• Nem Talált Eredményt

from by

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "from by"

Copied!
738
0
0

Teljes szövegt

(1)

(2) Digitized by the Internet Archive in. 2011 with funding from University of Toronto. http://www.archive.org/details/grszchenyiistv01sz.

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8) ^ VEVIRECEí^. k.

(9) MAGYARORSZÁG ÜJABBKORI TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAI. G«. SZÉCHENYI ISTVÁN. DÖBLINGI IRODALMI HAGYATÉKA SZERKESZTETTE ÉS BEVEZETÉSSEL ELLÁTTA. m KÁROLYI. ÁRPÁD. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TISZTELETI TAGJA. ELS KÖTET. BUDAPEST KIADJA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 1921.

(10) N0V1318á9'. Gbböl a munkából japán papiroson 130 számozott példány készült. \. 03. számú példány.

(11)

(12)

(13) ELSZÓ Magyarország Üjabbkori Történetének Forrásaihoz.. A. Magyar Történelmi Társulat e sorozatos forráskiadásának eszméjét Klebelsberg Kuno gróf vetette fel 1917. évi. >Az. április. hó 26-án. tartott székfoglaló beszédében.. publicatióknál. eddigi. —. 1686-iki visszafoglalásától az. harczig. eltelt. sajnálattal. megelz. nélkülözzük a modern kort közvetlenül. Buda. —. úgymond. 1848-iki szabadság-. korszaknak emlékeit. Pedig a XVIII. század. folyamán és a XIX. század els felében a korábbi. háborúk és és. rális. idnek,. medd. felekezeti villongások helyébe közjogi, kultu-. közgazdasági törekvések léptek,. melyek. mai. közéletünknek közvetlen elzményei s melyeknek ismerete. számos intézményünk igazán meg sem érthetk. Elsben arra a nagy tervezgetésre és berendezkedésre kívánok rámutatni, mely a törökök kizését nyomon követte. Itt van Kollonicsnak hírhedt Einrichtungs\verck-je. Itt van a neoaquistica commissio munkássága, mely megvetette mai fóldbirtokviszonyaink nélkül viszonyaink és. alapjait. Itt. van Mária Terézia és. telepítésének czéltudatos. séggé. törpül,. a. mit. nagy. II.. József alatt a németek. actiója,. a mi mellett kicsi-. téren. telepítési. kiegyezés. a. óta. vannak a jobbágyság helyzetének javítására intézkedések. Utalok továbbá régi országgyléseink. tettünk. Itt tett. bizottságainak rendszeres munkálataira Gr. Szécbeoyi István döblingi bagyatéka.. I.. köt.. s. különösen az II.

(14) VI 1848-ig. 1823-tól. Az. eltelt. huszonöt év számos emlékére.. hogy erre a korszakra nézve történeti emlékeink nagy bséggel vannak, nem szolgálhat okul arra, hogy semmit se adjunk ki. Gazdag anyagunkból ki kell a tény,. választanunk a lényegest, a valóban zetest s azt közre kell. becsest. és. jelleg-. adnunk olyan bevezet tanulmá-. nyok kapcsán, melyek a kiadott forrásokat kerek gondolatkörré foglalják össze s történelmünk egészébe beillesztik.. Az. ilyen köteteknek. dáink és politikusaink. nemcsak tudósaink, hanem közgazis. hasznát látnák. Hiszen az állam-. beszédnek. iratnak és a politikai. is. a. maga. szépségét. épen az actuális eseménynek a történelmi elzményekkel. nagy folytonosságába Ezen az alapon a Társulat. való összekapcsolása, a nemzeti élet való beállítása adja meg.*. programmot dolgozott. részletes. ki. kiadásához akkor szükséges összeget. mely ma,. is. világtörténelmi. kötet. tíz. egybegyjtötte,. sem lenne. sajnos, egyetlen kötet elállítására. Közben. szén. els. és az. eseményt éltünk. elég.. át.. 1918. s. ezzel. felbomlott az osztrák-magyar monarchia. hazánk történetében közel négyszázéves korszak záródott Ez esemény le, mely a mohácsi vészszel vette kezdetét. egyik hatásaképen megnyíltak a. a volt. cs.. osztályai,. és. mely. kir.. kutatás eltt. történeti. házi, udvari és állami levéltár titkos. levéltár újabbkori történetünknek. hatni legfontosabb emlékeit rzi.. mond-. Ennek a nagy kutatási. alkalomnak felhasználására a Társulat történeti missiót küldött. Bécsbe. s. a hozzáférhetvé vált. czéljából elhatározta,. hogy. kezdd. —. nem zárja le 1848 49-iki szabadságharhanem bevonja munkásságának körébe az. forráskiadást. czunkkal,. anyag kiadása. az 1686. esztendvel. 1918. év végéig. A Társulat. eltelt. idszakot. is.. azokat az irányadó szempontokat, melyek. szerint a forráskiadás szerkesztésénél és. a. bécsi kuta-.

(15) vn tások. vezetésénél. szabályzatokba és utasításokba. eljár,. foglalta s ezeket a. Századok 1920. — 21-iki. folyamának. külön mellékleteképen már közrebocsátotta.. A. bécsi kutatások. gróf döblingi. els eredménye Széchenyi István hagyatéka,. irodalmi. melyet. dr.. Károlyi. Árpád ny. osztályfnök, a Társulat bécsi missiójának vezetje talált meg és rendezett sajtó alá. A Társulat e helyütt is köszönetet mond a nagy kutatónak, hogy ez a tudományos lelet Magyarország Újabbkori Története Forrásainak els köteteiként jelenhet meg. Széchenyi. mveinek. nem. mindezideig. bírjuk. teljes. kiadását.. De. ettl eltekintve a bécsi levéltárban Széchenyi életére és. bséges anyag vált hozzáférhetvé, hogy már ez a körülmény egymagában is indokolttá teszi munkáinak új kritikai. munkásságára. vonatkozólag. oly. legújabban. kiadását,. melynek. jegyzeteiben. az. történeti bevezetéseiben és felvilágosító új. adatok alapján. világosítást nyerhet a. A. döblingi. még. meg-. teljesebb. legnagyobb magyar hatalmas. alakja.. irodalmi hagyaték, mint VII. és VIII. kötet,. szervesen illeszkedik be Széchenyi összes munkái. melyeknek sorában legközelebb naplóinak jelenik. meg. teljes. mely a döblingi remetét élt. irataitól. magyar. Falk Miksától, Hollán. publicistákra. szavával. még. és jegyzeteivel. kik vele. is,. tartoztak.. Erntl, Kecskeméthy. elkobzott iratok dr. Ang3'al Dávid. a. actió,. megfosztotta, kiterjedt. összeköttetésben állottak és politikai köréhez. A. sorozata. több kötetben. Ugyanaz a házkutatási. azokra a Bécsben. közé,. egyetemi. Társulat. Auréltól. tanár. el-. forrásvállalatában. ez év folyamán szintén sajtó alá kerülnek.. A. XIX. század els felének másik vezet egyénisége József nádor, kinek Alcsuton rzött naplóit és államiratait József fherczeg Ö Fensége kegyes volt a Társulat rendelkezésére bocsátani. Fenségének ez a.

