CSEHSZLOVÁKIA ÉS MAGYARORSZÁG
TÁRSADALMI JELZÓSZÁMAlNAK OSSZEHASONLlTÁSA
FARKAS E. JÁNOS -- HARCSA lSTVÁN -— VAJDA ÁGNES
A kelet-európai szocialista országok többsége egy elhúzódó korszakváltás
időszakát éli. A korszakváltás (modellváltás) kényszere azonban nem egyformaerővel és főleg nem egyforma előzmények után került a felszínre. A világgazda—
sági kihívásoknak jobban ..kitett" és a modellmódosítás két évtizedes nehézsé—
geit próbálgató Magyarország esetében a váltás kényszere már korábban sürge-
tővé vált. Más országokban, így például Csehszlovákiában. elsősorban a mecha-
nizmus sajátosságai miatt ez csak a legutóbbi időszakban került előtérbe. A vál—tozások előfeltétele azonban az. hogy az eddigi fejlődési jellemzőket sokoldalúan mérlegeljük.
Több szempontból is fontos tehát, hogy a statisztika eszközeivel is járuljunk hozzá ahhoz a munkához, amely a szocialista országok eltérő fejlődési jellegze- tességeinek bemutatását célozza. Hiszen két. lényegében azonos gazda—
sági—politikai rendszerű. szocialista országról van szó, amelyek az elmúlt húsz
évben mégis sok tekintetben eltérő utat jártak be, és a társadalmi változások jellege is eltérő volt. Az 1960—as évek végén mindkét országban élő valósággá
vált a gazdaság gyökeres reformjának gondolata. A csehszlovák kezdeményezés politikai okok miatt nem tudott kibontakozni. A magyar kísérlet a kezdeti lendü- let után —- a hetvenes évek elején — megtorpant, amely végül is jelentős részbenoka annak, hogy a magyar gazdaság a hetvenes évek második felétől kezdve
egyre mélyülő gazdasági gondokkal küzd. Közös vonás az is. hogy mintegy két évtizeddel később, a nyolcvanas évek végén mindkét országban újabb lendületet kapnak (kaphatnak) a gazdaság megreformálását célzó intézkedések.Dolgozatunk — amely az emlitett húsz év változásait kísérli meg bemutatni a társadalomstatisztika eszközeivel —- az ,,egy modeil két változat" alcímet is vi- selhetné. Az ,.egy modell két változat" lényege —— csak a gazdasági szerkezetre szorítkozva —. hogy a termelés alapvető forrásai mindkét országban állami kéz—
ben vannak. a keletkező jövedelmek azonban és azok felhasználásának módja is Csehszlovákiában Magyarországénál jóval centralizáltabb módon történt az elmúlt két évtizedben. Ennek egyik — a társadalmi szerkezetben is megmutat- kozó — jele a legális magánszektorban foglalkoztatottak aránya. Magyarországon a kisárutermelők aránya 1970 és 1980 között 3 százalék körül mozgott, és 1982—1983 óta erőteljesen nő. Csehszlovákiában 1970-ben O,9 százalékot tett ki.
1980—ban 0.0 százalékra csökkent.
A politikai és gazdasági szféra centralizáltságának fokában megmutatkozó relatív különbségek hatásait kívánjuk az alábbiakban bemutatni.
FARKAS -- HARCSA — VAJDA: TARSADALMl JELZÖSZÁMOK 1109
A részletesebb összehasonlítás elé még egy megjegyzés kívánkozik: Cseh—
szlovákia jóval fejlettebb gazdasági bázisra építhetett a háború után. mint Magyarország; tanulmányunk egyik célja annak bemutatása, hogy a két szom—
szédos ország fejlődésének különbségei hogyan változtattak ezen a helyzeten az
elmúlt 20—25 évben.Elemzésünk az utóbbi években végzett széles körű kétoldalú összehasonlítá—
sok eredményein1 alapul. A társadalmi jelzőszámok összehasonlítására irányuló munkálatokból csupán három nagyobb témakört ragadtunk ki:
1. az anyagi—egzisztenciális viszonyokat meghatározó jövedelmi, fogyasztási helyzet, 2. lakásellátás,
3. a népesség ídőfelhasználása.
JÖVEDELEM — FOGYASZTÁS
A jövedelmi viszonyok összehasonlításához először a két gazdaság makro—
szintű jövedelemtermelését és —felhasználását tekintjük át. A makroviszonyokban modellszerűen megragadható sajátosságok ugyanis meghatározzák a mikro- szféra. azaz a családok megélhetési stratégiáit. A két ország nemzeti jövedelmé- nek termelése és felhasználása — az alapvető azonosságok mellett —— lényeges különbségeket is mutat. 1970 és 1983 között az egy főre jutó megtermelt nemzeti jövedelem (összehasonlító árakon) Csehszlovákiában 50.ó, Magyarországon 63,4 százalékkal nőtt. A növekedés üteme a nyolcvanas években mindkét gazdaság- ban jelentősen (a hetvenes évekhez viszonyítva egyharmadára) visszaesett. A fel—
használt nemzeti jövedelem szerkezetében. a nem termelő fogyasztás és a fel- használás arányában a vizsgált években Magyarország és Csehszlovákia között nem volt lényeges különbség.
Az 1970 és 1975 közötti években Csehszlovákiában és Magyarországon meg- közelítőleg háromnegyed rész jutott a nem termelő fogyasztásra. egynegyed rész a felhalmozásra. 1980—ban Magyarországon lassú emelkedés következett be a nem termelő fogyasztás arányában: 80.4 százalékra nőtt, és a felhalmozás 19.6—
re csökkent. Csehszlovákiában viszont nem változott a korábbi arány. A nyolcva- nas évek első felére tovább emelkedett a nem termelő fogyasztás aránya Magyar-
országon (87,'l %) és Csehszlovákiában is (819 %). a felhalmozás aránya pedig
csökkent.Jelentősebb különbségeket tapasztaltunk a két ország között a nem termelő fogyasztáson belül a személyes és a közösségi fogyasztás egymáshoz viszonyított arányában. Csehszlovákiában alacsonyabb a személyes fogyasztás és magasabb a közösségi fagyasztás aránya, mint Magyarországon. Ez a jelenség a jövedel- mek felhasználásának kevésbé központosított jellegére utal Magyarországon.
