Magyarország villamos energiaipara

3. szám —201— 1937 zetne bennünket. Csak összehasonlítás-

kép emlékezzünk még meg röviden a kül—

földi szabadalmi statisztikákról. Az egyes országokra vonatkozó statisztikákat az illető ország szabadalmi lapjában találjuk meg.

E statisztikák nemcsak gazdagságuk, de összeállításuk tekintetében is meglehe—

tősen eltérnek egymástól s így összehason—

lító vizsgálathoz nem igen alkalmasak. Az Unió államainak adatait a ,,La Propriété lndustrielle" Összefoglaló táblázatban éven- kint közli, de ez éppen csak, hogy megfelel annak az igen kevés követelménynek, me—

lyet a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1927.

évi kairói kongresszusa megkívánt az egyes államoktól. Az eddig kimutatott adatokon kívül az eredményes Összehasonlító vizsgá- lat lehetővé tétele végett célszerű volna még legalább a következő adatok összegyüjtésé—

nek előírása és egységesítése: a szaba- dalmak megoszlása származási országok szerint; az érvényben lévő szabadalmak megoszlása kor szerint; a felszólalásokra és

megsemmisítésekre, valamint a kényszer—

engedélyekre vonatkozó adatok.

Visszatérve saját adatgyüjtésünkhöz, lab- ból végső következtetésképpen azt a fontos tanulságot szűrhetjük le, hogy, ha a szaba—

dalmi ügyek folyásáról helyes képet aka- runk kapni, akkor nem szabad becslések—

kel megelégednünk, hanem bele kell mé—

lyednünk az adatok tömegébe, hogy így azok feldolgozásával és mérlegelésével a vizsgálandó kérdésekre kellő világosságot vethessünk. Hogy azonban ez megtörténhes- sék, szükséges a nyers adatok rendszeres, minél szélesebb körű gyűjtése, mert sokkal nagyobb fáradság az adatokat visszamenő—

leg megállapítani, mint azokat rendszeresen gyüjteni. Ha a nagy munkaböbblet miatt nem is lehetséges, hogy minden bejelen- tésről külön kis statisztikai lap készül- jön, —— ami a legjobb módszer volna, -——- a meglévő adatgyüjtésnek a fentebb tárgyalt kérdésekre kiterjedő bővitése azonban fel—

tétlenül szükségesnek látszik.

Darvas Pál.

Magyarország villamos energiaipara.

Elindustm'e de l'énergie e'lectrigue en Hongrie.

Résumé. Vu la généralisation de liemploi de

Pélectricité, il n'est pas sans interét d'examiner le róle aue joue lindustrie de llénergie éleetrigue dans liensemble des industries de Hongrie. Nous ne parlerons ici gue des usines d'éleetricite' diutilité publigue.

Dans le tableau 1, nous offrons, pour 1935, un tableau général, montrant les données gizi ea—

ractérisent [*índustrie de I'énergie électrigue et les autres industries.

Ifindustrie de lle'nergie électrigue ne remonle pas a loin en Hongrie; on est donc a merne (Pen indiguer exaetement llévolution.

En 1898, la Hongrie avail 43 usines diélectrieite' d'utilité publiaue;de31913,ala veille de la guerre, elle en avail 224 (tableau 2). Les progrés accomplis ressortent particulierement de ce fait aue de 1898 a 1913, dans lesdites usines la capacité des géné—

rateurs a mentő de 210 mille a 1667; mille [ma, el Péneryie électrir'lue y produite, de 36'5 millions () 215'7 millions de lcwh.

Le traite' de Trianon detachaít de la Hongrie les regions ott se trouvaient ime grande partie vw—

prés de 6001, —— des usines diéleetricité. Mais de- puis la production hongroise de l'énergie électriaue a fait un puissant progrés (tableaux 311), b) et 4).

Si le nombre des usines dlélectricite' a diminué

(lepuis 1928, cela n'a été dü guia la eentralisation de la production Ainsi, évoluaíl selon les meilleurs principes; on voit, par les données statis- tiaues, (lu'á partir de 1928, la capacité des usines (Pélectricite' slest élevée de 2'() mille a 415 mille Iwa.

La production d'énergie, ayant monte, de 602'3 mil—

lions de Icwli en 1927,apres(1ue 900 millions de lavh celle—cí

en 1935, g a pris un vii développement, ee (lui ressort aussi des clii/fres indiauant la proportion moyenne, pour 1 habilant, de la production.

Cette proportion a monte, de 706 Icwh en 1927, a presaue 100 Icwh en 1935. Toutefois, ee resultat nyest pas satisíaísant par rapport a lie'tran—

ger. [Xindustrie hongroise de l'énergie électrigue ira pas encore atteint un niveau correspondant aux progres eulturels et industriels du pays. On peat espérer (]u'elle y paruiendra bientól, le gouverne- ment ayant dirigé, ces dernieres années, Pévolution de cette industrie sur la voie la meilleure.

Alig egy fél évszázada annak, hogy az emberi elme egyik —— talán legnagysze—

rűbb —— találmánya: az elektromosság a la—

boratórium szűk keretei közül kilépett és a villamosítás kérdése rövid idő alatt első- rendű közgazdasági feladattá vált. A villa—

16

3. szám

mosság szinte napról-napra hódított meg magának újabb és újabb területeket és az emberiség mai mindennapi életének alig van olyan megnyilvánulása, amelynél az valamilyen formában szerepet ne játszana.

Világosságot teremt, hatalmas energiát lé—

tesít (s az erőátvitelt oly tökéletes módon valósítja meg, amelynél jobb alig képzelhető el. Ellátja energiával a vasutakat s ezzel a közlekedést és szállítást gyorssá, biztossá és egyszerűvé teszi. Az üzeneteket, a híre—

ket felülmúlhatatlan gyorsasággal továb- bítja, a betegségek gyógykezelésénél immár nélkülözhetetlenne' válik, a kultúra terjesz- tésének szolgálatában pedíg felbecsülhetet- len értéket jelent.

