elvinni Muszkaországba. Köszönjük akkor az cstanciát!
"°'
Közteherviselés. Nem fizetünk többet a papnak.Urbéri viszonyok megszü11tetése. Ezencúl a földesúr szántsa a
Urbéri viszonyok megszü11tetése. Ezencúl a földesúr szántsa a