A kenyértermények kereskedelmi forgalma és mezőgazdasági készletei.
Provisions et mouvement commercial des produits panifiables.
Résume'. En présence des graves difficul- te's actuelles de vente — difficulte's gui provien—
nent de la situation e'conomigue défavorable de lEurope centrale dont le pouvoir dachat a
diminué et de ce fait gue le commerce et la
minoterie de Hongrie dépass'ent les besoins du territoire actuel du pays, il nous a paru néces- saire d'exposer a Finstar de l*Amériguc, guel les sont les provisions de froment et de seigle de la Hongrie et combien en est mise par mois en vcnte. Eu égard a la situation spéciale de la Hongrie, nous avons a faire connaítre, en outre, comment les provisions de froment et de scigle de l économie rurale sont employées au cours de lannée.Dans larticle ci dessous nous nous scr- v7mes des données relatives aus: années agri- coles 1906/7—1913/14 et 1922/23—1925/26, ainsi gue des calculs e/feclués au sujet des provisions en guestion; mais guoigue ces cal culs soient basés sur des données concretes, ils ne peuvent, du fait de leur nature étre absolument exacts, ils se rapprochent seulement de la vérité.
Les chifres du tableau et du graphigue Im montrent comment la récolte de froment sest répartie selon la destination. Dans la Hongrie ancienne, 49 a 540/0 de la récolte de iroment —— en moycnne, 520/0 — étaient mis en vente, et les guantités vendues se réglaient, presgue exactement, sur le volume changeant de la récolte. La plus grande partie du froment et de la farine de froment vendus e'tait expor—
tée. Cette guantité représentait 53 a 6 0/0 ——
en moyenne, 70/05— de la guantité totale de froment mise en vente et se montrazt plus indépendante gue celle- ci, du volume de la récolte.
Dans la Hongrie actuelle, tandis gue la guantite' de froment mise en vente s"éleva a 55 ——56 %, la guantité de froment exportée dimi- nua a 46 et a480/o. Ce changement était du dlun cöté, au démembrement du pays mi le nombre proportionnel de la population agricole est tombé de 63' GW, a 55' 2, et de llautre, a cette cir- constance gue l exportation n'a pu se remettre, méme relativement, au niveau davant-gueríre gu elle ne pourrdit, probablement, atteindre méme dans le cas ou la situation économigue de la Hongrie deviendrait normale.
Le tableau ]] et les graphigues II—III montrent combien de froment les cultivateurs vendaient par mois dans le territoire ancien de la Hongrie; ils renseignent, en outre, le lec- teur sur Femportation provenant directement de province et sur les guantités de fronient transporte'es á Budapest, centre commercial et minotier du pays. (Dans les calculs concer- nant ces dernieres années et le territoire ac- tuel de la Hongrie, on a pris en consideration non seulement llexportation et le froment trans- porté a Budapest, mais aussi les guantite's
arrivées dans les centres de pr ovince)
D apres les résultats des calculs dans le ter- ritoire ancien et actuel de la Hongrie, 45 a 460m du froment vendu étaient cű'ectivement mis, gusgu a fin octobre, en mouvement com- mercial, et 63 a 640/0 jusgu'a fin décembre.
La grandeur du chifre proportionnel de la guantité mise en mouvement commercial jus—
gua fin octobre — respectivcmentjusgu'a fin décembre, —— se réglait en premier lieu sur le volume de la récolte auguel elle était en raison inverse; la formation des prix nlinftuait gue dans llannée agricole 1908/9 sur ce chi/Tre pro- nortionnel, gui ne fut augmente' par une autre cause — la guerre balkanigue —— gu'cn 1912/13.
Sur la base des chi/Tres proportionnels, on neut établir — surtout si llon prend numé—
riguement en consideration la guantité de récolte mise en vente — gue celle ci peut étre' divisée, au fond, en deux parties La partie plus grande — c est- a— dire la guantité de fro- ment mise en mouvement commercial g'usgu'a fin décemhre, —— est assee indépendante du vo- lume de la récolte ; et la grandeur réguliere, croissant d'année en année, pour ainsi dire, de cette partie se forme selon les besoins dlar—
gent des cultivateurs et les achats effectués par le commerce et par lyindustrie de la minoterie.
La moindre partie —— c'est-a-dire, la grandeur de la guantité mise en trafic dans les sept der- niers mois de l'année agricole — est celle gui decide de ce gue la guantité totale de la récolte mise en mouvement commercial se conforme tout de méme a la grandeur de la récolte.
Au point de vue de la répartition par mois du mouvement commercial d'avant et dfapres—guerre, il y a toujours des écarts, dont le plus essentiel est dit a ce gue le fro-
1926
_ 195 _ ' 4.
szám.ment se met actuellement en vente plus tót gdautreiois; mais il ne faut pas y attacher trop dlimportance, car d'habitude, llécart ainsi produit disparait vers la fin du mois, de sep—
tembre.
Le tableau III, ainsi gue les graphigues III et IV, montrent comment on a employé, par mois et suivant la destination, les pro- visions de froment de lléconomie rurale. Il ressort des données gue iusgun fin décembre, ces provisions diminuent ordinairement au fur et a mesure gue les guantités de froment vendues sont efectivement mises en traflc.
La justesse de tous ces résultats est con—
firmée aussi par les données détaillées de tra—
ftc, relatives a ces derniéres années, des che- mins de fer de l Etat hongrois ainsi gue par les données americaines. gui sont identigues avec les données hongroises, ou les dépassent,
au plus, li peine de 1—2%.
