Magyarország energiaellátása
Dr. Poós Miklós
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energetikai Főosztály
Az előadás főbb témái
• Energiapolitikai alapelvek
• Energetikai alapadatok
• Villamosenergia ipar
• Gázipar
• Olajipar
• Szénbányászat és felhasználás
• Megújuló energiák
• Környezetvédelem, klímaváltozás
ENERGIAPOLITIKAI
ÖSSZEFÜGGÉSEK
Az energiapolitika alapelemei
ELLÁTÁSBIZTONSÁG
GAZDASÁGOSSÁG KÖRNYEZETVÉDELEM
Gazdasági fejlődés és energiafelhasználás Magyarországon
70%
70%
80%80%
90%90%
100%100%
110%110%
120%120%
130%130%
140%
140%
19801980 19821982 19841984 19861986 19881988
199019
90
199219
92 19941994 19961996 19981998
200020
00
1980 = 100%1980 = 100%
GDP GDP Ö
Összenergiasszenergia Villamos energia Villamos energia Maxim
Maximáális lis éértrtéékekkek GDP: 116,1% (1989 GDP: 116,1% (1989--ben)ben) Energia: 1356 PJ (1987 Energia: 1356 PJ (1987--ben)ben) VillVill. . enen.: 40,7 .: 40,7 TWhTWh (1989(1989--ben)ben)
Primer energia ellátás alakulása 1970. és 2003. között
(Mtoe)
0 5 10 15 20 25 30 35
1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002
Egyéb
Éghető megújuló és hulladékok Villamos energia
Gáz Olaj Szén
Primer energia ellátás megoszlása 1973-ban 23,55 Mtoe
Szén 39,2%
Olaj 34,5%
Gáz 17,7%
Villamos energia 2,1%
Éghető megújuló és hulladékok
1,9% Egyéb
4,6%
Primer energia ellátás megoszlása 2003-ban 25,8 Mtoe (1213,5 PJ)
Olaj 22,5%
Gáz 47,3%
Villamos energia 13,2%
Éghető megújuló és hulladékok
1,6%
Egyéb
1,9% Coal 13,5%
1
Primer energia ellátás megoszlása az OECD országokban 2001-ben
5332 Mtoe
Szén 20,8%
Olaj 40,7%
Gáz 21,3%
Villamos energia 13,2%
Éghető megújuló és hulladékok
3,3%
Egyéb 0,7%
Az energiaintenzitás nemzetközi összevetésben
(Energiaintenzitás = Energiafelhasználás / GDP)
0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8
Aus ztria
OECD toe / 000 90 USD
ill.10toe / fő
Energia intenzitás
Energia int. PPP-vel korrigálva
Energia felhasználás / fő
VILLAMOSENERGIA IPAR
Villamos energia felhasználás
1925-2002
Bruttó hazai termék (GDP) és a villamos energiafelhasználás alakulása
1960-2002
Bruttó hazai termék (GDP) és a villamos energiaigényesség alakulása
1970-2002
Bruttó hazai termék (GDP), a villamos energia fogyasztás alakulása és a primer
energiafelhasználás viszonylata
1970-2002
Ausztria
Ukrajna Szlovákia
Horvátország
Románia
Jugoszlávia
Söjtör
BP
Toponár
120 kV
120 kV
Hévíz
Oroszlányi E.
Győr
Siklós
Tisza II.
Göd Detk
Paksi Atomerőmű
Kisvárda Sajóivánka
Tiszalök
Dunaújváros Albertirsa
Sándorfalva
Békéscsaba
Szeged
Debrecen
Szolnok
Felsőzsolca Sajószöged
Litér
Mátrai E.
Martonvásár
DunamentiE.
