HUSZÁR ISTVÁN:
A ,,STATISZTIKAI szemet
UTOLSÓ ÉggOLYAMARóU
A Statisztikai Szemle Szerkesztősége Huszár István elvtársnak a Társadalmi Szemlében meg—
jelent bírálatával lényegében egyetért. Á szer- kesztést munka megjavítása, a folyóirat tartal- mának kibővítése, a hiányosságok kiküszöbölése során a szerkesztőbizottság Huszár elvtárs javas- latait, észrevételeit figyelembe veszi.
Szocialista építésüník vezetésének, nép'gazdaxsáigunk tervszerű irányí—
tásának nélkülözhetetlen eszköze a statisztika. Statisztikai adatok alapján vizsgáljuk az állami tervek teljesítését, segítségükkel tárjuk fel a tervek végrehajtása során keletkezett aínányta'lanságokat, fogyatékosságokat, a ter- melés rejtett tartalékait. Ha emelkedik a statisztikai munka színvonala, ez javítja a gazdasági "vezetés munkáját is. Gazdaságpolitikánk tudományos megalapozottságának elmélyítése, fejlődésünk sajátosságainak vizsgálata, a gazdasági életben végbemenő folyamatok mélyreható elemzése és a hazai közgazda'sáigtudornány fellendítése egyaránt megköveteli a statisztikai munka állandó tökéletesítését, fogyatékosságaiinak kiküszöbölését.
A feladat megoldásában fontos szerep vár a Központi Statisztikai Hiva- tal lolyóiratára, a ,,Statisztikai Szemlé"—re is. Éppen ez teszi indokolttá, hogy foglalkozzunk röviden. azokkal az eredményekkel és fogyatékosságokkak amelyek a folyóirat munkáját jellemzik.
l.
A "Statisztikai Szemle" új szerkesztésben. 1949. óta jelenik meg. Ez alatt az öt év alatt jelentékeny része volt abban, hagy a statisztika ma már gazda—
sági életünk vezet-ésének, a tervek elkészítésének és a tervek teljesítése ell—en-
őrzésének hatékony eszköze. A "Statisztikai Szemle" az elmúlt öt év alatt
komofy érdemeket szerzett a szocialista statisztika gyakorlatának megt—erem—tése, elméletének fejlesztése és elterjesztése terén hazánkban,.
, A folyóinatot az első években döntően az— jellemezte, hogy segített haZai ,
gyakorlatunkba átültetni és elterjeszteni a statisztikai munka terén szerzett
szovjet tapasztalatokat. Rendszeresen közölt cikkeket a Szovjetunió Köz—
ponti Statisztikai Hivatalának folyóiratából, amelyek nagy mértékben hozzá-' járultak a születő—ben lévő statisztikai apparátus dolgozóinak képzéséhez.
Megíísmrertett-e stat-ísztikusa.ínkkal a szovjet statisztika élenjáró módszereit,
' Megjelent a ,,Társadalml Szemle" 1954. évi januári számában.
13: X; 607
' _ '92 " ' Hoszni istvm
a gazdaságpolitikában betöltött szerepét, 3 Ha szocialista statisztika legfőbb fogalmait és elvi kéndé—seit. A "Statisztikai Szemle" szerkesztősége feldol- gozta a Szovjetunióban járt statisztikai delegáció tapasztalatait, és azokat a lap hasábjain közkinccsé tette. Rendszeres—en foglalkozott a Szovjetunió—
ban folyó statisztikai vita kérdéseivel, közölte a ,,Vesztnyik Sztatyisztyiki"
erre vonatkozó főbb vitacikkeit, s ezzel is hozzájárult a_szocialista statisztika elméletének meggyökereztetésehez hazánkban.
