A z igás és fejős Marha
tem-jéfztetésérol.
§. I.
E
zen nevezet alatt értetik minden-féle fzelid hafznos barom, a' mellyet a' Parafzt Gazda-ember akár fzántásra, és más egyéb igás dologra, akár házi fzükségre, Fabrikákhoz és más egyéb hafzonra fordít, hogy az által mind jövedelmét fzaporitsa, 's mind maga forsát és állapotját meg-javítsa.S. 2.
io8
.v faid- §. 2. & mezei Gazdaságra fzük-nyísé?-"' séges barmok tulajdonképen a' ló és írnaimíi ökör. A ' háznál fzükséges oktalan Stnit^ állatok, a mellyeknek a' föld-mi ve-Sámfc léíl trágya által fegiteni kell, a' te-hén, juh, fertés, lúd, tyúk, galamb 's több ezekhez hafonlók. Annak-okáért a' Parafzt Gazda-embernek, fziikség marhájának fzamát, földjei-nek mennyiségéhez, azoknak fek-véfekhez, és a fzerént, mennyi trágyát kivannak, kiváltképen pedig a' takarmányhoz alkalmaztatni.
Hoi ken §. 3. Ha a' határ köves, és a' fzántó-föld követses vagy fövenyes, von faítj-jobb lovon fzántani; mert az ökör körmét el-rontja a kö, úgy hogy a' munkára gyakorta alkalmatlan léfzen.
De ha a' föld ifzapos, vagy agyagos, és igy kemény terméfzetü: akkor ökrön jobb fzántani; mert az ökör tovább győzi, és nem ollyan ha-mar áll-el, mint a* ló. Ezen-is pe-dig nem lehet hamarébb fzántani mint az ökrön, ámbár az ökör fok-kal lafsúbb. Mindazáltal a' ló - tar-taft még-is hafznofabbnak tartom, az akár közel, akár mefzfze való fze-kerezésre nézve. Ha pedig a' Gaz-dának elegedendö takarmánnya
va-gyon,
1 0 9
gyon ? két-féle igás barmot, úgy mint mind lovat mind ökröt tarthat egy-fzer 's mind, mert ez fzükséges a' fzántó-földeknek trágyával való mér-sékléfekre.
4 . A'ló bizonytalan arrára, ke- Az íikSr
vés ideig való tartófságára, és tirá-^ónl ga eleségére nézve mindenkor
ká-rofabb a' Parafzt-Embernek az ö-körnél. Mert a* lónak árra tsak as lábától függ, a' melly ha el-romlik, femmi hafznát nem lehet venni, 9s azután fenki meg-nem vefzi. Ellen-ben ha az ökörnek mind a' mégy lába el-romlana-is, mindazonáltal a' háznál még-is lehet nékie hafznát venni, és igy tsak ugyan meg-ma-rad az árra.
5. De azomban a* ló, mind a' lágy földnek fzántására, mind pe-dig gyors járására nézve jobb az ökörnél. Mert az ökör mind j ó , mind nehéz úton tsak egyaránt bal-lag , és nem lehet ötet kár nélkül fe-befen hajtani, és nyargaltatni, mivel az által meg -fzeleíednékj, és magá-ba-is kárt tehetne. Mindazáltal a' mezei munkára még-is alkalmato-fabb és győzőbb az ökör, egéfsége állandóbb, ereje nagyobb, és a'
tar-tartáfa kevefebbe kerül, mint a'
\ r > ,
loe.
6. Ellenben a' köves, köve-tses földeken, és a1 kemény fik jé-gen fok-féle munkákban lehet a' ló-nak hafznát venni, meUyekre az ö-kör alkalmatlan. Ismét meg-jedzöm tehát azt, a' mit oda fellyebb mon-dottam, hogy a Gazdaságát jól akar-ja rendelni, mind lovát, mind ökröt
tartson, ha t.;i. elegedendö takar-mánnya vagyon.
Mfce ken ijt A Parafzt - Ember mikor
""vásár- lovat akar venni, inkább kell nékie iásba> vigyázni annak épségére, erejére és
tartófságára, mint fzépségére. Ha pedig a ló ezen minémüségei mel-lett fzép teñe - állású - is, annyival oyertefebben eíik a' Vásár,
§» 8» Nem kell azokra az alá-való hibákra-is tekinteni, meilyek miatt azokban a' munkákban, a5 meUyekre akarja az ember őket for-dítani, femmi hátra maradás nem léfzen.