VLes tableauoc I V—Vl et les graphigues
—VII] présentent les résultats des investi-
;allons concernant le seigle Des données rela-
tives au mouvement commercial du froment,
les données analogues du seigle different prin- cipalement en ce gulon vend et on exporte moins de seigle gue de froment. On voit aussi gulau debut de llannée agricole, les guanti- tés de seigle mises en mouvtment commercial se répartissent dlune fagon plus égale, entre les diférents mois, gue celles de froment.
Par suite des fails énume're's gui se répe- tent régulierement, la réglementation éventuclle de la mise en vente des produits panifiables demande beaucoup de prudence, a/in gue les mesures prises dans lintérét de laoriculture namenent pas en troublant la régularite' du mouvement commercial, des résultats tout a fait opposés Cela est dlautant plus néces—
saire gu'actuellement oil c'est auoc prix formés des le cours de llautomne. et ne se modifiant guere ordinairement, gue les cultivateurs ven—
dent le gros de leur récolte, ils mettent, avec les produits, le risgue ultérieur sur le commerce.
Or les commercants peuvent mieuo: faire face a ces risgues gue les cultivateurs hon'grois pauvres en fonds de roulement, parce gulils sont plus souples gue ceux—ci et guiils jouis- sent de crédils plus courts etdmeilleurmarche'.
Európának a világháború folytán megcsap- pant fogyasztóképessége következtében, vala—
minta gabonatermelésnek és kereskedelemnek e megcsam )ant fogyasztóképességhez mert lie- lyes iranyitasa céljából és ennek az irányítás—
nak mintegy ellenőrzéséül az Északamerikai EgyesültÁllamok mint 1923- ban szükségesnek
tartottak, hogy a kenyérterményeknek, vagyis a búzának és rozsnak kereskedelmi forgalomba kerülő mennyiségét lehetőleg teljes részletes- séggel megállapítsák. Az Egyesült--Államok földmívelésügyi kormánya ebben az esztendő-
ben 3.5OO malomtól és közraktártől beszerzett
adatok alapjan —— az 1910. évig visszamenő- leg — mar azt is meghatároztatta, hogy a búza és rozs kereskedelmi forgalomba kerülő meny—nyiségének havonkint hány százaléka került forgalomba. (Ezeket az adatokat az Egyesült- Államok földmívelésügyi kormanya elsőizben az 1923. esztendei évkönyvében tette közzé.)
A mostani rendkívül nehéz értékesítési
viszonyok között és amikor Közép—Európa gaz—
dasági helyzetének nagyarányú megromlásával, vasarloképességének nagyfokú csökkenésével és mindezzel parhuzamosan Magyarorszag mai határain belül az ország mai területéhez ké- pest túltengő kereskedelemmel, sőt malomipar- ral állunk szemben, kívánatos, hogy —— az amerikai példát követve —— a magyar kenyér- terményeknek összes és havonkint kereskedelmi forgalomba kerülő mennyiségéről is tájé- kozódjunk. A hazai viszonyokra való tekintet—
tel pedig ezenfelül még annak ismerete is kívánatos, hogy a mezőgazdaság búza- és rozs—
készletei az év folyamán miként fogynak el.
Mindennek megallapitasa ma már nemcsak kívánatos, hanem a kenyértermőnyek forgalom—
bahozatalának kellő megvilágítása es megíté- lése szempontjából egyenest szükséges is, mert újabban —— anélkül, hogy azt konkrét adatok alapján állapították volna meg — közhitté vált, hogy napjainkban atermés betakaoításat követő őszi hónapok folyaman, :! múlthoz ké- pest sokkal több kenyérlermény kerül keres- kedelmi forgalomba és ennek folyt'nn ugyan- ez időszak alatt a mezőgazdaság készletei is nagyobb mértékben apadnak.
Az alábbiakban az 1908/7. —— 1913/14. és az 1922/23. —— 1925/26. gazdasági éveknek idevonatkozó adatai alapján részletes szamita—
sok segítségével és a magyar viszonyoknak megfelelő módon óhajtok a felvetett kérdéssel foglalkozni. E szamitasok ajelzett nyolc világ- háború előtti és négy világháború utáni esz—
tendőn kívül más gazdasági évre már nem voltak kiterjeszthetők, mert az 1906/7. gazda—
sagi évet megelőző esztendőkről összehason- lítasra alkalmas részletes adatok nincsenek, az 1914/15. —— 1921/22. gazdasági évek adatai pedig rendellenességüknél, valamint hianyos—
saguknal fogva a kitűzött célra fel nem hasz—
nálhatók. Tekintettel azonban arra, hogy a rendelkezésre álló adatok a két évcsoporton belül körülbelül azonos intenzitású termelésre
4. szám ——196——
1926—
!. _
A BU ZATERMÉS FELHASZNÁLÁSA RENDELTETÉS SZERINT
EMPLOI DE LA RÉCOLTE DE FRDMENT SUIVANT LA DESTINATION.
Meggarország régi területén.
Dans le territoire ancien de la Hongrie.
(Az 1906/07-1913/mévek óna ().-Mogenne des onn es 1906/07- 1913/14).
...
xx
mlllló g.
millions Mezó.
Buzokwltel - Exportovion de fromem __ Llsztklvivel. buzorc átszámítva
_ Exporrannn de For—ne calculée en Truman.
9.0, 09 aua, lur nonou)ul/
cx? ) ne)?
Su
Magyarország mai területén.
Dans le territoire ucruel de la Hongrie.
