Prof. Dr Vajda István
BME Villamos Energetika Tanszék
Megújuló energiák villamos rendszerei (BMEVIVEM262)
TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0048
A Projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg
Alapok,
a legelterjedtebb
közvetlen energiaátalakítók
1. fejezet
World Population: 1850 - 2100
Forrás: Paul M Grant: SuperCities and SuperGrids
Energy/Demographics Timeline
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
Forrás: Paul M Grant: SuperCities and SuperGrids
Industrialization Helps Bring Energy Efficiency
Million Tons of Oil Equivalent
Forrás: Paul M Grant: SuperCities and SuperGrids
HDI vs per capita Electricity
HDI = élettartam + írástudás + oktatás + életszínvonal
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
Forrás: Paul M Grant: SuperCities and SuperGrids
A közvetlen energia-átalakítók
Bevezetés
A fentiekből következik, hogy energiadús társadalom
megalkotásra kell törekednünk. Az anyagi jólét, - amelyet az egy főre eső nemzeti jövedelemmel veszünk arányosnak - és az egy fő által felhasznált energia közötti összefüggést az ábra mutatja be.
Láthatjuk, hogy az összes ország egy adott egyenes közelében helyezkedik el.
Ez a tendencia azt jelzi, hogy adott nemzeti jövedelemhez megfelelő mennyiségű energiát szükséges felhasználni, pontosabban ennek megléte nélkül a magas nemzeti jövedelem nem lehetséges.
Kisebb-nagyobb eltérések az egyenestől láthatók, az elvi
összefüggés azonban feltétlenül igaz.
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
A közvetlen energia-átalakítók
Bevezetés
Miért vizsgáljuk a „közvetlen energiaátalakítást”, amely lényegében hő-, kémiai, illetve sugárzó energiák mozgó alkatrész nélkül történő villamos energiává való alakítást jelenti.
Legfontosabbnak talán azt mondhatnánk, hogy a jelenlegi 35-40%-os hő-villamos erőművi hatásfokkal nem vagyunk megelégedve és a hatásfokokat jelentősen növelni kívánjuk. Erre elsősorban a tüzelőanyag-elem rendszerű erőművek, illetve a magnetohidrodinamikus generátort első lépcsőnek használó erőművek adnak reményt.
A közvetlen energiaátalakítás körébe tartozik a
megújuló energiáknak (nap, szél, vízmozgás) az
emberi felhasználás körébe való vonása is.
A közvetlen energia-átalakítók
Bevezetés
Miért vizsgáljuk a „közvetlen energiaátalakítást”…?
Igen lényeges előnynek tartjuk a mozgó alkatrészt nem tartalmazó közvetlen energiaátalakító rendszereknél a megbízhatóság jelentős növekedését. Olyan rendszereknél, melyeknek 20-30 ezer órát felügyelet nélkül kell működniük, más megoldás úgyszólván szóba sem jöhet.
A közvetlen energiaátalakítás egyes módszereitől azt remélik, hogy az 1 MW-ra eső beruházási költség jelentősen csökkenthető. Ezt nem tartjuk valószínűnek, azonban a technológiák jelentős fejlődése, újszerű megoldások, esetleg ezt a célt is realizálhatják.
Végezetül, a közvetlen energiaátalakításra való törekvések okai között szeretnének megemlíteni azt a technikatörténet által igazolt tényt, hogy az emberiség a viszonylag bonyolultabb technikai megoldások megvalósítása után törekedett azok egyszerűsítésére, mind a gépészetben, mind az elektrotechnikában, „elegáns”
megoldások létrehozásával.
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
A közvetlen energia-átalakítók
Bevezetés
Az ismertebb berendezések közül soroljuk fel az alábbiakat:
magnetohidrodinamikus (MHD) generátorok,
elektro-gáz-dinamikus generátorok,
Nernst-Ettingshausen generátorok,
hővillamos generátorok,
termionikus generátorok,
fényvillamos generátorok,
tüzelőanyag elemek,
termomágneses generátorok,
ferrovillamos generátorok,
elektrohidrodinamikus generátorok,
piezo-villamos generátorok,
atomenergiát közvetlen villamos energiává alakító berendezések,
fúziós átalakítók.
.
