Szakirodalom 577
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 5. szám kal, gyaloglással is számolva. Országosan
mintegy 270 ezer csomópontot képes azonosí- tani egységes helymeghatározással az összes személyszállítási „rétegre”. Az eljárás egyedi azonosítást, georeferált kódokat alkalmaz minden hálózatpontra, melyek száma mintegy 470 ezer. Idesorolhatók a rétegen belüli (pél- dául metro-) állomások, valamint a közlekedé- si módok közötti átszállás állomásai is. Mint- egy 130 millió útvonalesemény határozható meg tetszőleges járatkombinációkkal. Ehhez egy hétre közel kilencszáz Mbyte a tárhely- foglalás, az összes brit közösségi közlekedési mód kombinált időadataival.
A program kijelöli az átszállás tágabb kör- zeteit is, például a repülőtér esetén a vonat, a metró, az elővárosi vasút vagy a helyközi busz, városi autóbusz menetrendjében szereplő térbeli adatokkal. Egy adott átszállási körzet- ben a hálózatok állomásait, illetve megállóhe- lyeit azonos georeferált kód jelöli, átszálláskor
megengedve a legfeljebb ötszáz méter sugarú gyaloglást is.
A program kísérleti futtatása során megha- tározták a feldolgozási szabályokat és az adat- bázis szervezését. A 2004–2011. időszak éveinek adataiból a legalsó, elemi szinten az egyes személyszállítási módok menetrendjeit tárolják. A következő szinten érhetők el az aktív hálózati pontok (állomások). Ezekből lehet számítani a minimális utazási időt, ahogy az „esemény” során az utas a kiválasztott indulási ponttól eljut a célállomásig a hét meghatározott napján és óráiban. A létreho- zott, több szempontból összetett adatbázist nemcsak kutatási céllal tették közzé, hanem a nagyközönség számára is használható állo- mányként.
Nádudvari Zoltán, a KSH ny. főtanácsosa E-mail: nadyzol38@gmail.com
Kiadók ajánlata
PALOTAI D. – VIRÁG B. (SZERK.) [2016]:
Versenyképesség és növekedés. Válasz Könyvkiadó. Budapest.
A Magyar Nemzeti Bank a közgazdasági és monetáris politikai szakkönyvsorozatának új kötetével a hazai pénzügyi kultúra és köz- gazdasági gondolkodás fejlesztéséhez, vala- mint a fenntartható gazdasági növekedésről és versenyképességről szóló közös gondolkodás- hoz kíván hozzájárulni. A kiadvány áttekinti a hazai és nemzetközi tapasztalatokat, átfogó képet adva a gazdasági felzárkózást leginkább meghatározó tényezőkről. Azonosítja továbbá azokat a területeket is, amelyeken leginkább szükséges az előrelépés, és javaslatokat tesz olyan reformokra, amelyek hozzájárulhatnak hazánk versenyképességének növeléséhez.
SHENAN, C. L. (ED.) [2016]: The Wiley Blackwell Encyclopedia of Family Studies.
Four-volume set. (A Wiley Blackwell Család- kutatási Enciklopédiája. Négy kötet.) Wiley- Blackwell. Hoboken.
A négy kötet a család- és a családimin- tázat-kutatásokkal kapcsolatos kulcsfontosságú fogalmak, tendenciák és folyamatok átfogó, interdiszciplináris gyűjteménye. A témával különböző tudományágakban foglalkozó, több mint 530 szakértő írását gyűjti egybe a világ minden területéről. Számos témát tárgyal a változó születési arányoktól, a termékenység- től és az öregedő népességtől kezdve az em- bercsempészetig, a hajléktalanságig, az éhezé- sig vagy a népirtásig. Szócikkei a családot, a háztartást és a rokoni hálózatot makro- és
578 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 5. szám mikroszinten is megközelítik. Az enciklopédia
többek között bemutatja az alapvető demográ- fiai fogalmakat, a különböző államokban tapasztalható, hosszú távú tendenciákat, a globalizáció hatását a családokra, a globális szinten jelentkező családi problémákat, vala- mint betekintést nyújt a világ számos országá- nak mélységi családvizsgálataiba is.
LEE,H.–SOHN,I.[2016]: Fundamentals of Big Data Network Analysis for Research and Industry. (A big data hálózatok elemzésének alapjai a kutatásban és az iparban.) Wiley- Blackwell. Hoboken.
Mindenütt nagy mennyiségű adat képző- dik, és egyre fontosabbá válik, hogy ezekből lényeges információkat nyerjünk. A népszerű hiedelemmel ellentétben azonban nem minden információ hasznos; mégis, a big data hálóza- tok elemzésekor nemcsak azt feltételezzük, hogy egy adatállomány nagy, hanem azt is, hogy fontos. A szerzők azokra az alapvető technikákra összpontosítanak, amelyekkel lényeges információk vonhatók ki hatalmas adatállományokból.
Az elsősorban vas- és acélipari esettanulmá- nyokat felvonultató kötet gyakorlati útmutatóul szolgál az olvasók számára, akik így könnyen meg tudják érteni a big data hálózatok elemzé- sét. Külön figyelmet szentel a téma módszerta- nának, bemutatva az adatgyűjtés módszerét, a kutatástervezést és -elemzést, valamint az ered- mények értelmezését. Több programot (például az UCINET-et, a NetMiner-t, az R-t, a NodeXL- t és a Gephi-t) részletesen is tárgyal.