(Az 1923/24—1925/26 évek átlaga.) (Mouenne des Onnées
1923/2A-1925/26)
( '''''
A S ' .o
"0 's o
0 * §- e
a, e %
m— _ E %
1 5 l (7
84 s . . l o
_ :; mtlhons ' 3
o a
: t— /3
s 0 0
G w, 07
0 (e 500
%o: x,oÉ/
? e
5949 §ng , SN 056 //
%x; ; W/
—— körülbelül azonos Vi—
szonyokat mutató —— kö- tére szabad kiterjeszteni.
az adatok minden további időbeli kiegészítés nélkül egymagukban is teljesen elegendők ahhol, hogy az azok alapján megejtett számítások eredményei a megkívánt célt szolgálják.
' lgy tehát a számítások so- rán nyert eredményekről mindenesetre feltételezhe- tő az. hogy azok közül 'az 1906/7.——1913/14. gazda—
szlgio'vekrevonatkozóered-
**;H
üt
Vetőmag — Gro'ms e, cnsemencer.
A mezőgazdaság és mezőgazdasági'né) pesse'g fogyasztása
Consommerinn de i'économwp rurúle el de la population rurele
Másféle belsö foggoszvós.— Auvre con- sommation ínlérieure.
mények a kereskedelmi forgalomnak és a mező—
gazdasági búza- és rozs- készleteknekbékebeli,nor-
vonatkoznak, s hogy a termelési és gazdasági viszonyok módosulása miatt a vizsgálódásokat nmúgy is az esztendőknek csak egy bizonyos
mállsnak tekinthető nagy- ságát es megoszlását mutatják, az 1922/23.
——- 1925/26. gazdasági évek eredmenyei pedig a kereskedelmi forgalom, illetőleg a mezőgaz—
l. A búzatermés felhasználása rendeltetés szerint, az 1906/7—1913/14. és 1922/23—1925/26. évek folyamán.
I. Emploi de la récolte de froment, suivant la destination. au cours des amnées 1906/7—1913/14 et
1922/23—1925/26'. *
e.) ll 1: § IM , " ' '. k (1.1.3N '.2538
§ §. : .. gm
— Bs; %: 4 es mi: : * .: ::
Gajda" % l § '?"- [T $$$ 5883 intéríeure §§§§§ § 3: Ze§ %.?) gi? §. 65-28
sági ! laSÉ—z Je Éli %? 533 - M . "T'—131133 —$'795§§$ E'P'ɧ§gÉ—§§
. m t... § 33 gaz?... ali-: egzg': maman §85§§§siggeaezmggwe
ev *) Wise % zene eges: 904363.wa Langesseanmwüemeűsé
Amtee ; ges 3: 353; ge§§ §á§§§§g€§f§§t§§e15§§e$3§§3§3§ 4763
agricole l Égi; EÉJÉ
ezer métermázsa ÉÉZ§§§§§
enmilliers deguintauw m.— (E.—GÉÉlecg—ÉS
1906/7 56.543 6.738 6.782 10.863 92.160 19 296 12.864 26.034 30 509 540 57'8 1907/8 35.565 6.752 4.432 7.677 16.704 10 022 6.682 16.774 18.791 . 52 8 644 1908/9 45.021 6.411 3.709 8.389 26.512 15.907 10.605 22.318 22 7033 i 50'4 53'3 1909/10 34.024 6.670 2.063 7.562 17.729 10637 7.092 17.307 16.717 491 576 1910/11 49 297 6.622 4.525 8.961 29.189 17.513 11.676 24.135 25.162 510 536 1911/12 51.731 6.883 5.144 10.277 29.427 17.656 11.771 24.589 27.192 . 52 6 56 7 1912/13 50.252 6.168 4 664 10.132 29.288 17.573 11.715 23.741 26.511 528 55 8 1913/14 :45.545 6.525 4.487 9.272 25.261 15.157 10.104 21.682 23.863 524 577
1906/7— [ l
1913/14 l
átlag 45.997 6.596 4 476 9.141 25.784 15.470 10.314 22 066 23 931 ( 52 0 l 56 9
may/enne 1; l l
1922/23 14.895 2.334 20 1.277 11.264 5.632 5.632 7.966 6 929 46 5 18.7 1923/24 18.427 2.546 1.310 3.094 11477 5.738 5.739 8 284 10.143 ! 5 0 43'4 1924/25 14.035 2.538 1.524 2.182 7.796 3 898 3.898 6.431 7.604 54 2 48 7 1925/26 18.942 2.550 2 400 2.700 11.292 : 5.646 5.646 8.196 10 746 567 475
1923/24— '
1925/26
átlag 17.135 2 543 1 745 2.659 10.188 "_ 5.094 5.094 7.637 9 498 554 46 4
mag/enne l
1926 — 197 ——
x
4. szám
dasági készletek legújabb — állandó jellegű- nek azonban még aligha tekinthető —— jelen—
ségeire utalnak. De még így is hangsúlyoznom kell, hogy a számítások természeténél fogva, bárha azok konkrét adatokon épültek is fel. a számítások útján nyert eredmények feltétlenül pontosaknak nem tekinthetők, csupán megkö- zelítik a valóságot.
A búza idevonatkozó adatait és azok alan- ján a búzatermésnek rendeltetés szerint való megoszlását vizsgálva: a termésnek egyik, rendszerintkisebbik részeamezőgazdaság tulaj—
donában marad, másik, többnyire nagyobbik része pedigr kereskedelmi forgalomba kerül.
A mezőgazdaság tulajdonában maradó résznek legnagyobb hányada a mezőgazdasági népes- ség fogyasztásának kielégítésére szolgál, tekin- télyes részét vetőmagként használják fel, egy kis hányada takarmányként fogy el, egy kis része az új gazdasági évre készlet gyanánt marad meg, egy kisebb, de még mindig szám- bavehető része pedig a kereskedelmi forgal- mon kívül az ország másféle foglalkozású lakosságához, főként liszt alakjában, közvet- lenül fogyasztásra kerül. A kereskedelmi for- galomba kerülő búza mennyisége viszont rész- ben az ország többi lakosának fogyasztására szolgál, részben búza és liszt alakjában kivi—
telre kerül, egy kis részét, a malomipar által feldolgozott mennyiségen felül, szintén az ipar használja fel, egy kisebb-nagyobb része keres- kedelmi készletként marad meg, egy kis há—
nyada pedig őrlemény alakjában ismét a gaz- dákhoz jut vissza.
