STATISZTIKAI lRODALMl FIG YELÖ
285
TÁRSADALOMSTATISZTIKA
FRlEDMAN, D. — HECHTER, M. - SATOSHI KANAZAWA:
A GYERMEKEK ÉRTÉKE
(A theory of the value of children.) - Demography.
l994. 3. sz. 375-40l. p.
Mi indítja az embereket arra, hogy gyermekek nemzésére vállalkozzanak? A kérdésre válaszolni próbáló különféle elméletek két nagyobb csoportba sorolhatók. Egyik részük a kulturális tényezök — el- sősorban a termékenységgel kapcsolatos társadalmi normák — szerepét hangsúlyozza, másik részük ezzel szemben a családalapítás előtt álló párok gazdasági megfontolásait állítja előtérbe. Ez utóbbi ma- gyarázatok szerint a gyermekvállalás racionális döntés eredménye; az emberek a döntésükböl fakadó haszon és az azzal járó költségek gondos mérlegelése nyomán határoznak arról, hogy világra
hozzanak—e utódokat; '
A termékenység gazdasági jellegű elméletei kö- zül az egyik legismertebb G, Becker nevéhez tűző- dik. Becker eredeti elképzelése szerint a gyermek éppen olyan tartós fogyasztási cikk, mint a gépkocsi vagy a hűtőszekrény, s a birtoklása iránti vágyat csupán a háztartás költségvetési korlátai mérséklik.
Ebből a gondolatmenetből az következne, hogy a jobb módú rétegek átlagos gyermekszáma felülmúlja a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkezőket.
A valóságban azonban a dolog épp fordítva áll: az iparilag fejlett országok döntő többségében a termékenység szintje a szegényebbek között lénye—
gesen magasabb, mint a tehetősebbek körében.
Becker ezt az ellentmondást elméletének módosítá- sával igyekezett feloldani, A gyermekeket továbbra is tartós fogyasztási cikknek tekintette, ám olyan- nak, amelynek az élvezete - a hűtőszekrénnyel el- lentétben — meglehetősen sok időt vesz igénybe, s ami ennek megfelelően, az időkorlátok miatt, szük- ségképpen más javak élvezetéről való lemondással jár együtt. Mivel a magasabb jövedelmű csoportok számára az idő drágább kincs, érthető, ha erétegek tagjai jobban megfontolják, vállalkozzanak—e gyer- meknemzésre.
A gazdasági jellegű magyarázatok közül a má- sik legismertebb R. Easterlin elmélete. Eszerint a gyermekvállalással kapcsolatos döntést az egyének fogyasztási igényei befolyásolják, ezek az igények pedig a gyermekkorban, a szülői házban szerzett ta- pasztalatok nyomán alakulnak ki. Ha valaki jó- módban nevelkedett, akkor saját későbbi életében is többre vágyik az átlagnál, míg ha valaki szegény—
ségben nőtt fel, akkor felnőttkorában is beéri szeré- nyebb körülményekkel. Mivel a gyermekvállalás — az azzal járó költségek folytán — csökkenti az egyén fogyasztási lehetőségeit, a magasabb életszinvonal- hoz szokott egyének várhatóan kevésbé hajlanak a családalapításra, mint azok, akiknek gyermekkorát a
szűkösség jellemezte. —
Minden különbözőség ellenére Becker és Easterlin elmélete egy dologban rokon egymással: a gyermek mindkét felfogásban olyan ún. instrumen—
tális értéket képvisel, ami csupán azért kívánatos az egyének számára, mert elősegíti más, fontosabb cé- lok elérését. Az értékeknek ez a fajtája megkü- Iönböztetendő azoktól az ún. immanens értékektől, amelyek vonzereje önmagukban van, nem pedig abban, hogy eszközként szolgálnak valami máshoz.
