Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 88. évfolyam 4. szám 454
Queisser és Whitehouse által 2007-ben végzett kutatásban kiszámított adatokat használtak, ahol az OECD-tagországok különböző munkaválla- lói típusok pénzügyi ösztönzését mutató indiká- torokat számoltak. Egyik ilyen a helyettesítési ráta, az első nyugdíj és az utolsó fizetés közötti kapcsolat. Azonban ez a mutató csak nagyon korlátozottan írja le a nyugdíjrendszert. Egy ki- egészítő indikátor a nyugdíjban töltött teljes időszakra vonatkozó járandóság kumulált ösz- szegének jelenértéke, ez teszi teljessé a helyet- tesítési rátának, a nyugdíj időtartamának és a nyugdíjas időszak alatt a járandóság alakulásá- nak hatását. Ezen információk alapján minden SHARE-beli esetben kiszámolták az egyén jö- vedelmének viszonyát a saját országbeli átlag- jövedelemhez és a hozzá leginkább hasonlító munkavállalói típus jövedelméhez, így megbe- csülhetővé vált, hogy milyen mértékű az ösz- tönzés a nyugdíjba vonulásra. A regresszióba beépítették a nyugdíjkorhatárt is, hogy az adat- felvétel során feltett nem teljesen egyértelmű kérdésből adódó torzításokat enyhítsék.
További változók bevezetésével, illetve ki- iktatásával még három modellt hoztak létre.
Ezek összehasonlításával kimutatható, hogy a pénzügyi és nem pénzügyi változóknak milyen együttes hatásuk van. Egyéni szinten a pénz- ügyi változók kevésbé befolyásolják a nyugdí- jazási döntést, azonban az országok közötti változatosság magyarázatában nagyobb szere- pük van, mint a nem gazdasági változóknak, amelyeknek a markáns nemzetközi változatos- ság híján éppen egyéni szinten van nagyobb magyarázó erejük. Az egészségi állapot és a munkával való elégedettség befolyással van a nyugdíjba vonulási kor megválasztására. Ez nem újszerű megállapítás, azonban a SHARE- felmérés adataival egy nagy elemű mintán si- került bebizonyítani.
Magyar Zsuzsa,
a KSH fogalmazója
E-mail: zsuzsa.magyar@ksh.hu
Belka, M.:
Európa stresszben — a gazdasági válság hatása az Európai Unió egységességére
(Europe Under Stress: The Global Economic Crisis is Testing the Cohesion of the European Union.) – Finance and Development. 2009. június 8–11. old.
A tanulmány letölthető:
http://www.kif.re.kr/KMFileDir/1288925388487037 50_IMF%20Europe%20Under%20Stress%2009061 2.pdf
A gazdasági világválság kissé eltérítette Európát az egységesedés felé tartó útjáról. Az elmúlt évek nagy projektjeinek fő hangsúlya az új tagok felvételén, a fizikai és szellemi ha- tárok megszüntetésén volt. Ezeknek a folya- matoknak első nagy erőpróbája a gazdasági válság: bár a krízisre vonatkozó stratégiák az idő múlásával egyre összefogottabbak lettek, a válaszlépések még mindig nincsenek kellően összehangolva. Vajon a recesszió következ- ménye egységesebb vagy szétaprózódóbb Eu- rópai Unió lesz? A válságra adott válaszok je- lentősen befolyásolják az Európai Unió egy- előre nem látható jövőjét. Bár Nyugat- és Ke- let-Európa különböző problémákkal néz szem- be, az alapvető kérdések minden országban ugyanazok.
Európa a legnagyobb gazdasági válság ide- jét éli a második világháború óta. A politikai lépések megmentették a gazdaságot az azonna- li összeomlástól, de az eredmények bizonyta- lanok, és még mindig kétséges, hogy az eddigi lépéseknek melyek lesznek a hosszú távú eredményei. Az azonnali válságkezelés mellett meg kell határozni a távlati stratégiákat is.
