2 smm, —- 167 w 1928
A kereskedelmi forgalomba kerülő búza és rOzs mennyisége és minősége. 1)
(Mamim el gualiíé du fronzent et du seigle mis en circulation eomuureiale en Hongrie. 1) Rés'umé. Ltauieur a pour objet dle'tablir
la guantité et la gualite' du froment et du seigle mis en circulation commercialc et de faire connaitre les résultats de ces opérations.
Pour établir, sur la base de calculs détaíllés, l'e m c é d e n t (1 e Fa g r i c a I—
tu r e, il détermine la guantíté de la récolte (tableau I) dont il évalue le volume actuel normal a 20 millions de a de fro—
ment et 8 millions de (1 de seigle.
Ayant souligne' aue liagriculture de la Hongrie nla gue ca et lá des stocks, il étabtit liunité des besoins en semences, guiil évalue a I (] de froment et 90 kilos de seigle par arpent cadastral. II erposc gue ce chi/fm a été étabii en partie sur la base de l'expérience et en partie sur celle de don- nées statistiaues,en faisant connaítre les don—
nées de la derniére enguéte sur les exploi—
tations rurales, laauelle a consigné les su- per/icies ensemencées avec des semoirs en, lignes ou a la volée et a la main, ainsi gue la auantité des grains semés (tableau II).
Pour déterminer (tableau III) les be—
soins alimentaires de la population agri—
cole et de celle ayant diautres professions principales mais sioccupant aussi diagri- rinture, Pauteur prend pour base les ra- tions de faríne fixées lors de la limitation de la consommation, Il arrive (: cette con—
elusion (]ue la consommation par tétc peut étre évaluée par an pour la popula- tion agricole a 150 *kilos de froment et a 60 kilos de seigle et pour les autres profes- sions, a 125 Icilos, respectivement a 30,- J'noyenne générale: en iroment, 140 kilos;
en seigle, 45 kilos. A/in diétablir, pour la population urbaine, la proportion des be—
soins en seigle, il table sur la ,guantité de froment et de seigle transportée a Bu—
dapest, ainsi gue sur celle achetée par les principaux moulins commerciaua: et marchands de blés; pour la population agricole, il se base sur la proportion en % de la production de seigle () la produc—
'*tion 'de grains panifzables. Ciest par les
Salaires payés en nature aux domestigues i—nagrico'les (tableau IV), ainsi gue par des données internationales (tableau V) guiil
') A szerző előadása a Magvar Közgárzdasagi Társasávban. —,—- Conférence á la Société hongroise d'économie politígue.
justi/ie pourguoi les besoins en fronzent et en seigle sont si minimes.
Selon lui, dans les années normales, les besoins autres aue ceux indigués ci-dessus de liagriculture sont tout o fait insigni—
[iants; ils Mont de liimportance gue dans le cas oü P(m dispose de trop grands excé—
dents de seigle
(_)uant a la guantité totale des besoins de liagriculture, il la calcule sur la base de la super/icie ensemencée, ainsi gue sur celle du nombre de la population agricole et de la population ayant une autre profession prin—
cipale, mais s*occupant aussi (fagriculture (tableau VI). Puis, en comparant cette guan- tité a la production de toujours, il détermine Ilexcédent de liagriculture (tableau VII), le- guel, supposant une production normale de 20 millions de a de fronient et de 8 millions de a de seigle, peut étre évalué a 9'2 mil- lions de (1 de froment et a environ li mil—
[ions de 9 de seigle.
Pour établir la (] u a n t it é to t a le
revenant au mouvement com—-
m e r c ia [ (tableau VIII), il prend en compte, outre liexcédent de llagricul—
ture, et sur la base des données des princi—
paux moulins commerciauyc et des gros commercants en blés, les stocks commer- ciaua', ainsi gue les ímportations. De cette fac-on, en supposant une récoltc normale, la guantíté totale revenant au mouvement commercial peut étre évaluée, en froment, a enviv-on It) millions de a et en seigle, a la'? millions de a.
Passant ("1 la répartition p a r (1 e s t i—
nation de la (juantité revenant a la circulation commerciale.
il fait connaitre les besoins couvcrts par le commerce de la population, guiil évalue o environ 4 millions de (1 de iroment et 1 mil- lion de (] de seigle.
Ayant traité les autres besoins du pays, gui servent presgue exclusivement a des buts industriels, iI établit Pexcédent du pays, gu'it évalue, pour le présent et pour liavenir le plus prochain, supposant une récolte nor- male et tenant compte aussi de la tendance
du développement des besoins, a 6 millions de' a de froment et un peu plus de 3 mil—' ' lions de a de seigle.
Ouant a' Ife ac p 0 rt a t i 0 n, il souligne (juc ces dernieres années, on exportait de
12*
plus en plus de Peaccédent du pays et gue, probablement, tout Pearcédent sera exporté _en 1928.
Aprés guoi, il prouve, par les chiffres relatifs aux exportations de 1913 et grou- pe's pour le territoire actuel de la Hongrie, la justesse des assertions ci—dessus concer—
nant le volume et les probabilités des ecc—
portations (tableaux IX et X ). II ajoute gue si du blé produit sur le territoire actuel de la Hongrie, on a exporté en 1913 a peu prés 7 millions de (] de fr'bment et 2'7 millions de (; de seigle, c'est gue celui-lá avait alors environ 1 million d'habitants de moins,- par conse'guent, les besoins intérieurs de froment devaient étre infé—
rieurs d'un-moins de 1 million de o a ceux de la Hongrie diaujourd'hui.