A gyermeket pusztán instrumentális értéknek tekintő felfogás kiválóan alkalmas arra, hogy meg—
magyarázza a termékenység szintjének a fejlett ipari országokban általánosan tapasztalt csökkenését. Azt azonban már nem képes megmagyarázni, hogy ez a csökkenés miért nem teljes, vagyis miért akadnak még mindig párok, akik utódok nemzése're vál—
lalkoznak. A gazdasági jellegű elméletek szemszö—
géből ez a döntés irracionális, hiszen napjainkban a gyermekek nettó instrumentális értéke negatív, azaz a gyermek ma többe kerül, mint amennyi hasznot hajt, Mégis, a gyermekszámnak a fejlett ipari or—
szágokban megfigyelhető csökkenése nem a teljes gyermektelense'g, hanem a kétgyermekes családmo- dell felé tart; az új egyensúlyi pont -— úgy tűnik — nem a nulla, hanem a két gyermek.
Ahhoz, hogy a gyermeket vállaló családok lát- szólag irracionális döntését megmagyarázhassuk, új megközelitésmódra van szükség: arra, hogy a gyer- mekben ne pusztán instrumentális, hanem imma- nens értéket is lássunk, vagyis a gyermekvállalást ne úgy tekintsük, mint ami csupán egy másik, fonto- sabb cél elérésére irányul, hanem úgy, mint aminek a vonzereje önmagában van. De milyen immanens értéke lehet egy gyermeknek a szülők számára? A tanulmány szerzői szerint a gyermekvállalás min- denekelőtt a bizonytalanság csökkentését szolgálja;
az utódok nemzésével a családok egy olyan ,,előre
megírt" életpályát igyekeznek kialakítani maguk—
nak, amelyet — mint egy kitaposott ösvényt — bejárva jelentős részben függetlenné válhatnak a kiszámítha- tatlan jövőtől. És valóban: mihelyt egy gyermek vi- lágra jön, a szülők további élete jelentős részben meghatározott, a gyermeknevelés egymás utáni ál—
lomásai jórészt megszabják az események későbbi menetét.
286 STATISZTIKAI—IRODALMI FIGYELÖ
Ez az elmélet kétségkívül tetszetős;
azonban, igaz—e, vagyis összhangban van—e a té- nyekkel, Erre a kérdésre a tanulmány szerzői az el- méletből levezethető tapasztalati következmények empirikus ellenőrzésével igyekeznek válaszolni.
Önálló adatgyűjtésre es elemzésre nem vállalkoz—
nak, ehelyett a korábban mások által elvégzett kuta- tásokat tekintik át. A tapasztalati következmények kiválasztásánál abból a megfontolásból indultak ki a szerzők, hogy amennyiben elméletük helytálló, ak- kor a gyermekvállalási hajlandóság azoknak a köré—
ben a legnagyobb, akiknek az élete leginkább bi—
zonytalanságokkal terhes, illetve akik legkevésbé rendelkeznek más eszközökkel a bizonytalanság
;csökkentésére. Ilyen csoportot alkotnak azok,—akik- nek a házasságát válás fenyegeti (például a fiatalon
kérdés : házasodók. vagy a heterogám kapcsolatra lépők, azaz a vallási, etnikai, anyagi, vagy más szem-' pontból ,,túl messzire" házasodők). Egy másik ilyen csoport azoké, akik nem rendelkeznek stabil munkahellyel, illetve jó, ígéreteselőmeneteli lehe—
tőségekkel. Végül egy harmadik csoportba azok tar—
toznak, akik a szülői családoktól nem számíthatnak
anyagi és érzelmi támogatásra, akik tehát magukra ; maradnak problémáikkal. Amennyiben az elmélet helyes, akkor mindezekben a társadalmiesopor- tokban az átlagosnál nagyobbnak kell lennie 'a gyer——
mekvállaláSi kedvnek. A szakirodalom áttekintése nyomán a szerzők megállapítják, hogy a rendelke-
zésre álló adatok jórészt alátámasztják elméletüket.
