OMgKDK ZS9U

ZS9U

045353 OMgKDK

(/ v. * *

AZ

AUSTRIAI PARASZT

I F F J Ó S Á G O T A JÓL R E N D E L T T

M E Z E I G A Z D A S Á G R A O K T A T Ó

KÉZI KÖNYVETSKE,

Meliyet Német Nyelven irt

W I E G Á N D J Á N O S ,

az alsó Auftriai Felséges Tsáfzári és Királyi Gazdasági

Nemes Tirfaságnak egyik érdemes T a g j a ,

Moft pedig

A ' M a g y a r P a r a í z t I ff j ú s á g h a f z n a' r a Magyar Nyelvre fordította

S Z I L Á G Y I S Á M U E L .

Pojbnijban, és Kassán,

L A N D E R E R M I H Á L Y '

k ö l t s é g é v e l é s b e t ű i v e l ,

1 7 7 6,

Yirgilius Georgicorum Libr. II

O fortúnalos nimium, fut* fi bona norint Agrícolas:

az az .

Melly fok drága javát közlőtte Parafztai az Ijlen!

Ezt ha valósággal tudná 's fzivére vehetné E képen bizonyára Szerentsés lenne felette.

/£ Fordítónak némelly fzúkséges

ffegyzéjei ezen Munka eránL

N intsen a* közönséges Tárfaságnak egyegy nagyobb boldogtalansága, mint ha abban a' Mezei Gadaság- nak igazgatáfa , tsak egyedül a' kevefet látott hallott Parafzt-Emberek' efzére hagyattatik, és fem vigyázás azoknak Gazdaságokban való gya- rapodáfokra, fem Rendeléfek, mellyekhez mago- kat abban alkalmaztathatnák, nem tétettetnek, Ugyan-is, ha ezek a' közönséges Tárfaságban fel- nem találtatnak, 's egyfzer 's mind jó példával, és út-mutatáffal-is a' Parafzt-Gazda-Emberek a' Gaz*

daságnak okos, és hafznos folytatására nem oktat- tatnak, és nem öfzcönöztetnek; nem lehet tsudái-

a 2 ni*

ni, ha egyedül tsak" a' magok még Eleikről reá- jok maradott, 's bennek Gyermekségektől-fogva meg-rögzött Bal-vélekedéfeiket kéntelenek követ- ni; és így tsak ahoz ragafzkodván, a' mit Apjók- tól, vagy fzép Apjoktól látták 's tanultak, fem- mit a' Gazdaság' dolgában újjitani nem tudnak,

s nem-is akarnak; söt Gazdaságoknak jobb rendbe való hozásáról még tsak nem-is gondolkoznak.

Mert a' mint a' Deákok mondják : Jgnoti nulla cu- pdo, az a z : A miről az emher femtnit nem tud avagy

hall, nem-is kívánkozik arra• Mellyböl OÍZtán .a' következik, hogy az ember egyfzer el-reftül, a mi kitfinyt tud a' Gazdasághoz, azt-is immel-ám- mal tselekefzi, s gyakran fel - is hágy a Gazda- sággal egéfzl en; mellyet Gyermekei látván, azok- is hozzá fzoknak a tunyasághoz, 's még Apjok- nál-is rofzfzabb Gazdák léfznek.

És épen ebből a' kút-föböl fzármazik a z , hogy némelly Paraízt-Gazdák, ámbár már meg- lett emberek, még-is a' Földeket, 's azoknak ter- méfzeti Minémüségeket, és egy mástól való kü- lömbözéfeket, aunyival inkább a' Földnek rendes mivelésének módját és idejét fem nem tudják, feni nem igyekezik tudni; és fok Helyeken holmi hafzontalan és képzeltt, 's néha nevettséges és költött okokból, egéfz nagy darab Földeket-is mi-

velet-

Vőletlen hagynak, 's Parlagba v e r t é n e k ; holott ha fzorofan kérdőre venné őket az ember, utól- lyára-is tsak a siilne-ki, hogy a' munkát, mellyet Földjeik körül kellene tenni, vagy nem tudják, vagy pedig ha valamennyire tudják-is, reftellik, minthogy egy kevés fáradtság nélkül nem eshet- nék - meg.

Innen vagyon ismét az a' régtől fogva tsak azon egy nótán menő panafz kivált a' Magyar Parafzt-Emberek' fzájokban: Szük a' Határ, el-fo- ványodott a' Föld, vagy Terméfzettel íikeretlen és fovány, és nem terem femrnit. A z ugyan igaz, hogy fok Helyeken ízük a' Határ, vagy tsak ha bővebb vólna-is fel-férne. De ha a' Mezei Gaz- dasághoz jobbatskán tudna a Parafzt-Ember, 's a' munkát nem fajnállaná, majd kevés Földből-is, tudna magának annyi hafznot tsinálni és be-venni, hogy ofztán a máséra nem áíitozua. Hát a' Né- met ( h o g y más Nemzetet ne emlittsek) Parafzt Gazda-Ember, a kinek fok Helyeken alig vagyon mind öfzve-is e g y , vagy leg-fellyebb két dara- botska Földje, miért tud a' fziik hátáron-is el-él- ni, meg pedig tifzteíségefebben és jobban, mint némelly Nemzetségek fokkal több Földből ? Azért, mert nem dugja öfzve kezét, s lábát nem lógáz- z a , akarom mondani, nem reítelli, hanem két

a 3 < kézre

Kézre fogja a Dolgot. Azt fem lehet továbbá tagadni, hogy némelly Földek réfz fzerént a hofz- fzas mivelés, és nem forgatás; réfz ízerént pedig magok terméfzetek fzerént-is foványok. ügy de mire való hát a" Trágya , ha egyéb mefterséget még eddig nem tudott-is a" Parafzt - Ember, a' mellyet Föld Lelkének méltán lehet nevezni ? Lehetne ám ezzel mind a' két-féle foványságán fegiteni a Földnek, és termékennyé tenni azt, tsak hogy ofztán okofan tudna véle bánni az ember.

De a mit, kivált e' mi Magyar Hazánkba többnyire mindenütt, fájdalommal és fzeméremme!

tapafztalhatni, főképen a' Parafzt Gazdák ezzel a' terméfzetnek Földet kövericö hafznos és betses ajándékával a' Trágyával, épen tellyefséggel fem- mit nem gondolnak, és nem hogy a mi Trágyá- jok gyül, azt gondofan eméfztö Vermekre tsinál- nak, hogy azt azokban meg-érlelvén, a' mikor kívántatnék, Szántó - Földjeikre vagy Réttyeikre ki-hordogatnák ; hanem inkább nagy Kazalokra rak- ják, a' mit Szarvafoknak neveznek. Mellyeknek ritkán vagyon egyéb hafzna, hanem hogy kivált a Parafzt Siederek reájok ki-feküfznek, 's gyak"

ran a' munka idején-is rajtok nyújtóznak, heve*

réfznek, 's korhelységgel töltik a' drága időt*

mellybe néha még a' meg-élemedett Gazda-Embe- rek-

rek-is belé elegyednek. De bezzeg kár elég kö- vetkezik belölök, mert az illyen Szarvafokban a Trágyának minden Leve, Sava, és Ereje el- vefzven, ha el-véltté belőle trágyázni akarná az ember Földjeit, azokat nem kövérítheti vé- lek. Némellyek pedig a' leg-johb fále Trágyájo- kat-is Udvarok' fel-töltés é(re fordittyák, illy mód- dal: hogy nagy Gödröket hányatnak, 's azokban a' Trágyát örökösen el-temetik. Máfok ismét va- lami Trágya Udvarokon eük, a' Falun vagy Vá- rofon kivül mindjárt különös helyre ki-hordják, 's Ganéj - dombokat tsinálnak belőle; mellyeknek egyéb hafzna nints, hanem a' Kondáfok, 's Borjú- Páfztorok fel-tüzelik; de bezzeg a' Városban vagy faluban lévő Levegö-Égnek elég sűrűséget és bü- döfséget okoznak; holott fokkal hafznofabb lenne, ha minden Gazda a' maga Trágyáját Földjére fzéllyel hordaná, vagy ha magának fzüksége nem vólna reája, ollyannak adná, a * ki fzükölködik nála nélkül. A' Hegyköziek igen gyakorolják a' Szőlő Hegyeknek Trágyázását, és minthogy kevés Marhát tarthatnak, sőt nem-is mindenik tart, egyik a' máüknak pénzért fzokta el-adni. De itt- is az a* fogyatkozás vagyon, hogy a* Szőlőnek ugyan meg-adják a' Trágyát; a' Szántó-Földekröl pedig kevefet, vagy femmit nem gondolkoznak,

a 4 's

?s annak trágyázását nagyobbadára el-mulatják, Nein kevefebben vágynák még azok-is a' kik Trá- gyájokat, mint Szántó-Földjeikre vagy Réttyeik- re ki-hordanák 9 inkább az Űtfzára, 's Utakra ki- fzórják, és sáros időben Gátokat 's Pallókat tsi- nálnak belőle. Melly rendeletlen fzokásnak ki- váltképen két vefzedelmes következéíe vagyon, úgy-mint: egyik a' Levegö-Égnek meg-büfzhödéfe, mellybol fok-fele ártalmas nyavalyák és egéfségte- lenségek fzármaznak; máfik pedig az Űtfzáknak és Szekér - utaknak el-roinláfa, és Ganéjja 's sár- fenékké való váláfa; melly miatt rövid idö alatt egéfz Lápokká léfznek, és el-ülnek. Eléggé tá- pafztallyák ezt a' fzegény tereh hordó Barmok, mellyek az illyen helyeken fokfzor hafig-is le- süllyedvén meg-akadnak, mellyért Uraiktól kemény kinzáfokat fzenvednek, és ofztáu erejek felett-is igyekezvén a' Szekeret ki-húzni, vagy lábok ki- törik, vagy néha meg-is fzakadnak.