(16) vni ténye, továbbá a palatínusnak Országos Levéltárunkban. rzött archívuma és a reá vonatkozó bséges bécsi anyag lehetvé teszi a Társulat számára, hogy József nádor iratait és mködését felölel nagy forrásmvet adjon. ki.. A. volt. cs.. és. kir.. házi,. udvari és állami levéltár. gazdag anyagot tartalmaz a magyarországi nemzetiségi mozgalmakra, különösen a bécsi kormánynak nemzetiségeinkkel. való. összeköttetésére. vonatkozólag,. Társulat több kötetben szándékozik kiadni.. A. melyet tót. a. moz-. galmakra vonatkozó kötetek már közelebb megjelenhet-. anyaggyjtés folyik az illyr (horvát, szerb) és román mozgalmakról is. Ugyanitt van az 1848 49. évekbl a Batthyány cabinet, a honvédelmi bizottmány, a Szemere kormány, valamint Kossuth Lajos kormányzó levéltárának nagy része, melyet dr. Károlyi Árpád vesz munkába. A bécsi levéltárnak továbbá rendkívül értékes az anyaga a szabadságharczunkat követ emigratióról, melybl szintén nagyobb publicatió kerül ki. Az 1849 51-iki törökországi magyar emigratió iratait. nek,. de. kiterjedt. —. —. tartalmazó kötet legközelebb megjelenik.. A. XIX. századbeli magyar memoire-irodalom nagy része kéziratban maradt tekintetbl királyunkra, I. Ferencz Józsefre, kinek hosszú uralkodása hetven esztendt szinte bekapcsolva tartott jelenünkbe. Csengery Antal és Ghiczy. Kálmán emlékirataival megkezdi a Társulat újabbkori vezet egyéniségeink naplószer feljegyzéseinek kiadását is. A nagy katasztrófa után, midn titáni erfeszítésre lesz szükség, hogy újból talpra tudjon állni igazságtalanul porba tiprott nemzetünk, a magyar történetírásnak kötelessége, hogy tündökl példaképen e nemzedék elé állítsa. azokat a nagyjainkat, a kik a hazáért dolgoztak,. küzdöttek és szenvedtek.. A. Társulatot,. midn Magyar-.

(17) IX ország Újabbkori Történetének Forrásai czím. alatt ezennel. megindított sorozatos forráskiadásának els köteteit meg-. ketts szempont vezette. Minél érdemlegesebb, gazdagabb és megbízhatóbb adatokat akart nyújtani választotta,. újabbkori. történetünkhöz. és. mveik. útján igazán. meg. akarta ismertetni azokat a politikai nagy építmestereket, a. kik. a török iga lerázása óta annyi összeomlás után. mindig újból és újból felépítették a magyar államot. Kelt Budapesten,. 1921.. A Magyar. évi. szeptember hó 18-án.. Történelmi Társulat..

(18) ELSZÓ Széchenyi István gróf döblingi hagj'atékához.. Mikor a Magyar Történelmi Társulat megtisztel megbízása következtében annak az írásos anyagnak átvizs-. gálásával készen lettem, melyet gr. Széchenyi Istvántól a. rendrség az ismeretes házkutatás alkalmából elkobzott, azután meg halála után lefoglalt: láttam, hogy az egész tömeget kiadni már a költségek miatt sem lehet, de egyébként sem szükséges. Hogy elég, ha kiadásra kerül belle mindaz, a mi valami szempontból elsrangú kútbécsi. fnek. bizonyul. Félretettem tehát Széchenyi sok futólagos. följegyzését, jó részét s. nyomó. néhány kisebb dolgozatát, levélfogalmazatai. a hozzá intézett igen nagyszámú levelek túl-. tömegét.. De beszámolok ezekrl. is. a Történeti. Bevezetésben, a mint ugyanott fölvilágosító magyarázatokkal kísérem az. anyag nagyobb részét képez, kiadásra. került darabokat. Kiegészítik. úgy az utóbbiakat, mint a. Történeti Bevezetés elbeszélését azok a rendrségi iratok,. melyek Széchenyi megfigyeltetésérl, magáról a házkutatásról és. hiszem,. Széchenyi. iratai. további sorsáról szólnak. Azt. hogy ezek a »Függelékben« közölt hivatalos. ügyiratok kiadványunk keretébe minden. tekintetben jól. beleillenek.. Magánál a (Történelmi Társulat programmja Történeti Bevezetésnél kétfélekép járhattam. el.. szerinti). Kezdhettem.

(19) ;;. XI volna idrendben Széchenyi Döblingbe való jutásának elz-. ményein, követhettem volna. itteni. tartózkodását, irodalmi. mködését, ezek kapcsán nyomozhattam volna adhattam volna el idrendben a rendri megfigyeltetést,. és politikai s. a házkutatást. s. lezárhattam volna az eladást Széchenyi. öngyilkosságával.. Ha nem. kútföpublikáczióval, Széchenyi. döblingi hagyatéka kiadásával van dolgom,. hanem csupán. a »Darstellung« lesz vala czélom egy mvecskénél, mely e. czímet viselheti vala: »Gróf Széchenyi István Döblingben*. akkor a jeleztem idrendi módon jártam volna mivel. nem. az. legelsöíiek. Már csak. rá. zására. ?. az. azért. mert joggal. is,. az a kérdés, miért van a hagyaték. állam tulajdonában?. bírta. De. a Bevezetés említett tervezetén,. kellett. tartalma egymásutánján. föl. el.. az én eladásom, hanem a hagyaték kiadása a. fdolog, változtatni. merül. is. Hogyan. államrendrséget. Ezekre a kérdésekre. jutott. oda? S mi. Széchenyi kellett. ok. elkob-. iratai. elébb válaszolnom. a rendri megfigyeltetés okait és folyamatát, a házkutatást. elzményeit elbb eladnom, a mi az I. könyv tárgya. Csak azután kerülhetett a sor az immár elkobzott iratokra és. s. kapcsolatban. politikai. velük. Széchenyi. milieube. —. állami levéltárnak a kutatás eltt iratai. Az. a. és. bele kellett. volt udv. és. bécsi. immár megnyílt nagy-. alapján.. idevágó irodalmat természetesen felhasználtam,. ahol kellett. és. lehetett,. ha a kiadott anyagnál. ha nem idézem. —. is. untalan.. a naplókat kivéve. lag kevés jegyzetet alkalmazok, az abban zatát,. irodalmi. döblingi. mködésére, melyet természetesen. állítanom a történeti. érték. :. hogy a Történeti Bevezetésbl. —. És. arány-. magyarámegkapja a. leli. bven. használó a szükséges fölvilágosítást.. Nagyon kedves kötelességem. hálás köszönetet. mon-. dani a Történelmi Társulatnak a megtisztel megbízásért.

(20) xn mélyen. azonban. legfkép. Kunó. Klebelsberg. excellentiájának,. úr. fáradozásai. nyítása,. erélye. és. sem kútfk kiadását magyar két unokájának jöhetett. létre. volna!. grófné. Alice. .. a. becses. chenyi. .. szül.. meg. mellett. anyagi. kell. és. leghívebb. Lajosné,. Szészül.. Széchenyi Lászlóné,. támogatása, a. még emlékeznünk. irá-. kiadvány. Tiborné, szül.. Károlyi gr.. a. gróf. elmozditá a. legnagyobb. gróf. és. Gladis. Nagyban. gr. Teleki. kinek. a ez. nélkül .. Széchenyi Hanna grófné, valamint Vanderbilt. Elnökünknek,. tisztelt. melyek. a Takarékpénztárak. Bankok Egyesületének, a Biztosító Intézetek Országos Szövetségének, az Els Magy. Ált. Biztosító Társaságnak, és. Magyar Mezgazdák Szövetkezetének, a Hangya Szövetkezetnek, a Hangya ipari Részvénytársaságnak és Sigray a. Pálnak adományairól.. Történelmi Társulatnak és a. anyag a magyar múlt minden müvelje, minden. megnevezetteknek közzétételéért. A. hálával. ez. tartozik. értékes. kedvelje.. A magam mondok tisztelt. dr.. részérl. még szinte. és. meleg köszönetet. Domanovszky Sándor egyetemi. barátomnak és kartársamnak, a. ki. tanár igen. fáradhatatlan. buzgalommal és szívességgel támogatott engem e kötet kiadása munkálatainál. Ugyancsak szinte köszönettel kell. megemlékeznem a. bécsi állami levéltár vezetjének, báró. Oszkárnak és levéltárnokának. Mitis. dr.. Gross Lothar-. Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának Angyal Dávid és Wertheimer Ede tisztelt barátaim-. nak, valamint a s. nak. soknem. A szíteni.. szívességérl.. mutatókat Pauliny Oszkár úr volt szíves elkéNeki. is. köszönettel tartozom.. Bécs, 1921 augusztus. havában. Károlyi Árpád..

