Sok-féle módon fzokták ^ még a' két-féle tsemetéket, vagy

ágakat egy másba oltani: de az itt nálunk nem igen vagyon fzokásba.

Tsapra fzokták oltani, midőn két egyenlő vaftagságú tsemetét egy-másba oltanak, a5 melly igy efik-meg : az alsót, vagy vad tseme-tét, a' mellyben oltani akarnak, de-rékba olly magaffan, a' mint tetfzik, el-vágják, és azután alolról fel-felé két liüvelyknyire túl - felöl háránté-kofan a' héjjá erányába fel-metfzik, hogy az a metfzés hafonló légyen a fiphoz. Hafonlóképen tselekefz-nek a* máfik tsemetével-is, mel-lyet abban akarnak óltani. Mind a5

két hárántékofan le-faragett tseme-tét, t.i. mind az öltőt, mind cf.bé-óltottat fzoroían egy-raáshoz

foglal-jak ; a' midőn reá kell vigyázni, hogy mind a kettő héjjának fzéle egy máit érje, és fzorofan egymás-hoz feküdjön. Ennek utánna a' fe-bet, vagij vágáji oltó - viafzfzal be-kell kenni, és mind alól, mind fel-lyül valami váfzon rongyai eröífen bé-kötni, és egy póznát vagy karót mellé Verni, hogy a' ízéi ki-rie tör-je, vagy más egyéb kárt ne tegyen

benne; és míg öfzve nem forrad tsak úgy hagyni.

E S S1. *3. Szoktak még hajtás által-ai óicam?is oltani, midőn a5 fzeiid gyümölts

iának ágát más vad fa' derekába hajtják. A7 melly így eíik-meg: a'

vad fat vágd-el derekába olly ma-gaílan , a1 mint a' fzeiid fa ágnak magafsága kívánja , hogy la/Tanként reá leheífen hajtani. Azután hafitsd-meg a5 vad fát azon módon, mint-ha oltó ágat akarnál belé- tenni.

Továbbá a' hajtani való fzeiid ágát, mind fzintén az óltó ágát, mesd-bé, de tsak félig ám , hpgy abban az Anya fából a' nedvefség fzaba-don foroghaíTon, vagy belé Jzivdrog-hajfon. Ekkor ofztán az ágnak he-gyét vágd-bé , és azt a' bé-vágott téfzét; botsásd úgy belé a' vad

fá-^ nak

nak hafadékjába, hogy a' héjjá min-den felöl bé-lepje, annakutánna óltó-Viafzfzal kösd-bé. Mikor ofztán mind a vad fa, vagy töke, mind pe-dig az ág eléggé ofzve forradtak, akkor vágd-el az ágát a' fórradásá-nál épen, és válafzd - el az Anya-fájától. E z a' hajtáíTal való óltás leg-alkalmatofabban esnék , ha vagy a vad fa, vagy a fzeiid fa, a' meliy-nek ágát amabba akarod oltani, va-lami edénybe, vagy kádba vólna ül-tetve, hogy úgy bánhatna az em-ber véle, 's úgy forgathatná, vala-mint akarná. A* több meíierségei az oltásnak, mint a' fúrás, 's az á-gaknak abba való által húzáía, és belé neveléfe, a' Sipra való oltás, és ezekhez hafonlók femmit nem érnek, és inkább tsak elme' futtatásra, mint valóságos Gazdaságra valók.

§. 14. Mind a' közöi^éges, mindMmJea 1 c . t 1_ v/* tokebe pedig a izemre, tsapra, es najta l azon egf*

fal való oltárt, a5 vad fával v a g t ^ f f -tökével egy nemű Fából kell tenni, M^t«.

és a5 terméfzet rendit meg-1keilnu

tartani, mikor a' rofzfzabb tökébe jobb-féle ágát akarunk oltani.

Ugyan-is az a' nyughatatlan vágyako-dás, melly fzerént valaki ugyan

$ azon

194

azon egy fáról fok - féle gyümölcsöt kívánna fzakafztani, merö azon hí-jában valóság; mert egy s két efz-tendö alatt az illyeii külömbb-kü-lömbbféle gyümöltsel bé-oltott fa el-véfz, és az a' hafzontalan gondof-ság-is tserbe marad. Ha azért a' gyümölts fádat meg-akarod javíta-ni , hogy jobb - féle gyiimöltsöt te-remjen., ugyan azon nemű ágakat ólts belé, ha azt kívánod, hogy a*

gyümölts fád tartós légyen. Söt ezen kivül héjját, nedvefségét, ne-velkedésének idejét, erejét, és nagy-ságát, mint oltó, mind a' bé-olta-ni való fádnak jól meg-visgáld, mert külömbben az oltásod el-véfz.