En ce gui concerne la determina- tion de la gualite' du íroment et du seigle mis en circulation c 0 m in er e i a I e, il fait ressortir gue sur ce point, les chiffres disponibles nio/f'rent de base gue pour établir dans guelle mesure les grains paniűables mis en circulation commerciale ont été fournis diune part par les rnoyennes et les grandes exploitations et diautre part par les petites exploitations.
Pour présenter, suivant ces deux caté- gories d'exploitations, les résultats des cal—
culs nécessaires a liélucidation de la guestion, il fait connaitre le volume de la production par catégories diexploitations (tableau XI), la répartítion par professions de la popu- lation agricole (tableau XII), et, sur cette
* base, le nombre des personnes entretenues des catégories diezploitations (tableau XIII).
Il établit, somme toute, gue les moyennes et les grandes exploitations fournissent 3595 des deux produits panifiables mis en circulation commerciale, et les petites ex—
ploitations, 6596 (tableau XIV).
, Il démontre en outre, gue cette répar- titíon était beaucOup plus favorable dans ,la- Hongrie ancienne (tableau XV et XVI) oil les moyennes et les grandes exploitations íournissaient 42%, respectivement 4695 du [tomcat et du seigle mis en circulation com—
:mercial'e. Selon lui, Iiécart défavorable a 'en pour cause en partie le morcellement du pays, en partie la récente réforme agraire.
En ce gui concerne ('a ne n ir, il arrive, considérant liaccroissement de la population et lie/fet á produire par la réforme agraire, a cette conclusion, gue si les conditions actu- __elles ne, changent pas, liagriculture, ainsi
gue le pays, auront un eaccédent bien infá-
rieur a celui diaujourdihui; dansces eire stances, il estime guion ne pourra expor , guta peine de 5 millions de 9 de iroment"
et moins de 3 millions de (1 de seigle. En;
outre, par suite de la réforme agraire, la, guantité exportable comprendra encore plus de blé provenant de petites exploitations
liAgriculture, il insiste sur la nécessité de
les accélérer encore, afin d'éviter la di nation de liexce'dent de liagriculture et , guantités exportables, et cela diautant' pl gue le froment est la source vitaledu pa
A gazdasági élet fokozott bonyolult—
sága miatt — mint köztudomású —— kiitö- _ nösen a világháborút követő évek folyaw mán % a gazdaságstatisztika jelentősége egyre nagyobb lett. Minden állam, amely gazdasági életét a megváltozott viszonyok-- ,
hoz mérten fejleszteni, vagy újjászervez ,;
óhajtotta, gazdaságstatisztikai, szolgálatát- bővítette és ily tárgyú statisztikai adat—— ' gyüjtéseit a gazdasági életnek —mindtöbh és több jelenségére terjesztette ki. S e szé——
leskörü adatgyűjtések mellett egyre nas ' gyobb teret hódított a statisztikai adata—ü kon nyugvó az a kutatás is, amelyet főként Anglia és Amerika, gazdaságkutatásnak (Economic Research), középeurópa' álla- mai, elsősorban Németország pedig konjunktúrakutatásnak (Konjunkturfor- schung) neveznek. E kutatómunka éppúgy alkalmazható statisztikai adatgyüjtésekkel kellőkép számba nem vehető, vagy folya—
matos konkrét statisztikai adatgyűjtések hiányában állandóan'figyelemmel nem ki- sérhető gazdasági jelenségeknek közvetett úton történő megrögzítésére, mint gazda—
ság? jelenségek folyamatának statisztikai adatokon nyugvó meghatározására. S bárha az utolsó évtized folyamán a gazdaságsta—
tisztikai adatgyűjtések mind több és több jelensegre terjeszkedtek ki, e kutatómunka is egyre jobban elterjedt és ma már any- nyira fontossá lett, hogy azt a magasabb- rendű gazdasági életet élő államok egyál—
talán nem nélkülözhetik. "
A következőkben ily kutatómunka alapján, de a tárgyalt kérdések természeté—
nél fo'gva a kutatásoknál rendszerint hasz- nált különleges matematikai módszerek mellözésével, azt óhajtom ismertetni, hogy hazánkban a búzának és, rozsnak kere—take delmi forgalomba kerülő m
k——,-— 169
korára becsülhető, továbbá, hogy a búza—
és a rozstermés 6 részének minősége aren- delkezésre álló adatok alapján milyennek tételezhető fel. Mindkét kérdés oly fontos problémája az ország mezőgazdaságának és gabonakereskedelmének, hogy azok tisztázása, az e tekintetben elterjedt ellen- tétes vélemények kiegyenlítése céljából, minden fáradságot megér. S ha e kutatás alapján elért megállapítások nem is fedik ' majd teljesen .a valóságot, amennyiben a gazdasági statisztikák és az azokon nyugvó minden, akár számításon, akár mélyebben járó kutatáson nyugvó megállapítás ter-' mészetszerűleg teljesen pontos sohasem le—
het, már most hangsúlyoznom kell, hogy ennek, a kutatásnak ez alkalommal ismer- tetésre kerülő eredményei a valóságot imégis mindenesetre megközelítik, a fejlö—
désnek vagy hanyatlásnak irányát pedig feltétlenül meghatározzák.
I.
Akereskedelmi forgalomba kerülő bú- zának és rozsnak mennyiségét megfelelő konkrét adatok hiányában, csakis számí- tás útján lehet meghatározni és a számítá- sok folyamán a legkülönbözőbb statisz—
tikai adatokat kell igénybevenni.
