Á juhokról.
§. r.
Á
mbár a' közönséges Parafzt - em-ber, itten Auftriában, a' juh-tartásra kevefet hajt, és azt inkább a' nagy Gazdák, és a' Földes Urak űzik : mindazonáltal nem tartom ízükségtelennek , hogy a' Parafzt-embernek a' juh-tartásra útat nyif-fak, és meg - mutattam nékie, mellyigen
igen meg-tsalja magát, ha a* juh - tar-táft hafzontalan dolognak itéli.
§. 2. A z a' kevés hafzon
Nyereség ugyan, a' melly eddig a ' ^ i T tsák imigy amúgy és immel ammal^^
gyakorlott juháfzatból fzármazott, mint hogy a* gyapjúnak másája alig ment 20. Forintra, egy juhnak gyap-ja pedig 26. vagy 27. Lótnál fem nyomott többet; és ezen hafznos állatoknak minden Efztendöben va-ló döge, épen nem édefithetik a *
Mezei Gazda-Embert ahoz, hogy fzorgalmatofabban körülötte járjon, és nyájját fzaporitsa. De már 10.
Efztendötöl fogva, kezdik az em-berek a' juh-tartásnak betsét esmér-ni, és annak hafznát a* gyapjúnak ki-kéfzitéséböl érezni, úgy annyira, hogy a nagy Uraságok és földes U-rak már moft minden tehetségek-ből a' juh tenyéfztésre adták ma-gokat.
§. 3. Ebből a' hafzon vételből nem akarom én a' Parafzt Gazda-Embert ki-rekefzteni, úgy mint a' kinek hafznára tzélozok leg-inkább ezen könyvemben. E z előtt magok az Uraságok fem vették juhaiknak egyéb hafznát, hanem hogy földjeiket
trá-H 5
GYÁZ-gyártatták vélek, 9s egy kevés árendát fizettek nékiek érettek.
De mivel minden Efztendöben a' dög miatt fok el-hullott belölök, a' meilyet ugyan az ö terméfzeti gyen-geségeknek tulajdonitottanak; holott valósággal, a'rofz gondvifelés okoz-ta : igy ofztán azt a' kevés hafznot-is a' nyájnak helyre - pótolására kel-lett fordítani, A* gyapjúnak árra-is pedig alig vólt elegedendö arra, hogy mindenkor egy formán böv takar-mánnyal élheííenek a' juhok. És épen ez a* tsekély hafzon vólt oka annak, hogy a' juh nyájjakat, kevés pénzért ki*adták árendába Árendás Juháfzoknak, olly móddal, hogy a' nyájjat abban a' fzámban, mellyben kezek alá^ vették, mindenkor meg-tartsák, a mit az után béres nyájá-nak neveztenek.
teníü • 4- A* juh-nyájnak bérbe vagy heiyreho- Annidba való ki-adásának- hafznárol S d i tévejgö vélekedés, mind a'
Ju-háfzoknak, mind pedig az Urasági Tifzteknek elméjekben olly méllyen meg-gyokerezett vólt, hogy azok a' Gazdaságnak minden réfzeiben jár-tás, probáltt, és tanúltt emberek-nek ieg-fundamentomofabb
okaik-
nak-123 nak-is, ezerfzer *s meg-ezerfzer
el-ene mondottanak. De tsak ugyan utoljára meg- győzte az igazság a*
tévelygett. Meg-tanulták ofztán, hogy a' juhot nem annyira tejéért, mint gyapjáért kell tartani. Ez oká-ért mindjárt ollyan efzközökröl gon-dolkoztak, a' melly által a* juh-tar-táft jó rendbe hozhafsák, és az ollyan Tartományokból, a5 hol a* juhoknak gyapja vékonyabb és gyengébb, to-lókat hozattak. Erre a* végre leg-közelebb vólt ide Pádua a Velen-tzei Birodalomban, a' honnan való-sággal-is hozattak elegedendö kofo-kat. Ezzel az ide való juhoknak idegen Orfzágiakkal való meg-ele-gyítésével, Auftriának egy réfzében annyira bóldogúltanak az emberek, hogy már az illyenek fok ezerekre fzaporodtanak, és ezen fattyú-faj-ból való juhoknak gyapja ofztán an-nyira meg-javúlt, és meg-vékonyo-dott, hogy már rnoft tsak azok gyap-jának másája-is 56. Forinton, a'tör-sökös juhoké pedig 8°. Forinton-is el-mégyen. Az illyen fajta juh-nak pedig gyapja két fontot-is le-nyom.