A kötet nem hagyományos szemszögből tekint a big data-ra, és új megközelítésben ismerteti az adatelemzést. Értékes forrás elem- zők, kutató- és ipari mérnökök, marketing szakemberek, illetve bárki számára, aki hatal- mas összegyűjtött adathalmazokkal dolgozik és az azok közötti lehetséges kapcsolatokat kívánja elemezni, illetve meghatározni.
DE LA GRANDVILLE,O.[2016]: Economic Growth – A Unified Approach. 2nd Edition.
(Gazdasági növekedés – egységes megközelí- tés. 2. kiadás.) Cambridge University Press.
Cambridge.
Az olvasóbarát kötet világos, eredeti bete- kintést nyújt felső évfolyamos hallgatók és tudományos kutatók számára a gazdasági növekedés elméletébe, mechanizmusaiba és kihívásaiba. A jelentős mértékben átdolgozott második kiadás az előzőhöz képest számos új fontos eredményt és érvet tartalmaz, illetve egy új megoldást is kínál arra az alapvető kérdésre, hogy „Vajon mennyit kell egy nem- zetnek megtakarítania és befektetnie?” A dinamikus optimalizálás alapos áttekintése mellett érthetően levezeti az olvasók számára a variációkalkulus és az optimális szabályozás elméletének minden fontos egyenletét is.
Egyes mai szörnyű jóslatokkal ellentétben a szerző rámutat arra, hogy az optimális megta- karítás szabálya nemcsak a társadalom jövőbe- li jólétének, hanem a társadalmi tevékenység értékének és a munka teljes javadalmazásának maximalizálásával is összefüggésben áll.
BORDO,M.D. ET AL.(EDS.)[2016]: Central Banks at a Crossroads – What Can We Learn from History? (Központi bankok válaszúton – Mit tanulhatunk a történelemből?) Cambridge University Press. Cambridge.
Működésük hosszú történelme során a köz- ponti bankok válságmentes időkben elsősorban az ár-, rendkívüli időkben pedig a pénzügyi stabilitással foglalkoztak/foglalkoznak. Azon- ban napjaink globális pénzügyi válságának következtében ezeken túl további, a pénzügyi stabilitás biztosítását szolgáló feladataik is vannak, ami heves vitákat váltott ki szerepük jellegével kapcsolatosan. A bankárok és a poli- tikai döntéshozók nagy kihívással néznek szembe, amikor a központi bank és az állam közötti helyes erőviszonyok kialakítására töre-
Szakirodalom 579
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 5. szám kednek. A kötetben – ami a Norvég Központi
Bank (Norges Bank) „A központi bankok sze- repéről: történelmi tanulságok” című, 2014.
június 5-én és 6-án rendezett nemzetközi konfe- renciáján elhangzottakat foglalja össze – nem- zetközi szakértők és döntéshozók mutatnak be kutatási és történelmi elemzéseket a központi
banki intézmény fejlődéséről. Kifejezetten négy fő szempontra koncentrálnak: 1. a bankok intézményi és 2. nemzetközi monetáris rend- szerben játszott szerepére, valamint arra, hogy 3. miként lehet meghatározni és körülhatárolni funkcióit, illetve 4. alkalmazni az elmúlt két évszázad tanulságait.
Társfolyóiratok
A SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2015. ÉVI 4. SZÁM
Rychtárik, Š. – Latta, P.: Az ingatlanpiaci árak egyensúlyának elérése Szlovákiában.
Michniak, D.: A foglalkoztatottak napi in- gázása Szlovákiában 2001. és 2011. évi nép- számlálási adatok alapján.
Káčerová, M. – Nováková, G.: A mortali- tás mint a szlovák népesség egészségi állapo- tának mutatója.
Šprocha, B. – Šprochová, T.: A nők termé- kenysége Szlovákiában az 1930. évi népszám- lálás alapján.
Želonková, V.: e-készségek és a háztartások információs- és kommunikációstechnológia- használata Szlovákiában.
Tóth, Š. – Štukovská, Z.: Online is elérhe- tők lesznek alapvető információk jogi szemé- lyekről. Interjú.
Holubová, M.: Az európai statisztika füg- getlenségének erősítése.
Ivančíková, L.: Még egyszer a várható egészséges életévek számának szlovákiai méréséről.
Cár, M.: A lakóingatlanár-index összeállí- tásának jelenlegi helyzete és jövőbeni lehető- ségei Szlovákiában.
Vlačuha, R. – Kotlár, J.: Háztartási költ- ségvetési felvétel néhány EU-tagországban – a 2015 júniusában, Prágában tartott háztartási költségvetési felvételi műhelykonferenciáról.
Fillová, J.: Szlovák háztartások a 2015. évi statisztikák fényében.
2016. ÉVI 1. SZÁM
Šoltés, E. – Šoltésová, T.: Munkahelyte- remtés és a munkahelyek elvesztése Szlováki- ában, 2007 és 2013 között, a vállalkozások demográfiájának türkében.
Dźambazovič, B.: Kikkel élünk egy háztar- tásban? A családi magatartási formák változá- sa Szlovákiában a háztartásszerkezet szem- pontjából.
Vaňo, B.: Háztartások előreszámítása 2030-ig.
Šprocha, B.: A szlovák népesség repro- dukciója a második világháború során. 3. rész.
Páleš, M.: Az R programnyelv grafikai támogatása a statisztikai elemzésekben.
Benkovičová, L. – Štukovská, Z.: Gondos felkészülés Szlovákia EU-elnökségére. Interjú.
Kabát, L.: Az európai statisztikának na- gyobb figyelemre van szüksége.
Vaňo, B.: A népszámlálás pótolhatatlan a demográfiai kutatásban. 15. Szlovák Demográ- fiai Konferencia Trencsénteplicen.
