Vegyes

1 4 2 V E G Y E S .

adványai. Szerk. Loschdorfer János. — I. kötet.) Bp. 1934. I f j . Kellner E r n ő könyvnyomdái műintézete. (N. 8-r., 212 1.)

Málnási ö d ö n d r . : A pszichológia és pedagógia ú j útjai. K a s s a , 1934.

Az Ű j É l e t kiadása. (43 lap.)

N a g y L á s z l ó : A m a g y a r közoktatás reformja. Kéziratból közrebocsátja Ballai Károly. Kísérő tanulmánnyal e l l á t t a Kemény Gábor dr. B u d a p e s t , 1934. A Merkantil-nyomda kiadása. (48 lap.)

Orel Géza d r . : A szlöjd — a műhelynevelés t é r f o g l a l á s a az o k t a t á s b a n . Budapest, 1933. A t t i l a - n y o m d a részvénytársaság. (80 lap.)

Stern Á b r a h á m : Emlékek és élmények. U t a z á s egy f e l o s z l a t o t t iskola körül. Budapest, 1934. (30 lap.)

Szakái J á n o s : A m a g y a r tanítóképzés története. Bp. 1934. Hollóssy J á n o s k ö n y v n y o m t a t ó . (N. 8-r., 148 1.)

Székely B é l a : A te gyereked. A modern gyermeknevelés kézikönyve.

Budapest, 1934. P a n t h e o n . (N. 8-r., 144 lap.) Á r a 1 pengő 80 fillér.

Vecsey L a j o s : A szombathelyi királyi líceum a l a p í t á s a és első évei, 1793—1808. ( A Vasi Szemle Könyvei. Szerk.: Pável Ágoston dr.) S z o m b a t - hely, 1934. (95 lap.)

Dr. Z u c k e r m a n n F e r e n c : H o g y a n éljen és tanuljon a serdülő i f j ú ? (Bp.

1934.) Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. (K. 8-r., 28 1.) A r a 70 fillér.

VEGYES.

A j a p á n nevelés.* K é t évvel ezelőtt már i s m e r t e t t e m e h e l y ü t t (XLI. évf., 150. 1.) J a p á n mai kereskedelmi o k t a t á s á n a k szervezetét. Most egy nemrégiben o t t j á r t angol írónőnek a helyszínen szerzett friss és színes be- nyomásai a l a p j á n az á l t a l á n o s japán nevelésügynek néhány rendkívül érdekes és jellegzetes vonásáról ó h a j t o k beszámolni.

Az utóbbi esztendőkben főleg a milliónyi 6—12 éves elemisták és a 12—17 éves középiskolások részére emeltek J a p á n b a n h a t a l m a s p a l o t á k a t , ame- lyek amellett, hogy egyszerű külsejűek, esztétikailag is igen jó h a t á s ú a k és lehetőleg földrengés- és tűzállók. Tantermeik világosak, szélesek, sokablakúak.

Az iskolák tetején gyönyörű kerteket és játéktereket csinálnak. Á l t a l á b a n az iskolatervezők nem feledkeznek meg a n y u g a t i kényelemnek és h a l a d á s n a k sem- miféle tartozékáról.

A z elemi o k t a t á s a hatodik évtől a tizenkettedikig terjed. Ingyenes, kötelező - és fiúkat-leányokat e g y ü t t t a n í t ó jellegű. Minden gyermek 13 éves korában úgynevezett államvizsgát köteles tenni. Csakis ennek sikeressége ese- tén veszik fel a középiskolába, ahol a t a n u l á s i d ő t a r t a m a ö t év. A közép- fokú iskolák l á t o g a t á s a nem kötelező. T a n d í j u k 200 yen, t e h á t több, m i n t

• A következő cikk nyomán: Japanese Education. (The Contemporary Review, London, 1933 szeptember, 813. szám.)

VEGYES. 1 4 3

200 pengő. Tandíjmentesség nincs, a tandíjak fedezésére szolgáló ösztöndijak s alapítványok is ismeretlenek. A tankönyveket, amelyeket egyébként egy állami kiadóvállalat-hoz olcsón és igen vonzó külsőben forgalomba, még a kis elemistáknak is maguknak kell megvásárolniok. Akár minálunk, a szülők o t t is nagyon gyakran valósággal hősi erőfeszítést fejtenek ki a t a n í t t a t á s jelen- tékeny költségei előteremtésére. De nem képzelhető semiilyen rendkívüli áldo- zat, amelyet a japán szülő meg nem hozna, amikor gyermeke iskoláztatásának lehetővé tételéről van szó. Valóban megható, milyen egyesített munkával ipar- kodik az egész család — a nagyapától le a legoldalágibb rokonságig — azon, hogy megtakarított pénzecskéjük összerakosgatásával a legifjabb nemzedék alapos kiképzését elősegítsék. Az bizonyos, hogy a kultúrát minden más emberi érték fölé helyezik. Az a hit élteti őket, hogy J a p á n csak akkor való- s í t h a t j a meg messzire néző célkitűzéseit és nagyhatalmi vágyát, ha ifjainak a lehető legjobb nevelést j u t t a t j a osztályrészül.

A japán nevelés mindenekelőtt gyakorlati irányú. Nipponban az új- szülöttet többek közt kedves idegennek is tekintik, akit fokozatosan kell be- vezetni az emberek és a természet világába s lépésről-lépésre kell megismer- tetni azokkal az eszközökkel és forrásokkal, amelyek révén az élet kellemessé és hasznothajtóvá tehető. Hogy a gyermek megtalálhassa helyét embertársai között, legelőször a beszélt és írott nyelvet kell tökéletesen megtanulnia. Ezért az elemi iskolának első három éve lényegében azzal telik el, hogy a kis tanuló- k a t megtanítják egyrészt az ideografikus, vagyis a fogalmakat és a képzete- ket jelző nagyon nehéz régi írásmódra, másrészt a sokkal egyszerűbb és köny- nyebben elsajátítható ú j japán írásra-olvasásra. A modern idegen eszméknek és szóképeiknek a japán nyelvbe való átültetésére csupán az utóbbi alkalmas.