(21) TÖRTÉNETI BEVEZETÉS ÍRTA. DR KÁROLYI. ÁRPÁD. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TISZTELETI TAGJA. Gr.. Széchenyi István döblingi Iiasyatéka.. I.. ltot..

(22)

(23) ELSÜ KÖNYV.. Rendri. megfigyelés; házkutatás. I.. FEJEZET.. Széchenyi levele az akadémiai alapszabályok üg}'ében. fó'herczeg. föllép. eOene.. —. A. A. ság intézkedései Széchenyi hasonló nyilatkozatai meggátlására.. Ennek. ez intézkedéseknél.. Az osztrák birodalmi császári nyilt parancs. — Albrecht. levél hatása.. rendórminisztérium és az alsóausztriai helytartó-. egyleti törvény. —. Rövid szünet. okai.. —. 1852 november 26-iki. — végrehajtása folyamán a kormány 1854 tava-. szán bekívánta felülvizsgálat és megersítés végett a Magyar Tudo-. mányos Akadémia alapszabályait hirdetett föladatnak,. mveldést a. is.. Sem annak az Európaszerte. hogy az egységes Üj-Ausztria lvatva van a. Lajtánál. kezdd. Ázsiába átplántálni,. nem. felelt. meg,. sem a jóakarat valami nagy mérvére nem mutatott a legels magyar kultúrintézet iránt, hogy. a. császári megersítés csak négyesztendei. felülvizsgálat után küldetett le 1858 tavaszán.. toztatások pedig, a melyekkel a. Azok a lényeges. kormány az alapszabályok több. válczik-. két kiforgatta, egyenes rosszakarat bélyegét viselték magukon. Leg-. fkép. és. elssorban \isszatets2 volt. az,. hogy az alapszabály. ama. tudományok magyar a megersítés alkalmával a »magyar. pontjából, a mely az Alcadémia ffeladatául a. nyelven való mvelését tzi nyelven való«. dönt. ki,. kifejezés törültetett.^. Mély megdöbbenéssel. vn. errl tudomást az Akadémia igazgató-. tanácsa és szorgos megbeszélések után egy küldöttséget bízott. 1. V.. ö.. meg. Vázlatok a M. T. Akadémia félszázados történetébl 1831—1881. Bpest, 1881, és Ang}-al D. szép czikkét. Budapesti Szemle, 116. kötet.. :. A. M. T. Akadémia. és az. önkényuralom.

(24) 4. TÖRTÉtíETI BEVEZETÉS. a veszedelmes. Deák Ferencz által fogalmazott Az uralkodó a küldöttséget barátságo-. törlés ellen irányuló s. kérvényének benyújtásával. san fogadta ugj'an. ban a. törlés és. ersítésben. A. is. s félig. biztató választ. is. adott. ;i. ennek ellenére azon-. a többi változtatás a másodszor leküldött végleges megép 'úgy bentmaradt, mint az elsben.. döblingi gyógyintézetben tartózkodó. gr.. Széchenyi Istvánt,. a ki épen ekkor javában dolgozott híressé vált Blickjén. nemcsak. már az els megersítés körülményeinek híre, hanem nagymértékben föl is izgatta. ILír az elz esztendeijén, 1857-ben. fájdalmasan érinté. az. töprenkedett. sokat. akadémiai. megersítésének. alapszabályok. késlekedésén, rossz szándékot, gylöletet sejtvén alatta.. Egy. kézirat-. ban ránkmaradt nagy magyar mvében, melyrl alább még sokszor lesz szó, szatirikus párbeszédet folytattat e. thémáról a fiatal császár. a magyarfaló Bach között. és körmönfont minisztere,. s. ez utóbbival. a következket mondatja »Erre a fatális Akadémiára mindig méreggel gondolok, mert ez a magj^arságnak oly gyökérül szolgálhat, melybl :. fa, st erd is nhet ki. Ezt a gyökeret hát ki kell ásni a szétugrasztott tudós tagoktól semmit sem tarthatimk, mert a liangos. még nagy. nem. engedik meg a »nenizet neveli«. a zsandár urak. úgy timék föl egyidre a dolog a külföld eltt, hogy Fölséged a tudományok ellen harczol és ezzel talán blamálnók magim-. lamentálást. Legfeljebb tán. kat,. különösen Berlin eltt, a hol. bennünket.. De mindegy,. amúgy. akadémiát. ezt az. is. ostobáknak. tartanak. »coüte que coüte*. meg. íme a rossz szándék, a gylölet, amelyet Széchenyi már tavaly gyanított, most leplezetlen jelenik meg eltte. Az akadémia alapítójánál s a hosszú nehéz kedélybajából lassan fölépült kell semmisít eni.<(.. .. .. betegnél a fölindulás, a méltatlankodó harag tehát kettsen érthet.. Izgatottságában attól tartott, hogy egyik-másik tagjának túlóvatos-. sága vagy. még tán folyamodásban sem mer meg az ellen a szégyenletes eshetség föl benne az érzés, hogy azt a kérelmet még talán németül meg. Régi, jól ismert szarkaszmusával nyilatkozik meg túllojalitása. miatt. remonstrálni az igazgatótanács, ellen lázadt. szerkesztik. lelkének szúrós kesersége Dessewffy elnökhöz. »Ö«. ellene,. Dessewffyt. írt. baráti levelében-. az ország fkormányzója Albrecht fherczeg ellen, a ki. még az els megersítés eltt minden. kit Széchenyi. ezért,. jóval bíztatá és a. bár alaptalanul, a baj fokának. '. Újabb vizsgálatot. ^. 1858 ápril 28. 0- jelen köt.. ígér.. V.. ö.. Ang)-al 7.. sz. a.). id. h. 28.. 1.. hitt..

(25) I.. KÖNYV,. Az akadémiai küldöttség. I.. FEJEZET.. Deák remek kérvénye, a értekezletek,^ majd. bécsi útja,. küldöttség tagjaival, aztáji a Szó'gyényvel folyt az,. a mit a kihallgatásról elmondtak Széchenyinek, kissé megnyug-. tatták az elsszülöttje, az. Akadémia. sorsáji. aggódó apa. lelkét,. hogy. annál mcgrázóbb legyen a visszahatás, melyet rá a. ajuiál nagj'obb,. véglegesen kedvezó'tlen megersítés híre gyakorolt. Világos lón eltte,. hogy a kormány szándéka az Akadémiába a német, hazai nyelveket becsempészni. mert csak ezt jelenthette. ;. Akadémia ám mvelje a tudományokat, de nem nyelven.. Még ha. állami intézet volt vobia. hogy az. az,. magyar. kizárólag. az Akadémia, akkor. is. is. legfbb kultúrintézményét. aláásni.. azt az intézetet magíinosok áldozatkészsége épen a. magyar. rosszakaró önkény a magyarság e. De mikor. a többi. esetleg. nyelv kimvelése czéljából hozta. létre,. mit mondjon akkor a rossz-. akarat e nagy fokához Széchenyi István? Elhatározta, hogy nyilt sisakkal lép. az önkény ellen és már szeptemberben kidolgozott. fel. czíinére." Hséges titkárja és barátja, ersb kifejezést, amelyet az uralkodó magára volna, szelídített és akkép alakított át, hogy ez a kormányra s így született meg érett megfontolás után a híres november. egy nyilt levelet az igazgatótanács a derék Tasner, egy-két vehetett értessék. —. 6-iki epistola.^. Hódoló. tisztelettel és. az alattvalói szinte. hség. han-. goztatásával írott, de hatalmas óvás és tiltakozás e levél azon nép és. nemzet nyelvének megrövidítése. egyedül. nem. gravitál és. nem. ellen,. amely a monarchiában. gravitálhat kifelé, a melyre legbizto-. sabban elhagyhatja magát a dynastia és a melyet nyesegetni aimyi,. mint az ágon ülnek önmaga alatt fürészelni a faágat. kijelenté levele végén. Mnt. alapító. Széchenyi, hogy ha a megváltoztatott alap-. szabályok következtében az Akadémia eltérne eredeti rendeltetésétl, és örökösei az alapítvány kamatait. látásuk. A. nyilt levelet,. gylésén. kellett. gatótanács. czélra. meg fognák vonni. és. más, be-. fognák fordítani.. mint tudjuk, az Akadémia 1858 decemberi nagy-. volna írója szándékához képest fölolvasni, de az igaz-. nem. Bach haragját 1. nemzeti. szerinti. látta. czélszernek. ezzel rávonni. a. hatalmas és rosszindulatú. az intézetre.. A. Bécsbe internált Lono-. Id. Szögyény-Marich László országbíró emlékiratai, II. kot. 109.. — A Deák. fogalmazta kérvényt kiadta Kónyi, Deák F. Beszédei. 2. 1858 szept. 26-diki. kelettel,. Sz. fogaim.. Tasner javításaival, bécsi udv,. levéltár, Széchenyi-Akten. 2. Elször közié Falk, Gr. Széchenyi István. láth Béla. :. Sz. levelei, III. kötet.. és. kora 316.. 1.. — Ö utána Maj-.