. Á'Mindenekelőtt a termés és az előző év—
ről megmaradt mezőgazdasági szabadkész—
'letek mennyiségének ismerete szükséges.
Azután ismerni kell a vetőmagsziikségle- tet, valamint az ország mezőgazdasági né- pességének és földmíveléssel is foglal- __ kozó egyéb főfoglalkozású lakosságának élelmezési, és egyéb célra szolgáló szükség- letét; Az így meghatárőzott kétféle összeg—
nek, nevezetesen egyrészről a termés és a mezőgazdasági szabadkészlet összegének, másrészről pedig a felsorolt szükségletek mennyiségi összegének különbözete adja azt a mennyiséget, amely búzából és rozs-
"ból a mezőgazdaság feleslegeként jelentke—
, zik és a kereskedelmi forgalomban értéke-
— síthető.
' Mindenesetre érdekesebb és egyúttal r'helyeSebb is volna, ha elsősorban a mező- gazdaságnak tényleges, a szó legszorosabb értelmében vett feleslegét tudnók megálla—
fpítani, vagyis azt a mennyiséget, amely a kenyérmagvaknak azt a részét is magában—
foglalja, amelyet a mezőgazdasági népes-
,_ség ellátatlan, része, közvetlenül, vagy leg- feljebb a helyi kereskedelem útján szerez,
bea mezőgazdaságtól. S csak e tényleges fe- lesleg: megállapítása után határoztatnék
1928 *
meg az, hogy abból mennyi szolgál egy—
részről az ellátatlan mezőgazdasági lakos—
ság szükségletének kielégítésére, másrész—
ről pedig, hogy mennyi juthat a tulajdon- képeni kereskedelmi forgalomba. A tény- leges felesleg e mennyiségének megállapí—
tása azonban, a ma rendelkezésre álló ada- tok alapján nemcsak rendkívül sok nehéz- ségbe ütközik, hanem úgyszólván nem is lehetséges. Azt, hogy a mezőgazdasági munkásság a szükségletét kielégítő kenyér- magmennyiséget mily mértékben kapja természetben munkabér gyanánt a mező- gazdaságtól és mily mértékben szerzi be azt cSere vagy vásárlás útján, megfelelő konkrét statisztikai adatok hiányában, becslés útján még csak meg lehet állapí- tani, annak megállapítása azonban, hogy a tőrpebirtokosok közül hányan tudják és hányan nem tudják háztartási szükségle- tüket egészben vagy részben saját termésű gabonájukkal fedezni, becslés útján meg- határozni már rendkívül körülményes, he- lyesebben üzemstatisztikai adatok hiányá- ban nem is lehet s az efféle kísérlet csak számokkal való játszást jelentene. Épp ezért a mezőgazdaság tényleges feleslegé- neklmegállapítását jelenleg mellőzni kell és a mezőgazdaság szükségletének megállapi—
tásakor a mezőgazdaság közvetlen élelme- zési szükségletével egybe kell foglalni a földmíveléssel foglalkozó ellátatlan népes- ségnek azt a szükségletét is, amely a tulaj- donképeni kereskedelmi forgalom megke—
rüléséyel közvetlenül a mezőgazdaságban történt bevásárlás és csere, vagy legfeljebb a helyi kereskedelem útján nyer kielégí- tést.
A termés mennyisége a mezőgazdasági termelési statisztika alapján ismeretes. (L.:
1. táblázatot.) Ez adatok szerint jelenleg a
bevetett terület normálisnak tekinthető—át—
lagos kiterjedése az azonos, vagy egymást—
nagyon megközelítő adatok gyakorisága alapján és a világháború előtti adatok, va—
lamint az újabb fejlődés figyelembeyételé- vel: búzából 2'8 millió és rozsból 12 millió kat. holdra tehető és e területek normál- termése gyanánt ugyanez alapon 20'0 mil—
lió (; búza- és 8 millió (;rozsterme's tekint- hető.
A mezőgazdasági szabadkészletek nagy- sága konkrét adatok alapján már nem is-
meretes. Ily készletekről azonban normá-
.; lis gazdasági viszonyok között éppúgymint
"a multban, amikor még MagyarorSzág, rég területének termésével kellett számolni a
!. V"Bevetett terület és termés.
; Superficie ensemencée el récolte.
(A mezőgazdasági termelési statisztika adatai szerint.) (D'aprés la statistíguc de la production agricole.)
Búza —- Froment Rozs —— Seígle
Gazdasági év 1000 1000
Année agric. kat. hold
arp. cad.
kat. hold arp. cad.
10004 1000 (;
! 1911—15 évek átlagában ——
—Moymne de 1911—1915
1919/20 1920/21 1921/22 1922/23 1923/24 1924/25 1925/26 1926, 27
2.672 — 1.872 1.896 2.477 2.334 2.546 2 521 2.642 2.847
19.924 1.203 10.322 1 037 14.346 964 14.895 1.169 18.427 1.139 14.035 1.192 19.507 1 204 20.387 1.229 20.000') 1.165
8.030
5.143 5.830 6.388 7 944 5.614 8.262 7.980 5.600';
*)ldeiglenes adat. —— Donnéc provisoire.