A rendelkezésre álló adatok alapján a búzá—
nak mezőgazdaság tulajdonában maradó és kereskedelmi forgalomba kerülő mennyisége (1. I. sz. táblázat és I. sz. grafikon), mint Ame- rikában, úgy nálunk is csupán számítás segít- ségével állapítható meg.
A számításoknál a termés rendeltetés szerint meg- különböztetett kisebb jelentőségű részei figyelmen kívül maradtak. igy nem vettem figyelembe a termés mezőgazdaság tulajdonában maradó részének megál—
lapításakor a takarmányozás céljaira szolgáló és kész—
letként megmaradó búza mennyiségét. Takarmányként ugyanis szemet ——— a baromfietetés kivételével -— alig használnak, s ami erre a célra az oesún kivül mégis elfogy, oly csekély mennyiség, hogy annak mellőzése a számítások helyességét egyáltalán nem befolyásolja.
Atakarmányként felhasznált korpa mennyisége viszont a számításoknál mérlegelés tárgyát nem képezheti, mert a mezőgazdaság tulajdonában maradó búzából előállított őrlemény amúgy is a mezőgazdaság tulaj- donában maradó búza mennyiségéhez számitódik, míg a kereskedelmi forgalomba kerülő búzából készitett őrleményeket a számítások helyessége érdekében, még
abban az esetben is, ha azok a mezőgazdasághozjut- nak vissza, a kereskedelmi forgalomba kerülő búza mennyiségéhez kell számítani. A mezőgazdaság tulaj—
donában készletként megmaradó búza mennyisége pedig, bárha nagysága évről évre változik, mégis meg—
lehetősen állandó mennyiségnek tekinthető és így a gazdasági év elején mutatkozó készlet a gazdasági év végén fenmaradó készletet nagyjából ellensú- lyozza. Éppígy a kereskedelmi forgalomba kerülő mennyiség meghatározásánál ügyelmen kívül marad- tak azok a mennyiségek, amelyeket a malomípar által feldolgozott mennyiségen felül szintén az ipar hasz- nál fel, illetőleg amelyek kereskedelmi készletként maradnak meg. Az ipar (a malomiparon kívül) által feldolgozott mennyiségek figyelembevétele ugyanis azok esekélységénél fogva mellőzhető. A kereskedel- mi készletként megmaradó mennyiség pedig figyel- men kíviil azért hagyható. mert azt a kereskedelmi forgalomba kerülő mennyiség amúgy is magában fog—
lalja és így nagysága a számítások szempontjából közömbös. Végül. mellőztem azoknak a mennyiségek- nek megállapítását is, amelyeket a mezőgazdaság a kereskedelmi forgalom útján vásárol meg, illetőleg amelyeket az ország másféle, vagyis nem mezőgaz- dasági foglalkozású lakosai a mezőgazdaságtól a ke—
reskedelmi forgalmon kívül szereznek be. E két meny- nyiség ugyanis körülbelül szintén ellensúlyozza egy- mást
Elegendőnek látszik tehát, ha a termésnek mező—
gazdaságnál maradó részét a vetőmag és a mezőgaz- dasági népesség fogyasztására szolgáló búza mennyi- sége alapján állapítjuk meg, kereskedelmi forgalomba kerülő részét pedig a kivitel és az ország többi lako- sának fogyasztására szolgáló búza mennyiségének ügyelembevételével határozzuk meg.
E mennyiségek közül a vetőmag mennyisége gya—
korlati számítás alapján, a kivitel mennyisége pedig a külkereskedelmi statisztika közismert adatai nyo—
mán könnyen megállapítható. A belső fogyasztásra szolgáló kétféle mennyiség meghatározása azonban már körülményesebb számítást kíván. E célból elő- szőr a belső fogyasztásra szolgáló búza összes meny—
nyiségét kell meghatározni. Ezt nyerjük: ha a termés mennyiségéből a vetőmag mennyiségét (a búzával bevetett terület minden kat. holdjára 1 (] vetőmagot számítva), valamint a búza és búzaliszt kivitt mennyi- ségét, ez utóbbit is búzában kifejezve (75 kg. liszt egyenértékéül 1 (1 búzát számítva) levonjuk. Ezután ezt a belső fogyasztásra szolgáló mennyiséget két részre, úgymint : mezőgazdaságnál maradó és kereske- delmi forgalomba kerülő részre kell szétbontani, Ha e szétbontásnál e kétféle mennyiségnek azok a kisebb hányadai, amelyekre az előbb rámutattam, figyelembe nem vétetnek, illetőleg feltételezzük, hogy azok ellen- súlyozzák egymást, a belső fogyasztásra szolgáló mennyiség kettéosztása leghelyesebben az ország népességének foglalkozás szerint való megoszlása alapján hajtható végre. Nevezetesen: ha az ország
4. szám. , , * —— 198 — 1926
"_ sát a gyakorlatnak megfelelő-
A BUZATERMÉS És A BUZA KERESKEDELMI FORGALOMBA
. KERüLő MENNYISÉGE.
RÉCOLTE DE FROMENT ET DUANTITE DE FROMENT MISE EN VENTE.
Maggarország régi területén.
Dans le Hongrie ancienne.
(Az 1906/07—1913/110 évek folyamán.;
(En 1906/07'19i3/Uo.) somiihúg millions de e.