(26) 6. TÖRTÉNETI BEVEZETÉS. igaz tisztel és általa szintén. Széchenyi ez. vics püspök,. tisztelt. híve útján arra kérte Széchenyit, hogy vonja nssza levelét.^ Slind igaz,. a mit. mindegyikük vele érez. ír és. ;. az. idk azonban. olyanok, hogy. nem. szabad az igazságot kimondani. Széchenyi ersen hitt az osztrák arisztokrata körök által 1858 végével táplált vérmes reményben, hogy. Bach bukása talán csak hetek vagy hónapok kérdése. hogy utódja,. és. egyszersmind miniszterelnök a történelmi jogokat tisztel herczeg Windischgrátz fog lenni, a mi. nem valami nagy örömmel vonta.2. A. levél. t. egyidre jókedvre. is. hangolta és ezért. engedett az okoknak, mikor levelét vissza-. azonban mihamar országszerte ismeretessé ln. Akár. Pesten vettek róla másolatot, akár Széchenyi adta oda valószínen. Török Jánosnak ^ olvasni és ez másolta aztán le az bizonyos, hogy néhány hét múlva ezer és ezer írott példányban forgott az egész ország:. ban. és keltett bámulatot, ragaszkodást és lelkesedést. gatás után életjelt adó »legnagyobb magyar* iránt.. a hosszas. A. liall-. legfels társa-. dalmi köröktl kezdve a legegyszerbb rétegekig gyönyörködtek az. emberek a hatalmas óvásban. A. okolásából.. rendrigazgatóságok elkobozták, ha tudták, a kézre-. került példányokat. mat kelt. egyre-másra küldék aggodalmas és aggodal-. és. tudósításaikat Bécsbe és. mely a. mozgalomról,. jellemz példát hozok. levél fel,. igazgatójáét,. a ki ijedten. szcsmestert. is. jesztette is. a büntet. A. mentettek erélyes meg-. és önbizalmat. a nála .. izgatottságról,. Csak egy,. kelt.. a. mert. lelki. igen. a soproni helytartósági osztály rendrjelenté,. rajtakaptak,. eljárást. Budára az. nyomán. hogy Nagykanizsán egy szegény nemcsak olvasta, hanem ter-. a mint. lefoglalt levelet,*. a miért meg. is. indíták. ellene. .. mindenfell befolyó rendri jelentések egyébként és máskor. fölhí\'ták. is. volna az ország fkormányzó] ának figyelmét az ügyre.. Annál inkább fölkelték nemtetszését, st aggodalmát most, 1859 januárjában, mikor a franciák császárjának ismeretes újé%i beszéde. ^ Angii'al id. h. 30.. 93.. — Föltn,. 1.. chenyire -. 1.. Kecskeméthy. és. :. Gr. Széchenyi. hogy Kecskeroéthynek Rózsa M.. majdnem semmit sem. Kecskeméthy:. Sz.. I.. István utolsó évei,. által kiadott naplójából Szé-. lehet kihalászni.. utolsó évei, 60.. 1.. — V.. ö. Sz. levelét. Tasnerhez 1858. decz. 31. Majláthnál III. 726. '. Sz.. *. udv.. Török az a )>kevésbé higgadt, mint tevékeny utolsó évei, 93.. I.. 1.. hazafit,. a kit Kecskeméthy. említ.. Cihlarz soproni rendrigazgató a rendörminiszterhez 1859 március 3. Bécsi. Itár,. áUamrendörségi. —. BM. — iratok. 1199/BM. ex 1859..

(27) után a bécsi és párisi udvarok között a viszony feszültté. háború a küszöbön. vált,. a. veszedelemtl lehetett tartani, ha a. állott és így. Széchenyi nyilt levelének olvasásából és magyarázgatásából keletkez izgatottság. szellje. is. az. segít. országos. a szeme eltt fekv Pesten fölmerült retlen kezek 1859 elején. :. lappangó. elégedetlenség. zsarátnokáról lesöpörni 9 hamuréteget. Egy-egy. mementó móri már. Az egyetem kapujára isme-. egy plakátot ragasztanak ki e. fölíiással. :. »a. Más épületeken más föllvások hirdették, hogy Kossuth j, hogy a zsarnokság végnapjai meg vaimak szám-. bosszú napja. közeleg*.. lálva stb.i. A. fkormányzó úgy. vélekedett,. hogy az. ily. tüntetk. és. szíto-. gatók munkáját csak elmozdítja Széchenji föllépése és hogy az. eshetség megújulásának útját bevágni parancsoló. efféle veszélyes. szükség.. Albrecht fherczeg alakját a kormányzósága alatti gyakori rendri. erszakosságok és katonai brutalitások ellenszenvessé tették az emberek emlékezetében. Egyoldalú, lelkekben.. A. történetíró. sötét,. zord kép rajzolódott. föladata a tárgyilagos ítélet. róla a. le. megalkotása. és érvényrejuttatása az árnyékosok mellett a napfényes színeknek is,. ha vannak. ilyenek.. Pedig vamiak.. A. fherczeg Magj'arországra. jóakarattal jött és becsvágyát helyezte abba, hogy fleg az anyagi. kultúra terén maradandó alkotásokkal szerezzen merést.. A. magának. hálás eUs-. ki a minisztertanács iratait és jegyzkönyveit, különösen. az ötvenes évek második felébl lapozgatja, kellemes meglepetéssel. mily melegséggel lépett. látja,. a fherczeg a nagy adók, az adókivetés. fel. és behajtás igazságtalanságai. ellen,. mily nagy súlyt helyezett arra,. hogy a dohánytermelés czélszer fölkarolásával a kis- és középbirto-. A. kosság jövedehne fokozódjék. lyozás, az utak. commassatio ügye, a folyamszabá-. és közlekedési eszközök. fejlesztése. programmjának. lényeges pontjait képezték. Kiváló súlyt fektetett gazdasági és föld-. míves-iskolák. alapítására. :. sürgette,. méten gazdasági tanintézetek. hogy Debreczenben. és melléjük erdészeti. tassanak, hogy az Alföld befásítása által a. khma. és. Kecske-. tanfolyamok ja\'iiljon és. állít-. a föld. termképessége növeltessék. De sürgette a pesti orvosi fakultás szükségeinek megfelel épületek és egy nagy állatgyógyintézeti épület emelését. E^ész sorát terjeszté elé a. jára vonatkozó javaslatoknak. '. Wertheimer Ed.. :. ;. Buda. és Pest szépítésére és higiená-. proponálta a híres Ráday-könyvtár. Gráf Július Andrássy, sein Lében und seine. Zeit,. 1.. 100..