Ugyanez mondható el a jövedelmek megszerzésének módjáról is: bár a meg- figyelt időszakban (1970 és 1983 között) mindkét országban azonos mértékben csökkent a centralizált szférától viszonylag független mezőgazdasági kistermelés- ből származó jövedelem aránya az összes személyes jövedelmeken belül (Magyar—
országon 15 százalékról 10 százalékra, Csehszlovákiában 6 százalékról 4 száza—
lékra). Magyarországon még 1983-ban is a csehszlovákiai aránynak két és fél- szerese volt.
1 Lásd a ,,Társadalmi jelzőszámok Magyarországon és Csehszlovákiában" (Központi Statisztikai Hiva- tal. Budapest. 1988. 91 old.) c. kiadványt. amely a KGST által elfogadott társadalmi jelzőszámok össze—
hasonlítósán alapul. Az 1983—ban összehasonlított 5 alrendszeren (Népesség és család: Egészségi állapot;
Oktatás; Kulturális tevékenység; Társadalombiztosítás) kívül a kötetben további nyolc alrendszer mutatói-
nak összehasonlítása szerepel. '
1110 FARKAS E. JÁNOS _ HARCSA iSTVAN — VAJDA ÁGNES
Hasonló különbség figyelhető meg a lakossági fogyasztás forrását tekintve is. Csehszlovákiában a személyi fogyasztásnak körülbelül 90 százalékát teszik ki a kiskereskedelemben történő vásárlások. Magyarországon ez az arány körül- 4—
belül 10 százalékponttal alacsonyabb (a természetbeni fogyasztás viszont 10 százalékponttal magasabb). Különbözik a szolgáltatások (egészségügy. oktatás.
kultúra, sport stb.) egészén belül az ingyenes és a nem ingyenes szolgáltatások megoszlása is. Csehszlovákiában magasabb az ingyenes társadalmi juttatások aránya (1983—ban 68,6 százalék), mint Magyarországon (48,8 %).
A társadalmi jelzőszámok nem alkalmasak a szolgáltatások színvonalának minősítésére. Első megközelítésben az a tény, hogy a szolgáltatásokon belül az ingyenes juttatások aránya Csehszlovákiában lényegesen magasabb. északi szom—
szédaink kedvezőbb helyzetére utal. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy egy—
részt az ingyenesség mindkét országban egyre inkább fiktiv fogalom a szolgái- tatások szférájában, másrészt — és talán ez a lényegesebb -—, hogy a nem ingye- nes szolgáltatások mögött egy sokrétűbb. szinesebb, több alternatívát kínáló
szektor működése fedezhető fel. Ez a változatosság természetesen leginkább csak
a társadalom magasabb jövedelmű rétegei számára valóságos alternativa; vagyis az egyenlőtlenségek ezen a téren kiélezettebbek Magyarországon. mint Csehszlo- vákiában. Úgy véljük azonban, hogy az alacsony szinten tartott egyenlőség sivá- rabb és kevesebb perspektívával kecsegtető. mint egy szélesebb középrétegre támaszkodó és nagyobb jövedelmi—fogyasztási szélsőségek között élő társada- lom.A megfigyelt időszakban a lakosság reáljövedelme évi átlagban mindkét országban nőtt. Az egy főre jutó reáljövedelem Csehszlovákiában 1971 és 1975 között növekedett a leggyorsabban, 24,9 százalékkal. Magyarországon a növeke—
dés üteme valamennyi megfigyelt időszakban (1970. évhez viszonyitva 1975-ben, illetve 1980—ban és 1983-ban) gyorsabb volt. mint Csehszlovákiában. (Megjegyez—
zük, hogy 1971 és 1975 között mindkét országban csökkent a látható jövedelmek lakosságon belüli egyenlőtlensége. A jövedelemegyenlőtlenség mérése azonban csak a látható jövedelmeken alapul, ezért ennek értékelésekor figyelembe kell vennünk azokat a véleményeket is, amelyek szerint Magyarországon a láthatat—
lan jövedelmek egyértelműen a különbségek növekedését mutatják.) A reáljöve—
delem folyamatos növekedésével szemben a reálbérek a vizsgált periódus első időszakában nőttek ugyan. az időszak utolsó éveiben azonban már csökkentek.
A szocialista szektorban dolgozók reálbérének növekedése 1970 és 1983 között ha—
sonló volt mindkét országban: 1970 és 1975 között gyorsan nőtt (közel 18 száza—
lékkal), az ezt követő 1975 és 1980 közötti időszakban a növekedés lelassult, majd pedig csökkent. Az egyes népgazdasági ágak kereseti szinvonalának összehason- litása alapján kiderült. hogy mindkét országban az építőipar és a közlekedés bérszínvonala a legmagasabb. a kereskedelemé a legalacsonyabb. (A kereske—
delemben dolgozók átlagkeresete Magyarországon 10. Csehszlovákiában 16 szó-
zalékkal marad el a népgazdasági átlagtól.)
A csehszlovák népesség az európai átlagtól kevésbé elmaradott körülménye—
ket örökölt a háború előtti időkből. mint Magyarország. Ennek nyomai megmutat—
koznak a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságukban a mai napig is. (Lásd az 1. táblát.)
Megfigyelhető, hogy a magyar lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való el—
látottsága dinamikusabb fejlődést mutat az elmúlt évtizedekben. Ennek a felzár—
kózási folyamatnak a hátterét a későbbiekben kívánjuk elemezni. Felzárkózás kö- vetkezett be az élelmiszer-fogyasztás terén is. (Lásd a 2. táblát.)
TÁRSADALMI JELZOSZÁMOK 1111
1. tábla
A száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikkek száma
,, ,,,, ,,,_, ___, , (dugtak) , ,, ..,,
1970-ben 1975-ben 1 1980—ban 1983-ban
Tartós fogyasztási cikk Ma- Cseh- Ma- Cseh- Ma- Cseh- Ma- Cseh-
gyar— szlová- gyar- szlovó— gyar— szlová— gyar— szlová- ország kia ország . kia ( ország ; kia ország kia
,._,_.,_, ,, ! , , , Hl— ,, ,. ,, ,,,, ,,H 1 mm,. í,,,,,,,,_,,í,_,,,,,,..,,._,_,._
; l l !
