В. SZABÓ JÁNOS
A Z Á R P Á D - K O R C S A T Á I A S T E P P E I N É P E K H A D V I S E L É S É N E K T Ü K R É B E N
„Vén elme, fiatal erő veri meg a hadat"
(Az úttörő magyar turkológus, Thúry József emlékére)
Bevezetés
A X I - X I V . századi magyar hadsereg f e g y v e r z e t é n e k é s taktikájának ö s s z e f ü g g é s e i v e l f o g l a l k o z ó első t a n u l m á n y o m 2001-ben jelent meg e folyóirat h a s á b j a i n .1 A z ó t a s z á m o s j ó s z á n d é k ú é s z r e v é t e l , baráti t a n á c s érkezett h o z z á m a t é m á v a l kapcsolatban, s ezek k ö
zül a k i v á l ó k ö z é p k o r k u t a t ó h a d t ö r t é n é s z , Borosy A n d r á s d i c s é r ő szavakkal kísért k r i t i kai m e g j e g y z é s é n e k volt a legnagyobb j e l e n t ő s é g e s z á m o m r a , ami a historiográfia terén m u t a t k o z ó n é m e l y h i á n y o s s á g o m o n túl, arra is rávilágított, hogy a k ö z é p k o r i magyar l o v a s s á g é r d e m i vizsgálatát é s kategorizálási p r o b l é m á i t az a d d i g i n á l is t á g a b b történeti é s földrajzi k ö r n y e z e t b e á g y a z v a kellene helyezni.2 A h a n g s ú l y m á r abban a t a n u l m á n y b a n is a l o v a s s á g nyílt c s a t á k b a n való a l k a l m a z á s á r a esett, mert ú g y v é l e m , hogy ha nem is ezek a „ l e g t i p i k u s a b b " k ö z é p k o r i h á b o r ú s c s e l e k m é n y e k ,3 m é g i s ezeknek a legjobbak a forrásadottságai a vizsgált korszakban, é s ezekben a harci c s e l e k m é n y e k b e n mutatkozik meg szinte sűrített f o r m á b a n a r é s z t v e v ő k hadikultúrája - b e l e é r t v e ebbe a r e n d e l k e z é s r e álló erők összetételét, m i n ő s é g é t és a s z e m b e n á l l ó felek vezéreinek g o n d o l k o d á s m ó d j á t is.
A z egyes csatákkal kapcsolatos észrevételeimet m é g i s szinte kizárólag a X I - X I I I . szá
zadi h a d i e s e m é n y e k r e korlátoztam. A fegyverzet é s taktika összefüggései vizsgálatakor a I X - X . századi csatákra azért nem került sor, mivel ezek esetében úgy tűnt a szakirodalom
ban „kétség sem merült fel aziránt, hogy a magyar seregek a h a g y o m á n y o s k ö n n y ü f e g y - verzetben küzdöttek". Ennek a szemléletnek a j e g y é b e n határoltam el a I X - X . századot, a
„ k a l a n d o z ó " hadjáratok időszakát a későbbi korszaktól, anélkül, hogy tüzetesebb vizsgálat alá vetettem volna az akkor é s k é s ő b b vívott csaták különbségeit vagy hasonlóságait. En
nek az volt az oka, hogy m á s kutatókhoz hasonlóan magam is azt feltételeztem, hogy „a magyar v e z é r e k a X . századi gyakorlattal és a steppei n o m á d o k szokásaival ellentétben az ismert nagyobb csatákban m á r nem alkalmazták önállóan a k ö n n y ű l o v a s s á g o t d ö n t ő csa
p á s m é r ő e r ő k é n t " . A z e l m ú l t é v e k b e n azonban több kutató e r e d m é n y e i is e megállapítás újragondolására késztettek. Egyfelől N é g y e s i Lajos t ö b b X . századi h a d i e s e m é n y rekonst-
1 B. Szabó János: Gondolatok a X I - X I V . századi magyar hadviselésről. Hadtörténelmi Közlemények, 114 (2001). 75-98. o.
2 Borosy András: Megjegyzések B. Szabó János: Gondolatok a X I - X I V . századi magyar hadviselésről c.
tanulmányához. Hadtörténelmi Közlemények, 114 (2001). 2-3. sz. 445-447. o., különösen a magyar hadsere
gen belül a kunok szerepét hangsúlyozó részek.
3 A magyar irodalomban erről: Veszprémy László: Hadügy a középkor Nyugat-Európában. Társadalom és honvédelem, 4 (2000). 108. o.; Veszprémy László: A középkori hadtörténetírás és forrásai. Hadtörténelmi Köz
lemények, 119 (2006). 520-521. o.
rukcióját is felvázolta, s e k ö z b e n logikusan t o v á b b gondolta a X . századi magyar fegyver
zet é s taktika összefüggéseire v o n a t k o z ó - mára m á r h a g y o m á n y o s n a k nevezhető - néze
teket.4 Rekonstrukciói alapját így az a következtetés képezte, hogy mivel a nyugat-európai ellenfeleikkel szemben a magyarok nem rendelkeztek a közelharc zárt rendben történő m e g v í v á s á h o z s z ü k s é g e s felszerelésessel, taktikájukban ezt a hiányosságot minden esetben a steppei hadviselésben kulcsszerepet j á t s z ó megtévesztéssel, meglepetésszerű támadással egyenlítették k i , azaz tulajdonképpen nem is feltételezhetjük, hogy képesek é s hajlandók lettek volna egy adott helyszínen, a nyugat-európai h a d m ű v é s z e t b e n szokásos m ó d o n az el
lenséggel szemtől szemben nyílt csatákat vívni. Másfelől megismertem Russel Mitchel amerikai fegyvertörténész kísérleteinek eredményeit, melyekben a nyilazás hatásait vizs
gálta sodrony ingekre,5 s ezek - valamint az idevágó szakirodalom - alapján úgy vélem teljes mértékben át kell gondolni a védőfelszerelés, a páncélok jelentőségét a steppei - és így a hon
foglalás-kori magyar hadviselésben is, ennek messzire mutató következményeivel együtt.6 A magyar h o n f o g l a l á s egyik legfontosabb e s e m é n y e , a 907. évi bresalauspurc-i csata 1100 évfordulója j ó alkalmat ad a régi e l k é p z e l é s e k felülvizsgálatára, a k ö z é p k o r i ma
gyar h a d v i s e l é s r ő l kialakult ö s s z k é p t o v á b b i á r n y a l á s á r a . A t a n u l m á n y első r é s z é b e n - anélkül, hogy a teljességre k í v á n n é k t ö r e k e d n i a l e h e t s é g e s források á t t e k i n t é s é b e n - n é hány esetleírás és „ e l m é l e t i " ö s s z e f o g l a l ó alapján arra a k é r d é s r e keresem a választ, hogy a k ö z é p k o r b a n , pontosabban a X I V . s z á z a d előtt v í v t a k - e nyílt c s a t á k a t a steppei n é p e k , és ha igen, m i k é n t . A t a n u l m á n y m á s o d i k r é s z é b e n pedig ezek t a n ú s á g a i alapján - amennyiben vannak ilyenek - fogom m e g v i z s g á l n i , hogy fel lehet-e esetleg fedezni az Á r p á d - k o r j ó l ismert, sokat tárgyalt csatái e s e t é b e n is h a s o n l ó m e t ó d u s o k a t .7
/. Vívott-e nyílt csatákat a steppei népek lovassága?
1. Egy taktikai „ k a k u k k t o j á s " ? A magyarok é s b e s e n y ő k csatája a b i z á n c i a k k a l
A magyarok l e g t ö b b X . századi csatájáról csak igen k e v é s forrás áll r e n d e l k e z é s ü n k re, s ezek alapján nem is nagyon lehet k é t s é g b e vonni N é g y e s i és m á s o k k ö v e t k e z t e t é s é nek h e l y e s s é g é t . A k a d azonban egy r é s z l e t e s e b b leírás is az egyik e s e m é n y r ő l , al-
4 Négyesi Lajos: A pozsonyi csata. In: Fegyvert s vitézt... A magyar hadtörténelem nagy csatái. (Szerk.
Hermann Róbert.) Budapest, 2003. 17-24. o.; Uő: Az augsburgi csata. Hadtörténelmi Közlemények, 116 (2003). 223-229. o. A rekontrukciók elméleti hátteréről: Négyesi Lajos: Gondolatok a lovasság csapatnemei
ről. (A könnyű- és nehézlovasság problematikája.) In: Hadak útján. A népvándorláskor fiatal kutatóinak konfe
renciája. (Szerk. Bende Lívia - Lőrinczy Gábor - Szalontai Csaba.) Szeged, 2000. 375-378. o.; Négyesi csata
rekonstrukcióinak régészeti megalapozottságára igen j ó példa: Mesterházy Károly: Tegez és taktika a honfoglaló magyaroknál. Századok, 28 (1994). 330. o.
5 Mitchell, Russel: Archery and Mail: Experimental Archaeology and the Value of Historical Context. Kéz
irat. A vizsgálatok még Magyarországon kezdődtek el Hidán Csabával közösen. Vö. Hidún Csaba: Különböző nyilzási módok és a Szent lászló-legenda íjászábrázolsáai. Studai Caroliensia, 7 (2006). 443-444. o.