§•
5.
124 ^ ^
a-¡uh tat- k r Ezekre a fzembe tiinö bi-tásnak i r t / • / r.v'g-itön- zonyos halznokra nezve immár,
min-den bizonnyal más ízemmel fogja ni?t G«- nézni a' Parafzt-Gazda a juh-tartáft;
dáia néz- , e • i ^ • »
ve. es nem fogja el-mulatni a maga mar-habéli Gazdaságát ezzel-is Szaporí-tani. Ezt pedig annyival könnyeb-ben munkába lehet venni, mihelyt a' mi Felséges Afzfzonyunknak Kegyelmes és bölts rendeléSe Sze-rént, a' ParaSzt-Gazdának javára és haSznára, a marha-járó Söldek el-to-röltettnek, és a' Szarvas marhák iftáliókra Szoríttatnak. Mert igy min-den Száraz Pufzta földek, a' méllyek nem ekéhez vagy kafzához valók, egyedül tsak a' drága juhok* lege-lő -mezejeiknek maradnak, mellye-ket az előtt marha-járásnak - is kel-let forditani.
§. 6. Jól tudom ugyan én azt, hogy a ParaSzt- Embernek nintsen abba módja, hogy magának meSzSze földről 's idegen OrSzágról hozaífon koSokat. De reménylem, hogy mi-vel már illyeneket benn a' hazában-is lehet találni, és minden Efztendö-be Szaporodnak, magok a' földes Uraságok fzorgalmatos jobbágyaik-nak ebben örömeit fegitségül
fog-nak
^ c ^ 125 nak lenni. Ezt előre fel-tévén
im-már egyedül tsak az ide való jó-fél2 jerkéknek meg-fzerzésében kelleti-:
Szorgalmatoskodni a' ParaSzt - Gazdá-nak, hogy a' juh - tartásból haSznot tsinalhaíTon magának , és ezt a' Ha-zának haSznos termését bovitheíle , és tenyéSzését fegitheífe.
? §. 7. Mikor jerke juhot vásárol
a' ParaSzt Gazda-Ember, a' válaSz- i«ii Jemi tásban ezekre vigyázzon benne; "„hóknak, hogy Széles Szügye , hoSzSzú 's
dom-ború nyaka, nagy és fényes fzemei, rövid s öfztövér lábai, és Szép tölgye légyen. A ' gyapjának továbbá to-mötnek, fodornak vagy göndörnek, és fejérnek kell lenni. E' pedig a' bőre felé vagy tövinél verhenye-ges és lágy, de azomban egy ke-véfsé 'siíos tapafztású légyen. A ' járáft és minden mozgáft vigyázva,
friífen 's elevenen és gyorfan tegye.
Utoljára egéfségének jelei ezek. Ha leheilette jó Szagú; Nyelve tifzta, és nem foltos, vagy nem pettegetett;
Szeme belső réfze, és gyapja alatt való bőre, veres.
