%a
TERÚLET És NÉPESSÉG
Ig.-ooo.
...-n-u-nunn-ono.no-..n-o-ulvoncnnn-nn-onnon-...-nunc-n-uncll-lnl-ll-nl-ccnnnoa-ununcuu...-n..-
Néhány időszerű népességtudományi kérdés statisztikai
megvilágításban!)
De guelgues guestions seientifigues aetuelles de population, a la lumiere de la statistigue?)
Résume'. Ijarticle aue nous résumons ici a pour objet l'aceroissement naturel de la population et les facteurs de cet accroissement: la natalite',la ]écondite' des mariayes, la mortalite'. Ces guestions—
lá ont dtautant plus d'artualité en Hongrie, gue la natalité et l'accroissement naturel, en baisse depuis enniron 50 aus, y aecusaient pendant les cing derniéres années une réyression rapide, et aulau cours de cette derniere période, la mortalíté y décroissait moins (luc dans les années précé—
dontes. Par rapport aux. autres pays (l'Europe, la natalité honyroise (en 1931—35, en moyenne, 224 pour 10.000 Izabitants) nyest inférieure (]a'á celles des pays balkaniyues (Roumanie, 329; Bulgarie, 290), de la Pologne (276) et de I'Italie (238). Ouant á la mortalite', elle est, aujourdihui encore, tres defanorable en Hongrie (153), yui sous ce rapport nlest dépassée (]ue par la Roumanie (202). Par suite de ce gue nous uenons de dire, la proportion de liaccroissement naturel honyrois, (lui a, pendant les 3 périodes guinguennales passées depuis 1921, baisse' en moyenne a 95, a 90 et a 66, est actueL lement bien au-dessous de celle des pays balka-
m'tlues, de la Pologne (environ 130) et de I'ltalie
(97). Au point de vue de I'accroissement naturel de la population, les chi/fres de la Hongrie sont, aujourdihui encore, au milieu entre ceux des pays occidentaux et orientaiix; du reste, dans les pays d'Enrope, pendant les 5 derniéres anné'es, cet accroissement aecusait une régression nume—
rigue tres forte (tableaux I, 2, 3).
En examinant, pour la Hongrie, la décrois- sance eontinuelle du nombre des naissanccs.
celle de la féeondité des mariages, dont la baisse données actuelles rPailleurs peu abondantes (tableauar 4 et 5), la diminution insu/fisante de la mortalite' (tableaua', (5 et 7), ressort des
1) A ,,Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében" 1936 december 17-i első ülé—
sén tartott előadás, — Cette conference, faite le 17 déc_ 1936 a la premiere se'ance du ,,Groupe Iron—
grois, au sein de la Société Hongroise de Statisti- gue, de I'Union internationale pour Ilétude scien—
tifigue des problemes de population", paraítra eni franeais dans le Journal de ladite Société.
et la répartition des déees suinant les yroupes d'áges, on voit aue lyaccroissement nature! de la population y a, ces dernieres années, faibli dlune [agon inguiétante, et (Iue si cette re'yression con- tinue encore, la situation deviendra vraiment eri-u tiyue. On constate cependant avec satisfaction gue Ie tana: de la mortalité dlenfants en bas age, yui e'tait en Hongrie au de'but du siecle en moyenne (le 260 pour 1000 nourrissons, a baissé ces der- niéres anne'es non seulement dans les villes, mais aussi a la campagne, descendant a 173, et aue la mortalite' ínianiile y a fle'ehi plus encore, Ces—
chi/fres montrent yuion avail rénssi á améliorer Ia situation sanítaire des uitlages (tableau 6). Et cela e'tait d'autant plus nécessaire (juc, dans le cas mi le nombre des naissanees continuerait a flécliir, seule la population ayricole, dont la nalalite' a le.
moins décru, serait capable, a condition gue llétatl sanítaire en soit protégé dúment, d,empécher gue la' Hongrie ne se dépeuple. LiEtat et la société, doivent tendre a ce (]ue l'aceroissement dit naturel remonte au niveau indispensable () la prospérítel
de la nation. '
; Pour gue' la Statistiaue officielle ait sa part de cette táclze, et notamment pour gu'elle soit eni mesure de contróler constamment, comme un me'- deeín traitant un malade (1ui tranerse une période critiaue, les causes ayant amene' le mal: la décrois—
sance de la fécondité légitime et Itaméliorationx insu/I'isante de la mortalité, llO/íice central de statistigue a pris les mesures nécessaires.