!rt: uu- 9. Ló kupetztöl Felette vefze-nsmtUke!i delmes lovát venni , ha az emberrel
^vltven-lóhoz-értő ember n intsen; mert a-zok olly meílerségefen el-tudják tit-kolni a5 lónak hibáját, hogy igen
ne-nehezen veheti éfzre az ember. An-nakokáért a' ló - vásárló, minekelőt-te meg-alkudná, és meg-venné a' lo-vat, bizonyos ideig hagyaíTa magá-nál próbára, hogy, ha mi titkos Hi-bája vagyon, ki-tanúlhaűa.
§. i a Igen hafznos volna, ha a' . Parafzt-Gazda elsőben kantzákat fze- veijen az
rezne, és azokat tenyéfztetné, 's embw* maga nevelne ofztán magának lova-kat. Hogy pedig annál tartófabb és eröfebb tsikókra teheifen fzert, a9 kantzáit negyed - íii - koroknál elébb meg-ne hágaíFa, akkor-is pedig ol-lyan tsödörrel, a* mell;/ ötöd-fűnél nem iffjabb.
11. Továbbá hogy minden . Efztendöben tsikaja légyen a' Pa-m-g/
rafzt - Gazdának, 10. vagy 12. nap-pal a' kantza farhadzáfa után, ismét meg-kell azt hágatni. A' mi pedig a5 tsikókat illeti: azok rend fzerént négy, vagy öt hónapig fzokták az annyokat fzopni; de azomba ollyan-kor vizbe kevertt hig ollyan-korpára, és jó-féle fzénára-is kell őket fzoktatni,
néha pedig egy kevés fúvet-is lehet nékiek adni, 9s igy ofztán annál ha-marébb el lehet az annyoktól fogni,
í la.
12. A'' tsödör-tsikóknak Heré-léfe leg - bátotságofabb harmad fii-korokban^ míg pedig vagy tavafz-fzal, vagy öfzfzel, mikor a' fúian-kos bogártól nyughatnak. A5 tsi-kókat harmad-fii koroknál elébb nem keli hámba fzoktatni : ekfeor-is pe-dig mint egy tsak Játékkal, és ke-vés teréhez, a' mellyet ofztán apró-dónként fzaporkani lehet, hogy vagy igen ferények ne légyenek, vagy pcclifí azután u nehéz húzásban mind-járt el-ne állyanak.
a* uvai 13. A5 lovakat, a magok vaió bá- ren,j fzerént való eleségek mellett,
a' melly fzénából és zab fzalmából áll; (mert a' tsupa fü nyáron na*
gyon ki-venné az erejekböl, mint hogv abrakot -is ritkán kaphatnak a*
fzegénv Parafzt húzó lovak) min-den nap vakaróval< kefével, és tör-lővel meg-keli tifztogatni. A' fo-lyó vagy más egyéb tifzta vizekben való gyakran föröfztés-is felette hafznos nékieL Aziftállónak pedig, mivel a' lovak benne igen fzoktak gözölgeni, magasnak és fzellösnek kell lenni, és a5 mennyire tsak lehet, mindenkor tifztán kell tartani. És utoljára minden ló közzé
kollát-la-kat
S É ® ^ 113
kat kell tsinálni, hogy egyik a' rná-fikban kárt ne teheíTen, vagy lábát meg-ne tapodja.
§. 14. Minden ló-tartó Parafzt-Gazdának felette fziikséges vólna a*
ló - patkóláshoz - is érteni, hogy ha valamellyiknek az utón, vagy fzán-tás közben patkója lábáról le - esne, 's kováts pedig közel nem vólna, maga-is mindjárt fel-üthetné, mig a' lónak körme meg-nem sérülne, vagy el-nem romlana. De még az-is igen fzükséges vólna , ha a' lónak fzokott nyavályi ellen némelly pró-báltt Orvofságokhoz-is értene, hogy fokfzor ne kéntelenittetnék a' Parafzt Gazda ÍVy holmi magához hafonló tu-datlan Kovátsokra , vagy Tsikófok-ra bizni lovának orvoslását, a' kik' keze miatt gyakran meg-is döglik.
A leg - közönségeífebb nyavalyái pedig a lovaknak ezek : Egere a' lónak , taknyofság , melly miatt nehezen vehet lélekzetet, fojtó^ keh, vizellet meg-akadáfa, béka a' nyel-ve alatt, nyilazás, pókofság és e-zekhez hafonlók.
