PAPP SÁNDOR
S T E F A N C E L M A R E , MÁTYÁS KIRÁLY ÉS A Z OSZMÁN B I R O D A L O M *
M i h a i l Guboglu 1983-ban alapos h i s t o r i o g r á f i a i i n d í t t a t á s ú t a n u l m á n y t szentelt a ne
ves m o l d v a i vajda, § t e f a n eel M a r e (Nagy I s t v á n , 1457-1504) t ö r t é n e l m i s z e r e p é n e k . Ebben a t e l j e s s é g r e t ö r e k e d v e á t t e k i n t e t t e a t ö r ö k , r o m á n k r ó n i k á k a t , e u r ó p a i e l b e s z é l ő é s okleveles f o r r á s o k a t , a t é m á b a n megjelent kisebb l é l e g z e t ű r o m á n t a n u l m á n y o k a t é s a nagy ö s s z e f o g l a l á s o k a t is.1 A X I X . s z á z a d m á s o d i k felében B o g d á n Petriceicu Hasdeu cikke t ű n i k az e l s ő modern t ö r t é n e t i f e l d o l g o z á s n a k , mely t ö r ö k forrásra, Se'adeddin X V I . s z á z a d i k r ó n i k á j a olasz f o r d í t á s á r a é p ü l t .2 Innen kezdve n a g y s z á m ú f o r r á s k i a d á s é s m o n o g r á f i a s z ü l e t e t t , melyek k ö z ü l t a l á n loan Ursu é s Nicolae Iorga kötetei a legismer
tebbek.3
A r o m á n i a i t u r k o l ó g u s o k sokat tettek azért, hogy a mai R o m á n i a t e r ü l e t é r e v o n a t k o z ó o s z m á n - t ö r ö k e l b e s z é l ő f o r r á s o k r é s z l e t e i t f o r d í t á s o k b a n k ö z z é t e g y é k .4 Ugyanakkor s z i n t é n r o m á n f o r d í t á s b a n a d t á k k i azokat a l e g k o r á b b i t ö r ö k iratokat is, amelyek a vaj
d a s á g o k m ú l t j á v a l foglalkoznak. S a j n á l a t o s m ó d o n a magyar t ö r t é n e t t u d o m á n y b a n a k o r á b b i l é p é s e k után - Engel J á n o s K e r e s z t é l y ,5 H u n f a l v y P á l ,6 Veress Endre é s Elekes L a j o s7 k u t a t á s a i r a gondolok - h á t t é r b e szorult a h a z á n k m ú l t j á h o z ezernyi szállal kapcso
l ó d ó k é t r o m á n v a j d a s á g t ö r t é n e t é n e k v i z s g á l a t a .
* A tanulmány elkészültét az alábbi intézmények, ösztöndíjak támogatták: Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA, T. 034130), Mellon Fellowship, American Research Institut in Turkey (ARIT, ístanbul), Ale
xander von Humboldt-Stiftung Németország. Meg szeretném köszönni Demény Lajosnak az anyaggyűjtésem idején nyújtott segítségét.
1 Guboglu, Mihail: Fatih'in Stefan eel Mare üzerine i k i Bogdan seferi (1474-1476). Belleten. 186. (1983.) Cilt: X L V I I . 138-194. o.
2 Hasdeu, Bogdan Petriceicu: Relapa turcä despre bätälia de la Valea Alba intre sultanul Mahomet si Stefan eel Mare ín 1474-1476. Arhivä istoricä a Romaniei 1.1/2. 1865. 31-34. о.
3 Iorga, Nicolae: Istoria lui Stefan cel Mare. Bucurejti, 1966. Editura pentru literaturä; Mihajlovic, Kons
tantin: Memoirs of a Janissary. (Translated by Stolz, Benjamin, historical commentary and notes by Svat Soucek.) Ann Arbor, 1975.; Hurmuzaki, Eudoxiu de: Documente privitóre le Istoria Romänilor. I I /1-2. Bu- curesci, 1891.; Iorga, Nicolae: Acte si fragmente cu privind la istoria Romänilor (1199-1920). I— III. Bucuresti, 1895-1897.; Costächescu, Mihai: Documente moldovenesti inainte de Stefan eel Mare. I—II. Bucuresti, 1932.;
Neagoe, Manole - Gufit, Olimpia - Guboglu, Mihail - Constantinescu, Radii - Vlad, C.: Razboieni. Cincisute de ani de la campania din 1476. Bucuresti, 1977.
4 A tárgyalt témához tartozó kötet: Guboglu, Mihail - Mehmed, Mustafa: Cronici turcesti privind Tárile Romane. V o l . I . Bucuresti, 1966.
5 Engel, Johann Christian: Geschichte des Ungrischen Reichs und seiner Nebenländer. Geschichte der Moldau und Walachey, Nebst der historischen und statistischen Literatur beyder Länder. Tom. IV. 1-2. Halle, 1804.
6 Hunfalvy Pál: Az oláhok története. I—II. Budapest, 1894.
7 Elekes Lajos: Nagy István moldvai vajda politikája és Mátyás király. Budapest, 1937.; Elekes Lajos: A román-magyar viszony a Hunyadiak korában. Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves évforduló
jára. I . Budapest, 1940. 171-228. o.; Elekes, Ludwig: Die Anfänge der rumänischen Gesellschaft. Versuch einer rumänischen Entwicklungsgeschichte i m X I I I - X V I . Jahrhundert. Budapest, 1941. Ostmitteleuropäische Bibliothek, No. 33.
A r o m á n nemzeti tudatban Nagy I s t v á n vajda Hunyadi J á n o s h o z h a s o n l ó a n athleta Christi-ként szerepel, aki, a t ö r ö k ö t l e g y ő z v e , m e g e r ő s í t e t t e a moldvai vajdaság helyét a k e r e s z t é n y e u r ó p a i o r s z á g o k s o r á b a n . Ha azonban az u r a l k o d á s a alatt eltelt majd' fél év
s z á z a d o s i d ő s z a k o t n é z z ü k , azt látjuk, hogy a j e l e n t ő s g y ő z e l m e i mellett a d i p l o m á c i a i t e v é k e n y s é g e , hajlékony, de m i n d e n k é p p e n t e r v s z e r ű és előrelátó politikája m é g ered
m é n y e s e b b é tette.
Nagy István vajda uralma k e z d e t é n m á r ö r ö k ö l t e az O s z m á n B i r o d a l o m a d ó f i z e t ő , vazallus státusát. Okleveles adat igazolja, hogy elődje, Petru A r o n , 1455-ben 2000 arany a d ó fizetésére k é n y s z e r ü l t .8 Egy é v v e l k é s ő b b szintén Petru Á r o n n a k állított k i egy ok
m á n y t F ä t i h ( I I . ) Mehmed (1444-46; 1451-1481), amelyben biztosította, hogy az akkermani ( D n y e s z t e r f e h é r v á r , Cetatea Alba) k e r e s k e d ő k szabadon t e v é k e n y k e d h e s s e nek az edirnei, burszai és isztambuli piacokon, szabadon j á r h a s s a n a k és kelhessenek, ha a kirótt v á m o k a t lefizetik.9 A kereskedelmi p r i v i l é g i u m kiállítása után nem sokkal meg
változott Akkerman j o g i státusa, mint ahogy a putnai k r ó n i k a is megjegyzi, Petru vajda átadta Hunyadi J á n o s k o r m á n y z ó n a k a v á r o s t .1 0 A z a tény, hogy a többi moldvai és havaselvi vajda mellett Nagy István is a t ö r ö k ö k vazallus adófizetője volt, m á r r é g ó t a ismert. Constantin Ciurescu m e g g y ő z ő t a n u l m á n y á b a n a moldvai k r ó n i k á k , é s e g y é b for
r á s o k e g y b e v e t é s é v e l 1908-ban m e g á l l a p í t o t t a : „ A z 1473 és 1488 közötti p e r i ó d u s t k i v é ve, amikor h á b o r ú b a n állott a t ö r ö k k e l , Nagy István a d ó t fizetett a s z u l t á n n a k . "1 1 Nagy m e g l e p e t é s r e azonban előkerült egy szultáni s z e r z ő d é s l e v é l ('ahdname), a h á b o r ú utáni m e g b é k é l é s és adófizetés b i z o n y í t é k a , amely m é g Fätih ( I I . ) Mehmed k o r á b ó l s z á r m a z i k .1 2 A z o k m á n y első k ö z r e a d ó j a , A u r e l Decei nem lebbentette fel a fátylat, hogy m i ként bukkantak rá az o k m á n y r a egy olyan másolati k ö n y v b e n , amelyben teológiai és iro
dalmi e m l é k e k e n kívül a k é r d é s e s 'ahdname az egyetlen történelmi s z e m p o n t b ó l is értékes i r a t .1 3 A kis kötetet hidzsra szerint 896-ban (1490/91) m á s o l t á k le, tehát m é g Nagy István életében. A z o k m á n y igazán beleillik a felfedezése előtt is sejtett történeti
s Babinger, Franz: Beiträge zur Frühgeschichte der Türkenherrschaft in Rumelien. (14.-I5. Jahrhundert) Brünn-München-Wien, 1944. 21-28. o. Südosteuropäische Arbeiten; Decei, Aurel: Tratatul de pace - sulh- näme - incheiat Tntre sultanul Mehmed al II-lea $i Stefan eel Mare la 1479. Revista Istoricä Romána, X V . (1945.) fasc. IV. 465-494. o.; Decei, Aurel: Relafii Romano-Orientale. Bucuresti, 1978. 118-139. o.; Panaite, Viorel: The Ottoman Law of War and Peace. The Ottoman Empire and Tribute Payers. New York, 2000. 164.
o. East European Monographs.
9 Kraelitz, Franz: Osmanische Urkunde in türkischer Sprache aus der zweiten Hälfte des 15. Jahrhunderts.
Ein Beitrag zur osmanischen Diplomatik. Wien, 1921. 44-46. o.; Guboglu, Mihail: Paleográfia si diplomatica turco-osmanä. Studiu si album. Bucuresti, 1958. 131-132. o.