Albertfalva
BP Zugló
Ócsa
220 kV-on
220 kV-on
750 kV 400 kV 220 kV Alállomás Erőmű 120 kV-on kooperáló erőmű
Feszültség- szint
Távvezeték hossz 750 kV
400 kV 220 kV
268 km 1961,5 km 1478,7 km Feszültség-
szint
Nyomvonal hossz 400 kV
220 kV
1733 km 1194 km
Szlovénia
Magyarország villamos energia alaphálózati rendszere
és betápláló erőművei
A közcélú hazai erőművek
Együttműködő villamosenergia- rendszerek Európában
H
T Y B
C A
B AM
G R I SH
U B
S M C
P
LEL
R I
N
BN D
P E
M D T
F
D I G
S S
UCTE: Nyugat-európai régió
CENTREL:UCTE tag, Kelet-európai régió
SUDEL:Dél-keleti régió
NORDEL: Skandináviok és Izland
UPS / IPS: Keleti rendszeregyesülés
UK TSOA Egyesült Királyság
NEK/TRANSZELECTRA
Bolgár-Román rendszer
ASTOI: Írország rendszere
Az erőművek primerenergia felhasználásának összetétele
1980-2000 között
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450
1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000
PJ
SZÉN
O LA J
G ÁZ
A TO M
7550,0
764,8 842,5
4471,7 425,8
1547,2
4,1
Szlovákia Ukrajna
Horvátország Jugoszlávia
Ausztria
IMPORT : +9523,0 GWh Szaldó : 3439,9 GWh EXPORT : -6083,1 GWh
Villamos energia külkereskedelem
2000-ben
Villamos energia külkereskedelem
2002-ben
Értékesített villamos energia 2002
Ipari fogyasztás
Egyéb fogyasztás
Háztartási fogyasztás
GÁZIPAR
Földgáz hálózat
25.
ÉGÁZ 10,44%
DDGÁZ 9,17%
MAGYARGÁZ 0,02%
DÉGÁZ 13,30%
OERG 0,04%
TIGÁZ 31,72%
MOL-GÁZ 1,77%
FŐGÁZ 25,17%
KÖGÁZ 8,35%
DBGÁZ 0,01%
MOL összesen: 12 849 Mm3
Elosztói társaságok: 9 799 Mm3
GDC’s
76,27%
Földgáz elosztás
Egyéb
0,01%
Hőerő- művek
14,63%
Nagyipar
4,41%
Vegyipar
4,68%
Keretszerződés a MOL és a GDZ között éves bázison újratárgyalva
Magyar gázelosztó társaságok
ÉGÁZ
KÖGÁZ
DDGÁZ
TIGÁZ
DÉGÁZ
Francia tulajdon Német tulajdon
Olasz tulajdon Német-osztrák tulajdon-
FŐGÁZ
MOL-GÁZ Kft.
MOL-GÁZ Kft.
(ZAB Rt)
MOL-GÁZ Kft.
(FŐNIX -GÁZ) Kft.)
DBGÁZ Kft.
Magyar Gázszolgáltató Kft.
(DELTAGÁZ)
Magyar tulajdon
Háztartások száma
131 665 842 936 1056 1104 1338 1470 1549 1630 1722 1841 2003 2190 2342 2472 2555 2660 2750 2912 3050 3200
0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500
1970 1980 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2005 2010
Földgáz fogyasztás alakulása 1998-2002. között
28.
Ipar Vegyipar Villamos energia termelésGDC’s Tárolás
0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200
1998. Jan Marc Máj Júl Szept Nov 1999. Jan Marc Máj Júl Szept Nov 2000. Jan Marc Máj Júl Szept Nov 2001. Jan Marc Máj Júl Szept Nov 2002. Jan Marc Máj Júl
MMcm/month
Földgáz ellátás/igény I.