§. 8. Ámbár az idegen OrSzági jó-féle kofok vásárlásában, nem
le-het ollyan gondos válafztó a ParaSzt-
em-12
6 ^ ^
ember, min: a* Jerke-juhokéban:
mindazáltal fziikség nékie tudni, mi-tsodásnak kellellen lenni a' jó-féle kosnak, hogy ha egyfzer a' fajtájá-ra reá kaphat, a maga nyájja fzá-mára ki-válafzthaíla a* leg-iobbat.
a- jó-féie 9. Oltyan fiatal kofokat kell S r továbbá a' nyáj közzé válafztani, a' s^ meilyeknek annyok már ez előtt egy
kos bárányt ellett, de azomban még az Annya nem vén. A' máfodikban, vagy harmadikban ellett kos - bárány legjobbnak tartatik, Mivel pedig a' bárányok többnyire apjokra ütnek:
ezért a\ kosnak különös Fzépségünek, gyapjának kivált a* nyaka körül, Ha-sán, és Valla között vékonynak, lágynak, tömöttnek és sűrűnek kell lenni. Továbbá magas termetű, fzéles teffii és erős tsontos; a' hom-loka fzéles, a' fzemei frilfek és ve-refek, és az orra valamennyire dom-ború ; a' válla fzéles, nyaka vaftag, lábai eröfek , járáfa kemény és ke-»
vély vagy gangos, és a5 farka igen gyapjas légyen,
§. 10. Mert a' koft a jerkével öfzve bocsátják, fziikség, hogy ak-kor gyors, kivántsi, és íérény lé-gyen, és egéfz indulattal, jó kedvel,
9
s
har-'s hartzofan vifelje magát a' kos.
Nem kell pedig a' kofokat három EfztendÖs-koroknál elébb a' juhokkal öfzve botsátani; de a' nyöftény bárá-nyokat két Efztendös korokban biz-váft lehet meg-beregtetni vagy üze-kedtetni. Kiváltképen meg-keíl jed-zeni , hogy a' kosnak mindenkor idő-febbnek kell lenni Efztendövel a'juh-nál, a' mellyel öfzve botsáttatik. És e' vólna már az első módja a' jó-fé-le és tartós juh nyáj* fel-állításának.
§. 11. A' fzoinfzédságban lévő
helységeknek fzükség vólna egymás- séges vál*
sal egyet érteni, hogy minden Efz-toatst<6 -tendöbe, vagy leg-aíább minden má-fodikba kofaíkat, még az öfzve-botsátás ideje előtt egy-más között el - tserélnék, hogy a' báttya a' hú-gával, vagy az apja a* leányával öfzve ne menne, a' mellyböl az a' hafzon lenne, hogy a juhok gyap-júi fzép vékonyakká változnának.
£s épen ez a' kofoknak változtatáfa tette Svétziába a'.gyapjút olly jó-félévé, hogy az Angliáinál femmi-ben nem aíább való.
§. 12. A ' kofokat a* juhokkal
Septembernek végén, Sz. i V l I I I c U V előtt való
^Tap tájban kell öfzve botsátani. id&61'mit
Melly
T N Ö Z&FMFIXZ A^Ö "—\v0h~—
ken meg- Melly idő előtt két vagy három Hét-tel jól kell tartani őket, és minden-nap egy-egy marok zabot kell né-kiek adni, hogy virgontzak és erő-iek légyenek. Egy koshoz pedig nem kell 25, vagy leg-fellyebb 30.
juhnál többet erefzteni, mert kiilöm-ben nyomorék és töpörödött bárá-nyaik Iéfznek.
S S Í Í , J3- A ' 3?h ai. Hétig tölgyei, vágy eiiés lik, vagy hordozza a bárányt ma-idejék'of? gába; ez el-telvén, Februáriusnak
a' végén vagy Martiusnak elején meg-ellik, vagy meg-baranyozik. De mivel még ekkor hideg az idö: ízük-ség hogy az ellő-juhok fzámára kü-lönös helyet vagy iftállót kéfzitsen az ember. A' mellyet jó magafan lágy fzalmával bé-kell fedni, hogy a' hó, nedvefség, és hideg fzél meg-ne járja, de azomba fzellos légyen.