Melly károknak és vefzedelmeknek el-tá- voztatására méltó, és felette fzükség vólna; ha a' Vármegyék és Királyi Várofok, kemény bünte- téfek alatt, olly hafznos rendeléfeket tennének, a' magok alatt-valók között, hogy a Trágyát fen- ki ne méréfzellye a' moll: emiitett hafzontalan és káros végekre forditani; söt jó volna vigyázni a'

Magi-

xVlagiftrátufoknak arra, hogy minden Parafzt Gaz- da-Ember iítállójánál, vagy aklánál eméfztö Ver- meket tartana, és abba rakná minden Trágyáját;

a' melly már Iftennek hálá, a' mi Hazánknak Au- ftriával határos réfzeibeti fzokásban vagyon.

Mindazonáltal a' mi Magyar Parafzt Gazdá- ink a' Mezei Gazdaságnak oko& folytatásában-való reftségeket még-is talám menthetnék valamennyire.

Mert ugyan-is, még eddig nem olvashattak a ma- gok Nyelveken Gazdaságról tanító fundamenta- mos Iráíbkat, és nem igen vólt módjok benne, hogy ollyan emberekkel táríalkodjanak, a kik a Gazdaságnak terméfzetét, annak folytatásának ren dit és módját vóltaképen értik, és őket azokra meg-tanithatnák. Mert én ugyan olly jó remény- ségbe vagyok az én Hazámfiai eránt, hogy ha eddig valami hafznos Gazáasági munkátska forog- hatott vólna kezekben; azokat a régi Elejektöl reájok fzállott Gazdaságban való hafzon talan 0- koskodáfokat, és Bal-véíekedéfeket régen el-hagy- ták volna, és más bolts Nemzetségeket a' Mezei Gazdaságban utói - értenek vólna. És ez a' ment- i g lágyithattya - is talám valamennyire a' Szom- fzéd Nemzeteknek a' Magyar Parafzt-Emberek fe- löl való ámbár kemény, de tagadhatatlanul igaz Ítélet - tételeket»

a 5 De

De ha ellenben fel-vefzfzük a* terméfzetnek a mi Nemes Hazánkai más Orfzágok felett böv mértékben közlött javait, majd tsak ugyan erre megyen-ki a' dolog, hogy ha Magyar Parafzt- Ember, a1 maga és Hazája javát igyekezné mun- kálódni} és nem reftellené a' munkát és fáradtsá- got , ha olly nagy mértékbe nem-is, mint az ol- lyan Tartományokban, és a' hol már a Gazdaság- ban tudós Oskola-Mefterek, mellesleg a' Gazda- ságnak okos folytatására-is tanittyák a' Gyermeke*

ket, és a hol már a' Gazdaságról tanitó Könyvek meg-fzaporodtak, mellyeket a' Parafzt-Ember maga nyelvén olvashat; ha nem olly nagy mértékben- is, mondom, mint ezek, leg-alább tsak jobbatska rendel és móddal, 's nagyobbacska hafzonnal foly- tathatná Gazdaságát. Mert kérlek ! mitsoda Élet- re tartozó és fzükséges Jók; és fegitségek nél- kül fzükölködik a' mi Magyar Hazánk? és nem de nem más Orfzágok felett ditsekedhetik e' a' Terméfzetnek majd minden Javaival ? mellyeknek tsak fele vólna-is más Orfzágokkal közel-merem mondani, rend fzerént foha fem lenne az Orfzág- ban olly gyakran közönséges fzükség, leg-alább nem kellene lenni; olly fokak és külomb-külömb- félék azok! Mellyek közzül tsak egyet, melly mint egy a többeknek fziilö Anya, emlitek. Ugyan-

is,

ís, vagyon Iften Kegyelméből Magyar Orfzágnak

olly jó Földje; melly mindent, valamit tsak a

föld az Élet' fel - tartására fzokott teremni, meg- terem; úgy-mint, hogy rövideden ki-tegyem a>

Koronás Próféta fzavával: Szénát a Barmoknak , és Füvet az Embereknek eledelére bövséggel meg- terem. Ha azért Földed vagyonx bizony, ha aka- rod, mindened lefzfz, tsak hogy vedd-ki maga- dat a rófzból, és fzánd-el magadat a' Munkára, és fáradtságra, melly nélkül a' Paraditsom Kert- ben reánk mondott Sententzia fzerént nem eheti

fenki kenyerét.

Nints tehát a' Magyar Parafzt - Gazdának e~

gyéb hijja, hanem hogy maga nyelvén a' Gazda- ságnak okos és hafznos folytatásáról irott Köny- vetskéje légyen, és annak Oktatáfait köveffe, és munkába v é g y e ; előre le-mondván, és örököfen el-bútsúzván a' maga régi hafzontalan Parafzt Fi- loíofiájától, melly tsupán ebben áll: lgy láttam az

Apámtol-is, a fzép Apámtól-is.

Hlyen Munkát adok én által moílan az én Magyar Nemzetemnek, kivált a' Parafzt iffjaknak;

mellyet ha egyenes, és minden Bal-vélekedéfektöl, üres elmével fognak olvasni: reménylem, hogy az okos Gazdaságnak el-kezdésére és gyakorlására, örömmel és önként reá fogják magokat adni.

Melly

Melly Munkának, hogy annyival nagyobb hafzna leheffen, fzükségesnek tartottam, hogy előre némelly dolgokat felöle rövideden meg-jegyezzek, és azok által az én Parafzt akár Gazda, akár még Iffjú Olvasóimat, ezen könyvetskének érteimefen és hafznofan való olvasásáxa mint egy el-kéfzittsem.

Jegyezd-meg azért: hogy ezek a' Gazdaság- ról tanító Uj Oktatáfok, mellyek a mi időnkbe Id-jönnek, nem valami űj és Parafzt-Embernek ká- ros Találmányok, hanem többnyire mind ollyauok, mellyek még a' régi Romaiaknál és Görögöknél- is esméretefek voltak, 's azok által nagy hafzon- ml gyakoroltattak; és a' mellyek a' régiek mun- káikból fzedegettettek Öfzve, tsak hogy jobb mód- dal adattatnak már moft elö, és némelly réfzekba meg-javíttatnak. Vágynák ugyan az illyen új munkákban némelly új találmányok-is, de a' mel- lyek a' dolognak terméfzetén és a Tapafztaláfon fundáltatnak. Nem kell tehát az illyen munkák- tól el-ijjedni, és olly Bal-vélekedésbe lenni erán- tok, mintha azok valami világot fzéditö munkák volnának. Söt hiteffe-el minden Parafzt-Ember magával, hogy az illyen munkák főképen az ö hafznára irattatnak, és botsáttatnak Világ eleibe.

Ezt-is akarom, hogy az Olvasó előre tudja;

h°gy vágynák ebben a' munkában, a Gazdagság íoly-

folytatásának olly módjai, mellyekre a' mi Magyar Hazánkba nem mindenütt vagyon fzükség- és ta- lám nem - is mindenütt lehetne munkába venni mindazonáltal, nem kell azért ezen munkától meg- unatkozni; mert fokakat lehet ellenben benne ta- lálni, mellyek Hazánknak minden réfzeiben fzük- ségefek és hafznofok. E' mellett ha egy dolog egyik Helyre nem alkalmatos, máfikra alkalmatos lehet. Mindazonáltal igen hafznos dolgot tenne, a ki ezen kis Munkátskát, mindenekben a' Magyar Orfzág terméfzetéhez ki-dolgozná, és ki-alkalmaz- tatná. Mellyben leg-jobb módja volna a* mi Fel- séges Afzfzonyunktól Magyar Orfzágon már min- denütt fel-állittatott Gazdasági Tárfaságoknak.

Továbbá ezen munkát úgy igyekeztem for- dítani, hogy a leg-együgyübb ember-is meg-érthes- se. Mellyre nézve az idegen fzókat mindenütt el-távoztattam, valamennyire tsak lehetett; söt néhol, ha valainelly Szót homályosnak láttam, azt egy kevéfsé bővebben 's több fzókkal tettem- ki , mellyek meg - dült betűkkel vágynák nyom- tatva, és a Tzikkelyek után Tsillaggal meg-vágynák jegyezve. Ha pedig egynéhány fzók fognak ta- láltatni, mellyek idegen Nyelven vágynák, azo- kat azért nem lehetett Magyar Nyelvre fordítani,

mivel

mivel az oliyanoknak fem N e v e , fem pedig ma- ga a' Dolog Magyar Orfzágon nintsen.