Mosógép . . . . . . . . l 92 l 86 ! 125 § 110 , 162 1 124 [ 170 139
ebből automata . . . ] . í . ! . l . í . ! 34 § 15 40
H űtőgép . . 35 56 ! 67 ; 79 , 87 ; 92 § 97 ! 106
Televízió . 66 l 78 81 * 102 l 99 ! 112 ! 105 . 116
ebből színes . . l . . l . l . 6 15 l 11
Személygépkocsi 6 l 18 y 15 l 30 ( 26 l 42 l 32 l 47
; l 1 ? l l
2. tábla
Az egy lőre iutá fogyasztás mennyisége a lőbb élelmiszerekből
,,_.,,,,.,,,.,,, ,,,,_,,, ,_,.,..,,,,,, (k"09'0mml _, ,,_.,,,,_.,__,,,,,_,,,__,_,,_,,,,_
l 1970—ben [ 1975—ben l 1980-ban 3 1983-ban
; ; W, __ , M, i,, ,, _a_—__—
Élelmiszerlajta ! Ma- Cseh- Ma— % Cseh— ) Ma- l Cseh- : Ma- Cseh-
; gyar- szlová—g gyor— szlová— gyar— , szlová- gyar- szlová- l ország kia § ország ] kia ország ! kia ország kia
, , ,,,.,,V,_,,, ,,,,, l _, l l , ;
Hús. .. ... . .... lóo,4l71,9j71,2l81.1*73,8l85.6l51.2l83,7
Tej és tejtermék . . . . . . l109,6 51962 y126,6 ;210,4 l166.1 §228.1 '180,9 Ell-1.8
Zöldségfélék . . ! 83.2 76.31 85.2 ! 73,7 l 79.6 * 65.6 l 78,o 71.2
Gyümölcs . i 72,5 46 74,9 J 55,6 76.9 68,7
l .
,6 ; 74,o ) 473
LA KASH ELYZ ET
A két ország lakáshelyzetének összehasonlításakor az alábbi két kérdéskört emeltük ki:
1, milyen különbségek vannak a lakásállomány összetételében, általában a lakásszín- vonalban?
2. milyen különbségek vannak a két ország lakáspolitikájában, különös tekintettel a lakásépítési struktúra eltéréseire?
A két ország 1960. évi népszámlálási eredményeinek összehasonlító elemzése alapján megállapítható, hogy a második világháború után Csehszlovákia jóval kedvezőbb lakáshelyzetet örökölt. mint Magyarország. A későbbiekben — az 1960 és 1970 közötti időszakban — a lakásállomány minőségében tapasztalható kü—
lönbség a csehszlovák fél javára kis mértékben még növekedett is. Ez a magyar-_
országi lakáshelyzet változásai ismeretében megfelel a valóságnak, hiszen a la- káshelyzet érdemi javulása Magyarországon a hatvanas évek végén, a hetvenes évtized első felében következett csak be. A különbségeket és a kialakult helyze- tet jól tükrözik a lakások szobaszám szerinti összetételét mutató adatok. (Lásd a
3. táblát.)
Az 1980. évi adatok azonban már arról tanúskodnak, hogy lényegesen csök- kentek a különbségek, bár a lakáshelyzet Csehszlovákiában még mindig jobb,
mint Magyarországon. Ekkor ugyanis Csehszlovákiában a három- és több szobás
'Iakások aránya 45 százalékot, Magyarországon csupán 24 százalékot tett ki (ezenbelül a négy— és több szobásoké 15. illetve 3 százalék).
1112 FARKAS E. JÁNOS _ HARCSA ISTVÁN - VAJDA ÁGNES
( 3. tábla
A lakások szobaszám szerinti összetétele
wwíszázalék)
l l _,
l Egyszobc'ls ; Kétszobás Háromszobás ! Négsyz'oizgöbb Osszes lakás
E e_!
v Ma— Cseh- Ma- Cseh- Ma- Cseh- Ma- Cseh- Ma- Cseh-
gyar- szlová- gyar— szlová- gyar- szlová- gyar- szlovó- gyar- szlová—
! ország ! kia . ország kia [ ország kia ország kia ország kia
1 [ W ,! I
1960 . l 62.5 l 45,4 32,8 37,5 3.9 [ 17,1* 0.8 . 100,0 10047
1970 . 45,ó l 29.8 43.6 39.6 9.2 22,6 1.6 8.0 100,0 100,0
1980 . L 26.7 19.8 49.0 349 21,0 ; 30.8 3.3 145 100.0 100.0
' Három- és több szobás lakások.
Ha a lakások felszereltségét. komfortosságát vizsgáljuk. akkor e téren is azt lehet megállapítani, hogy a hazai színvonal csak a hetvenes évek elejétől kez—
dett felzárkózni északi szomszédunk színvonalához, de a vízvezetékkel, a vízöblí- téses WC-vel. valamint a fürdőszobával való ellátottság terén még mindig jelen—
tős különbségek vannak Csehszlovákia javára. (Hasonló a helyzet a távfűtő-
hálózatba bekapcsolt lakások aránya esetében is.)A vízzel és csatornával való ellátottság összehasonlítása érdekes jelenségre világít rá. A vízellátás és a csatornázottság közti .,olló" szétnyílik. vagyis a víz- ellátás növekedésével a csatornázottság nem tart lépést. és fokozatosan nő mind-
két országban a két mutató közti különbség.
4. tábla
A lakások lelszereliségének alakulása
_____ (százalék)
! l
l Vízvezetékkel V'zatgítües ; Fürdőszabával ? Villannyal
É l ellátottlakások aránya
v 5 _ ,! ) ! ,, __ V
— Ma- l cseh-í Ma- Cseh- Ma- l Cseh ! Ma- Cseh-
l gyar- lszlovó! gyar- ,szlová- gyar— jszlová ! gyar- szlová—
1 ország ; kia ország [ kia országi kia [ ország kia
" X 1 ! l t
1960 . . . . . . [ 22,7 l 49.1 16,0_ 27,9 l 116! 33,3 74,5 97.3 1970 . . . . . . 1 36,1 l 75,3 - 272 , 49.0 32,0 55.7 91. 7 99,7 1980 . , 65.0 l 89.5 ! 53,3 1 70,0 62.0 í 77,8 98,0 100.0
l l
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a két ország lakásszínvonalá- L ban meglevő különbségek az utóbbi időszakban jelentősen csökkentek. A kérdés ezek után az, hogy mik voltak e közeledési folyamat jellegzetes összetevői a két országban. Kézenfekvőnek tűnik, hogy ez a közeledés csak úgy következhetett be.
hogy a magyar társadalom jelentős többletterheket vállalt a felzárkózás érdeké- ben. E felzárkózási folyamatot alapvetően a lakásépítési tevékenységen keresztül
lehet nyomon követni.
Ahogy az 5. tábla mutatja. érdekes módon az utóbbi negyedszázadban a lakásépítés üteme nagyjából hasonló volt a két országban, ezt tükrözi az ezer
lakosra jutó felépített lakások száma.