Ezen kivül az illyen juh iftállót, / minek-eíötte a5 juhok elléshez
kez-denének, jól meg-kell füftölni, hol-mi kemény fzagú dolgokkal, hol-mint a' marha körmével, fzarvával, fzö-rivel és fertéjével, gyapjú- húlladék-kal, 's több ¡Ilyenekkel; hafonlóké-pen fenyö-maggal, ürömmel,
ma-
jorán-joránnával, tömjénnel, és ezekhez liafonló fzáraz füvekkel.
§. 14. Szükség mind a' Parafzt Gazdának, mind a Gazda Afzfzony-nak az ellés idején gyakorta, -és fzorgalmatofan meg - látogatni az el-lö-juhokat, hogy ha nehezen ellené-nek, fegitheííenek rajtok. Ha ezt el-múlatják, fok fzép bárányaik, és ta-lám ellö-juhaik-is el-vefznek. Mi-helyt meg-lefzfz a' bárány, az An nyának első tejét ki-kell fejni, és a*
tsetse körül való fzört ki-kell tépni, minek előtte a' bárányt meg-fzop-tatná az ember. Mert ez az első téj, és azzal gyomrába bé - fzopott fzör a' bárányoknak felette vefze-delmes, a' mint-is erre fok Mezei Gazdának vigyáznak.
1 5 . Ha a moft ellett kis bá-Hogy keii
ránv nem állana a5 fzopáshoz, meg- £n^kít4"
kell az Annya tsetsét téj-fellel,ft°PtMni?
vagy frifs vajjal kenni, hogy mikor a' tsetsét nyalogatná, az-is a' fzá-jába menne. Ha ofztán egyfzer az Annya tejét meg - kóftolta, az után örömeit fogja fzopni. Igen jó fejér répával, ha lehet addig tartani a5
háznál, még a' juhok meg-ellenek, a' juhokat tartani; mert attól felette
X bjv
1 30 = ^ £ 5
böv tejek léfzen. Ha pedig akkor-ra el-fogyna az iliyen répa, murok répát-is jó nékiek adni. A ' rendes eleség mellett fzükség volna még a' fejős juhoknak , hogy el-ne gyen-güljenek , az első két Hétben, min-denik Héten kétfzer, egy jó öfzve marék zabot, meg-morfoltt méh-fiivel és sóval meg - elegyitve adni, a' melly nékiek igen jó izüen efik, és a' bárányaik tartófok lefznek tőle.
lípaST l 6- A ' kis bárányok 8. Nap múlva kezdenek enni 's rdgotskálni.
Igen jól tselekedné azért a' Házi Gazda, ha a' jó - féle fzéna mellett egy kevés zabot, főtt és sós vizbe fel-forralna , és minekutánna meg-hűlt azt a' kis báránykáknak eleikbe tenné; mert ettől rend kivülnevel-kednek és erősödnek. Azt a' vi-zet pedig, mellyben a' zab főtt, italokba belé kellene tölteni. A' kis bárányokat Napjába háromfzor kell Annyok alá botsátani fzopni, t. i.
reggel, délbe és eftve, hogy a' fokfzori fzoptatás által Annyok meg-ne erötelemeg-nedjen, magok pedig a bárányok annál hamarább reá kap-janak az ételre és italra. A5 Juhok-nak fejését, mint mind a'
bárányok-ra,
ra, mind pedig magokra a* juhokra nézve, felette ártalmas és velzedel-nies fzokáft, én minden Gazdaság-ról való Iráfaimban, valahol tsak a' juhokról vagyon a' fzó, meg-vetet-tem, és meg-is maradok ezen véle-kedéfem mellett.