amikor az ország búza- és rozsfeleslegét a külföldön fennakadás nélkül lehetett érté- kesíteni, aligha lehet szó. A mezőgazdaság- nak mindenkor voltak és vannak ugyan készletei, ezek azonban majdnem kizáró- lag a gazdaságok folyószükségletének ki- elégítésére szolgálnak. S ezek is rendsze—
rint idő előtt elfogynak, mert a gazdaságok saját szükségletük kielégítésére a megkí- vánt mennyiségnél többnyire kevesebbet tartanak vissza, amelynek következménye—
ként a gazdaságok legnagyobb része már alig várja az új termést, hogy kenyérre őröltethessen, vagy hogy a konvenciót ki—
adhassa. S ha szórványosan mégis akad egy—egy belterjesebben gazdálkodó vagy tőkeerős gazdaság, amely az új termés be—
takarítása alkalmával mezőgazdasági sza—
badkészlettel rendelkezik, e készletek együttes mennyisége sokkal jelentéktele—
nebb, semhogy azt a számítások alkalmá—
val figyelembe kellene venni. Sőt még ab- ban az esetben is, ha azt lehetne feltéte- lezni, hogy ily mezőgazdasági szabadkész-i letek normális esztendőkben mégis szám- bavehető mennyiségben maradnának, ezek a számítások alkalmával szintén kiküszö- bölhetők, mert e szabadkészletek mennyi—
sége ma lmár évről—évre körülbelül azonos
nak tekinthető. A mondottak alól csak
azok az esztendők, de azok is csak a rozs szempontjából alkotnak kivételt. amikor a termésnek feleslegét külföldön elhelyezni nem lehet.
A mezőgazdaság szükségletei közül a ' vetőmagszűkséglel' megállapíthah'), ha a be—
vetett terület minden kat, bol-Élj e ,
termázsa búzával és 90 kg rOzzSa , számít tatik.
' Meg kell jegyeznem, hogy az eddigi számításokkal szemben ez alkalommal a—
rozs vetőmagszükségletét kat. heldan—kin loakg—mal kevesebbre vettem, mert az eggy—A ; szerűség kedvéért eddig használt kerek __
számokat mellőzve, a számításokat a lehe——
tőségig pontos adatok alapján óhajtottam*
végrehajtani. . ' -
A vetőmagnak ez a mennyisége részf—
ben gyakorlati, részben pedig statisztikai;
adatgyűjtésen nyugvó megállapítás; Aman—
gyar-óvári Növénytertn lési lKísérleti Állo—— * ' *
más mindkét gabon emünél a vetőmag—"
szükségletet kat. holdankint 80—12",
vagyis átlagosan 100 kg—ra teSzi. Az 1895,
évben végrehajtott mezőgazdasági üzem—"statisztiaí összeírás pedig, amely a sorba—' és szórvavető gépekkel és kézzel bevetett, területek nagyságát és az azokon elvetett mag mennyiségét is kutatta Magyarország régi területén kat. holdankint búzából át- lagosan 99, rozsból pedig 90 kg vetőmag—
szükségletet állapított meg. (L.: II. táblá—
zatot.) Ugyanezekb'ől az adatokból megha- ' tározva Magyarország mai területén a ve—
tőmagszükségletet, tekintettel arra, hogy a sorbavetőgépek használata e területen ál—
talánosabb, a vetőmagszükséglet kat. hol—
dankint búzából csupán 98, rozsból pedig már csak 85 kg—ra tehető. E megállapítá- sok szerint tehát Magyarország mai terü- letén a búza vetőmagszükséglete kat. hol—
dankint 1 g—ra, a rozsszükséglet pedig ——-*
a takarmányrozs vetőmagszükségletét is hozzászámítva —— kat. holdankint 90 kg-ra becsülhető. S mert az országnak időköz—
ben lényegesen megnagyobbodott sorbave—
tőge'pállománya a világháború és az azt kö—
vető válságos évek súlyos viszontagságai folytán, ha nem is hanyatlott az 1895. évi
állomány színvonalára, de mindenesetre mélyen alászállott, aligha tévedünk. ha a vetőmagszükségletet ma is ezekkel a mennyiségekkel számítjuk.
Az ország mezőgazdasági és **íölrlmíve—
Iéssel is foglalkozó egyéb főfoglalkozású népességének élelmezési szükséglete leghe- lyesebben az ország más foglalkozású la—
kosságának hasonló szükségletével együtt a minimális lisztfejadagok alapján hatá—
rozható meg. (L.: III. táblázatot.)
A minimális lisztfejadagok megállapí—"
tásakor legcélszerűbben az ország nem, ,
földmívelessel foglalkozó lakosságán
2. szám. , ._. 171 —
1928 ll. Vetőmagszükséglet.
Besoins en semences.
(Az 1895. évi üzemstatisztikai összeírás adatai szerint.)
a) Magyarország régi területén.
a) Sur le territoire ancien de la Hongrie.
(Sniuant les données de l'enguéte sur les erptoitations de 1895.)
b) Magyarország mai területén.
b) Sur le territoire actnel de la Hongrie.
Az ! A Az A , __ E , , 0
őszi [tavaszi őszi tavaszi ÉUÉÉ'ÉÉ " gmmz m ," df—
Megnevezés 0/0 dt! xemaíllzs %, de: semaíllzs Megnevezés búzavetések rozsvetések
D , t de frammí) de seigleo D , - ! semailles de szmuílle: de
eszgna wn ;búzenzgtések Ara _gozsvetések /O-a eszgna lon Immer! l Seigle
d'au- de prin— d'uu— de prin— """"W" , '
' ""sz lem/v; tomve temp: _,__. _, S Z á Z 3 l e k a b a n
Sorbavetőgéppel vetve -— S'me' par
sernoizs en lignes . 45 Szórvavetőgéppel és
kézzel vetve — Sc- § mes par semoizs 42 la vole'e elzi la main
24- 44 , 9—4
'! 0!
