TIZEDIK RÉSZ

E L S Ő

S Z A K A S Z ,

A" Szóló • Hegyekről.

§. 1.

A

* Gazdaságnak ezen hafznos ré-fzéröl, a" mellyel ezen munkáts-kámat- bé-rekefztem, fokkal többet-is lehetne irni , mint én ide alább irok. De úgy reménylem, hogy a' mi hijjánofság abban léfzen, azt a-maz jutalmat ígérő munka , melly

i770dik Efztendöben ujjolas kí- a-dattatotc, és annak esmére itefsé való tétele egéfzlen ki-fogja potolni. Melly munkában er vagyon fel-téve: „ Hogy

„ Ieheffen az Auftriában már réfz

„ fzerént romlásra jutott fzölö -

mi-„ veiért, a' fzölö-hegyek fekvését,

„ és Földjét előre fzorofan meg-vis-N 5 „

gál-202

„ gálván, leg-jobb móddal ismét jó

„ lábra állítani, és u leg-jobb-féle

„ fzölö - vefzfzöket, a' ízántásuak ,, és marha-tartásnak

megtsököné„ fe nélkül, mennél inkább palán

-„ tálni és fzaporitani. 's a* t. ?

§. 2. Mellvekhez ezek a kérdelek vágynák ragafztva: „ Mi az oka, hogy

„ a' leg-jobb hegyeken lévő ízölök

„ többnyire el-parlagofodtak, és

ár-„ rok olly temetefen alá ment? és

„ miből fzármazik ez a' kár, a*

ka-„ pásnak refttségéböl-é , vagy a

„ meg-rögzött bál vélekedéíekböl

„ (praejudiciumokból) vagy pedig

„ máftól egyébtől ? Mi módon

le-„ heífen ezt a* két kárt el-forditani,

„ és el-kerülni ? Valiyon ártalmas-ó

„ a' fzölö - hegyeknek a' más-féle

„ Palántáknak bővebb termefztéíe,

„ a melly ezen Tartományba

an-„ nyira lábra kapott, mint feni a'

„ fzölö ültetés , avagy nem ?

Mí-„ tsoda nemű fzölö-vefzfzöket

leg-„ hafznofabb ültetni ? A ' muílnak

„ jó el - kéfzülésére nem lehetne-é

„ valami különös hafznos módot

ta-„ lálni ? és utóljára , valiyon nem

„ leg-jobb vólna-é, ha az ollyan

„ Földes Urak, a' kiknek

jófzága-„

ik-2©3

„ ikban, fzölö - hegyek vágynák,

„ és a' Birák, vagy

Hegy-„ Gazdák, mindezekről egy

közön-„ séges és minden fzölö-hegyekre

„ ki-terjedö munkát írnának.

§. 3. Mivel azért bizonyofan re-ményiem, hogy ezekre jutalmat Ígé-rő kéruéfekre, azok, a'kik a'fzölö-mívelésnek mefterségét fundamento-mofan értik , olly hafznofan meg-fognak felelni,hogy ofztán ebbe a'réfz-be több oktatásra femm i fzükség nem léfzen: annak okáért énis itten elég -nek tartom, ha a' fzölö munkáról és aZzal való bánásról tsak egy ke-vefet fzóllok, és a' többi eránt a'

Mezei Gazda-ember az emiitett ju-talmat ígérő kérd élekre lejendö fe-leletekre igazítom.

4. Tsak ebből a' fzóból Sző- ^ A-JSIB T.Ö H E G Y , már eléggé világofan ^{magas £3} meg - tetfzik , hogy a'fzölöt n e m £ ^ a' fik Földön , a hol az ekével-tó r«

is lehet dolgozni, hanem hátas ésfetu

magas helyeken, halmokon, vagy dombokon, és hegyeken kell ül-tetni. Mert a fzölönek minden munkáját kézi-efzközökkel keli vég-hez vinni, és a'fzölönek terméfze- ^

te-is

te-is azt kívánja, hogy hátas és fel-emelkedett fekvéfe légyen.

di^N«"fik 5- A ' fik helyen fekvő fzo-f'ői itt.¹ⁱ lök fokkal inkább ki-vágynák tétet-tetve a' nedvefségnek , dérnek, és tőbb viszontagságoknak, a" méllyék mind a' tökének, mind a' fzölönek ártalmafok, mint az ollyan fzölök, a⁵ m el Ivek fel-emelkedett helyeken, vagy heg3^reken, fekiifznek. Mert a' köd, és Föld' gözölgéfei, mellyek tavafzfzal, kivált Májusba a' Föld fzine felett ki-terjednek, és nehéz voltok miatt a' Levegő-Égbe fel-nem fzálIhatnak, az alatfon fekvésű fzölök' gyenge jövéfeiket és leve-leiket meg-efik ; a hideg éfzaki fzél pedig ezeket a' vékony nedvefsége-ket Nap fel-költte táján meg - fagy-ialja. És e'inár az, a' mit mi ofz-tán dérnek nevezünk, a* mellyet ab-ban az Efztendöben , söt gyakran tovább-iS a' fzölök tö vek meg - fmle-nek. De még a boris az iilyen a-latson fekvésű fzöiöknek lágy, és hamar meg-romlik.

