A Szovjet-Únió sportviszonyai

lmfti; szá in

legű klubok száma, a SzovjetLÚniólbaii

pedig 1939-ben 111.000—nél több klub—

szerű intézmény állott fenn, ebből egyedül a falusi, ol'vasóházak száma meghalnom ;: 393004. Ezeknek tekinté—

lyes része saját rádióval, mozival van

felszerelve, tehát a, közművelődést va—

lóbnn sokoldalúan szolgálhat/ja.

*

A nemzetek kultúrszínvonalá'nak erne—

lése legfőként pénzkérdés. Anyagi ál—

(lozatot kíván a kultúra növelése és a szovjethntnlon'i nem sajnálja a, népe kul—

túrszínvornala emelése érdekében ho- zott áldozatot. Ahol az általános kö—

zépiskolai tankötelezettség elrendelése

— ha egyelőre csak városokra korláto—

zottan is a közoktatásügy közeljö—

vőben megvalósítandó progrannnja,ott tudják miért áldoznak a kultúrára és ott van is miből áldozni rá. Hogy a szovjet knltúríntézmenyeinek fenntar- tására és fejlesztésére mekkora áldo—

zatot hozott, hogy népei műveltségi színvonalának emelésére milyen erőfe—

szítéseket tett, annak megállapításán elég egy pillantástvetni költségveté- sének kulturális célokat szolgáló ki adási tételeire.

Források:

Kulturnoe szh'oityelszlvo HSSH.. 1935. ('eir lralnoe upra vlen ie nal-odnoeliozjn_iszt vennovo ueseta (Hoszplann. Moszkva. 1930

Radiodil'l'usion. No 4. .luillet 1937. Geneve.

Szooinlisztieseszkoo sz! roityelszlv r SSSll..

13934. ('Tentrnlnoe um'nvlenie nurodnochozja_isztven- novo uesetn G zp'ami. Moszkva. 1939. $

Sztotiszties : ,iezsegmlnyik_ Centralnoe

npravlenio neseia

. roilnoelmzjaiszt vonnom;

Goszplnnzu Moszkva, Will., 1935.

s,

l 26

345; '

A kulturális célokra fordított mm

és egyéb közületi kiadások.

1928/29——1936.1

Kiadások Indexek ,_

É v e k millió az előző 1928IÉ9'L— , rubelben év 100 m 109 . —_

]928/29... 1.151 —— ; 1932. . . . . 3.825 3323 1933. ... 4.956 129'6 1934. "H.H.. 6.161 1243

1935. ...H 8.848 1436

1936. (előirány—

ZBI')... 21l.924 l34'7

* A kiadások nem tartalmazzák a közokta—

tási kommisszáriátus ndminisztráeióiám fotói—r

tolt költségeket. ' '

2 Ehhez még az év április havában 101224!

millio rubel póthitel folyu'isításút rendelte el :;

népbiztosok tanácsa.

A szovjet—rendszer kultúr-síkon je—

lentkező legnagyobb vívmánya éppen az, hogy mindenki szabadon tanulhat, *

művelődhetik és alkothat, mert eri-eaz anyagi alapot és a társadalmi lehető ségeket nemcsak biztosítani tudja, ha—

nem akarja is a dolgozók állama.

Gombás Geza, dr., Szabó Bertalan dr., Szathmári Gábor" dr.l

* A közoktatásügyi részt Szathmári (tábor dr..

n. rádióra. szinházi-n és mozira vonatkozó részt Szabó Bertalan dr.. n pikk többi részét Gombár

(ióza dr. írta. '

'llen Years of Soviet Pom-ig ('vntrnl Board of Statisiies. Moscow.

'l'he USSR. in Figui'es. (*rniml Administra—

tion ot' Eeonomie und Socinl Statisties of the State Planning ('ommision of the USSR.