6 Ezt a feladatot egy most készülő tanulmányban készülök elvégezni.
7 E helyen szeretnék köszönetet mondani Balogh Lászlónak, Donnán Emesének, Fodor Pálnak, Ivanics Máriának, Regös Andreának, Sudár Balázsnak és Veszprémy Lászlónak akik segítették munkámat és ismeret
lenül is Peter В. Goldennek, akinek War and Warfare in the Pre-Cingissid Western Steppes of Eurasia című ta
nulmánya adta a döntő lökést e cikk megírásához.
M a s z ú d í Aranymezők c í m ű m ű v é b e n , amelynek h i t e l e s s é g e ugyan nem minden tekintet
ben m e g k é r d ő j e l e z h e t e t l e n , á m a korszakkal f o g l a l k o z ó hazai t ö r t é n é s z e k k ö r é b e n ma
n a p s á g m é g i s á l t a l á n o s a n elfogadott forrásként szerepel, ha a X . századi magyarok takti
kájáról esik s z ó .8
Eszerint a Hidzsra 320. é v e után - vagy é p p abban az e s z t e n d ő b e n - , azaz 932-ben a F e k e t e - t e n g e r t ő l é s z a k r a é l ő négy t ö r ö k n é p , amelyek k ö z é az író a K á r p á t - m e d e c é b e n letelepült magyarokat is besorolta, h á b o r ú b a keveredett a B i z á n c i B i r o d a l o m m a l , s e g y ü t t e s erővel ostrom alá vették a b i z á n c i a k - m á i g nem teljesen m e g n y u g t a t ó m ó d o n b e a z o n o s í t o t t - W.l.n.d.r. v á r o s á t .91 . Romanosz L e k a p é n o s z c s á s z á r ( 9 2 0 - 9 4 4 ) azonban e r ő s f e l m e n t ő sereget küldött a v á r o s h o z . A seregben n a g y s z á m b a n voltak k e r e s z t é n n y é lett arabok is (akik arab m ó d r a l á n d z s á v a l voltak felszerelve), akiket az o s t r o m l ó k tár
g y a l á s o k útján igyekeztek elvonni a b i z á n c i a k pártjáról. M i v e l ez a kísérlet sikertelenül v é g z ő d ö t t , a „két fél menten harcba b o c s á t k o z o t t . A kikeresztelkedettek s a rum-ok a tö
r ö k ö k k e l szemben e l ő n y b e n voltak, mert kétszer annyian voltak, mint a t ö r ö k ö k . A z é j szakát csatasoraikban töltötték, a n é g y török király h a d i t a n á c s o t tartott. E k k o r a baganak királya azt mondta nekik: » R u h a z z a t o k r á m holnap a f ő p a r a n c s n o k s á g o t ! « Ebbe bele is egyeztek.
A m i n t reggel lett, a j o b b s z á r n y o n t ö b b lovascsapatot helyezett el, amely mindegyike ezer embert számlált; u g y a n í g y a b a l s z á r n y o n is. M i u t á n a ( h a d ) n é p csatasorba állt, a lo
vascsapatok a j o b b s z á r n y felől e l ő r e t ö r v e a rum c e n t r u m á r a n y í l z á p o r t zúdítottak, s a b a l s z á r n y felé h ú z ó d t a k , viszont a balszárny lovas osztagai a r u m c e n t r u m á t elborítva, azok h e l y é t foglalták el, akik a j o b b s z á r n y r ó l távoztak. A nyilazás szünet nélkül tartott, mialatt a lovascsapatok s z ü n e t nélkül k ö v e t k e z t e k e g y m á s után, mint a m a l o m k e r é k . A t ö r ö k ö k centruma, n e m k ü l ö n b e n j o b b - és b a l s z á r n y a mozdulatlan maradt. [ . . . ]1 0
A kikeresztelkedettek s a rum-ok soraikban e l h a r a p ó z ó zavar, s a feléjük z ú d u l ó foly
tonos n y í l z á p o r láttán, soraikban megzavarodva a (török had) n é p ellen t á m a d á s t intéz
tek, m i k ö z b e n a t ö r ö k ö k mozdulatlan c s a t a s o r á b a ü t k ö z t e k . A lovascsapatok utat enged
tek nekik, mire a t ö r ö k ö k mind egyszerre hatalmas n y í l z á p o r r a l fogadták őket. Ez a n y í l z á p o r okozta a rum-ok m e g f u t a m o d á s á t . A nyilazás után ugyanis a t ö r ö k ö k t á m a d á sukkal m e g s z e r e z t é k a g y ő z e l m e t , mert csatarendben állva nem zavarodtak ö s s z e . M i k ö z b e n a lovascsapatok j o b b és balfelől s z á g u l d o z t a k , a (török h a d j n é p kardját vette e l ő ; a látóhatár elsötétült, a lovak egyre jobban n y e r í t e t t e k . "1 1
* Holott sem az időpontot, sem a helyszínt nem sikerült véglegesen tisztázni - és a bizánci források is hall
gatnak az eseményről.
4 Több inteipretáció is létezik, legújabban Zimonyi István és Hansgerd Göcknejan j ó okkal Bulgarophygon városa mellett tették le a voksukat. Zimonyi István: Muszlim források a honfoglalás előtti magyarokról. Buda
pest, 2005. (Magyar Őstörténeti Könyvtár 22.) 181.o.
1 0 Az itt következő kimaradt részlet a fordításokban az előzőekben már leírt eljárás ismétlésének, értelme
zésének tűnik. Czeglédy Károly több ponton is eltérő módon fordította ezt a szövegrészletet Kmoskó Mihály- tól, s itt a legnagyobb az eltérés. (HKÍF)
11 Kmoskó, 2000/2. 183-184. o. „összecsapott a két sereg, és a kereszténnyé lett mohamedánok és a bizán
ciak kerültek előnyösebb helyzetbe, minthogy kétszer annyian voltak, mint a turkok. A seregek éjjel is csata
rendben maradtak, a négy király pedig haditanácsot tartott. A besenyők királya ezt mondta: »Bizzatok rá a ve
zetést holnap korán reggel !« Ebbe bele is egyeztek.
Mikor megvirradt, a besenyő király sok lovasosztagot rendelt a jobb szárny mellé, mindegyik osztag ezer lovast számlált, ugyanígy a bal szárny mellé is. Mikor azután felsorakoztak a csatasorok, a jobb szárny
A X . s z á z a d b a n élt, bagdadi születésű, muszlim földrajztudós m ü v é b e n t a l á l h a t ó s z ö veg t ö b b , figyelemre m é l t ó i n f o r m á c i ó t is tartalmaz a k e l e t - e u r ó p a i s t e p p é n é l ő , általa t ö r ö k n e k tartott b e s e n y ő é s magyar n é p taktikájáról.
1. A c s a t á r a azért került sor, mert meg akarták a k a d á l y o z n i az általuk - valamilyen m ó d o n - ostromlott v á r o s felmentését.
2. Csata előtt s z a b á l y o s csatarendben, centrumra, s z á r n y a k r a é s a s z á r n y a k o n kisebb osztagokra tagolva sorakoztak fel a b i z á n c i a k k a l szemben,
3. A m í g gyorsan m o z g ó osztagaik nyilazása az ellenfél sorainak ritkításával, annak mo
rálját rombolta, fő erőik az ellenfél s z á m á r a elérhető távolságban nyugodtan várakoztak.
4 . A m i k o r a b i z á n c i a k végül r e n d e z e t l e n ü l t á m a d á s r a indultak, az elöljáró osztagok félrehúzódtak, s utat adtak nekik a fősereg felé, így a b i z á n c i a k r o h a m á t m á r a fősereg n y í l z á p o r a állította meg.
5. E z u t á n két oldalról r á t á m a d t a k a megzavarodott ellenfélre, és kardot h a s z n á l v a k ö zelharcba b o c s á t k o z t a k vele é s m e g s e m m i s í t e t t é k azt.
Ez a k ö z i s m e r t , sokat idézet s z ö v e g tehát e l é g v i l á g o s a n leír egy, k ü l ö n ö s e b b forté
lyok, hadicselek nélkül, s z e m t ő l - s z e m b e n m e g v í v o t t nyílt csatát, amelyben a c s a t a t é r e n m a n ő v e r e z ő íjászlovasság ügyes a l k a l m a z á s a é s a fősereg k o n c e n t r á l t n y í l z á p o r a hozta meg a sikert. A z , hogy ez az e s e m é n y ebben a f o r m á b a n m e g t ö r t é n t - e valaha, s z á m o m r a k o r á n t s e m e g y é r t e l m ű , annyi azonban bizonyos, hogy leírója l e g a l á b b i s e l k é p z e l h e t ő n e k tartotta ezt, s leírásából az derül k i , hogy nem feltételezte, hogy az általa t ö r ö k n e k neve
zett n é p e k a f e g y v e r z e t ü k miatt lettek volna h á t r á n y b a n egy ilyen ö s s z e c s a p á s b a n .