• Földgáz források (2001):
– Hazai termelés: 3.2 bcm – import (diverzifikált): 9.6 bcm
Beregdaroc: 7.1 bcm,
Mosonmagyaróvárar: 2.5 bcm (PRG: 1.3 bcm) – tranzit (Szerbia, Bosznia): 1.8 bcm
• Hőmérsékleti változat:
– Átlagos nyár (június- augusztus) felhasználás: 16 MMcm/nap
– Átlagos tél (december- február.) felhasználás : 63 MMcm/nap
– Maximális téli felhasználás: 82.5 MMcm/nap
Földgáz ellátás/igény I.
• Jelenlegi ellátási szerződések:
– TOP (85%)
– Partner együttműködés újratárgyalása
– Résztvevők: Panrusgas Rt., Ruhrgas, O&G Minerals Ltd., Eurobridge Kft., Gas de France 174,9 bcm
földgáz (2001-2015)
• Következő 5 évben nincs szükség többletforrásra
• Import engedélyek kibocsátója a Magyar Energia Hivatal
Belföldi földalatti gáztárolók
Deliverability: 2.0 MMCM/d Nominal cap: 200 MMCM Cushion gas: 310 MMCM Injection cap: 1.2 MMCM/d Szállítóképesség: 2.4 MMCM/d Névleges kap.: 160 MMCM Párnagáz:
Injekt. kap.:
310 MMCM 1.2 MMCM/d
Összes kivételi kapacitás Összes névleges kapacitás Összes párnagáz:
Összes injektálási kapacitás:
Hajdúszoboszló
Kardoskút
Maros-1 Zsana
Pusztaederics
44.5 MMCM/d 3,340 MMCM 4,700 MMCM 26.4 MMCM/d
Napi kivételi kap.:
Névleges kap.:
Párnagáz:
Injekt. kap.:
2.7 MMCM/d 330 MMCM 347 MMCM 2.2 MMCM/d
Párnagáz:
Névleges kap.:
Párnagáz :Injekt. kap.:
2.2 MMCM/d 150 MMCM 250 MMCM 1.1 MMCM/d
Daily withdrawal cap:19.2 MMCM/d Nominal cap: 1,400 MMCM Cushion gas: 2,133 MMCM Injection cap: 9.8 MMCM/d Napi kivételi kap.: 19.2 MMCM/d
Névleges kap.:
Párnagáz:
1,400 MMCM
: 2,133 MMCM
Injekt. kap.: 9 MMCM/d
Párnagáz:
Névleges kap.:
Párnagáz :Injekt. kap.:
18,0MMCM/d 1,300 MMCM 1,600 MMCM 12,9 MMCM/d
Földgáz szállítás és tárolás
Az elmúlt 15 évben végzett infrastruktúra beruházások a földgázrendszer fejlesztésére:
Szállítás 2002. 12.31 Építés az elmúlt
15 évben
Távvezeték hossza km 5278 1494
Gázelosztó állomások, mérőhelyek darab 382 231
Kompresszor állomások beépített teljesítménye
MW 112,6 30
Földalatti gáztárolók 2002. 12. 31. Építés az elmúlt 15 évben
Mobil gáz kapacitás MMcm 3340 2180
Max. kivételi teljesítmény MMcm/d 44.5 30.9
55.6 50.3
44.5 Max. kivételi ütem, MMcm/d
3930 3370
3340 Mobil gáz MMcm
2010 2005
Tervezett kapacitás bővítés. 2002
Hosszú távú igények ágazatonként
0 2 4 6 8 10 12 14 16 18
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
2013
2015
2017
2019
2021
2023
2025 Háztartások Egyéb igények Ipar Hőerőművek
OLAJIPAR
4% 12%
84%
Condensates Domestic crude Import crude
Olaj infrastruktúra
TF
Kiskunhalas
Algyő Szank
Eger
Bázakerettye
Hajdúszoboszló
Kardoskút
Füzesgyarmat
Szőkedencs Sávoly Zalakomár
DF ZF
Friendship I.
Adria
Friendship II.
Gellénháza
Friendship II.
