S E R F Ő Z Ő S I M O N
Akik tisztelték
Akik tisztelték, becsülték a munkát, iparkodásuk kocogott
a város-puszták laposaiban, s a tanyasi földeket gyalogolták:
a hányódó porban robotolókat nem sokba vette az ország.
Szorgalmukat hátra szorította az ólak, szemétdombok mögé.
A sok erő elkallódott a kuksi, kisemmizett faluk mélyén.
S elherdálódott e vonatokon bumlizó hazában
mind a barázdákból menekültek igyekvése.
Akik szegődtek idegen munkára, s csak a fizetésért szorgoskodnak a napok zegzugaiban.
Alszanak a városok derékaljain, cipőik füstölgő szagában.
Látnának már
Viszketek tőlük, fulladok ennyi
hemzsegő pihesenkitől, a szolgaságnak
ennyi tanoncától, kitanítottjától,
s a többi pudvástól, akik naponta
hurkolják a rágalmat, kötelet a nyakamra,
egy-egy szavam beidéztetnék
a rendőrségre is, s megfélemlítettnek látnának már,
s szánalmasnak, kinek merészsége
elgyávul, megvetemedik házfalakkal.
7