from by

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4) Digitized by the Internet Archive in. 2011 with funding from University of Toronto. http://www.archive.org/details/felsmagyarorszOOdemk.

(5) FELS-MAGYARORSZÁGI VÁROSOK. ÉLETÉRL A XV-XYII.. SZÁZADBAX. IKTA. D. r. DEMKÓ KÁLMÁN. LCSEI ÁLL. 1'ÖREALISKOLAI A. MEMLÉKEK. IGAZGATÓ,. ORSZÁGOS BIZOTTSÁGÁNAK KÜLTAGJA.. BUDAPEST,. KIADJA. ID.. A. M.. 1890.. TUD. AKADÉMIA..

(6) Bu<lapes. 1690.. Az Athenaeum. r.. t.. könyvnyomdája..

(7) TA ETALOM. I.. A. fejezet. Á. :. városi élet létfeltételei.. városi polgárok közjogi viszonj'ai. Városi szövetségek. Parti-. cularis jogok keletkezése. Városi jogcsaládok. Jogszabály (Willkor. = statútum) alkotás.. Willkübr. Jogok. fejezet. II.. :. és kiváltságok. (1. Lakosság. 1. .. Nemzetiség. Polgárjog. Nemzetiségi viszályok. Megélhetés. (17. =. — 17.) Eangkülönbség.. — 28.). III. fejezet. :. Egyházi és világi hatóság-.. A) Egyház : Egjmázi férfiak tekintélye. Vallás ellen vétk és káromkodók büntetése. Ünnepek megtartása. B) Városi hatóság : Tisztviselk. Az autonómia védése. Hivatalképesség. Hatóság iránti tiszteletlenség és ellenszegülés büntetése. Ható-. ságot rágalmazók vezeklése. Hatóság tekintélye, felelssége, nyilvánosés. magánviselkedése. (28. — 45.). Rendri. Közreiiuörség . 1. IT. fejezet. :. tisztviselk. Felügyelet a falak- és kapukra.. Kivilágítás.. Záróra. Idegenek elszállásolása. Békeszegés (Friedebruch). Házratörés. (Heimsucbung). Párbajozás. Házak menedékjoga. Lopott jószág kutatása. Kerített helyek oltalmazása. (45. T. fejezet. Az árumegállító jog. — 59.) Vásári rendrség . 1. :. fontossága városainkra. Idegen kereskedk gátolása. Hitel. Hazai kereskedk Zsebmetszk, vásári tolvajok büntetése.. Limitatio. Eepressáliák. viszonyai.. árulási joga. Vásári rendrség.. Élelmezés.. Hamis mértékek.. (59. — 72.). VI. fejezet. Tzzel. Tzrendörség. >. :. fenyegetés. Véletlenbl. ered tz. .. és gyújtogatás.. Óvintéz-. kedések. Szomszédsági tzoltó-rendszer. Tzoltói szabályzatok. (72 VII. fejezet. A. :. Polgárrség. 1. — 79.). és védelmi rendszer.. városok hadi fontossága. Ágyu-öntés, fegyverzet. Lövészeg3 e-. sletek. Musterung. Zsoldos drabantok. Polgárrség szervezete. (79. r. — 93.).

(8) VIII. fejezt. letek.. Közegészségügy.. Szegény- és kórházak. Jótékony egyesü-. tisztántartása.. iros. :. Csatornázás. Yizvezeték. Orvosok. Gyógyszerészek.. seborvosok.. Fürdk.. (94. Fürdsök. és. — 109.). IX. fejezet. Közerkölcsiség.. :. Törvénytelen születések és a törvényes házasságban korán szü-. magánjogi helyzete. Nyilvános házak és nk. Kerítk Óvó intézkedések. Erszak, paráznaság, sodornia, magzat-. letettek köz- és. büntetése.. elhajtás, gyermekgyilkolás büntetése. (109. X. fejezet. — 123.). Iiünük és büntetések.. :. Altalános büntet elvek. Bürgerliche és peinliche Klage. Tolvajok,. orgazdák, rablók, rablógyilkosok, sebesítk, test-csonkítók, emberölök.. bvölök, boszorkányok, becsületsértk, rágalmazók, öngyilkosuk bünteA halálos ítélet kimondásánál és végrehajtásánál követett eljárás. Akasztófa-készités.. Bnök. és. büntetések összehasonlító táblája. (123— 160.). XI. fejezet. A Özvegyek. kedvez. család -alapítás jogai.. :. Családi élet. létfeltételei.. Ns. Házassági akadályok. Házassági. hitbér. Freidrittheil.. emberek eljogai. Morgengabe.. igéret.. Nk jogai és társadalmi állásuk. Elválás. Ház. Koránszületett és utószülött gyermekek. Atyai hatalom. Nevelés. Foglalkozás a család körében. Temetés. Cselédtartás. (160—188.) törés.. XII. fejezet. Játék. Nyilvános mulatságok. Családi ünnepélyek.. :. Bor- és sörmérés. Tánczmulatság. Kuglizás, koczka, kártya. Játék. közben csinált adósság. Professionatus. és hamis játékosok. Szomszédsági lakomák. Mesterlakomák. Czéhlakomák. Biróválasztási lakomák. Keresztel. Eljegyzés. Lakodalom. Zene. (188—211.). XIII. fejezet 1.. a). Lakás.. 2.. Bútorzat.. általános szabályzatok. Ékszerek.. 7.. Könyvek.. ;. b) (21. :. Háztartás.. 3. Asztalnem. 4. Ágynem. fehéruemek c) férfiruhák ;. 1. — 280.). :. 5.. d). Ruházat:. ni. ruhák..

(9) ELOSZO. Történetírásunkban néhány év óta mindinkább hódítani a mveldéstörténeti. lönbségek megszntével. irány.. megsznt. A. tért. kezd. politikai osztálykü-. a történelem egyes osztályok. dicsségének hirdetje lenni s általánosan elismertté lett a hazánkban Trefört Ágoston által már 1838történetírásnak. — hangoztatott — azon föladata, hogy. » megismertesse velünk, ban bár nyelvre hogy a népek összes osztályai vagy frádiói mikép élveztek, szenvedtek, szerettek s c< 'Hasra különbözk. —. —. s. gondolkoztak «. Xapjainkban minden gondolkodó. f. belátja.. hogy korunk államainak egyik legszükségesebb, hogy ne mondjam, legnélkülözhetetlenebb tényezje a mvelt, vagyonos polgári középosztály.. A. mily mértékben enyésznek a régi társadalmi. osztály-különbségekbl fönmaradt elítéletek, épen oly mérték-. ben tünedezik. el. a régi értelemben használt » polgár « szónak. emléke, és ma-holnap a régi jó nyárspolgárokat csak úgy hírbl. fogjuk ismerni, mint a régi jó táblabírákat.. A magyarországi badalmait. régi városi polgárság kiváltságait, sza-. a városok közigazgatására és törvénykezésére. és. vonatkozó szabályzatokat. mértékben János,. és. törvényeket. —. habár csak. ismertették némely Íróink. (Albrecht. Szalay. József.. Wenzel Gusztáv. városunknak nionographiája története ismertetésének.. A. is. j. stb.). J.,. kis. Steeger. Egyik-másik. szolgálatot tett a városok. hazai ipar és kereskedelem törté-. Horváth Mihály. Történelmi Tár« hasábjain. De azzal, hogy régi városi polgárságunk mikép élt, élvezett, szenvedett, szeretett és gondolkozott. szóval annak erkölcsi életével még eddig a kúrán elhunyt Mikuliknak. netéhez Ipolyi. be csea. Arnold. részleteket. és. mások. adtak jeleseink. is,. különösen a. :. ».