La fe'conrlite' diminuant sans eesse et la mor—
talité ne baíssant pas assez, les enguétes, pério—
digues ou iragmentaires, exécute'es pour rendre compte de la féeondite' des mariages et de la mor—
talíté, se montrerent insull'isantes. Ctest pourauoi on;
a du eompléter ces enauétes et liélaboration des données, Llarticle eidessous indigue les disposi—
tions prises a cet égard, gui faciliteront aussi les travaux du Groupe hongrois de I'Union internationale pour lle'tude scientifiaue des problemes de papa-_
lation.
Voiei, briéuement indiyuées, les dispositions prises par I'Office central de statistiaue: Au bulle—
70
12. szám. —— 984 —— 1936
tín de naissance, employé pour les enouétes con—
cernant le mouvement de la population, H a été ojouté une guestion demandant, á partír de januier 1937, Funnée or) a été conclu le mariage des pa- rents du nouveau—ne'. Par suite de cette disposition, et vu gue le bulletin stinforme déja, depuis guel- gue temps, du nombre des enfants des parents en guestion, POffíce aura, pour observer la fécon- dité des mariages, dia: fois plus de données gu'il nten uvait jusoue-Ia. Dore'navant, on aura des chiffres pour plus de 10% des femmes marie'es, et le nombre de ces dernieres sera établi, toutes les années; suívant leur áge et ltanne'e oü le mariuge a été *contracté, compte tenu des nouveaux mariages et laissant de —cöte' les données sur les iemmes mortes ou ditvorcées. Le nombre des enfants nés en mariage sera également établí par an, diuprés les données des bulletins statistioues de naissance.
Ainsí, on auru des données aussi complétes gue possible, pour chugue anne'e, sur la fécondité
matrimoniale.
En 1937, ou les chi/Tres seront pour la pre—
miére fois recueillis conformément auxdites inno- vations, le nombre des femmes marie'es ne pourra
étre établi gue par évaluatíon, les données des années écoulées depuis Ie dernier recensement n'étmt pas, sous ce rapport, düment dépouillées.
Mais, á partír du recensement prochain, on aura des documents aussi exacts gue possible. Uauteur du présent article prit encore, en sa gualíte' de president de POffice central de stutistioue, des dispo- sitions pour gue les chiffres obtenus par an,depuis guelaue temps, au moyen de calcul sur la répartítion par années düige de la population, fussent compu- rés avec les données des déce'dés, réparties de la
méme fagon. De sorte gue la table de mortalité de
la Hongrie, ainsi gue tous les autres índíces de mortalité, calculés compte tenu de cette innovatíon, renseigneront largement, toutes les années, sur la mortulíte'.
ANemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportjának illusztris el- nöke azt találta helyénvalónak, hogy a csoport előadásainak sorozatában az első előadás a Központi Statisztikai Hiva- tal elnökének előadása legyen. A megtisz- teltetést köszönettel vettem, az előadás megtartására úgy tisztségemnek tartozó kötelességből, mint egyéni készségből örömmel vállalkoztam és annak tárgyául a népességtudomány nehány olyan kérdé—
:
sének statisztikai ismertetését valasztot—
tam, amelyek időszerűségüknél fogva ——
még ha közismertek is —— érdeklődésre tarthatnak számot.
Előadásomban Magyarország népessé—r gének természetes szaporodásával és an- nak tényezőivel: egyrészről a születések- kel és a házasságok termékenységével, másrészről a halálozásokkal és a halandó——
sággal óhajtok a rendelkezésre álló sta—
tisztikai adatok alapján -— de csak az elő—
adás keretének megfelelő nagy általános——
ságban —— foglalkozni. Választásom külö—v nxösen azért esett ezekre a kérdésekre, mert a magyar népességi viszonyokat jel—
lemző azok az arányszámok, amelyek egy—- felől az élveszületések, a halálozások és a
természetes szaporodás, másfelől pedig a lélekszám között fennállanak, s amelyek hazánkban mintegy ötven év óta folytono—
san hanyatlanak, az utolsó évötöd folyamán, ismét vagy gyorsabb ütemben romlot- tak, vagy kisebb mértékben javultak, mint a két megelőző ötéves időszak alatt. Az 1921-től 1925—ig terjedő évöttödtől számí- tott három évőtödben ugyanis 10.000 lé—
lekre átlagosan 294, majd 260, végül csak 224 élveszületés jutott, vagyis az arány——
szám csökkenése legújabban ismét na—
gyobb: 11'6% helyett 13-8% lett. A halá—
lozási arányszám viszont 199—ről 170-re, majd 158—ra esett, úgyhogy az 1926—tól' 1930-ig mutatkozó átlagos 14'6%-os java——
lás az utolsó évötödben már 7'1%—ra ha—
nyatlott. A természetes szaporodás arány—4 száma pedig az említett kétféle arányszám különbözetéhez mérten 95-re, 90-re, végül?