2. A k ö z é p - á z s i a i t ö r ö k ö k taktikája
A l - M a s z u d i v a l ó s z í n ű l e g a felek k ö z ö t t k ö z v e t í t ő muszlim k e r e s k e d ő k r é v é n szerzett t u d o m á s t a b i z á n c i a k k a l vívott csatáról, a t ö r ö k n é p e k harci s z o k á s a i r a v o n a t k o z ó a n azonban emellett is b ő s é g e s ismeretanyag állt r e n d e l k e z é s é r e . A t e r j e s z k e d ő muszlim ka
lifátus m á r a V I I . s z á z a d b a n , Perzsia m e g h ó d í t á s a után h á b o r ú b a keveredett a K ö z é p - Á z s i á t uraló török f e j e d e l e m s é g e k k e l , s a harcok é v s z á z a d o k o n keresztül folytak, m í g a térség n é p e i meg nem tértek az I s z l á m népei k ö z é . A harcok első i d ő s z a k á r ó l a kor nagy történetírója, a l - T a b a r í k ö z ö l t páratlanul é r d e k e s i n f o r m á c i ó k a t az „ E v k ö n y v e k " c í m ű m u n k á j á b a n , amelyere a l - M a s z ú d í is hivatkozott m ü v é b e n .
A nagy, nyílt c s a t á k a t t ö b b n y i r e n é l k ü l ö z ő harcok k ö z e p e t t e K r . u. 737-ben igen fon
tos ö s s z e c s a p á s r a került sor Juzjan-nál a t ü r g e s törzs feje, a m a g á t a nyugati türk lovasosztagai a bizánciak derékhadára törtek, és nyílzáport zúdítottak rá, miközben átmentek a bal szárnyra. A bal szárny lovasosztagai is felvonultak, és nyílzáport zúdítottak a bizánciak derékhadára, miközben odáig jutot
tak, ahonnan a jobb szárny lovasosztagai kiindultak. A nyilazás így állandóan folyt, a lovasosztagok pedig fo
rogtak, mint a malomkerék. Maga a türk jobbszárny, középhad és balszárny azonban nem mozdult. [ . . . ] Mikor pedig a kereszténnyé lett mohamedánok és bizánciak látták, hogy miként bomlanak fel soraik, s ho
gyan tér rájuk vissza állandóan a nyílzápor, rendezetlen soraikkal támadásba mentek át, s az addig mozdulatla
nul álló türk [fő-]sereget rohanták meg. A [türk] lovasság utat is nyitott nekik. Utána azonban egyetlen hatal
mas nyílzáporral bontották el őket. Ez a nyílzápor lett az oka a bizánciak megfutamodásának: a türkök ugyanis a nyílzápor után rendezett sorokban végrehajtott támadásukkal megszerezték a győzelmet. Az ő soraik ugyanis rendezett állapotban maradtak és nem bomlottak fel. A lovasosztagok jobbról és balról száguldoztak. Előkerül
tek a kardok is. Elsötétült a láthatár, és sürün hangzott a lovasok kiáltása."
k a g á n o k u t ó d á n a k t e k i n t ő Szulu Csor és a muszlim h ó d í t ó k között. A türges k a g á n t egy e r e d m é n y e s v á l l a l k o z á s a után olyankor sikerült meglepnie a muszlimok v e z é r é n e k , Aszad bin Abdullahnak, amikor csapatai nagy részét m á r e l b o c s á t o t t a maga m e l l ő l . A z e l l e n s é g váratlan m e g j e l e n é s e e l l e n é r e a k a g á n m é g fel tudta állítani saját csapatait a harchoz: a csapatok z ö m é b ő l két s z á r n y a t formált, m í g maga é s 400 fős t e s t ő r s é g e egy dombon foglalt állást lófarkas zászlójával és j e l z ő dobjaival. B á r az arab túlerő diadal
maskodott, a t ö r ö k ö k mindaddig nem s z ü n t e t t é k be a harcot, a m í g a k a g á n zászlaja nem került az e l l e n s é g k e z é r e . Szulu C s o r n á k ugyan végül sikerült e l m e n e k ü l n i , de az arabok diadala így is j e l e n t ő s volt: a k a g á n j e l v é n y e i mellett k e z ü k r e került a k a g á n felesége, va
lamint harcosainak 4000 p á n c é l ö l t ö z é k e i s .1 2
Idővel a k ö z é p - á z s i a i török n é p e k - legalábbis n é v l e g - az iszlám o d a a d ó h í v e i v é s z e g ő d t e k , s a X I . s z á z a d b a n egy, az oguz t ö r ö k ö k b ő l kivált n é p c s o p o r t , a Szeldzsuk d i nasztia v e z e t é s é v e l rövid i d ő r e sikeresen újraegyesítették az iszlám kalifátus t e r ü l e t e i n e k nagy r é s z é t .1 3 A keresztes hadjáratok v i t é z e i n e k e birodalom rész-, illetve u t ó d á l l a m a i v a l gyűlt meg l e g i n k á b b a bajuk, ahol a seregek m a g j á t szinte m i n d e n ü t t steppei t ö r ö k b ő l k i állított ún. g ú l á m k a t o n a s á g adta.1 4 A „ s z a r a c é n o k " elleni harcot s o k á i g szinte e g y s é g e s e g é s z k é n t k e z e l ő nyugati t ö r t é n e t í r á s b a n v a l ó s á g g a l forradalmi változást hozott R. C.
Smail 1956-ban megjelent monográfiája,1'' aki e l s ő k é n t igyekezett alaposan leírni a t ö r ö k ö k igen szofisztikáit h a d v i s e l é s i m e t ó d u s a i t . A kisázsiai Szeldzsukok kivételével a t ö b bi közel-keleti á l l a m b a n k i s e b b s é g b e n l é v ő t ö r ö k ö k , a steppei n é p e k r e j e l l e m z ő n e k tar
tott színlelt m e g f u t a m o d á s o k és rajtaütések mellett a r i t k á b b nyílt ö s s z e c s a p á s o k b a n előszeretettel a l k a l m a z t á k a „ f r a n k o k " á t k a r o l á s á r a a - az e u r ó p a i szakirodalomban az o s z m á n t ö r ö k ö k r é v é n elhíresült - félhold alakú csatarendet.1 6
A nyugat-európai keresztesek mellett a bizánciak is s z á m o s keserű leckét kaptak a szel- dzsukoktól, akiknek jellegzetes egyedi h a r c m o d o r á r ó l Anna K o m n é n a is m e g e m l é k e z e t t :
„ N a g y o n hosszú tapasztalatból tudta [ I . Alexiosz császár], hogy a török csatasor k ü l ö n b ö zik m á s n é p e k csatasorától. A jobb-, a balszárny és a centrum külön csapatokat alkottak, olyan sorokkal, amelyek - ú g y m o n d - el voltak v á g v a e g y m á s t ó l . Hogyha baloldalon vagy jobboldalon támadtak, akkor a k ö z é p is akcióba lépett, s a sereg m a r a d é k a hátul olyan for-
gószélszerü támadást csinált, ami a csata elfogadott h a g y o m á n y á t teljesen ö s s z e z a v a r t a . "1 7 A z i s z l á m idővel a k ö z é p - á z s i a i p u s z t á k o n m a r a d ó török n é p e k között is m e g g y ö k e resedett, s a X . s z á z a d b a n létrejött a t é r s é g b e n a t ö r ö k n é p e k első muszlim hatalma, a k a r a h a n i d á k á l l a m a .1 8 Itt készült el a X I . s z á z a d b a n M a h m ú d K á s g á r í hatalmas lexikog-
12 Esin, Emel: Tabari's Report ont he Warfare with the Turgis and Testimony of Eight Century Central Asian Art. Central Asiatic Journal, X V I I (1973). 141-144. o.
Cahen, Claude: The Turkish Invasion; the Selchukids. In: A History of the Crusades. II. (Ed. Setton, Kenneth Meyer.) Philadelphia. 1955. 135-176. o.; Vásáry István: A régi Belső-Ázsia története. Budapest, 2003. 112-118. о.
14 Pipes, Daniel: Slave Soldiers and Islam. The Genesis of a Military System. New Haven, 1981.;
Beckwith, Cristopher I . : Aspects of the Early History of the Central Asian Guard Corps in Islam. Archívum Eurasiae Medii Aevi, 4 (1984). 29-43. o.
15 Smail, R. C: Crusading Warfare, 1097-1193. Cambridge, 1995 (first published 1956).
16 Smail: i . m. 79. o.
17 Anna Comnena: The Alexiad. (Translated Sewter, E. R. A.) Hammondsworth, 1982. i i i . o.; vö.
http://www.fordham.edu/halsall/basis/AnnaComnena-Alexiadl5.html (Letöltve 2007. március 7.) Vásáry István: A régi Belső-Ázsia története. Budapest, 2003. 107-112. o.