(10) á. I. DBMKÓ. 1>U.. 1. Magyar. élet«-ét kivéve. kisvárosi. részletesebben. K ai.m. s. is. A\. —. alig foglalkozott valaki. csak egy alárendeli szereppel bírt város. életét rajzolta.. Ha életének. h. egyetlen ember jellemének képét akarnók adni; minden szakában nemcsak mindennapi tetteit (nyil-. magán. \.niuv. és. összes. anyagi. sa. figyelnünk. hajdani. gyakorló. tetteire befolyást. életének. is. csak megközelíten lehet. h. képét. mikor. adni,. anyaga még csaknem érintetlenül. levéltárak. városi. kép így. festett. róla. a. tényezket gondosan kellene meg-. erkölcsi. és. h. Városaink. hanem. életét),. a. teljesen. s. kihasználatlanul hever, alig lehetséges. Szerény dolgozatomnak. sem. lehet. ezen. még. más. tehát. mint. mveldéstörténelmünk. mvelt ágának. felvilágosításához némi-. föladata,. igen kevéssé. Elre is szívesen elismerem, hogy e dolgonagy hézagok vannak. így: nem terjeszkedik az ki. hozzájárulni.. leg. zatban. hazánk összes városaira, csak az éjszak-nyugati keletiekre.. Névszerinti Pozsony, Nagy-Szombat,. bánya, Selmeczbánya,. Körmöczbánya. ben. élt. Ti. i. \. jogközösségben. és 1. 1. 1. iá. K ássa.. és. éjszak-. Besztercze-. és az ezekkel szövetség-. alsó-magyarországi bányavárosokra.. Eperjes, Bártfa, Kis-Szeben,. Lcse, Kézsmárk,. a szepesi városok és a fels-magyarországi bányavárosokra.. Lakosaik eredetét, a városok alapítását, külön kiváltságaik. és. szabadalmaik fölsorolását mellztem, elhagytam a municipalis szervezet részletes leírását,. mellztem számos magánjogi. kér-. dést, például a végrendelkezési és örökösödési jog részletezését, a. házépítésre, kútásatásra, az adósságok behajtására. sonlókra vonatkozó. intézkedéseket;. minden vonatkozásában. leírni. gárság hajdani életének. s. mert nem. a városok életét. más ha-. s. volt :. czélom. csak a pol-. hazánk állami, társadalmi. életére s. általános mveltségére gyakorolt hatásának avatottabb. írója,. részére akarok csekély kutatásaimmal, egy a tárgyhoz méltó. m. nagyobb anyagához járulni. Míg az létrejön, e szerény tanulmány talán fog némi hézagot pótolhatni a hazánk mveldéstörténete iránt. érdekld. közönség körében.. Kötelességemnek tartom egyszersmind számot adni. nulmányom anyagának vánítani azoknak,. kik. teni szívesei voltak.. ta-. forrásairól és hálás köszönetemet ayil-. támogatásukkal munkámat megkönnyí-.

(11) A F.-MAGYARORSZ. VÁROSOK. ÉLETÉRL. L. XV. SVTI. 8Z.-BAN.. III. Azon meggyzdésben, hogy a történetíró legjobban úgy meg feladatát, ha a legközvetetlenebb forrásokhoz forKassa (1881-ben), Eperjes (1881.), Sopron (1883.), Nagy-. oldhatja dul:. Szombat. (1885.),. Pozsony (1885-ben), Beszterczebánya, Sel-. meczbánya, Körmöczbánya (1886-ban) levéltáráit föl. a. zett. kerestem. azoknak gazdag anyagából igyekeztem meríteni. A nevevárosok hatóságai készséggel engedték meg a kutatást.. Pozsony város derék levéltárosa,. BatJca. János. úr,. az általam. kijelölt irányú anyagból kivonatokat készíteni. Körmöczbányán. pedig HlatJcy József tésben. közremködni. áll.. freáüskolaí tanár úr az anyaggyj-. szívesek voltak.. városok hatóságai köszönetemet. jesen újra registrált. s. Fogadják. Lcse. k és az illet. váro-nak általam. tel-. fölügyeletem alatt álló gazdag levéltára. szolgáltatta természetesen az adatok oroszlánré>zét.. Távol az irodalmi. középpontjától, alig felelhettem. élet. meg föladatomnak Szilágyi Sándor úrnak, a budapesti m. kir. tudomány egyetemi könyvtár igazgatójának hathatós volna. támogatása nélkül.. volt szives. részemre az egyetemi könyv-. Az ilyen erkölcsi támomeg kellen, a ki a segély-. tárból kikölcsönözni a kért müveket.. gatásnak értékét csak az becsülheti forrásoktól elzártan,. A. munkával.. fiatal. a fvárostól távol. foglalkozik irodalmi. történetíró-nemzedék ezen jóakaró támo-. gatójának, ki mindnyájunkat tanácscsal és tettel mindenkor. készségesen. segít,. A levéltári. leghálásabb köszönetet mondok.. anyagon. kivííl. használt kézirati és nyomtatott. mnnkák következk: ]. Acsády Ignácz ch\: Közgazdasági állapotainka XV T XVII. században. Budapest. 1889. éfi 2. Albrecht Jos. Das ungarische Municipalwesen. Hormayer's Taschenbuch fúr die vaterlándische GTeschichte. Xeue :. Folge 3-er Jahrg. München. 1832. 3.. A. Archív fúr Kundé österreichischer Greschichts-Quellen.. IX. kötetbl. Pichler A. G.. :. Salzburgische Marktordnungen.. Aus einem dem XVI. Jahrh. angehörigen Copialbuche. XI.. köt.. Höfler Const.: Betrachtungen über. das. —A. -. A. deutsche. XXI.. Stadtewesen im. XV. und XVI.. Zippert Georg. Über das Badewesen mittelalterlicher und A XXV. köt. Záhn J.: Xiederösterreichische. spáterer Zeit.. :. Jahrhunderte.. k-.

(12) |. DEMKÓ. DR.. \. B. LLMÁN. Bannteidinge und zünftische Satzungen. Ezek közül: c^Pannt-. XVI 11 von Gross-Enzersdorff. (rig. XVI Holenburger Banntaiding vom 28. .Inni L563. c) Banntaiding von Waidhofen anderYbbs. d) Des Marckts Buch. aiding. Jahrh.. b). 1543. Amstetl pantaeding puechel abgeschrieben Lm e). Dic burgerlichen Gesáz des Marckts Grösten.. h) Els. 4s7. 1. i. \. .. Bann und. - i). 1500.. [dézetben: A.rch.. f.. K.. XXVII. k. Oberleitner Kari Archiv. 4.. :. ö.. Das. Bergtaidinge von Schön-. G.-Qu.. és. kötet száma.). a. Die Stadt Enns im Mittelalter.. A XXIY. köt.. österreichische Geschichte.. fiir. f). g) Pandaiding der Stadt Mautternn.. Kulb.. Panteiding zu. iar.. Krones Deutsclir Gerichts- und Recbtsquellen aus Ober-UnA XXXY. köt. Gigl Alex. : Geschichte der Wiener garn. Marktordmmgen vom XYI. Jahrh. bis Ende des XYIII. A XL. köt. aj Winier G.: Das wiener-neustadter Stadtrecht b) Mayer Fr. Mart.: Ueber die des XIII. Jahrhunderts. A XLIII. köt. Masp Verordnungsbücher der Stadt Eger. Kari Wilh. Beitráge zur Geschichte der Stadt Lemberg. :. —. —. :. (Idézetben: Areh.. f.. G.. ö.. és a kötet száma.). Arnold Wilh. Dr. : Yerfassimgsgesckiclite. 5.. Freistádte.. Hamburg und Gótba.. Ábel. 6.. Jen. dr.. Egyetemeink. :. deutscken. d.. 1854. a. középkorban.. Buda-. pest, 1881. 7.. rechte.. Brüneck Wilhélm: Siciliens mittelalterliche StadtHalle, 1881. Ebben: Palermo. Messina, Catania, Syra-. kus, Noto, Corleone jogai. 8.. Corpus juris hungarici. 9.. Decisiones. Cachefano 10.. rebus. in. etc.. 1.. ;. Tyrnaviae 1751.. Pedemontani.. Octaviano,. és. Decisiones litvanicae Petii Rovzii. Maurei. etc.. De. sacro auditorio litvanico ex appellatione judicatis etc. Prancoforti ad 1. auctore. etc.. senatus. sacri. Moenum,. L580.. Decreta statutiones. incl.. Regui Hung.. etc.. Tyrna-. viae 1584. 1. 2.. Demhó Kálmán. :. Tisztújítás. Lcsén. a. XYI. XVII. században. Lcsei reáliskolai értesít 1881. 1. szere.. 3.. Demhó Kálmán. Lcse, 188. I.. :. Lcsének erdítése. és. védelmi rend-.

