Bumpass, L. – Westhoff, Ch. F.: A befejezett termékenység előrebecslése

STATISZTIKAI IRODALMI FlGYELÖ

nem egyszerűen a pénzben kifejezett hoza—

mok maximalizálását kell a beruházások megtervezésénél kritériumként választani, mert minden beruházás pénzben nem jelent—

kező külső megtakarításokat is okoz. Enke általában kételkedik abban. hogy a népgaz- dasági tervek egyedül meg tudják oldani a gazdaságfejlesztés problémáit, mert nagy je- lentőséget tulajdonít a népesség önkéntes viselkedésének.

6. A gyengén fejlett országok kormányai általában hajlamosak (pontosabban indo- koltabban hajlamosak más kormányoknál) a költségvetési deficitek létrehozására. mert az adók begyűjtése nehézségekbe ütközik. A de—

987

ficit inflációt eredményez, egyes országok—

ban ennek mértéke eléri az évi 10 százalé—

kot. Ilyen körülmények között azonban elri—

asztják a megtakarítást.

7. Hosszú időt igényelt, amig a fejlett or- szágok közgazdászai felismerték, hogy a kul—

túra és a társadalmi intézmények megválto- zása nélkül nem indulhat meg a gazdasági fejlődés. Például a kasztrendszer csökkenti a foglalkozási mobilitást, a merev osztályhi- erarchia megakadályozza a társadalmi emel—

kedést, a nagycsaládi kapcsolatok erőssége fékezi a vándorlást, amelyek a gazdasági növekedéshez szükségesek.

(ism.: Andorka Rudolf)

DEMOGRÁFIA

BUMPASS. L. — WESTHOFF, CH. F.:

A BEFEJEZETT TERMÉKENYSÉG ELÖREBECSLESE

(The prediction of completed fertility.) -— Demog- raphy. 1969. 4. sz. 445—454. p.

A kívánt családnagyság és a tényleges be—

fejezett termékenység kozötti kapcsolat szo—

ciológiai szempontból igen fontos kérdés.

Sok házaspárnak több vagy kevesebb gyer—

meke születik, mint amennyit házasságuk egy korábbi időszakában kívántak. Ennek oka. hogy a kívánt csalódnagyságra vonat- kozó elgondolások megváltozhatnak a társa—

dalmi—gazdasági körülmények hatása alatt és ennek megfelelően tervezik a gyermekszüle—

téseket; továbbá a fogamzásgátlás módsze- rei tökéletlenek lehetnek. vagy a nő termé- kenysége nem normális. A házasság első időszakában a termékenységi prefenicák kü- lönösen változékonyak a férj foglalkozási helyzetének fokozatos. ebbe az időbe eső ki- alakulása folytán, valamint a feleségnek a gyermekszüléssel és neveléssel szerzett ta—

pasztalatai következtében.

Az amerikai házaspárok általában lega- lább két gyermeket kívánnak a jelenlegi vi- szonyok között, és ez a kívánságuk átlagosan meg is valósul feltéve, hogy a házaspárok termékenysége normális. Amikor azonban az említett minimális családnagyságot elérték, kérdésessé válik a házastársak számára. hogy további gyermeket vagy gyermekeket óhajta—

nak-e, vagy sem. ily módon az ebben az idő—

ben kialakult. a családnagyságra vonatkozó elgondolásuk a leghatékonyabban befolyá- solja a végső. befejezett termékenység nagy- ságát. Ezért különösen célszerűra második gyermek születése után vizsgálni, hogy az ilyenkor kialakult kivánt családnagyság meny- nyire valósul meg a házasság egész tartama

folyamán. '

,kenységétl de 8

A dolgozat a princetoni termékenységi vizsgálatot veszi alapul a fenti kérdés tisztá—

zására.