17. A \ bárányokat leg - alább n
AM*M-3. 's 4, Hónapig Annyok alatt k e l l S S hagyni. E z idő alatt fzépségeket, JJfcJJ®;
friífeségeket, és gyapjoknak jóságátg^róu * egéfzlen ki-lehet ismérni. Azután ki-kell valógatni, és jedzeni a' nyáj fzaporitásra alkalmatos kos-bárányo-kat; a többit pedig mig fzopnak ,
5s az idő fel - nem hevül, és a' fzár-nyas bogarak fel-nem támadnak , ki-keli herélni őrüknek. Illyen időben könnyen ki-állják a' herélésböl efett fájdalmat, és kevefebb romlik - el közzülök , mintha ezt a munkát későbbre hagynák kötülöttök. A*
nyöftény vagy jerke bárányok far-kokat-is épen ebben az időben kell el-vágni. E z az el-vágás pedig nem annyira arra való , hogy a5 kofok
&nnúl könnyebben hozzájuk férhefíe-uek a' juhokhoz, mint leg-inkább arra , hogy annál könnyebben és tifztábban élheífenet
l 2 §. 18.
A-bárá. § 18. Mihelyeft a bárányokat a'Juhok'ói a' juhoktól el - válafztják , azután
^¿"vá"Vagy a' meddő juhok', vagy pedig
alw41a' az őrük' közzé kell őket dél előtt, és dél után egynéhány óráig , bo-tsátani a' mezőre közei. Ezeket fzokáfok fzerént, mindjárt fzopni a-karják, de nem tsak az, hogy tejet nálok nem találnak, hanem még el-üzettetnek tölök, és igy ofztán ke-vés Napok múlva, mind a' tsets-röl, mind Annyokról el-felejtkeznek.
E z után ofztán bátran lehet őket is-mét a' nyáj közzé botsátani.
Snyi,í S- 19- Minthogy pedig a' leg-k®1 első fii a bárányoknak fzokatlan
e-leg - elöfz- leség , és könnyen has-ménéit okoz fák-kiök«nékiek: fzükség annak okáért, mi-a*mezőre?nek előtte a mezőre ki-hajtanák Őket,
gyalog fenyő magot, ürmöt, és sót öfzve törve és keverve nyalatni velek. Nedves vagy motsáros helyen pedig épen nem kell őket legeltetni, hanem hátas fzáraz mezőn, a' mi-némünek a fzántatlan maradtt ugar Föld-is értetik.
£s?uho.a' 2°- Minden helyen , a hol kat'nem juhokat tartanak két nyájra kell fokkai k°' ofztani a' juhokat; úgy hogy az
e-^yű«.ie-gyikbe a fzoptatós juhok és bárá-nyok,
nyok, a' máfikba pedig az örük és kofok légyenek. Es a' két nyáj íoha fe legeljen egy máshoz közel, annyival inkább fe a' Mezon, fe az iftállóba öfzve ne keveredjen egy-másai. Mert külömben az ellésben ollyan rendeletlenségek kö vetkeznek, a' mellyeknek minden jól rendeltt ju-háfzatban tilalmafoknak kell lenni.
21. Septembernek mint egy közepén, és Sz. Mihály-Nap' tájba a' jerke - bárányokat, mellyek még nintsenek két Efztendösök, a'jerke juh-nyájtól el-kell válafztani^ és
a-zok helyében kofokat kell a"' nyáj közzé botsátani. Ellenben pedig a-zokat a bárányokat, a' mellyek még a' bergezésre vagy üzekedésre alkal-matlanok , az örü nyáj közzé kell erefzteni , de a' mellyben egy te-nyéfzö fiatal kos fe légyen. És ezek-nek mind addig különösön kell a' többitől lenni, inig az öfzve botsá-tás ideje elmem múlik, és mind a*
vén, mind a' fiatal kofokat az örük közzé, a'jerke bárányokat pedig a' meg-bergett juhok közzé nem bo-tsáttyák.
