A szlovák autonomista gondolat.
A politikai autonómia fogalmának megjelenése
a szlovák közéletben.
Az 1895. évi budapesti nemzetiségi kongresszus elfogadott határozati javaslata
1895. augusztus 10.
A nemzetiségi kongresszus nyilatkozatában nem fogadta el a kizárólagos magyar nemzeti állameszmét, és az ország integritását tiszteletben tartó, a
nyelvhatároknak megfelelő nemzeti önrendelkezést javasolt, az itt
megfogalmazott program a románok, tótok és szerbek nemzeti politikájának irányadója.
Követelések között szerepelt:
általános, közvetlen, egyenlő és titkos választójog bevezetése
gyülekezési jog demokratikus törvénnyel való szabályozása
egységes törvény a korlátlan sajtószabadság vonatkozásában
egyházpolitikai törvények revíziója
„választott választmány“ képviseli érdekeiket négy-négy taggal minden egyes nemzetből
1868-as nemzetiségi törvény betartása
A szlovák és cseh emigráció
1914. augusztus 5. Szlovák Nemzeti Párt politikai passzivitás
Amerikai szlovákság – felvállalja az otthonmaradt szlovákok politikai képviseletét. Szlovák Liga (1907, Cleveland) különböző amerikai szlovák szervezeteket egyesített, és egyesít a mai napig.
„A cseh emigráció főleg munkásokból állt; a többség megélhetést keresve ment el otthonról, s elég sokan voltak, akik a katonai szolgálat elől szöktek meg. /.../ Az otthonról érkező értelmiség nem volt mindig
a legszínvonalasabb, és ez érződött a zsurnalisztikán. /.../ A mi emigráns csoportjaink mindenütt apró, zárt világot alkottak“. (T. G. Masaryk:
A világforradalom 1914-1918). Az amerikai csehek a kapcsolatot különböző egyesületekbe tömörülve tartották.
Az Amerikai Egyesült Államokban az első világháború előtt a cseh és szlovák szervezetek között nem volt semmilyen együttműködés.
A Szlovák Liga elképzelései
1914. szeptember 10. – memorandum, önrendelkezés politikai, kulturális és gazdasági téren
Kezdetben: önálló szlovák állam, amely esetleg feladja szuverenitásának egy részét.
Elképzelések: szlovák-magyar, szlovák-orosz, szlovák-lengyel és cseh-szlovák föderáció.
Matúš Jankola I. Katolikus Szlovák Egységnek a vezető lelkésze (USA) „El a magyaroktól. Agitálnunk kell Szlovákia önigazgatásáért. Azonban soha nem
a történeti Magyarország keretén belül, a magyarokkal szövetségben. Az ő ítéletük fölöttünk halálos, sőt drákói: a tót nem ember. Ez a vérükben van. Nekik vad,
harcias természetük van, és mi túlságosan gyengék vagyunk, ergo, tönkretennének bennünket. /.../ Tehát nekünk saját testvéreinkkel kell szövetkeznünk,
a szlávokkal. De kivel? Egyrészt az oroszok pravoszlávok, másrészt túlságosan erősek, elnyelnének minket. A lengyelek közelebb állnak hozzánk, de arrogánsak, összeférhetetlenek, és hozzánk képest túlságosan erősek mindenben. Egyesülni csak a csehekkel tudunk. Egy szlovákra talán két cseh jut“
A clevelandi szerződés (Clevelandská dohoda) 1915. október 22., Ohio
A szlovák nemzet államjogi
emancipációjának egyik alapköve
A Szlovák Liga (1907) és a Cseh Nemzeti Szövetség (1914.
szeptember, Chicago, az amerikai csehek központi szerve 1915.
márciusától) között
Miért kötik meg?
biztosítani a majdani állam államjogi elrendezését.
Masaryknak mandátumot kellett szereznie a szlovákoktól, hogy felléphessen a nevükben
A cseh-szlovák együttműködés első hivatalos dokumentuma: a clevelandi szerződés
Csehország és Szlovákia önállósága
A cseh és a szlovák nemzet föderatív egységben való egyesülése, Szlovákia teljes autonómiát fog élvezni, saját parlamenttel és saját államigazgatással, teljes kulturális szabadsággal, tehát a szlovák nyelv teljes körű használatával, saját politikai és pénzügyi igazgatással, szlovák államnyelvvel.
Választójog: általános, titkos, egyenes.