Soyonzorg'ouí '! it. Moseow. 1934,—

Jumszla'vs ' A szo ' [hatalom huszon

otodik evforduloja. um,-is --_ Idegennyelvi! iro—

dalmi kiadó, Moszkva, 1943 '

A Szoviet—Únió sportviszonyaíJ

Semmi sem bizonyítja, jobban a Szov—

jet—Únió felépítésére alkotott tervek—

nek nagyszabású, messzemenő és min—

denre kiterjedő voltál, mint az, hogy ennek a programmnzik a keretében méltó helyet kapott :i testneVeles és a sport kérdése is.

A Szovjet-Únió általános szervezési elveinek megfelelő-An n lehtll'BVOléS es a sport ügye is lényegileg az "üzemi elvén" ':m felépítve. A ,,testnevelósi

1 Forrásmnnkák : ..Die Wirtschaft der UdSSR." Handelskammer der UdSSR. Moskau.

1932.,_Mo.'101iem UCCP (..li'júság" e. kiadvány).

Moszkva. 1936.

körzetek" gyárak, nzemek, intézmé—

nyek. és nevelő—intézetek (közép- és í'elsőiskol:'xk)_ valamint nmnka— és ta—

nuh'nányneniek szerint egyesítik :i sportolásra jogosultakat és kötelezet—

toket. A körzetek viszont szakszerve—

zeti (iizemi tanácsi) részekre tagozód—

nak. A körzeteknek háromötöde (mo/o)

az üzemi és intézményi körzetekre esik, másik nagy (csoportját pedig a' közép— és főiskolai nevelőintézeti kör—

zetek képezik.

Az üzemi stb. körzetek feletti legfelül, sőbb egységes áll.-ami vezetést külön—

leges ,,testnevelési tanácsok" végzik,

127

1945

1—6. szám

Ezek a tanácsok állapítják meg a szer—

vezési és módszertani elveket, irányit—

:iák a sporttevékenységet, rendezik a sportünnepségeket és versenyeket, vég- zik a—tudományos kutatásokat és ellen- őrzik a kutatóintézetek munkásságát.

A ,,testnevelési tanácsok" feladatn—

kat ,,állandó bizottságokl'mn6 (tudomá—

nyos, módszertani, sport) és ,,szakosz—

tályokban" (atlétika, úszó, torna, ököl—

vívó, stb.) végzik és azoknak tagjai tényleges sportolókból és szakértőkből

állanak.

Ez idő szerint hat testnevelőtanár- képző—intézet és 27 szakiskola műkö—

dik a testnevelés szolgálatában.

A szovjet testnevelési és sportszerve- zet igen előrehaladott voltát mutatja egyrészt az, hogy bár a sportteljesít—

mények jelentőségét ez a korszerű sportszervezet is elismeri, mégis hata—

rozottan ellenzi a rekordhajhászatot.

A másik igen fontos és az előbbivel teljesen azonos célokat szolgáló alap—

vetö intézkedése a jelenlegi szovjet sportszervezeteknek az, amely a spor—

tolók kötelező orvosi ellenőrzését írja

elő. ' i

Előzetes orvosi vizsgálat nélkül nlein lehet sportolni és testgyakorlással fog—

lalkozni. A tényleges sportolók pedig kötelesek évenkint kétszer megvizs—

x

' rint a testnevelési

sítja a mai sportfelfogás harom fon- tos elvét, t. i. azt, hogy a sport legyen a) tömegjellegíi, b) hasznos és 0) min—

denki számára elérhető.

A sportolók számára vonatkozólag, sajnos, nem igen állanak részletes sta—

tisztikai adatok rendelkezésünkre, Az a, néhány adat azonban, ami e tekin—

tetben fellelhető volt, azt mutatja, hogy a gondos és nagyszabású szerve—

zés nyomán igen nagyarányú fejlődés indult meg a sportolók számánál, A ,,"Dzie Wirtschaft der UdSSB!6 című.

kiadvány adatai szerint az októberi fox-ra alom után a sportolók száma mindössze 30.000 főre beesiiltetett. Az 1924. évben már, Csupán a RSFSR.