76 56 76
Sorbavetögéppel vetve —— Seme' par
semoirs en lignes , 50 Szórvavetőgéppel és :
kézzel vetve — Se- mé par scmoirs á
la volée et Éz la main 50
46
Az átlagos vetőm gazüliséglot
BISOHL mmen 811 SKWIEWCL'
i
1 Az átlagos vetőmagszükséglet
Bexoin moyen en semmire
séme pm" semoz'rs zi tés esetén —— Si on ;í
, 4 %
la volee ou (( la mam :; 138; 1331 141 139
I' ——'—_'ll—1—_—/
i) uz á b ól ; r o z é.!) ol * _,,,..___,____——_____________________"
Megnevezés de MÉZ; de "gázsi, Megnevezés b ú z á b 6 1 r o 2 5 b 6 1
Desz'gnation 655261 52351; ősszel szal Désignation df from—e"! tl" ffi—'I!
en au— _ m au- — _ 'M— '—' ————————— A,,,,__, " —
Innin: 111552; tom'/te miliő)? ál t a 1 a b a n i i t e r
7 lliler—litres euge'uzrulen liftes
, ( 1 ,,,,,, MHz—MMMW ,, , _-——— !, ;":
Soxbavetögéppel való a Smbavetőgéppelvaló l
vetés esetén — az _ ; vetés esetén —— Si 1
on sénuf par semoirs * : % § un séma pm scmoirs §
ln, lrynes , . . 110 3 111 ? 109 E 103 en lzgnes . . . ' lll ; JUT
Szóivavotőgéppel ., l Szól' vavetögéppel
vagy kézzel való ve ; vagy kézzel való ve-
' tes esetén —— Si on
séme /(M' smnoirs u ,
la volée on a la mum *; 138 '; loí)
Általában: liter § , Általában: liter ) , ,, _
En général : litzes % 12!) % A127' En général: lz'írfs ( 1 124 0 120]
kg j_f 99 9.) kg l 98 ; 85
100 liter búza _ 100 litres de fromcnl . . . . . . . : 79 rg- 100 liter rozs —— 100 híres de seígiu A . . . . . , . . :: 71 .,
szükségletéből lehet kiindulni. Ennek nyokhoz, illetőleg fogyaszlókólwssóghez mennyisége fejenkint átlagosan legalább
havi 10 kg lisztro tételezhető fel, mert ami-
kor a Vilz'lgbáborl'll követő válságos évek folyamán is kötött forgalom volt. legutol- jára a havon kinti liszl'ejudug a közszolgálati
alkalmazottak s általában a budapesti la—
kosság részére 10 kg;—ban volt megálla- pítva, :) bímyamunkások pedig ugyanak- kor havonkint 14 kg lisztet kaptuk. É konkrét adatok alapján tehát e feltétele zett fejadag ma már mindenesetre csak minimális fejadagnak tekinthető, mert az ország jelenlegi élelmezési viszonyai és fo- gvasztóképessóge a néhány év előtti viszo—
kópcsl lényegesen jobbak.
E fejuduglúl u rozsliszt mennyisége leg—
feljebb 2()%—ra tehető. A Budapestre szál- lított búza és rozs együttes lnennyisógóbmi twyanis az utolsó évek átlagában a rozs csak 12 fáj—kal szerepel. A legnagyobb ko—
reskcdelmi malmok ós gabonakereskedok által vásárolt búza és rozs együttes meny—
nyiségének pedig ugjzmez évek átlagában a rozs szintén csak 13076 úl, alkotja. így tehát e két ;) *ányszz'unnak 14'3% -os mérle- gelt átlaga az _az arányszám, amely leghí- vebben mutatja a városi lakosság rozsliszt—
szükségloli'lnok viszonylagos nagyságát. S
I! Az élelmezési szüksé let fejadagjának meg-
állapít sa.
) Etablíssement des brsoms alimentaires pam personne._
' :) Llsztszükséglet havonkínt. —— Bésoz'n mensuel en I'arine.
Ösazesen
TWA!
kg ! 0/0 Búzából
Fromem'
Bozsból Seiglz kg ' 9/0
F 0 g l a l k o z á s Profesxions
kg I %
, *!
[Földmim foglalk!) —— ll
Agriculteurw) . . . U'G 72'7 3627'313'21000
Egyéb foglalk. 1) 2 —— *
Autr professiom ') 2)
80 800 2 0 200; 100 1000
b) Szemszükséglet évenkínt. —— Bcsoín ammel en yzat/us.
Buzaból Gmms de frwmml
,ku) ! %
Role-bm Gmínx de í ígle
kg 4)! um
Összesen
Total
Foglalkozás P: ofesst'ons
kga !
Földmiv. foglalk?) — ! f'
Agriculteurs 3) . . 153'6 72'7 57'6 273 2112 1000 Egyéb foglalk. !) s?) ——
Autres prafrsw. 1) 3. 128'0801' 52020" lBOHIOOO
_ ;—
Általában 5)—-En géné, íme-1 755 461 34-5 use-2 100 a
vagy kerekszámokban Földmív. f'oglalk?) ——
Agrimltems 3) . . Egyéb loglalk. ! 2) ——
Autres pro/"res. 1) ) 125 80 b 3019 4
AltalábanüpE—mgénai 140175 7H 43243?
—— ou en chi/free rends 150 714 60 28 () 210100'0'
155 1000 185 1001)!