A kormányzat formája: perszonális unió demokratikus államrenddel, hasonlóképp, ahogy Angliában.
A kétoldalú szerződés alapját ezek a pontok képezik és csak mindkét fél
egyetértésével lehet őket kiegészíteni. A Cseh Nemzeti Szövetség fenntartja a jogot az esetleges változtatáshoz és ugyanilyen joga van a Szlovák Ligának is
A clevelandi szerződés aláírói
MUDr. Ludvík Fisher
Albert Mamatey
Ivan Daxner
A pittsburghi szerződés (Pittsburská dohoda) 1918. május 30.
Szlovák Liga, Cseh Nemzeti Egyesület, Cseh Katolikusok Szövetsége
a Cseh-Szlovák Nemzeti Tanács (1916 február, Párizs) elnöke, T. G.
Masaryk jelenlétében, aki a szerződést megállapodásnak
nevezte, és nem tulajdonított neki nagy jelentőséget (idézet).
A pittsburghi szerződés tartalma
Elismerjük azt a politikai programot, amely a csehek és szlovákok
egyesülésére törekszik a Csehországból és Szlovákiából álló önálló államban.
Szlovákiának saját közigazgatása, parlamentje és saját bíróságai lesznek.
A szlovák nyelv hivatalos nyelv lesz az iskolákban, hivatalban és a nyilvános életben egyaránt.
A cseh-szlovák állam köztársaság lesz demokratikus alkotmánnyal.
Az Egyesült Államokban élő szlovákok és csehek közötti együttműködés kölcsönös egyetértéssel elmélyül és a helyzettől függően alakul.
A cseh-szlovák állam létrehozásáról szóló részletes rendelkezések
kidolgozását meghagyjuk a felszabadított cseheknek és szlovákoknak és az ő jogerős képviselőiknek.
Kérdések, amelyeket felvet a pittsburghi szerződés megfogalmazása
A szerződés utolsó mondata a csehek illetve a szlovák centralisták szerint az 1918. október 30-án kihirdetett turócszentmártoni deklarációt jelentette, a szlovákok a cseh-szlovák egység mellett foglaltak állást.
„saját parlament“
törvényalkotó szerv kizárólagos szerv,
szlovákiai hatáskörrel egy központi a cseh parlament partnere országos parlament mellett
Külföldi szervezet kötötte meg, ezért érvénytelen
Masaryk szerint többen utólag írták alá
A ľudák történetírás a pittsburghi szerződésről
A forradalmi időszakban vagy emigrációban kötött szerződések vonatkozásában elsősorban erkölcsi kötelezettségről van szó
„Ez főleg a Masaryk által vezetett emigrációra volt érvényes, amelyben az alig harmincéves Beneš ismeretlen személyiség volt Csehországban, Štefánik
francia állampolgár és a nagy cseh pártok képviselői által megtagadott
Masaryk a legkisebb cseh párt tagja.“ (Kirschbaum, Jozef: Pittsburská dohoda a jej význam v slovenskej politike, Toronto 1991)
„a szlovák nemzet Magna Chartája“ és kiindulópontja az autonómiáért folytatott húszéves politikai harcnak
a pittsburghi szerződés tökéletesebb dokumentum volt, mint
a turócszentmártoni deklaráció, (az amerikai szlovákság pontosabban fogalmazta meg elképzeléseit a majdani Csehszlovákiáról)
1918 májusától az itthoni szlovákság is aktivizálódik, szeptembertől kialakulóban a Szlovák Nemzeti Tanács
1918. október 30. Szlovák Nemzeti Tanács gyűlése
Turócszentmártonban, Végrehajtó Bizottság és öt ügyosztály megválasztása
Ezen az összejövetelen fogadta el a csehszlovák nemzet szlovák ága
a csehszlovakizmust mint hivatalos szlovák nemzeti programot és
kiadott egy deklarációt, melyet a gyűlés résztvevői egyhangúlag
elfogadtak - turócszentmártoni deklaráció.
A turócszentmártoni deklaráció 1918. október 30.
1/ A szlovák nemzet nyelvileg, kulturálisan és történetileg is része a cseh-szlovák nemzetnek. Minden kulturális harcban, amelyet a cseh nemzet folytatott és amely az egész világon ismertté tette, részt vett a szlovák ág is.