A közvetlen energia-átalakítók
Tüzelőanyag-cellák
(Fuel Cell)
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
A közvetlen energia-átalakítók
Tüzelőanyag-cellák (Fuel Cell) – történeti háttér
A tüzelőanyag elemek fejlődésének kezdetét az 1840-es évekre kell tennünk, amikor is H. Davy szénnel és salétromsavval primitív tüzelőanyag cellát, Growe pedig 1839-ben a hidrogén-oxigén cellát valósította meg, amelyen a mai modern tüzelőanyag elemek minden lényeges része megtalálható.
Érdekes, hogy a probléma lényegét ő is felismerte, amikor jegyzeteiben ezt írta: „Valószínű, hogy a kémiai vagy katalitikus hatás ott történik meg, ahol a folyadék, a gáz és a platina a folyadék felszínén találkozik, és a legfőbb cél az, hogy minél több ilyen működő felületet alkossunk.”
1890 körül L. Mond és C. Langer olyan tüzelőanyag cellát
szerkesztett, amely 66mA/cm
2terhelhetőségű volt. A
dinamó gyors fejlődése ezeket a kezdeti eredményeket
háttérbe szorította.
A közvetlen energia-átalakítók
Tüzelőanyag-cellák (Fuel Cell) – működési elv
A benzinmotor hengerében az égő anyagot, a hidrogént és az égést tápláló anyagot: az oxigént közvetlen módon
összekeverjük és ennek következményeképpen az égő anyag elektronjai közvetlenül mennek át az oxigén atomokhoz, ill. molekulákhoz.
Ezen átmenettel - azaz oxidációval – a végtermék molekulák termikus sebességét mintegy 30-szorosra növeltük. A nagy sebességű molekulák ezen rendezetlen mozgásából, ill.
impulzusából fedezi a motor dugattyúja, esetleg a turbina
lapátja az utóbbi alkatrészek lineáris mozgását. Az egész
rendszer átalakítási hatásfokát az a termodinamikai elv
szabja meg, amelynél a rendszer kezdő és végállapotának
rendezetlenségi foka legkedvezőbb eseben azonos
maradhat, de általában nő. Ezen elvet a Carnot-hatásfok
önti számszerű alakba.
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
A közvetlen energia-átalakítók
Tüzelőanyag-cellák (Fuel Cell)
felépítés
Az ábrának megfelelően olyan elrendezést alakítunk ki, amelynél az égő anyag és az oxidáló anyag molekuláit nem engedjük keveredni.
Induljunk az anód lemezről, melyre a jelen példában hidrogén molekulákat juttatunk.
A katalizátort tartalmazó anódnak olyan tulajdonsága van, hogy a hidrogén molekulákról, illetve atomokról az elektronokat leválasztva, azokat egy külső, fémes villamosan vezető körbe tereli, a hidrogén ionokat pedig az elektrolitba juttatja.
P orózus elektródák Io no k E lektro lit
T erhelés
E lektro no k
T üzelő an ya g B E T üzelő
an ya g B E
O xidáló an ya g
B E
É gésterm ék K I
A közvetlen energia-átalakítók
Tüzelőanyag-cellák (Fuel Cell)
Az elektronok a külső villamos ellenálláson át eljutnak a katód oldalra, ahol az ott képződő oxigénionok elektron hiányát betöltik és az elektroliton át eljuttatott hidrogén ionokat igénybe véve, neutrális vízmolekulákat képeznek.
Amíg a termodinamikai égetésnél a hidrogén égési hőjének alig 25- 30%-át nyerhetjük ki mechanikai munkaként, addig a tüzelőanyag elemben a hidrogén kémiai energiájának 80%-át is megkaphatjuk villamos energia formájában.
Láthatjuk, hogy a hidrogén két fajta égetési módszere között hatásfok szempontjából alapvető különbség van.
P orózus elektródák Io no k E lektro lit
T erhelés
E lektro no k
T üzelő an ya g B E T üzelő
an ya g B E
O xidáló an ya g
B E
É gésterm ék K I
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
A közvetlen energia-átalakítók
Fényvillamos generátorok
(Solar Cell)
A közvetlen energia-átalakítók
Fényvillamos generátorok (Solar Cell)
A fényvillamos energiaátalakítók a fénysugárzást alkotó fotonok energiáját alakítják át közvetlenül villamos energiává (ezek az ún.
fényvillamos generátorok, vagy szintén elterjedt terminológiával, fotovoltaikus generátorok, napelemek), ill. a villamos energiát alakítják át közvetlenül fényenergiává (pl. fotódiódák).