E vizsgálat keretében először az 1957. év- ben, a második gyermek születése után hat hónappal. 1165 nőt kérdeztek meg hét nagy- városi körzetben a kivánt családnagyságra vonatkozóan. Ezeket a nőket —- 1960-ban ——

újra meginterjúvolták. Végül, egy utolsó, harmadik megkérdezés az 1963—1967 idő- szakban ezek közül 814 nőre terjedt ki. Ez utóbbi adatfelvétel folyamán a nők átlagos életkora 35 év volt és utolsó gyermekük szü—

letése óta 5 és—i/z év telt el átlagosan. A nők többsége ilyenkor már befejezte termé—

százalékuk bejelentette, hogy még további gyermeket óhajt. Ezek a nők általában fiatalabbak, és egyharmaduk már terhes volt az interjú folyamán. A több gyermeket nem kívánó nők általában-időseb—

bek. és viszonylag hosjszabb idő telt el utolsó gyermekük születése óta.

Az első kérdezésnél a családnaavsáara nézve megadott kívánság és az átlagos, be- csült befejezett családnogyság 8 évvel ké- sőbb, egymással jól megegyezik. A megfi- gyelések azt is mutatják, hogy a fogamzás- gátlás motivációja sokkal erősebb, amikor a házas nő nem kivánt szülést akar elhárítani, mint akkor. amikor csak a születések közötti időtartamot akarja szabályozni. Az átlagos kívánt és befejezett tényleges családnaav- ság között különböző ellentétes tendenciák hatására bizonyos eltérés mutatkozik.

Azoknál a nőknél, akik a második gyer- mekük születése után több gyermeket már nem kívánnak, átlagosan tényleg 2.5 gyer- mek születik összesen; azoknál pedig, akik 6 vagy több gyermeket óhajtanak, átlagosan 5.6 gyermek születik—összesen a propagat—iv élettartam folyamán. Az eredeti kivánt családnagysággal szemben mutatkozó több-

988

let leggyakrabban a fogamzásgátlás hiányos- ságából származik. Ez azonban nem jelenti a fogamzásgátlás alacsony hatékonyságát.

lt'r figyelembe jön, hogy a csak két gyerme- ket kívánó nők ezt az elgondolásukat korán megvalósítják, és így házasságuk hátralevő hosszabb tartama folytán a véletlenül bekö—

vetkező terhesség valószinűsége nagyobb.

Viszont a több gyermeket kivánó nőka to- vábbi születések során esetleg csökkenthetik a kívánt családnagyságra vonatkozó elgon—

dolásaikat a gyermekekkel szerzett tapasz- talatok alapján. Említést érdemel, hogy a katolikus nők részsokasságában az iskolá- zottság a befejezett termékenység nagysa- gával pozitiv korrelációban áll, mig a nem katolikusoknál ugyanakkor negatív korrelácío volt megfigyelhető.

A második gyermek születése után, a ki'- vánt átlagos gyermekszám ismerete a bete- jezett családnagyság szoros közelítésű prog- nózisát teszi lehetővé. Azonban e nőknek csak 45 százaléka valósította meg ponto- san az első interjúnái megadott kivánt gyermeklétszámot, 14 százalékuknak kettővel több vagy kevesebb gyermeke volt. mint a- mennyit eredetileg terveztek. A feleség altal kívánt családnagyság mellett egyéb más vál- tozók is korrelációban állnak a befejezett termékenységgel. Ezek a változók: a férj al- tal kivánt családnagyság, a termékenyseg tervezésének az első interjú időpontjáig el- ért sikere, továbbá a házasságkötés és a ma- sodik gyermek születése közötti időtartam.

Ez utóbbi változó negativ korrelációban all a befejezett családnagysóggal.