Érdeklődésre tarthat számot, hogy az

az iparág, amely a kultúrembertől e már szinte elválaszthatatlan energiát előállítja, Magyarország egész iparában milyen helyet foglal el.

Egy olyan általános zsinórmértéket

—202—- 1937

megállapítani, amelynek segítségével vala- mely iparág elsőbbsége a többivel szemben kétségtelenül megállapítható lenne, nem könnyű feladat. A különféle iparágak sú- lyának megmérésére ugyanis más és más mértékegység szolgál. Vannak iparágak, amelyek jelentőségére a foglalkoztatott munkáskezek száma, másoknál viszont a beállított mótorikus erő nagysága mutat rá.

Sok esetben az ipartelepek száma, majd az elért termelés értéke dönt az elsőbbség kér- désében, gyakran viszont a befektetett tőke nagysága a mérvadó. Egy iparág rangsorá—

nak megállapítása legeredményesebben mégis úgy történhetik, hogy a különféle mértékegységek az értékelésnél —— a kérdé—

ses iparághoz idomuló mérlegeléssel ——

mind figyelembe vétetnek.

Az 1. számú táblázat Magyarország ipa—

rára vonatkozóan magában foglalja mind—

azokat az adatokat, amelyek a fentiekben 1. A gyáripar 1935. évi főbb adatai ipari tőesoportok szerint.

Donne'es principales, pour 1935, sur l'industrie manufacturíére, suivant les grandes catégories (iiindustries.

egg ms 5; ! a $$$—§ aaaia

Ipari főcsoport $$$ % ÉÉÉ ggg § §§ ÉÉÉÉ §

Numéros d'ordre et désignation $$$ § ! § EE; ÉÉ §§§ 2x§§É des grandes catégories industrielles ($$$ % gí—ÉÉ % ggg § % Égi % §§§§É %

É'vg gggu ggg—mh— bot § 33 ] m$

L—N': —o_a, mor—m 'la om ru:

ÉÉm $$$-tg aagg § § (ga—egg

száma megnevezése "ÉÉ ÉÉÉ—É 9335 ÉÉÉ "ntézgi

ázs a—ssÉ ágos úüe sem?)

1. Vas- és fémipar —— sidérur-

gigues et métalluryigues 255 7'3 2173707 9'2 56.974 5'4 31.233 14'4 238913 109 II. Gépgyártás stb. —— des ma-

chines, etc ... 161 46 133767 56 23.165 232 24.087 11'2 164699 75 Il/22 Köszhasználatú villamos

energiaipar -— produc- tion d'élcctm'cité d'utzlité

% publ. ... 280 8'1 4?3.394 199 69873? 665 6.538 3'1 117577 5'3 III. a) Kö-, agyag- és üvegipar —

.s de la pierre, potens et

verrem'e ... 528 151 260.638 11'0 39.689 38 21.803 101 74.573 34 IV. * Fa— és esontipar —- du bois

% et de l'os ... 313 90 25.662 11 11.651 1'1 10.039 4'6 51.232 2-3 V. m' Bőr-, sörte- és gumiípar ——

du cuir, du poil, du crin

3 et du caoutchouc . . . 89 25 29.474 12 7.545 07 8.504 39 90.704 41 VI. vs Fonó- és szövöipar—tew-

tiles ... 326 93 337032 1512 37.781 3'6 54.445 25'2 412916 18'8 VII. : Ruházati ipar — du véte—

ment ... 158 4'5 8.867 04 369 00 6261 29 42.197 1'9 VIII. N Eapirosipar —— du papier . 76 22 24.479 11 5.024 05 3.974 18 39.899 18

IX. Élelmezési ipar —— de l'ali—

mentation ... 944 270 463838 1525 153259 14'6 30.262 14'0' 719005 32'?

X. Vegyészeti ipar — chi- /

migues ... 250 7'2 378765 15'9 15.700 1'5 12.017 5'6 203139 9'2 XII. Sokszorosító és műipar ——

polygraphigues . . . . 111 32 20.987 09 508 01 6.860 3'2 46.623 21 Összesen —— Total . . 3.491 1000 2,374.055 100'0'1,050.352 1000 216023 100'0l2,201.477 100'0'

3. szám

említett értékelés alapjául szolgálhatnak. A közölt adatokból kitűnik, hogy a villamos energiaipar a telepek száma tekintetében sorrendben az ötödik, a termelés értéke szempontjából pedig a hatodik helyen áll.

A befektetett állótőke értéke és az alkal—

mazott erőgépek teljesítőképess-ége a villa—

mos energiaipart Magyarország iparoso- portjai között az első, az alkalmazott mun—

kások száma pedig majdnem az utolsó helyre utalja.

A különböző mértékegységekkel végzett mérések tehát különböző és egymásnak ellentmondó eredményekre vezetnek. En—

nek az az oka, hogy a villamos energia- iparnak a következőkben ismertetett egyéni sajátosságai, amelyek a többi iparágakkal közös mértékegység megállapításának lehe—

tőségét majdnem teljesen kizárják, a rang- sorozást még külön is megnehezítik. A tár—

gyalt mértékegységeknek a villamos ener- giaipar szempontjából való kellő mérlege—

lése útján azonban a mutatkozó látszóla- gos ellentmondásokra mégis magyarázat nyerhető és így az értékelésre tisztultabb kép bontakozik ki.

Az ipartelepek száma a villamos ener—

giaipar jelentőségének megmérésére ön- magában semmiesetre sem lehet mérvadó.