10 Elekes, 1937. 13.; Ugyanerről olvashatunk 1449-re vonatkozóan: Letopisetul Tärii Moldovei pänä la Aron Vodä (1359-1595) íntocmit dupä Grigorie Ureche vomicul, Istratie LogofätuI si altii de Simion Dascälul.
(Edifie de Constantin Giurescu) Bucuresti, 1916. 33. o.
1 1 „Cu excepfia perioadei della 1473-1488, cänd se aflä in räsboiu cu Turcii, Stefan eel Mare a plätit tribut Sultanului." Giurescu, Constantin: Capitulatiile Moldovei cu Poarta Otomanä. Studiu istoric. Bucuresti, 1908.
59-60.o.
1 2 Süleymäniye Kütüphanesi, (Istanbul) Esad Efendi, Nr. 3369. Mecmu'atü 1-münse'ät 24r.-25r.; Decei, 1978. 121. o.; Guboglu, 1958. 132. és 165. о. (Egyéb feldolgozásaira lásd az itt közölt adatokat. A fakszimile kiadásakor az iratot tartalmazó négy lapot nem a megfelelő sorrendben rendezték el a 165. lapon. A helyes sor
rend: b, d, a, a ) ; Tansel, Seláhattin: Osmanli Kaynaklanna göre Fatih Sultan Mehmed'in siyasí ve askerí faaliyeti. Istanbul, 1971. 227-228. Millí Egitim Basimevi
1 3 Az okmányt 2004 tavaszán volt alkalmam személyesen is megvizsgálni az amerikai Mellon ösztöndíj támogatásával.
folyamatba. A c í m e (sülh-näme-i sultan Mehmed
tube
serähu bä Kara Bogdán, vagyis Mehmed szultán - legyen neki könnyű a sír - békeszerződése Moldvával) alapján azonban m e g á l l a p í t h a t ó , hogy Nagy István a k o r á b b i feltételezéseket m e g h a l a d ó a n , m á r Fätih ( I I . ) Mehmeddel is megegyezett és elfogadta a v a z a l l u s s á g o t , s az adófizetést, tehát a szultán halála, 1481. május 3. előtt. A r o m á n történetírás, a l a p v e t ő e n a t u r k o l ó g u s o k vé
l e m é n y é t k ö v e t v e , e l ő b b 1479-re, majd 1480/8 l-re tette a b é k e o k m á n y kiállítását. A j e len munka e l s ő d l e g e s c é l k i t ű z é s e az volt, hogy k ö z e l e b b r ő l m e g h a t á r o z z a az említett b é k e s z e r z ő d é s időpontját. Ennek é r d e k é b e n e l ő s z ö r is áttekintettem a t é m á r a v o n a t k o z ó o s z m á n f o r r á s a n y a g o t . M i h a i l Guboglu é s Mustafa M e h m e d a Cronici turcesti privind Tärile Románé első k ö t e t é b e n nagyon alapos g y ű j t e m é n y t tett k ö z z é a korai o s z m á n k r ó nikák R o m á n i á r a v o n a t k o z ó s z ö v e g r é s z l e t e i b ő l . Ennek e l l e n é r e minden esetben t ö r e k e d tem, hogy a f o r r á s h e l y e k e t eredeti s z ö v e g ü k alapján vizsgáljam meg. A l e g k o r á b b i osz
m á n k r ó n i k á k csak a hadi e s e m é n y e k e t érintik, azokat is e l é g g é elnagyoltan, ö s s z e mosva. Oruc bin ' A b d i l b e s z á m o l S ü l e y m ä n pasa t á m a d á s á r ó l M o l d v a (Kara B o g d á n ) ellen, az e s e m é n y t azonban összefűzi N a g y v á r a d felprédálásával (1474. február 8.), ahonnan állítólag 32 000 foglyot hajtottak el. S ü l e y m ä n pasa súlyos v e r e s é g e t szenvedett a moldvai h a d a k t ó l . K é s ő b b t ö b b e s e m é n y , p é l d á u l Kaffa elfoglalása (880 Safer / 1475 j ú n i u s ) után olvashatunk Fätih ( I I . ) Mehmed és Nagy István h a r c á r ó l , a m e l y r ő l csak any-
nyit mond el, hogy a szultán bevonult M o l d v á b a , a vajda egy szorosban v é d t e m a g á t , majd m e g h á t r á l t , é s e l m e n e k ü l t , a szultán pedig z s á k m á n n y a l megrakottan tért haza. Ez
után b a l k á n i , havasalföldi é s m a g y a r o r s z á g i p o r t y á k r ó l t u d ó s í t .1 4
Tursun bey leírása az e l s ő , amely v i l á g o s a n megmondja, hogy m i volt a k i v á l t ó ok, a m i é r t az o s z m á n á l l a m Nagy István ellen hadat viselt: A m i k o r G e d ü k A h m e d pasa Kaffa elfoglalására indult (1475), a moldvai vajda segítette a kaffaiakat, m i v e l az ottani genovaiak r o k o n s á g b a n álltak vele. A hadjárat céljai k ö z é tartozott az is, hogy a közeli M a g y a r o r s z á g r a is betörjenek az o s z m á n seregek. A m i k o r elérkezett a 8 8 1 . (1476.) esz
t e n d ő tavasza, a szultán tengeri hajókat küldött a D u n á r a , hogy a folyami átkelést segít
sék. A vajda a j á r h a t a t l a n hegyekbe m e n e k ü l t . A kalauz, aki az o s z m á n sereget vezette, egyszer csak elvesztette az utat. A szultán é p p e n meg akarta b ü n t e t n i , amikor hírül hoz
ták, hogy a moldvai sereg a k ö z e l b e n van. A szultán azonnal e l l e n ü k indult. A moldvaiak m i n d leszálltak a n y e r e g b ő l , a l o v a k b ó l és a s z e k e r e k b ő l erődítést készítettek, amelyet á g y ú k k a l erősítettek meg. A szultán m é g az éj leszállta előtt r á t á m a d t a moldvai táborra, és g y ő z e l m e t aratott felette ú g y , hogy a vajda is alig tudott m e g m e n e k ü l n i . Tursun bey e l ő a d á s a azzal zárul, hogy a magyarok h á r o m e r ő d ö t építettek a Duna partján fából, me
lyek V é g - S z e n d r ő t (Smederevo) figyelték. A szultán E d i r n é b e n j á r t , amikor meghallotta ezeket a híreket, azonnal visszafordult a s e r e g é v e l , é s a hideg tél e l l e n é r e e l p u s z t í t o t t a a v á r a k a t .1 5
I d ő b e n a k ö v e t k e z ő k r ó n i k a ' A s i k p a s a z ä d e Tevärih-i Al-i Osman c í m ű m ű v e . L e í r á s a azonban nagyon h a s o n l ó a soron k ö v e t k e z ő t o v á b b i m ü v e k h e z , amelyek m é g az e s e m é -
14 Babinger, Franz: Die frühosmanisehen Jahrbücher des Urudsch. Hannover, 1925. 129-130. o. (Nachtrag zu den Frühosmanischen Jahrbüchern des Urudsch, Berichtigungen und Verbesserungen, 1926.) Quellenwerke des islamischen Schrifttums 2.; Guboglu -Mehmet, 1966. 61-62. o.
15 Tursun Bey: Tärih-i Ebü'l-feth. (Szerk.: Tutum, Metro!) istanbul, 1977. 170-176. o. Istanbul Fetih Cemiyeti Nr. 74.; Thúry József: Török történetírók. I . Budapest, 1893. 92-95. о.; Guboglu - Mehmet, 1966.
74-75. о.
nyekkel nagyjából egy i d ő b e n íródtak, így m i n d e n e k e l ő t t Nesri Ciharmümá-}áv&\ é s a Friedrich Giese által kiadott anonim k r ó n i k á k k a l . Ilyen anonim m ü például a T h ú r y J ó zsef fordításából ismert 1486-os névtelen i s .1 6
M o l d v a u r a l k o d ó j á t (Kara Bogdán tekvürüni) a P o r t á r a hívták, és felszólították, hogy s z e m é l y e s e n vigye be az adót, mint ahogy azt a havaselvi vajda is teszi. M i v e l a vajda nem hallgatott a j ó szóra, egy t ö r ö k m é l t ó s á g ( H a d i m S ü l e y m ä n pasa, a r u m é l i a i begler- b é g ) indult, hogy kiderítse, m i újság van M o l d v á b a n . A moldvaiak r á r o n t o t t a k a t ö r ö k ö k re, és m e g v e r t é k őket. M i k o r a padisah megtudta ezeket a híreket, parancsot adott a had
j á r a t r a való e l ő k é s z ü l e t e k r e . A tárgyalt k r ó n i k á k is fontosnak tartják, hogy a szultán a F e k e t e - t e n g e r r ő l hajókat k ü l d ö t t a D u n á r a , hogy é l e l m i s z e r t és hadiszert szállítsanak az o s z m á n seregnek. Ezeknek a h a j ó k n a k a s e g í t s é g é v e l kelt át a D u n á n a t ö r ö k sereg. A
„ h i t e t l e n " vajda is ö s s z e g y ű j t ö t t e seregét, egy hegyszorosba vonult, és felkészült a harc
ra. A lovasokat leszállíttatta a lóról, hogy gyalogosan harcoljanak, ahogy a k r ó n i k á k m o n d j á k , hogy ne tudjanak e l s z ö k n i a csatából (Cemi'isi yayak olmislar kimse kacma- yalar). A k r ó n i k á k azonban e g y é r t e l m ű e n arról szólnak, hogy a moldvai e r ő k nagyon bátran helytálltak, s csak a túlerő késztette őket a v i s s z a v o n u l á s r a . A források m i n d meg
említik, hogy a c s a t á b a n a moldvaiak j e l e n t ő s s z á m ú tűzfegyvert h a s z n á l t a k , és azokat a s á n c o k m ö g ö t t és szekerekre szerelve is a l k a l m a z t á k . A túlerő azonban g y ő z e l e m r e vitte a t ö r ö k ö k e t , akik állítólag két h ó n a p i g p u s z t í t o t t á k é s r a b o l t á k M o l d v á t , m i k o r pedig ha
zaindultak, n y á j a k b a n , m é n e s e k b e n hajtották el az állatokat. M i n d e g y i k o s z m á n k r ó n i k a azzal az e s e m é n n y e l fejezi be a hadjárat leírását, hogy a szultán a moldvai a k c i ó után M a g y a r o r s z á g ellen vonult, és lerombolta az A l - D u n a mellett épült favárakat. Tursun bey szintén e m l í t é s t tesz az esetről, de azt mondja, hogy m á r E d i r n é b e n volt a szultán, amikor visszafordult a r u m é l i a i h a d s z í n t é r r e . A most tárgyalt források szerint, ahogy a D u n á h o z ért, onnan indult vissza, hogy elpusztítsa a magyarok erődjeit, a m e l y e k b ő l a m u z u l m á n v é g e k e t zaklatták.