(Nagyorosz köztársaság) kötelékébe tartozó sportolók száma 630000, az 1927._

évben pedig ez a szám 2,100.000 főre:

emelkedett, A legújabb forrasok sze—

és sportszervezeti tagok száma 1941-ben 4 millió volt (ebből 31% nő); 1945. év nyarán pedig ezt a szamot mar ]0 millió főre be—

esiilték,

Az "Ifjúság" című kiadvány adatai Szerint a szakszervezeti sportolók szn—

zalekos inegoszlíISa az 1935. év március 1-i állapot szerint sportágak és szer- vezeti csupor-[olc szerint a következő volt:

*—

A A

Az összes Az ipari közigazga— közlekedési mezőgazda-

R é s z i e t e z é s szervezeti tási sági

csoportoknál

szervezeteknél

1. A'sponozo'k néhány fontosabb

csoportjánál :

Nők ... ... .. 29'0 29-2 167 19-2 22-()

Ifjúság 25 éves korig ... . . . 75-2 764 77-6 76-1 76-8 Kommunista ifjak . ... . . . . 36"? 39532 31-8 40-5 34-5 2. Sporta'gak szerint:

Torna... ... 21—4 19-8 20-i 17-9' 26-6

Könnyű atlétika 15-i". 15-0 16-5 14-1 20-3

Nehéz atlétika... 2-1 2-1 2-2 2—1 3-0

Sakk- és ostáblajáték . . . ... . . 13—4 131 14-3 ' ]2-0 17-2

Vadászat... 4-8 6-1 2-4 3-5 2-8 Korcsolya ... . . . ; . . . ... . . 84) 8—1 8-7 8-2 6-9

Sí ... ... 23-1 230 28-7 234; 19-4—

Hockey...'... 3-3 4-2 2-0 3-8 0-7

Egyéb ... ... 8-3 8-6 5-1 14-6 3-1 *

gáltatni magukat. Úgy az előzetes, Nincsenek számszerű adataink, de a mint az évenkinti kötelező ellenőrző

vizsgálatot a Közegészségügyi Népbiz—

tosság és azok helyi szervei végzik.

A szovjet testnevelésnek ez a széles- körű ._és korszerű szervezete természe—

tesen a legteljesebb mértékben bizto—

'szerint a labdarúgás,

fentebb már említett forrásmunkák a basketball.

volleyball, az atlétika, si vízisportok különböző ágazatai, a. koresolyázás, a sízés (egyes vidékeken a mindennapi életben is hasznosítva), a kerékpározás

14. szám

mind nagyon kedvelt és a nagy töme—

geket foglalkoztató sportágak. Igen nagy népszerűségre tett szert az utóbbi időkben az ökölvívás is.

Az 1935. évben az alább felsorolt na—

gyobb sporttelepekkel rendelkezett a Szovjet—Únió:

A nézőtér

. be-

A sporttelep megnevezese fogadó- képes-

sége Moszkva, "Szövetségi stadion" ... l140000 Leningrád, ,,Keresztszigeti stadion" ... *80.000 Moszkva, ,,Dinamó stadion" ... 80.000 Kiev, ,,Ukraínai stadion" ... 50.000 Moszkva, "Villamossági munkások stadionia" l30.000 Taskend, ,,Középazsiai stadion" . . ... 30.000 Charkov, ,,Petrov stadion" ... 20.000 Gorkij, ,,Szakszervezeti stadion" 3... 20.000 Moszkva, ,,Ifiú pionír stadion" ... 15.000 Tiflisz ... 15.000 Rosztov, .,Dinamó stadion" ... 10.000 Kiev, ,,Dinamó stadion" ... 10.000 Jaroslav: ... 110.000 Kazany ...'. . l10.000 Sztalino, ,,Doneci stadion" ... 10.000 Szverdlovszk ... 10.000 Baku , ... . . ... 10.000 Minszk, "Fehérorosz sra on 8.000 Voronye ,,Dínamó stadion" 5.000

Tvityepsz ... 5.000

Aschabád ... 5.000

Sztalingrád ... b.000

Chabarovszk ... . . 5.000 Erivini ... 5.000

! Építés alatt.