A villamos energiaipar kialakulása idején a telepek száma a fejlődés mértékéről ugyan némileg tájékoztatást nyujt, de akkor, ami—

kor a szóbanforgó ipar erősödése újabb te- lepek létesítése helyett inkább a meglevő üzemek teljesítőképességéniek növelésében nyilvánul meg, a telepek száma a mérés alapjául már nem szolgálhat. Az energia—

termelés és elosztás fejlődésének biztosítása egyébként leggazdaságosabban éppen a köz- pontosítás, vagyis sok kis telep helyett egy nagy teljesítőképességű telepnek beállítása révén érhető el. Tehát elképzelhető esetleg a fordított arány érvényesség—e is. amelynél a villamos energiaipar fejlődésével az ener—

giatermelő telepek számának csökkenése mutatkozik.

Az alkalmazottak száma sem szolgálhat a mérés alapjául. Nagy telepek vezetésére is elegendő ugyanis egy-két szakember, sok munkásra sincs szükség, mert a gépek az energiatermelést automatikusan végzik és az alkalmazott néhány munkás feladata jó—

formán csak a gépek üzembentartásával kapcsolatos teendők ellátására szorítkozik.

A mechanikai energiának villamos ener—

giává való átalakítása, vagyis a villamos energiatermelés, természetszerűleg nagy mó-

——-203— 1937

torikus erőt kíván, tehát az erőgépek telje- sítőképességének nagysága szintén nem je- lentheti a villamos energiatermelő ipar el- sőbbségét egy talán jelentősebb, de kisebb hajtóerőt szükségelő iparággal szemben. A villamos energiatermelő ipar erőgépeinek teljesítőképességére vonatkozó adatok mér—

legelésénél egyébként szem előtt kell tar- tani azt a körülményt is, hogy azok a való- ságosnál valamivel nagyobbak. A ki- sebb energiatermelő telepek ugyanis sok—

szor valamilyen más ipari üzemmel (ma—

lommal, fűrészteleppel stb.) kapcsolatosak és gyakran mindkét üzem meghajtására ugyanaz az erőgép szolgál. Ilyen esetek- ben a közös erőgép teljesítőképességének a két üzemre eső hányada többnyire csak kö- rülményes számítások útján volna megálla- pítható s ezért a kérdéses erőgép teljesítő—

képességét osztatlanul csak a jelentősebb üzemnél — rendszerint a villamos energia—

telepnél —— veszik figyelembe., Tehát az erő—

gép teljesítőképessége'nek a másik iparág meghajtására szolgáló hányada is a villa—

mos energiatermelő ipar javára íródik.

A villamos energiaiparba befektetett állótőke magas értéke szintén a dolog ter- mészetéből folyik. Eltekintve ugyanis attól, hogy a szóbanforgó ipar gépi berendezése már önmagában is magas értéket képvisel, ebben az iparban a befektetett állótőke ——

ellentétben a többi iparág állótőkéjével ——

nemcsak a szorosan vett ipartelep értékét öleli fel, hanem a messze ágazó távvezeté—

kek és elosztóhálózatok értékét is magában foglalja. Az összehasonlításra tehát az álló- tőke nagysága sem mértékadó.

Minthogy az eladott villamosenergia ér- tékének alakulását sok esetben a többi iparcikk értékalakulásáu'n teljesen függet- len tényezők is befolyásolják, a villamos energiaipar jelentőségének megmérésénél a termelés értéke helyett annak mennyisége

—— különösképen mert egynemű árucikkről van szó —— sokkal alkalmasabb mértékegy- ségül kínálkozik. A termelt energia meny—

nyiségére vonatkozó adatok ugyan nem fe- lelnek meg arra, hogy a többi iparággal szemben összehasonlítási alapul vétessenek, de az évenkinti energiatermelésre vonat—

kozó adatsor a villamos energiaipar alaku- lásának feltétlenül hű tiikrözője és a hazai villamos energiatermelő ipar más ország szóbanforgó iparával ily módon pár- huzamba állítható s a termelt energiameny- nyise'g az értékelés alapjává válhat.

A rangsor megállapításánál fontosabb 16*

3. szám ———204—— 1937 2. Magyarország villamos energiatermelő iparának főbb adatai az 1898., 1906. és az 1913. évekről.

Données principales, pom- 1898, 1906 et 1913, sur l'industm'e de l'énergie électm'gue en Hongrie.

A,, Vili E yéb Az összes , " § _i— v; _;

A gőzgépek erogepek eróggépek erőgépek Az enerrgxae'ífrmelo Az alkal— §): %% % § U Machines a Machines Aulres Ensemble , "Pp mazottak "37, 5 a v: §.§ É

vapemf moirzceshydyau- machinesmolrices des machinesmoirices Getteraíz'zzrr'sd electrtczte Employés És:: ?. w: a de** § 243Agyi/:§;

ligues

ÉS; 2305"; § 3133 _ E § § § § § ggg §

; %:

dying. 534 ,§'§§ 375033

Ev §; ;: E 3 § hmm _) "G % ( —N 'a vb

: es e :: 337: —- —

% § e ,_ § ,, § *: :: gs : ne A hálózatra

Anne'es

3 s

:

s

a

"s

d

§

§

§

7133

m 0-3

lapos.-,a —— M

173_: ; m : ; 8 a a. Én)". ; tíz) gű?) §"?- § [, S (5 m É

N") § 533 § 3? $ 333 § 33.33 $ 3? amp§ EN mié Fl§ 30353 w:

%;ng az: N ga N 9.8 N gs; N Aaa (una es; :: r.,: el;-U gas

x3 l Éüao § ! a§§§ ! aoÉg§ ! neÉg§ [ §33§ 21395ÉN '"N:s e53: 2107:aze ért:,382— *"E:5033;