Hoi « 6. A ' hegynek, a mellyet fzö- ^N űk«ni^ke? lő vei bé-akarunk rakni, ollyan fek-feöiöt. vésiinek kell lenni, hogy egyik

olda-la Délre és Nap-ny úgotra, máfik pe-dig

^ ^ 205

dig Nap-keletre és éfzakára dűljön.

Ezt az utólfobb oldalát, úgy a' te-tejét is a' hegynek bé-lehetne leve-letlen vagy fzurkot termo fákkal ül-tetni, hogy a kemény fzelek ben-nek meg-ütközzeben-nek, és a' hegyen kár nélkül által meheífenek. A*

leveles Fáknak igen erös gözöl-géfeik vágynák, és ködöt botsáta-nak , a' melly mikor le - fzáll, a' gyenge jövéfeket meg-éfi, és a' hi-deg éjcfzakán, a' mint fellyebb meg-jegyzettem, dérré válik. Hafonló

kárt tefznek, a' közel lévő tavak, vizenyős és motsáros helyek-is.

/ §. 7. Minek előtte a3 fzölö - vefz- ¿ í f j f fzöket el-rakná a' Parafzt Gazda-em-19 ¿CbV-ber: fzükség hogy voltaképen meg-^sése1, visgálja a' Földet, vallyon meg-va-gyon-é más Földekkel annyira ele-gyedve , a mennyire a' fzölönek ha-fzonnal való mivelésére meg-kiván-tatik. A ' lágy Földbe ugyan kedves izü és fzelid bor terem, de a³ melly mindenkor , gyengén vagy lágyan marad, a' kemény Földben pedig ke-mény és erös bor terem. De ha vagy egyik vagy máfik Föld málTai öfzve nem elegyittetik, az igen lágy Földnek bora ugyan ízetlen, a'

fe-lette

206 ^ ^

lette kemény Földnek pedig fojtos és favanyú léfzen.

§. 8. A z elegyiteni való Földet pedig igy keresheti ki az ember;

ha valami kinn-álló kősziklához kö-zel fzéles vermet ás, és a' köfziklát emelő-efzközökkel vagy héberekkel abba belé süllyefzti. Á z illyen ki-áfott Földnek egy réfzét ofztán a¹ köfzikla' helyének bé - töltésére, a' többit pedig a' fzölö Földjének ineg-elepitésére fordittya. Fel-téfzem én itt azt, hogy a* Fold, a'mellyet fzölöVel be-akar valaki rakni, nem köfziklás, a' melly a' nélkül-is nem fzölönek való. De ha ollyan a' melly lágy, vagy porhdnijos l?ö vet te-rem , a' mellyet könnyen fzéllyel le-het verni, már az illyen mind a' tö-kére , mind a' borra nézve, annyi-val alkalmatofabb volna.

?rofZfZdl Mivel a5 bort a' Földnek

f z ölöt tennéfzetiböl a' mellyben termett,

¡ehet meg-esmérnii azért a' Mezei-Gazda-ember tsak egy közei lévő fzölö-hegyet fzemléljen jól-meg, a⁵ melly j^en jó miiben vagyon, és an-nak Földje, azzal a' Földel, a' mel-lyet fzölö vei bé-akar rakni, egy for-ma, hogy ki - tan úíhaiía, mennyire

egyez-gs^^eg 207 egyeznek-meg a' két Földnek belső réfzei egy - máífal. Hafonló

vigyá-záífal légyen a' Mezei Gazda az il- KÍ^

lyen ízölo-hegyeken lévő tökékre,lcsat aft* hogy meg-tudhalía, mitsoda féle

fzö-lö-vefzfzök kövérebbek rajtok, és legjobb féle fzölöt teremnek.

§. 10. Au Áriában a' fejér bort inkább kedveilik , mint a' verefet.

Mert amaz.tartófabb,.és a' bor vá-sárlók-is inkább kapnak rajta; ámbár a' veres bort fem lehet ülendő di-tséretitöl és betsitöl meg - fofztani.

Szabad akarattyától függ a' Mezei Gazdának, mitsoda féle fzölö - vefz-fzökkel rakja-bé a' maga fzölönek fzántt hegyét; tsak hogyha mint elébb meg-jegyzém, a' két-fele vefz-fzök között a' leg-jobbat válafzfza.