§. 15. A z ökröknek koránt íin-tsenek annyi-féle nyavalyáik, mint a" lovaknak, és azért-is inkább,
le-tt het
het őket a' Parafzt Gazdának a lo-vak felett javallani. A z ö Téli ta-karmányok a' zab , vagy árpa fzal-rnával meg - elegyített középfzerü fzéna ; a' nyári és Öfzi takarmá-nyok pedig a5 here-hura, vagy há-rom levelű fü és kápofzta levél, de a' mellyek mellett leg-alább éjtfza-kára egy kevés fzénát-is kell nékiek vetni, hogy meg-ne erötelenüljenek.
bi S S T ' A ' járomba való ökröket-tuiuoknak ís magának kellene a Parafzt
Gaz-newIéfe' dának nevelni. A ' bika borjúk mint egy hat, 's hét Hétig fzopják az Annyokat. A' ki - heréléfeket még első Efztendöbe kell véghez vinni. Negyed fii korokban ofztán lehet őket járomhoz fzoktatni. De elöfzfzör tsak kevés terhet kell u-tánnok rakni, a' mellyet apródonként lehet ofztán nagyobbítani, 's igy de-rekafan meg-erősödnek. A ' járom-ba való fogás pedig külömbb-külömbb-féleképen fzokott lenni. Mert né-mellyek fzarvokra, máfok nyakok-ra tetfzik a' jármot, máfok pedig kettős járomba fogják őket, a' melly-ben mind fzügyökön , mind válla-kon húznak , a' fejek pedig és nyá-kok fzabadon vagyon. És ez az
u-
tól-115
tólsó nékem leg - jobban tetfzik.
Mindazáltal a5 Késs-Háiu, a' melly-ben a2 ökör a* fzügyén és vállán fnizhat, mint a* ló, az én éltelmem fzerént leg - alkaimatofabb a' járom-nak minden nemei között.
§. 17. Midőn az ökör 10. vagy 11. Efztendeig húzta a jármot: már ekkor ideje vagyon , hogy ötet a' söre közzé tsapják, hogy ott vagy a* Vásárra, vagy a' Ház fzükségére fel - hizzon.
18. Ha fzép és erös ökröt akar a5 Parafzt Gazda nevelni, kiváltké-pen azon igyekezzen, hogy jó fzá-Ias és egéfséges tehénre, és a' te-hénnek fzépségéhez 's fzálafságához illendő íiifs bikára teheífen fzert.
Mert az apró és eHejtt rískák hit-Ván és nyurga borjúkat fajzanak, a*
mint ezt a5 mindennapi tapafztalás bizonyítja. A ' jó-féle fzelid tehén AM«
azért e5 következendő jelekből ŐS-hennek
mértetik-meg: t. i. ha fzéles hom-loka , nagy fzemei, fel - domboro- jeicu cíott orra, tágas órr - lyukai, a' mel-lyek mindenkor nedvefek a' párától, és fzéles egyenes fiilei; ezenkívül hofzfzú nyaka, domború és nagy Hafa, fzéles kerefzt tsontjai,
göm-H a bolyü
bölyii és fzép lábai, erős és izélés körmei; utóllyáranagy, tifzta és fe-jér tölgye, 's jó hofzfzú négy tse-tsei vágynák.
ubtkínak '9' iHyen tehénre kapott a Parafzt Gazda, mindjárt azon me-fterkedjen, hogy hozzá való bikája-is légyen, ha t. i. a' fajtáját fzapo-ritani akarja. Ebben-is ezek a' mi-némüségek mellyekre vigyázni kell:
Hogy a' homloka fzéles, és apró göndör fzörös, hamis és irtóztató tekéntetú, a' fzeme nagy és tellyes, a'fzine fekete; mert mennél feketébb annál jobb-féle; a' fzarva középfze-rii, az az inkább vaftag és rövid, mint hofzfzú és vékony. A ' nyaka vaftag és húfos, a' tefte hofzfzú és fzéles , a' kerefzt tsontja nagy és négy fzegeletes, a' faira gömbölyű, a' lába egyenes és tetemei rövidek.
A ' fzöre fima és fényes. A ' fiilei belől darabofok, és ór-lyukai nagyok és tágafak. A5 fzügye vagy torka alatt való pötyögös bőre, a mit 7o-kájámk'is hivnak, vékony, hofzfzú és fzörös, a3 térdei nagyok és göm-bölyűek, a körmei hoizfzak és ü-regek; és utoljára a' farka fel - felé
álló,
álló, és a* tövénél egy kevéfsé fel-domborodott légyen.
§. 20. A ' takarmányból pedig femmi fogyátkozásának nem kell len-ni a' bikának, és jól kell ötet tar-tani , hogy a' maga kötelefségét de-rekafan véghez viheífe. Egy bika 40. söt több tehenet-is el - gyöz : mindazonáltal hat vagy hét Efztendö-nél tovább nem keli ötet a' gulyán hagyni. Mert azok a' borjuk a' mel-lyeket az után tsinál, gyengék és já-romba erötelenek léfznek.