GG—ra esett Vissza. Ez a nagy visszaesés, már annyit jelent, hogy amíg az ország népességének szaporodási arányszáma az
utolsó évtized első felében csupán 5'3%-
kal csökkent, addig az utolsó évötödben már 26'7%-kal szállott alá. Ennél a ha—
nyatlásnál pedig már csak a háborús év—
tized szaporodási arányának csökkenése volt nagyobb.
Ha az utolsó évötődnek átlagos arány- számait Európa többi országainak hasonló arányszámaival állítjuk szembe, a születési arányszámot illetően még mindig elég jól állunk. A 10.000 lélekrő eső születések.
12. szám. —— 985 —— 1936
1. Élveszületések nemzetközi összehasonlitása.
Tableau comparatif international des enfants ne's vivants.
bu] ' ; s: 0 ,
§§§§g
_. 1: es van
; NN":
, , " , weutg
Ezer lelekre esett elveszuletes igen,—§
' - . Ox
Enfants nes vwants pour 1000 habitants ɧ§Z§
_ :É'ut
:
0.) §
Orszag —— Pays §Ég Ég
2 85 %S
I I ] ' 1881— 1921- 1926—
1900 1925 1930
1881— 1901-1911- 1921- , 1926— 9 ,, (_ _ 19311 www—m-."
1900 1910 1920 1925 192619271928192919301930 199119321935190419301935 éw átlaghuz
V1sz0ny1tva
%
Ausztria —— Autriche .. .. .. .. .. 32'0 29'1 23'2 22'2 191 178 17'5 16'716'8 17'6 159 152 143 13'513'2 14'4 55'0 35'1 18'2 Belgium —— Belgigue . . . 296 262 177 204 19'0 18'3 18'4 18'218'7 18'6 18'3 17'7 16'6 16'0 . 17'2 41'9 15'7 7'5 Bulgária —— Bulgarie.. .. .. .. .. 394 413 32'7 39'0 36'9 82'9 82'8 801 306 32'7 286 314 29'0 300 26"? 290 264 25'6 11'3 Cseh-Szlovákia —— Tchéco—Slov. * 34'0 229 27") 24'5 23'3 23'3 22'4 22'7 23'2 21'5 210 19"? 186 17'7 19'6 ' 277 15?) Dánia — Danemark .. . .. .. .. 81'1 28'7 24'9 22'3 20-5 195 196 18'6 18*7 19'4 18'0 18'0 17?) 178177 178 428 202 82 Franciaország — France ., .. ,. , 23") 206 152 19'8 18'8 18'2 18'2 17'7 18'0 18'2 17'4 17'3 16'3 16'1 15'2 16'4 290 150 99 Jugoszlávia —— Yougoslavie.. . v 43'3 39'0 ' 34'7 35'2 341 326 33'3 35'5 34'0 33'6 32'8 31'4 ' ' 82'6 24'7 6'1 4'1 Lengyelország —— Pologne .. .. .. ' ' ' 35'1 336 32'2 325 320 32'3 322 30"? 28'7 26'5 26'5 25"? 276 ' 21'4 14'3 Magyarország —— Hongrie . 423 870 27'2 29'4 27'4 258 264 251 254 260 237 23'4 221) 219 21'2 22'4 471) 238 188 Nagy-Britannia-Grande-Bretagne 312 272 21'8 199 178 166 167 16'716'8 16'7 16'3 15'8 14'9 15'315'2 15'5 50'3 221 72 Németország — Allemagnz.. 36'5 38'0 22'1 22'1 19'5 18'3 18'6 17'917'5 18'4 16'0 15'1 14'7 18'4 18'14 16'6 546 24'9 9'8 Olaszország — Italie 364 327 272 297 27'2 26'9 26"! 256 267 26'8 24'9 238 237 23'4 28'3 28'8 346 199 11'2 Románia —— Roumam'é .. 41'0 89'8 37'4 379 848 34'1 859 M'] 351) 35"? 33'3 85'9 32'0 32'4 80'7 32'9 19'8 132 65 Svédország — Suéde.. 281 258 22'1 19'1 16'9 16'1 16'2 15'215'4 15'9 14'8 14'5 13'7 13'713'8 141 498 26'2 11'8
jegyzet. — Note. Ausztria és Cseh—Szlovákia: mai terület. — Pour l'Autriche et la Tchéco—Slovaguie, territoire acmel.