Fényvillamos jelenséget elsőként Edmond Beckquerel francia fizikus észlelt folyadékban 1839-ben. Elektrolitba merített elektródákra fényt bocsátva azt tapasztalta, hogy az elektródák között feszültség volt mérhető.
A jelenséget szilárd testben elsőként W.G. Adams és R.E. Day angol tudós figyelte meg 1876-ban. Kísérleteiket a félvezető tulajdonságú szelénen végezték. A későbbiekben a rézoxidok (Cu2O) tulajdonságainak vizsgálata került előtérbe. Így sikerült kimutatni, hogy pl. a Cu2O félvezető kristály megvilágított és megvilágítatlan részei között vagy Cu2O és Cu kontaktusban feszültség ébred.
A megfigyelt jelenséget kezdetben azzal magyarázták, hogy az anyag által elnyelt fotonok nyomást gyakorolnak az elektronokra. A későbbiekben a jelenséget a töltéshordozók diffúziójával hozták összefüggésbe. Az elmélet továbbfejlesztve jutottak arra a következtetésre, hogy a szóban forgó töltéshordozók az anyag kisebbségi töltéshordozói.
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
A közvetlen energia-átalakítók
Fényvillamos generátorok (Solar Cell)
Az időben állandó feszültség (melyet a továbbiakban fotofeszültségnek fogunk nevezni) annak következtében jön létre, hogy a beeső fotonok többlet töltéshordozókat keltenek.
E töltéshordozók a kristályban kialakult belső lokális villamos tér hatására elmozdulnak, ill.
felhalmozódnak, így az anyagban tértöltés, ennek hatására pedig fotofeszültség keletkezik.
A fényvillamos generátorok gyakorlati alkalmazása felé vezető úton meghatározó jelentőségű volt a fényvillamos jelenség felfedezése p-n átmenetekben.
Ezt először szilíciumon, majd ólomszulfidon (PbS) figyelték meg, 1941-ben.
A közvetlen energia-átalakítók
Fényvillamos generátorok (Solar Cell)
A félvezető technika ugrásszerű fejlődése az ötvenes évek fordulóján indult meg. Ennek eredményeképpen már 1954- ben két kutató intézet, az RCA és a Bell Telephone Laboratories is készített fényvillamos generátort. A generátorok kb.
6% hatásfokkal üzemeltek.
A jelenleg gyártott egykristályos fényvillamos generátorok hatásfoka 15-20% körüli, teljesítményük pedig néhányszor 10 kW értéket is elérhet.
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
A közvetlen energia-átalakítók
Hővillamos generátorok
A közvetlen energia-átalakítók
Hővillamos generátorok
A hővillamos (görög eredetű, de szintén elterjedt terminológiával: termoelektromos) energiaátalakítók a hőenergiát alakítják át közvetlenül villamos energiává, ill. - az ún. fordított hővillamos hatás révén - a villamos energiát alakítják át közvetlenül hőenergiává.
A hővillamos energiaátalakítás jól ismert az erősáramú
villamosmérnökök előtt, hiszen ezen az elven alapulnak a
hőelemek is. Míg azonban a hőelemek vizsgálatakor a
hatásfok kérdése föl sem merül, a hővillamos generátorok
esetén éppen fordított a helyzet: alkalmazhatóságuk,
elterjedésük nagymértékben függ az energiaátalakítás
hatásfokától
.Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
A közvetlen energia-átalakítók
Hővillamos generátorok
A hővillamos energiaátalakítók működése három jelenségen alapul.
Az elsőt 1821-ben Thomas Johann Seebecck (1770-1831) német fizikus észlelte. Két különböző anyagú vezető végeit összeszorította. Az egyik érintkezési pontot melegítve azt tapasztalta, hogy a vezetők közelébe helyezett mágnestű kitért. A felfedezett jelenség további vizsgálata céljából, kísérletét számos anyagpáron is elvégezte. A jelenség helyes magyarázatát ennek ellenére nem találta meg, ugyanis úgy képzelte, hogy a mágneses tér szerkezete közvetlenül a hőmérsékletkülönbség hozza létre.