Meg-válafzthatja pedig, ha meg - ta-milja elsőben , mellyek a' jó - féle Vefzfzök, és azokat maga kerefi-ki , nem pedig idegen és béres fzölö-kapás emberekkel kereíteti. Mert az illyenek elégnek tartják , ha a' vefzfzöknek reájok bizatott fzámát meg-fzerzik, és kevefet gondolnak véle,, ha az illyen vefzfzök jó-féle fzölöt teremnek-é, vagy rofzfz fé-lét.

11.

208

a- fekete® §. ír. Nem tanátsos a' mi fzö-'lö mivefeink' nagyobb réfzének fzo-tás, Ha- káfokat követni, a' kik a 2 el - rakni

módja a* való vefzfzöket , mellyéknek 2?.

kíimC Lábnyi hofzízúságok fzokott lenni, vermetskékbe, vízzel együtt tso-monként el-dugják, hogy azokban a ízeinek gyökereket verjenek ma-goknak, a' minemű vefzfzöket ofz-tán fekete porhajafoknak neveznek.

A ' homlitás-is hafonlóképen kevefet ér; sót a' fzölö rakásnak ezen két módját tellyefséggel meg-kell vetni.

§. 12. Ugyan-is azok a' fzölo-vefzfzök, mellyeket vermetskékbe vízzel együtt el-dugnak, eröfzakos, lágy, és vizes bojtoknál vagy gyö-kereknél egyebet nem nevelhetnek.

Már ha az illyen vefzfzök újra el-rakattatnak, kétség kívül fokkal e-rötelenebbek léfznek , mint feni a' Földbe bé-nöhetnének, és magokat azzal egyefithetnék. És így tsak Efsö ne légyen egy darabig tavafz-fzal a'vefzfzo rakáskor; majdnem egyéb lefzfz a' vége, hanem hogy felének, az illyen iijjonnan el-rakott vefzfzoknek eí-kell vefzni, és így a5 pénz, idö, és munka füftbe men-nek.

%

^13.

13, Nem kevésbé ártalmas a' Mezei Gazda-embernek a* homlitás."

Mert az a' képzeltt Gazdaság vagy tar karékojsdg, a' mellyet ö abban kép-zel lenni, tsak épen felére terjed-ki a' vefzfzoknek, mivel az illyen vefz-fzoknek való vermetskék olly távol esnek egy máitól, hogy minden ket-tő között egy egy üres hely marad.

Midőn már az iliyen újjonnan el-ra-kott vefzfzök, három 's gyakran még elöfzör négy eiztendö múlva e-léggé meggyökereztek, és az él-ra-kásra alkalmatos fát vertek magok-nak ; ekkor ofztán az üres helyeken fzinte ollyan vermeket tsinálnak, mint elöfzfzör, és a'Fiatal fzölö-tö-veket, vefzfzejekkel együtt beléjek által dütik, el-válafztják egy máitól, és rendel el-rakják, 5s a' vermets-kékből ki-áfott Földel bé-takarják, hogy azok a' tőkék, mellyeket ez után vernek magoknak meg- örököd-heflenek , *s meg - nöhejfének. A z Anya tökén pedig tsak egy vefz-fzöt, és ritkán fzokták kettőt hagy-ni , a' meilyböl hafonlóképen állan-dó tökének vagy örökségnek kell lenni.

O §. 14.

210 ^ ^

§. 14. Ezekből azért látni való , hogy az ollyan fzölö-hegyet , a' mellyet homlitáflal raknak - bé , 3.

vagy 4. Efztendö múlva, a' midőn már a' termésről reménységet nyúj-tott , ismét új vefzfzökkel kell e-géfzlen bé-iiltetni, a' melíyek meg-annyi idővel későbben fognak terem-ni , és igy leg-alább két s több Efz-tendö-is el-véfz.

vffeíö518 Hogy azért ezen károk, oskoil mellyek a' takarékofság rofzfzúl va-a^kmk értésének gyümöltsei, el-távoztat-vóiírses » és a z új fzölö - hegyek mindjárt az első bé-ültetéskor eíege-dendö veres vefzfzökkel bé-rakattat->

taílanak; erre nézve fzükség volna a' Mezei Gazda - embernek egy fzölö-vefzfzö Oskolát, vagy veres vejzjzö ágyakat kertében, vagy valami bé-keritett helyen, mindenkor kéfzen tartani. A holott a'jó-féle vefzfzö-ket öfzfzel, különöfen arra kéfzi-tett vermekben 1?. lábnyi mélység-re , és egy arafznyira távol egy más-tól el-keílene rakni, a' hol ofztán a' jövő tavafzfzal , és nyároii, ha fzárazság lenne, öntözéliél kellene őket fegiteni. Mellyböl könnyű által látni, hogy azok a' gyökerek,