Magyarország: 1910-ig a régi anyaország területe, 1911—től mai terület. —— Pour la Hongrie, jnstlulen 1910, territoire [Vai/ant le ' traite' de paix (seulement la Hongrie proprement dite/ ; á partir de 1911, territoire actuel. — A többi ország: általában a megjelölt
időpontokban lévő államterület —- Pour les autres pays, en général le territoire posséde' [1 llépogne envisagéei
száma csupán a Balkán államokban több, ahol 300 körül mozog, továbbá Lengyel—
országban és Olaszországban, ahol még mindig 276-ot, illetőleg 238-at tesz (1. táb- lázat). A halálozási arányszám ellenben
még mindig nagyon kedvezőtlen. mert a mienket, 206—os arányszámával, csak Ro—
mániáó múlja felül (2. táblázat). A termé—
szetes szaporodásra vonatkozóan pedig majdnem teljesen a, születésekről mondot-
2. Halálozások nemzetközi összehasonlítása.
Tableau comparatif de la mortalitc' pour (divers pays.
w : -
;: § %%
es e ; ., § § *
5.9 e 3 --
. - . szÉN
Ezer lelekre esett halalozas gon? "§va
. 0) G) u
Décés pour 1000 habitants Ti,/lm, $$$
, _ a, x_lu
Orszag—Pays $$$—§
"ig ,: a a (C o 3 S a.
M 1881— 1921- 1958-
1900 1925 19
1831- 1901- 1911— 1921- 1926- 1981—
1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 19341935 évi átlaghoz
1900 1910 1920 1925 1930 1935 viszonyítva
0/0
Ausztria — Aniriche .A .. .. .. 25'9 21'1 19'2 15'8 14'9 14'9 14'4 146 135 14'4 14'013'9 18'2 12'7 13'6 13'5 47'9 146 f_5'2 Belgium — Belgigne .. .. .. 19'9 16'5 158 13'4 134 135 132 15'0 138 137 13'3 132 132 12'2 . 180 847 3'0 o'l Bulgária —— Bnlgaríe.. .. .. 26'0 23'2 21'9 208 172 202 175 18'0 173 177 163 16"? 154 13'914'5 15'3 41'1 26'4 13'6 Cseh—Szlovákia " Tche'co-Slovu. . 23") 201 16'1 15'6 16'0 151 155 141 153 144 14'1 18'7 13'2 13'4 13'8 . 14'3 9'8 Dánia — Danemark .. .. . 18'1 14'2 130 11'3 11'0 11'6 11'0 11'2 10'8 11'1 11'411'0 10'6 10'411'2 109 398 3'§ 1'8 Franciaország — France. ..1. 218 194 186 172 17'4 16'5 165 180 15"? 16'7 16'315'8 15'8 15'1 157 1.5"? 280 8"! 6'Oi Jugoszlávia — Yougoslavie 26'1 23'4 . 200 188 20-9 20—3 211 19'Oh 19'9 19819'2 16'9 . . 186 287 70 6'5 Lengyelország —— Pologne . . . 173 18'1 176 167 16'7 15'6 16'8 15515'0 14'2 14'413'9 14'6 . 156 131 Magyarország — Hongrie 312 251; 22'3 199 167 178 172 178 15'5 17'0 lül—5179 14'7 14'5 153 1518 491 20'6 7'1 Nagy—Britannia—Grande—Bretagne 18'6 154 14-4 122 119 125 11-9 136 117 12) 120123 12'5 120120 1231 339 1—0'8 %1'7 Németország —— Allemagne 18'6 18'7 159 133 M'? 120 116 126 11") 11'8 11'2108 11'2 10'911'8 11'2 39'8 158 51 Olaszország —— ítalie 25'6 21'6 20'6 17'3 16'9 15'8 158 161 137 160 14'914'6 13'7 13'413'9 14'1 44'9 18'5 11'9 Romani. — Roumanie . A. .. '. 28'4 258 287 230 22'1 23"! 202 21'4 19'4 21'2 20'8 21'7 18'7 20'7 21'1 20'6 27'5 1031 2'8 Svédorszá; — Suéde.. .. .. 16'6 14'9 14'3 18'8 11'8 12'7 18'0 12'2 11'7 12'1 12'511'6