§. 15. A z alma - ágát igen jó ugyan, és kömben lehet birs-alma fába oltani : de idővel ofztán 6. 's Efztendöre az oltó ág ízemláto-máft vaftagábban fog nőni, mint a töke. A ' melly ezután kevefet vaftagodhatik, mivel a' nedvefséget mind az alma-ágba kell bocsátania, 's magának kevefet hagyhat; és igy mind a* kettő el-tsenevéfzik 's végre ki-is véfz. Hafonlóan jár az ember a' körtvély ággal-is, a5 mellyet birs-almába ólt. A ' nofzpolyának - is

ha-

fon-foníó forsa vagyon, ha galagonyába oltják. Több példákat-is lehetne ezeken kivül elöl-hozni, a* mellyeket r tapafztalás bizonyít, ha ízükséges volna.

§, 16. A z óltó flaftromot, vagy az <si«s az úgy nevezett óltó viafzfzat •>

kéfzitésé-mellyel a5 moít le-irtt óltas' nemei-rS1 -ben élnek, igy kéfzitsd: Végy ol-vafztott viafzfzat, fzurkot, Terpen-tin-Olajt, sárt, vagy agyagot, és hafonló mennyiségű frifs tehén ga-néjt. A ' három első rendbélieket egy lábasba pár-fzénen olvafzd-meg, vesd belé az agyagot és tehén ga-néjt , 's keverd öfzve véle, és mind addig kavargasd, míg vaftag kenöt-tsé avagy'sirrd nem válik. A' tifz-ta viafzfzat, fzurkot és Terpentint a darás, here, és méh felette dong-ják, a5 fáról le-fzedik, és magok odújokba el-hordják, 's a' febet pufz-tán hadják.

§. 17. A ' bé-oltott fákat az os-Mikor kólából, vagy tavafzfzal, míg >a' nedvefség bennek meg-nem újjúl vagy öfzfzel, midőn a' leveleket"1' el-húllatták, kell a* gyümöltsös Kért-be vagy ßigetsKért-be által-ültetni. De még-is jobb, ha mindenkor tsak

öCz-M 2

re

re hagyják az illyen által palántáláft.

Mert ugyan-is a' gyökereknek elég idejek marad télen által, hogy ma-gokat a' Földben illendően ki-ter-jefzthefsék, és a.' földel egyesülheHe-nek, hogy ofztán taváfzfzal annyi-val elébb ki - fakadhailanak, és mi-nekelőtte új ágakat vernének, el-ne nyomorodjanak.

§. 18. De a' nagy élö fákat tél-ben kell által palántálni , és földe-ilöl együtt kell a' Földből fel-ven-ni. Hogy kellefen pedig ezt véghez vinni, és kiváltképen miképen kell-jen a' gyümölts fákkal bánni, azo-kat irtani, és a5 ki-irtott fákat Pén-zé tenni, vagy házi fzükségre for-dítani? ezekről bőven irtain a' fok-fzor emiitett Auftriai Mezei és Házi Gazdasági Kalendáriumomban, a' mellyre itten a' Parafzt Ifjaknak Gazdasági Tanítóit igazitani elégnek tartom.

HAR-H A R M A D I K S Z A K A S Z . zf Vad vagy Erdei Fáknak

neve-léséről. . ..:,:

A/f.inekutánna mindeneket, ' vala- £ I f i niellyek a' gyümölts íak körül fáknak m-fzükségeíék, elöl-adtuk : nem léfzen ^'Lv, hafzontalan a' Parafzt Gazda-embert*!-«<&»-a' Vad, vagy Erdei fákkal-is, t. i.m' a? mellyek épületre, vagy tűzre va-lók , meg-esmérkedtetni. Mert a' napról napra öregbedö fa-fzükség, és annak azzal együtt nevelkedő drágasága erre hiv minden Gazda-ember t. Majd minden Parafzt Gaz-dának vágynák a' maga tulajdon Föld-jei között üres vagy Pufzta helyei, mellyeket minden Mezei és Kerti vetemény inek meg - tsonkúláfa nél-kül, tűzi fáknak való tsemetékkel be-ültethetne, s bé-is kellene ültet-ni; de egyedül az áll ellent, hogy a' módját nem tudja.