BE § ük) ?: Én 55 Én a Én (6 Én g—o§ 33 __O _ % EBU: Uma)

fee a es § a: 5; (es § es E .a § Jea: a : "43 333 3511 *é—W'

(" % ɧ 3 És? % §§ 52 §§ til 7233 ÉPÉÉE 33 §§ 433 $$$ ggg

18981) 43 134 27.992 14 2.321 6 640 154 30.953 170 21.044 489'4 1.328 1.031 36.496 2.297 271.757 19061) 120 281 71.845 40 10.337 39 3.910 360 86.092 384 59.251 4938 2.887 2268 93.953 14.280 958.894 19132) 224 308 165.587 64 16.552 246 41.600 618 223.739 697 166427 7429 5.918 4.918 215.729 79.051 2.702.964 19133) 91 157 115.920 12 2.810 98 14.755 267 133.485 329 106.400 1.169'2 2.236 1.667 97.643 39.477 l,752.602

!

1) A Magyarbirodalomra vonatkozó adatok. —— Hongrie entiére avant la guerre. 2) Horvat-Szlavonorszag adatai nélkül, — Sans la Croatie—Sla'vonie. 3) Magyarország jelenlegi területére vonatkozó adatok. —— Terri- to'ire actual.

azonban az a kérdés, vajjon Magyarország villamos energiaipara betölti—e ma már azt a helyet, amelyet az ország ipari fejlettsé—

gének és általános kulturáltságának meg—

felelően betöltenie kellene.

A villamos energiaipar mai helyzetének megítélésére áttekinthető kép a multjának felidézése révén nyerhető. Itt említhető meg, hogy a villamos energiaiparba a villa- mos energiát közhasználatra termelő tele—

pek tartoznak. Megkülönböztethetők közöt- tük a közhasznú telepek, amelyek az ener-

giát kizárólag eladásra termelik és a rész- ben közhasznú telepek, amelyek amellett, hogy az energiat eladásra is termelik, annak jelentős részét maguk használják fel. Ezzel szemben a villamos energiát csak a saját szükséglet fedezésére termelő telepek a vil- lamos energiaipar keretein kívül esnek.

A tárgyalt iparág még oly rövid életű, hogy annak fejlődési menetét nem nehéz keletkezésétől kezdve nyomon követni. Az első energiatermelő telep 1884-ben Temes—

várott, a második pedig öt évvel később Budapesten létesült. A következő évtizedben azután egymást követte a villamos erőtele—

pek építése, úgyhogy az 1898. évi ipar- statisztika a Magyarbirodalomban már 43 villamos energiatermelő üzemről adhatott számot. Az összehasonlítás kedvéért meg—

említhető, hogy az 1888. év előtt a fejlett ipar felett rendelkező Németország is csak 2 villamos energiatermelő telepet mutat fel;

a további fejlődés azonban ott lényegesen gyorsabb ütemű volt és 1889—ben a villa—

mos energiatermelő üzemek száma már 443-ra emelkedett. Ausztria ugyanekkor csak 30 jelentősebb erőtelepről számol be, tehát az ausztriai villamos energiaipar Ma—

gyarország hasonló iparával ekkor körül—

belül egy színvonalon állott.

Az 1898, az 1906. és az 1913. évi ipar- statisztikai adatgyüjtéseknek a villamos energiatermelő iparra vonatkozó főbb ered—

ményeit a 2. számú táblázat tünteti fel. A közölt adatok hatalmas fejlődésről tanus- kodnak. A telepek száma másfél évtized alatt több mint ötszörösre emelkedett, a hajtóerőül szolgáló erőgépek és az energia- termelő gépek teljesítőképessége pedig még ennél is nagyobb mértékben gyarapodott.

Az egy telepre számítható kilóvoltamper- teljesítőképesség növekedése azt mutatja, hogy az újabban létesített telepek kapaci- tása általában lényegesen nagyobb volt, mint a régi telepeké. Ezek az adatok a vil—

lamos energiatermelő ipar megerősödését mutatják, ugyanekkor a termelt energiá—

nak növekedése, valamint a hálózatra kap- csolt Villamos motorok teljesítőképességé- nek gyors emelkedése az elektromosság—

nak az iparban való térfoglalásáról tesz ta- nuságot, a hálózatra kapcsolt izzólámpák számának rohamos gyarapodása pedig a villamos energia használatának nagymér- tékű általános elterjedéséről nyujt képet.

3. szám

Az elektromosság diadalmas térhódítása tehát minden téren bekövetkezik.

Az a merész lendületű fejlődés azon—

ban, amely a villamos energiatermelő ipart a háború előtti időkben jellemzi, a háború évei alatt megtört. A háborús ipari kon- junktúra ebben az iparágban nem vált érez—

hetővé. A fennálló telepek helyzete lénye—

gesen rosszabbodott, mert az áremelkedé-

sek következtében növekvő termelési költ—

ségeiket a szerződéses áramdíjakra csak nagy nehézségek árán és nagy késedelem- mel tudták áthárítani. Az energiatermelés—

hez szükséges jóminőségű szén hiánya, emellett még súlyosabb gondokat okozott.

Rá kellett eszmélni az energiagazdálkodás fontosságára és arra, hogy az alacsony fűtőértékű szeneknek energiatermelési célra való felhasználása a sürgősen megoldandó feladatok közé tartozik. A tüzelő— és réz- anyaghiány miatt ebben az időben még az energiaszolgáltatás zavartalanságának biz- tosítása is nehéz probléma volt. Természe—

tes tehát, hogy akkor, amikor már a fenn- álló telepek nélkülözhető rézvezeték anya- gának kicserélése s azoknak pótanyagok—

kal való helyettesítése is szükségessé vált és a gazdaságosság a telepek egyesítését kí- vánta volna, új telepek létesítésére aligha lehetett gondolni.

