STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
kinti az 1989—1991. években folyósított jut—
tatásokat. Az említett osztrák közlekedési fej- lesztésekre 1,8 milliárd schilling, a 6 országban felhasználható támogatásra l,3 milliárd schil—
ling jutott 3 év alatt. A legnagyobb juttatást Lengyelország (O,29 milliárd schilling) kapta, a további sorrend: Magyarország 0,064, Jugo—
szlávia 0,063, Románia 0,052, Csehszlovákia 0,045 és Bulgária 0,031 millió schilling. Az egyetlen országhoz sem rendelhető (nem az osztrák közlekedés fejlesztéséhez nyújtott) juttatások összege 1989-ben 0,025, 1990—ben 0,496, 1991—ben 0,804 milliárd schilling volt.
A hitelek és garanciák összegéből (7 milliárd schilling) 4 milliárd schillinget a Szovjetuniónak nyújtottak 1991-ben, az egy országhoz nem rendelhető folyósítás pedig mintegy 1,8 mil- liárd schilling volt.
A 6 ország egyenként legfeljebb O,5 milliárd schilling hitelt és garanciát kapott 1991-ben:
Jugoszlávia semmit, Lengyelország pedig az 1990-ben felhasznált 1 milliárd schilling után ez évben nem jut további osztrák hitelekhez.
A legnagyobb a csehszlovák hitelfelvétel 05, a román, a bolgár és a magyar folyósítások összege (O,265, 0,210, 0,210 milliárd schilling) alig különbözik egymástól.
(Ism.: Nádudvari Zoltán)
WALTER, B. C. :
Az EGYESULT ÁLLAMOK KÚLKERESKEDELMI STATISZTIKÁJÁNAK MINÓSÉGE
(Ouality issues aifecting the compilation of US mer- chandise trade statistics.) — Statistical Journal of the
United Nations ECE. 1991. 1. sz. 69—83. p.
Az Egyesült Államok számára igen fontos a
magas színvonalú külkereskedelmi statisztika, ugyanakkor —— különböző okokból —— erősen korlátozottak adatgyűjtési és feldolgozási lehe- tőségei. Mindezek figyelembevételével számos lényeges változást vezettek be a külkereske- delem-statisztikai programban, amelyek hatásá- val részletesen foglalkozik a tanulmány szer- zője.
Az exportra és az importra vonatkozó ada- tokat a statisztikai szervezet (Bureau of the Census) havonkénti összeírásból vagy az áru- szállítmányok felméréséből állítja össze. E szer- vezet felelős az adatok feldolgozásáért és köz- léséért is. Ezek az adatok csak az áruforga- lomra terjednek ki, nem tartalmazzák sem a szolgáltatások külkereskedelmét, sem a tőke-
áramlást. Az Egyesült Államok vámszervezete
ugyancsak fontos szerepet játszik a külkeres-
431
kedelmi adatok gyűjtésében, ugyanis naponta továbbítja a statisztikai szervezetnek a be- és kilépési pontokon összegyűlt alapbizonylato- kat, amelyeket a 400 dollárt meghaladó értékű áruszállítmányokról állítanak ki.
A statisztikai szervezethez automatizált to- vábbítással és — a bizonylatok esetében ——
postai úton érkeznek adatok. Az automatikus úton begyűjtött adatokat számítógép ellenőrzi és hetenként feldolgozza. Ha az ellenőrzés során felmerült problémák a hónap végéig nem tisz- tázódnak, úgy a korrigált adatok a következő hónap adatai között szerepelnek. A postai úton érkezett bizonylatok teljességét a statisztikai szervezet ellenőrzi, majd számbavétel céljából mikrofilmre veszik. Végül az összes beérkezett külkereskedelmi adatot havonta összesítik, s a tárgyhónapot követő körülbelül 45. napon jelentésben adják közre.
A külkereskedelem mutatószámai iránti élénk érdeklődés főként azzal függ össze, hogy az Egyesült Államok külkereskedelmi forgal- mának az elmúlt húsz évben történt nagyfokú expanziója mellett a külkereskedelmi mérleg passzívvá vált, míg azáruforgalomban 1968-ban 2 milliárd dollár aktívum keletkezett, addig 1988-ban már 109 milliárd dollár deficit. A havonként közölt egyenleg, valamint az ex- portra és az importra vonatkozó adatok az or—
szág legtöbbet tanulmányozott mutatószámai, és erősen befolyásolják az értékpapír- és rész—
vénypiacokat.
A megnőtt érdeklődéssel egyidejűleg rom- lanak az adatbegyűjtési és- összeállítási lehető—
ségek, ezért a felhasználók aggódnak a statisz—
tikák minőségéért. Törvényt hoztak arról, hogy a havonta összesített adatokat folyó áron, valamint összehasonlító árakon egya—
ránt kimutassák, továbbá arról is, hogy a ter- méket elsősorban a nemzetközi Harmonizált Rendszer szerint és nem a nemzeti nómenkla- túra alapján csoportosítsák.
A szerző áttekinti a statisztika minőségének javítását biztosító intézkedéseket. Elsőként az időbeli eltolódás kérdésével foglalkozik, neve- zetesen azzal, hogy az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején az import nagymértékű növekedése és a vámbizonylatok újonnan be- vezetett kezelési rendje együttesen oda veze- tett, hogy az importügyletek bizonylatainak jelentős hányada késve érkezett a statisztikai szervezetekhez, és az adatok nem a tárgyhavi, hanem a következő havi jelentésben szerepel- tek. Az ,,átvitt" forgalmi tételek aránya az importnál 30—55 százalék, az exportnál 8—41 százalék volt. Az ,,átvitt" tételek számának
432
csökkentése érdekében különböző kisebb lépé- sek mellett 1988-ban a statisztikai szervezet két héttel meghosszabbította saját tájékozta- tási határidejét, és ezáltal lényegesen több idő jut a behozatali és kiviteli bizonylatok foga- dására és feldolgozására. Ezenkívül bevezették azt is, hogy minden hónapban az utólag beér- kezett bizonylatok alapján korrigálják az előző havi adatokat. Mindez együttvéve azt ered- ményezte, hogy az ,,átvitt" tételek aránya a tárgyhavi forgalom 1 százaléka alá süllyedt.