§, Termés
3, Récone , _ ,, ,
g 50 Magyarorszag mai teruleten
Én; Dans le Hongrie acruelle
'EE knihz '922/23-1925/25 évek folyamán.)
'? ? (En I922/23—l925/26.)
§ :
a '" . .
.a 4, Az év vegeig. 30
§!) Jusou'o lc — '; Efin del'nnnée
E'"! 2 4:
§"? xu 3149 Termés af; ?:
§ gjusgu'ou 31 dé ": 3 53
'" . Az o V!
89 X'. 3149 10 év végéig § 3 r,;
5 Jusgu ou 31 ocl. 5 Xii.31_-1§ 'E 35
; X 31-19 %. §§
x 0 E
ÉDE/WWW/Daigüümgwogm Bla/" 191912 Biz/13 191345 322173 eza/Z,. 19214/251925/26
leg altalaban 200/0-kal na- gyobbnak vesszük, mint az egyéb foglalkozásúak fogyasz- tasat, akkor ahhoz az ered- ményhez jutunk, hogy a belső fogyasztasra maradó mennyi—
ségnek a világháború előtt ke- reken 60%-a, az után pedig mintegy öOo/o-a (az orszag megesonkitás folytán a mező—
gazdasági népesség aranysza—
ma 63'60/0—1'61 55'20/0-ra szállt ala) marad a mezőgazdaságnál.
Vagyis a belső fogyasztasra maradó mennyiségnek ez a 60 illetőleg úiabban 500/0-a az a mennyiség, amely abban az esetben, ha a számítások alkal- maval elhanyagolt kis mennyi—
mezögazdasági népességét, a mezőgazdasági munká- ségeket figyelembe vesszük, nemcsak a mezőgazdasági sok kivételével, olyanoknak tekintjük, mint akik szük— népesség fogyasztására, hanem általában a vetőmag- ségletüket saját termésükkel, illetőleg természetben ként felhasznált mennyiségen felül, a mezőgazdaság kapott keresetükkel elégítik ki, továbbá ha a mező— többi szükségletének közvetlen fedezésére szolgál gazdasagi munkásokról (a családtagokat itt is bele- A belső fogyasztasra szolgáló mennyiségnek masik értve) feltételezzük, hogy szükségletüket ők is rész- feléről pedig éppígy az tételezhető fel, hogy az a kivitt ben természetben kapott keresetükkel fedezik és e mennyiségen felül szintén kereskedelmi forgalomba címen a mezőgazdasági munkásoknak legalább felét kerül. Ilymódon szétbontva a belső fogyasztasra szol- szintén olyanoknak tekintjük, mint akik szükségleti'i- galó búza mennyiségét, a termésnek mezőgazdaság- ket természetben kapott keresetükkel elégítik ki, nal maradó része és kereskedelmi forgalomba kerülő végül, ha a mezőgazdasági népesség búzafogyaszta- összes mennyisége, a vetőmag, illetőleg a kivitel meny-
!
A MEZÖGAZDASÁG BUZAKÉSZLETENEK CSÖKKENÉSE HAVONKiNT.
DIMINUTION DES PROVISIONS DE FROMENT, DAR MOIS.
Maggarorsza'g régi területén Maggarország mai területén
Dans le Hongrie ancnenne o/ Dagi/16793??? acktnellie.__) 'H"
7. 1 /1As - k 'rlo _ A termés o—c. (Az 1 2 2Lr / eve eraga'. mi ma.
(ATJÉÉe'í'Ée J? Éos/ÉyvígS/aim %oeiorégne (Mo ennee;19_2,§4.2.'111§Z.5/.2§:L___,.._m'llíonsden-
emilileg_____________ " 3
millionsdeg ' '7 Usziverömogt—Groins
16 o semailles d'cummne
7 15 ,
% AhclóbOn
_5 13 En général
[_jszc vetőmag—Brains !? Kereskedelmi fo'rgolom
0 semoiiies Ú'UU'Dmne Mouvemenrcommercial
_5 H
_____ Kivitel
m Exporrotion
!. " 9
Tavaszi veromog.—Groins _ " _
b scmoiiles de prinremps B ÉOVOSZI veromugr-Gruins
3 7 (: semailles de prinremps.
6 5
2 lo
3
H 2
1 ' " ' "J'" "
Lm.
VIVZVIII IX X XI XII ! ii II! N V V! VH/1 VII/2Vlll IX X Xi XII l " III IV V VI Vll/1
1926
_! 199 _
4. szám.nyiségének a. megfelelő belső fogyasztásra szolgáló mennyiséghez való egyszerű hozzáadása által már könnyen megállapítható.
A felsorolt adatok alapján Nagy-Magyar—
országon a búzatermésnek kereskedelmi for- galomba kerülő mennyisége a tárgyalt évek
folyamán a termésnek átlagosan 520/o-át alkotta,
illetőleg az egyes években annak 49—540/0'8 között ingadozott. Az átlagtól való eltérés tehát mindig nagyon csekély s még nagyon rossz (1909/10. évi minimum) vagy nagyon jó terfmés (1906/7. évi maximum) esetén is alig
II. A búza kereskedelmi forgalomba kerülő mennyisége havonkínt az 1906/7—1913/ 14 és 1922/23—1925/26 évek folyamán.
Il. guantite' de froment mise par mois en vente au cours des années 1906/7 —1913/14 et 1922/23—1925/26.
m 3 _is_ [ ) ! J ] grg Ebbőln—lDont
;; §§ Zil § 6 § %; "ággal-5.5"
.; u. ""N§ ;- 61 ü ; 9—1 ..