rafia m ü v e A török nyelv k ö n y v e (Dívánu lugáti't-turk), melynek egyes s z ó c i k k e i a kara- hanida hadsereg m a n ő v e r e i t is említik, s a színlelt v i s s z a v o n u l á s o n a l a p u l ó „fiastyúk
csatarend" (ülker cserig) mellett m e g e m l é k e z i k a j o b b - vagy b a l s z á r n y o n végrehajtott,
„ v e s e ü t é s " (bögürle) nevü á t k a r o l ó m a n ő v e r r ő l , amelynek célja az, hogy a t á m a d ó k az ellenfél arcvonala m ö g ö t t törjenek be az e l l e n s é g e s csatarendbe.1 9
Ugyancsak a X I . s z á z a d b a n készült Júszuf H á s s z H á d z s i b B a l a s z a g ú n í t ö r ö k n y e l v ű k i r á l y t ü k r e , A b o l d o g s á g r a v e z e t ő t u d á s (Kutadgu Bilig),2{) mely hosszasan é r t e k e z i k az ideális h a d v e z é r t u l a j d o n s á g a i r ó l , és egyes részletei a h a d v i s e l é s r e v o n a t k o z ó stratégiai és taktikai passzusokat is tartalmaznak.2 1 A z általános h a d e l m é l e t i t a n á c s o k o n é s a hadi
cselek j a v a l l á s á n túl igen e g y s z e r ű , á m d e bölcs - és a magyar h a d t ö r t é n e t t e k i n t e t é b e n is figyelemre m é l t ó - t a n á c s o k a t tartalmaz a m ű a c s a t á k m e g v í v á s á v a l kapcsolatban is:
„ H a az e l l e n s é g e s had s z á m o s , a tiéd pedig k e v é s , ne siess m e g ü t k ö z n i , e l ő b b készítsd el j ó l magadat. Ha van alkalom a k i e g y e z é s r e , egyezkedj; ha pedig nincs, küzdj meg. [ . . . ] Ha hadad m o z g á s á r a nincs alkalmas tered, küldj egy k ö v e t e t s azalatt tégy egy kanyaru
latot. F é k e z d szóval az embereidet, ne készülj az ü t k ö z e t r e . Ha pedig nem lehet, s az e l l e n s é g k ö z e l e d i k és meg akar ü t k ö z n i : akkor m á r t o v á b b ne v o n a k o d j á l , fogadd el az üt
k ö z e t e t é s harcolj v i t é z ü l . "2 2
„ N é h á n y e g y s é g maradjon leshelyen. Szálljanak le a lóról az íjászok, veled e g y ü t t az első sorban. A ősz é s a h a t á r o z o t t k a t o n á k legyenek legelöl, mert ő k e t m á r megedzette a csata é s engedelmesek. A z alacsonyabb r a n g ú , fiatal emberek nagyon szerethetik a csa
tát, de amint hátat fordítasz nekik, a l e l k e s e d é s ü k a l á b b h a g y . E z é r t rakjál m e g b í z h a t ó embereket az e l ő v é d b e , hátra és n é h á n y a t a s z á r n y a k r a , balra és j o b b r a i s . "2 3
A vizsgált korszak v é g é n , a X I I . és X I I I . s z á z a d fordulóján keletkezett az Afganisz
tánt é s India északi r é s z é t uraló G ú r i d a s z u l t á n o k s z o l g á l a t á b a n álló F a h r u ' d - d í n M u b á r a k s a h : Adabu'l-harb va's-sadzsaa c í m ű h a d t u d o m á n y i m ü v e ,2 4 melyben főként a r é g e b b i irodalomra t á m a s z k o d v a k ü l ö n - k ü l ö n tárgyalja a „ r u m i a k " azaz a b i z á n c i a k , a jemeni arabok, a p e r z s á k , az indiaiak é s a t ö r ö k ö k csatarendjét is. Ez a m ű m e g k ü l ö n b ö z teti a t ö r ö k ö k csatarendjét - melyet a leírás szerint e g y m á s mellett álló c s a p a t o k b ó l állt össze - a régi szaszanida perzsa c s a t a r e n d t ő l , amely viszont s z á r n y a k r a é s centrumra ta
g o z ó d o t t .2 5 A s z ö v e g k ö z ö t t azonban található n é h á n y sematikus vázlat is, amely mintha é p p fordított helyzetet mutatna: a perzsa csatarend élén a l o v a s s á g van egy nagy h o m o r ú ívben elrendezve, ami m ö g ö t t főként a g y a l o g s á g csoportjai kapnak helyet, m í g a
19 al-Kásgárí, Mahmud: Compendium of the Turkic dialects. (Ed. and transi. By Dankoff, R.-Kelly, J.) Duxbury, Massachusetts, 1982-1985. 1. k. 128. o., 2. k. 319. o.
20 Yusuf Khass Hajib: Wisdom of Royal Glory. (Kutadgu Bilig) A Turko-Islamic Mirror for Princes.
(Translated , with an Introduction and Notes by Robert Dankoff.) Chicago-London, 1983. (Publications of the Center for Middle Eastern Studies, 16.) 114-123. o.
2 1 Idevágó részleteinek szemelvényes magyar fordítása: Thúry József: A régi magyar és török hadviselés című írásából. Hadtörténelmi Közlemények, 1. (1888). 570-571. o.; Uő: Zrínyi Miklós hadtudományi elveinek forrásai. Uo., 3. (1890). 36-58. o. - az angol fordítás bővebb és némileg el is tér Thúry szövegétől.
22 Thúry, 1890. 48. o.
23 Yusuf Khass Hajib: i . m. 117-118. o.
4 Le traité iranien de l'art militaire Adab al-Harb wa-s-Saga'a du xiii siècle. (Ed. Zajackowsky, Ananiasz.) Warsaw, 1969.
25 Zajackowsky: i . m. 148. o.; angol frodítása Martinez, Arsenio P.: Some Notes on the Il-Xânid Army.
Archívum Eurasiae Medii Aevi, 6. (1986). 130. о.
„ k a g á n " , azaz v a l ó s z í n ű l e g a karahanida u r a l k o d ó k c s a t a r e n d j é b e n2 6 kilenc csoportot kü
lönböztet meg. A z é l e n a k é t szárny l o v a s s á g a és g y a l o g s á g a , k ö z é p ü t t pedig a „szív
ben", az e m í r és a vezír áll a f e g y v e r t á r r a l .2 7 A két s z á r n y m ö g ö t t a bal oldalon a szintén g y a l o g s á g b ó l é s l o v a s s á g b ó l álló o l d a l b i z t o s í t ó alakulat, a j o b b oldali m ö g ö t t pedig az á t k a r o l ó , t á m a d ó csoport - kettejük k ö z ö t t pedig a h á r e m és a l á b a s j ó s z á g o k kaptak he
lyet. L e g h á t u l pedig m é g h á r o m - katonai s z e m p o n t b ó l kisebb j e l e n t ő s é g ű - csoport a nyájakkal, a foglyokkal é s a betegekkel.2 8
3. A k e l e t - e u r ó p a i steppe n é p e i n e k taktikája a bizánci h a d e l m é l e t i irodalomban
A k u t a t ó igen s z e r e n c s é s helyzetben van, mert az állítólagos 934. évi c s a t á b a n részt v e v ő b i z á n c i a k ebben az i d ő s z a k b a n nem csak saját h a d m ű v é s z e t ü k e t d o k u m e n t á l t á k na
gyon gondosan, hanem ellenfeleik harci sz oká sa it is, a m e l y e k b ő l a h a s z n o s í t h a t ó n a k vélt elemeket á t e m e l t é k saját r e n d s z e r ü k b e .
A steppei n é p e k hatását m á r világosan t ü k r ö z ő V I I . s z á z a d eleji ún. M a u r i k i o s z - f é l e Taktika két olyan bizánci lovassági m a n ő v e r t is tartalmaz, amelyek e l n e v e z é s ü k szerint a steppei n é p e k h e z k ö t h e t ő k . A b i z á n c i a k talán az a l á n o k t ó l v e h e t t é k át a l o v a s s á g két r é s z r e osztását, a v é d ő k (defensorok) é s t á m a d ó k (cursorok) r e n d s z e r é t i s ,2 y á m a saját harcrendjüktől eltérő m ó d o n ezek az eltérő funkciójú csapatok az „ a l á n - c s a t a r e n d b e n "
egyetlen vonalban sorakoztak fel, amelyben a „ d e f e n s o r o k " e g y s é g e i széles t á v k ö z ö k e t hagynak a „ c u r s o s o r k a n a k " - az ilyen csapattestek a bizánci l o v a s s á g b a n j e l e n t ő s rész
ben íjakkal voltak felszerelve - , akik az első t á m a d á s után v i s s z a h ú z ó d t a k ide, és vagy a
„ d e f e n s o r o k k a l " e g y ü t t indultak d ö n t ő rohamra, vagy a t é r k ö z ö k b e n nagy ívben megke
rülik saját e g y s é g e i k e t és m á s o d s z o r r a az ellenfél s z á r n y á t t á m a d j á k .3"
B á r a leírás alapján nem lehet teljes p o n t o s s á g g a l r e k o n s t r u á l n i a folyamat pontos m e n e t é t , úgy tűnik, hogy a fentebb leírt b e s e n y ő - m a g y a r taktika elveit - az íjászok i s m é telt t á m a d á s a i s az e l l e n s é g m e g i n g a t á s a után d ö n t ő roham a v á r a k o z ó s e r e g z ö m m e l e g y ü t t - ebben is f e l i s m e r h e t j ü k .3 1
"6 Nicolle a kínai példákkal való hasonlóság okán ezt a csatarendet a kara-kitajokhoz köti - de meglátásom szerint a közel- és közép-keleti térségben fellehető példák, így például al-Tabarí leírásával mutatkozó egyezé
sek miatt egyáltalán nem kell feltétlenül Kínából eredeztetni.
2 7 Nicolle két helyen kétféleképpen értelmezi a középső ábrát: egyszer a vezér és kísérte a „fegyvertárral"
{Nicolle, David: The Armies of Islam 7th-11th century. London, 1982. [Man-At-Arms, 125.] 5. o.), másszor pedig pusztán páncélos lovasságként (Uő: Armies of the Muslim Conquest. London, 1993. [Man-At-Arms 255.] И . о . )
2 8 Bár e vázlat nem ad konkrét útmutatást e csatarend „használatához", de az egyes csoportok elnevezésé
ből és egymáshoz viszonyított helyzetükből arra lehet következtetni, hogy nyílt csata és nem a színlelt megfu
tamodás vagy más cselvetés alkalmával használatos rendet mutat be.