1) Budapestre érkezett az 1925—1937 évek átlaga,- ban: — Arm'vages a Budapest, moyenne de 1925 — 1927;
szácnsz. mill. (;
m nombr mill/om de g 0/0
búza _ frnment 3'32 87'6
rozs — seiule 047 124
, általában kenyértermóny —— pro- s
duits pani/íubles m général 379 1000 2) 202 kereskedelmi malom és 169 nagykerenkedő vásárolt az 1922 23 , 1926/27. évek átlagában: —— [l a été achete' par 202 mouh'ns cormnercumm et 169 gros commencmts, mag/erme de 1922/1923—1926/1927 :
számsz m ll !; , en nambr. milhans de ? O/(l
búzából — froment 797 850 rozsbul -— sniglr', l'41 150 általában kenyérterményhől
produits p ani/iables en général 9'38 100'0 5) Magyarorsz. kenyérmagtermése volt az 1922/23—
, 1926/27 evek átlagában: — Prodwm'on des (mim;
( pamfiables de la Hongrie, moyen-ne de 322/1923—
1926/1927:
számsz milka en nombr. mil/inni de g 0/0
búzából — fronicnt 18 47 723 rozsból —— sm'ule TOK (7 ? általában kenyérmrményhöl ——
produits ptmi/iables en général
*) 75 kg liszt : 100 kg szem.
wine : 100 kg de graíns.
5) Az 1920. évi népszámlálás szerint az összes
25 55 1001)
—— 75 kg de fa—
ba ezenfelül figyelembe vesszük 111
hogy egyes rozstermelő vidékek fok—azo ro'zslisztfogyasztása ebben az arányszám—
ban csak az arányszám némi növelése után juthat kifejezésre, a nem földmíveléssel foglalkozó népesség rozslisztfogyasztása az * összes lisztfogyasztásnak legfeljebb 20 százalékára becsülhető.
A földmíveléssel foglalkozók fejadagja' az egyéb foglalkozásúak fejadagjahoz :kfé—r; ' pest általában mintegy 30%-kal, és pedig?
búzalisztből legalább 20%-kal, rozslisztből pedig —— tekintettel arra, hogy a falns lakosság jóval több rozslisztet fogyaszt,, * mint a városi népesség —— legalább 80% kell nagyobbra tehető. A földmíveléssel foga lalkozó népesség rozslisztfejadagjának ez a, tetemes többlete megállapítható "akkor is, ha a falusi népesség rozslisztszükségle-r tét összes lisztszükségletéből abban az arányban állapítjuk meg, amily arán *al
a rozstermés az összes kenyérmagtermésf
mennyiségében szerepel. Ez az arányszám—_az utolsó öt év átlaga szerint 27—'7%.f
Vagyis amíg a 2 kg—os fejadagnak SOÉÁ-kal:
növelt mennyisége 36 kg, éppígy amend
gazdasági népesség 132 kg-os ös—Szes liszt-—
.. , ' szuksegletének 27'7%—a alig 3"? kg. E' sze—rint tehát a földmíveléssel foglalkozók * fejadagja havonkint 96 kg búzalisztre és
315 kg rozslisztre, vagyis összesen 13'2 kg lisztre becsülhető.
A földmíveiessel foglalkozók rozsliszt- fejadagja ezek szerint az eddigi számítá—
sokkal szemben 0*6 kg—al nagyobbyA fej- adagnak ez a növelése azonban szükséges- nek mutatkozott, mert a gazdasági munká—
sok, főleg cselédek rozsfogyasztása az ed—
dig számított fejadagot feltétlenül jóval meghaladja., A, földmívele'sügyi miniszté—
rium által az 1909. évben nyilvánosságra hozott adatok szerint ugyanis, amelyek a minisztériumnak ,,Mezőgazdasági Munka- bérek Magyarországon az 1908. évben"
című kiadványában találhatók, Magyaror—
szág mai területén egy nős gazdasági cse—
léd konvenciója átlagosan 6 (] búza és 7'4 (] rozs volt, az állami birtokokra vo—
natkozó úiabb adatok pedig a világháborút követő esztendőkben átlagosan 8 ([ búza és 6'8— (; rozs konvencióról számolnak be. (L.: lV. táblázatot.) A gazdasági cselé- dek konvenciójának ez a nagysága tehát néneséghől lölrlmivvléssel foglalkoz k 55 2150, egyéb foglalkozású pedig 44 80/0. —— D'aprifs le recensement de la population en 1920. 5520/0 de la population 83 * lit-mit ?: l'agriculhwmau 80/0 avau nt d'autr.profesvions.
2. szám.
IV. A nős gazdasági cselédek konvencíója.
Salazres en nature paye's aux domestigues agr/coles mame's.
! §: Egy más gazdasági cseléd
_ OrszágréSZ,
koztivencigja _ásalaíigg en terven) hatosag na urígríctéite míg? WW
. Régzons, comitats, miles misét—__?Biíkiéiu
? mun-icipales _if'Lnt'íL—É MÉL—
._ meiermázsa — g
a) A világháború előtt Magyarország mai
§ területén — Arant la guezre, dans le territoire j actuel de la Hongrie.