H :>gy pedig ezen Fordítás annál helyefebben légyen; erre nézve ezt N. Sz. és K. Debretzen Váy rofa Rendes Fiíikufa Medicinae Dodtor, T, és T . Weízprémi litván Uramnak 'elsőben által adtam{ ki ezt fok terhes foglalatofságai között-is, gondofan meg-olvasni, és a* hibákat benne meg-jobbitani nem terheltetett. Ugyan ide való Patikárius Tzeiiiinger Antal Uramis a' Palánták nevei forditásában nem utolsó fegédem volt, kiknek ezen Fordításban tett fegitségeknek kofzönettel való emlegetésére köte- lesnek tartom magamat, és a* Köz-Jóhoz e' réfzben- is meg-mutatni kivántt buzgóságokat máfoknak fer- kentésére-is fzükségesnek Ítéltem, hogy itten fel- jegyezzem, és egyfzer 's mind ezen Forditáfomnak az én Parafzt Olvasóim előtt Hitelt tsináljak.

Utollyára, el-nem titkolhatom ezt-is: hogy ezen Munkátska némelly dolgokban hijjános, és eleget nem fog egéfzlen tenni az Olvasó kívánsá- gának. Mint p. o. hogy többet ne einlittsek, a' MéhekrÖl, Selyem-Erefztö-Bogarakról, igen ke- vés Oktatáfok vágynák benne. Mellynek oka ez, hogy a Tudós Konyv-iró azokról más munkájá- ban, úgy mint a' Tanúltt Mezei Gazdájában, és Auftriai Gazdasági Kalendáriumában bőven tanított,

és

és ezeken kívül más különüfen ezekről irott köny- vetskék-is fundamentumofan tanítanak; azért-is elégnek tartotta, hogy azokra ezen Munkájában igazítsa az Olvasókat a' melly mind jó a' Német Parafzt-Einberekre nézve* De mivel azok még Magyar Nyelvre nintsenek fordítva, a' fzegény Magyar Parafzt-Ember hijjánofságot fog a' Gaz- daság Theoriájába, vagy elmélkedő Tudománnyá- ba fzenvedni. Bátorkodom mindazáltal biztatni az én Parafzt Házám-fiait, hogy fognak a mi Nem- zetünkből olly Hazájoknak elö-menetelét, és ból- dogúlását fzivefen munkálkodni kivánó Haza-fiak vállalkozni, a kik azon Munkáját a' Tudós Könyv- irónak a' Magyar Nemzet hafznára rövid időn le- fordittyák; és bár ferkennének-fel a' más nyelve- ket értő Magyar Haza-fiak-is, az illyen hafznos munkáknak Írására, vagy leg-alább fordítására, követ- vén ebben más Nemzeteknek ditséretes példáját!

Míg pedig a' lenne, ajánlom minden Hazám- béli Parafzt-Gazdáknak és Iffjaknak ezen hafznos könyvetskét, és kérem mindnyájokat fzivefen, ha magok Javokat és Elö-meneteleket, sőt Mara- dékoknak boldogságát akarják: olvafsák ezen kis könyvet fzorgalmatofan, és azokat a bölts és hafzuos oktatáfokat, mellyekkel ez a' Munkátska rakva vagyon, tanulják-meg és kővefsék. Es

meg-

meg-ne ijedjenek, ha holmi fáradtsággal járó mun- kás dolgoknak javalláfait találják benne; mert azok tsak első tekéntettel látfzanak nehezeknek; de láffon bár hozzá az ember fzivefen, a' belölök következő hafznok meg-édeíitik azokat, és annak- utánna gyönyörüségefekké téfzik. így rázhat- tyák-le magokról a' Tunyaságnak, melJyben ha igazat kell vallani, átallyában még eddig nyakig hevert a' Magyar Parafzt-Ember, gyűlölséges Chara&rét vagy Tzimerét.

Adja pedig a' Felséges Iften, hogy ezen Kis Könyvetske légyen az én Magyar Hazám-fiai előtt kedves és hafználatos, é& ez által ferkentef- fenek-fel az áldott Földnek okos mivelésére, hogy e képen könnyen és örömmel meg-adhafsák azt a' mi az Ifteni az Iftennek, és a' mi a' Tsáfzáré a' Tsáfzárnak; magokat pedig és maradékokat ból- dog állapotban helyheztethefsék!

írtam Debretzemben Szent Iván Havának 30-dik Napján 1773™^^ Efztendöben.

Iffjabb Szilágyi Sámuel m. k.

BÉ-

O"

B É - V E Z E T É S .

Mezei Gazdaságnak fok "féle Ré*

fzei vágynák

^s

melly eknek egyike a*

máfikát fegiti

^s

és utóllyára egy egéfz lefzfz belölök Ez tehát ollyán Tu-

domány , meüynek tanűlására Jenkinek nints nagyobb fiüksége, mint á Pa- rafzt-Embernek» Mert Ö nem tsak magának, és Háza Népének; hanem

b

a

a' maga Földes Urának , Királlyának, és kiváltképen a' közönséges Társaság- fiak * is gazdáskodik. Ö reá bízta az Isten a' maga bölts rendeléséből a' földet, hogy azt mivellye, és gyümöl­

tsöztesse. Tudni kell azért nékie azo­

kat az eszköket, és Utakat-is, mellyek által a' mi Tápláltatásunkra meg-kí­

vántató dolgokat s a Mesterségekhez és Fábrikákhoz szükséges Materiákat könnyen \ bátorságosan, és haszonnal béserezhesse. Ez a' Mesterség a' leg­

régiebb, leg-nemesebb, és leg-szüksé­

gesebb: mind az által, még-is min­

den Mesterségek között a' leg-együ­

gyübb, a' mellyet a' serény Mezei Gazda nem sok elme-töréssel meg-ta­

núlhat, ha egy kevés szorgalmatosság­

gal és figyelmetességgel nem sajnál kö­

rülötte járni. Mert a' böltsességgel gazdag és dolgos Természet minden­

kor vagy Vezetője; vagy Társa-gya­

lánt vagyon ö nékie, a' melly ötet minden munkában meg - világosittya, vagy meg-segiti, valamire kezét veti,

2. Valójában ha az ember kö­

zönséges Gazdaságnak mindenféle ré­

szeiröl kkülön-külön akarna tanítani;

egy illyen tökélletes Munkára sokkal bővebb ki - terjeszkedés kívántatnék , mint ezen Paraszt Iffjúság számára való rövid oktatásokban lehetett. Mert tudom én azt, hogy az illyen Munka

nem tsak azt kivánnya-meg, hogy d Parafzt-Ember a' maga Szántó Föld- jeinek okos el-rendelésére, Réttyeivel

való bánásra, Mar bájának Gondja-vi- felésére, V tóbb illyenekre tanittafsék\

hanem még azt-is, hogy á! Gazdasá- got tökélletefen ér tó ember, ű' termé-

fzeti dolognak visgálásához jól értsen,

& minden Terméfzet Szüleményinek Állatját, azoknak Réfzeit, mellyekböl áll, eí tulajdonságait meg-tudja kii- lómbóztetni, és magyarázni. Továb- bá annak-is a' leg-jobb módját, k//

»¿He tudni, hogy a Terméfzeti Ma- tériákat a' Mefter emberek

¹

, Fábriká- /ofc', & kezi-mivefek' keze alá miké-

pen kéfzithejfe-el, és d leg-nagyobb tókél-

rökélletefségre miképen vihejfe azokat>

a' mennyire tsak embertói lehet? és iitóllyár'a, hogy a' kidolgozott Porté- kákat, miképen lehefen bafznofan és okofan mind a* Mezei Gazdára, mind pedig á Fábrikáfok\ és főképen d

közönséges Tárjaságra nézve kéz alól ki-botsátani, el-adni és pénzé tenni?

De egy Hlyen Mezei Gazdasági Tó- kélletes Könyvnek ki-dolgozásának, in- kább d Kamarai Tudományokat tanító Profejfor Uraiméit hivataloknak egyik ditséretes réfzének lenni, és az Aka- démiákban az ollyan Tanuló Deákok fzámára való Letzkékre tartozni lát- fzik, d kik jövendőben Gazdasági

Tifztségekre, vagy Udvar-Bir ós ág okra

igyc-

igyekeznek \ mint fan a Fala fi Osko- lákban tanuló otromba és bárdolatlan Parafzt Siederkékre.

3. Nem terjefzkedem azért én-is mefzfzebb az én Oktat áfimmal, mint azoknak, a

1

kik kedvekért e munká- mat irtam, elmebéli tehettségek meg- engedi: hanem inkább a kg-könnyebb, és leg- rövidebb úttyát fogom néktek meg-mutatni d Mezei Gazdaságnak Praxisra való vonásának, vagy mun- kába való vételének, és a' mennyire nékiek fzúkséges annak Theoriájának, vagy Elmélkedő Tudományának -is.