2 9 Das Strategikon des Maurikios. (Ed. Dennis, Georg T.) Wien, 1981. (Corpus fontium históriáé Byzantinae, 17.) 118-119.0.
„Ezt moirákra osztják fel, melyek kettő vagy négyszáz lábra állnak fel egymástól. A támadó csapatok - mint egy üldözés során - galopban haladnak előre, majd pedig visszafordulnak, és becsúsznak a fő vonal üres helyeire. Ott aztán megfordulnak, és - a védőkkel együtt - nekimennek az ellenségnek. Egy másik manőver so
rán az üres helyeken a támadó seregek megfordulnak és úgy támadnak az egység két szárnya ellen, hogy az eredeti »relativ« pozíciójukat megtartják." Dennis: i . m. 218-219. o.
31 Dennis: i . m. 219. o.
Emellett volt m é g egy sajátos - k ü l ö n n é p v á n d o r l á s k o r i vagy k é s ő b b i n é p n é v h e z nem kötött - „ s z k í t a " lovassági gyakorlat is: „ A szkíta gyakorlat sajátossága, hogy a z á s z l ó a l j a k [az eredeti g ö r ö g s z ö v e g b e n turma] m e g k ü l ö n b ö z t e t é s nélkül szerepelnek, m á s s z ó val az i m é n t i e k é r t e l m é b e n nem k ü l ö n ü l n e k t á m a d ó k r a (cursores) és v é d e l m e z ő k r e (defensores). Egyetlen csatarendbe kell rendezni őket s nem h á r o m , hanem csak k é t ez
redre [az eredeti g ö r ö g s z ö v e g b e n mo/rara - ez esetben i n k á b b csapattest é r t e l e m b e n ] bontani. A h a d o s z t á l y [az eredeti g ö r ö g s z ö v e g b e n meros - ez esetben i n k á b b csatarend é r t e l e m b e n ] két s z á r n y a mintegy bekerítésre mozdul é s e g y m á s felé hajlik, majd egy m e g f e l e l ő területet körülfog: a j o b b s z á r n y kívül, a b a l s z á r n y belül kerül, k ö r v o n a l b a n haladnak el e g y m á s mellett, k ö z b e n e g y m á s s a l ellentétes i r á n y b a n hajtanak."3 2
A z e l ő z ő fejezetben feltűnő elemek k o m b i n á c i ó j a t ü k r ö z ő d i k ebben a leírásban: két részre osztott csatarend, amely az e l l e n s é g á t k a r o l á s á r a és b e k e r í t é s é r e t ö r e k s z i k .
Emellett a „ s a j á t n a k " tartott, bizánci csatarendek leírásaiban t o v á b b i olyan elemekre lehet bukkani, melyek - m á r D a r k ó J e n ő szerint is - szintén a steppei n é p e k t a k t i k á j á n a k a d a p t á c i ó j á r ó l t a n ú s k o d n a k , s n y i l v á n v a l ó a n rokon v o n á s o k a t mutatnak a „ k a g á n " fen
tebb ismertetett c s a t a r e n d j é v e l : a j o b b s z á r n y o n túl k ü l ö n egy á t k a r o l á s r a alkalmazott csapat, m í g a bal oldalon egy ugyanilyen e l l e n s é g e s m a n ő v e r ellen biztosító o l d a l v é d kapott helyet.3 3 M í g az ellenféllel szemben felállított csapatok k ö z ö t t a X . s z á z a d b a n m á r nem k ü l ö n b ö z t e t t e k meg „ d e f e n s o r o k a t " é s „ c u r s o r o k a t " , az o l d a l v é d és az á t k a r o l ó csa
patok a X . századi h a d e l m é l e t i irodalomban is felbukkannak m é g .3 4
A saját csapatok által alkalmazott csatarendek mellett b ő s é g e s leírást ad a Taktika a b i z á n c i a k által ekkoriban igen j ó l megismert avarok é s t ü r k ö k csatarendjéről is - mely, mint az k ö z i s m e r t , B ö l c s L e ó Taktikájában a p r ó v á l t o z t a t á s o k k a l a magyarok é s b o l g á rok csatarendje szerepel: „ C s u p á n a t ü r k ö k é s avarok fordít gondot hadirendre s így a többi szkíta népnél nagyobb erővel vívják az ember ember elleni harcokat [ . . . ] A harc
ban nem, mint a r ó m a i a k é s a p e r z s á k , h á r o m h a d o s z t á l y b a n [...] állítják fel a sereget, hanem k ü l ö n b ö z ő ezredekben [ . . . ] , t ö m ö r e n ö s s z e k ö t v e e g y m á s s a l az ezredeket, hogy valahogy egyetlen csatasornak látszódjék. A d e r é k h a d o n kívül van tartalékerejük, melyet k i k ü l d e n e k lesbe állni ( . . . ) vagy szorongatott c s a p a t r é s z m e g s e g í t é s é r e tartogatnak [ . . . ] A rendek m é l y s é g é t nem e g y f o r m á n alakítják, hanem ahogy j ö n , i n k á b b a m é l y s é g r e for
dítva gondot, é s az arcvonalat e g y e n l e t e s s é é s t ö m ö r r é teszik. A t á v o l h a r c b a n , a lesállás
ban, az e l l e n s é g b e k e r í t é s é b e n , a színlelt m e g h á t r á l á s b a n é s v i s s z a f o r d u l á s b a n é s az é k a l a k ú ,3 5 azaz s z é t s z ó r ó d ó harci alakzatokban lelik k e d v ü k e t . "3 6 A m ű írója fontosnak tar
totta k ü l ö n kiemelni a t ü r k ö k é s avarok c s a t a r e n d j é n e k t a g o l t s á g á t is: „ezt szem előtt
32 Dennis: i . m. 218-219. o.; magyar fordítása: Szádeczky-Kardoss Samu: Az avar történelem forrásai I . Szeged, 1992. (Magyar Őstörténeti Könyvtár, 5.) 82. o.
3 3 Darkó Jenő elfogult túlzásoktól sem mentes elemzése: Turáni hatások a görög-római hadügy fejlődésé
ben. Hadtörténelmi Közlemények, 35. (1934). 31-32. o.
3 4 Legutóbb erről Tősér Márton: A dorostoloni hadjárat. Hadtörténelmi Közlemények, 115 (2002). 340-341. o.
3 5 Az ék formáció ugyan nem tűnik magától értetődően „szétszóródó" harci alakzatnak, de az ókori görög taktikai írók számon tartották ennek „szkíta" eredetét. Darkó: i . m. 18-19. o. Lehetséges, hogy az író olyan k i sebb csoportokat értett ék alatt, amelyek tagjai szorosan összetartva mozogtak, és együtt hatoltak be az ellenség soraiba. Lásd a 33. jegyzetet.
36 Dennis: i . m. 363-365. o., Szádeczky-Karodoss: i . m. 83. o.; A Bölcs Leó-féle későbbi verzió: Morvacsik Gyula: Az Árpád-kor magyar történelem bizánci forrásai. Budapest, 1988. 20. o. Bár ezek az „alakzatok" egy
mással is kombinálható manővereket jelenthettek, külön-külön is értelmezhetőek.