A r r ó l azonban nem s z á m o l t be egyik o s z m á n k r ó n i k á s sem, hogy a h a d i e s e m é n y e k e t t u l a j d o n k é p p e n M á t y á s király k e z d e m é n y e z t e m é g 1475 őszén, amikor ostrom alá vette, majd 1476. február 15-én bevette S z a b á c s várát. Erről az e s e m é n y r ő l szól az e l s ő magyar nyelven fennmaradt h ő s k ö l t e m é n y , amely irodalmi értékén kívül t ö r t é n e l m i f o r r á s k é n t is h a s z n á l h a t ó .1 7 A magyar sereg a g y ő z e l e m után V é g - S z e n d r ő ellen vonulva vele szem-
1 6 Mint a Giese-féle kiadás latin betűs török változatának bevezetőjéből megtudjuk, Giese maga is használ
ta a bécsi Nationalbibliothek kéziratgyűjteményében (Handschriftensammlung) őrzött A. F. 251. (139.) számú kéziratot, amelyből Thúry a magyar fordítást készítette. Flügel, Gustav: Die arabischen, persischen und türkischen Handschriften der к. k. Hofbibliothek zu Wien.. I—III. Wien, 1866. Nr. 983.; Thúry, 1893 I . , 12. о.;
Giese, Friedrich, Dr.: Die Altosmanischen Anonymen Chroniken. Tevärih-i A l - i 'Osmän. Breslau, 1922. Uj török kiadás: Azamat, Nihat (szerk.): Anonim Tevärih-i Äl-i Osman. F. Giese Nesri. istanbul, 1992. X X . Maimara Üniversitesi Yayinlan No. 510. Sajnos a tárgyalt korszakot éppen nem éri el az a krónika, amely szö
vegében nagyon hasonlít Fátih (II.) Mehmed kora anonim oszmán ház történeteihez. Ertalyan, Ismail Hikmet (szerk.): Besir Celebí. Tevärih-i A l - i Osman. Türk Edebiyat Örnekleri IV. istanbul, 1946. Aydin Basimevi, Istanbul Üniversitesi Yayinlan, Edebiyat Fakültesi Türk D i l ve Edebiyat Dali No. 6. Ügy tűnik a legújabb szakirodalomból is, hogy a fakszimilében kiadott müvet a mai napig senki sem méltatta tudományos vizsgálat
ra. Afyoncu, Erhan: Osmanh Siyasí Tarihinin Ana Kaynaklan: Kronikler. Türkiye Arastirmalan Literatur Dergisi. 1 (2003/2) 101-172. o.; Babinger a forrást nem ismerte: Babinger, Franz: Die Geschichtsschreiber der Osmanen und ihre Werke. Leipzig, 1927.; Babinger, Franz: Osmanh tarih yazarlan ve eserleri. (Ford.: Ücok, Coskun, Prof. Dr.) Ankara, 1992. Kultur Bakanligi 435. Dünya Edebiyat i 6.
17 Thaly Kálmán: A X V - i k századi magyar történeti ének Mátyás királyról. Századok, 6. (1872.) 8-22. o.;
Hitelességéről lásd Imre Samu: Szabács viadala. Budapest, 1958. A vár körüli török felmentő kísérletről lásd
ben felépítette a p a l á n k o k a t , hogy általuk hatástalanítsa a t ö r ö k e r ő d ö t . A z t azonban k i emelik az o s z m á n k r ó n i k á s o k , hogy a t ö r ö k v á l a s z l é p é s 1476 v é g é n , decemberben k ö vetkezett be, amikor is olyan vastag volt a jég a D u n á n , 14 lábnyi, hogy az l e h e t ő s é g e t adott a víz felőli t á m a d á s r a . A magyar adatok is igazolják, hogy azon a télen rekord h i deg lehetett, s a befagyott D u n á n keresztül törtek be a t ö r ö k ö k a T e m e s - v i d é k r e .1 8 Bonfíni is k ü l ö n kiemeli a tél k e m é n y s é g é t , mind akkor, amikor Beatrix l e e n d ő magyar királyné útját ismerteti M á t y á s h o z , mind pedig akkor, amikor b e s z á m o l az al-dunai ma
gyar e r ő d ö k török o s t r o m á r ó l .1 9 A rekord hidegre, mint olyan k ö r ü l m é n y r e , amelyet a kor forrásai e g y f o r m á n kiemelnek, k ü l ö n fel kell h í v n o m a figyelmet, mert a szokatlan időjárási j e l e n s é g a k é s ő b b i e k b e n n é h á n y fontos adat k r o n o l ó g i a i h e l y é n e k a m e g h a t á r o z á s á b a n lesz a s e g í t s é g ü n k r e .2 0 A szokatlanul zord időjárásra v a l ó utalás az o s z m á n k r ó n i k á k b a n is m e g t a l á l h a t ó .2 1
A magyar favárakat kegyelemre és s z e r z ő d é s alapján adták át, vagyis ,,'ahd-la teslim ettiler". Nagyon é r d e k e s azonban, hogy m i lett a k a t o n á k sorsa. A padisah megengedte, hogy elvonuljanak, de egy r é s z ü k nem élt a l e h e t ő s é g g e l ; őket A n a t ó l i á b a n telepítették le, és ott a várak mellett - ahol minden bizonnyal t o v á b b s z o l g á l t a k - , t í m á r b i r t o k o k a t kaptak.2 2 A magyar források, k ü l ö n ö s e n a Szabács viadala, u g y a n í g y írják le S z a b á c s közel egy é v v e l k o r á b b i magyar k é z b e kerülését i s .2 3 M á s f o r r á s h e l y e k kiemelik, hogy M á t y á s király a t ö r ö k sereg e l v o n u l á s a után 20 főnyi k a t o n á t a saját s z o l g á l a t á b a vett.
Hogy ez a j e l e n s é g nem volt e g y e d ü l á l l ó , igazolja egy volt szerb j a n i c s á r , Konsztantin M i h á l y e m l é k i r a t a , aki egy boszniai t ö r ö k vár elfoglalása után (1463), mint az e r ő d pa
rancsnoka lépett magyar s z o l g á l a t b a .2 4 A források leírása alighanem hiteles S z a b á c s ese
tében is, hiszen n e m r é g i b e n Feridun M . Emecen mutatta be, hogy N á n d o r f e h é r v á r elfog
lalásakor (1521) a Gallipoli-félszigetre költöztetett szerbek az első v i l á g h á b o r ú v é g é i g , a l a k o s s á g c s e r é i g megmaradtak.2 5
Fraknói Vilmos: Mátyás király levelei. Külügyi osztály. 1480-1490. I . Budapest, 1893. 231. o.; Mátyás király levelei. Magyar Levelestár. 1460-1490. Budapest, é. n. 75-76. o.
18 Teleki József, gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. IV. Pesten, 1854. 493. 0.
14 Bonfini, Antonio: A magyar történelem tizedei. (Ford.: Kulcsár Péter.) Budapest, 1995. 804-805. o.
(4.4.55-4.4.70.)
2 0 Rácz Lajos időjárás-történettel foglalkozó kedves kollégám szóbeli közlése alapján tudom, hogy a német források szerint igen hideg tél volt Közép-Európában. A Duna befagyott Bajorországban, az Odera pedig Bo- roszlónál (Wroclaw), amelyen még Szt. György napján is állott a jég. Ezen a télen a Bodeni-tó is befagyott.
21 Tansel, 1971. 188.0.
2 2 Asikpasazäde: Tevärih-i Äl-i 'Osmän, 'Asikpasazäde tärihi. Istanbul, 1333 (AH). 185-186. o. Matba'-i 'amire; Asikpasaoglu, Ahmed Ásíkt: Tevärih-i Äl-i Osmän. (Szerk.: Atsiz, N. Ciftcioglu) Osmanh Tarihleri.
Istanbul, 1949. 127-129. о. Türkiye Yayinevi; Kreutel, Richard F.: Vom Hirtenzelt zur Hohen Pforte. Frühzeit und Aufstieg des Osmanenreiches nach der Chronik „Denkwürdigkeiten und Zeitlaufe des Hauses 'Osman"
von Derwisch Ahmed, genannt 'Asik-Pasa-Sohn. Graz-Wien-Köln, 1959. 260-263. o. Osmanische Ge
schichtsschreiber 3.; Nesri, Mehmed: Kitäb-i Cihan-nümä. Nesri tarihi. II. (Szerk.: Unat, Resit Faik - Köymen, A. Mehmed) Ankara, 1949. 828-833. o. Kurumu Yayinlanndan Hl/2.; Neschrt, Mevläna Mehmed: Die alt
osmanische Chronik des Mevläna Mehemmed Neschri. (Szerk.: Menzel, Theodor - Taeschner, Franz) I . Leipzig, 1951. 215-216. o.; Nesri magyar fordítása: Thúry, 1893 I . , 69-70.; Giese, 1922. 115.; Azamat, 1992. 117. o.
23 Thaly, 1872. 8-22. o.
24 Drakulics Pál: Konsztantin Mihály török krónikája a X V - i k századból. Századok, 10. (1876.) 8-22. o.;
v. ö. Mihajlovic, 1975.