11'2 11'2 117 116 801 88'6 4'1
Jegyzet. L. az 1. tábla jegyzetét. —— Voir [e nota 'du tableau 14
70*
12. szám. —- 986 — 1936
3. Természetes szaporodás nemzetközi összehasonlítása.
Tableau comparatif international des accroissements dits naturels.
N) . §
§ § sss
"f': _a
le,-3 ETÉ
! v ( . "NN
Ezer telekre esett termeszetes szaporodas 3303 "sg ::
Accroissement naturel pour 1000 habitants %% gi?
" C arr; "
Ország—Pays §%'§§gt§
(58 ': § §§
(; 0 D a ;. s
' 1881- 1921— 1926—
1900 1925 1930
1881- 1901— 1911. 1921— A 1926— 1931- "__—M 1900 1910 1920 1925 1926192719281929i19301930 193119321933193419351935 énátlaghoz
viszonyítva
' l 0/0
Ausztria— Autriche . .. 6'1 8'0 4'0 6'4 4'2 2'9 3'1 22 3" 32 1'9 1'3 1"! 08 —0'4 0'9 85'2 85'9 7lf9 Belgium—Belgiauz .l... 97 9'7 2'4 7-0 5'6 4'8 5'2 3'2 5'4 4'9 5'0 4'5 8'4 8'8 ' 42 567 40'0 14'3 Bulgária —— Bulgaria. .. 13'4 18'l 10'8 18'2 19'7 12'7 153 121 132" l5'0 l2'2 15'2 13'6 16'1 11'7 13'7 t2'2 24"? 857 Cseh Szlovákia ——TchécoSlov. ' 10'9 2'8 110 89 7'8 8'2 69 8' 79 T] 6'9 55 ÉN! 4'3 5'8 ' 47'3 26'6 'Dánia —Danemark . 13'1 14'511'9 lI'Ol 9'5 7'9 8'6 74 7' 88 66 7-0 6-7 74 6-5 6'9 47'3 37'8 16'9 Franciaország— France , l'? i'? -3'4 2'1 1'4 17 i'? —0'3 2' 1'4 l'! 1'5 05 10 —O'5- 0'7 41'7 66'7 50'0 Jugoszlávia — Yougoslaviz.. ,. .. 17'2 15'6 ' 147 164 13'2 12'3 12'2 16' 14"! l3'8 13'6 14'5 ' " 140 186 48 0'7 Lengyelország —— Pologne ' ' ' 17'8 15'5 14'6 15'8 15'3 16'7 154 14'7 13'7 128 12'1 120 130 ' . 27'0 15'6
Magyarország—Hongrie 11-1 11-4 4-9- 9-510-7 81) 9—2 7-8 9- 91) 7-1 5-5 7-3 7-4 5-9 6—6 40-5 805 el)—?
Nagy-Britannia-Grande-Butagne 12'5 11'8 7'4 7'7 5'9 4'! 48 31 51 4'6 38 36 2'4 33 32 32 744 584 30?
Németország _Allemagne.,,. 17'8 [43 6-2 8'8 7'8 6'3 7'0 5'3 6" 6'6 4'8 4'3 3'5 7'5 71 54 697 38'6 18'2 Olaszország—Hali: .. 10'7 H'! 66 12'410'311'110'3 9'513' 10'810'0 9'210'010'0 9-4 9'7 9'3 21'8 10'2 Románia — Roumam'e .. ,. .. .. 4, 126 140 8"? 14'9 12'7 11'0 15'7 127 156 140 125 142 13'3 11'7 9'6 12'3 2'4 17'4 12'13 Svédország—_ Suez/te.. .. 11'4 10'9 7'8 03 5—1 34 32 3'0 3" 3'8 2'3 2'9 2'5 2'5 2'1 25 781 ' 34'2;
Jegyzet. l.. az 1. tábla jegyzetét. — Voír le nota du tableau I.