tartva r e n d e z t é k m á r a régiek a s z ü k s é g h e z k é p e s t különféle csapatokba vagyis hadosz
t á l y o k b a é s ezredekbe a k a t o n a s á g o t , mint ahogyan m a n a p s á g az avarok és t ü r k ö k teszik;
ő k ezt a fajta (tagolt) alakzatot betartják é s e b b ő l kifolyólag r ö v i d e s e n h e l y r e h o z z á k a harcok f o l y a m á n soraikban e l ő f o r d u l ó r é s z l e g e s m e g h á t r á l á s o k a t . M e r t nem egyetlen csatarendbe r e n d e z ő d n e k , mint a r ó m a i a k é s a p e r z s á k , akik így annyi tízezer lovas harci d ö n t é s é t egyetlen k o c k á r a teszik fel; e l l e n k e z ő l e g ő k (az avarok és t ü r k ö k ) hátrafelé le
v á l a s z t v a külön m á s o d i k , sőt megesik, hogy harmadik csatarendet is k é p e z n e k , ha k ü l ö n ö s e n nagy l é t s z á m ú a k . "3 7
E h a d t u d o m á n y i k é z i k ö n y v e k steppei szereplői közül sem az avarok ( p l . 587/588-ban H a d r i a n o p o l i s n á l , 592-ben a B a l k á n - h e g y s é g b e n , 599-ben a Duna m e n t é n ) , sem a b u l g á rok nem kerülték el a nyílt, sőt k é z i t u s á b a t o r k o l l ó csatákat, s ezekben t ö b b s z ö r (így 813- ban V e r s i n i k i á n á l , 917-ben pedig A c h e l o o s n á l ) a b i z á n c i a k maradtak a l u l .3 8 Ha e z u t á n a magyar k a l a n d o z á s o k a l k a l m á v a l nem is túl gyakran került sor h a s o n l ó esetekre, a X I . század k ö z e p é t ő l a b e s e n y ő k folyamatos t á m a d á s a i i s m é t j ó n é h á n y nyílt c s a t á h o z vezet
tek a B a l k á n o n .3 9
4. A mongolok taktikája a X I I I . s z á z a d b a n
A X I I I . s z á z a d b a n egy új steppei l o v a s n é p , a mongolok hadereje tünt fel a k ö z é p keleti és k e l e t - e u r ó p a i t é r s é g b e n . E l k é p e s z t ő g y o r s a s á g g a l k i é p ü l ő birodalmuk titkát k é m l e l t e minden p o t e n c i á l i s ellenfelük, így - b á r saját maguk nem ö r ö k í t e t t é k meg takti
kájukat e l m é l e t i í r á s o k b a n - , t ö b b fennmaradt külföldi követjelentés is tartalmaz taktiká
j u k r ó l leírásokat. A nyugati világban ezek közül Piano Carpini 1247-es b e s z á m o l ó j a a legismertebb. B á r ő is l e s z ö g e z t e , hogy a mongolok „ha e l k e r ü l h e t i k - nem szívlelik a nyílt ö s s z e c s a p á s t " , azért b e s z á m o l t róla, hogy az általuk alkalmazott különféle c s e l v e t é sek é s a „ p s z i c h o l ó g i a i h a d v i s e l é s " gazdag kelléktára mellett, „ m i k o r ellenben m e g ü t közni k é s z ü l n e k , az ö s s z e s harcsorokat pontos csatarendbe állítják. A v e z é r e k , illetőleg a hadsereg vezetői nem b o c s á t k o z n a k harcba, hanem messze, az e l l e n s é g e s sereggel szem
közt állnak fel [ . . . ] A z ellenfél élvonalával szembe f o g l y o k b ó l é s v e l ü k h a d a k o z ó idegen n é p e k b ő l csapatokat k ü l d e n e k , esetleg n é h á n y tatár [azaz mongol] is velük tart. A z e r ő - sebb h a r c o s o k b ó l alakult csapatokat messze elküldik j o b b r a é s balra, hogy az ellenfél ne lássa; e k é p p e n bekerítik é s közrefogják az ellenséget, s így m i n d e n f e l ő l m e g i n d í t j á k a harcot. [ . . . ] S ha az ellenfél történetesen k e m é n y e n k ü z d e n e , utat hagynak neki a mene
k ü l é s r e . " 4 0 Emellett a ferences barát azt is m e g e m l í t e t t e a mongolok elleni h a d v i s e l é s h e z adott tanácsai között, hogy ha n é m e l y e k nem v o l n á n a k k e l l ő k é p p e n felvértezve „azok haladjanak a t ö b b i e k m ö g ö t t , mint a tatárok teszik",4 1 azaz szerinte a mongolok a legjob
ban felszerelt harcosaikat állították a csapatok é l é r e .
• Dennis: i . m. 110-113. o.; Szádeczky-Kardoss: i . m. 81. o.
3 8 Az avarokkal vívott csatákra: Szádeczky-Kardoss: i . m. 70., 94., 132-133. o. A bolgárok elleni harcokra:
Haldon, John: The Byzantine Wars. Battles and Campagnes of the Byzantine era. Stroud, 2001. 76-78., 87-88. o.
39 Gyóni Mátyás: A paristrioni „államalakulatok" etnikai jellege. In: A. Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1942.89-177. о.
4 Piano Carpini: Kezdődik az általunk tatároknak nevezett mongolok históriája. In: Julianus barát és Nap
kelet felfedezése. (Vál., a bevez. és a jegyzeteket írta Györffy György.) Budapest, 1986. 134-135. o.
41 Carpini: i . m. 148. o.
Carpini b e s z á m o l ó j á n á l j ó v a l k e v é s b é ismert a kínai Szung-dinasztia k ö v e t é n e k tíz évvel k o r á b b i j e l e n t é s e , amely - bár t ö b b ponton egyezik az e l ő b b i v e l - m é g i s sokkal artifikáltabb, s s z á m o s k e v é s s é ismert részlet is feltűnik benne, ezért é r d e m e s n e k tűnik hosszabban idézni b e l ő l e :
„ E r ő s s é g ü k a mezei harcban rejlik. Ha nem érzik e l ő n y b e n magukat, nem nyomulnak előre. A z e l l e n s é g m o z g á s á b ó l felismerik, az mennyire e r ő s vagy gyenge. S z á z lovas m á r körül tud fogni egy tízezres hadsereget, é s ezer lovas kirajzva el tud ö z ö n l e n i egy te
rületet é s el tud foglalni száz l i - t [ 5 0 - 6 0 k m ] . Ha arról van s z ó , hogy erős ellenállást kell m e g t ö r n i ü k és át kell hatolniuk az e l l e n s é g e s arcvonalon, teljes e g é s z é b e n a t á m a d ó é k r e hagyatkoznak. Á l t a l á b a n tíz esetből m i n d ö s s z e h á r o m s z o r fordul e l ő , hogy a p á n c é l o s o kat e n g e d j é k előre. Ha behatolnak az e l l e n s é g sorai k ö z é , h á r m a s - ö t ö s vagy n é g y e s - ö t ö s csoportokban tartanak ö s s z e . Sohasem állnak ö s s z e nagyobb c s a p a t o k k á , amelyeket az e l l e n s é g k ö r ü l f o g h a t n a . Á l t a l á n o s s á g b a n a gyalogosan e l ő n y b e n részesítik a zárt harc
rendet, a lovon pedig az oldott rendet. Ha az ellenség oldott rendben harcol, ő k is lazíta
nak a c s a t a r e n d j ü k ö n , ha az kötött rendben harcol, ők is ö s s z e z á r n a k . A m i a gyors lovas
t á m a d á s a i k a t illeti - a k á r k ö z e l r ő l , a k á r távolról, a k á r kevesen, a k á r sokan, akár ö s s z e z á r t a n vagy szétszórtan, felbukkanva vagy e l t ű n v e - ú g y j ö n n e k , mintha az é g sza
kadna le, és ú g y mennek, mint a villámlás. Ú g y nevezik ezt, hogy » k a t o n a k mint h o l l ó raj «, vagy »csillagszoras taktika«. A m i k o r a zárt r e n d b ő l kirajzanak, m e g n é z i k , merre mutat a vezér l o v a g l ó o s t o r a , az oldott r e n d b ő l a v i s s z a z á r á s h o z pedig a dob h a n g j á r a hallgatnak. Ezek n á l u k a jelek. A k ö z e l b ő l egy s z e m p i l l a n t á s alatt ezer li-re [nagyon messzire] e l t á v o l o d n a k . Ha éjszakára g y ü l e k e z n e k , füstjelekre figyelnek a t á v o l b a n , é s ebből ismerik fel, hova tartoznak. A harchoz é p p e n s é g g e l j ó nekik a l e g k e m é n y e b b h i deg: ha nincs h ó , k ö v e k e t d ö r z s ö l g e t n e k és i m á d k o z n a k az é g h e z . [ A z ilyen v a r á z s k ö v e ket e s ö v a r á z s l a t h o z h a s z n á l t á k . A h ó b ó l ez esetben v a l ó s z í n ű l e g ivóvizet nyertek.]
A g y ő z e l m e k
Ha le akarnak g y ő z n i egy ellenséget, felkapaszkodnak egy közeli magaslatra, é s on
nan k é m l e l n e k a távolba. E l ő s z ö r ellenőrzik a vidéket, é s felmérik, milyen az e l l e n s é g helyzete. K ü l ö n súlyt fektetnek arra, hogy z ű r z a v a r t okozzanak az e l l e n s é g n é l é s azt k i használják. É p p e n ezért, amikor az e l ő v é d e k é r i n t k e z é s b e l é p n e k e g y m á s s a l , egy csapat- nyi lovas r ö g t ö n m e g t á m a d j a az e l l e n s é g a r c v o n a l á t . Ha az m á r az első ö s s z e c s a p á s n á l meginog, az e l l e n s é g l é t s z á m á r a való tekintet nélkül azonnali e l ő r e n y o m u l á s b a kezde
nek, olyanba, amilyet m é g s z á z e z e r emberrel sem tudna feltartóztatni. Ha nem inog meg az ellenfél, az első e g y s é g két oldalra kitér, é s a k ö v e t k e z ő e g y s é g ismétli meg a roha
mot. H a m é g m á s o d j á r a sem tudnak behatolni az e l l e n s é g e s sorok k ö z é , előretör a h á t s ó e g y s é g is. Mialatt e l ő r e n y o m u l n a k , p r ó b á l j á k h ú z n i az időt, é s kidolgozni egy tervet, aminek alapján csapataik a j o b b - é s b a l s z á r n y r ó l bekerítik és h á t b a támadják az ellenfe
let. H a a csapatok minden oldalról ö s s z e z á r t a k , az utoljára t a l á l k o z ó k dobbal jelet adnak, mire egy s z e m p i l l a n t á s alatt minden oldalról e g y e s ü l t erővel lecsapnak.