Harcolt a ,.Statisztikai Szemle" a szocialista statisztika elmeletenek a tisztaságáért. Rendszeresen bírálta és leleplezte ;a polgári statisztika hívei—
nek hamis nezeteit. ,,A demográiia tanítása egyetemeinken" című cikk Varga István—, a ,,Szooialista statisztika —— polgári áltudomány" —— cím alatt The-iss Ede, ,,A statisztikai elmélet és gyakorlat egysége" című tanulmány pedig Schneller Károly egyetemi előadásait, illetve jegyzeteit bírálta, s feltárta a polgári matematikai forma-lizmust követő nézeteik tudománytalan jelleget.
Ugyanezek a cikkek " szembe állítva az említett egyetemi tanárok pol- gári nézeteivel —— tömören kifejtik a szocialista statisztika legfontosabb elveit.— A burzsoá statisztika hamisitásait, tudománytalan módszereit a folyó- irat egye'b vonatkozásokban is bírálat tárgyává tette. (Például Rédei Jenőnek 1949. júniusában ,,A polgári statisztika hamisításaiü; 1951., augusztusában pedig ,,A burzsoá statisztika elmélete és gyakorlata" címmel megjelent
cikkei.) _ .
A ,,Statisztik—ai Szemle" jelentős eredményeket mutat fel a magyar sta- tisztika haladó hagyományainak felkutatása terén is. Igen ertekes, szinvona—
las cikkek jelentek meg a folyóiratban a magyar statisztika úttörőriről és kép—
viselőiről: Fényes Elekről, Kőrösi Józsefről, Sohwartner Mártonról, Magda
Pálról és Németh Lászlóról. *
A burzsoá statisztika módszereinek és elméletének leleplezése, valamint a statisztika hala—dó hagyományainak felkutatása teren szerzett érdemek emlite'sremeltó eredmenyek. Hasonló jellegű eredmenyekkel csak igen kevés folyóiratunik dicsekedhet.
A ,,S—tatisztikai Szemle" harcot folytatott statisztikai appa—rátusunk gyer-
mek—betegségei ellen is. Rendszeresen foglalko zott a magyar statisztika aktuá—
lis gyakorlati problémáival, segitette olvasóit a statisztika előtt álló felada—
tok helyes meg'oldásában. Sokat tett a lap az egységes statisztikai beszámoló—
rendszer kialakításáért is. Fellépett (az államapparátusbanx elburjánzott, enge—
délynélzkiili, szakszerűtlen, úgynevezett kontárstatiszt'ikák ellen. A ,,Statisz—
tikai Szemle" ismertette a Népgazdasági Tanács, illetve a Minisztertanács statisztikával foglalkozó határozatait, valamint az 1952. évi VI. törvény-
cikket, megvilágította az ezzel kapcsolatos feladatokat. Beszámolt a statisz- tikai munka decentralizálás ának menetéről, ere dményéről és az e téren jelent-
kező nehézségekről. '
A folyóirat mindezeken keresztül tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy öt év alatt új statisztikusok ezrei nevelődjenek ki. De segitette a ,,Statisztikai Szemle" a statisztikai szakemberek nevelését úgy is, hogy foglalkozott a statisztika oktatásának tartalmi, módszertani és szervezeti kérdéseivel. Bi—
'rálta a statisztikai tanfolyam—okon, i.skolákon, közgazdasági technikumokon, egyetemeken folyó statisztikai oktatás hiányosságait, és megmutatta a hibák
kijavításának módját.
A .,STATISZTlKiAI SZEMLE" UTOLSÓ ÉVFOLYAMAROL 93 '
. II.
A "Statisztikai Szemle" ötéves (fejlődése —— az emlitett jelentős ered-
mények mellett —— nem volt egyenletes. A folyóirat színvonal-a 1953-ban ——', a következőkben elsősorban a folyóirat 1953. évi számait tesszük bírálat tárgyává —— bizonyos területeken nagy mértékben csökkent.A folyóirat jellegét 1953—ban mindenekelőtt azok a cikkek szabták meg,
melyek egy-egy statisztika-i elemzési módszert ismertettek. A statisztikai
elemzes módszereit ismertető eilkikek terén a Szemle szinvonala fejlődött.Ezeknek a cikkeknek a többséget már magyar szerzők írták, akik saját tapasz—
talataink, gyakorlatunk ismertetésével több konkrét, kézzelfogható segítséget nyújtottak a gyakorlati statisztikai elemző munkához.