(28) TÖRTÉKETI BEVEZETÉS. 8. megszerzését állaraköltségea a Magyar. Múzeum. ^ívenizeti. számára.*. És mikor jóakarata a központi kormány tétlenségén vagy tán rosszakaratán és Ausztria ez. pénzügyei miatt hajótörést szenvedett,. zilált. ép oly mélyen bánta, mint az a körülmény, hogy az ország köz-. ó't. igazgatásánál a sok, idegenból szakadt,. fó'leg. el. cseh beamter annyira. még. alkahnatlan eszköz volt kezeügyében. Senki,. Széchenyi sem. Blickjében a szedett-vedett népséget szigorúbban, mint Császári. fherczeg.. öccséhez írott. maga a. magánlevelében. bizalmas. egyik:. ítélte. egy pillanatra sem habozott szintén kimondani, hogy az importált. hivataJnokok nagy része olyan minó'ség, hogy otthon és Bécsben. sem kellenének. talán istállósepr szolgáknak Persze,. még. !-. ha az érem másik oldalát nézzük, ezen a fherczegnek. más képe tnik. Rendíthetetlen. fel.. meggyzdés. híve az egységes. Üj-Ausztriának, a szigorú birodalmi központosításnak és minden alkot-. mányos mozgalmat a. 48/49-iki forradalonmak csak bécsi, prágai és. budapesti kihágásaihoz mérve, az egyedül üdvözít abszolút kormány-. formának. Az egységes állam, az uralkodói abszolút tekintély és a. meggyzdéssel gylölte fként a magyar konzervatív államférfiakat, a Mk nem szn-. szigorú rend szempontjából nézte és szinte ezért. tek. meg. kel. minden alkalmat fölhasználni a magyar jogok. javaslataikkal, kérelmeikkel és befolyásos összeköttetéseik-. és a rendszer elítélésére, a melynek. hangoztatására. paladinja volt.. nyilt levelének egész tartalma és okfejtése. —. Széchenyi. a fherczeg szerint ugyan-. ebbe a gylölt kategóriába tartozott, ha az akadémiai alapszabály kérdésében tán igazat. is. adott neki.. Elvi álláspontja és az akadémiai levél okozta izgatottság egyaránt. sarkalták hát, hogy határozottan föllépjen a levél írója ellen. Jegyzéket intézett a rendrminiszterhez, mely. bven. taglalja. a döblingi. remete enuneiatióját. Kifejté a miniszter eltt, mily nagy az öröm. a nemzeti körökben, hogy egy, a márcziusi napok konzervatí\Tiak nevezhet kitnsége is így beszél és hogy mily fantasztikus remények. fzdnek '. e. nyilatkozásához. Roppant érdekes. egy oly egyénnek,. e tekintetben pl.. a kinek szelleme. —. az 1857 márczius 20-ik;in tartott minisz-. tertanács (a császár elnöklete alatt) jegyzökönyve Albrecht fherczegnek Magj-ar-. ország javára szolgáló. soknem. und. Ministerrat Z. 102. ex 1857.. lich. von dcr. '. javaslatáról. Bécsi udv. Itár, Ministerconferenz.. Albrecht a császárhoz 1851 október 31. Justiz, darimter viele,. machen würde.« Ered.. welrhe. man. »Em Heer von Beamten, namentin. Wien nieht zum Hausknechte. bécsi udv. Itár, Secreta des Kabinetsarchivs..

(29) ;. KÖNYV,. I.. mint általánosan. hiszik. —. 9. FEJEZET.. 1.. a kiállott betegség fájdalmai által meg-. tisztulva és hosszas \'isszavonult?ágábaji,. minden küls. befolyástól. a. való mentességében higgadttá válva, a legalkalmasabb a dolgok és. Annyira megy. helyzet igazi helyes felfogására és megítélésére.. mondja a. ez,. hogy a nemzet hajlandónak mutatkozik Széchenyi. fó'herczeg,. személyében valami magasabb inspirációval megtelt lényt ismerni. Hiába van. ily. fölczifrázva,. mert egészében véve mégis csak a kormány. lölet fölszitásán. el.. körülmények közt a levél dynastikus szólamokkal munkál,. és. nem. ha elmebaja miatt. gy-. elleni. semmi kétség beime, hogy Széchenyit,. vobia beszámithatatlamiak tekintend,. De. gorú felelsségre kellene vonni.. mivel ezt épen e miatt. nem. szi-. lehet. legalább azt kell okvetlenül megakadályozni, hogy Széchenyi. tenni,. a jövre. efféle enimciatiót tehessen,. miután nem. hogy valaki. járja,. csak azért, mert elmegyógyintézetben lakik, kormányellenes érzelmeit szabadon bocsáthassa ^ilággá.i. A. rendrminiszter, a kihez a flierczeg üitjegyzéke Íratott,. Fichtenstammi báró Kempen János altábornagy, egyike volt a Bach-. mint rendr vagy. világ legjellegzetesebb alakjainak. Inkább katona, politikus,. katona. is,. híve az ervel teljes. a ki. ezért szemet. De az. brutalitása eltt.. st. liberális. Mrben. központi kormányzásnak. huny a Prottmamiok ügybuzgósága. abszolutizmusért. állott. már mint. már kevésbé. a beavatottak eltt. s. fbb. és. lelkesedett. bizalmasaival. báró Levinski udvari tanácsossal, a sajtóosztály fnökével és Hell. kormánytanácsossal, minisztériuma elnöki osztálya vezetjével versenyezve gylölte és a hol lehetett kritizálta és ócsárolta hatalmas kartársát,. Bachot.^ Tán ezért mutatott néharuéha bizonyos rokon-. szenvet a magyarság iránt, a állították. róla,. hogy. mi miatt némelyek azt a képtelenséget. a konzervatívok. Már akár az a szemernyi. megvásárolták volna. és pillanatnyi rokonszenv,. annyi bizonyos, hogy. t. 1'. akár Bach gylö-. a kihez a Széchenyi levelének hatásáról szóló rendri jelentések csakúgy s még hamarább beérkeztek, mint Albrecht fherczeghez, eszeágában sem volt a Bach akalete tette,. neki,. démiai rendszabályát ostromló Széchenyi ellen föllépni. zék, a fölszólítás a. ^. De a. jegy-. nagytekintély fherczcgtl, a par excellence kato-. Albrecht fó'herczeg Kempenhez 1859 január 19. L. jelen kötet Függelék. 1. sz. alatt. 2. =. lesz. Wertheimer Ezt. szó.. állítá. id.. róla. h. 93. és gr.. 106 -112.. Eechberg. 1.. egy nöi. kémje,. a. kirl. késbb bven.