(13) .. A. ÉLETÉRL. F.-MAGTAROB8Z. VÁROSOK 14.. Fej&pataky László. dr.. :. A XV. XVII. SZ.-BAN.. -. Magyarországi városok. \. régi. számadási könyvei. Budapest, L886. ló.. A. Fekete Lajos dr.:. magyarországi ragályos és jár-. ványos kórok rövid történelme. Debreczen, 1874. 16. Fekete. Lajos. dr.. :. A gyógytan. története. rövid. kivo-. natban. Pest. 1864.. Fiuknál Vilmos: Hazai és külföldi iskoláztatás a --XYII. században. 18. Grimm Jakab: Deutsche Rechtsalterthümer. Gröttin17. XVI. gen. 1854. 19.. Ohronica. Haln. Casjpar:. Zipserische. öder. und Zeítbeschreibung. XVII.. leutschauerische. századbeli. eredeti. kézirat. 20.. Haeser H.: Lehrbuch der Gteschichte der Medicin. und der epidernischen Krankheiten. 21. Hlatky József: A körmöczbányai. életérl.. czéliek. Reálisk. ért. 1885. 22.. Korányi Alexius Memória hungarorurn :. ciáimul scriptis editis notorum. Yiennae I. et. Posonii. et. provin-. 1775—77.. III. köt.. 23. Ipolyi. Arnold: Beszterczebánya mveldéstörténe-. tének vázlata. Budapest. 1874 Clari Alexandrini. 24. Julii í'iiiii. libri 5.. 25.. etc.. Sententiarom recepta-. Processus erimmalis. Yenetiis. 1568.. Jus. civile,. sive. statuta. privilegia praerogativaeque. ac consvetudines municipales Reg. ac. Lib.. civit.. Cassoviensis.. Bartpha, 1701. 26.. Kachelmann. :. Das Altér und Schiksale. des unga-. rischen. zunácbst schemnitzer Bergbanes. Presburg. 187n.. Sándor. Óváry Kel.: hatóságok jogszabályainak gyjteménye. I. 27. Kolosvári. és. A. magyar törvény-. k.. Budapest. 1885.. 28. Koraehich Mart. Geory.: Codex authenticus tavernicalis statutarii communis etc. Budae. 1883.. juris. Linzbauer Fer. Xav.: Codex sanitario-medicinalis 61. Hungáriáé. Tom. I— III. Budae. 1852 berühmter Zipser 30. Melczer Jakab: Biographien 29.. Kaschau und. Leipzig. 1833,.

(14) V. DB. I. Michnay Andr. und Paul Lichner: Ofher. 31.. rechl vun. 1244. Stadt-. 1421. Pressburg, 1845.. Molnár Aladár: A közoktatás története MagyarXVIII. században. I. köt. Budapest, 1881.. 32.. országon. ;i. Eadvánszhy Béla báró: Magyar családélel XVII. században. Budapest.. 33.. és. ház-. XV]. tartás a 3. DEMKÓ KÁLMÁN. t.. Sachsenspiegel aufs neue übersehen durck den H.. Ghristoph Zobel. etc.. Leipzig, 1574.. Sáchsisch. Weiclibild (Magdeburger), Lehenrecht und Remissorium. Schöppen-Fragestücke. Leipzig, 1557. Schöppen Urtheile zu Leipzig. A Sachsenspiegel em35.. •'ifi.. lített. kiadásához mellékelve. 87.. Selmeczbánya jogkönyve. Jahrbuch der Literatur.. C IV. Bánd. Wien.. 1843.. Conrad : Diarium ab anno 1516.. 38. Speruogel. ad. 1532.. Eredeti kézirat. 39. Steger Joli.. lichen Grewohnheiten 1. von: Darstellung der Rechte und rechtder königl.. ír.. Stádte in Ungarn. Wien.. 834. 40.. Szalag József: Városaink. a. XHI-dik. században.. Budapest. 41.. Szinnyei Józs.. természettudományi Budapest.. és. és dr.. Szinnyei Józ*.. :. Magyarország. mathematicai köny vészete 1472. 1875.. 1878.. 42. Tomascheh J. A. Geschiohts-Quellen der Stadt Wien. Die Reclite und Freiheiten der Stadt Wien. Wien. 1877 79. :. 43. Történelmi tár a szövegben idézett kötetek. 44.. Trípartitum opus juris eonsvetudinarii. incl.. Regni. Hungáriáé per M. Steph. de Werbecz. Viennae, 1517. 45. zig.. Ungarischer oder dacianischer Simpltcissimtis. Leip-. 1854.. 46. Warnlcönig Leopohl August : Flandrische Staatsund Rechtsgeschichte. Tübingen, 1835 42. I II. k. 47. Wenzel Gusztáv dr.: Magyarország városai és város-. jogai a. múltban és jelenben. Budapest,. is.. liS77.. Weiizd Ousetáv.dr.: Magyarország bányászatának. kritikai története.. Budapest. 1880..

(15) A. ÉLETÉRL. F.-MAKYARoKSZ. VAROSOK. A XV. XVII. SZ.-BAN.. \. I. I. Weszprémi Steph.: Succincta medicorum Hungá-. 49.. riáé et Transsylvaniáé biographia. I— III.. Lipsiae, Viennae,. 1774^1781. 50. Zipser. 51. Zoepfl. Heinrich. III. Aufl. Stuttgart,. E. XIV.. WüJcühr.. dr.. századbeli kézirat.. Deutsche Rechtsgeschichte.. :. 1858.. fölsorolást azon. szempontból. gyakorlati. is. szüksé-. gesnek találtam, hogy a czímek hosszas idézése könnyebben elkerülhet legyen. A munka folyamán csak a szerz nevét, a kötet és lap számát. fogom. föltüntetni.. Megjegyzem még végi, hogy. a czímen jelzett. XV — XVII.. század az egész tanulmányra csak általánosságban vonatkozhaA legtöbb intézménynek gyökere elbbi századokba nyúlik. tik.. vissza,. és. valamint. az. itt. ismertetett városi viszonyok. nagy. része a XlV-ik századra is alkalmazható, tígy azok közül sok még a XVIII. században is érvényben volt. A XV XVII.. —. századok nálunk a városi élet. zásának kora.. Az. azt. megelz. teljes kifejlettségének és virág-. fejldési idszak történetének. anyaga még annyira hiányos, hogy a városi levéltárak. teljes. átkutatása nélkül annak megbízható képét adni lehetetlen.. A. XVIII. században állami, társadalmi intézményeinknek nagy sem három századot. átalakulása a városi polgárok ismert conservativismusára tévesztették. el. átalakító hatásukat.. A jelzett. egymástól élesen elválasztani azonban az szokások társadalmi viszonyok egyformasága. összefoglalni igen,. intézmények,. miatt alig lehet.. Reménylem, hogy további kutatásainknak sikerülni fog egykor a régi városi életet tisztább világításba helyezniök.. Lcsén, 1890. márczius havában.. A. szerz..