A lőlyóirat— az elmúlt évi számai-ban —— a; statisztika gyakorlati kerdesei- vel foglalkozva —— tö'blb cikket közölt a statisztikai beszámolási rendszer hiányosságairól. Ezek a cikkek jogos és éles birálatb—a—n részesítették a föld- mű'velesügyii, a belkereskedelmi és az építésügyi minisztérium statisztikai rendszereinek hiányosságait.
A ,,Statisztikai Szemle" fejlődésében az jelzi a komoly visszaesést, hogy 1953—ban jóformán egyáltalán nem közölt elméleti, elvi jellegű cikket. Hiá—
Nnyoz'nak belőle az olyan elvi cikkek, amelyek a statisztikusok figyelmét a
kmagya-r statisztika fő feladataira irányítanák, amelyek meg-mutatnak, hogy
a Statisztikai Hivatalnak, statisztikai ap—paarátuvsunk dolgozóinak a népgazda-sá—g egyes területei előtt álló célkitűzések megv alósításában hogyan kell részt-
venniök. A ,,Statisztikai Szemle" 1953. évi számaiból kevéssé lehet meg- állapítani, hogy melyek voltak a statisztikai munka ffőlbb probléma-i, hogy hogyan segítették a statisztikusok a népgazdaság előtt álló feladatok meg-
oldását.
A ,,Statisztikai Sze—male" olyan elvi cikkeket sem közölt, amelyek meg—
világítanák a gazdasági élet egyes területeinek a problémáit, a statisztikai elemzés eszközeivel rámutatnanak a megoldatlan problémákra. Az ilyen jel—
legű elvi cikkek nagyban emelték volna a "Statisztikai Szemle" szinvonalát.
A folyóirat 1953-ban magyar szerzőktől mindössze három elvi jellegű cikket közölt. (Zala Júlia: Sztálin elvtárs: ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban-" című műve utat mutat a statisztiikusokniak.1 Fordit-sunk nagyobb gondot a kulturális, szociális és egészségügyi statisztika kérdéseire? Redei Jenő: A statisztika filogialima es tángya.3 Mindjart hozzá kell tenni, líiogy ezeknek a cikkeknek a szinvonala sem mondható mindig kielé-
gi one . —
Zala elvtársnő cikke Sztálin elvtárs munkája alapján több oldalról vilá— u
gitotta meg a statisztikánk előtt álló felada-tokat. Külön ösen részletesen fog-
lalkozott azokkal a statisztikai problémákkal, amelyeket a szocializmus gazdasági alaptörvényének megfogalmazása a termelésnek, mint a szükség-_letek maximális- kielégítése eszközének az oldaláról felvet. Nem lehet azon- ban megjegyz-é—s nélkül elmenni amellett, hogy a cikk rendkívül kis helyet szentel a szocializmus (gazdasági alaptönvén—ye macsik főkövetelményének, a szocialista termelés céljának, és az ezzel kapcsolatos feladatoknak. Nyil-
vánvaló, hogy statisztikánknak még ma is egyik legtkidolgozatlanasbb terü-
lete a lakossag életszinwonalámak, a szükségletek alakulásának a vizsgálata.1 ,.Stattsztikai Szemle" 1953, áebruár. 106. old.
? ..Stati-sztlkai Szemle" 1953,* július. 530. old.
3 ,,Statisztikiai Szemle" l953. aug. 624. old.
nuszxm xsfvm
szi '
Súlyos hiba a cikkben, hogy azt a látszatot kelti, mintha a szocialista termelés célja magában foglalná a dolgozók szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek körén kívül a termelési szükségletek körét is.