(30) TÖRTÉNETI BEVEZETÉS. 10. már. iicától,. elevenjére talált. tás vádját látta benne.. Közölte. ;. mert szemrehányást, a kötelességmulasz-. Most már tennie. kellett neki. is.. a szokott hivatalos úton herczeg Lobkowitzczal,. hát. Alsó-Ausztria helytartójával a fó'herczeg január I2-iki jegyzékét. hogy mi módon. kifejté,. s. kellessék a kívánt czélt, Széchenyi netáni. hasonló elucubratiói megakadályozását elérni. Utasításul adja a hely-. tartónak dr. Görgent,. a. magánelmegyógyintézet tulaj-. felsó'döblingi. donosát és vezet ó'orvosát figyelmeztetni, hogy intézete. nem. hogy benne betegei. foglalkozzanak. és. hogy. érettidí. ,. törvényellenes. cselekedetekkel. A. az orvos, felels.. arra való,. herczegre bízta aztán Görgen-. nel megállapodni abban, hogy ez Széchenyit rávegye, hogy effélét. többé ne cselekedjék, mert ilyen visszaélésekkel környezetének és. Ez utóbbiak közül Görgcn a megintend, hogy atyjának leveleit és írásait. hozzátartozóinak fogna bajt fiatal. Béla grófot volt. okozni.. ne továbbítsa, ha nem akar kellemetlenségekbe keveredni,. a fherczeg eltt egyenest tait. leveleit. és. A. t. nevezték. másolja és terjeszti. .. meg mint ?. miután. olyant, aki atyja ira-. .. helytartóra a miniszter utasítása. nem. hatott oly. nagy mérv-. úgy okoskodott, hogy ha az ügy nagyon szívén feküdnék Kempennek, akkor nem a rendes politikai hatóság útjára bocsátotta volna, hanem egyenest a bécsi rendrigazben, mint gondolnók. Lobkowitz. gatóságnak adott volna megfelel parancsot. Aztán egyik. elkel. meg a. arisztokráíziának, mely örömest tört, ha lehetett, borsot alá.. herczeg. tagja volt az osztrák-cseh feudális és föderalisztikus. Bach orra. Mint hivatalnok azonban tudta a herczeg, mi a kötelessége,. azonnal magához rendelé. dr.. s. Görgent.. Dr. Görgen Gusztáv, a kinek Széchenvi életében akaratlanul oly. nagy szerep szeret és. jutott osztályrészül, egyszer, mesterkéletlen, kényelem-. élete delét túlhaladott férfiú volt,. reknek, a kiket Július Caesar. Antoniustól. :. )>Tedd,. éjjel alszanak. «. fekvés *. s. maga. azon fajtájából az embe-. mellé kívánt, mikor azt kérte. hogy kövér nép^ foglaljon körül. és síkfej s Idk. A harminczas évek derekán vásárolta meg azt a gyönyör. remek kilátású nagy szanatóriimiot Fels-Döblingben, mely. Herczeg Lobkowitz Károly János József,. élete delén álló férfiú,. elbb már. osztáh-fönök volt a belügj-minisztériumban.. itár, is. — L. jelen kötet Függelék. -. Kempen Lobkowitzhoz 1859 január. '. Tasncr egy 1859 február 13-ikán Széchenyihez. 26.. írt. 2. sz. a.. levelében (bécsi udv.. Széchenyi- Aktén) tréfásan »csupahús« és ícsupahája jelzkkel nevezi az eltte. rokonszenves Görgent..

(31) «. ;. KÖKTV,. I.. I.. 11. FEJEZET.. aimyi szerencsétlennek, köztük a boldogtalan Lenaunak nyújtott.. Derék édesanyja, ki iránt Széchenyi neje. is. menhelyet. is.. hálás rokon-. majd ennek halála után derék felesége buzgalommal gondoskodtak a betegek jó ellátásáról és házi kényelmérl. szenvA'el viseltetett,^. maga Görgen. nem valami nagy. pedig, a ki. elméleti tudással bíró. vagy. pedáns szakember, hanem a gyakorlat terén képzett, természetes. esz. orvos volt, okos, bizalmat kelt bánásmóddal és hiunánus gyógy-. kezeléssel. sokszor nagy sikerrel, gyógyítgatni. pedig. igyekezett, és. pácienseit és ehiselhetbbé tenni kedély baj dúlta életüket.. István mindenesetre sokat köszönhetett és köszönt. nak. nejének.-. és. »]ilindennap. is. Széchenyi. a derék orvos-. világosabban látom, írta 1858 kará-. csonyán hálatelt szívvel ez utóbbihoz,^ hogy ön, Asszonyom, berbaráti érzelmekben gazdag férje,. és. em-. mennyire alkalmasak az élén. állani ennek a humanitárius intézetnek,. én. menedéket találtak. is,. Kéhány hónapra. és. melyben sokan és köztük magukat önm.aguk eltt megmenthették.*. más alkalomból pedig Görgen irányában fejezi midn azt írja neki,* hogy »Ön engem olyanmagához, a mikor én magosabb, más emberek ell elzárt rá egy. ki háláját Széchenyinlv,. kor vett. szférákban járó vízióim által világosan láttam a rettent nyomort,. mely szegény hazámra Vár. magamat a. és földúlt kedélylyel az. kétségbeesés ell. Azóta. oly sok részvéttel gondozott,. tvé. és kellemessé tette,. itt. ön engem. ön. karjaiba vetem. oly elzékenységgel,. tartózkodásomat annyira elviselhe-. hogy soha nem. sznöm meg ön. iránt hálás. lenni.. Ez a derék. orvos és derék ember jelent. meg. hát a hívásra a hely-. tartó eltt és igyekezett ott a humanitás követelményeit és intézeté-. nek •és. a maga. üzleti érdekeit. más ellenmondás. máskor eladott. A 1. védelmében érvényesíteni. Egy. és Széchenyi. és féügazság abban,. és. amit Lobkowitznak most és. a mi föltnhetik elttünk, ebbl magyarázható.. monda Görgen. corpus dehcti, az akadémiai levél fell, azt. Széchen\-iné ered. levele férjéhez 1848 október 12. Bécsi udv. Itár, Szé-. chenyi- Aiten. -. Kecskeméthy. :. Sz.. I.. de igazságtalan Görgen iránt rendrségnél.. utolsó évei, 28. és 144. és másutt, és. Én nemcsak Falk. ként a fölhasználtam aktákból ^. gylöli. öt,. és Zichy és levelek. Antal ismeretes. túlszigorú,. mvei. után,. hanem f-. után ítélek Görgenröl.. Sajátk. fogaim, bécsi udv. Itár, Széchenyi- Aktén. Hasonló. 1859 nov. 5-diki. levelében Zichy Antalnál,. Gróf. Széchenyi. II. köt. 364. lap. *. nemcsak. mint a ki ellene terhel vallomást tön a. 1859 május 15. L. jelen kötetben Sz.. levelei 12. sz. a.. hálás szavak. István. életrajza,.

(32) TÖRTÉKEn BEVEZETÉS. 12. Széchenp. ezt neki. hogy. nem. fölolvasá, de. mert hiszen Széchenyi az egész napot. De késbb sem. semmi. tulajdonított fontosságot az egész dolognak,. Széchenyi közölte vele, hogy a. Zichy. levelet gr.. Edmund. Többet nyomott ennél Görgennek az a közlése,. dötte.. szeptember havában. és dr. Kiedel,. bizonyítványt állítottak ki arról,. mas magánügyei sára*.'-. súlyt,. a bécsi. mikor. által elkül-. hogy 1858. császári kir. tébolyda igaz-. a család kérésére Széchenyi elmeállapotát megmsgálták. gatója,. A. hogy. és. alkal-. teljesen. kötelezettségek elvállalá-. bizonyítványra azért volt szükség, mert a gróf ennek alap-. nem. pedig azért. tartatott. irt. alá. ;. mert Széchenyi 1848-ban önként. soha. nem. volt elmebajosnak. törvényszéki orvosok által. a bizonjitvány megeró'sí-. szükségesnek. tése,. jött. nyilvánítva.. Görgenhez és bíróságilag. st. Szükséges,. elkeri'dhe-. azonban a törvényszéki orvosok Anzsgálata, ha a kor-. tetlen volna. mány, bár a legkisebb gatást akarná. is. lépést,. a legszelídebb vizsgálatot vagy kihall-. elhatározni Széchenyi ellen.. kowitz egyetértettek. Az. a. )>ezidó'szerint. önálló vezetésére és jogi. ján néhány vagyonjogi szerzó'dést. lalni. fektetett rá. írással és diktálgatással tölti.^. felelsséget,. elóljbi azért,. Ebben Görgen. és. Lob-. mert nem akarta magára vál-. Lobkowitz pedig hivatalos álláspontja miatt. De. a mint ez a kérdés kettjük közt felmerült, mérlegelni kezdették, vájjon a rendszabály szempontból. A. mérvadók.. nem. mint gondolni lehetne. Görgen orvosi. kái"osabb-e,. ellenezte,. Lobkowitznál. herczeg iigy okoskodott. pedig :. politikai. okok voltak. ha a törvényszéki orvosok. Anzsgálata Széchenyi bcszámíthatóságát állapítja meg, a mire Görge-. nék. elz. bizonyítványa után csaknem biztos a kilátás és Széchenyi. rendrileg felelsségre vonatik. musra hangolja. s. Ez pedig annál. az. li.. n.. :. ez az. magj-ar elvbarátait fanatiz-. nemzeti ügynek újabb híveket fog szerezni.. politikátlanabb dolog lenne. most,. mert Napóleon. mértéktelen föllépése Ausztria ellen a magyar konzervatívokat mint-. egy megdöbbenté, bennük az osztrák patriotizmus egy nemét kelté föl,. legalább kifelé, és ez a jó hangulat e körökben rosszra változnék. Széchenyi hivatalos molesztálása esetén. Erre hát, ez volt Lobkowitz konkliiziója,. 1. Errl. s. nem szabad. a következkrl v.. ö.. gondolni sem.^. Lobkowitz kimerít. jelentését. Kempen rendr-. mini?zt<>rhez 1859 január 31. Jelen kötetben Függelék 3. sz. a. ^. «... nach welchcm Gráf Széchenyi dermalen. Privatgescháfte selbstandig zu führen. U.. 0. ^. Lobkowitz imént emb'tett. als fáhig erklárt. wurde, seine. und rechtsverbindliche Aktén cinzugehen. jelentése.. •. .. .«.