Ma már tudjuk, hogy a hőmérsékletkülönbség hatására feszültség keletkezik, mely a körben áramot indít. Ennek az áramnak a mágneses tere térítette el a mágnestűt. ezt a termoelektromos jelenséget nevezzük ma Seebeck-effektusnak.
A közvetlen energia-átalakítók
Hővillamos generátorok
A második jelenség felfedezése Jean Charles Athanase Peltier (1785- 1845), francia órásmester (később fizikus) nevéhez fűződik. Az 1834-ben végzett kísérletei alkalmával azt tapasztalta, hogy két különböző vezetőből készített hurkon áramot átbocsátva az érintkezési pont hőmérséklete nő vagy csökken, az áram irányától függően. ezt a jelenséget nevezzük Peltier-effektusnak.
Heinrich Friedrich Emil Lenz (1804-1865) német származású orosz fizikus 1838-ban elvégzett kísérletei rávilágítottak az észlelt jelenség gyakorlati hasznosíthatóságára is. Bizmut-antimonid hurkon adott irányban áramot átbocsátva a kötési pont környezetében a víz megfagy, majd az áram irányát megfordítva a jég megolvad.
Lord Kelvin (William Thompson, 1824-1907) angol fizikus a Seebeck és a Peltier-effektus tanulmányozása során, 1854-ben jutott arra a felismerésre, hogy az addig különállónak ismert jelenségek között összefüggésnek kell létezni: a hatások minden esetben együttesen mutatkoznak meg. A jellemző paraméterekre - hibás meggondolásokból kiindulva - helyes, a kísérletek által is igazolt összefüggést vezetett le.
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
A közvetlen energia-átalakítók
Hővillamos generátorok
Emellett megmutatta - s ez a hővillamosság harmadik jelensége -, hogy a Peltier-hő nemcsak különböző anyagok határán lép ki, hanem homogén összetételű vezetőből is, ha annak mentén a hőmérsékleteloszlás inhomogén. A homogén vezetőből kilépő hőmennyiség egy részét - felfedezőjéről - Thomson-hőnek nevezik. A megkülönböztetést az indokolja, hogy míg a Joule-hő az áramerősség négyzetével arányos (s így az áramiránytól független), addig a Thomson-hő az áramerősség lineáris függvénye, s függ annak előjelétől is.
A hővillamos energiaátalakítás helyes elméleti megalapozását E.
Altenkirch német fizikus végezte el az 1909-1911-es években. Arra a következtetésre jutott, hogy a hővillamos berendezésekben olyan anyagokat célszerű használni, melyek Seebeck-együtthatója kicsi. Ilyen tulajdonságokkal a félvezetők rendelkeznek, melyek Altenkirch munkássága idején még nem voltak széles körben elterjedtek.
A félvezetők hővillamos berendezésekben történő felhasználása A.F.
Joffe szovjet fizikus nevéhez fűződik, aki 1956-ban fedezte fel, hogy PbTe és PbSe alkalmazásával igen jó hatásfokkal (8-10%) üzemelő hővillamos energiaátalakítók készíthetők.
A közvetlen energia-átalakítók
Hővillamos generátorok
A hővillamos generátorok alkalmazásának és elterjedésének kulcskérdése a minél nagyobb hatásfok elérése.
Napjainkban a hővillamos generátorok elterjedtek mind a tudományos kutatásban, mind a műszaki
alkalmazásba. A
generátorok teljesítménye néhány W-tól néhány kW-ig terjed.
Félvezetőből készített hővillamos generátor vázlatos rajza látható az ábrán
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
A közvetlen energia-átalakítók
Hővillamos generátorok
Felhasználásuk az alábbi előnyöket nyújtja:
Felügyelet nélküli üzemeltethetőség.
Nagy megbízhatóság.
Hosszú élettartam.
Egyszerű karbantartás.
Olyan objektumok energia ellátására használhatók, amelyek a távvezetéktől távol esnek, illetőleg ahol más villamos energiaforrás nincs.