§. 2. Erre a végre leg-alkalma-tofabbak volnának ugyan az Erdő tsöfzök, és Erdei Vadáfz-Emberek, a' minémüek majd minden Erdős faluban találkoznak, a' kik a

Pa-N 3

rnfzt-9 8

rafzt-Gazda-Embert leg-jobban meg-taníthatnak arra, mitsoda féle tse-meték, vagy fák ültetésére volna jó ez vagy amaz Földje. De ezeknek az embereknek minden efzek ked-vek még eddig tsak a' vadak kerge-téfe, koránt fem pedig az Erdők körül való fzorgalmatofság vólt, t. i.

hogy nevelhetnék és fzaporithatnák az olly felette fziikséges tűzre és épületre való fákat.- Mindazáltal re-ménylem, hogy ennek az hazának ártalmas henyeségnek, a' moífan di-tsöségefen Uralkodó Felségnek Fold Népe eránt való gondoskodáfa ma-holnap nyakát fzakafztja.

§. 3. Addig - is pedig, mig ez lenne , fzükségesnek tartom, hogy itten mint-egy toldalékul egy kis rövid oktatáft tégyek, és tsak azt ha-tározzam-meg, hogy mitsodás Föld mellyik nemét fzereti inkább azok-nak a5 fáknak, mellyekböl a' Parafzt Gazda-ember maga Házát tűzi fá-S b í í s t a r t h a t t y a . A tölgy-fa, mint

miképen a 1111 Erdeinkben a fáknak Királ-föigyit H'a, majd minden-féle Földet fzeret, aitetni ? tsak épen egyedül a'Homokos vagy

fövenyes, és követses Földet n£m fzenvedi. Hogy pedig ez a fa annál

in-inkább fel-nevelkedheíTen, fzükség, hogy a' Parafzt Gazda azt a' Földét, a' hová ÜZ illyen tsemetéket ültet-te, elsö és máfodik Efztendöben zap-bal vagy tatárkával bé- velfe; mert ezen hirtelenfel-növö vetélek között a' rekkenő hévségekben, mindenkor árnyékban és hivesben maradnak.

Harmadik efztendöbe ofztán erre a' mefterségre nints fziikség. De azo-kat a* Darab-földeket, mellyek illyen Erdei fök' tsemetéivel bé- vágynák ültetve , mindenféle Marha-Legelés-töl meg-kell óltalmazni.

4. A5 Bik-fa leg-inkább/ fzere- á- ku , ti azlfzapos, vagy lágy agyagos Föl-iJ£«?

det, ámbár a' homokos és követsWJ^

Főidtől fem irtózik. A' kemény í!!?int* agyagos Földben pedig , ha más

te-le Földel belől meg-ete-legyedett, a*

Bik-fa ifzonyú magafságra és vas-tagságra nevelkedik. A ' nyir - fának minden féle Föld jó; mert tapafztal-ni lehet, hogy ez a' fa még a' íiva-tag Homok nalmokon-is, és fzinte úgy a' mélly völgyekben, kiváltké-pen a' Folyó-Vizek mellett bőven te-rem. A* Hárs-fát majd minden fa-luba ültetik; mellyre nézve a' nél-kiil-is tudhatja a' l5arafzt Gazda -

em-N 4 ber,

200

ber, mitsoda Földet fzeret íep-in-kább.

§. 5. A ' Jegenye, Körös, Szil, Juhar, vagy 'jávor, a' fejér és fe-kete nyár, füz, rekettye, és éger fák nedves Földet kívánnak. Mert az illyen Földbe felette hamar fel-nevelkednek, más Földbe pedig fo-káig tsak nyavalyognak, ys tsene-véfznek, és növésnek nem vefzik.

magokat.

1' fáknak § . 6. Az úgy nevezet töviíTes tSöT' vagy fekete fakón, melltjeknek

leve-leik helyett vékony fzúrbs töviffeik vágynák, éltetnek azok, mellyek izurkot teremnek. Ezek a' föve-nyes, követses, vagy fzáraz Földet kedvellik: mindazáltal a veres fe-nyő-fa a' nedves Földben-is fzinte olly derekafon gyarapodik.

7. Ezt a' véget pedig igen könnyen el-éri a' Mezei Gazda-em-ber, mihelyt a' marha-járó Földek vagy puj'zták-isa mint az igyeke-zet vagyon r fel-ofztattnak; mert a meg-lévén, kétség kívül úntig ele-gedendö Földje léfzen, a' mellvben, ha ugyan nem reftelkedik, vagy egy, vagy más nemű Erdei-fakat minden bizonnyal palántálhat. így ofztán

egy

2 0 1

egy fzorgalmatos Paraízt Gazdának egéfz Gazdasága nem ér-é-fel egy kis Nemefi jófzággaí, ha a' maga tulajdon Földéből Szántó-Földet, ka-fzállót, kertet, és fzölö-hegyet, és utóllyára erdöt-is tsinálhat?