További közös vonás, hogy a nyolcvanas években az életszínvonal romlásá—
val párhuzamosan mindkét országban jelentősen csökkent a lakásépítkezés üte-
TÁRSADALMI JELZÓSZÁMOK 1 113
me. A hasonló növekedési ütemek mögött azonban más-más lakásépitési straté- giák húzódnak meg, A lakásépítésre szánt erőforrásokat, illetve az erre irányuló erőfeszítések nagyságát viszonylag jól jellemzik azok a mutatószámok, amelyek a lakásberuházások népgazdasági beruházásokon belüli arányát mutatják. (Lásd
a 6. táblát.)
5. tábla
Az ezer lakosra jutó felépített lakások száma
(darab)
Ötéves tervidőszak ' nggzágr- l sz(l::veá1kia
1961—1965 . . . . . . . l 5.6 I 59
1966—1970 . [ 6.4 6.1
1971—1975 . . . . . . . [ 8.1 8.4
1976—1980 . . . . . . . 8.2 8,6
1981—1985 . . . . . 1 6.9 6.4
6. tábla
A Iakásberuházások aránya a népgazdasági beruházásokon belül l 1971—1975.' 1976—19so.l 1981—1985.
Ország 1960. évbenl
; közötti évek átlaga (százalék)
Csehszlovákia . . . . . . . . l 15,9 l 17,1 l 13.8 13,3
Magyarország [ 172
l
18,9 ( 18,9 ) 16,5
E mutató alapján kitűnik. hogy Magyarország számottevően nagyobb erő—
forrásokat forditott lakásfejlesztésre, mint Csehszlovákia. A számítások szerint 1981 és 1985 között Csehszlovákia nemzeti jövedelmének 3.8. Magyarország 6.0 százalékát fordította lakásberuházásokra. A lakáspolitikával foglalkozó szak—
emberek gyakorta hivatkoznak is ezekre a tényekre, amelyek nemzetközi mércé—
vel mérve is figyelemre méltók.
E jelenség hátterében két fontos tény található. Magyarországon az európai szocialista országokénál sokkal nagyobb mértékben csökkent az éves beruházá- sok összege. Ennek következtében például 1983-ban a nemzeti jövedelmen belül a beruházások (pontosabban a nettó felhalmozás) aránya Magyarországon 129 százalékot, Csehszlovákiában 19,ó százalékot tett ki. Magyarországon 1970 óta kevesebb mint a felére csökkent a nettó felhalmozás nemzeti jövedelmen belüli aránya. Ugyanígy, több mint felére csökkent a lakásberuházások összege is.
Ezek az összefüggések tehát arra hívják fel a figyelmet, hogy a lakásberuházások népgazdasági beruházásokon belüli arányának az alakulása önmagában még nem ad mindenre választ. Ebben az esetben is arról van szó, hogy a nyolcvanas években az állam részesedése Magyarországon Csehszlovákiához viszonyítva valójában nem volt nagyobb a lakósberuházások területén, sőt inkább elmaradt a csehszlovák szinttől.
lgy viszont magyarázatra szorul az a kérdés, hogy akkor miből finanszíroz- tuk. milyen feltételek mellett értünk el a csehszlovákiaihoz hasonló lakásépítési ütemet.
Erre a kérdésre ad választ a bemutatott fejlődés másik jellegzetessége.
amely a két ország lakásépítési stratégiájának különbözőségéből fakad. Cseh—
1114 FARKAS E. JÁNOS — HARCSA ISTVÁN -- VAJDA ÁGNES
szlovákiában körülbelül a lakások fele van személyi és további 13 százaléka szö—
vetkezeti tulajdonban. Magyarországon 70 és 5 százalék ez az arány. További különbség. hogy Csehszlovákiában növekszik. Magyarországon csökken az állami
tulajdonú lakások hányada. E tendenciát jól magyarázza az állami és a magán—
erőből épített lakások egymáshoz viszonyított aránya.
7. tábla
Az állami és a magánerőből épített lakások aránya
; Magyarországon ! Csehszlovákiában
E állami magán- állami ma án-
" erőből erőből erőből erö ői
l
l
l épített lakások aránya (százalék)
1970 . . . 41.1 589 l 73.8 l 262 1980 . . . 34.1 65.9 [ 74,9 25.1 1985 . . . 17,9 82,1 § 71,7 28.13
Ezek az adatok végül is azt tükrözik, hogy állami erőből Magyarországon sokkal kisebb erőforrásokat fordítanak a lakásépítésre, mint Csehszlovákiában. A különbség mértékét számszerűsíteni is lehet. Már említettük. hogy Csehszlovákia 1981 és 1985 között nemzeti jövedelmének 3.8 százalékát fordította lakásberuhá—
zásokra, és ennek háromnegyedét állami erőből finanszírozták, ami a nemzeti jövedelem 2.9 százalékát tette ki. Magyarországon a lakásberuházások a nemzeti jövedelem 6 százalékát tették ki, ám ennek csak egyötödét fedezte az állam. ami azt jelenti, hogy az állami erőből finanszírozott lakásberuházások összege a nem—
zeti jövedelemnek mindössze 1 százaléka volt. Ha összehasonlítjuk a lakásépítés arányát a két ország állami költségvetésében, akkor azt tapasztaljuk, hogy ez Csehszlovákiában háromszorosa a magyarországinak. ltt kerül napvilágra az az.
igen súlyos probléma, hogy hazánkban a lakáshoz jutás költségei nincsenek benne a bérekben, és az állami költségvetés csak a legrászorultabbak lakáshoz jutását fedezi. A hazai viszonyokat jól jellemzi az a tény, hogy 10—15 évvel ez—
előtt a lakásépítési beruházásoknál még 1:1 volt a lakossági és az állami teher—
vállalás aránya, a nyolcvanas évek első felében pedig már 4:1 arány volt a jel- lemző (a lakosság .,javára").
A hazai lakásszínvonal jelentős mennyiségi és minőségi javulását tehát alap—
vetően a magánerős építkezés fellendülése eredményezte.