A term-elési szükségletek kielégítése maga a tennelés. Nyilvánvaló tehát, hogy a termelési szükségleteik köre a termelés körébe, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteit biztosító eszköz oldalához tartozik.
Ugyanakkor helyesek a szerzőnek azok a megállapításai, amelyek a sta— _, tisztik—usokra háruló feladatokkal foglalkoznak. A szerző megállapítja, hogy a statisztikusolmak ,,állandóan figyelemmel kell tkísémiő'k, hogy terveinkben ,
tükröződnek-e az arányos fejlődés objektiv törvényei, valamint azt, hogy a
tervek végrehajtása során nem keletkeznek-e olyan aránytalanságok, ame—lyek e törvény érvényesülését gá-tolnák".4 *
A cikk rámutat 'az arányok vizsgálatával, .a szocializmus gazdasági alap- törvénye érvényesülésével kapcsolatos statisztikai feladatokra. Hangsúlyozza a nemzeti jövedelemszámitás fejlesztésének, a népgazdasági mérlegek töké-
letesítésének fontosságát. " '
Mindez arról tanúskodik, hogy vezető s-tatisztikusainlk előtt többé- kevésbbé tisztán állnak azok a fontos feladatok, amelyekkel Astatizsiztitkánlknak foglalkoznia kell. Annál inkább jogos felvetni: miért nem foglalkozott a
,,Statisztikai Szemle" kellő mértékben ezekkel a kérdésekkel?
A folyóirat júliusi ,,Fordítsunfk nagyobb gondot a kulturális, szociális és egészségügyi statisztika kérdéseire" címü szerkesztőségi cikke arról ír, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozata., 3 az ennek alapján meghirdetett kormányprogramm milyen feladatokat állít a statisztikai munka elé. A Szemle
_ szerkesztősége azon—ban —— mint ahogy ezt (már a cikk címe is mutatja ——
erősen 'leszü'kítette a Központi Vezetőség határozatából adódó statisztikai
feladatokat. Közelről sem irányította stati'szt—ilkusaink figyelmét a legfonto—sarb'b problémákra. Egy ilyen jellegű vezércikknek, véleményünk szerint, azt kellett volna a Központi Vezetőség határozatának a fényénél megmutatnia, hogy milyen gyengeségei voltak a statisztikai munkának általában, valamint
egyéb, .a cikkben nem említett területeken is, s hogy mindezeket hogyan kell
kijavítani. Igaz ugyan, hogy a lakosság ellátásának, a mezőgazdasági ter—melés alakulásának a vizsgálatával, a nemzeti jövedelemszáimítássall, a reál—
,:bér- és az árindexek összeállításával a Statisztikai Hivatal eddig is fogla-l—
koz—ott, de az új szakaszban ezekkel a: kérdésekkel sokkal alaposabban, mélyre- hatóbban, új szempontokból kell statisztikusaintknak foglalkozniok.
'A ,,Statisztika—i Szemle" 1953. augusztusáig csak úgy foglalkozott a sta-
— 'ti-sztikána'k, mint tudománynak a fogalmáról, tárgyáról, módszeréről több mint három év óta folyó szovjet vitával, hogy fordításban közölte az ebben
a tárgyban megjelent fontosabb szovjet cikkeket.
Érthető tehát, hogy statisztikusaink örömmel vették kézbe a folyóirat
augusztusi számát, és fogtak hozzá Rxédei Jenő elvtárs cikkének olvasásához,
amely a statisztika fogalmáról és tárgyáról szól. Sajnos azonban, ezt a cik- ket nem követték újabbak..Ez nem véletlen. A cikk hangneme ugyanis nem ösztönzi, hanem ellenkezőleg, visszatartja .statiisztilkusainkat attól, hogy saját Szakmájuk tángyáról, jellegéről, különböző tudományokhoz való viszonyá- ról vitatkozzanak. A cikk lényegében hivatalos álláspontot tükröz, és mintegyeleve lezárja a vitát. (
4 ..Stattsztikaí Szemle" 1953. február. 109, old.