(33) KÖNYV,. I.. De egy másik. gondolattól. I.. 13. FEJEZET.. Is elállott. a herczeg, mely náLa a Gör-. gemiel folytatott beszélgetése közben felmerült, hogy barátai,. zetiségi viszonyairól. örömmel szokott. féle írásos nyilatkozattól. minden poUtikai. maga az. melyet. k. az. afféle. nem-. a pubhkum számára. Csak egy czélravezet. ízetlenséget kizáró utat látott Lobkowitz, azt,. orvos proponált, nevezetesen hogy. o,. intézetét elhagyni, arra való hivatkozással kérje. hogy az. és. óvják Széchenyit bármi-. milatkozatok, mint az akadémiai. gennek okoznak kellemetlenséget. s. t. levél,. a. Görgen, a ki. Széchenyi becsülését és bizalmát bírja és tudja, hogy a gróf ó'. Széchenyi. i.. elcsevegni, bizalmasan ugyan,. de hivatalosan figyelmeztessenek, hogy. s. t.. a kikkel kedvencz témájáról, Ma^arország poUtikai. fel. nem. akarja. Széchenyit,. csak neki Gör-. azon kínos helyzetbe. nák, hogy intézetébl való távozását kellene óhajtania.. A. hozliat-. kérés ily. alakban bizonyára hatni fogna Széchenyire. Hangsúlyozta azonban. tle kell erednie Széchenyinek még gyasem volna szabad, hogy orvosának e kérése mögött hivatalos nyomás áll s a legtávolabbról sem szabad a grófot azzal félemlíteni. az orvos, hogy a kérésnek. ;. nítania. meg, hogy esetleg neki és. gyiSlne. meg a. kal a baja. orvos,. ennek épen. kez. ;. mert,. nem Görgennek monda a diplomatizáló. lehetne az eredménye, »miután Széchenyi semmit. hatóságokellen-. sem óhajt. for-. róbban, mint honfitársai szemében a martiromság koszorúját elnyerni hazájáért és ha kell a vérpadon végezni életét.*^. A. jóindulatú Lobkowitz az orvossal való egész beszélgetésbl azt. a benyomást nyerte, hogy Görgen egy teljesen lojális ember ugyan, de még sem volna neki anyagi érdekei, a. és. megbízható. grófi családtól. húzott nagy díjak miatt közömbös, ha Széchenyi otthagyná az zetét.. Mikor azonban Görgen a martíromsággal hozakodott el, ez a. már dönten. herczegre. hatott, és. hogy hasonló értelemben. miután Görgen megígérte még. és hasonló. kinek szavára férje hallgatni szokott propozíczióját.. hz orvos. lelkiismeretesen eljárni. okokkal fölkéri a grófnét :. és saját magától. is. .. .. .. a. a helytartó elfogadta Görgen. s. aztán megelégedetten hagyta. el. a. hely-. keser labdacsot Széchenyitl. elhárítani.. Jelentésében hangoztatta a herczeg, hogy ha ez a. I). azt. is,. kezet adott, hogy az eladottak szerint fog. —. tartóság épületét, hogy sikerült neki a. '. inté-. mód nem vezetne. weil Széchenyi nichts sehnlicher wiinscht, als die Martyrerkrone für. sein Vaterland in den. zu enden.« U.. o.. Augen. seiner Landsleiite zu erringen. und auf dem Sehaffot.

(34) TÖRTÉNETI BEVEZETÉS. 14. majd csak akkor. czélhoz,. Ha. modni.. kelleoe. a törvényszéki orvosokhoz folya-. ezek aztán Széchenyit beszámíthatatlannak nxilvánítarák,. a mi körülbelül ki van zárva, akkor látogatóit, a családtagok kivételé-. tle. vel, el lehetne. tiltani és. t. szükség esetén Görgen intézetébl egy. tébolydába helyezni szigorú orvosi felügyelet. csász. kir.. Ha. alá.. pedig. a törvényszéki orvosok a beszámíthatóság mellett nyilatkoznak, akkor a kormány a mindenkori politikai érdekek kívánalmai szerint járhatna. majd. Széchenyi. el. A. ellen.. rendrminisztert a fherczegi jegyzékre való tekintettel. egészen elégítette ki. ban a szakreferens. nem. a helytartó engedékeny eljárása javaslatát azonKopecky ezredeshadbíró, egy humánus gondolko;. zású férfiú ajánlatára^. elfogadta, de utasítá a helytartót. Görgermek. tudtul adni, hogy tévedne, ha azt hiané, hogy Széchenyi figyelmezte-. önként. tése az. tulajdonos. rendbe. elvállalt jóakaratára hagyható,. tartozik. ütköz. a. minden,. megakadályozni. mert mint intézetföimáUó. cselekedetet s ezekért a teljes felelsség. politikai. nyomja. t. a. hatóságokkal szemben.- Ez utasítás következtében, melynek másoleküldte a. Lobkowitz jelentésével együtt. latát. Görgennek másodszor elsó'ízben. is. meg. jelennie. kellett. fherczeghez,'. dr.. a helytartó eltt.. Mg. inkább csak barátságos eszmecsere folyt a jóindulatú hely-. tartó és a derék orvos között, most, február 12-én. a vett parancsTioz. képest hivatalos fölszólítást intézett Lobkowitz Görgenünkhöz. fejté eltte,. hogy a jelek szerint Széchenyi már. nem. gyógyulás. Kiczél-. hanem saját jószántából tartózkodik a döblingi intézetben. Ez azonban nem menti föl Görgent, akár elmebajos Széchenyi, akár. jából,. nem, az érette való felelsség terhe födele alatt lakik.. E. alól,. amíg Széchenyi az. háza. felelsség következményeire utalva, a lehet leg-. óvatosabb intézkedések foganatosítására inté az on'ost, hogy Széchenyi. bárminem írásbeü enimciatióit meg lehessen gátolni, nehogy a kormány kénytelen legyen a szükséges óvszabályok megtételét saját kezébe venni.* is foglaltatott,. A. helytartó. hivatalos. »admonitiója« jegyzkönyvbe*. melyet Görgennek aláírni és magát a kívánt intézkedé-. 1 Kopeczky véleményes jelentése fe! r. 4. 607/BM. (Ezután Jie-n teszem ki, ismétlések akták a bécsi udv. és áll. kárban vannak.). '. L. jelen kötet Függelck 4.. '. Febr. 8.. *. L. jelen kötet Függelék. '. L. jelen kötet Függelék 5.. —. .íllamrend.. — 6.. — Államrendöri — BM. — iratok elkerülése végett,. sz.. BM.. — iratok. sz. a. sz.. a. 607/BM.. Logy az. idézett.