;6§§ §: %.. §§ § 66 6§ § § . Osszesen 66
—w"';—§ 5?" 131: ** gu "DÉ m$ 4.3 ]— Vig § * ("§ Tf:) B*.)
93234" .ÉsgÉDgiÉ-ÉÉ §§ E§l§§§0312§oz Total fel?; ÉÉ
§S§ 6.6 56 66 66 §§ 3§ 66 §§l3§ 93 § §§£ZÉ E'; 66
§; ÉÉ ággá: 'J) 0 lá 0 lm Ila % 141 2 'a ɧi§ o 93——
5" (GM 3.1; hó folyamán "íg": hóvégéigx
a) 1000 métermázsában —— En milliers de guintamc 96.
19067 _ 2.666 4.069 3.288'*ZE.SOT 2.756 1.066 1.164 2.422 2.566 2.655 2.674 2.002; 60.509 10.256 16.626 1907/8 _ 6.0416696 2.67116601666 614 646 66911661624 791 646; 16.791 9.106 12671 19069 690 4.110 6.646222719662017 619 672150214911057 956 983; 22.706 11.076 15.026 1909/10 299 2.606 6.676260419261696 212 266 612 629 567 568 666- 16.717 9.66416205 1910/11 1.2922.8443.6812.832288912415 696 99716411.562197111691261 25.162 10.64915956 1911/12 _ 6.752 4.588347512524324421.1981.0181.6051.6951.8771.545 1.478:_ 27.192 11.815 16.761 1912/16 _ 6.962 4.64634460 2.188'2.192 9891.0101.3801.6971.7281.112 975 26.511 16240 17.620 1916/14 _ 2.666 5.038l3.1611.671l1.949 926 7901246200916712.416 5991 26.666 10.665 14.505
1906/7— ! i ! 1 § - §
( . , , .
132134 610626141456.11422902196 667 801l.372§1.6001,5691.3691.100 26.961 10.600 15.283
Timi/877166 l l 1 l l l l l l
1922/26 6261251 662 934 399! 272 696 271 421 570 447 665f 426 6929 6.646 4.014 1926/24 6661122612251270 929 607 569 690 742 581 690 647- 635. 10.146 4.083 5.619 1924/25 6651164512621152 669 644; 425! 644 255 611 260 246 244 7.604 4.114 5.497 1025/26 6111.624167412951106 840; 559 567 569 691 569 526 546 10.746 4.904 6.647
192624— * l l
(4 1 -
ggg/;- 654169716771239 9571 664 508 526 522 494 513 474 476 9.496 4.667 5.988
mag/enne [ !
l b) Százalékban —— En 0/0
19067 _ 96 164 106 10-6 90 6-4 6-7 7-9 6-4 6-7 7-6 6-6 100-0 666 565 19076 _ 162 161 142 100 10-0 66 1-6 4-6 6-0 7-1 4-2 4-5 100-0 46-5 686 19069 % 69 16-1 170 9-6 6-5 6-9 66 6-6 6-6 6-6 47 4-2 4-6 100-0 466 662 190910 *1'8 15-6 22-0 166 11-5 116 1-2 1-4 6-7 6-6 6-4 6—4 41 100-0 561 790 1910/11 l 51 11-6 14-6 116 11-5 9-6 36 4-0 6-6 6-6 7-6 4-7 49 1000 , 426 7564, 191112 _ 16-6 169 126 96 9-0 4-4 6-7 6-9 6-2 6-9 57 5-4 1000 1 465 617 1912/16 _ 14—61 166 16—6 66 6-6 6-7 6-6 5-2 64 6-5 4-2 67 1000 49-9 665 1913/14 . _ 11'55121'1 16-2 7-0 6-2 6 9 6-6 5-2 6—4 5-6 10—1 25 1000 456 60-6
1906/7— H ;
( ')
133133 13 135 176 160 9-6 9-2 35 6-6 5-7 6-7 § 6-6 5-7 4-6 1000
l45-1 669
b
3694/6626. - . ! H
192226 47 16-1 12-0 165 5-7 69 5-7 6-9 01 6-2 6—5 5-5 6-2f 1000 462 579 1926/24 6-6 12-1 12-1 12-5 92 6-0 5-6 6-6 7-6 5-7 6-6 6-4 6-2 100-0 40-6 554 192425 5 177 162 15-1 11-0 7-2 56 4-5 66 4-1 6—7 6-6 6-2 100—0 541 726 192526 29 151 156 12-0 106 7-6 5-2 5-0 , 5-6 5-5 - 5-6 4-9 51 1000 45-6 667
_ 1926/24— H
S /a) 1,
- 19135 67 14-7 146 16-1 10-1 70 5—6 5-5 55 5-2 5-4 5—0 ! 5-0 1000 46-0 660
moyenne * §
,...— CI!
4. szám. —— 200' —— 1926 szembeötlő volt. Vagyis a kereskedelmi forga-
lomba kerülo" mennyiség szinte szabályszerűen az évenkinti termés változó nagyságához iga—
zodott. Ennek a kereskedelmi forgalomba kerülő búzának legnagyobb hányadát a kivitt búza és liszt (búzára átszámítva) alkotta. A kivitt mennyiség ugyanis az összes kereske- delmi forgalomba jutó mennyiségnek átlagosan
570/o—a, évek szerint pedig 53—640/o-a volt,
illetőleg a termés mennyiségének átlagosan
mintegy 30"/9-át, évek szerint pedig 27r—3lo/o-át
tette. Ez arányszámok tehát azt mutatják, hogy a kivitel is a termés mennyiségének hullám—
zása't követte. Az arányszámoknak átlaguktól való valamivel nagyobb mértékű eltérése azon- ban már arra mutat, hogy a kivitel nagysága a termés nagyságától mégis függetlenebb volt, mint a kereskedelmi forgalomba kerülő búzá- nak összes mennyisége.