A most felsorolt sporttelepek közüla moszkvai "Dinamo" stadion (Petrornki- parkban) a szokásos sportpályákon fe- lül tenisz-, kerékpár- és motorkerékpár- pályával is el van látva. s hasonló—

A sportág megnevezése

128" **

képen több sportág űzésére van beren—

dezve a többi nagyobb sperttelep is. ,

Újabb adatok szerint a legutolsó két évtized alatt összesen 600 stadion.

14.000 sporttelep, 6000

uszoda és 45.000 volleyball-pálya épült a Szovjet—Únió területén. '

A fenti sporttelepekre vonatkozó né— — hány adat nem nagyon alkalmas a megfelelő magyar adatokkal való össze— - ,

hasonlításra. A nélkül tehát, hogy pár—'

hozamot óhajtanánk vonni a szovjet és ,. ; ,

a magyar adatok között, csupán némi-

évi magyar felvétel szerint azrakkori országterületen összesen 318 sporttelep iratott össze (,,sporttelepn'ek" tekintve ez olyan bekerített, állandó sportolásra használt területeket, amelyek vala..

mely egyesület vagy más közület gon—

dozása alatt álltak s egy vagy több sportág űzésére alkalmas berendezés—

sel bírtak). Ezek között azonban mind- össze 5 olyan sporttelep volt, amelyek—

nek nézőterén legalább 20.000 ember fért el s így az akkori meghatározás szerint ,,stadion"' jellegűnek volt minő—

síthető. Viszont a 318 sporttelep egy része egyáltalában nem rendelkezett nézőtérrel, vagy, az csak néhány száz fő befogadására volt alkalmas.

Befejezésül alább közlünk néhány szovjet és magyar sporteredményt, amelyek már némi összehasonlításra

is módot nyujtanak: *

Aszoviet !

legjobb eredmény

400 ,, ,, ... 1934. 0:48*6,, 1937. ():47-7

800 ,, ,, 1944u 1:52'4 ,, 1934. 1;52.o

1500 ,, ,, 1935. 3153'2 ,; 1937. 3:48-6

5000 ,, ,, 1935. 143370 ,, 1940. l4z23'0

Távolugrás ... . 1935. 7:21 m 1939, 7:51 111,

Magasugrás...,... 1935. 1:905 ,, 1934. l:960 ,,

Rudugrás 1935. 4:15 ,, 1940. 440 ,,

Diszkoszvetés ... 1935. 4729 ,, 1941. 52z40 ,,

Gerelyvetés... 1925. 63:045 ,, 1938. 72378 ",

Súlydobás 1935. 15;205 ,, 1935. mm ,,

% Nő.

60 m síkfutás .. . . ... . 1935. 0z07'6 p 1942. ();7'9

100 ,, ,, 1935. Ozl2'3 ,, 1942. 0:_12'8 ,,

Távolugtás 1934. 5;30m *1942. 5:54m

Magasugrás. 1928. 1;55m 1938. 1:64m

sípályfa, ' 500 _ :

1—6. szám 129 1945

Asportág megnevezése legjobb eredmény

éve mértéke éve mértéke

Úszás,

.

Férfi.

—

100 m úszás 1944. ():.)7'() p 1936. 017701)

200,, ,, 1945. mos—e,, 1936. 2.434"

500 ,, ,, 1945. 6109'2 ,, 1939. (;;17-2 ,,

1000 ,, ,, 1935. l3z37'2 ,, 1940. 121'7'0 ,,

. Nő. t

100múszás...z... 1935. l:]l-F,, 1937. l:08'8,,

200 ,, ,, 1935. 2;47-1,, 1937. 2;36'4,,

Gyorskortsolya'za's.