Ha ofztán egyfzer ez által az ö el- méjek meg - világ ofodik

9

és d' fiume-

ien

len való tapafztalás által eléggé kön-

nyen

foghatóvá lé [zen; az után-is elég idő marad arra, hogy d Termé/zet- nek titkai-is

⁵

d mennyire azok ö né- kiek fzukségefek, értéfekre adattaffa- nak. Mert d ki a* Maradéknak Ja- vára dolgozni igyekezik , fem igen ké- sőn, fem igen idején nem éjik annak munkája. A Gazdasági dolgoknak

Theor iája vagy Fundamentomos Tu- dománya d Parafzt-Embernek min- denképen fzúkséges és hafznos. Mert ez által juthat d Gazdasági dolgokban eló - vejendö Segitó Efzkózóknek , és azoknak munkájinak vagy er ej eknek, melly ek d Terméfzeti Tudományon fundáltatnak

³

világos esméretére; de a

¹

tsupa

tsupa Tudomány és Értelem nélkül va- ló

³

vágy Pra&ika Gazdaság fok törté- netekben bijjános, és nem igen bátor- ságos fzokott lenni. És tsak akkor lehet az leg-elófzfzór tókélletes, ha va- lami jól meg-v álajztott Theoriának vagy Meg-visgáló Tudománynak meg-ta*

núláfa után rendefen munkába vétető dik*

A'

A' Parafzt Iffjúságnak

a*

Mezei Gazdaságnak helyes folytatá-

sára való Oktatáía.

E L S Ő R É S Z

A* Földnek terméfeeti Terméketlen-

ségéről , és mi módon leheffen az:

termékennyé tenni ?

E L S Ő S Z A K A S Z . Egyik Földnek á' máfikkal való

Jzükséges öjzve-elegyít és ér öl i.

M

inden értelmes Mezei Gazdának Minden- leg - első és leg- f z ü k s é ^ e f e b b ^ f dolga ez, hogy vóltaképen tudja, és jennáket- esmérje a' Földet, mellyet ö mi vélni r"

akar, hogy valami módon rajta te- jendö munkája, és fáradtsága háízon-

A talan

2

talan ne légyen. Mert az Ifíennek az az átka, mellyel a' mi első Szü- léink5, Ádám ésEva efetek* és Pa- radicsomból lett ki-üzettetéfek' után aFöldet meg-átkozta, mindenképen ugyan , de azoinban tsak ebben az értelemben fogta azt meg, hogy akár mitsoda nemii Föld, ha magának hagyattatik, és más földel öfzve nem elegyíttetik, terméketlen, és leg-fel- lyebb-is bogáts-kórónál és tövisnél egyebet nem teremhet. így p. o. a' pufzta homok vagy föveny mig tsak magában vagyon terméketlen, és még tsak bogáts - kórót-is ritkán te- rem. Hafonlóképen a' vájogos, és ifza- pos Föld-is vagy ragaj'zos, és fikeres Agyag* mellyböl Téglát-is égetnek, 'í a' Házak falait tapafztják magában terméketlen, és még bogáts-kórót-is tsak imitt-amott terem. A5 köves Föld pedig, a* mint az Evangyéliom- is tanítja, a' Magot ugyan bé-véfzi, és hamar meg-neveli, de fzinteollyan hamar el-is fzárafztja azt, és így az- is hafonlóképen terméketlen.

2. Mindazáltal még-is tapafz- talhatni, hogy némelly határokon a' Mezők a' leg-fzebb Gabonnákkal, és leg-kövérebb Palántákkal gazdagok,

rai-

3 mídön ellenben más Határok igen ízegények, foványak, és vékony ter-

mők. Es épen ez ád nékünk alkal- A- FSW matofságot ennek meg - visgálására, £ 2e t i

honnét ízármazzon ez a' külömbség. ketiensé- A ' mellynek okáról ha a' Mezei Gaz-CV™

da embert meg-kérdezziik, kétség gJM' kivül így fogja meg-magyarázni a ' ü dolgot: Hogy emez Föld fekete vagy barna, jó, vagy mivelhetö, a'mellyet még trágyázáiTal meg-lehet javíta- ni; amaz pedig vagy hideg, vagy meleg terméfzetü, és ritkán , vagy igen ízükön ganéjoztatik. És ebből fog állani a' Parafzt embernek majd minden tudományja, a' mit tsak a' Földnek termékenységéről vagy terméketlenségéről elöl adhat, Ál- lapodj unk-meg mi-is azért egy ke- Véfsé ezen fontos dolgon, és vis- gáljuk-meg, mennyiben lehet ez az Értelem helyes, avagy helytelen.

§. 3. A5 Mezei Gazda a' maga A-H^SS

Major-Földjét leg-inkább lágynak vagy keménynek, meleg vagy hi-J^J1

deg Terméízetünek nevezi A'ketielsé- lágy vagy meleg Föld nemei közzé fzámlálja réfz fzerént a' fekete ikrás, homokos vagy fövenyes , krétás, és követses Földet. A'kemény és

A a lii-

hideg Terméfzetü Földön pedig érti az agyagos, vagy vájogos és ifza- pos Földet. A' melly azért nevez- tetik keménynek^ mert minden bel- ső réfzei olly fzorofan öfzve-állanak, és olly eröfen egymáshoz ragadnak, hogy tellyefséggel femmi üreg ben- ne nintsen, a' mellyben vagy a' Le- vegő É g , vagy a* Napnak súgárai által-hathatnának. Ezen kivül a' Főid olly eröfen meg-fekfzik a' fű- vek' gyökerein, hogy a' miatt azok épen nem terjedhetnek. Hidegnek pedig azért neveztetik, mert a lat- ianként bé-fzivárgó Téli Nedvefsé- gek nehezen gözölöghetvén-ki, a' Föld mindenkor nedvefen és hivefen marad; következésképen fem a* Ve- tés, fem a' Palánta nem gyarapod- hatik. Nyárban-is pedig mivel a' gyökerekre femmi nedvefség nem hathat által a' kemény földön, ha- ton! óképen a* Vetés nem neveked- het! k , hanem inkább el-véfz. A ' lágy és meleg Föld egyenefen el- lenkező terméfzetü az elébbeniekkel.

Mert ennek üregei igen fokak és nagyok, a Föld fem eléggé fzoro- fan fekfzik a' gyökerekre, vagy a' Palánták' töveire; de a5 bé-fzivárgott

ned-

nedvefség-is hamarébb fzéllyel ofz-

¡ik a' bé-ható Nap súgárok miatt, mint fem a' tápláló nedvefség as Pa- lántákba a' gyökereken által-ofzol- hatna, a* mellyek ofztán így meg- fonnyadnak, és utoljára el-vefznek, vagy leg-alább el-tsenevéfznek,és el- aprófodnak. Helyefen tartja azért a*

Mezei Gazda-Ember a' kemény és hideg , úgy a* lágy és meleg "ter- méfzetü Földet Terméketlennek;

ámbár annak okát adni nem tudja.

4- A' fekete vagz fetét-bar-F5£neJk6

na fzinü, avagy, a' mint némellyek '"¡néma- nevezik, Kert-Föld, tehát az a'Föld,sege"

a' melly vagy a' Föld fzinének, va- lami történet fzerént való el-válto- záfa, vagy Eleinknek fzorgalmatof- . sága által más több Földekkel meg- elegyedett, és a'mellyet jó és mi- velhetö földnek nevez a' Mezei Gaz- da. A ' melly Földet ha jól meg- visgáljuk, majd ki-tetfzik, hogy a fekete ikrás Földböl , agyagból, ifzapból vagy fáeres Agyakból, és homokból vagy fövényből vagyon öfzve elegyedve , még pedig min- denikből egy aránysá mennyiségben.

Ha az ember az illyen meg-elegyít- tetett Földet egy kevéfsé meg-ned-

A 3 ve-

c

vesíti, mindjárt Lapta módjára öfz- ve áll az ember markában; de ha egy kevéfsé meg-fzikkad, ismét fzél- lyel válik: a' melly-is leg-jobb mér- téke az elegyítésnek. Ellenben ha a' nedves vájogos vagy ifzapos Föl- det Öfzve fzorítjuk , és azt meg- fzikkafztjuk , ollyanná léfzen, mint egy kemény Golyóbis. A' puha fe- kete ikrás, krétás, és követses Föld pedig, és a' homok, ha közzé femmi idegen ragafzos Föld nem fér- kezett, Lapta módjára öfzve nem áll, hanem mihelyt a' kézből ki- botsátja az ember, mindjárt fzéllyel omlik.

§. 5. Ezen próba-tételekből tet- fzik már meg, mi légyen annak oka, hogy mindenféle Földek között a'

* fekete barna Föld a' leg-terméke- nyebb, Ugyan-is azt a' Földet lehet leg-fzebben mivelni, és ez ragad jól hozzá a' gyökérhez illendőképen.

A ' benne lévő üregetskék-is a5 Le- vegő Ég' és Nap' bé - vételére, és munkájára fem nem igen fzorofak, fem nem igen tágafak. Ezen kivül az efsö lafsanként bé-fzivárgozik a' gyökerekre, és a5 Földnek ragafzos réízei annak hirtelen való ki-párád-

záfait megakadályoztatják. Ugyan azont kell érteni a' Harmatról és a' Ködröl-is.

Í 6. Hafonlóképen esmérjük-

meg a leimekenysegnek akadal- a- v^gos lyait a' fikeres öfzve álló vájogos, JofVöid*.