(16)

(17) I.. A városi. lét-föltételei.. élet. Városaink keletkezési viszonyainak ismertetésébe nem csak röviden jelzem, hogy hazánkban már a 1 XlII-ik században kifejlett városi élet volt. Királyaink nagy. bocsátkozva,. ). gondot fordítottak a városok keletkezésére, fejldésére. Nem legnagyobbrészt külföldrl bejött elégedtek meg azzal, hogy városalapítóknak lakhelyet adtak, hanem igen bölcsen azon ;i. iparkodtak, hogy a vendégek. »hospites« névvel nevezett jövevényekkel, régi intézményeik és jogszokásaik érvényben ha-. gyása. s. és kiváltságok. jogok. új. veltessék új hazájokat.. magyar ajkú. az alföld. adományozása. Városaink legnagyobb része -. hanem. oly. és jogi élet. ers. gyö-. a magyar földben s nem erre jutnak, hogy városaink s lakóik igen hamar. csak kifejldnek,. vernek. keret. kivéve. - idegen telepítvénynek mond-. városait. Idegen nyelv, szokások, erkölcsök. ható.. megked-. által,. külön osztályt, külön államot képeznek az államban.. A tatárjárás építésére.. Az. volt. A város. kerités.. után némely városaink jogot kapnak falak. lommal rendezte. a. a városra nézve, a. mi a kertre a. falain belül a polgárság kizárólagos szabada-. összes ügyeit. bölcseségétl függött. kizárta az. körfal. A. s. fölvirágzása egyedül lakóinak. körfal kizárta az idegen betelepülést,. idegen befolyást.. Minél több város vette magát. falakkal körül, annál inkább szaporodtak a kizárólagos körök.. A. szab.. kii-,. városok euvenkint véve egy-egy nemesi sze-. Szaláy József: Városaink a XlII-dik században.. •). —. —. Josef von. Hormayr Taschenbuch Das ungarische Municipahvesen. für die vaterlandische Geschichte. Neue Folge 3-er Jahrgang. 1882 153—351.. Albrecht. Uemkó. :. :. A. t'el-ö. íuagyarorsz. városok életérl a. XV. :. XVII. században.. 1.

(18) :. l/K.. J. Minden. mélyt képviseltek. kal birt;. úgj. város, mint testület, nemesi jogok-. de valamint minden magyar nemesi személy, mint a. koronának. szent. KKMKÚ KA1.M.W. tagja, részese voll a/ állami összes. illet jogukban, vagyis nemesi jogokat éhezett.. közjogi viszony. s. liogy a bejött. az,. magyar nemzet törvényei. alól kivéve. növeked gazdagságuk. következtében folyton. nemesség közt gyakran számos egyrészt az. föl,. a. ket környez. az. irigyet és ellenséget támasztott.. városban lakó polgárokat ers össze-. vj;\. kényszerité, másrészt a városi szövetségek keletkezé-. tartásra. Az. alkalmat.. szolgáltatott. sére. külön törvényekkel, külön. bányászatuk, iparuk, kereskedelmük s ezek. kit akartak, virágzó. ez. Ezen sajátságos. idegenek az államot alkotó. falaik közé Lakóul csak azt vették. közigazgatással eltek,. Míg. jogoknak. károsnak mindéi] polgára részesült a város összességél. ;i. szövetségeknek alapjául. ily. ered majd késbb. szolgáltuk: a lakóhely közelsége, a közös foglalkozásból. anyagi érdekek, az eredet, a nyelv,. a jogélet,. ;i. vallásfelekezet közössége.. Hazánkban több nek. ilyen városi szövetséget találunk.. pld. az éjszakkeleti 5 sz. kir.. város. :. Bártfa, Kis-Szeben szövetsége, melyhez. A. márk. csatlakozott.. möcz-,. Selmecz-,. bánya,. Libetbánya. 7. késbb. 6-iknak Kézs-. alsó-magyarországi bányaváros. szövetsége. a. :. Kör-. Oj-Bánya, Baka-. Bélabánya.. Besztercze-,. Ilye-. Kassa, Eperjes, Lcse,. XY-ik század. elején.. A. szepességi városok szövetsége stb.. A városi szövetségeknek. föladata volt az anyagi érdekek. kölcsönös védelmén kivl a jogok, kiváltságok, szabadalmak. megvédése, továbbá a jogélet közösségébl kölcsönös megállapítása.. Az. sokban rendesen azonos törvényeket találunk.. ered. eljárásoknak. egymással szövetségben. álló váló-. és törvénykezési eljárást. Minél tágabb körre terjed a szövetség, annál nagyobb. egy-egy jogkönyvnek köre. Németországban a Xlll-ik szá-. zadban nagy erre jutott Hansa egy-egy jogcsaládot. is. és a rajnai. városok szövetsége. képezett. Fels-Ausztria városai. a. XV.. század elején egy szövetséget képeztek, melynek czélját látjuk. 1400-ban, mikor a szövetség élén álló. linczi biró Sichlinger. Xymmervoll Henrik ennsi polgároknak panaszos birtokügyét Linz, Enns, Wels, Stein, Mauttern, [ps, Emmersdorf, Mauthausen polgáraiból álló vegyes bizottság Ítélete alá boOttó. és.

(19) ;. A F -MAGYARORSZ. VAROSOK. A. csátotta. 1). ELRTKROL. XV. V. XVII. 8Z.-BAN.. .'5. szövetséges városok itten épen úgy felebbezési. hatóságot képeztek, mint nálunk, hol azt a selmeczbányai jog-. l. pont) félremagyarázhatlanúl annak ismeri el. más példáját mutatja a fels-ausztriai 6 városnak 1439-ben Ennsben tartott gylése.. könyv. (14... A. városi szövetségek czéljának. melyen seiknek régi szokása szerint, a városok közös hasznára. egyértelm határozatokat hoztak und geordnet derselben aller Stete nucz und frumen Xach altér gerechtigkait und loblicher gewohn-. és. jámbor. életére vonatkozó. - »habent betracht. hait« etc. 2) -- Városaink találkozni, miért. A. is. ilynem gyléseivel többször fogunk. részletes ismertetésüket itten. mellzöm.. városi particularis jogviszonyok fejldésének szintén. nagy hatása. volt a városi élet egységes. A törvényeket. alakulására.. rendszerint a szükség. szüli.. A ténylegesen. létez erkölcsi és anyagi állapotok, a politikai szükségességek. nyernek azokban kifejezést sára.. ré>zint. hangzásban hatásúak tését,. a. részint a. s. létez jónak föntartá-. létez rossznak kiirtására szolgálnak.. állanak a tényleges szükséggel,. hatásuk a létez jónak iontartását. s. a rossznak javítását. idrl idre. eszközli. ;. Ha. ösz-. rendesen üdvös. minek. és tökéletesí-. következtében. megváltozván a viszonyok, újra azokhoz. kell ala-. kítani a törvényt.. Napjainkban, állameszme,. midn. egyedül uralkodóvá. egyazon törvény jogosítja. lett. az egységes. állam. és kötelezi az. minden polgárát. Azok a századok, melyeknek erkölcsi életébl egyes részleteket akarok vázolni, még nem ismerték ezen egységet.. Az. egyéni szabadság egyes osztályoknak tulajdona volt. a törvény eltti egyenlség, jogegyenlség Európában ismeretlen. fogalmak.. Hazánkban. az. országgylések. decretumok jogokkal fölruházták. s. által alkotott. terhek viselésére kötelezték. a politikai értelemben vett nemzetet, a nemességet, de. nem. a. városokat és azoknak polgárait.. A városok alakulása. rendszerint lassan történt. Lassan-. kint jutott egy-egy község az anyagi és szellemi fejlettség azon fokára, hogy a városi élet fogalmában foglalt. '). Arch.. e. U.. ). f.. ott.. K. 52.. ö.. G. Qu.. XXVII.. 53.. magasabb. poli-.