Magyarország mai területére vouatkozó adatok, még ha azokat az eddig rendelkezésre álló adatok alapján megközelítő számítás se—
gitségével, az 1925/26. gazdasági évre nézve is kiegészítjük, határozott képet még alig mutatnak. Mégis, ha mellőzzük az 1922/23.
évi adatokat, amelyek szerint akkor kivitelünk mé'r alig volt, az állapítható meg, hogy az ország mai területén a búzának kereskedelmi forga—
lomba kerülő mennyisége viszonylagosan mint-
egy 6%-kal nagyobb (52% helyett 55—560'0),
ellenben a kereskedelmi forgalomba kerülő mennyiségből a kivitt mennyiség viszonylagosanközel 200/o-kal kevesebb (570/0 helyett 46—480/u),
mint a multban volt. Ezt az eltolódást egy- részt az ország népességének mai összetétele magyarázza, mert ma a mezőgazdasági népes- ség arányszáma a más foglalkozásúak javára a multhoz képest lényegesen kisebb (63'60/0 helyett 55'20/0); másrészt pedig az indokolja, hogy az ország kivitele régi szinvonalát ma még viszonylagosan sem érte el. Már ezekből a meg nem állapodott adatokból is arra követ—
keztethetünk, hogy a jövőben, még abban az esetben is, ha az ország gazdasági viszonyai normális mederbe terelődnek, a népesség mai összetétele miatt a búzatermésnek viszonylagosan nagyobb hányada fog kereskedelmi forgalomba kerülni, ellenben a kereskedelmi forgalomba kerülő mennyiségből kivitelre viszonylagosan kevesebb fog jutni, mint a multban.
A búza kereskedelmi forgalomba kerülő mennyiségének hónapok szerint való meg—
oszlásáról az alábbi részletes számítások útján nyert adatok tájékoztatnak (l.:lI. sz. táblázat és lI—Ill. sz. grafikon).
E táblázat céljaira a világháború előtti időszakra vonatkozólag az 1906. év óta kétféle adat áll rendel—
kezésre, nevezetesen: abúzakivitelre és a Budapestre szallitott búza mennyiségére vonatkozó havonkinti adatok. Egyéb adat hiányában csakis ezek voltak felhasználhatók. Erre a célra azonban mindkét adat teljesen alkalmas. Ha ugyanis a búzakivitelből a Buda- pestről, tehát másodkézből kivitt mennyiséget, az összes kivitelnek átlagosan mintegy IOO/O-át levonjuk, a fenmaradó rész már közvetlenül a mezőgazdaság- tól származónak tekinthető, s igy annak hónapok szerint való megoszlása világosan mutatja, hogy a kivitelnek 9001/n-a mikor került kereskedelmi forga—
lomba. A Budapestre,vagyis az ország kereskedelmi és malomipari központjába szállított mennyiség meg—
oszlásáról pedig feltételezhető, hogy az egyúttal az egész ország kereskedelmének és malomiparának be- vásárlási üzletmenetét is feltünteti. De megfelel a célnak a kivitt és a Budapestre szállított búza mennyi—
ségének alapulvétele már csak azért is, mert azok együttesen a kereskedelmi forgalomba kerülő búzának mintegy 55—600/0Aát alkotják. S így, ha a búzakivitel—
nek 100/0-kal csökkentett mennyiségét vesszük figye- lembe a Budapestre szallitott búzamennyiségének havonkinti megoszlását pedig a kereskedelmi forga—
lomba kerülő búza mennyiségének fenmaradó részére vonatkozólag általánosítjuk, akkor megközelítő pon—
tossággal a kivánt eredményt érhetjük el. Ez az eredmény pedig semmivel sem rosszabb, mint az amerikaiak megállapítása, mert ott is részleges ——
3500 malomtól és közraktártól beszerzett —— adatok alapján általánosítanak és emellett náluk a számítás alapjául szolgáló mennyiségakereskedelmi forgalomba kerülő összes mennyiségnek kisebb hányadát alkotja, mint minálunk.
A világháború utáni időszakra vonatkozólag pedig adataink még teljesebbek, mert a kivitel adatain kivül már nemcsak a budapesti gabonaforgalom, hanem a vidéki nagyobb gócpontok forgalmi adatai is rendel- kezésre állanak. Ezek alapján pedig az általánosítás a forgalomba kerülő búzának már mintegy Bol/Va alapján történhetik, s igy a legutóbbi évekre vonat- kozó megállapítások pontosság tekintetében még az amerikaiak megállapításait is feltétlenül felülmúlják.
Végül meg kell még jegyeznem azt is, hogy a számítások alkalmával a búza forgalmi évét a gazdasági évtől eltérőleg július 16-tól —— július 15—ig kellett felvenni. Erre azért volt szükség, mert rosszterme'sü esztendő után az új búza általában már júliusban is nagyobb mennyiségben kerül keres—
kedelmi forgalomba, továbbá mert a világháború óta az ország mai határai között a korábbi aratás, a gazdák nagyobb pénzszükséglete, de talán leginkább az ország mai területéhez képest túltengő kereske- delem versenye következtében az új búza forgalomba- hozatala a multhoz képest általában korabban kez—
dődik meg.
A világháború előtti évek íolyamán leg- több búza szeptemberben (átlagosan 170/0), az-
1926 —201—— 4. szám.
után augusztus és október hónapokban (egyen- kint és átlagosan 13—140/0) került kereske- delmi forgalomba, úgyhory a gazdaságok október hó végéig a kereskedelmi forgalomba kerülő mennyiségnek átlagosan 450/0'áb adták el. A november és december havi mennyisé- gek (egyenkint és átlagosan 9—100/0) még szintén kimagaslók, anny ra, hogy ezek figye—
lembevételével december ho' végéig a kereske—
delmi forgalomba kerülő mennyiségnek már átlagosan 640/o-a tényleg forgalomba jutott.