és ifzapos Földben. Mert annak bel- sö réfzei fzorofan egymáshoz ragad- ^Sikerei nak. A' Palánták úgy állanak b e n - ^?

ne, mintha kö-fal közzé volnának ültetve. A ' gyenge gyökerek to- vábbá, ámbár elég nedvefségek lé- gyen-is; mindazáltal nem terjedhet- nek mefzfze, hanem mint egy tíim- bókba öfzve fzorúlnak. Ennek a'

Földnek keménysége miatt, a'trágya

¿Ital meg-nem kelhetnek; de a' táp- láló réfzek-is a' Palántákban fzél- lyel nem ofzolhatnak, 's a* gyöke- rekre fem fzólgálhatnak. A z illyen Föld kivül igen kemény fzokott len- ni , mint a* kö, és az efsö tsak fzél- lyel fut rajta , mint a' kövei ki-ra- kott útfzán. És utóíjára fem a' Nap, fem a' Levegő Ég, fem a* har- mat , fem a' köd az illyen ragafzos vagy fikeres Földben a magok ere- jefeet bé-nern adhatják.

§. 7. Valamivel már ezeknek az ^ nem eddig elö-adott Földeknek nemei bő- ssiokos

A 4 völ-

Főve- völkeclnek; úgy femmi abból a lágy, T j ^ é s homokos avagy fövenyes Föld-

lésre? ben fel-nein találtatik. Mert ennek nintsen femmi egymáfsal való öfzve- álláfa, avagy tsak igen kevés vagyon.

A z ö egymáftól fzéllyel-álló darabos réfzei, a mellyek a ini fzemeink előtt igen kitfinyeknek látfzanak, nem igen fzorofan állanak hozzá a' gyenge gyökerék apró bojtotskáihoz, feni nem ofzolhatnak elegendöképen fzéllyel, hogy a5 tápláló nedvefsé- ge.kkel együtt beléjek férkezheííé- nek. Az illyen Fold hirtelen bé- véfzi ugyan az efsöt, de azonnal is- mét ei-is botsátja azt; mert a' Nap súgari, a' fok és tágas üregeken ál- tal, a' gyökereknek leg-belsőbb ré- fzekig igen könnyen bé-hatnak. A z apró követs forma homok por-fze- meket a* Nap meg-sütvén, mindjárt a' Palántáknak egéfz gyökerekig egy- máft meg-hevítik, a'melly miatt ofz- tán a' gyökerek terméfzet fzerént, el - hervadnak , és meg- fzáradnak.

A ' trágya pedig, ha nem valami hi- vesítö terméfzetü, az illyen Földben femrait egyebet nem tfinál, hanem még jobban meg-hevíti azt. A' har- mat és köd-is tsak a' külső leve-

lek-

«

^ ^ .9

leknek hafználnak ; mert a" meleg homokban elébb kiszáradnak, mint fem a' Palánták' béíeire vagy gyö- kerére juthatnának.

8. Mind ezekben -eléggé meg- mutattuk és okát adtuk annak, miért fzokott Terméketlen lenni mind a' kemény és hideg , mind pedig a' puha és meleg Föld.

§. 9. Minek utánna már a' jó és ^ ^ mivelésre való Földet ésmérjük, és KT tudjuk mitsoda nemekből álljon , 's !*v"

mi módon eiegyittetett - meg vagy maga a' terméfzet, vagy történet, vagy pedig emberi fzorgalmatofság által: ízükség, hogy a'Parafzt, vagy Mezei Gazda ezen világos és meg- győző oktatáft köveíle , és munkába végye. Igyekezni kell nékie azon, hogy azokat a' Szántó-Földeket, mellyeket ö inaga foványoknak állít, és a* mellyeket én oda fellyeb le-ir- tam, ollyan jókká és termékenyekké teheffe, a* minémüket oda fellyebb maga meg - nevezett. De a' mint már meg-láttuk, azokat a Termé- kenységnek kivántt tökélletes grádi- tsára külömben hozni nem lehet, ha- nem okos öfzve elegyítés, és hoz- za alkalmaztatott trágyázás által.

A 5 A '

A' Parafzt ember elégnek tartja, hogy tsak ezt as kétféle Földet es- mérje , úgy mint a3 keményt és lá- gyat , hogy az harmadik félét, az az a' jót és mivelhetöt belőle ki-tfmál- haffa, és ezek minden Mezei Gaz- da előtt esméretefek.

A-HOMOK 1 0 . A' Földnek ezen két ne- fxosAgyagmei y mellyekböl a jót vagy jobbat

•Jf/jj* lehet tfmálni, ritkán vágynák távol

rend fze- egymáftól. Mert töbnyire a* vájogos m"s fei«'vagy ifzapos Föld alatt mindenkor ta-

feküfznek [¿itatik vagy homok, vagy krétasFöld, igen gyakran pedig kemény Márga- is, és a' homok alatt Vájog vagy ifzap az az ragafzos és Jikeres Agyag.

Hogy pedig külömbb - külömbbfé- le Földek feküdjenek fzorofan egy- más felett, fzemünkel tapasztalhatjuk a' mély völgyes utakban , a' mel- lyeknek partvain femmi féle fii nem terem. A' hol illyenek találtattnak, a' Mezei Gazda éfzre veheti, és meg- ítélheti azoknak visgáláfakor, mitso- da fekvéfe vagyon az illyen mély utak' mind a' két oldalain a' Szán- tó-Földeknek , és mennyire áshatja

ö mindenfelé a' maga Földjeit, hogy ollyanra találhaíTon, a' mellyel azo- kat meg-javíthatja.

• s a c s s i i

§. i i . Ezek a* fzorofan egymás-Hogy keit felett fekvő külömbb'-külömbbféleLsS*

Földek közönségefen a* Föld fzine Y g f ^ alatt mefzfzebb ki-terjednek, mint gyüeni ? fem az ember a' Földnek ugyan azon fekvésében ismét más nemre találhatna. Ebből meg-tanúlhatja a' Mezei Gazda ember ,\hogy ö a3 maga fovány és terméketlen Szántó-Föld- jét kevés költséggel magából meg- kovéritheti, és jóvá 's termékennyé változtathatja, ha a' fzorgalmatofsá- got és munkát nem reftelli. Leg- alkalmatofsabb idö erre a' munkára a' lágy T é l , a' mikor minden Mezei dolog meg-fzünik , hogy a* maga agyagos vagy vájogos Szántó-Föld- jeiben bizonyos mélységű gödröket tsináljon, és ezekből vagy homo- kot, vagy kemény márgás' és kö- vetses Földet áíTon-ki, 's azzal a' Szántó Földjét mint egy egy hüvelyk- nyi magafságra hordja- meg. Ha- fonlóan kell bánni a' homokos és követses Földel , a* melly alatt a' leg - ragafzofabb és 'sirofabb Föld , vagy illyetén ragafzos Agyag vagyon.

§. 12. A z illyetén egymáftól kü- » lömbözö Földeknek egymáiTal való nek hafz.

öfzve elegyíttetéfe, a melly eket ed-na- dig

T <s sflBWigaB

dig a5 Ieg - egyiigyübb módon elöl adtam , felette nagy hafznot hajt.

Mert ez n' leg-bátorságofabb, rövi- debb , és egyedül való mód arra, hogy akár mi Pufztában hagyott és ha- fzontalan heverő Föíd, termékennyé és ollyanná légyen, a5 minémüt min- denféle Mag-Palánta, és Vetemény fzeret, és az arra meg-kivánfató fzük- séges gyarapítás által kivántt végét el-érhelfe benne az ember. . Annak okáért mindenek felett tudni kell a' Mezei Gazdának, kiváltképen pedig a' Parafzt Iftjaknak ezt az első és fe- lette fzükséges módját a' Föld meg- javításának. Mert fokfzor meg-efik,

hogy az ö Szüleik egéfz Hóid Szán- tó Földeket-is tsekély árron el-vefz- tegetnek, mivel azokat terméket- leneknek tartják és mondják, holott az efzközök, meliyek által azok meg- kövéríttethetnének, és termékenyek- ké tétettethetnének , fokfzor alig vágynák egy lábnyi méllységre a' ü- keretlen Föld fzine alatt, és egyéb híja nintsen, hanem hogy azokat ki-keilene onnét ásni, és a' feílyül meg-irt mód fzerént, a* mint t. i. a' Földnek felső fzine kivánja, meg- keiiene elegyíteni vélek a Földet.

§. 13. Ha a' Mezei Gazda kö-A/szán*

zel találhat ollyan gödröket, mel-Sfíeg.

lyekben Márga * azaz ptéjz Agyag

vagyon , annyival inkább fzereritsé- nlT T""

febb. Innét fzármazott az Anglufok-Márs3v

nál ez a' Példa-befzéd: A\ ki cf

•maga Szántó-Földjében márgás Föld- re akad, nagy kintire talált. Nem maga a' Márga téfzi a* Szántó-Föl- det termékennyé, hanem az ö külö- nös minémüségei. Mert az ö apró ré- ízetskéi, meliyek ismét véghetetlen kitíiny por fzemetskékre ofzolnak, mindazáltal még-is felette élefek, laűan-lafían bé-avatják magokat az egymáshoz fzorofan Öfzve állott ke- mény vájogos , és ifzapos görön- gyökbe. Továbbá ollyan jó-féle kö- vérséget ofzlatnak azokban fzéllvel,

a' •

* A* Chymíkufok fzerént ( a' kiknek főbb foglalatofságok ez , hogy minden dolgok- nak terméfzetát a' magok ]eg-apróbb ts leg - együgytibb réfzeikben visgáiják-meg) a* Márga femmi nem egyéb , hanem magi- tó! a' Terméfzettöl Méfzfeel egyben ele- gy ittcrett - Agyag. A ' Földnek Márgival való Javítását már a' régi Rómaiak jól tudták. Píimus Terméfzeti Hi (lomjának XVIIdík Könyvének VIdik Réfzében a' Mávgát Föld Zfirjának nevezi. A ' ki ugyan ott V Ildik Réfzben ennek terméfzetéröl és feineiröl bőven tanít.

a' minémünél már jobbat a' Palán- ták' nevelkedésére gondolni feni le- het. Ez után aikalrnatofsá téfzik a' Földet arra, hogy a' trágyát meg- érlelvén , és a' tápláló nedvefsége- ket mint egy meg-fözvén, a' Palán- ták' nevelésére tökélletefen el-kéfzít- hefsék, hogy azok a' nedvefségek- nek erejek által, a' Palánták' gyöke- reiknek apró bojtotskáiba bé-adhaf- sák magokat.