(20) DBMKÓ. DK. I. társadalmi és szellemi igényeknek eleget. közigazgatási,. tikai,. Ha. képes legyen.. tenni. engedtek. iggel. a. elérte,. ezt. lakók. azt. mindenütt. királyuk. a. kérésének, megadták. megengedték. együtt. Ezzel. czímet.. K \i.\l.\N. hogj. is.. a. az. »város« dj. város. jónak elismert jogszokásaikat királyok megersítvén, törvény erejével. lakói régi tapasztalataik alapján. Összeírják. ruházták császár. azokat. S. által. a. Magdeburg városnak. keletkezett. [gy. föl.. III. Ottó. 999-ben megersített »Weichbildrecht« czímíí. törvénykönyve, melyet a város bölcsei. »die witzigsten Leute«, kik közül a bíráskodással megbízóit egyének, a »Schöppen«-ek választattak,. idrl-idre. kiegészítettek. eredet az »Etliche Ortel der. s. czím. deburger Scliöppen Fragestücke«. keletkezett a. »Mag-. Hasonló. jogkönyv.. leipziger Scliöppen «. ezím. is,. valamint Német-, Francziaország, Flandria városainak »"Willkür«-jei és »Banntaiding«-jei.. A. középkorban Európa minden államában föltaláljuk. mondva jogkeletXYI-ik században sem szokatlan az. Csak például bozom föl, hogy II. Fülöp spanyol király. ezen jogfejldést, vagy talán helyesebben kezést,. st még. egyet említve,. a. uralkodása elején. mely vétségeket. a majlandi városi tanácsot megkérdezte:. tartja. súlyosaknak?. —A. tanács nyilatko-. zott s véleményét az egész majlandi herczegségre nézve irányt. adó törvénynyé. tette a király. 1 ). Keletkezésük módját tekintve általában háromféle tör-. vény volt uralkodó szentesített. :. a császárok és királyok által kiadott -. törvény,. -. »Landrecht, Decretum«. ;. a törvény. erejével biró, a hosszú gyakorlat által szentesített jogszokás,. »Ehe,. consuetudo«. ;. és. az. egyes. mával a föntebb említett módon ben. tartása mellett. városok az. alakulása alkal-. elbbi kettnek épség-. - keletkezett particularis. városi jog, a. »Stadtrecht«.. Minthogy. a. törvények nemcsak. az emberiség anyagi.. képez személvhanem egyszersmind tükrét is. erkölcsi és szellemi fejldésének létföltételeit es vagyonbiztosságot nyújtják,. képezik a keletkezésük korában fönnállott állami, társadalmi. '). Julii. Olari Alexandrini. etc.. Processus Oriminalis. Venetiis 1568.. sententiarum receptarnm. lib. 5..

(21) \. F.-MAGYAKORSZ. VÁROSOK. ÉLETÉBL. A XV. XVII. SZ.-BAN.. .>. éserkölcsi viszonyoknak: városaink hajdani életének festésénél. magyarországi városjogok keletkézéséf. a. és. Tartalmukat. nem. lehet figyelmen kivül hagynunk.. Egyik legkiválóbb jogtudósunk. nem. »a magyarországi városjogok. Az. nyilatkozik rólok:. így. a külföldtl kölcsönzöttek.. országban keletkeztek azok. magyar királyuk privilégiu-. mainak alapján, magyar törvények oltalma és biztosítása alattoly jogelvek és jognézetek szerint, melyek az itteni város-lakogyökereztek*. 1. öntudatában. soknak jogi. teljesen egyet ezen állítással a legrégiebbeket,. ösüették. Azt hiszem,. a. érthetek. értem. városaink jogszokásait. melyeket királyaink a tatárjárás után újra. legfbb alapjaikban behozottaknak tartom. föntebbi állítást így módosíthatnék A magyar:. országi városjogok Szt. István.. s. Nem. ). Szt.. alapelvei a külföldrl hozattak be (mint a. László. és. Kálmán. királyaink decretumaiban. lev törvények legnagyobb része), magyar királyok privilégiumainak alapján, magyar törvények oltalma és biztosítása alatt fejldtek ki oly jogelvek és jognézetek szerint,. városlakosok. itteni. kiváltságos. helyzetébl. melyek az. kifolyó. közjogi. állásnak és a nyert privilégiumok alapján keletkezett közgaz-. dasági és társadalmi viszonyoknak megfeleltek.. A. és. nagy frank birodalomnak 843-ban történt föloszlása Németországnak Francziaországtól Vastag Károlynak a. franczia trónról letételével. — 887-ben — végleges elszakadása. után a két or>zágnak jogközössége, alapjában véve. a frank királyok capitularei alapján,. még. >oká azonos volt. de a külön. állami élet különleges viszonyokat teremtvén, a jogfejldés. eltérvé. lett.. Xémetor-zágnak. közelsége,. gyakori érintkezés és állami intézményeinek. a. vele. már. is. folytatott. teljes. kifej-. lettsége. következtében, a IX. század végén bevándorolt nem-. zetünk. állami és társadalmi. lanúl nagy befolyása. életének fejldésére tagadhat-. volt.. Városjogaink keletkezé>ének. és. a külföld városjogaival. való rokonságának kimutatása végett tekintsük. amazoknak fejldési menetét.. '). A. "Wenzel G. Magyarország városai. jelenben. Akad. ért. 1877. 44.. 1.. meg röviden. germán népek mindenikénél,. és. városjogai a múltban és.

(22) DEMKO KALMAN. DR.. mint különben általában minden népnél, legelször a nép. A. pedig külön-külön minden törzsnél.. inasába olvasztotta. különféle. a. nagy frank birodalom. germán népeket. s. monarchia. ;i. rszméjével együtt járt az egységes törvények szüksége leges. si. alapján keletkezett népjog (lex populi) uralkodott és. szokásai. és. is,. jog (lex. rendeletek alapján létesül törvények.. regis). a királyi. capitularék.. Mióta. Xénietbirodaloni teljesen elvált Fran-. ;i. Karolingek gyenge uralma. cziaországtól, a. alatt a birodalom. önállóságra jutott területek keletkeztek, melyeknek. területiül. Az. sajátságos viszonyai a jogéletnek átalakítását követelték.. elbb. egész. nagy néptörzsekre érvényes népjog egészen. gyengülve, helyet ad. a. XlII-ik századig. a. hatását. Egyes tartomá-. társadalmi fölfogásukhoz. érdekeikhez,. saját. folyton. érezteti. territoriális particularismusnak.. városok. nyok,. helyi szabályaikhoz alkalmazott, törvény erejével. lyokat alkotnak.. —. »Rechtsspiegel«-ék. maguk. már. is. bir. szabá-. egyes elfordult esetekben a bírák által. hozott Ítéleteket törvény erejével ruházzák föl a. :i. populorum mellett keletkezik az országos érvény királyi. —. a SadiM-nspiegel.. particulctris jogok,. s. így keletkeznek. Schwabenspiegel,. mint újabb. és. újabb pari. i-. rularis jogok forrásai és jogcsaládok sei. 1 ). A. most említett két Eechtsspiegelnek sét nem ismerjük. föltn. ugyan, de tartalmuknak. A. jogok, a Schwabenspiegel. az. egyezése közös eredetre. vall.. Sachsenspiegel alapján keletkeztek az éjszak-németországi. elbbinek hatása. nyomán. a dél-németországiak.. kelet felé, a. másiké nyugat. Míg. felé érvé-. nyesült.. A Németországból. kiindult jogközlés föltüntetésére szol-. gáljon a túloldalon lev.. törzsjogokat és a bellök. a. ered. jogcsaládokat kimutató tábla.. seink már Európa zánkba, mikor a nyugaton. kifejlett. már. korában jöttek mai ha-. kifejlett. állami intézmények. A. magyaroknak nemzeti népjoga, mely elttünk legnagyobb sajnálatunkra csaknem teljesen ismeretlen, az európai intézmények hatása alatt csak addig állhatott fönn, míg nem-. voltak.. zetünk. :i. törzsszerkezeti államformát megtartva,. Zoepfl.. 127—129.. nem. simult. ;i.

(23) \. K.-MAGYARORSZ VÁROSOK óta.. ÉLETÉBL ®. óta. A. W. -XVII. SZ.-BAN.. pi. kir.. váéjszak-. jog-. :. SZ, szepesi. század. Kézsmárk,. század. M)urgi. 1. éltek. Bbbl. 1.. .. I.. 5r!í>> ^. sí. £. .r"". n. "2. 5. 5 £. ojfc. a-i. w. 5 :'.. l. I. fi. -. ^. O. 3. unjaf. -•. m w S. i. <fc. SjaJ. « N. '4. lalf 5 >>2 m. 1. 8. '. =. 0. S-.. 9 fcl. •n. P a. a,. 5. <!. £. lí. ín!. s. '. 2 s. Q M H. 3. £. 2 Í. i.í. (1!. -ííi. I. I! \UM g/t: ty«S|)S. M*. If. ni ifri* ;^.i. I. í. 5li. í. SJ||J te). i. íJUStfe a. e-i. .o. l. 3 a. í-l. a. t*f és. °. Ifc. •. I. ';. c. ". ü. í S-S a a ^. s—. «2 -°. 7.