MOL 2000
22%
12% 37%
0% 12%
17%
Gasoline Gas oil Naphta Fuel oil Coke Others
With DC (2002)
26%
42%
3%
3% 12%
14%
Dunai Finomító kihozatalai
Delayed Coker Delayed Coker
A termék minőségek összhangban az euronormákkal
0 ,
100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
Lead emitted, t/y
0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1
Gasolinelead content, g/l
Lead content, g/l Lead emitted, t/y
FCC unit
HF-alkylation
CCR Reforming
MTBE unit FCC revamp
Naphta isomerisation
revamp
Termék minőség növelés és technológiai háttere a MOL-nál
(ólomtartalom)
Benzin Gázolaj
Sulphur(m/m%) Sulphur(m/m%)0.2
0.5
0.05
01.01.1993.
0.2
01.01.1993.
EU (01.10.1994.)
0,05
01.01.1997.
(01.10.1996.) 0,015
01.01.2000.
0,035
01.01.2000.
(01.01.2000.)
10 ppm !!
01.01.2005.
10 ppm !!
01.01.2005.
Termékminőség növelés technológiai háttere a MOL-nál
VGO HDS
CLAUS-4
HDW-HDT-2
Gas oil blending
1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 HDS revamp
HDS revamp
HDT-3 Gasoline
HDS
Hydrogen plant-2.
Kéntartalom csökkentés
EVO99
Hazai olajtermék fogyasztás 1996-2002
0 1 0 0 0 2 0 0 0 3 0 0 0 4 0 0 0 5 0 0 0 6 0 0 0 7 0 0 0
1 9 9 6 1 9 9 7 1 9 9 8 1 9 9 9 2 0 0 0 2 0 0 1 2 0 0 2 E
kilotons
Aviation fuel Petr ochemical feedstock Fuel oil Gasoil Gasoline
1 9 9 7 1 9 9 8 1 9 9 9 2 0 0 0 2 0 0 1 2 0 0 2 E
Real GDP gr owt h 4 ,6 % 4 ,9 % 4 ,4 % 5 ,2 % 3 ,8 % 4 -4 ,5 %
Real inc ome per c apit a c hange 1 ,1 % 3 ,8 % 2 ,5 % 1 ,5 % 6 ,4 % 5 -6 ,5 %
Tot al c onsumpt ion c hange 2 % 3 % -2 % -9 % 2 % -1 1 %
Consumpt ion c hange of gasoline and gasoil 5 % 1 0 % 2 % -5 % 6 % 6 %
Gyõr Komárom
Csepel Székesfehérvár
Dombóvár Pécs
Cegléd
Kecskemét
Szajol
Füzesabony TF
Ebes
Nyírbogdány
Algyő Vép
ZF
DF
Kápolnásnyék
Petroleum product distribution system
Mád
Vámosgyörk Celldömölk
Pétfürdő
Egyéb cégek tároló kapacítása: 0,5 Mm3 MOL tároló kapacítás: 1,5 Mm3
Csepel
MOL piaci részesedése
olajtermék kiskereskedelemben
Others 6 2 % M OL
3 8 %
*as of 2001
Kiskereskedelmi piac: 2.485 kt
Kőolaj termelés és behozatal 2003
•
Hazai termelés: 1.13 Mt
•
Behozatal: 5.27 Mt
Összesen: 6.40 Mt
Benzin mérleg 2003
• Hazai: 2.23 Mt
• Import: 0.39 Mt Összesen 2.62 Mt
• Belföldi motorikus : 1.42 Mt
• Belföldi vegyipari : 0.84 Mt
• Kivitel: 0.36 Mt Összesen 2.62 Mt
Gázolaj és tüzelőolaj mérleg 2003
• Hazai: 2.73 Mt
• Import: 0.90 Mt Összesen 3.63 Mt
• Belföldi motorikus : 2.00 Mt
• Belföldi tüzelési: 0.12 Mt
• Belföldi vegyipari : 0.08 Mt
• Kivitel: 1.38 Mt
• Készletnövekedés: 0.05 Mt Összesen 3.63 Mt
Fütőolaj mérleg 2003
• Hazai: 0.47 Mt
• Import: 0.40 Mt Összesen 0.87 Mt
• Belföldi erőművi: 0.41 Mt
• Belföldi egyéb : 0.57 Mt
• Kivitel: 0.09 Mt
Összesen 0.87 Mt
SZÉNBÁNYÁSZAT ÉS
FELHASZNÁLÁS
Az erőművek primerenergia felhasználásának összetétele
1980-2000 között
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450
1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000
PJ
SZÉN
O LA J
G ÁZ
A TO M
• Széntüzelésű erőművek beépített villamos teljesítménye /MW/