Egyre égetőbb szükség van az Európai Unió gazdasági stabilitásának átvizsgálására. Ennek segítségével lehetséges a jövőbeni válságok gazdasági hatásának csökkentése. A döntésho-
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 88. évfolyam 4. szám
455
zók gyorsan reagáltak a krízisre, de az azonos problémákra különböző megoldási módszereket alkalmaztak, és ennek következtében bizonyos helyzetekben nehezítették a közösség munkáját, ahelyett, hogy összehangolt intézkedésekkel támogatták volna egymást.
A válság megjelenésével sok ország meg- emelte az állami hitelgaranciát, néhányan kor- látlan garanciát is vállaltak. Az így megválto- zott helyzet jelentősen befolyásolta a hitelvál- lalásokat, országok közötti feszültségekhez vezetett és aláásta az állampolgárok megol- dásba vetett bizalmát. A kérdés tisztázására történtek próbálkozások, de ezek nem bizo- nyultak elegendőnek. Bár az egyezmények ma már meghatározzák a betétbiztosítás legkisebb összegét, nem tesznek említést a legnagyobb összegről, és ennek hiányában a kérdést nem lehet megnyugtatóan kezelni.
Az EU eddigi keretprogramjai nem segítet- ték elő kellően a gazdasági integrációt. Még mindig szükség van egységes stratégiára annak érdekében, hogy az Európai Unió piaca ne vál- jon túlságosan szegmentálttá, különösen a több országra kiterjedő intézmények költségvetési megoszlása terén.
A válság másik nagy tanulsága, hogy szükség van egy európai szintű makrogazda- sági felügyeletre, amely időben felfigyelhet és befolyásolhatja a gazdaságot globálisan érintő problémákat. Az európai gazdasági rendszer- nek reagálóképesebbé és összefogottabbá kell válnia. Ennek hiányában a mostani intézkedé- sek hatásai kérdésesek.
Az eurózóna országaira jellemző a magas költségvetési hiány és a nagy adóssághányad.
A jelenlegi válság elég borús képet fest a jövő- ről, és felmerül a kérdés, hogy mennyire képe- sek együtt maradni az eurózóna országai.
Strukturális reformok esetleg enyhítenék a fe- szültséget és segítenének az Európai Uniónak szembenézni a válság hatására egyre növekvő szociális nyomással. A Lisszaboni Szerződés
hatására az európai piac nyitottabb lett, nőtt a termelékenység és a munkavállalás, de a ten- denciák az utóbbi időben lelassultak. A válság hatására egyre többen szorulnak ki a munka- erőpiacról, és ez megfelelő reformok nélkül tönkreteheti a jövőbeni fejlődés lehetőségét.
Az euró bevezetése után tíz évvel még mindig sok ország küzd kiegyensúlyozatlan költségvetéssel, amin nem változtat az sem, hogy szabályozták a maximális költségvetési hiányt. A válságra adott válaszok még jobban megtépázzák a viharvert költségvetéseket, és nem tudni, hogy a krízisnek milyen következ- ményei lesznek ezen a téren. Fontos volna pontosabbá tenni a középtávú hiány és a mak- rogazdaság előrejelzéseit.
A volt szocialista országok utódállamainak csatlakozása az Európai Unióhoz korábban nem ismert gazdasági és kereskedelmi kötődé- seket hozott létre. Ez azonban túlságosan nagy hangsúlyt helyeztek a tőkebeáramlásra, és ez- által sebezhetővé váltak a régió országai. Kü- lönösen azok az országok szenvednek a vál- ságtól, amelyeknek magas a külföldi hitelál- lománya. A helyzet kezelésére egységes mak- rogazdasági politika és az szükséges, hogy az Európai Központi Bank egyre nagyobb hang- súlyt kapjon a gazdasági életben.
Az IMF hiteltámogatással és együttműkö- dési javaslatokkal nagy szerepet vállalt a régió gazdasági stabilizálásában. A támogatást igye- kezett az igényekhez igazítani. Elsősorban anyagi segítséget nyújtott a rászoruló orszá- goknak, hogy a banki szektor összeomlását el- kerüljék. (Fehéroroszország, Magyarország, Lettország, Románia, Szerbia és Ukrajna sze- repel a listán.) További biztosítékokat nyújtott olyan országoknak, amelyek gazdasága vi- szonylag stabil (például Lengyelországnak), de a környező országok nehéz gazdasági helyzete miatt könnyen nehéz helyzetbe kerülhetnek.