2/ Ennek a cseh-szlovák nemzetnek mi is korlátlan önrendelkezési jogot követelünk a teljes függetlenség alapján. Ennek az elvnek az alapján egyetértésünket fejezzük ki azzal az újonnan kialakított nemzetközi jogi
állapottal, amelyet 1918. október 18-án Wilson elnök fogalmazott meg és amelyet 1918. október 27-én Ausztria-Magyarország külügyminisztere elismert.
3/ Össznépi keresztényi elveken álló azonnali fegyverszünetet követelünk, olyan békét, amely nemzetközi-jogi garanciákkal lehetetlenné tenné az újabb háborút és fegyverkezést.
Megállapítások a turócszentmártoni deklarációval kapcsolatban
kijelenti a szlovákok elszakadását a magyaroktól és csehekkel való egyesülésüket
nem fogalmaz meg államjogi garanciákat
nem tudható meg belőle az, hogy a szlovákok vezető képviselői miként képzelték el az újonnan alakuló Csehszlovákia elrendezését (Ebből
a szempontból mind a clevelandi, mind a pittsburghi szerződés sokkal átgondoltabb)
1918. október 31-én vajon megfogalmazódott-e néhány gondolat
Csehszlovákia államjogi elrendezését illetően? (Titkos záradék > Tuka-per)
A politikai autonómia fogalmának megjelenése a szlovák közéletben
1918. november 14 - a szlovák képviselők parlamenti klubjának ülése és a Forradalmi Nemzetgyűlés ülésének első napja - Ferdinand Juriga, néppárti képviselő: Maradjon meg az egységes állam, de Szlovákiának legyen pontosan körülhatárolt területi-adminisztratív különállása Pozsonnyal.
1919-es év eleje - megjelenik az autonómia gondolata a Szlovák Néppárt (1913.
július 29, Zsolna, majd 1918. december 19., elnök Andrej Hlinka) képviselőinek beszédeiben, pedig ekkor ők még nem tudtak a pittsburghi szerződés létezéséről.
1919 január - megjelenik a párt programja (Andrej Hlinka, Jozef Kačka) a Slovák- ban. „Testtel és lélekkel a mi csehszlovák köztársaságunkért vagyunk. A néppárt államunk erős tartóoszlopa. Ennek az államnak a keretén belül akarjuk védelmezni a szlovák nyelv jogait és a szlovák nemzet érdekeit...“ (politikai autonómia ekkor még nincs a néppárti követelések között).
1918 végén és 1919 elején Hlinka egyértelműen a csehszlovák orientáció
támogatója, és a csehszlovák államiságban gondolkodott, de nem a csehszlovák nemzeteszmében, amelyet kitalációnak és abszurdumnak tartott.
Tényezők, amelyek kiváltották,
kiválthatták az autonomista gondolatot
Több tényező összessége (a világháború utáni gazdasági válság, iskolaügy, katolikus egyházzal szembeni nyílt ellenszenv, a szlovákokat elbocsátották a munkahelyeikről, a szlovákok nemzeti emancipációja, identitástudatuk
fontossá válása és vállalása, államalkotó nemzet, a katolikus klérus igénye és követelése, hogy a hatalomgyakorlásban ők is részt vegyenek)
1919 tavasza - a Szlovák Liga küldöttsége Csehszlovákiában a pittsburghi szerződéssel. Többen az amerikai szlovákok közül Csehszlovákiában (Ignác Gessay, Albert Mamatey).
Céljaik: megismerni az általános politikai helyzetet, informálni az
otthoniakat, megismertetni az itthoniakat az Amerikai Egyesült Államokban a csehek és szlovákok képviselői között megkötött dokumentumokkal.
Vavro Šrobár vagy Milan Hodža területi autonómiáról hallani sem akart, ők a közigazgatás decentralizációját elégségesnek tartották. (idézet)
1919 augusztus – szeptember Hlinkáék útja Párizsba: A békéért Közép-
Európában – A szlovák nép memoranduma a békekonferenciához (František Jehlička) „Mi politikai autonómiát kérünk, nemzeti szlovák parlamentet, ennek a parlamentnek felelős szlovák kormányt, saját közigazgatást, bíróságot, és végül, öntudatunk teljes szabadságát.“
A pittsburghi szerződés vált a legütőképesebb fegyverré a szlovák autonomista mozgalom kezében. Ezután a Néppárt mindig és mindenhol a pittsburghi
szerződés tartalmával érvelt, a megígért, de be nem tartott mondatokkal, megkérdőjelezve Masaryk moralitását és a beneši koncepciót a csehszlovák nemzet létezéséről.