S*Ré- ^ homokos Mezökre,

tcknek-is. és kafzáló Rétekre-is ki-mondhatat- lan nagy hafzon háromlik a' Már- gás Földel való meg-hordásból, ha t. i. az a' vájogos és ifzapos Földek közeiben találtatik. Mert ez a' Föld- nek belső réfzeit , a' hol véle meg- elegyíttettek, illendőképen egymás- hoz ragafztja, ha tsak felette igen nem porhanyófok, de ha eröfen egy- máshoz állók, egyfzer 's mindazokat fzéllyei ofzlatja. Mindenek felett pe- dig ez a' Márga a leg-hathatófabb efzköz arra, hogy a' Föld minden- féle Vetemények' és Palánták' ter- mésére egyaránt alkalmatos lehefsem

MÁ-

15

M Á S O D I K S Z A R A S Z A Trágyáról.

S. i.

Minekutánna

az első Fö-Efzközt A- T*.

elöl adtuk, és meg - értettük

miképen kelljen a' tellyefségel ter-vói».

méketlen , vagy leg - alább fovány Földet állandóan ineg-javítani: már moft fzólljunk a máfodik Fö-Efz- közröl t. i. a' Trágyáról, a' mellyet a' Parafztok méltán neveznek Föld' Lelkének. Nem elég azért a' Föl- det a' fellyebb elöl-adott mód fzerént egymáíTal öfzve elegyíteni, és ez ál- tal egyenlő terméfzetiivé tenni ¡vagy öfzve temperálni,hanem fzükség, hogy még valami terméfzeti ineg-elegve- dés-is , a' mit fzemmel nem lehet látni, hozzá járúljon. E ' pedig a' trá- gya által mégyen véghez, a' melly a már ez előtt meg-elegyíttetett Földet belölröl meg-érleli, és azt ollyan lágy réfzekre ofzlatja, hogy a' Föld ló- val és olajjal meg-elegyedhetik, és a' nedvefségnek fzivárgásával együtt, a9 Palánták gyökereinek bojtos és feöfzös réfzeiben-is magát bé-veheti,

a kemény gyökerekhez - is hozzá

férkezhetik, és ezek által a' fű fzá- rába, 's a' Palánták' beleibe vagy tor- tájába a nedvéfség bátrán fel-mehet.

Minden §. 2. A ' trágya annak okáért az Stoda az Eízköz, a' melly által a' Föld régekből leg-hamarébb alkalmatofsá tétettethe-

tik arra , hogy a' leg-kilFebb gyö- keretskékre-is , a Palántának ne- vekedéfe végett, a fzükséps táp- láló eröt le-fzoIgáltaíTa. E z mint egy kováfzíza a' Földnek, a' melly ötet fel-dagafztja, vagy meg-keleti, és meg - mozgatja , a' melly által oíztán minden apró iiregetskei ki- tágálnak, *s így mind a' Nap, mini a' Levegö-Ég, mind pedig a' köd, és harmat fzabadabban dolgozhatnak benne. Mert bár fzakafzfzon-fel az ember valami Palántát, és azt me- ílerséggel bontsa vagyvalógajfa fzél- lyel, hogy annak minden réfzeit, a*

mellyekböl áll, meg-láthaíla és meg- visgálhafía , majd meg - tapafztalja, hogy az femmi nem egyéb, hanem . Fold, V i z , Só, Olaj, Levegö-Eg,

és Melegség,

a- Trá- §• 3. Ezek vágynák töbnyire a' n r trágyában , a' mellyek a' Palántát élésnek táplálják és nevelik, kiváltképen pe-

Möd,a' dig a Melegség. Mert bár vigyáz- zon

zon reá a5 Gazda-ember, ha va- gyon nékie eméfztöje avagy Trágya- Verme , abban a' trágyának minden- kor bizonyos mértékű mélysége ér- zik. És épen erre a' kulömbözö mértékére kell vigyázni a meleg- ségnek az okos Gazda-Embernek, és ahoz kell nékie a' trágyázásban magát tartani. Erre nézve jól reá vigyázzon, hogy míg a' fellyebb e- löt adott mód fzerént a' maga Föld- jét meg-nem elegyítette, és egyenlő terméfzetüvé nem tette, a' kemény és hideg terméfzetii Földet Tehén vagy Sertés ganéjjal meg-ne trágyáz- za, mert az illyen Földek inkább fzeretik a' Ló', Juh', vagy apró- Marha' és Galamb', söt minden fzár- nyas állatoknak ganéjját. Hafonló- képen vigyázni kell arra , hogy a*

lágy és porhanyós , vagy a* mint nevezik, meleg terméfzetii Földet ollyan ganéjjal meg-ne trágyázza, a' melly azt hirtelen meg-heveliti; leg- hafznofabb az illyen Földnek, az ö- kör' és Sertés3 ganéj.

§. 4. De azt vethetné itt valaki ellen: Hifzem nem minden Gazda- Embertöl telik-ki, hogy az ö Föld- jeinek fziikségekhez kép^ft fokféle

B trá-

trágyát gyűjtsön , 's azt külömbb- külömbb eméfztökre rakja, mert némellyiknek vagy Barma nintsen, vagy pedig alkalmatos Akla. Jól va- gyon, én azt meg-engedem, de ab- ból ismét tsak a* következik, hogy tehát felette ízükség egyik Földet a' máfikkal meg-elegyiteni azért, hogy igy mindenféle Trágyának, és min- denütt az egyenlő kövéritésnek bé- vételére a' Föld alkalmatos ieheíTen.

AzEméfx- 5. Mint hogy pedig azoknak ncdvefek- a tápláló nedvefségeknek, a' mel-

!nenni.kc11 leg-közelebb fzólgálnak a* Pa- lántákra , felette apró réfzetskékre kell ofzolni, a' méllyet ofzlás a' meg- kelés és rothadás által léfzen-meg.

Ezt a' meg-keléft és meg-rothadáft továbbá, azok a' láthatatlan tfipös és éles apró sós nedvefségek fegitik, a' mellyek az Esővel, Hóval, Harmat- tal, és Köddel az eméfztökbe bé- fzivárognak. Innét világos, hogy az illyen eméfztöknek foha fem le- het azok nélkül az éles sós nedvefsé- gek nélkül lenni, mellyek mind a' trágyát, mind pedig azután a' Föl- det apró réfzekre ofzlattyák.

2í£yo- m i t kell itt érteni a rkáía!apo*trágya nevezete alatt? A ' Szántó-

vető

19

vető ember ugyan azt érti, de igen közönséges értelembe véfzi, mert ö azt gondolja, hogy az tsak tsupa mar- ha' ganéj; a' melly hiba okozza ofz- tán a z t , hogy nem igen gondolko- dik arról , miképen fzaporithaíTa 's javithafla ezt a' Földet hizlaló drága tápláló efzközt. Tudja-meg azért a* Szántó-vető Ember , hogy nem tsak marha ganéjjai, hanem minden- nel valami meg-rothad, már az akár marha ganéj, akár valami fü vagy Palánta⁵ hulladék légyen, lehet fza- poritani a trágyát. Söt minden gazzal , 's dudvával , valamit a' mezei Földeidből, veteményes és fzölös kerteidböl ki - gyomlálfz , a' rnellyet femmi marha meg-nem efzik, és mindenféle hulladékokkal , &

mellyek a* fákról és tsemetékröl öfzfzel le-húllanak, a'trágyádat fza- porithatod 's kövérítheted. A'mar- hának pedig a' fzöritöl fogva a' leg- kiífebb teteméig és izetskéjéig min- dene jó trágyának.

§. 7. Ha pedig a' trágyádat ko-és _a„„^ak vérré akarod tenni, erre igen hafz-^Jav,tíla* nos léfzen, ha a tehenedet, kivált-

képen pedig az ökrödet, egéfz Té- len által inkább kápofzta-torsával és

B 2 húi-

hulladékkal, Murokkai, és Fejér-ré- pával , Pafzternákkal, Kolompérrál és mindenféle gyökér-nemekkel tar- tod , mint valami fovány és nedvef- ség nélkül való fzalmával. Utoljára jobb és kövéritöbb léfzen a' trágya, ha az tsak magában, vagy a' Marha vizelletiben meg - rothad , mint" ha egymásra fzarvasba rakják. Nem kell hát a' Marha ganéja' levét, és vizelletét-is hafzontalan el-erefzteni az Mállóból: hanem a' Szántó-Föl- dek hafznára eméfztöre kell botsá- tani.