mel-^ mel-^ 211 lyek terméfzet fzerént formáltatnak

a' Földben, véghetetlenül tartófabbak azoknál, a mellyek a* vermekben vizzel és nedvefség által eröfzakefan verik-ki magokat. És minden Gaz-daságban magát gyakorlott ember eb-ből meg-esmérheti, hogy az új fzölö-hegyeknek palántálására, fem a' fe-kete porhajaft, fem az homlitáft nem lehet javafolni; hanem ezek helyet valóságos veres vefzfzö Oskolát Vagi) ágijakat kell tartani.

§. 16. A* fzölö-vefzfzöket akár HoSy i5

új fzölö - hegyek tsinálására akár ^Tl°ma

régi tökéknek meg*javítására for-^°k"

dittva az ember, leg - bátorságofabb ' öfzfzel rakni, és ezt a' munkát mind

addig lehet gyakorolni, valameddig a' Föld fagy nélkül miveltethetik. Az új vefzfzöket puha Földbe kell ül-tetni, hogy azok a' gyökerek, mel-lyeket magoknak alól vernek, min-den akadály nélkül bé-nöhefíenek a5

Földbe. Annak okáért a* vermeket leg-alább két lábnyi mélységre kell vájni ; de a' vefzfzöket 1*. lábnyi mélységre 's 24. lábnyi fzélefségre, még pedig fórjába kell a' hegyen kerefztbe el-raknl. Ha a Föld egy könyöknyi magafságra fekfzik a5

gyo-O a

ke-kereken, igy jói -meg-rothadtt kö-vér trágyával kell a⁵ Földet bé-hin-teni , és azt megint a' veremből ki-áfott Földel bé-kell teriteni. E z pe-dig magában - is világos , hogy a' gyökerek a' leg-jobb féle földet ki-vánnyák, a' foványabbat pedig el-keli rólok háritani.

§. 17. A⁵ vefzfzöknek foton-ként való el-rakásának igén fok-féle hafznai, és könnyebbségei vágynák.

Mert a' tökéket elöSzSzör jobban és könnyebben lehet mi vélni. A ' Szölö fürtök továbbá nem olly kön-nyen verödnek-le ; de még a' ka-rókban-is a' mivelés közben keveSebb kár efik; söt a' Levegö-Ég-is fok-kal Szabadabban hozzá férkezhetik a*

tökékhez, és a' Nap-is hafonló e-rövel dolgozhatik bennek.

§. 18. Mitsoda móddal keüeűen, továbbá az új fzölö-hegyeket fórjába fzölö vei bé-rakni: ebben Au Mának azok a' fzölö - hegyei, mellyek a'

Dunának Déli mellyékén, vagy abban a' birtzben feküfznek, mellyet Unter-manhartzbergnek neveznek, fok Szö-lös Tartományoknak muftráúl lehet-nek. Mert azoknak fórjai, baráz-dái , és tövei olly fzépek, és

egyen-lők,

lök, hogy leg-kiíTebb hibát fem lehet bennek találni: ellenben pedig a5 Duná-nak éfzakimellyékein, a' BétsiBir-tzeknek azon a réfzén, mellyet Un-tervienervaldnak neveznek, még fok rendetlenségeket lehet látni a" fzö-lö-hegyekben. Mert ezen jó-féle hegyeknek többnyire majd minden réfzeiben , a' fzölö tövek minden rend nélkül Szerte Széllyel vágynák palántálva.,

§. 19. És ez a' Szembe tünö kü-lömbbség könnyen Származhatik va-lami régi meg-rögzött Szokásból, és talám a' Dunántúl gyakoroltatni Szokott Szölö mivelés találóji, nem a leg-jobban értettek a' Szülőhöz;

a'midőn ellenben a' Dunán innét va-ló Szölö miveléft valami tanúltt és próbáltt ember állithatta-fel. A ' Pa-rafzt-ember Soha Se távozik meSzSze a' maga honnyától és Földjétől: de ha el-távoznék-is , mindazáltal ké-jfzebb volna az ö ParaSzti böltselke-déséböl Származó bal vélekedését , mindenkor el-vinni, Yvifzfza hozni magával, mint Sem Gazdaságának valami meg-jobbításáról gondolkoz-na : hanem ez az egy még-is

fzoká-O 3 Sa,

214

fa, hogy ha valaminek hafznát fzem látomáíl tapafztallya, azt ofztán fze-reti ki-majmolni.

M Á S O D I K , S Z A K A S Z .

In document OMgKDK ZS9U (Pldal 114-121)