25 Feridun, Emecen M.: The History of an Early Sixteenth Century Migration - Sirem Exiles in Gallipoli.
A kor h ő s e p i k a i m ű f a j á h o z t a r t o z ó verses források k ö z é s o r o l h a t ó K e m a l Selátín- náme-ja, illetve a kor á l l a m t i t k á r á n a k tartható K a r a m a n í Nisanci Mehmed pasa k r ó n i k á j a , amely ugyan kortárs, de a fenti adatokat semmivel sem egészíti k i .2 6 A közel kortárs
k r ó n i k á s o k közül az egyik legismertebb K e m ä l p a s a z ä d e hatalmas m ü v e . A történetet magas szintű irodalmi stílusban fogalmazta meg. A m u n k á j a ugyan sokkal hosszabb a k o r á b b i leírásoknál, de ez nem jelenti azt, hogy r é s z l e t g a z d a g a b b is lenne. Pontosan megadja, hogy a szultán 1476. m á r c i u s 16-án (880. Zilkade 2 0 - á n ) indult I s z t a m b u l b ó l a hadjáratra, negyven napig vonult M o l d v á b a n úgy, hogy nem talált ellenállásra. A g y ő z tes csata után ő is úgy tudja, hogy a szultán E d i r n é i g ment vissza, és onnan indult a ma
gyarok által épített e r ő d ö k elfoglalására, melyeknek b e v é t e l é t 1477. j a n u á r l-re (881.
Ramazan 15-re) tette.2 7
A k é s ő b b i o s z m á n történeti m ű v e k szintén m e g e m l í t i k mind H a d i m S ü l e y m ä n 1475.
j a n u á r 10-i Vaslui-i v e r e s é g é t és a szultán Nagy István feletti, 1476. j ú l i u s 26-i Valea A l b ä - i , vagy ahogy m o s t a n á b a n nevezik, R á z b o i e n i - i g y ő z e l m é t , úgy hogy m é g hossza
san e m l í t h e t n é m a török e l b e s z é l ő forrásokat, de nem teszem. A v i z s g á l a t a i m során egy
é r t e l m ű v é vált, hogy a fenti célkitűzést - M o l d v a és Fätih ( I I . ) Mehmed m e g b é k é l é s é t - egyetlen eddig ismert e l b e s z é l ő forrás sem tárgyalja.
A késői bizánci k r ó n i k á k közül Pseudo-Spharantzes e m l é k i r a t á t h a s z n á l t a m , aki a m ű v e l e g v é g é n r ö v i d e n m e g e m l í t i az 1476-os moldvai t á m a d á s t , s a szultán E d i r n é b e va
ló visszatérését. A magyar várak o s t r o m á r ó l és a m o l d v a i - t ö r ö k b é k e k ö t é s r ő l nem e m l é kezik m e g .2 8
*
A k é r d é s , amelynek m e g v á l a s z o l á s a e l ő b b r e viheti a m o l d v a i - o s z m á n b é k e k ö t é s és vazallusi viszony ismételt k i a l a k u l á s á n a k i d ő p o n t - m e g h a t á r o z á s á t , a k ö v e t k e z ő : k i m u t a t h a t ó - e a Valea A l b a n á l történt v e r e s é g és Fätih ( I I . ) Mehmed halála, tehát 1476 j ú n i u sa és 1481. május 3. között olyan időszak, amikor a források - és itt m á r az e u r ó p a i for
r á s a n y a g o t kell h a s z n á l n u n k - hosszabb ideig nem e m l í t e n e k katonai ö s s z e c s a p á s o k a t M o l d v a és az O s z m á n Birodalom k ö z ö t t ? Le kell s z ö g e z n i , hogy sem az A u r e l Decei ál
tal vélt 1479., sem a M i h a i l Guboglu által vélt 1480/81. nem lehet a b é k e k ö t é s időpontja.
Ú g y é r z e m , az tévesztette meg a kutatókat, hogy e g y r é s z t M o l d v á t mint a t ö r ö k ö k ellen ö n á l l ó a n k ü z d ő k e r e s z t é n y á l l a m o t vették figyelembe, és nem h e l y e z t é k bele a b é k e k ö tést abba a hatalmi viszonyrendszerbe, amely 1473-tól a p á p a s á g , M a g y a r o r s z á g , Len
g y e l o r s z á g , M o l d v a , Velence és az o s z m á n o k nagy ellenfele, Uzun Hasan, s talán - bár
Hungarian-Ottoman Military and Diplomatic Relations in the Age of Süleymän the Magnificent. (Ed.: Dávid, Géza - Fodor, Pál) Budapest, 1994. 77-91. o.
26 Öztiirk, Necdet. Prof. Dr.: X V . yüzyil tarihcilerinden Kemal Selátín-name (1299-1490). Ankara, 2001.
178-180. o. Türk Tarih Kurumu; Karamanli Nisanci Mehmed Pa$a: Osmanh Sultanlann Tarihi. (Arabból for
dította: Konyali, Ibrahim Hakki.) Istanbul, 1949. 359. о. Türkiye Yayinevi.
27 íbn Kemal: Tevárih-i Äl-i Osman. V I I . Defter. 403-119. o. (Szerk.: Turan, Serafettin) Ankara, 19912. Türk Tarih Kurumu Basimevi.
2X Spharantzes, Georgias: Memorii. (1401-1477). ín anexä Pseudo-Spharantzes: Macarie Melissenos:
Cronica (1258-1481). (Szerk.: Grecu, Vasile.) Bucuresú, 1966. 589. o.
ezt a k é r d é s t m é g alaposabban vizsgálni kell - az Arany Horda k ö z ö t t fennállt. A r o m á n történetírás t e r m é s z e t e s e n pontosan tudja, hogy Nagy István egy ilyen kapcsolatrendszer r é s z e s e v o l t ,2 y azonban t ú l s á g o s a n is azt próbálja igazolni, hogy az o s z m á n o k elleni k ü z delem csak a r o m á n n é p és vezetője é r d e m e , melyet külső segítség nélkül vívott, s az en
nek b e m u t a t á s a feletti történetírói p r ó b á l k o z á s a t é n y e k korabeli r e n d s z e r é t n é m i l e g tor
zította. Ugyanez elvette annak a lehetőségét is, hogy a magyar, lengyel és krími e s e m é nyek ö s s z e v e t é s é b ő l a m o l d v a i - o s z m á n viszonyt a h e l y é r e tegyék.
A b é k e k ö t é s k a p c s á n felmerült fenti d á t u m o k m á s i k oka az, hogy a szultán az u t o l s ó nagyobb ö s s z e c s a p á s után öt é v e n belül elhunyt, így a m o l d v a i - o s z m á n b é k e létrejöttét, melyről az o k m á n y f e l b u k k a n á s á i g senki semmit sem tudott, e g é s z e n a szultán h a l á l á h o z közeli i d ő p o n t b a tolták.
A k é r d é s r e választ azonban csak akkor adhatunk, vagy k í s é r e l h e t ü n k meg adni, ha az egész folyamatot egyszerre kezeljük. Uzun Hasan A k - K o y u n l u t ü r k m é n s z á r m a z á s ú per
zsa u r a l k o d ó szoros r o k o n s á g i é s d i p l o m á c i a i kapcsolatot tartott fenn Trapezunt bizánci u r a l k o d ó h á z á v a l , s rajta keresztül V e l e n c é v e l .3 0 K ö v e t e k e t küldött nyugatra a k ö z ö s el
lenség, az o s z m á n o k l e g y ő z é s e r e m é n y é b e n . A p á p a , I I . Pius (Aneas Silvius Piccolo- m i n i ) , aki történetíróként is részletesen tárgyalta Európa c í m ű m ü v é b e n a török hódítás fázisait,3 1 komoly terveket kovácsolt a perzsa-európai szövetség katonai fellépésére.
1471-ben egy s p a n y o l o r s z á g i s z á r m a z á s ú z s i d ó orvos, Isák b é g elindult nyugati s z ö v e t s é g k e r e s ő útjára, s a perzsa n y e l v ű m e g b í z ó l e v e l e k e t a kaffai k ö z j e g y z ő ültette át la
tinra. 1472-ben s z a b á l y o s orátori (követi) m i n ő s é g b e n tárgyalt a budai udvarban. Onnan V e l e n c é b e ment, majd a p á p á h o z . Ezek után mind a velencei, mind a magyar k ö v e t e k felkeresték Uzun Hasan u d v a r á t é s a Vatikánt, hogy m e g s z e r v e z z é k a k ö z ö s o s z m á n e l l e nes f e l l é p é s t .3 2 A z e u r ó p a i k e r e s z t é n y o r s z á g o k j ó l é r z é k e l t é k , hogy ha nem tesznek semmit a t ö r ö k ellen, akkor a sikeres fellépés l e h e t ő s é g e talán ö r ö k r e elvész.
A kor politikai-katonai tervei messze túlmutattak azon a l e h e t ő s é g e n , amelyet a nagy földrajzi t á v o l s á g o k mellett reálisan meg lehetett valósítani. Ez nem jelentette azonban azt, hogy i d ő n k é n t ne tettek volna meg mindent egy k í v á n a t o s s z ö v e t s é g kialakításáért.
M á t y á s magyar király a perzsa s e g é l y k é r é s e l l e n é r e fenntartotta a d i p l o m á c i a i kapcsola
tot a P o r t á v a l is. Tursun bey török k r ó n i k á s a hidzsra szerint 875-ben (1470/7l-ben) ma
gyar é s cseh k ö v e t s é g portai látogatásáról s z á m o l be.3 3 Két é v m ú l v a , 1473 áprilisában, szintén kint j á r t a k a király d i p l o m a t á i , akiket k é n y s z e r ű e n v á r a k o z t a t t a k az é p p e n az Uzun Hasan elleni h á b o r ú v a l keleten elfoglalt szultán hazatértéig. Nincs adatunk, hogy a békét m e g k ö t ö t t é k volna.