Ezzel szemben legkevesebb új búza a gazda- sági év elején, július hó folyamán (átlagosan 1*3%), azután a téli hbnapokban, januárban és februárban (egyenkint és átlagosan mint—
egy 35%) került kereskedelmi forgalomba.
Az év hátralevő részében pedig a havonkinti kereskedelmi forgalom 5—70/0—0t tett. Ezek
(szerint tehát a búzatermés kereskedelmi for-
galomra eső részének majdnem kétharmada a gazdasági év első felében jutott forgalomba.
Az egyes esztendők közül ezektől az átlagok- tól lényeges eltérés rendszerint csak azokban látható, amikor vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz termés volt, ellenben az árak alakulása vagy más ok csak kivételesen és már sokkal kisebb mértékben befolyásolta a kereskedelmi forgalom alakulását. Nagyon jó termésű év—
ben (1906/7) ugyanis az október hó, ille- tőleg december hó végéig kereskedelmi for- galomba kerülő mennyiség az összes ke- reskedelmi forgalomba jutó mennyiségnek 34, illetőleg 54 0/,,-át tette, ellenben rosszter—
mésű esztendőben (19078 és főleg 1909/10.)
ez az arányszám 56, illetőleg 79 0/o-ra is fel- emelkedett. Ezzel szemben az árak alakulása csak abban az esetben befolyásolta e három, illetőleg öt hónap kereskedelmi forgalmát, ha az árak ezekben a hónapokban is lényegesen módosultak és azok további módosulása előre- látható volt. De mert a búzaárak még az új buza aratásának megkezdése előtt szoktakkialakulni, csupán az 1908/9. esztendőnek
66 0/(,—os arányszáma olyan, amelyet az áraknak a gazdasági év első felében bekövetkezett és továbbra is elvárt nagyarányú módosulása,- ebben az esetben nagy emelkedése, idézett elő.Az 1912/13. évi ugyancsak kiemelkedő arány- szám magyarázata pedig az akkori Balkán-há- borúban s az azzal kapcsolatos részleges moz- gósításban található, mert ennek folytána ka- tonaság szükséglete megnövekedett és a ke- reskedelem — áremelkedést várva — készle—
teket igyekezett összegyüjteni. Ez arány- számok alapján tehát, de különösen akkor, ha (kereskedelmi forgalomba kerülő mennyiségek ÉZámSZGI'lHt is űgyelembe vétetnek, már az
állapítható meg, hogy a lermésnek kereskedelmi forgalomba kerülő mennyisége tulajdonképen két részre bontható. E részek közül az első és mindenkor nagyobbik rész, vagyis a búzának december ho' végéig kereskedelmi forgalomba kerülő mennyisége a termés mennyiségétől meglehetősen független volt s nagysága első- sorban a gazdaságok pénzszükséglete, valamint a kereskedelem és malomipar bevásárlásai szerint bizonyos szabályszerűséggel és megle- hetősen egyenletesen alakult ki. Második, kiseb- bik részét pedig a gazdasági év hátralevő hét hónapjában kereskedelmi forgalomba jutott mennyiségek alkották és tulajdonképen ezek nagysága döntötte el, hogy a termésnek keres- kedelmi forgalomba kerülő b'sszes mennyisége mégis magához a termés nagyságához igazodott.
A kereskedelmi forgalom havonkinti meg—
oszlásáról a világháború utáni évek adataiból
határozott kép már nem alkotható. Az 1922/23.
évben ugyanis a kivitel szünetelt, 1923/24-ben is csak megkésve, szeptemberben kezdődött, az 1925/26. évről pedig adatok egyelőre csak részben állanak rendelkezésre. Mindazonáltal, ha megközelítő számítások segítségével az 1925/26. évre vonatkozólag is megállapítjuk a gazdasági év végéig előreláthatólag keres- kedelmi forgalomba kerülő mennyiségeket és azok arányszámait, dacára, hogy e megállapí—
tások céljaira a multhoz képest ma már sokkal részletesebb adatok állanak rendelkezésre, majdnem ugyanazokhoz az eredményekhez jutunk, mint a világháború előtti kereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok alapján. A keres—
kedelmi forgalomba kerülő búzának október hó végéig ma is átlagosan 46 O/O-a, december hó végéig pedig átlagosan 63 o/o—a kerül for—
galomba. Ezek az arányszámok jó termés esetén éppúgy kisebbek (192384), rossz termés alkal- mával pedig éppúgy nagyobbak (l924/25.), mint a multban. Eltérések azonban a multhoe képest mégis mutatkoznak. Az eltérések közül a leg- lényegesebb ae, hogy az új búza általában ko- rábban kerül kereskedelmi forgalomba.A július hó folyamán kereskedelmi forgalomba jutó új búza mennyisége ugyanis átlagosan már mintegy élo/(ra (a multban 1'8 0/0) az Összes kereskedelmi forgalomba kerülő mennyiségnek és a kereskedelmi forgalom mennyisége szep—
tember helyett már augusztusban éri el tető—
pontját, illetőleg az augusztusi és szeptemberi kereskedelmi forgalomba kerülő mennyiségek majdnem egyformák. A másik lényegesebb eltérés pedig abban jelentkezik, hogy a keres—
kedelmi forgalom mennyisége már decemberben visszaesik és már januártól kezdve egyenle- tesnek mutatkozik, holott a multban a novem-