El kell gondolkozni azon, hogy mi legyen a hosszú távú európai gazdasági stratégia. A
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 88. évfolyam 4. szám 456
mostani válságkezelés több eddig rejtőzködő, vagy régóta húzódó problémára is felhívta a figyelmet: az állami garanciavállalástól a lik- viditási kérdésekig. A legnagyobb kérdés ter- mészetesen az, hogyan néz szembe Európa az- zal a ténnyel, hogy a korábbi években meg- szokott gazdasági fellendülés jelentős mérték- ben visszaesik. Mindenképpen meg kell győz- ni a világgazdasági döntéshozókat arról, hogy a volt szocialista országok utódállamai gazda- sági szempontból kellően biztonságosak. Az országoknak szembe kell nézniük bizonyos strukturális változásokkal, nem lehet halogatni az üzleti szektor és a munkaerő-mobilitás fej- lesztésének kérdéseit.
Az írás külön részt szentel Magyarország, mint az első olyan ország helyzetének, amely a régióból IMF-segélyért folyamodott 2008 vé- gén. Megállapítja, hogy az IMF, az Európai Unió és a Világbank által támogatott magyar gazdaságpolitika sikeres lépéseket tett a gaz- daság stabilizálása felé.
A változások egyik lehetséges módja, ha újra napirendre kerül az eurózóna bővítése, esetleg újratárgyalva a csatlakozási feltétele- ket. A megfelelően körvonalazott elvárások segíthetik az országokat abban, hogy a válság utáni időben világosan lássák milyen irányvo- nalakat követve juthatnak el az euró minél ko- rábbi bevezetéséhez. Az eurózónához csatla- kozni vágyó országoknak egymással összefog- va, és nem egymást akadályozva kell a megfe- lelő lépést megtenni.
A válság nemcsak hátráltatja az európai gazdaságot, hanem annak is felkínálja a lehe- tőségét, hogy megfelelő válaszlépésekkel egy- ségesebb, erősebb Európai Unió jöjjön létre.
Az európai országok gazdaságának integrálása egy korábban sose látott sikerhez vezethet az Európai Unió történetében.
Lencsés Ákos,
a KSH Könyvtár osztályvezetője E-mail: akos.lencses@ksh.hu
Kiadók ajánlata
FULONG, W.–SHENJING, H.–YUTING, L.
[2010]: Urban Poverty in China? (Városi sze- génység Kínában?) Edwar Elgar Publishing Ltd. Cheltenham.
A városi szegénység egyre hangsúlyosabb probléma. A kötet azokat a háztartási és lakó- környezeti tényezőket tárja fel, amelyek Kíná- ban a városi szegénység kialakulásához és fennmaradásához vezetnek. Vitatott, hogy a városban élő kínaiak homogén társadalmi cso- portot alkotnak-e, hiszen magukba foglalják az állástalan munkásokat és a vidékről odaván- dorlókat is, éles különbséget eredményezve ezzel ezek lakókörnyezetei és falvai között.
A szakértő szerzők Kína új városi szegé- nyeit és szegényes lakókörnyezeteik dinamiká-
ját vizsgálják, rávilágítva a háztartási tapaszta- latok és a lakókörnyezeti változások városi szegénységre gyakorolt hatásaira. A könyv hat kínai városban végzett átfogó háztartási felvé- telen alapul, betekintést nyújt a „mikroszkopi- kus” és lakókörnyezeti szintű szegénységi di- namikába. Átfogó tanulmányként olyan térbeli hatásokat tár fel, mint a szegénység koncentrá- ciója, illetve a szegényes lakókörnyezeteken belüli különbségek.
A tájékoztató jellegű könyv részletes tör- ténettel szolgál a kínai városok növekvő sze- génységéről, ami felbecsülhetetlen értékűvé teszi a kutatók és az urbanisztikai, földrajzi, társadalompolitikai, fejlesztési, illetve kínai és ázsiai tanulmányokat folytató diákok számára.