;;
A ,,smrrsznmr SZEMLE" UTOLSÓ EVFOLYAMAROL * 95
A szerző véleménye szerint a statisztika nem nevezhető tudománynak, hanem gyakorlati tevékenységnek, a gazdaságpolitika eszközének. A szerző- nek ez a meghatározása, úgymond, ,,lehetővé teszi, hogy a statisztikusok a tudomány tárgya körüli hiú és hasztalan spekulációk helyett figyelmüket foko- zottabb mértékben a gyakorlati statisztikai feladatok megoldására szentel—'
jék".5 Várható-e ezekután, hogy sokan kopogtatnak a Szemle szerkesztősege —
nek ajtaján,, s vállalva a ,,hiú és hasztalan spekuláció" ódiumát, megírjálk véleményüket e lkérdésről, különösen, ha ez a vélemény nem egyezne a cikk- .ben kifejtett állásponttal? ,
Anélkül, hoigy ehelyütt ;a statisztika ,,tudomány, vagy nem tudomány?"
vitatott kérdésében állást foglalnánk, ielvethetjütkz. vajjon feltétlenül egyet kell-e mindenkinek értenie például a szerző azon megállapításával, mely sze- rint ,,. . . a statisztikát nem tekinthetjük az anyagi valóság tényeit, törvé-ny—
.szerűségeit ábrázoló tudománynak..."'* Nem térítik—e el az ilyen kijelenté- sek statisztikusainkat az ,,anyagi valóság tényeinek" statisztikai szempont- ból való feltárásától és a mutatkozó összefüggések tanulmányozásától? Állít—
hratjuk-e, hogy statisztikusaink széles rétege előtt tisztázott már saját szak—
májuk tárgya? Nyilván arra kell törekednünk, hogy világosan megmutassuk előttük a statisztika tárgyát és tartalmát, 'hogy méginkább törekedjenek az általuk vizsgált tényanyag mélyre'h'atóbb, belső összefüggéseket feltáró elem- zésére, értékelésére. _
Addig is azonban, míg a statisztika tudományos jellegének Ikérde'se vita ' 'alattáll, a ,,Statisztika—i SzemléV-in—ek az .a feladata, hogy ne vágja el, hanem
fejlessze és gazdagítsa a vitát, bátorítsa azokat, akik szeretnének hozzászólni
ehhez a fontos kérdéshez. -
III.
A "Statisztikai Szemle" másik alapvető hibája az egyoldalúság. Az 1953. évi számokba-n megjelent cikkeknek mintegy 'vké-thanmada az ipar és építőipar területén jelentkező problémáikat tárgyalja. A* mezőgazdasági és a ' kereskedelmi statisztika kérdéseivel távolról sem kielégítően foglalkozik a
folyóirat. Közismert tény, hogy tenmelőszővetlkezeteink, gépállomásaink, állami gazdaságairilk számviteli, statisztikai munkálja rendkívül alacsony színvonalú, 's 'hogy mezőgazdaságunk szocialista szektorának za megszilár- dításáiban- nagy szerepe van a megbízható, pontos statisztikának, illetve szá—mvitelnelk. Ennek ellenére ezekről a kérdések-ről a ,,Statisztiíkai Szentté"-
ben cikk nem jelent .meg.
Szinte egyáltalán nem foglalkozott a ,,Statisztilkai Szemle" a— szociális, kulturális, kommunális statisztika és a demográfia kérdéseivel. Ezen a téren a Központi Vezetőség határozata óta sincs úgyszólván semmi változás.
A ,,Statisztikai Szemle" 1953. második félévi számai ebben a tekintetben alig különböznek az első félévi számoktól. A lap szerkesztősége iatKözponti Vezetőség júniusi határozatára csupán _a már említett szerkesztőségi cikkel
válaszolt, de a lap szetikesztésén nem látszik változás.