Bekövetkezett az összeomlás és a villa—

——205— 1937

mos energiatermelő telepek nagyobbik ré—

sze (a telepek 59'4%-a) Magyarország

többi értékeivel együtt szintén idegen ke- zekbe került. De az energiatermelő telepek elvesztésénél sokkal nagyobb veszteséget je—

lentett az, hogy a szén— és vízi energiaforrá- sokról is le kellett mondani. Most, amikor a villamos energiatermelő telepek, mint erőközpontok, az iparfejlesztésnek és kü—

lönösen a kisipar fejlődésének oly fontos

eszközeivé váltak, sor kerülhetett volna az

értékes vízierők okszerű kihasználására és ezen a réven hatalmas erőközpontok épí—

tésére. Az energiaforráslrént legkedvezőb—

ben kihasználható vízierők azonban majd—

nem mind a győztes államok birtokába jutottak és így az elektromos energia—

termelés fejlesztésének e legkínálkozóbb módja helyett más —— kevésbbé előnyös ——

utat kellett választani. Villamos energia—

termelő telepek létesültek kezdetben tehát mindenütt. ahol nagyobb ipari. vagy Vilá—

gítási energiaszükséglet jelentkezett, füg- getlenül attól, hogy a telepek a számukra

szükséges energiaforrás, de különösen az egész ország egységes villamosításanak terve szempontjából kedvező helyen van—

nak-e s a helyes energiagazdálkodás elvvé- nek követése csak a későbbi években vál—

hatott valóra.

A villamos energiaipar háború utáni Sa. A villamos energiatelepek gépi berendezése. —— Outillage des usines (llélectricite'.

A telepek A gőzgépek A gőzturbinát: 973379?" 91412— Az összes erőgépek A,;gltlgggíís tárfncelgegégk

!ítablíssemenls Machines .77471717765 tres machi— Ensemble df? machines Molrm's Génératcurs ,,_ __.,__,,,, _Lf—Laljáuri Li "Wmi; nes motn'ces "101711755 éleclriguesm dlélcctrícité

? § § tcljesítőképessége § ; §

% § , .. . _ . , : . _a . % leur ca 7acíté § . § ' '

§ 'S M 039103 telle—% S tel,lesí- § telylcsí- § —— .,,,,,, f.,—í, ...—M,, ; teljesí— ; tettem-

§ : 13519"! , tőképest § tőképes— : tőképes : ugymlpanerő— ? tőkópes- § tokepes—

: § "Palm § seggem. ; isí'ge LE ; sége LE § gerfehásümcny § sége Lli § 5686

79 S^; par rapport^{a toutes [És} §¹ ]Billi , iil leur, , §! leur! , §1 Ióerő—ben par"fo—abanrapport (;. §l . leur, ) §, kVAleur -, .3l vsa§ "swes 8167("Hmm,, ro ;?:E capauíuCV ; ._S ; capaczleCV ;;,E capaczte(,'V ;__:5 CV celle desmachz—nes motr. del'indush'ie ;;,§ LapawleCV *;;!§ (update'*'W. ,

H 57) l "A' m 1 m ! 9; l manufacturiüre Én % 4

1

1921 1071 50 133 58.257 48 197750 103 18.151284 269158 47'4 617 18.481319 226082 1922 119 48 133153737 50 202410107 17.869 290 274.016 44'6' 636 18.693 337 224256 1923 136 5 () 128: 53.061 52 206410 109 18.248 289 277.719 440 816 11.482 356 236060' 1924 148 5'1 117 47.506 60 222210122 18.978 299 288694 4415) 817 12.608 366 241696 1925 181 57 132 49.326 75 298725142 20.810 349 368.861 49'3 973 16.123 424 312612 1926 219 l)"? 147§ 50.938 83 304710 188 40.474 418 396.122 51'8 1.054 16.684 491 348544 1927 251 7'1 1531 50.798 102 368.750 237 42.315 492 461868 :76'6' 1.373 25.511 527 889829 1928 259 73 142 49.759107 410050 244 43.428 493 503.237 59'0 1.600 30.550 531 459139 1929 265 7'5 126 47.199 114 470.500 232 41.465 472 559.164 615 1.752 35.015 508 522390 1930 266 76 118 44.115124 578008 232 43.573 474 665.696 65'4 1.982 41.333 488 616814 1931 258 75 102 35.185 118 587868 240 43.288 460 666.291 65'8 1.981 42.526 462 632547 1932 291 8'8 86 31.461 108 579.135 221 41.151415 651747 65? 2.036 45.636 443 632667 1933 288 8'6 84 30.778 112 629.085 211 40.039 407 699.902 674 2.049 46.345 419 690940 1934 287 85 69 23.717 109 629.200 206 39.724 384 692.641 67'1 2.066 47.217 398 686919 1935 280 80 64 22.395 113 636.750 203 39.592 380 698.737 66'5

3. szám —206——— 1937 állapotára elsőizben az 1921. évi iparsta—

tisztikai felvétel eredményei mutatnak rá.