A magyar fél részéről állítólag olyan túlzó követelések hangzottak el, mint egész Bosz
nia és Szerbia visszavétele; M á t y á s b i z o n y á r a a szultán szorult helyzetét kívánta kihasznál-
29 Gemil, Tahsin: Romänii si Otomanii in secolele X I V - X V 1 . Bucuresti, 1991. 147-149. o.
Muresan, Ovidius: Diplomáciai kontaktusok Moldva és Velence között .Stefan eel Mare uralkodása ide
jén. (Kézirat, elhangzott Szegeden 2004 őszén egy román-magyar Mátyás király és Stefan eel Mare konferen
cián.)
31 Nótári Tamás: A török terjeszkedés állomásai Aenaes Sylvius Ficcolomini Európa című müvében.
Aetas, 14/4. (1999.) 149-162. o.
32 Tardy Lajos: Régi magyar követjárások Keleten. Budapest, 1983. 35-62. o. Körösi Csorna Kiskönyvtár
33 Thúry I . , 1893. 92. o.; Tursun Bey, 1977. 149. o.
ni: A nyugati határokon fennálló békéért cserébe területeket követelt, r e m é l v e , hogy a per
zsa háború miatt erre rááll a Porta.3 4 A z Otlukbelinél kivívott g y ő z e l e m (1473. augusztus 11.) után azonban az o s z m á n o k fölénye létében fenyegette az A k - K o y u n l u birodalmat,3 5 s a k ö v e t k e z ő évi - fentebb említett - török portya, N a g y v á r a d felprédálása demonstratív j e l legű volt, amely a hadiállapot beálltát és a török állam erejét volt hivatva igazolni.
Velence m á r 1473-óta s z ö v e t s é g b e n állt Uzun Hasannal, akinek e u r ó p a i hadianyagot szállított, s flottájával a török partokat t á m a d t a . K o m o l y v i s s z a c s a p á s o k csak a z u t á n i n dultak o s z m á n részről, amikor a perzsa hadak v e r e s é g e t szenvedtek. A k k o r azonban m á r k ö z v e t l e n ü l érték a b e t ö r é s e k Velence szárazföldi területeit is, így F r i a u l t .3 6
Elekes Lajos m e g á l l a p í t á s a szerint 1471-től a moldvai vajda k ö z e l e d n i kezdett M á tyás magyar k i r á l y h o z , pedig k o r á b b a n - a török mellett - e l s ő s o r b a n L e n g y e l o r s z á g g a l , K á z m é r királlyal tartott kapcsolatot. A magyar állam felé fordulás egyik b i z o n y í t é k a az, hogy 1472-től szabadkereskedelmi p r i v i l é g i u m o t adott a b r a s s ó i a k n a k .3 7 M á t y á s király az e n g e d m é n y t h a s o n l ó a n viszonozta, egy évvel k é s ő b b e n g e d é l y e z t e a moldvaiaknak a szabad kereskedelmet E r d é l y b e n .3 8
A l e n g y e l e k t ő l való e l t á v o l o d á s t magyar-lengyel ellentétek is k i k é n y s z e r í t e t t é k . A magyarok j ó i n d u l a t á r a s z á m í t a n i a is kellett Nagy I s t v á n n a k , hiszen Radu cel Frumos ha
vasalföldi vajda ellen, aki teljes m é r t é k b e n török g y á m s á g alatt állt, egy addig E r d é l y b e n élő t r ó n k ö v e t e l ő t karolt föl, I I . Dan fiát, Basarab cel Bátrínt, vagy m á s k é p p e n Laiotát, akit be is vitt H a v a s a l f ö l d r e .3 9 É r t h e t ő tehát, hogy é p p e n abban az é v b e n mondta föl az adófizetést a P o r t á n , amit Constantin Ciurescu is észrevett. Hogy a török elleni fellépés előestéjén m i é r t kezdett a magyar királlyal b a r á t k o z n i , az azzal is m a g y a r á z h a t ó , hogy I V . K á z m é r L e n g y e l o r s z á g a , v a l ó s z í n ű l e g , titkos b é k é t kötött a törökkel - l e g a l á b b i s így tudta a m á r említett velencei követ, Caterino Zeno 1474-ben, amikor a lengyel királlyal folyt t á r g y a l á s a után j e l e n t é s t készített a S i g n o r i á n a k . í g y csak annyiban j á r h a t o t t köz
ben, hogy a t ö r ö k k e l v a l ó b a n hadakozni s z á n d é k o z ó magyar király é s K á z m é r k ö z ö t t a b é k e helyreálljon (1474. február 21.).4 1 ) Erre utal az a tény is, hogy Nagy István g y ő z e l me után a lengyel udvar követet k í v á n t a P o r t á r a küldeni, hogy a moldvai vajda ügyeit
' Fraknói Vilmos: Mátyás király magyar diplomatái. X X . Mátyás király követei keleten. Századok, 33.
(1899.) 870. o.; Tardy, 1983. 175. о.
5 Uziincarsili, Ismail Hakki: Osmanh tarihi. I I . Ankara, 19885. 100. o.; Danismend, Ismcúl Hámi: ízahh Osmanh Tarihi Kronolojisi. I . Istanbul, 1972. 324-327. о.
Зй Pedani, Maria Pia: Turkish Raids in Friuli at the End of the Fifteenth Century. Acta Viennensia Ottomanica, Aken des 13. CIEPO-Symposiums (Comité International des Études Pré-Ottomanes et Otto- manes) vom 2 1 . bis 25. September in Wien. (Szerk.: Kailbach, Markus - Procházka-Eisl, Gisela - Römer, Claudia.) 1998. 287-291. o. Wien, 1999. Im Selbstverlag des Instituts für Orientalistik
'7 Elekes, 1937. 45. о. Német fordítását és a korábbi kiadásaira vonatkozó adatokat lásd: Gündisch, Gustav - Nussbächer, Gernot - Gündisch, Konrad G. (szerk.): Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. (1458-1473) V I . Bukarest, 1981. 520-521. o., Nr. 3905. (1472. 01. 03. Suceava); Gemil, 1991.
148. o.
3 8 Urkundenbuch V I . , 1981. 540. o., Nr. 3940. (Buda, 1473. 01. 20.)
39 Iorga, N(ikolae): Geschichte des Osmanischen Reiches. I . (bis 1451) Gotha, 1908. 171. o. Allgemeine Staatengeschichte. Erste Abteilung: Geschichte der europäischen Staaten.
4 0 Tardy, 1983. 49. о. A török-lengyel békét nem említi Dariusz Kolodziejczyk (Ottoman-Polnish Diplo
matic Relations (15th-18th Century). An Annotated Edition of 'Ahdnames and Other Documents. Leiden- Boston-Köln, 2000.).
m e g k í s é r e l j é k b é k é s e n , adófizetés és területek á t a d á s a felajánlásával rendezni. A k ö v e t azonban olyan későn indult el, hogy m á r csak az újabb török hadjárat k ö z b e n találkozott a s z u l t á n n a l , aki nem fogadta el a r e n d e z é s ilyetén m ó d j á t .4 1
Radu cel Frumos a t r ó n k ü z d e l m e k á l d o z a t á v á vált, így a török t á m a d á s során új trón
k ö v e t e l ő t látunk a H a v a s a l f ö l d ö n , Basarab cel T í n a r Tepelust, aki eleinte a magyarok t á m o g a t á s á t é l v e z t e Basarab cel Bätrin Laiotäval szemben, azonban Radu halála után ő is elfogadta az o s z m á n f e n n h a t ó s á g o t .4 2 A havasalföldi helyzet b o n y o l u l t s á g á t mutatja, hogy a m í g Basarab cel T í n a r Tepelus elkísérte a t ö r ö k sereget Nagy István ellen, addig ellenfele a v i s s z a v o n u l ó k k ö z é csapott. Hamarosan azonban ismét fordulat állott be, Tepelus M a g y a r o r s z á g r a m e n e k ü l t , m í g a riválisa i s m é t visszatért a szultán h ű s é g e alá.
A moldvai sikertelen török hadjárat azt e r e d m é n y e z t e , hogy M á t y á s király visszatért B u d á r a Sziléziából - ahol m e g e r ő s í t e t t e u r a l m á t U l á s z l ó cseh é s I V . K á z m é r lengyel k i rály e l l e n é b e n - , s elkezdte a katonai e l ő k é s z ü l e t e k e t a török e l l e n .4 3 Ezzel van összefüg
g é s b e n az az oklevél is, amelyet v a l ó s z í n ű l e g 1475 t a v a s z á n k ü l d ö t t M á t y á s Nagy Ist
v á n n a k . Ebben kifejezte ö r ö m é t , hogy felszabadította birtokait é s ö r ö k s é g é t a t ö r ö k ö k kegyetlen z s a r n o k s á g a alól, illetve azért, mert a vajda bejelentette, hogy visszatér a ma
gyar király h ű s é g e alá és felajánlotta szolgálatait. A király arra utasította, hogy legyen k é s z e n teljes erejével addig, a m í g a k ö v e t e m e g é r k e z i k h o z z á , hogy ismertesse az e l k é p z e l é s e i t .4 4
1475 tavaszán megindultak az o s z m á n hadak Kaffa (Kefe) elfoglalására. A v á r o s a genovaiak k e z é b e n volt, é s a Fekete-tengeri kereskedelem egyik legfontosabb k ö z p o n t j á n a k számított. T u l a j d o n k é p p e n szintén török vazallusnak tarthatjuk, hiszen n ö v e k v ő m é r t é k b e n fizetett adót a s z u l t á n n a k .4 5 Ez a viszony 1454-ben alakult k i , amikor is a tatár és az o s z m á n seregek k ö z ö s e n o s t r o m o l t á k D n y e s z t e r f e h é r v á r t ( A k k e r m a n , Cetatea A l b a ) , majd onnan Szevasztopolt, s Kaffa előtt horgonyoztak le az o s z m á n hajók. A v á ros t ú s z o k a t adott a t ö r ö k ö k k e z é b e , és 1600 dukát adót fizetett, ami gyorsan 3000 d u k á t ra emelkedett.4 6
A m i k o r Haci Giray krími tatár k á n elhunyt (1466), a fiai t r ó n k ü z d e l m e k b e m e r ü l t e k . V a l ó s z í n ű , hogy senki sem birtokolta a teljhatalmat, s ez l e h e t ő s é g e t nyújtott a k ö r n y é k beli hatalmak b e a v a t k o z á s á r a is. M á i g nem v i l á g o s , hogy M e n g l i Giray miért is volt Kaffan, amikor az o s z m á n seregek 1475. j ú n i u s 6-án elfoglalták a h ó d í t ó k e g y e l m é r e m a g á t m e g a d ó v á r o s t .4 7 Egy biztos, M e n g l i Giray kán 1469. o k t ó b e r 6-án kelt levele,
41 Teleki József, gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. IV. Pesten, 1854. 458. o.; Hammer-Purgstall, Joseph, von: Geschichte des Osmanischen Reiches. (A továbbiakban: GOR) II. Pest, 1828. 143-144. о.