– Ajkai Erőmű132 – Inotai Erőmű 52 – Mátrai Erőmű 824 – Borsodi Erőmű 137
– Tiszapalkonyai Erőmű 250 – Bánhidai Erőmű 100
– Oroszlányi Erőmű 235 – Pécsi Erőmű190
Széntüzelésű hazai erőművek
Pécsi Erőmű Ajkai Erőmű
Inotai Erőmű Bánhidai Erőmű
Borsodi Erőmű
Tiszapalkonyai Erőmű
Oroszlányi Erőmű
Mátrai Erőmű
Széntermelés és felhasználás 2003
• Hazai mélyművelés: 4.68 Mt
• Mátraalji lignit: 8.56 Mt
• Import: 1.38 Mt Összesen: 14.62 Mt
• Erőművek: 13.15 Mt
• Kokszgyártás: 0.71 Mt
• Tüzelőkereskedelem 0.56 Mt
• Egyéb+ export: 0.20 Mt
Brikett és koksz termelés és felhasználás 2003
• Brikett felhasználás 60 et (termelés 29 et)
• Koksz termelés: 0.59 Mt
• Behozatal: 0.22 Mt
MEGÚJULÓ
ENERGIAFORRÁSOK
A megújuló energiaforrások áttekintése
• Napenergia (termikus, fotóvillamos)
• Szélenergia
• Vízenergia
• Szilárd biomassza
• Bioüzemanyag (alkohol, biodiesel)
• Gáz biomasszából
• Szemét, ipari hulladék égetés
• Hőszivattyú
• Geotermikus
• Árapály
A megújuló energia használatának szükségességének a szempontjai
• Környezetvédelem
• EU felzárkózás
• Ellátásbiztonság
• Külkereskedelmi mérleg
• Gazdaság világpiaci versenyképessége
• Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások)
• Költségvetési ráfordítás mérséklés (intézmények)
• Nemzetközi elvárások, kötelezettségek
Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év)
50
4
58
7,2 5
3,2 0,01
28
0,006 0,7 0
10 20 30 40 50 60 70
Geotermia Nap Biomassza Szél Vízenergia
Potenciálisan felhasználható Jelenleg
hasznosított
A megújuló energiaforrások százalékos részesedése az energiafelhasználásból
az EU országaiban és Magyarországon
• Ausztria 24,3%
• Belgium 1,0%
• Dánia 7,3%
• Egyesült Királyság 0,7%
• Finnország 21,3%
• Franciaország 7,1%
• Görögország 7,3%
• Hollandia 1,4%
• Írország 2,0%
• Luxemburg 1,4%
• Németország 1,8%
• Olaszország 5,5%
• Portugália 15,7%
• Spanyolország 5,7%
• Svédország 25,4%
• Európai Unió
összesen 5,3%
• Magyarország 3,6%
Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia
Országok 1997 (%) 2010 (%)
Írország 3,6 13,2
Luxemburg 2,1 5,7
Németország 4,5 12,5
Olaszország 16,0 25,0
Portugália 38,5 39,0
Spanyolország 19,9 29,4
Svédország 49,1 60,0
Összesen 13,9 22,1
MAGYARORSZÁG 0,5 3.6
Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek
• 2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló
energiahordozóval előállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erősen differenciált arányok szerint)
• Biofuel irányelv (lsd. Következő ábra)
• Fehér Könyv: a megújuló energiahordozóknál EU-beli 5,3%-os részarányát 2010-re 12%-ra növelni
• Magyarország felé elvárás:
– a jelenlegi 3,6%-os megújuló energiahordozó részarány 6- 7%-ra növelése (hosszú távú energiatakarékossági
program)
– a megújulókkal termelt villamos energia 0,8%-os részarányának 3,6%-ra történő növelése
Bio motorhajtóanyagok az EU-ban COM(2002)508 final alapján
Biodízel és bioetanol gyártás az EU országaiban most az összes motorhajtóanyag felhasználás 0,3
%-át fedezi.