(24) KALMAH. DK. TiKMKii. A királyság. formákhoz.. nyugati. királyság intézményével l-t. megalapításakor magával. kellett ültetni a. :it. jogformákat. is.. a. és. ván udvara, állami intézményeink, Istvánnak és els. decretumai. utódainak. magukon. világosan. viselik. a. Német-. országtól átvett intézmények és törvények bélyegét, úgyszólván. karnak szellemét. Altalános. a. csönö. volt. középkorban. a. ennek beismerése mitsem von. ->. :. magyar államot megalkotó nagy. Ha. várnak Szent István jogokat adott.. nagy. egykori. dok,. folyt. nagymérv. ;. melynek követ-. allemannok, burgun-. föltn bels. és. küls rokonSzékesfehér-. idn. hosszabb. váré, a. Németországhoz tartozott Pannónia. át. nagy germán jogcsaládnak.. területén csak rokona lehetett a. A. jogközlést,. legrégibb városi jogkönyvünk.. nép jogai közt. friesek stb.. keletkezett. ság. tekintetbe veszszük az. n a sáli, ripuari frankok, bajorok,. keztéd. szó alig lehe-. birodalomban egyesített igen különféle. frank. germán népek közt. még. melyek közül Székesfehér-. talált várost,. itt. a joi_r kö]-. keresztény. érdemébl.. király. Polgári középosztályról, városi életrl kivéve néhány. tett,. le a. Székesfehérvártól átvett. s. hihetleg kibvített budai jog-. könyvnek a német városi jogokkal. föltn. rokonsága. igazolj;). állításunkat.. A. városi particularis jogoknak nálunk, Német-,. cziaországban, Flandriában általánosan elfogadott nevei:. Fran>. WiU-. kühr, Wittéküré, Keure. Köre, Chorae, Corae« mind egy törzs-. bl,. ciiren.. a. jelentésének. mind. heuren igébl származnak,. Az ebbl. meg.. felel. Statútum. jelentenek. 1. -ot. a. mi. a latin statuere. származtatott nevek tehát. A. !. név közössége. is. mutatja. És valóban Regensbürg (1192-iki), Gént Laon 72), Tournai (1187 92), Ypern. az eredet közösségét. (. 1 1. 92. Brügge. ).. 1. (. 1. (. 1. ).. Arras (1211). Fournes (1240) bécsi jogkönyv föltn hasonlóságot. Poperingen (1147),. (1182),. sok jogkönyveivel a. mi. mutat;. a. ország. felé. a. flandriai. folytatott. kereskedk. sr. kezményének tekintend. 2 ) lem. 1. hazánk. dunamelléki. által. a. Dunán Magyar-. kereskedelmi összeköttetés követ-. A. Dunán. városaira. lefelé hakniéi kereskedeis. kétségkívül éreztette. jogközl hatását. Warnkünig •. I".. ott. 394. I.. 390.. stb. és. Tomaschek. I.. köt.. VI— VII..

(25) -M. 1'. \. Vi.. V ^RORSZ.. Hazánk kat. VAROSOK. FI K. I. —. BROI A XV. XVII. BZ.-BAN.. éjszakkeleti és éjszaknyngati vidékének városo-. alkotó eleme. a. XI. század közepén. Németország nem. Németországból.. é>. az után jött be. hazánknak. csat. gyarmatosokat, Szilézia. Lengyelország ésCsehország. A. kapták német telepítvényeseiket. pült. németek sehol sem nyúlták. hanem. szász. szolgáló,. nyomán. lakóinak. így történhetett, hogy jogául. a LeitmericZ. része. eredet magdeburgi. Nürnbergbl. a. egy. tele-. az ott talált törvényeket,. magukkal.. saját jogukat vitték. Csehország német. tartományokba. szláv. el. adott. onnan. is. másik része Eger. jogot,. átvett frank jogot fogadta el anyajog. gyanánt, világos kifejezéséül eredetének. 1. ). Hazánkba. a. német. telepítvényesek (hospites teutonici) királyi meghívásra jöttek be. Nem egy helyrl és nem egyszerre, hanem Németország különböz vidékeirl, különböz idben. Királyainknak az új. telepítvényesek bejövetelekor legkönnyebb lett volna az egyik-. nek egyszer megadott jogokat kiterjeszteniök az egymás után. jövkre jogok. -. és. akkor. német telepítvényesek közt meg. a. intézmények. egyenlsége.. nem. megszokott otthoni jogát,. lett. volna. magának Minden vidék tele-. mindeniknek jogkönyvében. s. »die wir von alters her besitzem -féle kifejezés.. így behozott jogok. megvan. közt. a. szerzdésszer. a. biztosította. tehették.. pítvényesei más-niás jognál jöttek a. ezt. minden csoport. viszony miatt, melylyel. meg van. De. a. A/. fönt kimutatott általános. rokonság, de vannak jelentékeny eltérések. Mindenesetre. is.. érdemes lenne jogtudományi íróinknak tigvelmöket a magyarországi particularis jogokra fordítaniuk. s. a. külföld. hasonló jogaival. alapúi szolgálhatna. megoldására. kérdés. tetlen. egyes német nemzetisén. íj. Mikor hazánkban ldött. még. azon. :. Azoknak egymással legbiztosabb. összehasonlítása. kevéssé vitatott és így folderí-. honnan kerültek hazánkba az. csoportok?. XlV-ik században. a. a czéhrendszer. ez a. teljes. erre. lebb hozta egymáshoz. Megalakulnak a városi szövetségek.. egységes eljárás szüksége mindinkább eltérbe lép. XVI. századokban. ez idézhette. jognak. használatba. általános. M Arch.. f.. ö.. G.. LX.. B.. fej-. városok polgárainak érdekeit köze-. 1.. el városainkban vételét,. H. 21 stb.. a. s a. Az. XV. magdeburgi. melynek alkalmazása.

(26) 1. I>K.. (l. DEMKO KÁLMÁN. nagyban megkönnyítette az ugyanazon joggal Lengyelországgal való. ipari,. élt. Sziléziával és. kereskedelmi és társadalmi érint-. kezést.. jogainknak. Városi. külföldiekkel. a. kitüntetett. eredetébl önként következik, hogy városainknak hasonló jogviszonyok közt. élt. viszonyokra,. XlII-ik századból. középkori törvények tartósságának kimutatá-. a. például. szolgáljon. 1278-ban. ersítette. Bécsnek. Rudolf, majd. 1.. >Stadtrecht« czímen,. szerint. átírta. V. Albert hg.. magyar. Bécs els. törvénykönyve.. L221-ben Il-ik Frigyestl kapta.. szabadságlevelél. gvai-. a. jogkönyvek határozatait alkalmazom sokkal késbbkori. ered. czeg. és a külföld. városainak bels élete közt szá-. mos rokon vonást fogunk fölismerni. Nehogy azon vád érhessen, hogy. sára. közös. néhány. és. ezt szószerint. 1296-ban. 1340-ben új. II.. ponttal. I.. Ezt meg-. Albert her-. Albert herczeg. megersítette. 1443-ban V. László. király nevében III. Frigyes,. L453-ban V. László ma-. 1460-ban III. Frigyes saját nevében.. király,. szó-. 1412-ben. kibvítette,. 1488-ban. Hunyadi Mátyás, 1490-ben Miksa, mindnyájan szószerint erMiksa 1517-ben néhány pontot módosított. sítették meg. 1526-ban. Ferdinánd Bécs részére adott »Stadtordnung«-ja. I.. elször módosítja az 1296-iki »Stadtrecht« némely pontjait kor kívánalmaihoz. hogy ezen. új. s. vonatkozó pontokat. tette,. ezen túl Bécsben e szerint Ítélnek.. szabályzat a 3. magán. — 4-nek. és. a. Mint-. büntetjogi viszonyokra. kivételével,. azoknak további érvénye. XVI.. szintén megersí-. századon át. is. kétsé-. gen kivl. áll.. Az. 1578-ban. II.. Rudolf, 1621-ben II. Ferdinánd ersítették. változatlanul.. a. 1526-iki »Stadtordnung«-ot 1564-ben Miksa.. Még. az. örökösödési. 1819-iki •^Hoffkanmierdeeret'. 5'. is. az. viszonyokat. meg. szabályozó. 1383-iki szabadságlevél. alapjára helyezkedik. 1 ) Szicziliában a franczia. XIII. században keletkezett városjogok. »C ode Napoleon«-nak 1819-ben 1. történt. a. beviteléig. érvényben voltak. 2) Bécséhez hasonló módosításon mehettek keresztül más. »). Tomascheb I. Brüneck VII.. II. tobto. helyen..