42 Elekes, 1937.47-48. о.
4 3 Teleki, IV., 1854.440. о.
4 4 Mátyás király levelei. 67. о.; Fraknói, Mátyás király, 1893. 220. o.
45 Babinger, Franz: Mehmed der Eroberer und seine Zeit. München, 1953.
46 Babinger, 1953. 373. o.; tnalcik, Haid: Yeni vesikalanna göre Kirim Hanhginin Osmanh Täbiligine girmesi ve ahidnäme meselesi.) Belleten, VIII/30. (1944.) 197-198. o.
47 Babinger, 1953. 374. o.; Ivanics, Mária: A Krimi Kánság a tizenöt éves háborúban. Budapest, 1994. 16- 17. o. Körösi Csorna Kiskönyvtár 22.; Babinger, Franz: Die Aufweichungen des Genuesen Iacopo de Promon- torio - de Campis über den Osmanenstaat um 1475. München, 1957. 84. o. Verlag der Bayerischen Akademie der Wissenschaften, Bayerische Akademie der Wissenschaften, Philosophisch - Historische Klasse, Sitzungs
berichte, Jahrgang 1956., Heft 8.
amelyben udvariasan, de h a t á r o z o t t a n tiltakozik a krími partok elleni o s z m á n k a l ó z t á m a d á s o k ellen, egy m a g á t a padisahhal e g y e n r a n g ú n a k é r z ő muszlim u r a l k o d ó ö n é r z e t é r ő l árulkodik, míg a Kaffa ostroma körül írt l e v é l b e n m a g á t a l á z a t o s a n Fätih ( I I . ) M e h m e d s z o l g á j á n a k v a l l j a .4 S H a l i l í n a l c i k r é g e b b i m u n k á j á b a n , de a legújabb G i r a y - s z ó c i k k é b e n is úgy véli, hogy a t r ó n h a r c o k után M e n g l i G i r ä y maradt a t r ó n o n , aki elfogadta az osz
m á n f e n n h a t ó s á g o t .4 9 Ha igazat adhatunk S e ' ä d e d d i n n e k , az egyik l e g h í r e s e b b X V I . szá
zadi udvari t ö r t é n e t í r ó n a k és seyhülislámnak, akkor ezekbe a k ü z d e l m e k b e Nagy István is beavatkozott.5 0 É r t h e t ő , hiszen a t é r s é g b e n feküdt egy bizánci m i n i á l l a m , a trapezunti Komnenos-dinasztia m a r a d é k a által birtokolt Theodori (törökül M e n k ü p ) , amelynek u r a l k o d ó j a , Isak, Nagy István s ó g o r a volt. É p p e n 1475 nyarán cserélte le a moldvai vajda az ottani u r a l k o d ó t az u d v a r á b a n élő testvérére, Alexanderre. Ez azonban m a g á r a vonta a t ö r ö k ö k rosszallását, és a földdel tették e g y e n l ő v é a kis á l l a m o t .5 1 E z e n k í v ü l egy K i l i a mellett e l v o n u l ó o s z m á n csapatot is m e g t á m a d o t t a moldvai vajda, s ezek e g y ü t t e s e n a szultán fentebb már érintett Valea A l b á - R á z b o i e n i - i hadjáratát v o n t á k maguk után.
Itt kell b e s z á m o l n o m arról, hogy mire alapozom M o l d v a é s az Arany Horda k ö z ö t t fennálló esetleges kapcsolatot. A velenceiek 1476 j ú n i u s á b a n abban r e m é n y k e d t e k , hogy Nagy Istvánt segíteni fogja egy „tatár c s á s z á r . " Hogy pontosan kire gondoltak, nem fej
tették k i r é s z l e t e s e n , de amikor a k r í m i csapatok a szultán p a r a n c s á r a M o l d v a ellen vo
nulnak, v a l ó b a n s e g í t s é g érkezett k e l e t r ő l :5 2 az Arany Horda kánja, Seyyid A h m e d , be
tört a K r í m területére. B á r vannak adatok arról, hogy a n a g y h a t a l m ú Eminek mirza v e z e t é s é v e l é r k e z ő krími e r ő k e t Nagy István v i s s z a s z o r í t o t t a ,5 3 ismert egy levél ( b i t i k ) a nevezett tatár úrtól is Fätih ( I I . ) Mehmedhez, amely azt m a g y a r á z t a , hogy a parancs elle
nére miért nem segítettek M o l d v á b a n . A levélben, ha nem is nevezte meg a t á m a d ó t , v i l á g o s a n megmondta, hogy elindultak az e l l e n s é g ellen, akinek egy várát el is pusztítot
ták, de a K r í m e t e l l e n s é g e s t á m a d á s érte, a m i é r t vissza kellett fordulniuk. Ugyanakkor ö r ö m é t fejezte k i , hogy a szultán l e g y ő z t e a moldvaiakat.5 4 Hogy a K r í m b e n pontosan m i történt, ismét nem tudjuk, ínalcik úgy véli, M e n g l i G i r ä y kán e l m e n e k ü l t , s h e l y é t na
gyon rövid ideig az Arany Horda kánja részéről kinevezett Canibek vette át h e l y t a r t ó ként, viszont arra is talált adatot, hogy a k á n s á g m á r 1476 végén a k o r á b b i t r ó n k ö v e t e l ő N ü r d e v l e t k e z é r e jutott, M e n g l i pedig csak 1478-tól szerezte meg v é g l e g e s e n a trónját, i s m é t csak o s z m á n t á m o g a t á s s a l .5 5
4 8 ínalcik, 1944. 203-206. o.
4 4 ínalcik, 1944. 209. o.; ínalcik, Halil: Giräy. Diyänet Vakfi Islam Ansiklopedisi. 14, 76. о.
50 Se'ädeddin: Täcü t-tevärih. I . Istanbul, 1279 (AH). 557. o.
51 Iorga, 1908. 174-175. o.; Elekes, 1937. 61. о.
52 Elekes, 1937. 62. о.; Veress, Andreas, Dr.: Acta epistolae relationum Trartsylvaniae Hungariaeque cum Moldáviáét Valachia. I . (1468-1540.) Budapest, 1914. 18-19. o.
53 Veress, 1914.; Teleki IV., 1854. 458-459. о.
: й Kitrat. Akdes Nimet: Topkapi Sarayi Müzesi Arsivindeki Altin Ordu, K m m ve Türkistan hanlanna ait yarlik ve bitikler. Istanbul, 1940. 103-106. o., Nr. 8. Dil ve Tarih-Cografya Fakültesi yayinlanndan Tarih ser- isi. No. 1. Az okmány román fordítása: Mehmed, Mustafa Ali: Documente lurcesti privind Istoria Romäniei (1455-1774). I . Bucuresti, 1976. 4-5. o., Nr. 4. 1476. 10. 10-19.; kakik, 1944. 211.0.
55 ínalcik, 1996. 76. o. ; ínalcik, 1944. 218. o. ; Gemil. 1991. 149. o.
B á r a szultán 1475 n o v e m b e r é b e n állítólag b é k é t ajánlott M a g y a r o r s z á g n a k , M á t y á s azt v i s s z a u t a s í t o t t a .5 6 A t ö r ö k ö k krími t á m a d á s á v a l p á r h u z a m o s a n a magyar csapatok rá
t á m a d t a k a török h a t á r v i d é k r e , k ö z v e t l e n ü l S z a b á c s erődje alá vitték a portyáikat. A k i rály - mint m á r fentebb é r i n t e t t e m - a k ö v e t k e z ő év februárjának v é g é i g maga is a déli h a t á r o k n á l tartózkodott: S z a b á c s b e v é t e l é v e l (1476. február 15.), majd V é g - S z e n d r ő si
kertelen o s t r o m á v a l volt elfoglalva.5 7
A z 1476-os moldvai hadjárattal p á r h u z a m o s a n török t á m a d á s érte M a g y a r o r s z á g o t is.
M i h a l o g l u A l i é s í s k e n d e r bég betört a T e m e s - v i d é k r e , amit heves magyar e l l e n t á m a d á s is k ö v e t e t t .5 8 Ugyanakkor p o r t y á k pusztították a h o r v á t végeket, és Velence szárazföldi területeit. N e m véletlen, hogy Fätih ( I I . ) Mehmed szultán é p p e n 1476-ra tette M o l d v a m e g r e g u l á z á s á t . A m í g ő s z e m é l y e s e n vonult M o l d v a ellen, addig M á t y á s magyar király az e s k ü v ő j é r e készült Beatrix nápolyi h e r c e g n ő v e l . É p p e n akkor kötött h á z a s s á g o t a kirá
l y i pár (1476. december 22.), amikor a t ö r ö k csapatok töretni k e z d t é k a V é g - S z e n d r ő v e l szembeni magyar e r ő d ö k falait; biztosak lehettek benne, hogy a király nem fog s z e m é lyesen sem M o l d v a , sem az al-dunai várak f e l m e n t é s é r e sietni. Annak ellenére sem me
hetett a király a vajda s e g í t s é g é r e , hogy egy 1476. augusztus 15-én, B u d á n kiállított do
kumentum szerint Nagy István h ű s é g n y i l a t k o z a t o t tett, amivel rendezte a h ű b é r e s é s a hűbérúr közötti viszonyt.5 9 B o n f i n i úgy vélte, a szultán azért indult a magyar e r ő d ö k fel
s z á m o l á s á r a , mert tudta, hogy a király a h á z a s s á g á v a l van elfoglalva.6 0 P á r h u z a m o s ada
tot találtam arra, hogy a t ö r ö k ö k k é m e k e n vagy foglyokon (nyelveken) keresztül e l é g pontosan tudhattak Beatrix é r k e z é s é r ő l és az e s k ü v ő r ő l .