Az eddig bemutatott adatokból kialakuló kép — bár ezen adatok ilyen komplex társadalmi jelenség alapos bemutatására. összehasonlítására csak rész—
ben alkalmas — alátámasztja azt a következtetést. hogy a magyarországi magán- lakásépítés nem csupán a magyar állami építőipar teljesítményét múlta sokszo- rosan felül az elmúlt húsz évben, hanem a csehszlovák lakásfejlesztéseknél is jobbat hozott létre. Ezt egyébként jól nyomon követhetjük az épített lakások át—
lagos alapterülete alapján is. 1981 és 1985 között a Csehszlovákiában épített
lakások átlagos alapterülete 792. Magyarországon 74,0 négyzetméter. Ezen belül
1985—ben Csehszlovákiában 78,5, Magyarországon 78.9 négyzetméter. A különb—ségek tehát e téren egyre inkább eltűnnek. Ha azonban Magyarországon külön- külön nézzük a magánerőből. illetve az állami erőből épített lakások átlagos alapterületét. akkor azt látjuk, hogy a magánerőből épitett lakások átlagos alapterülete 1985-ben 84. az államiaké 55 négyzetméter volt.
TÁRSADALMI JELZÖSZAMOK 1 i 15
Természetesen a lakáshelyzet változásainak magyarországi hátteréről számos olyan információnk is van. amelyek megismerésére értelemszerűen egy ilyen tí- pusú összehasonlító munka folyamán — a csehszlovák gazdaság és társadalom változásait illetően —— nincs lehetőség. Emellett azt sem tudjuk megítélni, hogy milyen minőségű és fejlődési ütemű lett volna a csehszlovák lakástermelés, ha a magyarországihoz hasonló utat követ. S bár ez ma már eldönthetetlen kérdés. a magyar gyakorlat azonban realitás.
Talán legélesebben a két ország lakáshelyzetének eltérő fejlesztésében kö- vethető nyomon az a mozzanat. amelyet a bevezetőben ,,egy modell két út", ,.egy
modell két változat"-ként fogalmaztunk meg.
Azzal. hogy a magyarországi fejlődés éppen a magánépítés elterjedésével tudott érdemben előrelépni, és képes volt a népesség nagyobb hányada számára a kor színvonalának megfelelő otthont teremteni, nem csupán egy másik út lehe- tőségét bizonyította. Ha számos nagyon súlyos mellékhatással is járt e változás.
annyiban mégis fontosnak nevezhető, amennyiben Magyarország legújabb kori történetében először villantotta fel annak reális lehetőségét, hogy a társadalom döntő többsége európai színvonalú lakásokban élhessen. Természetesen ez egye—
lőre csak a községekben és a kisvárosokban reális lehetőség. Arra kívánjuk azon- ban felhívni a figyelmet, hogy összehasonlítva e két szocialista országot, amelyek közül Csehszlovákia a háború előtt lényegesen fejlettebb ország volt, mint Ma—
gyarország, azt tapasztaltuk, hogy jelentős gazdasági fejlődési hátrányt is be le- het hozni, még olyan területen is, amely az életszínvonal talán legfontosabb Ösz- szetevője.
Szándékosan nem világítottunk rá valódi jelentőségének megfelelő mérték- ben a magyarországi fejlődés órnyoldalára, hiszen itt a magyar lakáshelyzet gyorsabb fejlődése a lényeg. A magyar lakáshelyzet fejlesztése azonban kétség—
telenül azt a kérdést is felveti, hogy vajon a lakáshoz jutás ,,társadalmi óra" nem magasabb—e, és ha igen, nem aránytalanul magasabb-e ,,termelési áránál"?
Erre nehéz megadni—a valaszt, hiszen történetileg új jelenségről van szó, amely jelenleg is folyamatos formaváltozásokon megy keresztül. A teljességhez feltétle- nül hozzátartozik, hogy Magyarországon a lakosság rendkívüli erőfeszítéseket tett és tesz lakáshelyzetének javításáért. Az időmérlegadatok összehasonlításakor szó lesz arról, hogy ez milyen hatalmas főmunkaidőn túli munka— és időráfordítás- sal jár.
Ennél is fontosabb arról szólni, hogy a magan-lakásépítésnek az a sajátos módja. amely Magyarországon kialakult, közgazdasági szempontból irracionalis termelési formát jelent. A kalákában felépített házak magukon viselik egyrészt a lakásépítésben ma már elavultnak szómltó manufakturális eljárások számos hátrányát. amely a közgazdasági optimumnál lényegesen rosszabb termelékeny—
séget eredményez, és sajnos — az építkezések tömegesebbé válásával — a nem kellő szakértelemből adódó minőségi hibók száma is növekszik. Mindezekkel együtt a magánépítés még mindig sokkal jobb minőségű lakásokat hoz létre, mint az állami építőipar.
A TÁRSADALOM lDÖGAZDÁLKODÁSA
A jövedelem—fogyasztás és a lakás témakörökben az anyagi—egzisztenciális alapok főbb jellemzőit tekintettük át. A továbbiakban arra teszünk kisérletet. hogy összehasonlítsuk ezen anyagi alapok megteremtéséhez szükséges társadalmi időalapok alakulását.
1115 FARKAS E. JÁNOS — HARCSA ISTVÁN .. VAJDA ÁGNES
A társadalmi időalapok összehasonlitása? során a következő főbb kérdésekre
kell választ adnunk: —
1. miként alakul az egyes népességcsoportokban a munkaidőalap, és egyáltalán (:
munkajellegű tevékenységekre fordított idő?
2. milyen különbségek vannak a két ország között a munkaidőalapnak a hagyományos szocialista szektorban, illetve ezen szervezeti kereteken kivüli felhasználása arányaiban?
A 15—69 éves népességet tekintve azt lehet mondani, hogy a kereső. termelő-
munkával kapcsolatos időráfordítás mindkét országban hasonló. Néhány tevé-
kenységcsoportnól azonban számottevő különbségek mutathatók ki. llyen például a háztartási és karbantartási munkára forditott idő, amely hazánkban jelentő- sebb mértékű, mint északi szomszédunknál.8. tábla
A 15—69 éves népesség időbeosztása egy átlagos napon (pere)
, , Magyarországon Csehszlovákiá—
Teveken se
Y 9 1976—1977vben 195530"
Kereső, termelő munka . . . 312 316
Közlekedés . . . . . . . . . 63 59
Háztartási és karbantartási munka . 163 144
Vásárlás, szolgáltatások igénybevé-
tele... 19 28
Gyermekgondozás . . . 20 21
Fiziológiai szükségletek . . . 655 615 Szabadon felhasználható idő . . . 208 257
Összesen 1440 1440
Még nagyobbak a különbségek a fiziológiai szükségletekre (alvás, pihenés,
étkezés. személyes higiénia) forditott'idő esetében, amely tevékenységre Magyar—
országon a 15—69 éves népesség —- mai átlagban — mintegy 40 perccel tölt el több időt. mint a megfelelő korú csehszlovák népesség. A szabadon felhasznal- ható időnél pedig fordított a helyzet. E téren a csehszlovák népesség rendelkezik nagyobb időmennyiséggel (napi átlagban mintegy háromnegyed órával több idő—
vel). Ezek a globális mutatók azonban elfedik a napi, heti életritmusban meg—
nyilvánuló különbségeket.