tak állanak (3. táblázat). A szaporodásnak 10.000 lélekre eső száma ugyanis a Bal—
kán államokban és Lengyelországban is körülbelül 130—at, Olaszországban pedig 97—et tesz, de még Dániáé is meghaladja három egységgel a magyart. Nagy általá—
nosságban tehát az mondható. hogy Ma—
gyarország népességi viszonyok tekinteté—
ben még ma is _— úg_,y, mint évtizedek óta
———— a nyugati és keleti államok között fog—
lal helyet. Helyzete eddig azért nem vál—
tozott meg, mert a születések és halálozá—
sok száma. valamint a természetes szapo—
rodás nagysága Európa minden államá—
ban, ha nem is párhuzamosan. de többé—
kevésbbé mindenütt csökkent és ez a csök—
kenés úgy mint hazánkban —— legi nagyobbnak a születések számában, legki—
sebbnek pedig a halálozások számában mutatkozott.
A népességi viszonyoknak ezt az évtize- dek óta észlelhető kedvezőtlen módosulását.
amely legújabban még kedvezőtlenebbé vált, az 1930—as évtized fordulója táján be—
következett gazdasági válság mélyítette ki, amely egész Európát végigsöpörte és még a nyugati és északi államokat sem kímélte meg. Sőt a természetes szaporodást Nagy—
Britanniában, Franciaországban és Svéd—
országban még nagyobb mértékben csök- kentette, mint hazánkban. Ezekben az álla- mokban ugyanis a természetes szaporodási arány még 30%—nál is többel hanyatlott.;
Tekintve azonban azt, hogy hazánkban a 10.000 lélekre eső természetes szaporodás az utolsó évötöd folyamán 90-ről 66—ra, vagyis 24 lélekkel esett Vissza, ennek a hanyatlásnak abszolút nagysága az európai államok azo—
nos adatai sorában már a legnagyobb lett (Csak Lengyelország áll még ezen a szín—' vonalon.) S így a népességi tényezőknek módosulása vagyis a születések számának újabb és fokozottabb hanyatlása, valamint a halálozások számának újabb, de kisebb mértékű javulása a magyar nép természetes szaporodását ásta alá legmélyebben. En- nek következtében pedig az előadás tár- gyául Választott kérdéseknek fontossága ma még nagyobb, mint amilyen fontos eddigelé bármikor volt. A népességi viszonyokban már évek előtt jelentkező kórt tehát ——— mint azt a legújabb adatok mutatják m a gaz- dasági válság még súlyosabbá tette és ez—
zel hazánkat ezen a téren is veszedelembe sodorta. S mert attól kell tartani, hogy 'a be- tegség átmenetinek gondolt kimélyülése tar—
tóssá válhatik, mindent el kell követni. ne—
' 12 szám. —987—— 1936
hogy ez a nemzet testén rágódó kór nem- zetet pusztító csapássá legyen.
Áttérve a részletekre: a születéseknek
száma az utolsó öt évben 207 ezerről 189 ezerre úgyszólván folyamatosan apadt.
A születési arányszámoknak említett ha- nyatlása ellenben már folyamatos is volt.
Az arányszámok évről évre kisebbek lettek és az 1935. évi 212-es arányszám már az utolsó öt évnek átlagos számát sem érte el.
Ezzel pedig az ötven év előtti aránynak már felére esett vissza. Ez a nagy visszaesés önmagától magyarázza a házasságok ter—
mékenyse'gének hatalmas csökkenését és teljes mértékben indokolttá teszi azt is, hogy annak változásait a statisztikának állandóan ellenőriznie kell.