Valamivel t ö b b , mint 10 é v v e l a most tárgyalt e s e m é n y e k után, 1487 őszén M á t y á s király Filipec J á n o s váradi p ü s p ö k ö t küldte k ö v e t s é g b e a francia k i r á l y h o z , hogy meg
szerezze m a g á n a k Cem herceget, a bátyja, I I . Bayezid szultán ellen fellázadt, majd nyu
gatra m e n e k ü l t t r ó n k ö v e t e l ő t ; illetve, hogy a fia, Corvin J á n o s n e v é b e n m e g k ö s s e a há
z a s s á g o t Bianca Sforza milánói h e r c e g n ő v e l . A Portán csak annyiban tévedtek, hogy azt hitték, a franciákkal létrejött s z ö v e t s é g e t akarják a király fia é s a francia u r a l k o d ó lányá
nak ö s s z e e s k e t é s é v e l m e g p e c s é t e l n i .6 1
A m i k o r 1521-ben, a magyar udvarban I I . Lajos és Habsburg M á r i a h á z a s s á g k ö t é s é r e készültek, a t ö r ö k ö k kihallgattak egy M i k l ó s nevű foglyot, aki elárulta, hogy bár B u d á n hallottak a szultán M a g y a r o r s z á g elleni k é s z ü l ő d é s é r ő l , a magyarok nem azzal foglal
koznak, hanem hogy m e g ü l j é k a megboldogult c s á s z á r lánya, és a király e s k ü v ő j é t . A z arát a pécsi p ü s p ö k kísérte M a g y a r o r s z á g r a .6 2
56 Babinger, 1953.379.0.
57 Teleki IV., 1854. 443-447. o.
5 8 GOR I I , 145. о. ; Teleki IV., 469. о.
59 Teleki IV., 1854. 428-430. о. ; Teleki József, gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. X I . Pesten, 1855.
539-542. o., Nr. D L X I I . (Buda, 1475. 08. 15.); Ofetea, Andrei (ed.): The History of the Romanian People.
Bucharest, 1970. 204. o.
60 Bonfini, 1995. 804. o. (4.4.60-70.)
6 1 Topkapi Sarayi Müzesi Arsivi (TSMA) Evrák (E.) 5493. A magyar követség fogadásáról lásd Simányi Ernő: Magyar követség Franciaországban 1487-ben. Magyar Történelmi Tár, 13. (1867.) 215-219. o.
6 2 TSMA E. 6646.
B á r a magyar király v a l ó b a n nem tudott s z e m é l y e s e n hadba szállni 1476-ban, az er
délyi csapatokat a szultáni t á m a d á s hírére azonnal riadóztatták. Ugyanoda é r k e z t e k a k i rályi csapatok is B á t h o r i István o r s z á g b í r ó és V l a d Tepes, volt havasalföldi vajda v e z e t é s é v e l .6 3 A csapatok azonban m á r nem é r k e z h e t t e k meg i d ő b e n , hogy befolyásolják a Valea A l b ä - i csata k i m e n e t e l é t . V l a d Tepes ismételt k i n e v e z é s e - magyar részről - ha
vasalföldi vajdának, aktív t ö r ö k e l l e n e s fellépést feltételez. A szász levéltár a n y a g á r a épü
lő Urkundenbuch hetedik kötete h í v e n tükrözi a magyar hadi e l ő k é s z ü l e t e k e t . B á t h o r y István o r s z á g b í r ó r á t á m a d t a M o l d v á b ó l kivonult szultáni had h á t v é d é r e H a v a s e l v é n . F e l l é p é s é h e z az á g y ú k a t a s z á s z v á r o s o k b ó l vitte m a g á v a l .6 4 A k e r e s z t é n y s z ö v e t s é g e s e k ideiglenesen m é g H a v a s e l v é t is k e z ü k b e vehették, egy rövid időre visszatért trónjára V l a d Tepes, aki 1476. november 17-én jelentette be a b r a s s ó i a k n a k , hogy bevette é s m e g s z á l l t a a fővárost, T í r g o v i s t é t .6 5 Egy embere azonban hamarosan meggyilkolta. í g y az o r s z á g Basarab cel Bätrin L ä i o t a é s Basarab Tepelus k ü z d e l m é n e k színtere maradt.
Ú g y tűnik, m i n d k é t havasalföldi vajda m e g k í s é r e l t e rendezni a v i s z o n y á t a magyarokkal.
1477 j ú l i u s á b a n L a i o t á k ö v e t s é g e t küldött B r a s s ó b a , hogy t o v á b b i t á r g y a l á s o k k e z d ő d j e nek a b é k é r ő l .6 6 Egy h ó n a p p a l k é s ő b b r ő l pedig Tepelus vajdától maradtak fenn o k m á nyok, aki a b r a s s ó i a k n a k m e g ü z e n t e , hogy nem kell a töröktől félni, levelezést k e z d e m é nyezett az erdélyi v i c e v a j d á v a l .6 7 Hamarosan helyreállt a szász város és H a v a s a l f ö l d kereskedelmi viszonya is, és tájékoztatta a partnereit a török birodalom balkáni katonai sikereiről i s .6 8
Ha áttekintjük a k ö v e t k e z ő é v történéseit, láthatjuk, hogy M á t y á s királyt a nyugati po
litikája foglalta el. 1477 nyarán m á r át is lépte a határt, A l s ó - A u s z t r i á b a n elfoglalt egy sor fontos e r ő s s é g e t (Hainburg, Klosterneuburg), körülzárta t ö b b e k között B é c s ú j h e l y e t , majd m a g á t B é c s városát is. M i n d e k ö z b e n m e g k e z d ő d t e k a b é k e t á r g y a l á s o k , melyekre I I I . Frigyes c s á s z á r eleinte nem mutatott hajlandóságot, azonban a magyar sikerek az é v végén m é g i s r á k é n y s z e r í t e t t é k , hogy s z á m á r a e l ő n y t e l e n ü l , de m e g k ö s s e a b é k é t . Ismert, hogy az o s z m á n k é m s z e r v e z e t milyen sikeresen m ű k ö d ö t t . V a l ó s z í n ű n e k tűnik, hogy egy k é m j e l e n t é s é p p e n a fenti Habsburg-magyar b é k e t á r g y a l á s o k r ó l szállított adatokat a szultáni udvarba. Sajnos, az o k m á n y o n nem szerepel d á t u m , de az e u r ó p a i forrásokkal ö s s z e v e t v e a tartalmát, a kiállítás módját, a n y e l v e z e t é t , k e v é s k é t s é g e m maradt a felől, hogy a fenti e s e m é n y e k h e z tartozik. A levél írója, v a l ó s z í n ű l e g M i h a l o g l u A l i b é g v é g - s z e n d r ő i s z a n d z s á k b é g , egy k e r e s z t é n y szolgáját, Nikolát, n é h á n y nappal k o r á b b a n M a g y a r o r s z á g r a k ü l d t e , hogy k é m k e d j e n (isbu ba'dü l-eyyam káfirumun Üngürüs viläyetine cäsüsluga gönderilmisidi). A z illető n é g y - ö t napot t a r t ó z k o d o t t B u d á n (dort bes giinde Butunda dumb), és é r t e s ü l é s e szerint, mivel ú g y hírlett, hogy a padisah hadjáratra készül M a g y a r o r s z á g ellen, a magyar király meg akart békélni a c s á s z á r r a l , és követet küldött
6 3 Gündisch, Gustav - Gíindisch, Herta, - Gündisch, Konrad G. - Nussbücher, Gernot (Red.): Urkunden
buch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. (1474-1486) V I I . Bukarest, 1991. 100-101. o., Nr. 4127.
Somkerék, 1476. 06. 2 1 .
6 4 Teleki IV., 1854. 463. о.; Teleki József, gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. X I I . Pesten, 1857. 2 1 - 24.. o., Nr. DCIII. (1477. 06. 05.) ; Urkundenbuch V I I , 114. o., Nr. 4148. (Brassó, 1476. 10. 02.)
6 5 Urkundenbuch V I I . , 120-121. o., Nr. 4159. (Tirgoviste, 1476. 11. 17.)
6 6 Urkundenbuch V I I . , 147.0., Nr. 4200. (Floresti, 1477. 07. 15.)
6 7 Urkundenbuch V I I . 159. o., Nr. 4220., 4221.
6 8 Urkundenbuch V I I . 160. o., Nr. 4223., 180. о., Nr. 4253.
I I I . Frigyeshez. ( É r d e k e s s é g a t ö r ö k s z ö v e g b e n , hogy a m í g a magyar királyra v o n a t k o z ó an a s z o k á s o s Üngürűs /ага/г-alakot használja, addig a c s á s z á r r a a qasar kirak formát!) A k é m j e l e n t é s szerint a c s á s z á r azt válaszolta, hogy ha a király az elfoglalt várakat é s or
s z á g o k a t , illetve azt a zsoldot, amit a k a t o n á k n a k kifizetett, amikor a magyarok r á t á m a d tak, é s a kiesett a d ó t megadja, akkor m e g b é k ü l h e t n e k e g y m á s s a l (bundán evvel benden aldigun hisärlan ve viláyeti ve üzerüme geldügin vakit 'ulufeciye harc etdiigim filőrimi maksur vergi [verirsen] barisim dentis). A l i a t o v á b b i a k b a n arra biztatta a padisahot, hogy ne késlekedjen, induljon errefelé a hadjáratra, mert ha nem teszi, az itteni területek teljesen el fognak p u s z t u l n i .6 9 A k é m csak r é s z b e n j u t o t t m e g b í z h a t ó i n f o r m á c i ó k h o z : a t á r g y a l á s o k o n M á t y á s k ö v e t e l t e anyagi é s e g y é b költségei kielégítését, s annak az elis
m e r é s é t , hogy a c s á s z á r ismerje el t r ó n i g é n y é t C s e h o r s z á g r a saját uralma idejére, s M a g y a r o r s z á g r a az utódai e s e t é r e is.