§. 22. Német Orfzágnak na- A juh ko-gyobb réfzében az a' ditséretes fzo-5"rrt1'
1 3 kás
I 3 4 i ^ c ^ kás már lábra állott, hogy a' juho-kat éjtfzakára juh kosárba , vagy állásba hajtják, a' mellyet nappal mindenkor elébb elébb vifzen a' ju-háfz a5 Szántó-Földön, és ezt neve-zik Szántó-Föld kövéritésének vagy ganéjozásának. Adná Iílen , hogy a' mi Auftriai Mezei Gazdáinak - is , ezt a' hafznos fzokáft, magok távol lévő Földjeik ganéjozásában követ-nék : fok ezer fzekér trágyát meg-marafzthatnának a' közel lévő Föld-jeik kövéritésére, és a' drága idő-nek fok réfzeit fordíthatnák a' Föld mivelésére!
n i S f 2S- A ' Íu^okat, a hol Efz-r51, és mi- tendöbe kétfzer vagyon fzokásba a' rJtev!-ab" nyirés, és az idö kellemetes ,
Má-¿yízní? jusnak végén, vagy Juliusnak elején nyirik-meg elöfzör ; máfodfzor pe-dig Septembernek közepén: az elsőt tavafzi , a' málodikát pedig öfzi gyapjúnak hívják. A z ollyan he-lyeken-is, a' hol Efztendöben tsak egyfzeri nyiréft tartanak , hafonló-képen Juniusban fzoktak a' juhokat meg-nyirni. A ' nyirés előtt pedig meg-kell Őket mofogatni , vagy /ö-röjzteni. De fok Mezei Gazdák fe-lette hafznosnak tartják , juhaikat
egyen-egyenként meg - mofogatni, a' mint én ezt az Auftriai Mezei és Házi Gazdasági Kalendáriomomban javal-lottam ; azért-is tsak úfztatni fzokták
Őket falkáftól valami vízben, A ' melly fzokáft én helybe hagynám, ha valameily patak folyna közel, a*
melly olly mély vólna, hogy a' ju hok benne úfzhatnának. De ha az illyen úfztatás valami tóban vagy más álló vizben efik-meg, már igy a' gyapjú motskofan marad, és ke-velebbet fog érni.
§. 24. Leg-jobb azért a' j u h o - S f kat valami folyó patakban meg-föröfz-flket ?
teni , ha alkalmatos helyen túl a11
vizén juh - kosár vagyon sövény formára tsinálva. A z innenső réfzen a1 viznek jó darabnyira bé-kell haj-tani a' juhokat, hogy a' kosár felé úfzniok kelljen, a'hová könnyen
ki-kaphaíTanak a' ízárazra, De minek előtte a fzárazra ki-botsátaná őket az ember, háromfzor 3s négyfzer-is vifzfza kell őket a3 vízbe hajtani. Ek-kor ofztán alkalmasént meg-tifztúl a' gyapjok. A' ferefztés után vagy fzáraz gyepen, vagy fzellos iftálló-ba jó fekvésre kell őket botsátani, míg gyapjók annyira m g-fzikkad ,
I 4 hogy
hogy nyirni lehet. Mire kelljen pe-dig a* nyirés közben vigyázni, ar-ról a' tanúltt Mezei Gazdában töb-bet lehet látni.
Mitsodás 25. Mikor a' nyári legelő I5rk,mg- Mezöböl már hamar ki-kopik a' juh, mitsodáfo'a mell}^ igen September kÖZepe'táj-kat nem ?ján fzokott lenni: ekkor ofztán
el-jött az ideje, hogy a' Mezei Gazda a' maga juhait gondofan meg-visgál-ja 's meg-tsirkdlmeg-visgál-ja, mellyek érdeme-fek a' Téli takarmányra, 's mellye-ket hadjon a' jövö tavafzra. Azo-kat a' mellyek friilék és elevenek, jól meg-jegyezze, hafonloképen azo-kat a' mellyeknek lafsú és nápéfz já-ráfok vagyon: továbbá azokat, a3 mellyek néha néha köhögnek; vagy tavaízfzal a nyirés előtt gyapjakat nagyon hullatják; ismét azokat, mel-lyeknek fzemekben femrni veres e-retskék nintsenek; ellenben pedig a fzemek végeiben sürü tsipák, vagy egyéb aránt-is gj^akorta nehézségek vágynák, kiváltképen pedig azokat, a' mellyeknek vaftag ketske fzörü gyamok vagyon.