Bár az iskolázottsági és vallási ismérvek által jellemzett részsokaságokban az" atlagos befejezett családnagyság nagyon kozel'e'SIk az első interjú alkalmával megjelölt. [kivlan't gyermekszámhoz. mégis a nők többsegenel bizonyos eltérések voltak észlelhetokua ki- vánt és a tényleges családnagyság közott. Az így mutatkozó szórás egyharmadát a fele—

ségnek a befejezett termékenysegre vonat- kozó elgondolása magyarázza meg. A szo- rás e megmagyarázott hányada 2/5-re e- melkedik, ha figyelembe vesszük a férjek ál- tal az első kikérdezésnél megadott kívánt családnagyságot, továbbá a házasságkötés és a második gyermek születése közötti in- tervailumot. Bár a befejezett termékenység szórásának nagyobbik részére nem ad ma- gyarázatot a második gyermek utáni kívánt családnagyság, mégis a fogamzásgátlás ha- tékonyságának számbavétele alapján meg- állapítható, hogy ez utóbbi, a befejezett ter- mékenységre vonatkozó elgondolás irányítja a házastársak családszabályozási magatar- tását a propagativ élettartam további re'- szére.

(ism.: Theiss Ede)

MlNKOV. M.:

ELÖREJELZÉSEK A BOLGÁR NEPKCZTÁRSASÁG NÉPESSEGENEK ALAKULASARÓL A 2000. EViG

(Proekcii za razvitieto na naszelenieto na NR Böl- garija do dvehiljadnata godina.) -- lkonamicseszka Miszöl. 1969. 9. sz. 37—47. p.

Az utóbbi években Bulgáriában megkez—

dődött a népességszám távlati előrejelzése.

Az Országos információs Központ kezdemé- nyezésére az 1961. évi népszámlálás alkal—

mával az 1960—1980. évekre, az 1969, évi népszámlálás alkalmával pedig az 1990; é- vig terjedően végeztek ilyen számítást.

A gyakorlatban a népesség számának előf—

rejelzése főképpen azzal a feltevésselrtörté—

nik, hogy a születések és halálozások aránya változatlan marad. Az ilyen előrejelzések két- ségkívül hasznosak, mivei betekintést adnak a népesség életkori és nemek szerinti összeté- telében várható változásokba. Ezzel egyidő—

ben azonban céiszerű olyan előrejelzést is végezni, amely a népesség optimális szapo—

rodását mutatja. Gazdasági szemszögből nézve. a lakosság szaporodása, illetve a munkaerőlétszám növekedése elsősorban a népgazdaság extenzív fejlődésének a függ—

vénye. Ez az extenzív fejlődés különböző kö- rülmények között igen eltérő lehet, aminek következtében a népesség szaporodásának számos változata lehetséges. A Bulgáriában végzett előrejelzések a népesség szaporodá—

sának kétféle hipotézisén alapulnak.

Az első hipotézis esetében feltételezik, hogy a születések és halálozások szintjének korcsoportok szerinti megoszlásában a jövő—

ben is az 1964—1967. évek közötti időszak szintje lesz az irányadó. A születések száma, habár csekély mértékben, 1970-ig növekedni fog, 1974-ig pedig stabilizálódik. 1975 után a születések számának az ország népességé- hez viszonyított aránya csökkenni kezd majd.

a 2000. évben 13,9 lesz 1000 lakosra számit- va. Ez a csökkenés annak tudható be. hogv megváltozik a szülő nők életkorok szerinti a—

ránya, éspedig az idősebb nők javára.

A halálozások száma általában növekvő tendenciát fog mutatni; a 2000. évben 13,5 lesz az arány 1000 lakosra számítva, azaz erősen megközelíti a születések arányát. A halálozási arányszám csökkentésének lehe- tősége a jövőben igen korlátozott lesz. A csecsemőhalálozás, amely az elmúlt évek során jelentős mértékben csökkent, egyre ne- hezebben szorítható majd az elért szint alá.

Másrészről az életkor kitolódása is a halála- zási arányszám növekedése irányába hat.

A népesség természetes szaporodása egy—

re csökken. a 2000. év körül pedig az a ve- széiy áll fenn, hogy a halálozások száma meg- közelíti a születések számát, sőt a népesség csökkenésének folyamata is bekövetkezhet.