Szűkítve a kört érdemes azt is megnézni, hogy miként alakul hétköznap és hétvégén az aktív keresők időbeosztása. Az adatok tanúsága szerint a különb—
ségek igen nagyok. Hétköznap Csehszlovákiában az aktív keresők mintegy 22 százalékkal forditanak több időt kereső, termelő munkára. mint Magyarországon.
Hétvégén viszont megfordul a sorrend, mert ezeken a napokon a magyarok több mint kétszer annyi időt töltenek el a megélhetést biztosító kereső munkával, mint a csehszlovákok. (Lásd a 9. táblát.)
A magyarok esetében a hétvégi túlmunka magas aránya jól jellemzi a hazai életmód munkacentrikusságat. A hétköznapokra vonatkozó adatok értékeléséhez
—— kiegészítő jelleggel —— érdemes a teljes körű munkaügyi adatokat is felhasz—
nálni. (Lásd a 10. táblát.)
* Az összehasonlítás az 1976. és 1977.. 1986. és 1987. évi magyar. valamint az 1980. évi csehszlovák időmérlog-felvételek adatain alapszik.
TÁRSADALMI JELZÓSZÁMOK 1 1 17
9. tábla
Az aktív keresők időbeosztása hétköznap és hétvégén (pere)
Magyarországon Csehszlovákiában
, , 1976—1977-ben 1980—ban
levékenyseg 7
hétköznap § hétvégén hétköznap § hétvégén
Kereső. termelő munka . . . 456 190 544 92
Ezen belül:
főfoglalkozású munka . . . 396 121 513 28
nem mezőgazdasági különmunka. 2 3 2 3
mezőgazdasági különmunka . . 51 62 21 36
egyéb munka . . . 7 4 8 25
Közlekedés . . . 73 60 74 43
Háztartási és karbantartó munkd . 121 184 86 192
Vásárlás. szolgáltatások igénybevé-
tele . . . . . . . . . 19 11 19 13
Gyermekgondozás . . . 17 19 15 22
Fiziológiai szükségletek . . . 603 689 535 684
Szabadon felhasználható idő . . . 151 287 167 394
Összesen 1440 1440 1440 1440
Összehasonlitható munkaügyi adatok ugyan csak az iparra és az építőiparra állnak rendelkezésünkre, de a legfontosabbmetszetek egybevetésére ezek is al—
kalmasak.
10. tábla Munkaidő ork—teljes körű munkaügyi adatok alapján
Magyarorszá- Csehszlovákiá—
, on ban
Megnevezes 9
1963—ban (óra)
Egy dolgozóra jutó ledolgozott mun—
kaórák száma. havonta
ipar . . . . . . . . . . . 141.1 160.3
építőipar . . . . . . . 158,0 163,8
Ezen belül havi túlóra
ipar . . . . . . . . . . . 5.3 8.3
építőipar . . 4.1 6.1
Az összes felhasznált időn belül a teljes napi munkaidő--veszteség aranya
ipar . . . . . . . . . . 84
építőipar . 7.5
Egy dolgozóra jutó évi átlagos sza—
badság
ipar . . . . . . . . . . . 21.0 16.8
építőipar . . . . . . . . . 19,0 16.1
Ezek alapján kiderül, hogy a nyolcvanas évek elején Csehszlovákiában az
iparban dolgozók által ledolgozott havi munkaórák száma mintegy 14 százalék-
kal haladta meg a magyar iparban dolgozókét. Az építőiparban viszont a különb- ség csupán 4 százalékos a csehszlovák fél javára. Egyéb források alapján ismert.1118 FARKAS E. JÁNOS -- HARCSA lSTVÁN —— VAJDA ÁGNES
hogy a többi népgazdasági ágban a különbségek csekélyek, vagy hasonlók az építőipari átlaghoz. Országos átlagot számítva tehát a csehszlovákok javára ki—
mutatható különbség a 4 és 14 százalékos érték között ingadozik.
E különbségek részben abból adódnak, hogy Csehszlovákiában a túlórák számottevően nagyobb volument jelentenek, mint Magyarországon, rész- ben abból, hogy Magyarországon évi átlagban 3—4 nappal több a fizetett sza—
badság, mint Csehszlovákiában. Az már más kérdés, hogy a magyarok a nagyobb szabadságidőt valójában munkával töltik (erre a későbbiekben még visszatérünk), igaz, hogy a szocialista szektoron kivül.
Csupán az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy az összes fel- használt időn belül a teljes napi munkaidő-veszteség a két országban hasonló (sőt Magyarországon némileg még kedvezőbb is a helyzet). Ezek alapján tehát mindenképpen azt lehet mondani, hogy Csehszlovákiában a hagyományos szoci—
alista szektor számottevően magasabb időhányadot köt le a munkavállalók napi idejéből. mint Magyarországon.
Ezzel szemben Magyarországon a hagyományos szocialista szektoron kívüli jövedelemkiegészítő munka jóval nagyobb hányadot köt le a népesség munka—
idejéből, mint Csehszlovákiában. Magyarországon hétköznap az aktív keresők ösz—
szes munkaidejüknek mintegy 12 százalékát. évi átlagban 17 százalékát fordítják ilyen jellegű tevékenységekre, Csehszlovákiában 4, illetve 6 százalék a megfelelő arány. Magyarország esetében a jövedelemkiegészítő tevékenység magas aránya döntően abból adódik, hogy hazánkban a mezőgazdasági kistermelés -— különböző okok miatt — jóval elterjedtebb, mint Csehszlovákiában, sőt egész Európában. Az utóbbi években azonban a mezőgazdaságon kívüli területeken is bővültek a túl—
munkavállalási lehetőségek, így jelenleg az aktív keresők körében a túlmunka ko- rábbi 17 százalékos aránya már 27 százalék körüli. Ez tehát azt jelzi, hogy a ma—
gyar gazdaság érzékelhetően más gazdaságfejlődési utat jár be, mint Csehszlo—
vákia.