26. Az illyen rofz-féle ju-hokat, mind ki-jegyezze a' Gazda, és a' jó féléktől el-válafzfza, és
mi-vel
3 7
vei mind a' juhok, mind az Öriik a' tarlón leg-jobban fel-hiznak; azon igyekezzen, hogy ezeken elébb ad-hafíon, mert nem méltók, hogy a' téli takarmányt reájok vefztegeíTe az ember. Ide tartoznak még azok a' jerke juhok-is, a' mellyek már öt vagy hat bárányt-is eriettek, és hét Efztendösöknél vénebbek, valamint az ollyan kofok-is, a' mellyek 4.
Efztendeig fzólgálták a' nyájját, és az ollyan őrük, mellyek már fogat-lanok és vénülnek. A z illyenek mind ki-muftrálni, vagy a5 juháfzok nyelve fzerént, ki-fzaggatni valók.
§. 27. Mikor az idö igen ned- A'ne w ves, akkor nem lapájos mezőn, ha-jSoi»»k.
nem oldalas fzáraz halmokon kell a' juhokat legeltetni. Ha pedig illyen a' határon nem találtatnék: inkákb iftállóba kell őket hajtani. Mert -i nedves idö, nedves fzél, és a* ned-ves helyen termett fú, tsalhatat-lanúl betegséget okoznak a' juhok' nak. Hafonloképen télen, mikor nagyon vaftag a' hó, az iftállóból
ki-nem kell őket erefzteni. Ha pe-dig közel ollyas birtzes erdők vol-nának, mellyekben fok apró bok-rok , kiváltképen pedig fok vad
tzi-I 5 prus
prus és gyalog fenyő-bokrok talál-tatnak ; már az illyen helyeken tél-ben-is lehet egynéhány óráig legel-tetni a juhokat,
§« 28. Különös iMHókat kell a'
v«3
mar-juhoknak kéfziteni, Es fok Mezei S-kei?" Gazdák helytelenül fzokták, a ju-tvfwK hókat a fzarvas marhákkal egy ittál-lóba rekefzteni. Ezzel ugyan a' baromnak mind alomját, mind ta-karmánnyát akaiják kéméllni, mivel azt gondolják, hogy azzal, a* mit a' marha a5 jáfzolból és a' rátsból ki "hullat, egy kis, nyáj mindenkor bé-éri, De az illyen rofzfzúl ren-deltt Gazdaságban több kár vagyon, mint hafzon. Mert nagyobb réfze a5 nyájnak télen által el-éhezik, vagy a5 sürü *s vaítag gőznek párája, és rekedt melegsége miatt meg-fal , vagy pedig a' marha meg - ta-podja, 's talám meg-is öli. A ' mar-ha-is pedig a' juh-gözét nem fzereti,.
és egéfségtelen nékie.
§. 29. Én ezeket egyedül tsak a' hazabéli Parafzt-Qazdák kedvek-ért íróm, a' kik a' juh - tartáft fel-akarják magok között állítani. A ' nagy juháfzatokról, és a' juh - iííál-ióknak helyeiről, \ azoknak mind
139 külső mind belső réfzeikröl, derék iráfok vágynák. Ulyenek kiváltké-pen Haftfer Uramnak a' juh-tenyéfz-tetésröl, és ahoz tartozó dolgokról való gyönyörűséges könyve. Ha-fonlatos ehez Geudebrucknak a' ju-hokról és juháfzatról váló oktatáfa.
A' tanúltt Mezei Gazdában - is fok hafznos és drága oktatáfok vágynák a5 juh iftállókról, mellyeket mind
A' tanúltt Mezei Gazdában - is fok hafznos és drága oktatáfok vágynák a5 juh iftállókról, mellyeket mind