M^odaa De vágynák még a trá- ges Trá- gyázásnak fokféle módjai, mellyeket s>a? tsak moftanság találták-fel, és a' mel-

iyek Meíterséges trágyázásnak ne- veztetnek. Iliyenek a3 Méfz, Gypfz, égettetett Ifzap és Hant, Torff ha- mu * mindenféle Baromnak a' Szar-

va,

- '• 1 1 •""• • • • '•

* A ' Torff femmi nem egyéb , hanem a' Mo- tsáros - Helyeken nevelkedni fzokott Fü- veknek fekete Földel és Gyantával laí- fan - Iaflan meg - töltt Gyökerei , meliyek' hoízfzú időkig formáltatnak a' Terméfzet által, és utőlly.íra olly keményekké lélz- nek , hogy Fagyniant lehet élni vélek a' Tiizre. A ' Tűznek ezen Materiája Hol- lándiába igen nagy bövségbe vagyon; a' hol mint hogy Fa nem terein , mindenek ezzel élnek.

va, Körme , és Szőre, gyapjúból való ringy-rongy, Bör esölék, vagy Pö/izlek, a? mit cf Vargák a" nyers börröl le-vakarnak Szölö-Törköly, Olaj-fa gyümölts' fonkolya, mindaz- által ezek között a' két utóisót hafz- nofabb a' marha eledelére forditani.

A' hamuval és kemény korommai való trágyázáft a' mi illeti, azok- kal leg-inkább a' bé-mohofodott Ka- fzállókat fzokták trágyázni.

9. Ezenkívül nagyon ditsérik^sg- némellyek, ámbár kevés Fundamen- mínwr.

tómmal és hafzonnal, a* vetni való ¥r|gyís,.

Magnak különöfen kéfzittetett pár-^mfe™mit

lúgba való meg-áztatását, és ganéj- favát vagy levét. De ez tsak né- melly a' Gazdaságban máfok felett böltselkedni kivánó embereknek ál- modozáfa, a' mellyeknek még fenki hafznát nem tapafztalta. Sokkal jobb tehát a' Mezei-Gazdának ezt a' Ré- gulát követni, hogy míg az oda fel- lyül meg-irtt mód fzerént a' maga Földjeit meg - nem elegyiti, addig a' Meíterséges trágyázásnak békét hadjon, mert ollyan trágyával hord- hattya-meg a* maga Földjeit, a* melly több kárt okoz ofztán, mint hafz-

Tsak gyűjtse azért apródonként B S

a' ganéjt vagy trágyát eméfztöre, mert ez még eddig a' leg - jobb és leg-bátorságofabb módja a5 trágyá- zásnak.

nemS i a De továbbá azok-is ha-

zm™'Trá*fzontalanságot tselekefznek, a' kik a*

sy<r'- Márgás Földet a' trágyázás nemei közzé fzámlályák. Mert ámbár fok mefzes réfzetskék vágynák benne, és zirosnak s nyálkásnak tetfzik: de azért épen nem terméfzeti valóságos trágya. Mindazonáltal ez a' ke- mény és kö-forma Földet a' maga apró fövény por fzemeivel, mint már oda fellyebb meg-mutattuk, igen de- rekafan porhanyofsá, a' lágy vagy puha Földet pedig , a' maga 'zí-

ros terméfzete által fikerefsé vagy ragajzofsá téfzi , és e' képen a' Föl- det arra el-kéfziti, hogy a5 termé- fzeti trágya benne fokáig fzabado- fan dolgozhaíTon.

II. >Azokban a' Tartomá- nyokban, a' hol már a' Márgás Föl- del való elegyités fzokásban vagyon, azzal tartyák a' Parafztok, s Példa befzédbe-is ment közöttök, hogy:,, A ' ki Márgás Földet hord a maga Szántó-Földjére, a' Házába kenye- ret vifzen. A ' melly Példa-befzédet

bár

23

bár a' mi ferény Hazánk-fiai-is még ez előtt régen meg-tanúltanak vólna.

Nem ollyan igen nagy Mefterség pe- dig erre fzert tenni; mert ezt lehet találni, *s könnyen-is meg-lehet es- mérni mellyik jobb-féle. Ámbár u- gyan fokféle fzine vagyon, és több- nyire ollyan fzinü fzokott lenni, a* mi- némii a' Föld, a' melly között fekfzik, vagy gyakran változtattya-is fzinét, és ollyan fzint véfzen magára , a' millyen vagyon azoknak a' kis ré- ízetskéknek, mellyek leg-többek ben- ne; de a munkája és hafzna min- den Földökre nézve tsak egy.

§. 12. A ' mi annak okáért

márgás Földnek fzinét illeti, az több- nei, és ker

nyire vagy kék, vagy.fzöke, vagy;™c k

fejér-fzabású , vagy sárga fzokott lenni. Verefet vagy feketét ritkán lehet találni. A ' minémüre ha az em- ber gondos és vigyázó, a mélly u- taknak oldalaiba vagy az ^ ollyan gö- drökben avagy árkokban, a'mellyeket a* barázdákon febefen le-futó zápor- efsö-viz aprodonként ki-mofott, ki- tfiny fáradsággal, és kevés idö-töltéffel reája akadhat az ember; mert ö a' mint a' kiiiömbb - külömbbféle Földek egymáfon feküfznek , mindjárt az el-

B 4 sö '

sö és máfodik for között táblánként találtatik, mintha ugyan a* íbkfzori változáfok és nagy ár-vizek által oda fzorkeztetett volna. Igen közönsé- ges vélekedés még ez-is, hogy va- lami kövér moslékos vizböl, vagy sárfenékből áll, a' mellyben véghe- tetlen fok fzéllyel ofzlott Palánta', és más termékenységet gyarapító ré- fzetskék eiegyedtenek öfzve. De valamint az egéfz terméfzetben , úgy itt-is igen nehéz a' Márgának réfzeit, a' mellyekböl áll, meg-ha- tározni. Mindazonáltal a' Gazda- emberre , és a5 Parafzt Ifjúságra néz- ve elég, ha nékiek meg-mútatodik, és javaltatik a Márgának különös hafzna és ereje a' Szántó-Földekben, és Kafzállókban.

?°Márkát I3- Annak okáért ha ki meg- meg.pcó-akarja esmérni, mellyik a' jó féle

es-sMárgás Föld, tegyen egy fányér- mérm ha ba, vagy más akár mi edénybe egy 'o e? darabotskát belőle , 's töltsön reá egy kevés vizet, majd egy,-vagy két Minúta múlva fel-kezd dagadni, és utoljára egéfzlen el-olvad, és ha az újjával az ember belé nyúl, ol- lyan lágynak tetfzik mint a' Vaj. Ha ofztán fzabad Levegö-Egre ki-tétet-

tetik,

tetik, két nap alatt igen fzép porrá válik. Szokták még némellyek tiiz- be-is meg-próbálni a' Márgát, \s ha ki-pattan,

vagy ki-rugja magát

jónak tartják; de ez a5 Próba igen bizony- talan ; mert minden teft - némü dol- gokban, a' mellyekben Levegő-Ég vagyon, ha tűzbe tétettetnek, ha- fonlót lehet tapafztalni. Hafonlóké- pen fzükségtelen és bizonytalan Pró- bája a' Márgának az értz Bányák- ban lévő meg-tifztittatott Spiritufok, a' mellyet fok Gazdasági KönyVek e' végre alkalmatofoknak állítanak.

Mindazonáltal ezek a' Próbák inkább a' kemény Márgának meg-esmerésé- re, meilynek jóságát nem olly kön- nyen lehet meg-tudni, mind a' lágy Márgáit, hafznofoknak tartattnak,

*

B 5 H A R -

HARMADIK S Z A K A S Z . Mindenfék Pufzta és hafzon

. nélkül hevem Marha-járó Földek- nek, mivdokké való tételéről.

E

ddig tanítottunk az ollyan Föl- deknek meg - javításáról, mel- lyek már ez előtt ekével és boroná- val miveltettek; és az ide tartozó fegitö efzkozöknek mondottuk len- ni a* kü[ömhb-külömbbféle Földek- nek egymáílal való okos meg-ele- gyítését, és az értelmefen való trá- gyázáft. Rendel mennyünk azért, és a' Földnek valóságos mivelésében, és a' Szántó-Földeknek el-rendelé- sében fogunk munkáfok lenni, mi- nekutánna előre útat és módot fo- gunk mutatni abban, miképen lehef- fen az így nevezett Pufztákat, ki- váltképen pedig a' haCzontalan heve- rő Marha-járó Földeket termő Szán- tó-Földekké , és kaízállókká változ- tatni , hogy mi azokból azt a' felet- te nagy hafznot bé-vehefsük, mellyet minden Gazdasági írók a' magok irá- faikban egyaránt ígérnek.

o

⁷

2. Ezek a* Pufzták vagy el-Négy le- hagy ott Marha-járó Földek többnyi-

re, vagy régi el-pufztúltt erdők' he- lyeiböl; vagy fzáraz fivatak tserék*

bői, vagy tavakból és motsárokból, vagy jó feküvésü Földekből állanak, a' mellyek «z illyenek között lég- ritkábbak.