A munkajellegű tevékenységek mellett érdemes röviden áttekinteni a többi tevékenységcsoportra fordított idő alakulását is. Magyarországon a már korábban ismertetett lakáshelyzet, :: lakásépítés sajátosságai miatt a társadalom tagjainak életmódját, időfelhasználását jelentős mértékben meghatározza, ugyanis a lakás—
építés jelentős része házilagos kivitelezésben zajlik. Csehszlovákiában ez alig jel- lemző. Ezeket a különbségeket az időmérlegadatok is tükrözik. hiszen Magyarorszá—
gon a lakásépítésre, karbantartásra, valamint a háztartási gépek javítására fordí—
tott idő jóval magasabb, mint Csehszlovákiában.
A magyarországi férfiak (aktív keresők) lakásépítésre és karbantartásra hét—
köznap átlagosan 39. hétvégeken 74 percet fordítanak, míg a csehszlovákiai aktív kereső férfiak csupán 19, illetve 53 percet.
Ezeket a tevékenységeket nemcsak azért célszerű kiemelni. mert ez jellegze- tesen magyar sajátosság, hanem azért is, mert ez is hozzájárul a magyar népes—
ség munkacentrikus életformájának a kialakulásához. Tehát ennek is szerepe van abban, hogy ha a háztartási és karbantartási munkák egészét vesszük alapul. ak- kor ezen időblokk Magyarországon számottevően nagyobb hányadot köt le, mint
Csehszlovákiában.
A munkajellegű tevékenységek további elemeire. így a vásárlásra, valamint a gyermekgondozásra fordított idő alapvetően hasonló mind a két országban. Ugyan—
igy összeségében a közlekedésre forditott időnél sem figyelhetünk meg jelentősebb eltéréseket. Ha azonban külön-külön nézzük a hétköznapi és a hétvégi közlekedési időt. akkor kitűnik, hogy sajátos módon a motorizáltabb és a turizmusban nagyobb
TARSADALMl JELZÓSZÁMOK
1119
hagyományokkal rendelkező csehszlovák népesség a hétvégeken számottevően ke—
vesebb időt tölt el közlekedéssel. mint a magyar népesség.
Valójában a hétköznapi közlekedési idő is további vizsgálatokat érdemelne,
tekintve. hogy a hétköznapi utazásokon belül az igen nagy időhányadot felhaszná—
ló ingázó népesség aránya Csehszlovákiában jóval nagyobb (az aktiv keresőknek
több mint egyharmada), mint Magyarországon (ahol egynegyed az arányuk). Mind-
ez feltehetően összefüggésben van a fejlettebb közlekedési rendszerrel és úthá- lózattal is.Az eddig vizsgált tevékenységeket összefoglalóan társadalmilag kötött tevé- kenységeknek tekintjük. Az ezen időblokkon felüli időt további két nagy csoportra lehet felosztani:
1. a fiziológiai szükségletekre fordított idő.
2. a szabadon felhasználható idő.
A fiziológiai szükségletekre forditott időmennyiség tekintetében — a tanulók kivételével — igen nagy a különbség a két országban. Magyarországon a 15—69 éves népesség mintegy 40 perccel többet tölt el ezekkel a tevékenységekkel, mint a megfelelő korú csehszlovák népesség. A nagy különbség részben abból adódik, hogy a magyarok napi átlagban félórával többet alszanak, mint a csehszlovákok, de számottevően több a magyaroknak a passziv pihenésre és az étkezésre fordí- tott ideje is Úgy tűnik tehát, hogy a magyar népesség több időt fordít a fizikai regenerálódásra, mint a csehszlovák. Ebből azonban nem következik az, hogy a magyar társadalom látszólag ,,lazább" időfelhasználása mögött egy ,,kényelme—
sebb" életmód húzódik meg. A két országra vonatkozó társadalmi jelzőszámok (megbetegedések, halálozások, táppénzen levők száma stb.) ennek éppen az el- lenkezőjére engednek következtetni. Feltehetően ezért más tényezőkkel magyaráz—
ható ez a magyar népesség körében megfigyelt, nemzetközi viszonylatban is meg- lehetősen magas értéket mutató időráfordítás. Ezt a tényt felfoghatjuk egy ,,önki- zsókmányoló" életmód jelzésének is. amely azt jelenti, hogy a fokozott terhelésnek kitett népességnek több időt igényel a fizikai regenerálódáshoz.
11. tábla
A fiziológiai szükségletekre fordított idő néhány országban l
Ország ; A népesség köre l "ár;:rtlrzggjc)
Magyarország . . . l 15—69 évesek l 655
Csehszlovákia . . . . l 15—69 évesek l 615
Lengyelország 18 évesek és idősebbek ] 603
Finnország . 15—64 évesek j 606
l
Anélkül, hogy részletesen áttekintenénk a szabadon felhasználható időre (vagy más néven szabadidőre) vonatkozó adatokat. az arányok érzékeltetése is megerő- síti az eddig elmondottakat. Magyarországon a már vázolt munkaközpontúbb élet—
mód erőteljesebb elterjedtsége miatt számottevően kevesebb a népesség szabad- ideje, mint Csehszlovákiában. A különbség elsősorban a hétvégeken, ünnep- és
szabadságnapokon szembetűnő. amikor is a magyar aktív keresők szabadideje
napi átlagban közel 2 órával kevesebb. Ebben az is közrejátszik, hogy a magyar népesség munkaidejének jelentős részét jövedelemkiegészítő munkával tölti.1120 FARKAS E. JÁNOS -— HARCSA ISTVÁN — VAJDA ÁGNES
Az utóbbi évtizedekben tehát mindkét országban hasonló mértékű volt a né—
pesség tehervállalása. E globális hasonlóság azonban igen nagy különbségeket takar. A magyar népesség látszólag hasonló tehervállalása mögött ugyanis egy zaklatottabb életforma húzódik meg. Az anyagi—egzisztenciális viszonyokban elért eredményeknek (a háztartások modernizálódósának) feltétele volt ezen életforma vállalása, mivel a hagyományos szocialista szektor — a szocialista országok több- ségéhez hasonlóan — nem biztosított kellő forrásokat ehhez a modernizációhoz. A magyar népesség többlet-erőfeszítéseit jórészt a hagyományos szocialista szekto—
ron -- tehát a nagyszervezeteken — kívül fejtette ki. A nagyszervezeteken kívüli te- vékenység -— az alternatív lehetőségek biztosításával, továbbá kötetlenebb jellegé- vel - jóval nagyobb autonómiát jelentett.