A házasságok termékenységének meg—
állapítására a magyar statisztikában kétféle, egy időszakonkint és egy évenkint megis—
métlődő adatgyüjtésnek adatai állanak ren—
delkezésre. Ezek: az 1920. évtől kezdve a népszámlálások adatai, amelyek azonban az 1920. évi adatoknak hiányos feldolgo—
zása következtében összehasonlítás—okra csak részben használhatók fel; továbbá a nő halálával megszűnt házasságok termé—
kenységére vonatkozó adatok, amelyek a század első éveitől kezdve évenkint gyüjtet—
nek össze. Ma, amikor a házasságok termé- kenységének állandó figyelemmel kísérése népességpolitikai szempontból feltétlenül szükséges, már nem elégedhetünk meg az- zal, hogy a népszámlálások nyujt-otta ada—
tok csak minden tizedik évben álljanak rendelkezésre, s hogy a férjes nők házas—
sági termékenyse'ge év—cnkint csupán a nő halálával megszűnt házasságokra vonatko- zóan állapíttassék meg. A férjes nők száma
ugyanis 1-9 millió körül mozog, a nő halá—
lával megszűnt házasságok száma pedig évenkint csupán 16—17 ezret tesz. Éppígy :; házasságok tartama tekintetében is a fér- jes nők említett két csoportjának megosz—
lása teljesen eltérő, mert a nő halálával megszűnt! házasságok számának mintegy k*iétharmad (részénél a házasságok tartama ai 20 esztendőt meghaladja, holott az utolsó népszámlálás adatai szerint az összes fér—-
jes Xnőknek még 34%—a sincs 20 esztendőnél
hosszabb idő óta férjnél. Ma (ég azonban
egyéb megfelelő adat hiányában csupán ezekkel az adatokkal mutathatunk rá a há—
zasságok termékenységében jelentkező visz- szaesésre.
Az utolsó két népszámlálás adatai sze—
rint a 100 férjes nőre eső gyermekek átla—
gos száma 362-ről 327—re hanyatlott, tehát
közel 10%-kal csökkent. A nő halálával
megszűnt házasságokból született gyerme—
kek átlagos száma ellenben a meghalt fér—
jes nőkre vonatkozó adatok alapján az.
1920-tól 1930-ig terjedő évtized alatt úgy- szólván alig lett kisebb, mert azok szerint a 100 férjes nőre eső átlagos gyermeklét—
szám '387-ről csupán 384—re esett vissza.
A házasságokból született gyermekek átla—
gos számára vonatkozóan tehát ezek az utóbbi adatok egyáltalán nem használha—
tók fel. Ennek oka az, hogy a nő halálával megszűnt házasságoknak közel kétharmad része 20 évnél hosszabb idő óta fennálló, vagyis úgyszólván termékenység szempont—
jából is befejezett házasságokból állott és így a 20 évnél rövidebb idő óta fennálló házasságoknak nagyobb mértékben hanyat—
lott termékenységre nem juthat kellőképen kifejezésre.
Az adatok azonban csoportosíthatók úgy is, hogy azok a termékenységnek csőlá—
kenését bizonyos vonatkozásban mégis megmutatják. Ha a házasságokból született gyermekek számát a házasságok tartama szerint csoportosítjuk (4. tábla a) része), ak- kor az átlagos adatok szerint: 100 öt évnél rövidebb ideig tartott házasságból az 1903- tól 1905-ig terjedő évek átlagában 110, az 1933-tól 1935—ig terjedő évek átlagában pedig csupán 88 gyermek született. S ugyanennek az időszaknak folyamán az 5—9 évig fennállott házasságokból született gyermekek átlagos száma 253—ról 173-ra, a 10—19 éves házasságokból születetteké 408—ról 265-re, a 20-évne'l hosszabb ideig tartott házasságokból :származóké pedig 532—ről 484—re hanyatlott. A termékenység tehát a század eleje óta mostanáig, a házas—
ságoknak e négy csoportjában 200, 316,
350, illetőleg 9'0%-kal csökkent. Míg az
ösSzes' házasságokra vonatkoztatva a ha,- nyatlás a 7'9%1-ot érte el. (A házassági ter-' mékenyse'g módosulásának irányát tehát
—— 988 — 1936
12. szám,
4. A nő halálával megszűnt házasságukból született gyermekekjátlagos száma a házasságok tartama szerint.
Nombre moyen des err/onás ne's de mariages dissous par la mort de la femme, suivant la dure'e du mar—inge.