Ettől az évtől kezdődően a gyáripari, üzemi és termelési statisztikai felvétel keretében a közhasználatra villamos energiát termelő és elosztó ipartelepekről is évenkint rendsze- res adatgyüjtés folyik. A rendelkezésre álló bőséges anyagból ez alkalommal csak néhány jellemzőbb adatot ragadva ki, a 3. a) számú táblázat a tárgyalt iparág alan kulásáról mégis hű képet nyujt. A közölt adatsorok mindegyike következetesen elvo- luciós és hatalmas fejlődésről tesz bizony—

ságot. Az ipartelepek számára vonatkozó adatoknak a fejlődés szempontjából való megítélése végett ezúttal az abszolut szá- mok helyett inkább csak a feltüntetett arányszámok érdemelnek figyelmet. A vil- lamos energiatelepek számának az ország összes gyáripari telepeinek számához mért viszonyát kifejező százalékszámok —— a legutóbbi években mutatkozó jelentéktelen visszaeséstől eltekintve —— következetesen növekednek. Eszerint tehát a villamos energiaipar az ország egész ipari fejlődését meghaladó módon erősödött és az ipar összességében évről-évre nagyobb területet foglalt le a maga számára. Ugyanezt a vi-

szonylagos fejlődést tükröztetik az erő—

gépek teljesítőképességére vonatkoztatott arányszámok is. A villamos energiaipar a gyáriparban alkalmazott elsődleges erőgé- pek hajtóerejének kezdetben nem egészen 3b. A villamos energiaipar alkalmazottat,

a fele, az utóbbi években azonban már több mint háromnegyed része felett ren—

delkezett.

Az erőgépek között —— az ország energia—

viszonyaival összhangban —— a gőzerejűek állanak első helyen, azok között az elsőség pedig a gőzturbinákat illeti. Az elektromos energiaipar tulajdonában lévő villamos mó- torok nem en—ergiatermelésre. hanem az energiatelepek melléküzemeiben lévő mun—

kagépek (szivattyúk, szellőző berendezések, javítást végző szerszámgepek stb.) meghaj—

tására szolgálnak. A villamos motorokra vonatkozó adatok alakulása az energia—

telepek melléküzemeinek jelentős erőszük- séglet növekedését mutatja, tehát közvetve szintén a tárgyalt ipar fejlődése mellett szól.

A villamos energiatermelő ipar kapaci—

tásának megmérésére az energiatermelő gépek — a dinamók és generátorok _— tel iesítőképességére vonatkozó adatok szol gálnak. A 3. a) számú táblázatban között idevonatkozó adatok hasonlóképen nagy gyarapodásról adnak számot. Az energia—

termelő gépekkel kapcsolatos további meg- állapításokat azonban célszerűbb a késői)- biekben közölt részletesebb adatok ismer—

tetésekor megtenni.

A 3. b) számú táblázat bemutat néhány olyan adatot, amely a villamos energiaipar helyzetének megítélésére ugyan szorosan véve nem mértékadó, de figyelembevételiik főbb üzemi költségei és termelési értéke.

Employés, frais généraum el valeur de production de l'industrie de l'e'nergie électrz'gue.

alkalriiazzottak Armunkástm A t" e 1 b a s 2 n a l t

. , szama az osz— 4- . _ ; o m __ .; .

,_ m 3... § . .a m

ÉV m . m ;: "189450 " kiadások ag vív Blaga—ZTE , s amiga: N goe— ÉJÉ energia

S § ; § _w V 10; 3; osszege ezer P EU? ., g.? ; : § § § §3§ 8 §, gx § *:— Energie Années § § EKÉ § áig/11982 páí' De'penses de § ] §?) 35 §g§§ § § §§§§g %% §§ élen,—igan

e s: e rapport [: ceux PWSÚTWFI: en e" 0-3 § S :? § $$$ §; § § GE ? § %% : % prodmte

% aN _.É' " de Pindustrie mtlhers E a. mi? WC EN § ,m'Sk'. 8 ÉÉÉ'É. -N ÉIÉ'ÉÉ

§ $$$ 1313 § manufactu— de pengős 5 3 §: §) agg É 3 o .:

% EN 3331 R riére, % 51: ma § ?" n.o a.: értéke ezer P — valeur m milliers de p. _

1921 5.631 4.402 2'9 3.156 8.758'4 25'5 14.588 681 19.578

1922 6.033 4.688 2'5 3.417 7.369'2 22'4 17.460 803 22.146

1923 6.177 4.733 2'3 4.314 7.333'0 22'3 17.050 1.212 34.268

1924 6.610 5.137 2'7 9.819 7.140'3 20'4 24.902 2.289 59.141

1925 7.081 5.494 28 15.891 8.735'7 25'6 30.930 1.640 81.125

1926 7.856 8.101 2'9 18.809 8.881'2 ,?4'3 29.973 1.780 87.564.

1927 8.385 6.589 2'7 20.433 11.129'9 264 39.856 2.158 104311

1928 8.969 7.030 2'9 23.877 10.679'0 24'/)' 37.103 2.082 109379

1929 9.253 7.303 3'0 24.812 11.199'9 254 44.687 1.548 120937

1930 9.424 7.268 3'4 25.835 11.351'1 295 38.218 1 959 117910

1931 9.099 6.876 3'6' 23.895 10.750'9 314 36.459 1.450 115.451 7

1932 9.028 6.728 3'8 21.713 10.118'9 33'8 38.352 517 114.855 *

1933 9.110 6.704 35 20.729 10.891'8 351 37.328 494 110.923 '

1934 9.007 6.585 3'2 19.927 11.325'7 34'7 39.326 414 113964

1935 9.224 6.652 2'9 20.486 12.181'3 33'0 39.971 479 117.577

3. szám ——207—— 1937 a tárgyalt iparágról alko—tott általános kép

megvilágításához feltétlenül szükséges.

Az alkalmazottak számára vonatkozó adatok szintén növekedést mutatnak; de alakulásnk az egész gyáripar vonatkozó adatainak változásával nem párhuzamos.

E szempontból figyelemreméltó azoknak a százalékszámoknak az alakulása, amelyek az energiaiparban foglalkoztatott munká- sok számának az összes gyáripari munká—

sok számához mért arányát mutatják. Az általános depresszió éveiben — az 1930-

1932. években __ a munkáslétszám nem

fogyatkozott meg oly mértékben, amint ez az egész gyáriparban bekövetkezett, viszont az energiaipari munkások számának ké- sőbbi növekedése az újabb ipari konjunk- túra lendületével nem tartott lépést. A munkáslétszám lassúbb ütemű emelkedé- sére egyébként a munkást alig foglalkoz—

tató elosztótelepeknek a szaporodása és a racionálisabban megszervezhető nagy ter—

melőtelepek elterjedése is magyarázatul szolgál.