§ . 2 1 . Hogy pedig jó marhát^'.1
nevelhelíen a' Parafzt Gazda, eztfzö horjú-tartsa-meg: hogy az üfzöket foha fe
botsáífa negyed fú-koroknál elébb bika alá. És fem az üfzÖ, fem pe-dig a' vén tehén fajzását ne hadja tenyéfzö - borjúnak. Mert erre a' végre leg - alkalmatofabb a' tehén-nek máfodik fajzásától fogva az ö-tödikig. A ' hetedik Ellés után ofz-tán a' tehénnek hafzna nagyon meg-tsökönik, a' fogai ki-húllanak, és a' fzénát igen lafían rághattya; akkor azért leg-jobb Ötet fel-hizlalni, és il-lendő árron el-adni.
§. 22. A z ollyan borjúk, a' mel-lyeket tenyéfzö marhának hagynak, júnak
H 3 öt tz°Pmf
8
öt vagy hat Hétig fzophattyák An-. nyokat: de azomba ollyas lágy meleg
italhoz kell őket fzoktatni, a' melly téjböl, vizböl, és jól meg - törtt kolompérból kéfzittetik. Némellyek ugyan azzal tartják, hogy a' borjú-kat tellyefséggel nem kell fzopni hagyni, hanem mihelyt őket az An-nyok ki-elli, mindjárt illyen mefter-séggel kéfzültt italra fzoktatni. En pedig azt gondolnám, hogy az ál-dott terméfzet elébb aál-dott ezeknek a gyenge páráknak az Annyok te-jéhez keft, mint az embereknek en-gedelmet arra, hogy ezt ö tölok el-vonják. Tartsuk hát magunkat ehez a' bölts rendhez ; mert igy bizo-nyofan tartós és erös marhánk lé-fzen. Mindazáltal az ollyan bor-júkat, a' mellyek el-adni, vagy mé-fzár-fzékre valók , lehet az illyen mefterséges fzoptatásra venni, hogy az Annyok tejének annál több halz-na légyen.
23. Jobb a' teheneket az leál-lóba fzénán tartani, mint tsordára botsátani. A ' mellynek okait és hafz-nait bőven fel-lehet találni az
Au-S T R I A I Házi G A Z D A S A G I K A L E N ü á -R I O M H O Z A D O T T T Ó L D A L é l t B A N ,
a' melly könyvetskét jó vólna rain-den Gazda-embernek meg-fzerezni.
A* jáfzolra kötött marhát Napjában ötfzör kell étetni rendes órákon, és háromfzor meg-itatni.
§. 24» A* teheneket első ellé-fe.£J£
fek után, és tovább-is elegedendö nekiül vn-takarmányon Napjába háromfzor10 iedKés' kell fejni; mert ez által a' tejes
ré-fzeknek erei ki-tágúlnak, s a* téj meg-böviil. Miképen kelleíTen pe-dig mind Nyáron , mind Télen a' tehenekkel bánni, erröl-is az emii-tett Kalendáriom bőven tanit, a' mellyben a' Házi és Mezei Gazdaság-nak, több ide tartozó réfzeiröl-is e-lég fundamentomos oktatáfok vágy-nák úgy hogy fzükség felett való do-log lenne itt-is azokat le-irni.
§. 25. A ' már fzámos Efzten- A' ««I»
döktöl fogva közönségefen uralkodni v»l(S Or-lzokott marha - dögről igen fok ,ofsá s-könyveket irtának: de fem az igaz okát, fem pedig helyes és próbált orvofságát ennek a felette káros ve-fzélynek még eddig ki-nem találták.
Mindazáltal jó reménység lehet hoz-zá , hogy mihelyt egyfzer a' marha-járó Földek el - töröltetnek , és a'
marhának jáfzlon való tartáfa fel-áll; H 4 ennek
120
ennek a' közönséges oftornak
mind-járt eleit lehet venni. I 26. A ' fzarvas marha
egéf-ségének fenn-tartására , igen hafz-nosnak tar tátik a5 falétrom, vagy ha a' nints, a' porrá tört ürömmel és gyalog fenyő maggal ineg-elegyit-tetett so, a' mellyböl minden Héten kell egyfzer adni a' marhának. Több marha Orvofságokról én itt nem fzóllok; mert azok többnyire nem bátorságofok ; a leg - közönségeíeb-beket pedig maga-is tudja a' Parafzt Gazda-ember.