2005 végéig 2 %-ra, 2010-ig 5,25 %ra kell növelni a közlekedési bioüzemanyagok arányát.
»
KÖRNYEZETVÉDELEM,
KLÍMAVÁLTOZÁS
N emzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalások
SO2-kibocsátás mérséklése (ENSZ EGB)
1980-hoz képest a Kén-II. Egyezmény alapján 2000-re –45%
2005-re –50%
2010-re –60%
NOX, VOC kibocsátásra ugyancsak ENSZ EGB egyezmények
ühg (CO2)-kibocsátás mérséklése (ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény)
A Kiotói Jegyzőkönyvben tett magyar vállalás
• Kiotói Jegyzőkönyvben tett magyar vállalás: -6%
• Bázis: 1985-87 átlaga (másoknál 1990) Összehasonlításul
EU -8%
USA -7%
Japán -6%
• Kibocsátás elszámolása: 6 gáz CO2 egyenértékre átszámolva
CO CO 2 2 /fő emisszió /fő emisszió
2 0 ,5 1 5 ,7 6
1 2 ,4 7 1 1 ,8 1 1 0 ,7 7 9 ,2 9
7 ,9 4 5 ,7 3
2 ,9 4
0 5 1 0 1 5 2 0 2 5
U S A K a n a d a Fin n o rs zá g H o lla n d ia N é m e to rs zá g Ja p á n Au s ztria Ma g ya ro rs zá g Tö rö ko rs zá g
tonna
Klímapolitikai intézkedések
Energia terület
•Nemzeti klímastratégiában energia kiemelten szerepel
•Intézményi háttér kialakítása
•Energiatakarékossági program 2010-ig, Nemzeti
Energiatakarékossági program és egyéb támogatások
•Megújuló energia program
•Kiotói Jegyzőkönyv rugalmassági mechanizmusainak kihasználása, kibocsátási jogok kereskedelme (EU ET)
Kiotói vállalás teljesítése
• Realisztikus, de „kihegyezett” célkitűzés
• Erőteljes energiahatékonysági és megújuló energia program eredményei meghatározóak lesznek a
teljesítésben
• Reméljük, hogy megalapozható a 2012 utáni további csökkentési (pl. 1% év ) stratégia
• EU csatlakozás néhány további kérdést is felvet (EU emisszió kereskedelmi szabályozás átvétele és ezek kapcsolata az Együttes Végrehajtással, 2012 utáni vállalás)
2010-ig szóló Energiatakarékossági Program és Cselekvési Program(1999)
A program sz
A program száámszermszerűűssíített ctett céélkitlkitűűzzééseisei
• 3,5%-os hatékonyságnövelés évente
• 75 PJ/év (1,8 Mtoe) megtakarítás évente
• Megújuló megduplázása
• CO2 csökkenés 5 Mtoe/év, min 6%
A program eszk
A program eszközeiözei
• Pénzügyi támogatás (korábban Széchenyi Terv, most Nemzeti Energiatakarékossági Program, nemzetközi források)
• Integrált intézményi háttér
• Jogi eszközök