Nombr: moyen des enfants nás de maríages ayant duré
EV v" Annees 5éven aluli 5—9 éves 10—19 éves $$$? Az összes
Terület —— Divisions territoriales moins de de 5 Ez 9 de 10 a 19 plus de 20 Total
' 5 ans aus uns uns
házasságokból született gyermekek átlagos száma
? a) Általában * En général
1903—1905 . . . . . . . . . . . . . . . 1-10 263 408 5-32 4—16
1906—1908 : . . . . . . . . . . . . . . . 1—04 242 396 5-32 4'04
§ mos—1912 a 1-04 2-38 13-83 5-21 408
% 1913—1915 § 1-04 2-36 3—78 5-14 4-07
§ 1916—1918 § 0'98 2-11 3'56 5-14 4-04
§ 1919—1922 ;; 0'82 2'04 3-41 5'08 3-89
§ 1923—1925 ;, 104 188 3-25 508 386
E 1926—1928 3; 0-93 2-08 3-04 5-02 3-86
1929—1932 w . . . . . . . . 0-91 1-99 2'82 4—95 3'85
1933—1935 . . . . . . . . ... . 088 1-73 2-65 4-84 3-83
1933-ban _— Én 1933 . . . . . . . . . . . . . . 078 164 2-55 4'88 3-85 1934-ben — En 1934 , . . . . . . . . . . . . . 0-93 1'80 2-71 481 379 1935—ben — En 1935 , . . . . . _ . . . . . . . 0-90 1-75 2'68 4'84 3-84
Jegyzet: N épszámlálás körüli időszakokban nem három, hanem négy év átlaga. __ Pour les années proches des recensements, moyennes de 4 années, et non de 3 années. —— 1908-tól 1918 ig a régi anyaország területe, 1919-től mai terület. -— De 1903 Ez 1918, Hongrie d'avant—guerre proprement dite; á par-tér de 1919, Hongrie actualle.
b) Vármegyék és tj. városok szerint. — Suivant les comitats et les villes autonomes.
1903__1905 Vármegyék —— Comítats . . . . 110 251 408 522 412 Tj. városok —— Villes autonomes 105 237 3'69 5'31 3'79 1906—1908 Vármegyék _ Cam—itats . . . . 106 245 402 518 407 Tj. városok —— Villes autonomes 1'01 2'40 3'48 5'18 3'70 '; 1909_1912 Vármegyék _ Comitats . . . . 105 241 390 519 4'09
%; ;: Tj. városok —— Villes autonomes 0'96 221 336 5'21 3'73
§ 1913—1915 ;Vármegyék ? Comitats . . . . 106 2-39 3-85 5-13 4-10
8 _ : Tj. városok — Villes autonomes 093 215 331 501 3'67
v.: 1916—1918 bDVín'megyék — Comitats . . . 099 214 3'61 515 408
:; N Tj. városok A Villes autonomes 0'94 1'89 3'15 5'06 3'60
% 1919_1922 : Vármegyék __ Comitats . . . . 0-85 2—12 3-56 5-15 4-00
;, a Tj. városok —— Villes autonomes 067 163 2'68 4'59 3325
§ 1923_1925 ..u Vármegyék — Comitats . . . . 1-08 2-01 3-42 5-15 3-96
§, o Tj. városok —— Villes autonomes 0'70 1'26 285 461 3'23
;; p , , , . (
6— c _ Varmegyek —— jomztats . . _ . 0'97 2'19 3'24 513 400
§ 192 1928 a Tj. városok —— Villes autonomes 071 151 2'18 4'33 3'07
1929_1932 Vármegyék —— C'omitats . . 0'94 2'10 3'03 5'08 4'00
Tj. városok —- Villes autonomes 0'71 1'47 1'96 4'15 2'98
1933_1935 Vármegyék _, Comitats . . 092 184 285 502 403
' Tj. városok —— Viltes autonomes 068 1323 182 377 276
1983Vban — Vármegyék —— Comitats . . . . 082 173 276 506 40?
Én 1933 Tj. városok — Villes autonomes 0'62 1'22 178 379 274
1934.ben —— Vármegyék —— Comitats . . . . 0'97 1'91 2'93 4'99 3'98 Én 1935 Tj. városok —— Villes autonomes 0'75 1'28 189 378 280 1935—ben — Vármegyék — Comitats . . . . 094 188 2287 501 403 Én 1935 Tj. városok —— Villes autonomes 0'68 1'21 " 178 373 275 Jegyzet: Népszámlálás körüli időszakban nem három, hanem négy év átlaga. —— Pour les années proc—hos de; recensemems, moycrmes de 4 années, et non de 3 années. 1903-1361 1915 ig a. Magyarbirodalom, 1916-tól 1918-ig a régi anyaország területe, 1919-töl mai terület. —— De 1903 d 1915, Hongrie d'avant—guerre; de 1916 a 1918, Hongrie d'avunt—guerro programon! dítc; á partir de 1919, Hongrie actuelle.