Figyelmet érdemelnek a szénfogyasz—

tásról szóló adatok is, de különösen azok

a százalékszámok, amelyek az energiaipar szénfogyasztását az egész gyáripar hasonló fogyasztásának arányában tüntetik fel. A villamos energiatermelő ipar szénfogyasz—

tása a vizsgálat alá vont másfél évtized ele—

jén a gyáriparban összesen felhasznált szén mennyiségének még csak mintegy negyed—

részét tette, míg a legutóbbi években annak már több mint egyharmadára rugott.

Néhány adat Végül a tárgyalt iparág bruttó pénzügyi eredményeire vonatkozik.

Szükséges megemlíteni, hogy a más ipari üzemmel kapcsolt energiatelepek vonat—

kozó adatai miatt a kimutatott főbb üzemi költségek alacsonyabbak, mint az e célra tényleg kiadott összegek. Néhány alkal- mazottnak. de különösen a telep vezetőjé- nek az illetménye és a gépek üzembentar—

tásához felhasznált tüzelőanyagok beszer—

zési költsége ugyanis 7— mint a kapcsola- tos üzemeknél nehezen szétválasztható té—

telek —— sok esetben teljes összeggel a kap—

esolt üzem terhére íródnak.

Az eddigiekben megismert adatok tehát az elektromos energiaipar nagymértékű fejlődését kétségtelenül igazolják. A fejlő- dés mértékének megítélése szempontjából azonban a mennyiségi adatok vizsgálatán tulmenően azok minőségére is figyelmet kell fordítani. Nem hagyható tehát figyel—

men kívül az a körülmény. hogy a termelő—

telepek kapacitásának növekedése követ- keztében a villamos energiaiparban bizo- nyos munkamegosztás következett be. A nagyobb energiatermelő telepek fogyasztó tábora ugyanis évről—évre duzzadt. A kis energiamennyiséget fogyasztók nagy töme—

gének ellátásával járó aprólékos teendők elvégzése pedig a vállalatoknak súlyos meg- terheltetését vonta maga után. Az energia- termeléssel és annak további fejlesztésével kapcsolatos munkálatok zavartalan elvég- zésének biztosítása végett elkerülhetetlenné vált, hogy a termelő vállalatok az admi- nisztrációs terhek alól felszabaduljanak.

Ezért a termelők és a fogyasztók közé be—

ékelődve elosztó vállalatok alakultak ——

rendszerint egy-egy község villamos ener- giával való ellátására _— amelyek az ener—

giát a termelőtelepektől nagyban vásárol—

ták és azt a kisfogyasztók között közvet—

lenül maguk osztották szét. Később már e kis elosztótelepek száma is annyira elsza- porodott, hogy a termelő és az elosztó vállalatok közé újabb nagy elosztó alaku- latok bekapcsolódása vált szükségessé, amelyek viszont a termelőtől nagyobb mennyiségben átvett energiát a kis elosztók között osztották szét. Gyakran előfordul tehát az az eset is, hogy a fogyasztó a vil—

lamos energiát harmadkézből kapja. A fej—

lődésnek ez az iránya, amely a nagy tere melőtelepek tehermentesítését eredmé—

nyezte, kétségtelenül egészséges volt1 mert az energiának nagyban, tehát gazdaságos módon való termelését segítette elő és a nagy termelési költségekkel. rossz hatása—

fokkal dolgozó és ezért nem életképes

törpe termelőtelepek megszűnésére, illető-

leg azoknak elosztó vállalatokká való át—

alakulására vezetett.

A villamos energiaipar körébe tartozó telepek tehát termelő. illetőleg elosztó ala- kulatokká tagozódtak. Minthogy pedig az energiaelosztó telepek egész üzemi berende- zése és gazdasági felépítése az energia termelő telepekétől lényegesen eltér, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal szükségesnek látta adataikat az 1927. évtől kezdve a termelő—

telepekétől különválasztva feldolgozni.

A villamos energiaipar helyzetének megítélésére tulajdonképen a termelőtele- pek adatai nyujtanak hű képet, ezért a 4.

számú táblázatban — eltérőleg az egész villamos energiaipart felölelő előző táblá- zatoktól — csak az energiatermelő tele—

pekre vonatkozólag van néhány jellemzőbb adat összefoglalva.

3. Szám —208—— 1937 Első tekintetre is meglepő az erőtele—

pek számára vonatkozó adatsor alakulása, mely az eddigi megfigyelés alá vont Összes adatsorokkal ellentétben csökkenő irány—

zatú. Beigazolódást nyert tehát az a koráb—

biakban előlegezett feltevés, amely szerint a villamos energiatermelő ipar fejlődésé- nek iránya az energiatermelő telepek szá—

mára vonatkozó adatsor alakulásával el—

lentétes is lehet. A telepek változásából tehát a villamos energiaipar fejlődésére következtetni nem lehet.

()sökkenést mutatnak az energiater- melő gépek darabszz'imát feltüntető adatok is, de az egy energiatermelő gépre jutó át- lagos teljesítőképesség lényegesen emelke—

dik, igazolva a nagyobb gépegységek elő—

térbe nyomulását. Az energiatermelő gé—

pek összes teljesítőképességét szemléltető adatsor a vá 'akozásnak megfelelően lénye—

gesen emelkedik. Az energiatermelő ipar izmosodásának azonban az energiatermelő gépeknek egy telepre jutó átlagOs teljesítő- képességét feltüntető adatok az igazi hű kifejezői. Ezek az adatok, az energiater—

melő üzemek kapacitásának hatalmas meg—

növekedéséről számolnak be, amely külö—

melő gépek átlagos teljesítőképessége lé- nyegesen kisebb, ami valóban a törpe ter—

melőtelepeknek elosztókká való alakulá—

sát mutatja.