A fentiekben a magyar lakosság jövedelmi és fogyasztási stratégiái alternatív
formáinak pozitív hatását és a csehszlovákhoz viszonyított nagyobb hatékonyságát kívántuk bizonyítani. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ezek a jelenlegi makro- gazdasági körülmények jelentős negatív következményekkel is járnak. Ezek a né- pesség egészségi állapotának romlásán túl — melyet már említettünk — az emberi értékek elbizonytalanodását, a rövid távú életstratégiák alkalmazását hozzák ma—gukkal. Ennek okát az ideológiai—politikai megitélés folyamatos változásában, en—
nek következtében a bizonytalanságérzet állandósulásában kell keresnünk, amely—
ből szükségszerűen alakul ki a rövid távú szemlélet. a vállalkozói morális értékek háttérbe szorulása. E zaklatottabb életformát mérlegre téve elmondhatjuk. hogy az egyik oldalon biztosította a felzárkózáshoz szükséges többletforrásokat. illetve a na—
gyobb autonómiát, a másik oldalon viszont rontotta a népesség egészségi álla—
potát.
Ezzel szemben a csehszlovák népesség a .,felszínen" kiegyensúlyozottabb élet—
formát. alakított ki alapvetően a hagyományos szocialista szektor keretei között.
amelynek szükséges velejárója volt a csökkenő hatékonyság. Ám a kiegyensúlyo—
zottabb felszín mögött latensen ugyanazok a feszültségek húzódnak meg. mint a magyar társadalomban, többek között az. hogy a gazdaság romló hatékonysága korlátot szab a lakosság fogyasztási törekvéseinek. A magyar társadalom viszont elkezdte a több évtized alatt felhalmozott feszültségek okainak feltárását, amely—
nek nyomán különböző válságtünetek kerülnek napvilágra. Ma még nem lehet elő—
re látni, hogy ez végül is hová, milyen eredményhez vezet.
A modernizáció terén megfigyelhető felzárkózást elősegítette, hogy a magyar gazdaságban a forrásközpontosítás (centralizáció) — túlzott mértéke ellenére is -- még ma is alacsonyabb. mint a csehszlovák gazdaságban. A közel hasonló mér- tékű munkaidő-terheléssel elért nagyobb ütemű hazai fejlődés arra utal. hogy a kevésbé centralizált modell hozadéka —— hosszabb távon —- nagyobb. ám annak eddig kétségtelenül nagy társadalmi ára volt.
Valószínű, hogy mai állapotában egyik modell sem lehet a jövőben kívánatos társadalomfejlődési út, ugyanis mindkét társadalomban alapvető gond a hagyo—
mányos szocialista szektor túlsúlyából és merevségéből adódó csökkenő hatékony—
ság. Ezért mindkét modell csak úgy lehet hosszú távon életképes, ha részben ja- vítja az erőforrás-centralizáción alapuló szocialista szektor hatékonyságát, rész—
ben igyekszik mérsékelni az erőforrások centralizációját azokon a területeken, ahol
bizonyítható a változatosabb tulajdoni formák. köztük (: kisszervezetek (kisvállal—kozások) jobb hatékonysága. Ezek azonban már a modellvóltással egyenértékű lépések.
TARGYSZO: Társadalmi jelzőszámok. Nemzetközi összehasonlítás.
TÁRSADALMI JELZÖSZAMOK 1121
PE3lOME
B Teuer—me ucrexumx ne'r s crarucrmecxnx ynpaanennsx Llexocnoaamm " Benrpun npOMSBOAHnMCb u.mpoxne no oxsary cpaanurenbnme paöorbr. B one aroro c nomomuo oőuecrsennblx HHAMKaTOpOB ősmo conocraBneHo ABmKem—te HeKOTOple oömectaennslx npoueccoa. ABTOpr Hacrosuteü CTaTbH ygenmor ocoőoe BHHMBHHe TpeM TEMaTHKaM:
1. cocrosHue noxogoa u norpeőnennx KEK onpeaensmmne cpaxropm ycnoanü npo—
museum Hacenenun;
2. oőecnev—reHHocrb Hacenemm mnnbéM;
3. ncnonbsoaanne BpeMeHn.
OAHH ne aamneümnx Bonpocoa, nocraaneHHbrx B xone cpaBHeHm Racancn TOI'O, B makot—i mepe s Aayx crpanax c aHanornuHbrM oőmecheHHbrM crpoeM a ABMMSHHM pacc- marpneaeMbrx oőmecrsenumx npoueccos nMenorcs concha n, COOTBETCTBeHHO, paannunn.
Ha ocnosannn anannsa momno mene-ib BbIBOA, nro s oőeux crpanax, npaaAa npas—
anern nymMn, öbma ocymecrsneua Hexatopan Monepnnaauus. B one aroro npouecca aeHrepcxoe oöuecmo a page oruoweHMü noőnnocr, onpeneneHHoro nporpecca u, cooraecrsenno, npuőnnsnnocu x oőmecray c őonee pa3BHTblM aKOHOMHHeCKHM őasucom.
3ameaneHne remnoe paaanmn " crarnaum OAHaKO noaaonmor cnenarb BblBOA, uro HM OAHH ne cymecrayroumx a Hacrosmee BpeMSI sapnamoa mogema He Momer nocnymmb e icauecrae anbrepHamaHoro nym őynymero oőmecrsennoro nporpecca. B nnnrenbnoü nepenek-mise oőe crpanbr cmoryr cron: Kouxypemocnocoőnbwn TODbKO a TGM cnyuae, ecnn mm COKpaTHT uempanusaumo pecypcoa " oxamyrcn CHOCOÖHblMH ynyuumn, adacpex- rusnocn, pemammero no caoemy suaueumo counanncmuecxoro ceKropa.
SUMMARY
ln recent years comparative studies haVe been carried out, covering a wide range of phenomena, in the Czechoslovak and Hungarian statistical offices. In the course of this the development of certain social processes was high—lighted. The present article deals with three large subject areas:
1. lncome and consumption situation which determines living conditions;
2. housing conditions of the population and
3. time budget. *
One of the main auestions raised in the comparison was to what extent the investi- gated social processes are similar or different in the two countries having similar social
structure. .
The analysis comes to the conclusion that in both countries. however in different ways, modernization was carried out to some extent. ln the course of this Hungarian society caught up with or *came'close to. "in several aspects. the society founded on more developed bases. The slackening of the rate of growth and stagnation allows to conclude that neither of the model—versions .can be an alternative way of the social development being desirable in the future. Both countries can be competitive on the long run only if they lessen the centralization of resources, on the one hand, and will be able to improve the economic efficiency of the overwhelming socialist sector. on the other.
3 Statisztikai Szemle