(A földn'iivelésüizvi miniszterium 1908. évi kiadványa szerint) (D*aprcs la publication de 1908 du mintsfére de Z'Agricnlmre)
LDunántúli §
dombos vidék
Transdanubie
. Baranya vm. 50 9'0
.Fejérvm. . . , . 50 80 ( Györ, Moson és Pozsony vm, 3'4 7'3
*, Komárom és Esztergom vm. [3 56 6 4
_ Somogy vm. § 4'8 9'0
: Sopron vm. * 40 90
— Tolna vm. 5'0 9 0
— Vas vm. 50 10 0
;" Veszprém vm. . . . 4'0 9'5 Zala vm. . . . . . . . § 45 .9'0 I. Általában A En général 4"? 88
H. Alföld.
Grande [Maine
; Bács-Bodrog vm 4'5 8'5
Baja t._iv.. _ . . r—o 10'0 Békés vm. _ . . . . . . 12'0 * Bihar vm. . _ , . . . . 80 9'0
Csanád, Arad és Torontál
vármegye 131 7 *—
Csongrád vm. . . . 100 2 0
Hódmezővász'uhely tiv. 12'0 _
Szigeti tjv. § 4'0 19'0
Hajdu vm. . ; 30 110
Debrecen tjv. . . . 40 100 Jász'Nagykun—Szolnok vm. 15'0 "
Pest-Pilis-Solt—Kisknn vm. § 6'0 8'0
Kei-skemét tjv. 3 0 9'8
Szabolcs és Ung. vm. . . ; 25 90 Szatmár és Bereg vm. . , § 70 6'0 ll. Általában —— En général § 79 56 III. Északi denibosi
vidék—Non!
- Abauj—Torna vm. . 40 80
, Borsod, Gömör és Kishontr
: vármegye *? 5'0 8'5
Heves vm. . . . . 40 90
§ Nógrád és Hont vm. §§ 40 9'0
; Zemplén vm. . . . . . . §, 30 90
: m. Általában_Ezwe'im'alii 4-1 88
Magyarországon általában )
En Hongne, m général. 00 7'4
_ b) Világháború után az állami birtokokon.
;. Aprés la guezre, dans les (Ionmines de l'l'Jtat.
* (Beszerzett adatok. —— Données recueillies.)
Csanád vm. . . . . . _ M 120 § 50
Komárom vm. . . 7'0 § 4'0
Sopron vm. . §§ 50 100
Altalaban —— En général, 1 H 3—1) l 08
1) Mérlegen átlag a nős gazdasági cselédektörvénvhatf ságon' kinti száma alapján. m illo/venne poniiére'e, c.ilmlce tur la bart du nombre, _par camitelx el vil/es VVITHLíCíPJItS, der limitations; dgrímle; Il'lllfl'éá'.
173 ——-—
1928
— 100 kg szemet 75 kg liszttel számítva — mintegy 106 (; lisztnek felel meg, vagyis az általunk számított fejadag szerint ez a mennyiség még mindig több mint 6 sze- mély eltartására elegendö, akkor, amikor az 1920. évi népszámlálás adatai szerint a családos gazdasági cselédek és eltartottjai—
nak száma háztartásonkint átlagosan leg—
feljebb 4 egyénre tehető. Épp ezért, kü—Á lönösen ami a konvenciónak rozsrészét illeti, továbbá mert a földmívelésügvi mi- nisztériumnak előbb említett kiadványa szerint a gazdasági munkásoknak, elsősor—
ban az aratóknak a gazdasági munkálatok tartama alatt élelmezésre adott kenyermag mennyisége is nagyobb részben rozsból áll, még e felemelt fejadag használata esetén is, azt kell hangsúlyoznom. hogy a nehe- zebb testi munkát végző földmívesek és
így általában a földmíveléssel foglalkozók búzaliszt fejadagját mindenesetre csak mi—
nimálisnak, rozsliszt fejadagját pedig nem-
vsak minimálisnak, hanem egyúttal túl- alacsonynak is tartom, mert az feltétlenül
alatta áll a földmíveléssel foglalkozók ál—
tal átlagosan fogyasztott tényleges meny—
nyiségnek.
Ha ezeket a lisztadagokat szemre száv mitjuk át, a kiőrlés arányában 75 kg lisz—
tet kell 100 kg szemmel egyenlőnek tekin—
tetni. Ez átszámítás alapján és ha a nyert eredményeket —— tekintettel arrz, hogy becslésröl 'mi szó ——— kerekszámokban fe—
jezzük ki. a földmíveléssel foglalkozók évi élelmezési szükséglete búzából 150, rozsból 00 kg-rz, az egyéb foglalkozásuaké
125, illetőleg 30 kg—ra tehető, míg orszá-
gos átlagban a búzasziikséglet 140, a rozs—
sziikséglet pedig 45 kg—ra becsülhető.
Ezek szerint tehát az átlagos évi szük—
séglet 185 kg szemnek felel meg. S hogy ez a mennyiség mindenesetre csak minimális fejadag, igazolható nemzetközi adatokkal is. Az 1920. évi adatok szerint ugyanis Németország fogyasztása fejenkint 155,
lvlollandiáé 108, (lsoh-Szlovákiáé 170. Ausz-
triáé 178 és ()laszországé 183 kg volt.
Dánia és Belgium fogyasztása pedig ugyan- ekkor a 230 kg—t, is meghaladta. (L.: V.
tz'iblázatot.) így tehát, egy olyan államban.
mint hazánk, ahol a népesség legfontosabb
élelmezési cikke a kenyér és a tészta, a 185 kg—os fejadag soknak egyáltalábaiu nem mondható. Ellenkezőleg épp a hoz- zánk legközelebb álló középeurópai álla- mok fogyasztására való tekintettel csupán minimálisnak tekinthető.