É r d e k e s , hogy Dlugosz lengyel történetíró szerint z s i d ó k é m e k is tájékoztatták a szul
tánt a magyar király é s a c s á s z á r v i s z á l y á r ó l .7 0 Fätih ( I I . ) Mehmed b i z o n y á r a nem kívánt M a g y a r o r s z á g ellen vonulni, hiszen egy m á s i k o k m á n y arra utal, hogy m á r 1477 elején, amikor m é g nem olvadt el a j é g a D u n á n , egy csauszt á t k ü l d t é k a magyar oldalra. Ú g y tűnik, hogy k ö z v e t l e n ü l a V é g - S z e n d r ö v e l szemben felállított várak e l p u s z t í t á s a utáni e s e m é n y r ő l lehet s z ó . A z adat persze ebben az esetben is n é m i l e g bizonytalan, hiszen a korban s z o k á s o s m ó d o n a d á t u m lemaradt az iratról. A r e n d k í v ü l hideg tél k i e m e l é s e a s z ö v e g b e n azonban arra utal, hogy v a l ó b a n a t é m á n k h o z k a p c s o l ó d i k . A z o k m á n y tar
talma szerint a szultán szolgája, akit b é k e k ö t é s végett a h a t á r h o z küldtek, visszatért a Portára, majd ismét a h a t á r h o z utazott (bir musälih ig Un devlet-i äsitänesine varub ber murád olundukdan sonra gine bunda geliib...). A levél írója b e s z á m o l t a dunai k i k ö t ő k ről: mind be vannak fagyva, s olyan nagy a j é g a folyón, hogy egy e g é s z hadsereg át tudna kelni rajta (söyle ki üzerinden témám asker gecerse hic vehím yokdur). A levél író
j a m é g arról is tudósított, hogy a Duna j e g é n átjuttatta a magyar oldalra a csauszt, akinek a b é k e k ö t é s ü g y é b e n el kellett j á r n i a (gavüsi buz üzerinden öte yakaya böyle gecerdüm anlar ona buyurdugtnuz musälih reváne olddar).11 M i n d e z e k b ő l arra k ö v e t k e z t e t e k , hogy m á r 1477 elején m e g k e z d ő d t e k a fegyverszüneti t á r g y a l á s o k .7 2 A k ö v e t k e z ő é v b e n pedig két adatunk is van arra, hogy D ó c z i Péter s z e n d r ő i vajdát m á r azért küldte a király a Portára, hogy rajta keresztül jelentse be: ő is hajlandó a b é k é r e , de a szultán tartassa azt meg a h a t á r m e n t i tisztekkel is.
M á t y á s felszólította a v é g - s z e n d r ö i béget, hogy garantálja a követ b i z t o n s á g á t Kons
t a n t i n á p o l y felé, mivel létrejött a b é k e é s a f e g y v e r s z ü n e t a s z u l t á n n a l .7 3 Ú g y tűnik, hogy a b é k e m e g t e r e m t é s e é r d e k é b e n D ó c z i P é t e r l e g a l á b b h á r o m s z o r megfordult a P o r t á n , h i szen szeptemberben m é g k é t s é g e s volt, m i lesz az ügy kimenetele. A szultán azt írta M á t y á s n a k , a b é k e feltétele az, hogy leromboltat két, k ö z e l e b b r ő l meg nem nevezett erődít
m é n y t . M á t y á s erre h a j l a n d ó n a k mutatta m a g á t , arra hivatkozva azonban, hogy az előírt
6 9T S M A E. 8183.
70 Teleki, József, gróf: Hunyadiak kora Magyarországon. V. Pesten, 1856. 34. o.
7 1 TSMA E. 8520.
7 Fenyvesi, László: Magyar-török diplomáciai kapcsolatok Mátyás király haláláig. Hadtörténelmi Közle
mények, 103. (1990.) 86. o.
73 Fraknói, Mátyás király, 870. o.; Fraknói I., 1893. 260. o.; Mátyás király levelei, 79. o.
másfél h ó n a p b ó l m á r csak h é t nap maradt hátra a szultáni levél é r k e z é s e k o r , lehetetlen teljesíteni a kérést. M i v e l pedig H o r v á t o r s z á g o t török p o r t y á z o k pusztították, a király v i s s z a l é p a várak l e r o m b o l á s á t ó l , a m í g Fätih ( I I . ) M e h m e d levelében ismét nem bizo
nyítja b é k e s z á n d é k á t , é s nem nyilvánítja k i , hogy megtéríti a f e g y v e r s z ü n e t alatt okozott k á r o k a t .7 4 A b é k e t á r g y a l á s o k b a belefolyt a t ö r ö k ö k által t á m o g a t o t t Basarab Tepelus ha
vasalföldi vajda is, aki 1478 j ú n i u s á b a n arról értesítette a szebeni tanácsot, hogy M á t y á s h o z kívánja k ü l d e n i Jupan Petrut k ö v e t s é g b e , a b é k e k i d o l g o z á s á r a . P á r nap m ú l v a ismét jelezte a közvetítő s z á n d é k á t , akkor a b r a s s ó i a k n a k . Jelezte, hogy k ö v e t e k e t k ü l dött mind a k i r á l y h o z , mind a s z u l t á n h o z , hogy közvetítsen a b é k e é r d e k é b e n . Ennek fe
j é b e n kérte, hogy t á m o g a s s á k O m l á s r a é s Fogarasra benyújtott i g é n y é t .7 5 Sajnos a mold
vai é s havasalföldi vajdák X V . s z á z a d i szláv iratain ritkán szerepel d á t u m , ezért nem biztos, hogy az az o k m á n y , amely V i n t i l ä stolnik M á t y á s k i r á l y h o z való m i s s z i ó j á r ó l szól, 1478-ban keletkezett.7 6 Mindenesetre igen nagy a v a l ó s z í n ű s é g e , hiszen a kezdeti b é k ü l é k e n y hangnem m i n d a magyarok, a t ö r ö k ö k , s csatlósuk, Tepelus k ö z ö t t hamaro
san f a g y o s a b b á vált.
E g y e l ő r e azonban ú g y tűnik, hogy novemberre r e n d e z ő d ö t t az ügy, hiszen D ó c z i a k i rály n e v é b e n m á r a b é k e ratifikációjára indult a Portára: „Dem Türkischen keyszer grösz merklich poten gesendet haben, durch dije wir frid und sten auff lange zeit gemacht haben."71
A magyar t á r g y a l á s o k k a l p á r h u z a m o s a n indult 1478 tavaszától, de igen lassan haladt e l ő r e a v e l e n c e i - t ö r ö k b é k e ü g y e , amit csak egy é v v e l k é s ő b b kötöttek meg. A sorozatos t ö r ö k p o r t y á k k a l v a l ó s z í n ű l e g a velenceiek b é k e v á g y á t és az o s z m á n o k s z á m á r a kedve
z ő b b feltételeket k í v á n t á k b i z t o s í t a n i .7 8
N e m tudom, hogy a m a g y a r - t ö r ö k b é k e , vagy esetleg f e g y v e r s z ü n e t meddig állhatott fenn. A z az é r z é s e m azonban, hogy nem túl h o s s z ú ideig. 1479 áprilisában Nagy István moldvai vajda a brassóiaktól informálódott, hogy m i t tudnak a H a v a s a l f ö l d r e érkezett t ö r ö k ö k s z á n d é k a i r ó l .7 9 A z erdélyi és moldvai, illetve havasalföldi levelezés e g y é r t e l m ű e n az e l k ö v e t k e z ő nagy t ö r ö k t á m a d á s e l ő k é s z ü l e t e i r ő l tudósít. A hírekből v i l á g o s s á vált, hogy Basarab Tepelus a török mellett vonul hadba, s erről tájékoztatta a szász s z é k e k e t és B á t h o r i István erdélyi vajdát is. K ü l ö n ö s e n fontos az a levele, amely Vintilä k ö v e t é nek portai útja után keletkezett. E b b ő l világossá vált, hogy a szultán két b e g l e r b é g e t kül
dött M a g y a r o r s z á g ellen, és akkor m é g úgy tudták, hogy Fätih ( I I . ) Mehmed s z e m é l y e sen is hadba száll december v é g é n .8 0 A z é v b e n m á r Zala é s Vas m e g y é t is t á m a d t á k a
74 Fraknói I . , 1893. 263. o.; Mátyás király levelei, 80-81. o.
7 5 Urkundenbuch V I I . 181.0., Nr. 4254. (1478. 06. 15.); 181-182. о.. Nr. 4256. (Tirgoviste, 1478. 06. 19.)
7 6 Urkundenbuch V I I . 194. о., Nr. 4276. (1478-1479. 09. 13.)
77 Fraknói, Mátyás király, 871. o.; Fraknói I . , 1893. 409. o.; A király Dóczit 1478. július 3-án indította a Portára a béketárgyalásokra. Benda Kálmán (szerk.): Magyarország Történeti Kronológiája. I . Budapest, 19832. 302. o.
78 Theunissen, Hans Peter Alexander: Ottoman Venetian Diplomatics: the 'Ahdnames. The Historical Background and the Development of Cathegory of Political-Commercial Instruments together with an Annotated Edition of Corpus of Relevant Dokuments. (Dok. Dissert, an der Univ. Utrecht) 1991. 127-129. o.
7 9 Urkundenbuch V I I . 209. o., Nr. 4301. (Suceava, 1479. 04. 20.)
8 0 Urkundenbuch V I I . 216-217. o., Nr. 4314-4316.