Férfi.

500 m korcsolyázás . . . . .. . . .. . . . 1936. 01439 p 1936. Oz45'3 p

1.500 ,, ,, 1929. 2z25—3 ,, 1936. 2;27'2 ,,

3.000 ,, ,, 1938. 5;OO'6 ,, 1936. .":12'7 ,,

5.000 ,, ,, 1936. 8:44'4 ,, 1936. meg ,,

10.000 ,, ,, 1919. 17.46—7 ,, 1936. ime-3 ,,

A fentebb közölt néhany sportered—

mény ugyan meglehetősen kevés a szbvf jet sportteljrsítmények szakszerű le- mérésére, azok, futólagos szembe-álli—

tása mégis érdekesnek látszik.

A magyar atlétikai eredmények, az egy rúdugrás kivételével, lényegesen

jobbak, mint a szovjet atlétaké, a nők

g'asugrás kivételével, lényegesen gyön—

gébbek a szovjet nőkénél. Az úszó- eredményekre vonatkozólag rendelke—

zésünkre bocsátott legújabb adatok szerint viszont orosz úszók nemcsak elérték az egyik legjobb magyar ered- menyt —— az 570 nm—es 100 méteres esúoseredményt H, de a 200 és az 500 méteres tavon lényegesen túl is szar—

nyaltak a legjobb magyar eredmé—

nye-ket, Az 1944—ben, tehat a vilag- haború alatt elért 200 méteres orosz eredmény már a vilag ('súeseredmény határán van (2 :07'2 p).

A nők úszóeredinényeire vonatkozó—

lag két adat áll rendelkezésünkre, a 100 és a 200 méteres úszóeredmény s ezen a téren viszont újra, a magyar eredmények a jobbak, Végül a gyors- korcsolyázás eredményeit mutató ada—

tok szerint ebben a sportágban min- den tavon lényegesen jobbak az orosz versenyzők mint a magyarok, Az 500 és 1500 méteres eredmények pedig vi—

lágviszonylatban is kiválóak,

A nagy multtal rendelkező magyar atlétika tehát egyelőre még; fölényben

lévőnek látszik a szovjet atlétikaval szemben, azokban a versenyag'akban azonban, mint pl. a női atlétikafahol a magyar sport is csak rövid multra tekinthet vissza, illetőleg a, gyorskor—

esolyázasnál, ahol a természeti adott- ságok nyujtanak előnyt, a, szovjet sportolók eredményei illessze megelő- zik a magyar sportolókét.

A Szovjet—Únió sportolóinak szá—

mára, sportteljesítn'lényeire és sport- létesítményeire vonatkozólag ugyan mindössze néhány érdekes számot tudtunk idézni. Ha azonban figye—

lembe vesszük azt a lelke: sport- érdeklődést, amit az itt tartózkodó orosz csapatoknál nap—nap után latha—

tunk (labdarúgas, szertorna stb.). biz—

tosan lehet arra, számítani, hogy a, razovgiet sportolók ;, béke helyreállniml a sport minden agrúban a legnagyobb tudással és felkészít tsóg'g'el fognak je—

lentkezni a nemzetek nemes versenye- nél. A közölt szerény adatok azonban egyben azt is bizonyítják, hogy :! szov- jet testnevelés jelenlegi szervezete nagy tömegeket tudott magának meg- ,, nyerni és a. sport szolgálatába állítani.

nehezen is lennének el—

képzelhetők azok a §portszempontból is értékes eredmények, amelyeket a vörös hadsereg katonái (repülők, sízők) mutattak fel a közelmultban lezajlott világháború alatt.

De e nélkül

Mike Gyula dr.

' 9