Az exportbizonylatok hiánya hosszú idő óta veszélyezteti a statisztika pontosságát. A vám- szervek ennek lényegesen kevesebb figyelmet szenteltek, lévén az érdekeltségük is sokkal kisebb, mint az import vonatkozásában. Kie- melt jelentőségű ebből a szempontból az Egyesült Államok és Kanada forgalma, amely volumenében igencsak számottevő, de a két ország közötti nyitott határból adódóan az ex- port nyilvánvalóan alulértékelt. A problémán úgy igyekeztek segiteni, hogy —— a mindkét országban bevezetett Harmonizált Rendszert felhasználva —- kölcsönösen kicserélik az egy- más viszonylatában lebonyolított behozatal adatait, és így helyesbítik kiviteli adataikat.
Az exportadatok alulértékeltsége feltehető- en nem csupán Kanadánál áll fenn, hanem
más országoknál is. Ezért az Egyesült Álla- mok statisztikai szervezete. a vámhatósággal karöltve, tiz fontosabb kikötőt jelölt ki az exportforgalom megfigyelésére és bizonyla- tainak ellenőrzésére. A repülőtéri ellenőrzések alapján az 1988. évi légi úton folytatott árufor—
galomban körülbelül 7 százalékos —— export- bizonylatok hiánya miatti —— alulértékeltséget állapítottak meg. Ezenkivül kétoldalú adat- egyeztetéseket is folytattak a jelentősebb ke- reskedelmipartner-országokkal, illetve ország—
csoportokkal.
A szerző felveti a változatlan áron történő adatközlés utóbbi években felmerült módszer—
tani nehézségeit. Korábban ugyanis a havi külkereskedelmi adatokat folyó áron közölték, a mennyiséget pedig különböző mértékegysé- gekben mutatták ki. Ezt a módszert azért vitatták, mert az egész áruforgalom, illetve egyes csoportjai volumenének alakulását nem mutatta. Ebből kiindulva a statisztikai szerve- zet a volumenalakulás méréséhez egységérték—
indexeket számitott, amelyek azonban túlzot—
tan elnagyoltaknak bizonyultak. A továb- biakban ezért finomított módszerekkel számi—
tott árindexek alkalmazására tértek át.
Az Egyesült Államok külkereskedelmi ada- tainak számos mikroszíntű adatokat igénylő
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
felhasználója van. Lényeges szempont tehát ezen adatok esetében is a minőség javítása, s ezt segítette elő a Harmonizált Rendszernek mint alapvető termékcsoportositásnak az el- fogadása. A Harmonizált Rendszert hat szám- jegy mélységig egységesen alkalmazzák az or- szágok, további részletezés a nemzeti igények- nek megfelelően készül. Az Egyesült Államok tíz számjegy szerinti részletezést használ 8000 export és 13 000 importtételéhez. A Harmoni- zált Rendszer széles körű, több mint 60 nem- zetre kiterjedő elfogadása korábban elérhetet- len részletességgel teszi lehetővé a külkereske- delmi partnerekkel való egyeztetést.
A mikroszintű adatok minőségének javítá—
sát segítette elő a külkereskedelmi forgalmat lebonyolító importőröknek és exportőröknek a korábbiaknál pontosabb és részletesebb ismérvekkel történő azonosítása. Ugyancsak ezt a célt szolgálta az Egyesült Államok egyes államai szerepének és hatásának statisztikai eszközökkel való megfigyelése. Ide tartozik még a szezonális kiigazítás kiterjesztése is.
A külkereskedelmi statisztika szinvonalának emelését célzó programot a statisztikai szerve—
zetnek úgy kell lebonyolítania, hogy a költ- ségek lehetőleg ne növekedjenek. Ebbe a programba tartozik az automatizált adatgyűj- tés mint olyan költségkímélő módszer kiter- jesztése, amely egyúttal a bizonylatokon tör- ténő jelentésnél pontosabb adatokat is ered- ményez. Jelenleg az exportadatoknak mintegy 45, az importadatoknak 80 százalékát nyerik közvetlenül automatizált forrásokból.
A külkereskedelem statisztikai programja jövőjének megítélése érdekében egy szakértői bizottságot hoztak létre, amely az adatgyűjtés, -feldolgozás és tájékoztatás jelenlegi rendszerét vizsgálja. Feladatai közé tartozik néhány lé- nyeges kérdés megválaszolása, így például az, hogy melyek azok a külkereskedelmi adatok, amelyek alapvetően szükségesek az ország nemzetközi gazdasági szerepének a megitélésé- hez. Vagy például az, hogy elégséges—e a min—
tavételen alapuló adatgyűjtés, nem szorul-e módosításra, illetve kiegészítésre a jelenlegi rendszer? Meg kell állapítani továbbá azt is, hogy valóban hitelesek-e a jelenlegi adatok, és megfelelnek-e a kívánt felhasználási céloknak.
Arra is választ keresnek, hogy ténylegesen felhasználják-e a begyűjtött adatokat, továbbá milyen oktatási módszerekre lenne szükség az adatgyűjtés minőségének javításához és az ada- tok többoélú felhasználásához.
(Ism.: Szőnyi Gyuláné)