(Ism.: Moksony Ferenc)
BIBLIOGRÁFIA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alabbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKAl ÉVKÖNYVEK'
AFRICAN statistical yearbook : Annuaire statistiaue pour l'Afrigue / Economic Commission for Africa. - Addis Abeba :UNECA, [19931——316* 204ism. p ,
Afrika vlatimikai évkönyve 1993. Kelel— és Dél-Afrika Közép-Afrika
1-069-13—0007/1990—199l/2/342/4 ANNUAIRE statistioue de poche / Institut national de statistioue -Bruxelles:lNS,1993-Vlll,199p._
Belgium stativztikai :sebko'nyve 1993.
l-O38-C-OO30/l993 _ L'ÉCONOMIE de la Tunisie en chiffres / Institut national de la statistiaue. — Tunis : lNS, 1994. — 89 p.
Tunézia számokban, ! 992- I 993 .
1—064—D-0002/l 992-1993
* MALY rocznik statystyczny / Glówny Urzad StatystycznyWzarszawa GUS, 1994.- 512 p., [1] térk.
!engyelorsm'g italii':likai :i'ebkönyve [994
1-042-D-0018/1994 SMTIS'I'ICAL yearbook for Asia and the Pacific : Annnaire statistioue pour l'Asie et le Pacifioue / Economic and Social Commission for Asia and the Pacific. — Bangkok : UN ESCAP 1994.- XXII, 502p.
:i'ia és acremles-raceáni térség évkönyve, [993
1-058-8—0008/1993 STA'I'ISTICAL yearbook of the Netherlands / Netherlands Central Bureau of Statistics, - The Hague : CBS,
1994. - 575 p.
Hollandia statisztikai évkönyve; 1994.
_ l-037-B-0001 ll 994
, SI'A TISTICKÁ rocenka Slovenskej republiky : Statistical yearbook of the Slovak Republic / Statistieky úrad Slovenskej republiky-Bratislava:SSSR,1994-607 p.
S:!ovákl'a .vlativ:tikai évkönyve, 1993.
l-OZO—C—00651199B
STATISTISK Arbog: Statistical yearbook / Danmarks
Statistik Kobenhavn: Danmarks Stat,1994 559 p.
Dánia statisztikai évkönyve. 1994.
1-039-C-0001 / 1 994
STA TISTYSK Árbok : Statistical yearbook' of Norway. -
Oslo[etc.] : Stat. Sentralbyrá, 1994. - 495 p.
Norvégia statisztikai évkönyve 1994. , , 1—040-C—0167/1994 SYNOPTIKÉ statistiké epeterida tés Ellados : Concise
statistical yearbook of Greece / Ethniké Statistiké Ypéresia tés Ellados, — Athena : ESYE, 1994. - 25l p., [12] t.
Görögország statis:tikai :xebkönyve. 1992.
, I-O49—D—0001/1992 ,_ TOK YO statistical yearbook "! Tokyo Metropolitan
Government. - Tokyo : TMG, 1994. - 543 p, Tokió .rtalisztikai évkönyve, 1992. _
1-051—C-0073/1992
ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK _
CONFEREMITE of European Statisticians 1 Report of the forty-titst plenary session : 14—18 June 1993 / Statistical Commission and Economic Commission for Europe. — [New York] : UN, 1993. - 49 p,
Európai Slatisnikumk Knnkrenciá/a. 4]. ülés.
_ 814219
HANDBOOK of statistics / gen. ed. P. R. Krishnaiah, —
Amsterdam [etc.] : North—Holland, 1993. - XIX, 1045 p, A .i'talis:tika kézikönyve. 9. köl.
717696 KINNUNEN. A.: Kuluttajahintaindeksi l990—1100' : Menetelmát ja káytántő : Consumer price index l990$100. - Helsinki (: Tilastokeskus, 1993. - 89 9.
Finnam:ágfogyasztói—árindexei 1990. évi bázison.
1—043—3-01 57/200