A termelt villamos energia mennyisé- gére vonatkozó adatok, messze túlszár—

nyalva Nagy-Magyarorszz'ig elektromos energiatermelő iparának eredményeit, a villamosítás általános elterjedése mellett szólnak. A részletkérdéseket ez alkalom- mal mellőzve a mellékelt grafikon csupán tájékoztatás végett nyujt képet arról, hogy a termelt energia felhasználz'isa kőz- és nlagz'invilz'igításra, ipari és vontatási célra a legutóbbi években miképen oszlott meg.

Nem tévesztendő szem elől, hogy a grafikon azt a villamos energiamennyiséget, amelyet a magán-, tehát nem közhasznú telepek ái- lítanak elő, nem foglalja magában.

Összegezve az elmondottakat, minden kétséget kizáróan megállapítható tehát hogy a villamos energiatermelő ipar fejlő—

dési vonala kialakulász'iliól kezdve vissza- esést alig mutató módon állandóan emel—

kedett. Az elmondottak rz'ivilágítottak ar 'a is, hogy a tárgyalt iparág bizonyos szem- pontok szerint az ország egész iparában nösen akkor válik szembetűnővé, ha az jelentős szerepet tölt be. Annak megálla- összehasonlítás alapjául a háború előtti pítására azonban, hogy a villamos energia—

időkre vonatkozó megfelelő adatok vétet—

nek figyelembe (2. sz. táblázat). Az energia—

termelő gépek teljesíti'iképességére rámu- tató adatoknak a 3. a) számú táblázat meg-

felelő adataival való összevetéséből kitűnik,

hogy az energiatermelőkből energiaelosz—

ipar elfoglalja-e azt a, helyet, amelyet el- foglalnia kellene, az eddigieken kívül még egy —— a külföldi viszonyokkal is össze—

hasonlításra alkalmas mértékegység megállapítására is szükség van. Ilyen mér- tékegységiil az egy lakosra átlagosan jutó tókká alakult telepeken lévő —— most már termelt energiamennyiség kínálkozik. A 4.

általában üzemen kívül álló —w energiater— számú táblázat tanusága szerint ez az érv

4. A villamos energiatermelő ipar főbb adatai az 1927._1935_ években.

_Donne'es principales sw l'industríe de l'énergie électrigue en 1927—35.

Az energiatermelő Az energia- F _ , lfglélélmsm.lRtt3xfeTEDÉlt

"' k termelő gépek igy telepre Jmó A termelt ener— emigiameri_ny1$tg luvi; Kihaszná-

Telepek gepe , átlagos teljesitőv . . . De 1677"ng elertrwnr , . , 4,

, , ( ()énémteurs atlagos ki ess' r l'V X gia mennyisege prodmte, ;! rcvzent, en lasrtenyezo

EV flangál diélectr. teljesitóképes- Ép % § ( ezer Kwó mOJ/WWÁTY;?Ámmmm: oárban , 1 bf" re M,._,,,,,,_ ,,,A__,..__ sége KVA apadni ")le Energie, élem—i. WW, _M , WW, (;ogfm-im;

Annees dts etablzs— száma teljesítőké— Capacifé mo- yemw desigcne- gue produite, en az Budapest de l'Énergíe semmis lcm' PCSS' KVA yenne d'un ratmrs par rta— milliers de kWh Ol'SZf'igl—mn "élkül . utilise'e, (),/o

leur capa- , , blzssemmt, Árva en non compris

nombre ciíé, lem ge1wrat,, kva Hongrie Budapest

1927 221 518 387.200 747'5 1752'1 602294 70'6' 44'4 178

1928 223 513 454.000 885'0 2.035'9 648608 75'4 46'8 16'3

1929 211 495 518.410 1.047'3 2.456'9 702571 81'1 5114 15'5

1930 198 469 612.703 1.306'4 3.094'5 720233 8259 56'6 13'4

1931 186 438 628.587 1.435'1 3.379'5 711596 81'4 605 129

1932 166 394 619.473 1.572'3 3.731'8 686764: 78'2 58'4 12'7

1933 158 376 677.048 1.800'7 4.285'1 728583 824 60"? 12 3

1934 155 370 675.389 1.825'4 4.357'3 808782 909 705! 137

1935 152 368 683.684 1.857'8 4.497'9 893989 99'9 7824 149

A TERMELT VILLAMUS ENERGIA MENNYISEGE ÉS ANNAK FELHASZNÁLÁSA

DUANTITÉ ET UTILISATION DE LA PRODUBTION D'ÉNERGIE ÉLECTRIGUE

800 millió kwó. millions de kwh_ 900

800 — " —— — ___—___ — ._- 800

700 —— — —— ——— ————— —— —— 700

800 600

500 500

400 __ ___—"A., "__H— 400

300 - ———————— —— 1300

200 _. , .___,__..,-, ___ ._.—-_. 200

100 il il ———A-—— —— — — ——-— — - _II —— 100

0 , 40

123 458 123 AS 123 458 123 456 123 456

E él éclairage public '] Kózvilágltásra

_ nergie ectriaue § ! ' ' e 2 M a 'la lta .

( Termalt villamos energia utilisée pour: usagízlriazsmlls 3 légi az": ara felhasznalt enamin Production d'e'nergia élactrigue traction 4 Vontatúsra

Consommation das usinas électriguas 5 A telepek önfogynsztása

Pertes dans le réseau et dans les transfoimateurs S Hálózati és transformitor vesztem]

M. St. Sz. 1937. R. H. de SL. 1937.

!. M.S.