3. A* melly négy rendbéli Pufzták közzül az elsőből, úgy mint a' hol hajdanában a' mi Eleinknek idejében erdők vóltanak , fokfzori nagy munkával ki-kell ásni a benne maradott régi fa-törsököket, avagy tuskókat, a"' tövis és tfipke - bokro- kat; továbbá a5 vakondak-turáfokat és hangya-bojokat ízéllyel kell rajta ütni, vagy kapával el-egyengetni, és utoljára azokat a5 kemény fa-termé- fzetü Giz - Gaz, és dudva-gyökere- ket, mellyek gyakran igen méllyen bé-verik magokat a' Földbe, ki-kell gyomlálni és irtani.

§. 4. A' fivatag fzáraz homokos helyek vagy tserék látfzanak első te- kéntettel leg-vadabb, és leg-nehezeb- ben meg-fzelidithetö Földeknek. De a' ki azokat, mellyek a' Földnek magából lehető meg-javításáról oda íéllyebb elöl adattattanak, jól meg-ol-

valiá

vaíTa és gondolóra véfzi, az az ilíyen Földek' mivelésétöl fem illyed-el.

§. 5. A ' mi a' tavas és motsá- ros helyeket illeti, azokról leg-elsö- ben-is a' vizet el-kell venni 's apafz- tani, és egéfzlen ki-kell hagyni fzá- radni, hogy ofztán a' miveiésre és termékenységre aíkalmatofsá tétet- tetheílenek. A' melly mód a' Parafzt- embernek ismét majd meg-gyözhe- tetlen fáradtságnak és munkának lát- fzik. De ez a5 lehetetlenség tsak az ö képzeiödésén, nem pedig a' dolog- nak terméfzetén fundáltatík. Mert ámbár minden hafznos munkának kezdete igen nehéznek és győzhe- tetlennek tetfzik: de az emberi fzor- gaímatofságnak femmi fem lehetetlen.

A z illyen képzelödéfeknek el-háritá- sára, tsak azt esmérje és gondolja- meg az ember , hogy nem tsak a' maga moftani, hanem még Gyerme- kei jövendöbéli javáért-is kell nékie munkálódni, 's így femmi munka és fáradtság nem fog tetfzeni nehéznek.

§. 6. A' jó fekvésű Pufzták és marha-járó Földek, mindenféle Föl- dek között a' lég-könnyebb "és leg- kevefebb munkával mivelhetök. Mert -ÍZ illyek tsak jó idejében és illendő

mély-

mélységre fzántódjanak-fel, hogy a' gaz' és dudva gyökerek bennek meg-fzáradjanak , s el - vefzfzenek, és a' Földet újra el-ne borittsák, mindjárt jó Szántó-Földekké léfznek.

A ' józan okofság-is azt tanitja, hogy a' Gazda-ember az illyeneken kezdje a munkát , hogy munkájának ha- mar időn hafznát és jó ki-menetelét látván és érezvén, annyival inkább néki bátorodjon, és a' Föld mivelé- sében való leg-terhefebb munkára-is magát reá adja, és azt meg-gyöz- heife.

§. 7. Hogy pedig a' Gazda-em- ber el-hitethefíe magával, hogy épen nem meg-győzhetetlen munka kell arra, hogy az illyen hafzontalan he- verő Földeket mind magának, mind maradékinak mindenkor hafzna ve- hetőkké teheűe, tsak épen az eröt és a munkát tellyefséggel ne kémélje;

a' fellyebb meg-nevezett négy rend- béli Pufzta-Földekröl, még egyfzer külön-külön-is fzükségesnek tartom hogy fzoljak.

8- A z erdőkből irtott marha- járó Földeket azért igen könnyű

Szántó-Földekké tfinálni; mert az azokban lévő fa-tuskokat vagy tör-

sókú-

30

sököket, és tövis - bokrokat a' fze- génység a* fának fzük - volta miatt úgy-is már nagyobbadára ki-tifztogat- ta> s a5 mi kevés maradott-is pedig bennek, annak ki-ásására tejendö munkáját az embernek eléggé meg- fizetné; mert abból tűzre valót-is ele- get fzerezhetne magának, 's azom- ban a drága pénz, a* mit a' fáért,

s annak hozatásáért költene, meg- maradna az erfzényébe. A3 vakon- dak - turáfokat, hangya - bojokat, és dudva gyökereket pedig a' Gazda- ember egyfzer 's másfzor , midőn más egyéb gazdasági gondjaitól ü- riilt, tselédivel együtt egy kis ízor- galmatofsággal könnyen ki - pufztit- hatja. A" többit pedig, ha ugyan aZ illyen Földek fzántás alá valók, az eke és fogas-borona helyre hozza.

Ha pedig a' meredekség miatt a' fzántásra tellyefséggei alkalmatlanok volnának; az illyeneknek déli-olda- lait fzölö-hegynek fordithatná, a' többit pedig külömbb - külömbbféle fa-tsemetékkel bé-ültethetné.

?"sh»m" Továbbá ha a' Pufztáknak

k o s vagy 'ajja homokos vagy követses vólna, Sa'iá-i m i t t amott gödrötskéket kellene ben- rőPufetí-nekásni, hogy meg-tudhuila az em-

ber,

ber, mitsoda méllyen fekfzik bennek kat meg- a' homok, vagy követses Föld egy-iav"lni* máfon, és miképen válik-el az igaz Földtől. Ha pedig ifzapos vagy vá- jogos vólna az ajjok, tehát azt ki- keli ásni, és a' mint oda fellyebb mondottuk , mint egy két hüvelyk- nyire meg-kell véle a' Földet horda- ni , hogy igy az eke által a* felső 1' öl- del meg - elegedjen. De ha a ho- mok vagy követses Föld, nagyon fentt feküdnék, vagy az ajja krétás, avagy egyéb aránt kö - terméfzetii vólna: már az illyenhez kevés re- ménység vagyon, hogy Szántó-Földé tehefíe az ember : mindazonáltal fenyő vagy nyir-fákkal bé-lehet ül- tetni , a' mellyek az illyen Földet igen fzeretik, és fzinte annyi hafz- not lehet belölök bé-venni, mint a5

Szántó-Földekből. És mivel az il- lyen felette fzükséges fáknak fzük vólta fok helyeken nöttön nevelke- dik; illő minden fzorgalmatofsággal fzaporitáfokra adni magunkat , a5

melly fzükség eléggé meg-bizonyit- ja azon fáknak betses voltát.

io. A ' tó - álláfos és motsá- ros helyeknek ki-fzáraztáfa, és ró- lok a viznek el-vétele eránt még

eddig

eddig igén közönséges és kevés re­

gulák voltának, a*mellyeknél erre a' végre sokkal többeket keli tudni a*

•Gazda-embernek. A z ollyan motsá­

ros helyeken azért, a³ mellyek ki- buzgó fórrásokból lettének, szüksé- ges egy jó árkot ásni, a mellyre más apró• ártkotskák izoláljanak, és azon a* nagy árkon osztán a' vi­

zet egészlen el-lehet venni valamelly -közel lévő folyó - vizbe. És két­

ség nélkül sok apró patakotskák, a* mellyek a' mi mezeinken -s ré- teinken csergedeznek, és folyó-vi­

zekbe ki-folynak, a'mi régi Eleink­

nek szorgaímatosságá által az illyen árkokból lettének. Minek előtte pedig a'Gazda-ember az illyen ha£z- nos és terhes munkához fogna, ízük- ség előre ahoz értő tanúltt emberek­

kel a⁵ dolgot közleni, a* kik mind a⁵ Föld szinének hajlását, mind pedig azt, hogy minérnü esést kíván é viz hogy folyhasson meg-visgálják, és az illyen árkokat hol keileíTen ásnimeg- mutathassák.

rí. Hasönlóképen az ollyan álló tavakban, a*-mellyek az ösz- ve gyülekezett essö-vizböl szarmaz- tanak, és mivel a* fenekek sáros,

ki-nem száradhatnak, vagy illyetén viz el-vevö árkokat 's tsatornákat, vagy pedig közel a' ragaszos iszapon által tágas vermeket kellene ásni mind addig, mig fövényét va^y követset nem találna az ember, s igy osztán a' vizet az illyen verembe kellene venni, a mellyben minden bizonnyal a' viz el-apadna.

§. 12. A z ollyan motsáros helyek­

ről továbbá, a mellyek a' folyó-vi- zéknek vagy egyik vagy másik part­

ja felöl lett Id-aradásokkal lettének, lehetne ugyan mikor a* viz tsekély, a' vizet a folyó-vízben viszsza ven­

ni, 's igy a' fenekeik ki-is leárad­

nának, De ez tsak kevés ideig tar­

tana, mert mihelyt újra ki-áradna a' v i z , ismét el-borittattnának, és igy a⁵ reá tett munka haszontalan len­

ne. A ' leg-bátorságosabb mód azért itten az, ha a folyó-vizek partjain magas töltések hányattatnak, miné- müket Olasz Országban á' nagy tó- vize és más apró folyó-vizek partjain- is látni lehet. De az illyen nagy munkáknak végben i vitele , inkább az uralkodókra,, a kik a' magok Országaikat boldogítani akarják, mint egy 's két falutskákra tartozik.