(27) :. ÉLETERÉ. K.-MAGYARORSZ. VÁROSOK. A. A XV. —. XVII. SZ.-BAN.. 1. l. fejld városok jogviszonyai is. de városainknak lassú fejldését tekintve, itt még e részleges módosítás sem tnik föl s az Ítéletekbl azt látjuk, hogy a régi törvények a XVII.. gyorsan. században. is. érvényesek.. Legrégibb. jogkönyvünknek. városi. IV. Béla király korából bírjuk. kívül önálló városi jogokúi szokás venni. keletkeztek. példányát. Ezen. Buda, Székesfehérvár.. Zágráb jogát hogy más. szepesi városok és. Nagy-Szlls, Xagy-Szeben, a. Ezekbl. eredeti. ez a selmeczbányai jog.. :. városaink jogcsaládjai. úgy,. \;h'osok az említettek valamelyikének jogát kérték s. kapták a. királytól, mint Nyitra 1258-ban Székesfehérvárét, vagy szab.. várossá emeltetésekor adja neki a király valamely város. kir.. A. külföldi jogot önként fogad-. jogát,. mi a leggyakoribb. ják. egyesek, mint Zsolna a tesclienit, a Szepesség a magde-. el. eset.. így hazánkban több városi jogcsalád keletkezett. Ezeknek egymással való rokonsága a keletkezésük vagy átvételük alkalmával létezett erkölcsi és társadalmi rokonságot burgit stb.. mutatja. mert hasonló törvények csak hasonló viszonyok közt. ;. alkalmazhatók. Ha. sikerrel.. hazánkban nincs. Németország városai. nagymérv. oly. is. XIV. közt. a. igen élénknek mondhatjuk azt.. Az. jogközlés, mint. -XVI. századokban. itt is. éjszaki fels vidéken ural-. kodott városi jogcsaládokra vetett futólagos áttekintésbl. kitnik. ez.. A. Buda jogát (1244-ben nyerte) átvették: 'TP" o r, Zsolna Kassa. I.. _.. -. .,. Komarom. 1.. 1347.. Bártfa. Lubló, Kis6.. Selmecbánya jogát. sité). loo7. 5.. Szeben 1405-. 1370.. (IV. Béla niegeröátvették a fels magyarországi báZavarosok és Német-Lipcse 1260-ban.. II. '. i. 3.. 2.. 12bo. 4.. Eperjes 1374.. Privigye 1382. III. Szász jogijai éltek. 1.. Korpona, ettl. '. 1.. „£~*>~. «. Nemet-Lipcse. 2.. a. Bányavárosok XV-ik század. 3.. :. Szepesi jog, ezzel. 4.. 1.. éltek:. 2.Kis-Sze-. ben 1377. település óta. 4. Eperjes.. Zsolna 1384.. Magdeburgi joggal. éltek:. Szepesi városok a. 1260. 2.. is. felvidéki városok jogait így csoportosíthatjuk. 3.. Nagy-. A. XVI. szepesi város a XV-ik század óta. 2. A XVI-ik század óta Lcse, Kézsmárk, majd a 1.. többi éjszakkeleti sz. kir.. Sáros.. városok.. Els st. tekintetre. háromféle jogot. Zsolna. föltn, hogy egy is. és. ugyanazon város két. nyer egyszerre vagy rövid idközben.. 1357-ben Budáét, 1387-ben Korponáét, míg az eltt.

(28) 5-. (s. az után. azonos. budaival eszik. a. szepesi. n. A. kassait.. volt. süt. ítélnek,. a. városaink közt volt. köttetés. XIV. a s. a. magdeburgi jog hivatkoznak.. is. följogosítanak azon föltevésre, hogy. is. XVI-ik századokban. ers. oly. és. Oodex justinianeusra. ezen jogi viszonyok. Kis-. 1405-ben pedig a. szepesi jog (Zipser Wilkühr),. »Landrecbt« (Sachsenspiegel). szász. alkalmazásban.. jogot,. bányavárosok a selmeczi mellé. Lcsén a. szász jogot.. a. szerint. Már. ottan Teschen joga. is). 1317-ben átvette. Szehen. \. DBMKO KÁLMÁN. I>R.. 2. 1. oly élénk össze-. hatást gyakoroltak azok egymásra,. hogy mindenütt hasonló kereskedelmi. és társadalmi viszonyok. keletkezvén, hasonló törvényekre volt szükség.. Városi törvénykönyveink leginkább a közigazgatás,. a. bi-. róság szervezésével, az ingatlan vagyonnal (örökösödés) és adós-. ságok behajtásával koznak.. s. az ipar és kereskedelem érdekeivel foglal-. A budai jog 441. pontja közül 277 vonatkozik azokra,. a. kassai 163 pont közül 90, a szepesi 91 közül 46. Selineczbánya. jogkönyve összesen csak 40 ponthói. áll.. (Külön 20 pont. ;i. Bergreeht.) Elkerlhetlenl szükségük volt tehát a polgári élet. mindén viszonyait részletesebben szabályozó törvénykönyvre,. volt. ápril. összeállítva,. 15-iki. a. XV. XVI.században még nem daczára annak, hogy Zsigmond király 14".. mely hazánk városaira nézve a. decretnma. viszonyait rendezte. s. a. kir.. sz.. városok köz- és magánjogi. többeket a tárnok felebbezési hatósága. 1 alá rendelve, egységet akart létrehozni. ). Buda, Kassa, Pozsony.. Nagy-Szombat, Sopron, Bártfa, Eperjes és Szakolcza tárnoki városok éltek ezen 175 articulnsból álló joggal, mely nem egyéb, mint az említett városokban uralkodott külön jogoknak összefoglalása.. Rudolf király 1602 aug. 27-én megersítette a. városoknak ezen, az országos törvényektol régi sokak által sokszor megtámadott jogait,. minden városnak. saját. épségben tartandók,. és. idk. óta eltér,. melyek mellett még. külön kiváltságai és szabadalmai a. tárnoki széken nemes ember. is. nem. vehet részt, nehogy a városok ügyeibe a városok küldöttein. kivl más. A '). is. tárnoktól a felebbezés a királyi személynökhöz történ Kovachich. «titutiones etc. 5. ). avatkozzék. 2 ). :. Codex authent.. Tirnaviae 1584. 86.. Jna tav. mon, IY.. ai-t. 3.. 1.. 17.. juris tav. etc. 12.. —. Decreta. con-.