A másik három esztendőben pedig bevezetik a gyermeket s a j á t h a z á j á n a k , ' a Japán birodalomnak ismeretébe. Eleinte a földrajz, az irodalom, a történelem ós matematika révén, később pedig a nagy területekre kiterjedő tanulmányi kirándulások keretében. Az utolsó, azaz a hatodik évben kezdik az angol nyelvet tanítani, amelynek elsajátítása a japán gyermeknek épp elég nehézsé- get okoz, noha ügyesen szerkesztett, érdekesen megírt és szemléltető képek- kel is díszített kézikönyvek állanak rendelkezésére.

A gyermekek kezdettől mindvégig sokat írnak le emlékezetből, ami emlé- kezőképességüket, de a munkaerejüket is alaposan megedzi. Zenére, énekre, tornázásra, rajzra és festésre is. tanítják az elemistákat. Egyes osztályok tanulói úgy fel vannak szerelve ceruzákkal, festékes dobozokkal, ecsetekkel, vázlatfüzetekkel és festőállványokkal, mintha már előrehaladott művésznöven- dékek lennének valamennyien. Megesik, hogy 30—40 gyermek egyszerre telep- szik la például valamelyik történelmi nevezetességű várrom vagy kastély köré és alig egy óra leforgása a l a t t bár futólag odavetett, de jól felismerhető ós élesen színezett képet készít róla.

Tulajdonképen az elemiben már megkezdett tárgyak tanítása folytató- dik részletesebben a középiskolákban, majd tudományos alapvetéssel és tág mederben az egyetemeken. Ez utóbbi két iskolatípusban egyre több tér. j u t az

1 4 4 MAGYAR PAEDAGOGIAI TÁRSASÁG.

angol nyelvnek és a testgyakorlásnak. A tornázásban a leányok a fiúkéval egyealő mértékű kiképzést kapnak.

Az o t t j á r t idegenek szemszögéből nézve a feltűnően nagyszámú ki- rándulásoknak rendszeres és nagyon gondos irányítása a japán nevelésnek egyik legjellegzetesebb vonása. Októberben és novemberben zsúfolva vannak a vona- lok és a gőzhajók, amelyeket uz állam mérsékelt árú jegyekkel bocsát az isko- lák rendelkezésére. Tízezrével lepik el ilyenkor a kisebb-nagyobb diákok csa- patai tarisznyával a hátukon a sok hegyi kirándulóhelyet, a kikötőket és a történelmi emlékeket, amelyeknek környéke be van rendezve nagy tanulótöme- gek fogadására. A tanulók számára olcsó és kényelmes vendéglők, teaházak és szállodák épültek mindenütt. A felsőbb évfolyamok tanulói már nagyobb szabadságot élveznek. Kis csapatokban különválva, egyedül is elkószálhatnak érdekes és nem igen könnyen megközelíthető természeti szépségek vagy híres szenthelyek megtekintésére.

Az egyetemes japán nevelésre legjellemzőbb a Giri-nek, vagyis az elvont igazságnak és-az elvi tisztaságú elgondolásoknak a Ninjó-val, azaz az ember- séges érzéssel, az igaz emberiességgel való egybekapcsolása akkor, amidőn az elveknek gyakorlati megvalósítására kerül sor. Híres mondásuk, hogy a jó ember élete voltaképen nem más, mint Giri-ből Ninjó-ba való utazás. Ennek a szállóigének szelleme h a t j a á t családi nevelésüket is. De rá kell még m u t a t - nunk a japán nevelésnek egy másik, nem kevésbbé lényeges m o z z a n a t á r a is.

Bármennyit áldoznak az ifjúságot szinte bálványozó japánok arra, hogy a gyermeket minden jóval ellássák és megelégedetté tegyék, bármennyire a gyer- mek áll minden gondoskodásuk középpontjában, azért nem mulasztják el megtanítani arra, hogy egyéni érdekeit gyakran fel kell áldoznia a család cél- jaiért, a család javát pedig Nippon haladásáért és boldogulásáért.

A japán ifjúságnak általános jellemző vonásai a derűs lélek, mosolygós arc, meg nem zavarható jó hangulat, állandó tettrekészség, életrevalóság és élelmesség, szellemi frisseség, az összes lehető alkalmaknak, főleg pedig a külföldön tartózkodásnak kihasználása ismeretszerzésre és megszerzett isme- reteinek bővítésére. E vonások alapján válik képessé a japán ifjú arra, hogy a részletekbe hatoló s a lényeg megtalálásáig nem nyugvó szívós, kemény munkája közben is mindig változatlanul megtartsa az idegenekre oly jó h a t á s t gyakorló lelki nyugalmát és derűt sugárzó kedélyét. Láczer István.

MAGYAR P A E D A G O G I A I T Á R S A S Á G .

1934 október 20 án t a r t o t t felolvasó ülésünkön Kornis Gyula elnökölt és Frank Antal olvasott fel ezzel a címmel: Fordulópontok az ifjúság fejlődésében.

Felelős szerkesztő: Nagy J. Béla, felelős kiadó.: Frank Antal.

21.218. — K. M. Egyetemi Nyomda, Budapest VIII, Múaeum.körút 6. — ( F . : Thiering Richárd.)