(35) KÖNYV,. 1.. 11.. 15. FEJEZET.. sek menetelére írápbcon köteleznie kellett.. A. dilemmába került. jó orvos. az aggodalmaskodó hatóság megnyugtatására a jegyzkönyvben azt is kijelenté,. hogy már. rata nélkül ezvitán. sikerült biztosítania magát,. semminem. hogy tudta. Széchenyitl származott. írás. és. nem. akafogja. elhagyni intézetét. Nincs tudomásimk róla, vájjon Görgen ez utóbbi. olyan. állítása. ártatlan. könnyíteni akart. s. szükségbeli. mely máskor. nííbb, beavatta talán. is. hazugság-e,. melylyel. helyzetén. elfordult nála, vagy a mi valószí-. a grófnét a titokba és ez ígérte meg neki, hogy. szép szerével fogja visszatartani férjét minden a nyilvánosságnak szánt nyilatkozattól.. Görgen jegyzkönyvi kötelezése. és kijelentése. úgy. látszik véget. vetett az akadémiai ominózus levél miatt Széchenyi ellen megindult. rendri lépéseknek a nélkül, hogy a döblingi remete a legkevesebbet \'ihar eltt,. mely 4. s. —5 hét. a nyár derekáig megcsapdosta a bécsi rendrigazgató-. és hullámaival. ság. De a paitóa csak szélcsend volt múlva márczius közepén más okból tört ki. volna az egész mozgalomról.. is sejtett. a. az alsóosztrák helytartóság épületét, behatott a döblingi házba. is és felizgatta. barlangjában az öreg oroszlánt. Az új támadásra külön-. körülmények adtak alkalmat, mind ^^sszavezethetó'k az 1859. olasz háborúra és az ezzel járó nagy vajúdás kezdetére, melybl. okok. féle. és. az egységes olasz állam megszületett és a monarchia bels átalaku-. bomlása megbidult. Az orkán, mely az európai szárazföldön államokat rázott meg s a bécsi kongresszus alapköveit kimozdítá helyükbl, végs kilendülésében megzörgette a döblingi betegház elsemeleti lása,. ablakait. is.. II.. Az. olasz. háború 1859-ben.. tevékenységérl ter. s. — Az. FEJEZET.. emigráczió külföldi és az emissariusok belföldi. a magyarság hangulatáról vett hírek.. — Kempen rendó'rminisz-. a magyar pártokról, kül. a konzervatívokról. Gyanúja Széchenyi. ellen.. — Széchenyi megfigyelésének Tilalom látogatói egy kategóriája eUen. — A szigorú intézkedések újra okai.. Gyanúja Széchenyi látogatói. nek.. Nem bölcsesége. Ennek. szünetel-. okai.. semmi jóstehetség, sem a politikai ólomöntk banális annak fölismeréséhez 1859 kora tavaszán, hogy a napon-. kellett. ként feszültebbé váló viszony az olasz egységre. meg az. Ennek. szigorítása.. ellen.. tör. szard. kormány. azt pártoló franczia császár közt egyfell, és a bécsi kongresz-. szus adta olasz jogait és birtokait. féltékenyen. rz. osztrák. udvar.

(36) TÖRTÉJfETI BEVEZETÉS. 16. közt másfell elkerülhetetlenül tán. már néhány. múlva háborúra. hét. vezet.i. A dése. udvar bizonyos szorongással nézett az események fejl-. bécsi. elé,. mert. érezte, hog>' külpolitikájával elszigetelve. van az európai. államrendszerben, de a szorongás érzetét mégis fölülmúlá a bizalom. abban a reményben, hogy Poroszország- és a német Bund segélyét megszerezheti, fként pedig a bizalom szívós és gyakorlott hadseregében, a melylyel a szard hadert magát össze sem lehetett hasonlítani.. A mi pedig a franczia sereget indult. titkos. azok a már az esztend elején meg-. illeti,. rekognoszkálások és kémkedések,. részére ehsmert stratégiai. melyeket. ezredes, aztán egy az emigráczióból engedély mellett az. végén. magj'ar. ^'isszatért. Ausztria. szakerk, többek közt egy svájczi franczia katonai. szakember,. imént 1858. Geüch Eikárd nagy. ügyességgel a franczia földön végeztek,^ azt a megnyugtató eredményt. hozták. ki,. félelmetes,. hogy. IS'apoleon serege és hadikészültsége. mint a. közhit. tartotta.. A. gyzelem. korántsem oly. esélyei épenséggel. nem mutatkoztak hát kilátástalanoknak, mikor a fiatal osztrák császár a maga jogait hangoztató, szerény méltósággal fogalmazott hadimanifesztumát ápril 28-án kibocsátotta.. Pénzügyei persze az osztrák kormánynak. nem. különösen. erkölcsi. 3>"apoleonéival. tényezk. is. szemben.. nem. voltak kedvezk,. Ezenfelül. állottak Ausztria útjában. :. nagjrfontosságú. a külföld rokonszenve. az olasz egységtörekvések iránt, aztán az osztrák bircdalcm népeinek. a magyar mködése, mely morális tényezbl reáUs eszközzé válha-. elégedetlensége, különösen Magyarország hangulata, végre. emigráczió. tik a francziák számító, lelkiismeretlen, sokféle hájjal. megkent császárja. kezében.^. *. Nem. helyzetrl. tartom szükségesnek, hogy a következkben mindannál, a mit a világ-. — thémámnak megfelelen — általánosságban fölhoznom. kell,. az általá-. standard-mre hivatkozzam. * Errl és ennek ellenzésérl Bismarck (akkor szt .-pétervári követ) által, érdekesek Wertheimer Ede legújabb közleménye a Deutsche Re^Tie 1921 márcziusi számában, Ungedruckte Briefe des Erzherzogs Albrecht an K. Franz Josef I. és a N. Fr. Presse 1921 márczius 3. számában, L. Raschdau könyve (Die politischen Berichte des Fürsten Bismarck aus Petersburg und Paris 1859 18C2.) nosan ismert irodalomra vagy. eg}-es. —. ismertetésében. ^. Errl a íHaute-Policeo. *. Nekem. itt,. thémám. osztály irataiban. van passim. szó.. szempontjából, föladatom azt nézni és eladni, a mit. a bécsi kabinet az emigráczió ban magát, ebben a pontban,. dolgairól megtudott s a tartotta.. mihez kül-. és belpolitikájá-. Tehát természetesen a bécsi kormány ren-.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Arról van szó, hogy az olvasás nem pusztán egy passzív, rekapitulatív, repro- duktív tevékenység, nem egy már meglévő tárgyszerű tényállást vagy

Magának a rendszernek a működése természetesen nem minősíti a műveket, szá- mos fontos és nagy életmű nyerte el ekkor a kiteljesedését, még ha nem is teljesen érin- tetlenül

Melly dics említni a' Római történetekbl egy Di~ Cincinnátusz' nevét, koránt sem azért, hogy hactator volt, mert Dictatorok mások is voltak nem egyedül azért, hogy ö az

A z ilyen ember, ha egyébként képzett és tanult, azt a benyomást kelti, hogy nála a kvalifikáció és a tudás is semmi egyéb, mint a megélhetésre

római kalholikusok eltt meggyülöltesse, és azokat a maga részére hajthassa, mind pedig, hogy ezzel a római udvartól.. Ugyanakkor, hogy valami részbe lamit

Távolabb com- ^ Linatiókra már tudomány kell pedig olly tudomány melly az elttünk fekv tárgyat a' lehet legnagyobb világosságra hozza, ugy hogy annak mai mibenlétet

Gondoljuk csak meg, hogy az álomba merülő, önmaga sorsát álmodó Ádám szituációja eleve indokolja két (színpadi) Ádám létét: az álmodóét és az

S ha már az ember véletlenül született, akkor úgy lehet vele bánni, mint egy anyagi résszel, minden további nélkül, felelősség nélkül lehet eltulajdonítani, meg