Ezen a taktikán kívül van m é g n é h á n y m á s i k is. P é l d á u l : egy e g y s é g kerek pajzsokkal a karján lóról szállva, gyalogosan lő. Ha az e l l e n s é g e t eltalálja az első nyílzápor, szét fog futni két oldalra, é s ha szétfut, z ű r z a v a r keletkezik. Ezt aztán k i h a s z n á l j á k a tatárok, é s a lehető leggyorsabban behatolnak az e l l e n s é g sorai k ö z é . Ha az e l l e n s é g k e d v e z ő alkal
mat talál arra, hogy a gyalogos csapatokat a l o v a s s á g g a l letiporja, a gyalogosok m ö g ö t t i lovascsapatok törnek e l ő r e , e l l e n t á m a d á s b a l e n d ü l n e k , és megfutamítják az ellenséget.
Ha az e l l e n s é g valahogy e r ő s e b b e n elsáncolja m a g á t , és ö s s z e s taktikájuk c s ő d ö t mond, felheccelt m a r h a c s o r d á k a t és vadlovakat hajtanak feléje, z ű r z a v a r t okozva ezzel.
Ezek után csak ritkán fordul elő, hogy ha nem g y ő z i k le az e l l e n s é g sorait.
Ha az e l l e n s é g l á n d z s a e r d ő t [a spanyollovas kínai megfelelőjét] fordít fejéjük, hogy a lovakat távol tartsa, és rohamukat megtörje, akkor a lovasok bekerítik és messziről figye
l i k őket. I d ő r ő l időre nyílzáport z ú d í t a n a k rájuk, ami felőrli és megingatja az ellenséget..
Ha m á r hosszabb ideje tart ez a s z e m b e n á l l á s , az ellenfélnek k i kell mozdulnia táplálé
kért, vagy h i á n y keletkezik tűzifában é s vízben. N e m marad m á s választása, k o c k á z t a t n i a kell, é s akkor a tatár csapatok t á m a d á s b a l e n d ü l n e k és térdre k é n y s z e r í t i k ő k e t . "4 2
M í g az E u r ó p a elleni mongol h a d j á r a t o k ismert nagy c s a t á i b a n a mongol sereg visel
k e d é s é t látszólag k ö n n y ű s z e r r e l be lehet skatulyázni a „steppei n o m á d " f o g a l m á h o z szo
rosan h o z z á r e n d e l t színlelt v i s s z a v o n u l á s (Kalka, 1223, Wahlstatt/Liegnitz/Legnica, 1241) vagy váratlan rajtaütés ( M u h i , 1241) k a t e g ó r i á j á b a ,4 3 m á s t é r s é g e k b e n az e s e m é nyek sokkal á r n y a l t a b b k é p e t sugallnak. A mongol hadsereg m ű k ö d é s é r ő l ugyanis - kü
lönösen a muszlim v i l á g b a n - igen nagy t ö m e g ű f o r r á s a n y a g maradt fenn, így a mongo
lok és az egyiptomi mamelukok ö s s z e c s a p á s a i r ó l vagy az egyes mongol u t ó d á l l a m o k e g y m á s elleni h a d a k o z á s a i r ó l „ e s e t t a n u l m á n y o k " m e g l e p ő s o k a s á g a készült az e l m ú l t é v t i z e d e k b e n .4 4 Ebben a t é r s é g b e n a s z e m b e n á l l ó felek hadainak összetétele ( m i n d k é t fél n a g y m é r e t ű lovasseregeket mozgatott a h a r c t é r e n ) , felszerelése (az íj h a s z n á l a t á n a k k i tüntetett szerepe m i n d k é t oldalon), g o n d o l k o d á s m ó d j a (a mongolokkal a j e l e n t ő s r é s z b e n k e l e t - e u r ó p a i steppékről s z á r m a z ó k u n o k b ó l és c s e r k e s z e k b ő l álló egyiptomi sereg vette fel a harcot), azaz hadikultúrájuk n a g y m é r t é k ű h a s o n l a t o s s á g o k a t mutatott, hogy minden eltérés d a c á r a i s4 5 nyugodtan k i z á r h a t ó a „ m á s i k " fél taktikájának olyan fokú idegensze
r ű s é g e , mint amit az e u r ó p a i és az e u r ó p á n kívüli hadseregek e s e t é b e n feltételezhetnek a kutatók. E z é r t is tűnik fontosnak kiemelni, hogy az Egyiptomot uraló mamelukok é s a P e r z s i á b a n m e g t e l e p e d ő mongolok é v t i z e d e k i g tartó v i s z á l y a rendre nagy, nyílt c s a t á k ban c s ú c s o s o d o t t k i : Ain-Dzsalut (1260), Homsz (1260), Abulujsztan (1276), Homsz (1281), V á d i a l - H a z n a d á r - Homsz mellett ( 1 2 9 9 ) .4 6 Ezekben t e r m é s z e t e s e n nagy szerep
42 Haenisch, Erich-Yao Ts'ung-wu- Olbricht, Peter-Pinks, Elisabeth: Meng-ta pei-lu und hei-ta shih-leh.
Chinesische Gesandtenberichte über die frühen Mongolen 1221 und 1237. Wiesbaden, 1980. 187-191. о. (A mongol hadviselésről szóló egész fejezet magyar fordítása már megjelenés alatt van: B. Szabó János: Tatárjá
rás. A mongol hódítás és Magyarország. Budapest, 2007.)
4 3 S analógiaként lehet őket használni más steppei népek hadicselekkel megnyert csatáihoz, lásd például Bóna István: A hunok és nagykirályaik. Budapest, 1993. 10-11. o.; Uő: A magyarok és Európa a 9-10. szá
zadban. Budapest, 2000. (História Könyvtár, Monográfiák, 12.) 31-32. o.
4 4 Például az 1260-as ain-dzsaluti csatáról - a téma korábbi, bőséges irodalmának ismertetésével Smith, John Mosson Jr.: Ayn Jalut: Marniuk Success or Mongol Failure? Harvard Journal of Asiatic Studies, 44 (1984). 307-345. о.; vö. Amitai-Reuven, Preiss: Ayn Jalut Revisited. In: Medieval Warfare, 1000-1300. (Ed.
France, John.) Aldershot, 2006. (The International Library of Essays on Military History) 363-391. о.; Ugyan
erről és az 1270-es herati csatáról Mariniez: i . m.; vö. Biran, Michal: The Battle of Herat (1270): A Case of Inter-Mongol Warfare. In: Warfare in Inner Asian History (500-1800). (Ed. Cosmo, Nicola di.) Leyden, 2002.
175-219. o.; Kubiláj és Kajdu 1301. évi nagy összecsapásáról Biran, Michal: Qaidu and the Rise of the Independent Mongol State in Central Asia. Richmond, 1997. 52-54. o.
4 5 John Masson Smith Jr. és Reuven Amitai-Preiss nézetkülönbségeiről e tekintetben: Smith, John Massen Jr.: Nomads on Ponies vs. Slaves on Horses. Journal of the American Oriental Society, 118 (1998). 54-62. o.
46 Amitai-Preiss, Reuven: Mongols and Mamluks: The Mamluk-Ilkhanid War, 1260-1281, Cambridge, 1995.; Uo: Whither the Ilkhanid Army? Ghazan's first Campaign into Syria (1299-1300) In: Warfare in Inner Asian History (500-1800). (Ed. Cosmo, Nicola di.) Leyden, 2002. 221-264. o. Nem volt ez másként korábban
jutott a l o v a s s á g m a n ő v e r e i n e k , a fentebb ismertetett szárny t á m a d á s o k n a k , á t k a r o l ó ma
n ő v e r e k n e k , de ezek az ö s s z e c s a p á s o k ennek e l l e n é r e nyílt c s a t á k voltak, melyeket fő
ként nem a „steppei n o m á d o k n á l " - sokak által - elengedhetetlennek tartott hadicselek d ö n t ö t t e k el. Ugyanakkor t ö b b ízben feltűntek olyan j e l e n s é g e k , p é l d á u l a kínai k ö v e t j e l e n t é s b e n említett lóról szállt íjászok a l k a l m a z á s a , melyet a sztereotip „steppei l o v a s í j á s z " k é p nem tartalmaz, holott a mongolok 1230-ban D z s a l á l u ' d - d í n M a n g u b e r t í h v á r e z m i sah, majd 1276-ban A b u l u j s z t a n n á l é s 1299-ben V á d i a l - H a z n a d á r a mamelu- kok e l l e n é b e n is a l k a l m a z t á k ezt a m ó d s z e r t .4 7
//. A „kalandozások" és a keresztény királyság korának csatáiról
M i k o r legyen csata? - Arkadiopolisz (970), M é n f ő (1044), Lajta-folyó (1146) M a m á r egyre s z é l e s e b b k ö r b e n elfogadott állítás, hogy nemcsak a s t e p p é k e n , hanem a k ö z é p k o r i N y u g a t - E u r ó p á b a n é s B i z á n c b a n is e g y f o r m á n k e r ü l e n d ő n e k tartották a mindent egy lapra feltevő, k o c k á z a t o s nyílt c s a t á k a t ,4 8 s ú g y tűnik sikerült megszabadul
nunk attól az igen széles k ö r b e n elterjedt, á m d e t é v e s X I X . századi e r e d e t ű h i e d e l e m t ő l , hogy a h á b o r ú k célja mindenkor é s minden k ö r ü l m é n y e k között a c s a t á k m e g v í v á s a v o l t .4 9 F e l m e r ü l h e t tehát n é m i k é t k e d é s a z i r á n y b a n is, hogy vajon a nyugati típusú ne
h é z l o v a s s á g s z á m á n a k feltételezett n ö v e k e d é s e a r á n y o s a n n ö v e l t e volna a magyar had
v e z é r e k h a j l a n d ó s á g á t a nyílt c s a t á k vállalására, vagy hogy egy csata felvállalása p u s z t á n egyes h a d v e z é r e k , Belos b á n , D é n e s ispán vagy é p p I V . B é l a e g y s z e m é l y e s d ö n t é s é b ő l , t é v e s vagy helyes h e l y z e t é r t é k e l é s é b ő l k ö v e t k e z e t t , így talán n é h á n y - katonai szem
s z ö g b ő l nyugodtan triviálisnak m o n d h a t ó - szempont is é r d e k e s s é válhat, ami a magyar h a d t ö r t é n e t í r á s h a g y o m á n y o s s é m á i b a eddig t ö b b n y i r e nem került be.