A hővillamos generátorok különböző energiaforrások, így pl. nap, sugárzó izotópok, fúziós reaktorok, szervez üzemanyagok, kipufogógázok, stb. hőenergiáját hasznosíthatják.
Ilyen egységek működnek a sarkvidéken és a magas hegységekben felépített automatikus meteorológiai állomásokon, kozmikus, tengeri és tenger alatti objektumokon, sivatagos területeken lefektetett gázvezeték védelmére.
Gazdaságossági számítások szerint, ha a hatásfok eléri a 15%-ot, a hővillamos generátorok versenyképesek lesznek számos más energiaforrással.
A közvetlen energia-átalakítók
MHD (Magneto-Hidro-
Dinamikus) generátorok
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
A közvetlen energia-átalakítók
MHD generátorok
A magnetohidrodinamikus (MHD) energiaátalakítók
nagyszámú változata közül e fejezetben csupán az MHD- generátorokkal foglalkozunk, ezen belül is az ún.
kondukciós típusokkal, melyek munkaközege nagy sebességgel áramló, ionizált gáz.
Az MHD-generátorok a gáz kinetikus energiáját közvetlenül alakítják át villamos energiává. Jellegzetességük -
legalábbis az általunk tárgyalandó típusénak -, hogy a
generátor kapcsain megjelenő feszültség és áram az
időben állandó.
A közvetlen energia-átalakítók
MHD generátorok
A magnetohidrodinamikus energiaátalakítás elve nem újkeletű. 1931- ben M. Faraday végzett kísérleteket mágneses térbe helyezett, üvegcsőben áramló folyékony higannyal. Kísérletei alapján jutott arra a következtetésre, hogy a Föld mágneses terében az ár-apály-jelenség következtében mozgó vízáramok energiatermelésre lehetnek felhasználhatók.
A jelenleg folyó kutató-fejlesztő tevékenység elsősorban a gáz munkaközegű MHD-generátorokra irányul, noha más anyagok, mint pl. a folyékony fémek is alkalmazhatók. Ennek oka a gázok néhány kedvezőbb tulajdonságában rejlik.
A gázkisüléseket tanulmányozva Sir William Grookes (angol fizikus és kémikus, 1832-1919) 1879-ben vetette föl a negyedik halmazállapot létezésének gondolatát.
Ezt a halmazállapotot Irving Langmuir (amerikai fizikus, kémikus, 1881-1957) nevezte először 1930-ban plazmaállapotnak, értve ezen a gáz ionizált állapotát. Az ionizáció fokától függően a plazma a fémekéhez, a félvezetőkéhez, az elektrolitekhez vagy a közönséges gázokhoz hasonló tulajdonságokat mutat.
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
A közvetlen energia-átalakítók
MHD generátorok
Az MHD-elven működő generátort elsőként magyar kutatók:
Karlovitz Béla és Halász Dénes szabadalmaztatták 1935-ben. A szabadalom alapján 1940-ben készült el a kísérleti egység az amerikai Westinghouse gyárban. Noha a gép a számított feszültséget szolgáltatta, az áram és a teljesítmény - a gáz nem megfelelő vezetőképessége következtében - a vártnál lényegesen kisebbnek bizonyult.
A füstgázok alkalmazása azért került előtérbe, mert ez megkönnyíti hibrid erőművek (hőerőmű+MHD-generátor, s különösen az atomerőmű + MHD-generátor) létrehozását.
Az MHD-generátorok hatásfoka teljesítménye és fajlagos mutatói nagymértékben függnek a mágneses tér intenzitásától. Az indukció szükséges értéke az 5-10 T értéket is elérheti. Érthető tehát, az MHD-generátorok fejlesztése újabb lendületet kapott a kemény szupravezetők felfedezését követően. (A szupravezetést, s a szupravezetők erősáramú alkalmazásait más helyütt tárgyaltuk).
A közvetlen energia-átalakítók
MHD generátorok
A magnetohidrodinamika a villamos vezetőképességgel rendelkező folyadékok és gázok mozgásával, állapotváltozásaival foglalkozik. A hidrodinamikától abban tér el, hogy a folyadékra vagy gázra nem csak mechanikai erők hatnak, hanem azok a villamos és mágneses erőtérrel is kölcsönhatásba léphetnek. Ilyen formán a magnetohidrodinamikai közeg mozgása során elektromágneses hatásokat is hozhat létre, amelyek mechanikai hatásokat válthatnak ki.