V. Középeurópa államainak búza és rozs- fogyasztása az 1926. évben.
Consommation de frument et de seiale dans les États d'Eu/rope centrale, en 1926.
(A római nemzetközi mezőgazdasági intézet kiadványa szerint).
(D'aprés la publication de l'Instítut International ' d'Agrz'culture de Boruc).
Az evi fejenkinti f! gyasztas Consomm. ammelle parpersonne
búza tm! rozshól Mábaí
fromm/ seigle m générgí kilogramm —— kilos
Ország — Pays
'178!
Ausztria _ Autriche ' Cseh-Szlovákia ——
* , Tchéco-Slovaguie. %
Németország —— I
101 § 77 a
78 170
87 155
4 183
Allemagne. . . Olaszország —— Italic
Belgium — Belgz'gue 71 239
Dánia —— Danemark ! 129 235
Hollandia—PayseBus ! 1 54 168
Svájc —— Suisse . . : ; 10 146
De megerősítik a most kiszámított fejadatoknak helyességét azok az ada- tok is, amelyek Magyarország régi terüle- tének évek során kialakult fogyasztá- sára vonatkoznak. Fogyasztási statiszti- kánk szerint ugyanis az ország régi terü—- leten a fogyasztás 1900—1914. évi átla—
gos búzafejadagja 125 kg, a rozsé pedig át- lagosan 37 kg volt. Magyarország mai terü- letére vonatkoztatva azonban ennél a búza—
és rozsfejadagnál feltétlenül jóval többet kell számítani, mert azokafőleg oláh- és ,ruthénlakta területek, amelyeknek lakos—
sága búza— és rozsliszt helyett kisebb-na—
gyobb részben tengerilisztet fogyasztott.
az országtól elszakíttattak, Arra nézve, hogy ezek az elszakított területek 3'4 mil—
liónyi oláh és ruthén lakosságának tengeri—
lisztszükse'glete mekkora lehetett, adatok nem állanak ugyan rendelkezésre. De 'ha csupán azt tételezzük fel, hogy a kenyér—
magszükségletként számított 185 kg,-nyi mennyiségnek átlagosan csak a fele helyet?
tesíttetett tengerivel, az ország többi ré—
szében—a fejenkinti fogyasztásra máris az általunk feltételezett 185 kg kenyérmag jntott. Sőt valószínűleg még ennél a meny—
nyiségnél is több esett, mert köztudomású,
hogy az elszakított területek más nemzeti- ségű lakossága is fokozott mértékben fo—
gyasztott tengerilisztet, vagy ennek hiánya- ban zablisztet, vagy amint azt tapasztal—
hattuk, egyes kultúrátlanabb' hegyvidékek lakossága szükségletet is csökkentette.
Ami a mezőgazdaság Egyéb s; k
illeti, erre nézve konkrét— * adatok, a ,
nem állanak rendelkezésre. Búzáhól, a számba nem vett ocsú kivételével, mint is;meretes, a mezőgazdaság a már felsorol célokon kívül egyéb célra nem használ, semmit sem. A rozsnak kisebb-nagyobb ré—E szét ellenben esetleg állati takarmányok ' zásra is fordítják, ezt is azonban csak aki kor, ha a rozsból túlnagy ' feleslegek, áll—_
nak rendelkezésre, ;míg normális eszte dőkben a rozsnak takarmányként, Való f használása csak szórványosan ford elő
S így ha normális esztendőt tételez k' fe
egyáltalán nem szőlhatunk oly'k'enyé, "ag , mennyiségről; amelyet a mezogazdasag a;felsorolt szükségleteken kívül egyéb, élragf használ fel, s amennyiben ily menu isa;
gek kivételesen vagy szórványosan megis előfordulnának, azokat egy normáinak megállapítása alkalmával a számításoknál;
mellőzni kell. —
Megállapítva ekképen az egységre vo—_
natkoztatott mezőgazdasági szükségletek nagyságát, e megállapítások alapján az or—
szág mezőgazdasági szükségletének teljes"
mennyisége határozható meg. E szükségle—
Vl. Magyarország népessége.
Popullm'on de la Hongrie.
Populwtz'on
Év
december hó§
31 én ;
Anne'e ((m 31 décembre)
yébfőtglal— ,z'uutre
.,
Mezőgazdasági4) Fí'wldmív'léscelisfn_ lalkozóe pmnssinnprincipulf,vmi: farm/um!aussid'agrí— tul/are4) Egyébőnglalkozású4!
agrícolz4) k-;zású4)
!
[(ln/765projkssíonsprínczpi) ! Összes__Total
népesség, 1000 lélek Ame;
483 7980 c
49-i 8.221 ,
500 8.275 *
507 8368
512 8457 4
516 8522
52J 8.9uo '
4 449 4 585;
4.602 4.566 4.713 47-34 4.789
1923 *) 1924 2) 1925 2) 1926 2)
1927 s)
1928 a) 3.281
') Az 1920. évi népszámlálás adatai szerint. — (lizi/izes du wcmzsemmt de la population de 1920,
"fs Kiszámított népesség— a népmozgalmi statisztika adatai alapján. —— Pnpulutinn calr'ulée d'aprés lr's alu/Tres de la statisizgue du mouzremmt de la popu—
[al/ion.
*") Becslés. —— Es/iMutíon.
4) 1923-tól ki.—zániitva a népesség szaporodási arányszáma alapján. —— IJIPM'IS 1923. mlm/ée- sur la, base (le nombre proporta'unnel (le l'accrmssc'ment de la population.