Idegen földön - l e g a l á b b i s e l m é l e t i l e g - t ö b b n y i r e nagyobb l e h e t ő s é g volt a k o c k á z a tos c s a t á k előli kitérésre, mint a településterület v é d e l m é b e n , hiszen a k ö n n y e n m a n ő v e r e z ő magyar lovascsapatok m é g a 933. évi merseburgi k e l e p c é b ő l is k é p e s e k voltak megszabadulni, amikor felismerték, hogy a s z á s z o k c s a p d á t állítottak n e k i k .5 0 (Aligha véletlen viszont, hogy t ö b b alkalommal is h a z a t é r é s k ö z b e n é r t é k sikeres t á m a d á s o k a z s á k m á n n y a l megrakott, i m m á r nehezebben m o z g ó magyar hadakat.5 1) Szinte k i v é t e l e s sem: Gücsülük кага-kitáj uralkodó hadát 1216-ban a fővárosa, Balaszagun melett vívott csatában verték meg (Biran, 2005. 83. о.), a hvárezmi hadsereggel pedig 1216/1218-ban a kipcsak steppen, 1220-ban az iráni Daulatábádnál, illetve 1221-ben az Indus-folyó mellett mérték össze fegyvereiket. Ez utóbbi talán Dzsingisz kán leghíresebb nyílt csatája a nyugati világban.
47 Amitai-Preiss, 1995. 171-174., 223-224. o.;Amitai-Preiss, 2002.254. o.
4 8 A csaták alárendelt szerepéhez a nyugat-európai hadviselésben Gillingham, John: Richard I and Scienece of Warfare. In: Anglo-Norman Warfare: Studies in Late Anglo-Saxon and Anglo-Norman Military Organization and Warfare. (Ed. Strickland, Matthew.) Rochester, 1992. 194-207. o. A bizánciak „csatakerülö"
hadművészeti elveiről és ezek megvalósulásáról Tősér Márton: Az arkadiopoliszi csata - az utolsó kalandozó hadjárat, 970. Hadtörténelmi Közelmények, 117 (2004). 599-603. o.
4 4 Melynek egyik j ó példája a kiváló katona, Hazay Samu tanulmánya: A X. századbeli magyar hadügyről.
Hadtörtéiemi Közelmények, 1 (1888). 549-561. o.
50 Veszprémy László: Megjegyzések a magyarok taktikájáról a merseburgi csatában. Hadtörténelmi Közle
mények, új folyam, 34 (1987). 315- 317. o.
51 B. Szabó János: Gondolatok a 9-10. századi magyar hadviselésről. A Krími Kánság vizsgálatának bevo
nása a „kalandozó" hadjáratok kutatásába. In: Fegyveres nomádok, nomád fegyveresek. Budapest, 2004. (Ma
gyar Őstörténeti Könyvtár, 21.) 132. o.
nek t e k i n t h e t ő , hogy a m á r említett, 934-ben (?) b i z á n c i a k ellen vívott c s a t á r a é s a 955.
évi augsburgi v e r e s é g r e is egy-egy m e g e r ő s í t e t t v á r o s ostroma miatt került sor.
Á m ha i d ő n k é n t sor is került egy-egy nagyobb nyílt ö s s z e c s a p á s r a , akkor is - a Kudatgu Biligben is megfogalmazott - e g y s z e r ű és é s s z e r ű elvek é r v é n y e s ü l t e k : például t ú l e r ő b e n lévő sereggel - a k á r a feltételezhető m i n ő s é g i k ü l ö n b s é g e k d a c á r a is - nyilván s z í v e s e b b e n vállaltak csatát. 970-ben A r k a d i o p o l i s z n á l szinte bizonyos, hogy a magya
rok és s z ö v e t s é g e s e i k , a ruszok, b o l g á r o k és b e s e n y ő k hadai k o m o l y t ú l e r ő b e n voltak a b i z á n c i a k s e r e g é h e z k é p e s t .5 2 A magyar k r ó n i k á k szerint 1044-ben A b a S á m u e l M é n f ő nél azért is vállalt csatát a g y a l o g s á g á t h á t r a h a g y ó O t t ó s e r e g é v e l , „mert n é h á n y bajor k ö z ö l t e vele, hogy a c s á s z á r csak k e v é s emberrel j ö t t ellene".5 3 A magyar túlerő A b a sa
j á t csapatainak árulása nélkül talán meg is hoza volna a várt e r e d m é n y t , hiszen az Altaichi Evkönyvek szerzője is igen é r z é k l e t e s e n írt a n y o m a s z t ó a n n é p e s magyar csapa
tokról „ a m e l y e k - mintha e r d ő nőtt volna k i - a felettéb tágas m e z ő t e l b o r í t o t t á k " .5 4 A túlerő fontos m o t i v á c i ó lehetett az 1146. évi Lajta-menti csata k e z d e m é n y e z é s e k o r , ahol a magyar k r ó n i k a szerint é p p azért kereste a magyar sereg o s z t r á k területen a csatát, mert
„ e g y Guncel n e v ű t o l m á c s , aki mind a két nyelvet j ó l ismerte, hírül adta a k i r á l y n a k , hogy k ö z e l e d i k a teutonok serege. É s azt mondta, ez a legjobb alkalom, hogy a király r á j u k rontson, mert kevesen vannak, és nem j ö t t el mindenki, akit segítségül h í v t a k . "5 5
A m á s i k fontos t é n y e z ő , ami egy nyílt csata felvállalására sarkallhatta a magyar v e z é reket, az az ellenfél átkelése egy folyón, ami igen komoly gondokat okozhatott a t á m a d ó n a k , s óhatatlanul erői m e g o s z t á s á h o z , r e n d j é n e k l a z u l á s á h o z vezetett. Nemcsak a mongolok h a s z n á l t á k k i tehát 1223-ban a K a l k á n á l a folyót, mint „ s e r e g m e g o s z t ó " és z a v a r k e l t ő t é n y e z ő t , hanem - k ü l ö n ö s e n a folyókra t á m a s z k o d ó nyugati és déli határ v é d e l m é b e n - a magyarok is t ö b b ízben: 1044-ben M é n f ő n é l a R á b á n , 1128-ban H a r a m n á l és 1165-ben Z i m o n y n á l a D u n á n , 1271-ben pedig e l ő b b M o s ó n k ö r n y é k é n a D u n á n , majd a Lajtán, végül pedig a R á b c á n á t k e l ő ellenséget t á m a d t á k m e g .5 6
M i n d e n k é p p e n „ n y u g a t i a k " - e a k e r e s z t é n y királyság h a d v e z é r e i n e k taktikai m i n t á i ? - Z i m o n y ( 1167), M u h i ( 1241 )
A z i m o n y i csata az első h a d i e s e m é n y , mely e s e t é b e n a r é g e b b i kutatók z ö m e szinte e g y ö n t e t ű e n arra az á l l á s p o n t r a jutott, az ősi magyar taktika „ e l h a g y á s a " okozta a ma
gyarok k u d a r c á t . E v é l e k e d é s e k szerint az 1167-es csata a l k a l m á v a l Choniates és Kinnamos által leírt magyar csatarend ellentmond mindannak, amit az „ ő s i " magyar lo-
- Ez lehet az egyik oka annak, hogy miért is mehettek bele különösebb habozás nélkül a bizánciakkal ví
vott nyílt csatába a besenyők tőrbecsalása után. Vö. Tősér Márton: Az arkadiopoliszi csata - az utolsó kalan
dozó hadjárat, 970. Hadtörténelmi Közelmények, 117 (2004). 603-605. o.
5 3 Képes Krónika. (Ford. Bellus Ibolya.) Budapest, 1986. (Pro Memoria) 103. о.
5 4 Az államalapítás korának írott forrásai. (Szerk. Kristó Gyula.) Szeged, 1999. 250-251. o. A csatáról szóló legújabb, igen részletes tanulmány: Négyesi Lajos: A ménfői csata. Hadtörténelmi Közlemények, 1994. 136-146. o.
5 5 Képes Krónika, 206. o.
5 6 Az 1271. évi harcokra: Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Budapest, 1993. 150. o.; vö. Kristó Gyula: Háború és hadviselés az Árpádok korában. Szeged, 2003. 184. o. A déli határon a Duna olyan széles természetes akadályt képezett, hogy ott már egy hídfő kiépítését is a siker reményében akadályozhatták a magyarok. (B. Szabó János- Somogyi Győző: Elfeledett háborúk. Magyar-bizánci harcok a X - X I I I . században. Budapest, 1999. 66., 83. o.