Az MHD-energiaátalakítás az elektromágneses indukció
törvényén alapul, csakúgy, mint az elektromechanikai
energiaátalakítás. A két energiaátalakítási mód közötti
különbség abban áll, hogy az MHD-generátorokban
vezető közegként mágneses térben mozgó ionizált gázt
(plazmát) vagy folyékony fémet alkalmaznak.
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
A közvetlen energia-átalakítók
MHD generátorok
A gáz munkaközegű MHD- generátorok általános
felépítése (e generátorokat Faraday-típusúaknak is szokás nevezni) az ábrán látható.
Az 1 égéskamrában a gázt olyan magas hőmérsékletre (néhány ezer K-re) hevítjük, hogy
részlegesen ionizálódjanak
.
A közvetlen energia-átalakítók
MHD generátorok
Ez a termikus ionizáció nem elegendő ahhoz, hogy a plazma villamos vezetőképessége megfelelő nagyságú legyen.
Ezért kis mennyiségben olyan anyagokat (pl. alkáli fémeket) adalékolnak a plazmához, melyek könnyen ionizálódnak, s így jelentősen növelik a vezetőképességet. Ezt a műveletet nevezik sózásnak.
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
A közvetlen energia-átalakítók
MHD generátorok
Az égéskamrából kilépő plazma a 2 speciális kialakítású fúvócsőbe (ezt a továbbiakban csatornának fogjuk nevezni) kerül, melyben igen nagy (hangsebesség körüli, vagy annál nagyobb) sebességgel áramlik. A tekercselés a csatornában erős mágneses teret gerjeszt. (Szupravezetős tekercset alkalmazva a mágneses indukció értéke 5...10 T-t is elérhet.) A mágneses térben áramló, vezetőképes plazmában általában egyenfeszültség indukálódik, mely zárt körben áramot indít.
Ezt az áramot a csatorna falán elhelyezett 4 elektródáról vezetjük a külső körbe.
A külső körnek leadott villamos energia a plazma energiájából fedeződik.
A fúvócsőben haladva a plazma hőmérséklete és vezetőképessége csökken. A generátort azonban úgy kell méretezni, hogy a gáz a csatorna végén is megfelelő vezetőképességgel rendelkezzen, vagyis hőmérséklete elegendően nagy legyen. A kilépő gázok hőtartalmának hasznosítása végett az MHD-generátorokat más hőerőgépekkel célszerű összekapcsolni.
A közvetlen energia-átalakítók
MHD generátorok
A nagy mágneses terek előállítására általában szupravezető mágneses tekercseket terveznek. További probléma, hogy a generátor egyenáramú teljesítményt termel, az erősáramú hálózathoz való csatlakoztatása nagyteljesítményű áraminvertert igényel.
A kombinált MHD–erőmű hatásfoka a tervek szerint meghaladja az 50%-ot, ipari méretű alkalmazásához azonban sok, fentebb is jelzett műszaki feladatot kell még megoldani.
Megújuló energiák..., MSc Prof. Dr. Vajda István: Közvetlen energiaátalakítók
VILLAM OS EN ER GIAÁT ALAKÍT ÓK VILLAM OS GÉPEK
E L E K T R O M E CH A N IK A I ÁT ALAKÍT ÓK
KÖZ VET LEN EN ER GIAÁT ALAKÍT ÓK
Félv ezetős átalak ítók (k o n v e rte re k )
többdimenziós v illamos gépek (gömbmotorok ) forgó v illamos gépek
lineáris (motorok )
termogenerátor tüzelőanyag c ella
n a p e le m M H D transzformátorok
szuprav ezetés N E M K O N V E N CI-
ON ÁLIS
me g v a - lósítás e n e rg ia
V illa mo s e n e rg ia v illa mo s
e n e rg ia
me c h a n i- k a i e n e rg ia hőenergi
a (általá-
egyéb e n e rg ia (g e o .,stb .
primér e n e rg ia
Az ötlettől a megvalósításig
Ötlet termék Új
ÁM SzM
TÖR AT MET AT ANY MŰK AT