(29) A F -MAGYARORSZ. VÁROSOK. A. hetik. 1 ). nem. tárnoki. ÉLETÉRL A XV— XVII.. sz. kii-,. SZ.-BAN.. 1. 3. városok minden ügyüket oda. felebbezik H. Ulászló király 1498-iki 3-ik decretuma (38 art.) a. nemesek. jelöli. városok közt fölmerül peres ügyek felebbezési. és. hatóságául. a. tárnoki városokra nézve. Nem. ki.. tévén. sz. kir.. a. is. a királyi. személynököt. városok közt különbséget. s. a. panaszos nemest els sorban az illetékes város hatóságához utasítván. a felebbezésnél természetesen szintén a városi par-. :. törvényhez. ticularis. Ez. alkalmazkodni.. kellé. a személy nök. eltt sem lehetett más, mint a tárnok eltt. S a különféle peres. ügyek elintézésénél követett eljárást tekintve, a tárnoki és személynöki városokban. teljes. azonosságot. nézve a szives olvasó figyelmét különösen a. czímü részre hívom. tetésék«. Erre. találunk.. »Bnöh. és. bün-. föl.. Városaink particularis jogai tehát a. XV.. század folya-. mában legnagyobbrészt egyesülnek a tárnokjogban s csak a mennyiben egyes esetekben ottan nem találnak alkalmazható törvényt, fordulnak eredeti jogforrásaikhoz.. Helytelen lenne azonban városaink erkölcsi életét »Stadtrecht« alapján Ítélni. tán csak a régi városjog,. tisz-. meg. •. mert az emberiség életében mutatkozó folytonos fejldés az anyagi. és. eredeti. »Stadtrecht«-ek vagy. erkölcsi. viszonyokhoz. változott. viszonyait. élet. többé. megváltoztatja. s. így az. nem kielégítknek, vagy a megnem alkalmazhatknak bizo-. nyulnak.. Városaink szabadságleveleinek rendesen egyik leglényegesebb pontja. az,. hogy törvénykezési eljárásuk rendezésére. külön szabályzatokat alkothatnak. Ezen szabályok német ajkú városainkban, épen úgy mint azt a külföldön láttuk, »Willkor. Willkühr«-nek, tetszésnek,. — ma közönségesen szabályrende-. statútumnak neveztetnek.. letnek,. Az. egyes városok fejldése. különbözk ezek s legvilágosabban tüntetik föl az fölfogást. Törvényert nem királyi szentesítés, hanem. szerint igen. erkölcsi. mindig az eredeti törvénykönyv határozata a selmeczi jog. mit. mondja:. ». Akarjuk. város bírája és esküdt polgárai a. a. jónak. és. l. ). hasznosnak látván, rendelnek. Decr.. II. Sig.. i.. h.. ad nekik, mint. és parancsoljuk,. közönségre. hogy a nézve. és parancsolnak,. az.

(30) :. 14. OEMKÓ KÁLMÁN. !"'•. megtörhetetlenl maradjon és mindenki által megtar-. álljon,. tassák*.. A. vétségek megítélésében egymástól igen eltér fölfo-. mutatnak. gást. statútumok. a. fontosságukat látjuk. s. a. XVT.. 9zázad egyik jeles olasz jogtudósának a vétségek osztályozásáról. következ szavaiban:. szóló. üldözend,. hivatalitól. nyilvános. kétségek. »A. canonjog szerint minden vétség. A. polgári jog szerint azonban nem.. a. vagy magán. jellegének. megítélése. igen. ingadozó a különféle helyi statútumok és szokásjogok szerint.. Nápolyban senki sem emelhet vádat más, mint a saját vagy övéi ügyében s így ottan minden vétség magán-jellegnek vehet. Francziaországban pedig senki sem emelhet bnvádat. még. hanem. a saját ügyében sem,. — a vádolás. függ, ottan tehát. magán,. mindig a szerint. nyilvános vétség.. se. meg. minsíteni*. 1) Ezen.. és. Európában uralkodott vélemény megvan jogkönyvekben. is,. féle. —a. nem. kerülheti. Egyes bntettek. hogy városainkban tetik. vádló. a. nyugati említett. azaz olyan vádat, melynél a két. -. el. a fél. a törvény által kiszabott. kivételével. van bízva a vádemelés módja vagyis. és. összes. déli. az. »peinliche Klage«-tól, melynél a tettes semmi-. egyezség útján. büntetést. 2 ). nincsen se. melyek mindnyájan megkülönböztetik. »bürgliche Klage«-t. kiegyezhet. —. Leghelyesebb tehát a vétséget. érvényben lev statútum vagy szokásjog. tett helyén. ítélni. minsítés a biró tetszésétl. a. módját illetleg. s. mindenkinek tetszésére. bneseteknél látjuk majd,. a,. ugyanazon vétség. is. a.. vádolás módja,. egy vagy más módon. tetszése szerint,. ítél-. meg.. A. városi lakosság. minden legcsekélyebb viszonyait. tútumok által látjuk szabályozva. s. sta-. így az erkölcsi élet szem-. pontjából a statútum-alkotás jogát kell elsnek tekintenünk.. A. sz.. kir.. városok lakóinak rendes jogai és kiváltságai. Lelkészeiket szabadon választják. furak. által. tartoznak. Évenkint. Zobel. a király, a. fpapok vagy nem. darus. szabadon választják bíráikat. Július. Sachsenspiegel aufa. id.. és esküdt-. mve.. '). *). etc.. ;. hozzájok kinevezend lelkészeket elfogadni. Leipzig 1582. feb.. newe ubersehen durch den H. Christof.

(31) A F.-MAGYARORSZ. VÁROSOK jeiket. kik. A. XV. minden ügyben a város törvényei. XVII. SZ.-BAN.. 1. 5. és szokásai szerint. Készükre sem a király, sem más nem nevezhet. ítélnek.. A. ÉLETÉRL. ki bírót.. más tisztviselk hivatalos évük leteltével tisztségüket. bíró és. kezeibe letenni. választóik. nekik számadást tenni tartoznak.. s. Minden polgár szabadon rendelkezik. nem. városban. összes javaival, csak a. nem adhatja. lakó idegennek. el,. épen ágy. a. polgár házát. mint Gross-Enzersdorfban (Ausztria), hol ha. vagy más ingatlanát idegennek eladta, ettl az ingatlant bár-. melyik polgár elvehette. vételáron. 1 ). a. senki sem háboríthatja. A. meg.. s. azoknak birtokában. vétkes polgárt vagyonában. nem szabad még akkor. büntetni. —. sem. ha gyilkosság, rablás. vagy más vétek miatt megszökik a városból. nincs. kilátás,. általa okozott. kárt. a. Ha. visszatérésélv. megtéríti a vétkes vagyonából az. hatóság. a. n. többit a. és a. gyermekek sértetlenül. öröklik. 8. ). Eltekintve a városi polgárok anyagi elnyeit elmozdító. számos különféle kiváltság. még. szabadalomtól, ellegesen. és. csak a személves szabadság biztosítását tekintsük meg.. meezi jogkönyv mindjárt bevezetésében mondja. :. A. sel-. Országunk-. ban lakó egyetlen úrnak (Landherr), nemesnek, lovagnak vagy (Landrichter), egyházi vagy világi magas sem szabad bányavárosainkban semmiféle kihágást vagy erszakot elkövetnie, városaink lakóit megtá-. bírónak. országos állású. férfiúnak. madnia, fogságra vetnie vagy foglalkozásában gátolnia a. Ha. hiró és esküdtjeinek engedélye nélkül.. nak, polgárnak örökösödési vagy. városi,. valamely bányász-. más ügye van a városon. belül. vagy kivl, abban egyetlen országos bírónak vagy hivatalos. embernek. A. se legyen. joga. Ítélni. .. >zepesi szászok régi törvénykönyvének legels pontja. így biztosítja a személyes. királyaitól. szabadságot. :. Magyarország. semmiféle ügy miatt senki sem idézhet törvény elé ságát keresse a királyi gróf eltt, ki. vagy. a. 1238.. a. ;. de igaz-. Szepességnek várgrófja,. birák és az öregek (eldisten) tanácsa eltt, kik mei:-. •). Arch.. 2. Buda. ). összes. nyertük azon jogot, hogy minket, szepességieket,. f.. K.. ö.. 1244.. G. Qu.. XV.. 34.. Pozsony 1291. Szepesi szászok 1271. N.-Sjzombat. Elássa 1435-iki privilégiumai..