A "Statisztikai SzemléW—t egyoldalúság jellemzi abban a tekintetben is,
hogy a hasábjain felvetett kérdéseket túlságosan a Statisztikai Hivatal néző- pontjából tárrgya-lja. Jórészt ebből adódik, hogy az utóbbi időben keveset fog-, lalkozilk a vállalati adatszolgáltatás megbizha'tósávgával, a számviteli tegye—
5 ,,Statisztikai Szemle" 1953. aug. 627. old.
6 U. 0. 626. old.
96 ' HUSZAR ISTVÁN
lem kérdéseivel (különösen az irányító hatóságok munkája szempontjából).
Ebből következik az is, hogy a Statisztikai Hivatal vidéki hálózatának a mun kájáról, az egyes megyék, illetve járások statisztikai apparátusának helyes,
általánosítható tapasztalatairól szinte alig esik szo a lap hasábjain. Egyál- talán nem jelent meg cikk a ,,Statisztikai Szemlé"—ben a statisztikai munka
gépesítéséről.
A folyóirat a statisztikai m—unlka alapvető fontosságú módszertani kér- déseinek a kidolgozását is csak kis mértékben vállalta. A ,,Statiszt-ikai Szemle" nem világított rá a jelenlegi statisztikai mutatószámok bízrálatán keresztül az itt megmutatkozó hiányosságokra. W "Statisztikai, Szemle"
szerkesztősége is hibás abban, hogy nincs például kidolgozva hazánkban az árindexek számításának, az egyes népgazdasági ágakban az önköltség és az öntköltségcsokkentés mérésének a módszere. A ,,Stat-iszti'kai Szemle" nem vett részt a nemzeti jövedelem-számítás, a reálbér-, illetve reáljövedelem- számitás terén lévő problémák megoldásában—, de elhanyagolta az egyéb,
nem kevésbbé lényeges módszertani kérdéseik felvetését is. * '
A ,,Statisztikai Szemle" munkájában lényeges hiányosság, hogy nem bírálta a statisztikai apparátus, a Statisztikai Hivatal munkájában lévő fogyutékossa'goleat. Azokban, akik állami statisztikánlk helyzetét a "Statiszti—
kai Szemlé"—ből próbálnák megítélni, olyan benyomás alakulhat ki, hogy a Statisztikai Hivatal, a statisztikai rendszer hibátlan, csak éppen a minisz- tériumi, tanácsi, egyszóval az operatív szerv-ekstatisztikai munkájának van-
nak skomoly hiányosságai. .
Statisztikusaink szinte semmit sem tudnak a népi demokratikus országok statisztikai apparátusának tapasztalatairól. Ezeket hazai gyakorlatunkban szinte egyáltalán nem hasznosítjuk. A rnyár folyamán például magyar sta- tisztikus delegáció tanulmányozta a Lengyel Népköztársaság statisztikai hivatalának működését, a lengyel állami statisztika tapasztalatait. A ,,Sta- tisztikair Szemlé"-nek feltétlenül feladata llett volna, hogy a delegáció Len- gyelországban szerzett tapasztalatait megismertesse a magyar statisztiku—
sokkal. Ezek a tapasztalatok — különösen a számviteli fegyelem megszilár- dítása, a statisztikai adatok megbízhatósága tekintetében. —— nagyban segít-
hetnék Magyarországon a statisztikai munka színvonalának emelését.
Figyelmet érdemel és általános érdeklődésre tarthat számot a folyóirat
"Nemzetközi Statisztika" című rovatra. A Szemle ebben a rovatban rendsze- resen közli a Szovjetunió, a népi demokratikus országok, a tőkés és gyarmati országok gazdasági eredményeire, a dolgozók helyzetére vonatkozó adato- kat. A Szemlének ez a rovata 1953-ban. a korábbi évek-hez képest jelentősen
fejlődött. Korábban elsősorban szemelvényszerűen összeállított adatokat
közölt, illetve a demokratikus tábor onszáigaixra nézve csupán a népgazdasági terveik teljesítéséről kiadott jelentések rövidített fordításait (hozta. A múlt évben már több átfogó, elemző, értékel-ő cikk jelent meg a ,,Statisztikai Szem—lé"-ben ezekről a. témákról, elsősorban a tőkés országok gazdasági életéről.
Ezt a rovatot a jövőben elsősorban ebben az irányban volna helyes tovább—
fejleszteni, mert azeb-ből a tárgykörből közölt minden egyes elvi cikk, amel- lett, hogy a ;,Statiszti—kai Szemle" színvonalát is [komolyan emelné, jelentős eszköze lehet a statisztikai dolgozok nevelésének. _
Az említett hiányosságok jelentékeny része egyáltalán. nem magyaráz—
ható meg az elméleti munka általános elmaradottságával. Nem kis része van
ezekben a fiolyóiriat hiányos szerkesztésének. Hibalként kell l egállapitani,
hogy a ,,Statisztikai Szemle" szerkesztőségének nincs alaposan átgondolt,, A "STATISZTIKAI SZEMLE" UTOLSÓ ÉVFOLYAMÁRÓL 97
előre megállapított munkaterve. Egy elméleti folyóirat tartalmát nem lehet
egyszerűen csak az eppen rendelkezésre álló cikkek alapján ötletszerűen meg—határozni, mint ahogy ez a ,,Stlatisztikai Szeml-"e esetében ma még szinte általános gyakorlat. A munkaterv hiánya nem kis mertekben járult hozzá a hibái( elkövetéséhez
Nem kevésbbé fontos forrása az elkövetett hibáknak az is, hogy a ,,Sta- tisztikai Szemle" -nvek lényegében nincs szxerkesztőbizottsávga, s így a lap szenkesztése tulajdonkeppen egyéni munka eredmenye A lap előtt álló jelen- tős feladatok megoldását megkönnyíti, a lap színvonalának emelésétért folyó munkát nagyban segítheti az olyan szerke—sztőbizottság, amelynek minden * tagja tevékenyen részt vesz a lap sZenkesztrésének felelősségteljes munkájá- ban. A —szerkesztöbizottság' minden tagjának fokozottan kell foglalkoznia a szerzőkkel, segítséget kell adni számukra a cikkek megírásához. Szükséges, hogy új tagokkal bővítsék a Szenkesztőbizotbságot, és hogy minisztériumi, vállalati szakembereket, tehetséges, egyetemet Végzett fiatalokat vonjanak
be a "Statisztikai Szeml:"e munkájába
. A "Statisztikai Szemle" munkáját, Véleményünk szerint, elsősomban az
eddiginél sokkal több színvonalas elvi oilkk közlésével kell javítani. A Szemle
bátrabban tárja niel a na gyj ában-egeszeben'jol működő statisztikai apparátus meglévő fogyatékosságait, irányítsa a figyelmet a statisztikaielmelet és mód—szertao megoldatlan problémáim, s elsősorban azokkal a kéndésekkel foglal—
kozzék, amelyek a kormányprogramm célkitűzéseinekmegvalósítása terén statisztikusaink elött állanak
*
'A "Statisztikai Szemle" példányszáma öt év alatt a többszörösére emel- kedett, és ma megközelíti a hétezret A folyóiratot gazdasági szakembereink
Statisztikusaink, egyetemi hallgatóink ezrei olvassák. Az olvasóknak ez a
nagy tábora már önmagában is tanúskodik a ,,Statisztikai Szemle jellentő-ségéről és felelősségéről.
A folyóiratnak messzemenően. elő kell mozdítania, hogy az állami és gazdasági élet különböző területein dolgozó statisztikusok gazdasági szak- emberek állandóan emeljék munkájuk színvonalát A "Statisztikai Szemle"
a maga reszéről színvonalasabb, tartalmasabb cikkekkel járuljon hozzá pár- tunk politikája, a konmányprogrpmlm megvalósításához, vállaljon szerepet a ' hazai közgazdasá gtudomány fellen-dítésében
a
