Mortara, Giorgio: Születés, termékenység és többszöri szülések Latin-Amerikában

532

MORTARA, GIORGIO:

SZULETÉS, TERMÉKENYSÉG És

TÖBBSZÖRI SZULÉSEK LATlN-AMERIKÁBAN

(Natalidade, fecundidade e profilidade na

America Latina.) —- Revista Brasileim de Estatisuca. 1962. 89/90. sz. 1—23. 9.

1951 és 1960 között Latin—Amerika la—

kósainak száma 165 millióról 210 millióra emelkedett. A népességszámnak ez a nagy—

méretű növekedése elsősorban a születési többletből adódott. A latin-amerikai álla- mok bevándorlási többlete ugyanis nem gyakorol jelentős befolyást a népesség—

szám változására. A születési többlet nö—

vekedése folyamatos jelenség Latin—Ame—

rikában annak ellenére, hogy a halandó—

sági arány is magas, sőt az egyes államok—

ban még az utóbbi évek során is emelke- dett. A születési intenzitás 42—44 ezrelék között mozog. A halálozási arány pedig Latin—Amerika középső részén még min—

di'g 18—20 ezrelék között ingadozik,

A nepessegszamnak a SZUleLeSl tobblet—

ből adodo. rohamos novekedese messze—

menő társadalxm és gazdasági következ—

ményekkel jar. Ez teszi szuksegesse a szü—

letési viszonyok tüzetes tanulmányozását.

A születési viszonyok vizsgálata azon- ban nehézségekbe ütközik. A különböző latin—amerikai államok születési nyilván—

tartása nem egyöntetű. Egyes államok te- rületén például csak az élveszületéseket veszik figyelembe, máshol a halvaszülete- seket is. Sőt a latni-amerikai államok nagy részében nem is tartják nyilván a születéseket. Haitiban, Paraguayban, Bolí—

viában vannak ugyan születési nyilván—

tartások, de ezek nagyon hézagosak. Az Egyesült Nemzetek népességstatisztikai szolgálata a latin-amerikai államok egész sorában (Honduras, Nicaragua, Peru, Ve- nezuela stb.) nem tartja megbízhatónak a születési statisztikai adatokat. A legtöbb hiba abból adódik, hogy a számbavétel sokszor a születés után jóval — sokszor évekkel — később történik.

Az említett nehézségek ellenére azon—

ban mégis lehet némi összehasonlítást tenni a különböző latin—amerikai államok születési viszonyaira vonatkozóan. Ezek- ben az összehasonlításokban döntő mérték—

ben a népszámlálási adatokra kell támasz—

kodni. Érdekes konkluziókat rejtenek ma—

gukban ezek az összehasonlitások. Szerző nemcsak egymás között hasonlítja össze a latin—amerikai államok születési viszo- nyaira vonatkozó arányokat, hanem abból a célból, hogy ezek megvilágítását telje—

sebbé tegye, megfigyelését kiterjeszti Ame—

rika angol nyelvterületére és az európai államok egész sorára is.

A születési arány 20 latin—amerikai ál- lamban meghaladja a 40 ezreléket, 6 állam- ban pedig a 30 ezreléket. A legmagasabb Guatemalaban, Costa Ricaban, Salva- dorban, Ecuador-ban, MexikóbanésVene—

zuelában. Ezekben az államokban a szó- ban forgó arány 45—49 ezrelék között i—n—

gadozik. A születési arányszámok a leg—

alacsonyabbak Argentínában és Uruguay—

ban, ahol 19 és 25 ezrelék között Válta- koznak. Ezek már közel állanak az angol nyelvterülethez tartozó amerikai államok születési arányaihoz, ami Kanadában 27,5 ezrelék, az Egyesült Államokban, pedig 24,1 ezrelék. Megjegyezzük még, hogy csak két latin-amerikai államban tapasztal- ható csökkenő születési tendencia. Ez Argentína és Puerto Rico.

Ha a születések számát a szülőképes korban levő nőkhöz viszonyítjuk, azt ta—

pasztalhatjuk, hogy a latin—amerikai álla—

mokban a nők termékenysége lényegeSen nagyobb más területek hasonló mutatói- nál. Itt ugyanis 13 államban az 1000 15—49 év közötti nőre eső születések száma mez- haladja a 160—at. Két államban pedig ugyanez a szám ZOO—nál is nagyobb. Ez a mutató is Argentínában a legalacsonyabb a latin—amerikai államok közül. Ugyanak—

kor Kanadában 11'1,4, az Egyesült Álla- mokban pedig 1033 születés esik 1000, a jelzett korcsoportba tartozó nőre.

Szerző annak vizsgálata során, hogy a nők jelzett korcsoportjára hány 9 éven aluli gyermek jut azt tapasztalta, hogy 22 államban 1000 nőre 1200, Nicaraguaban és Peruban pedig még 1440—nél is több 9 éven aluli gyermek jut, ugyanakkor Kana—

dában 1018, az Egyesült Államokban 932, az európai államok közül Svájcban 625, Svédországban 636, Portugáliában pedig 773.

A születések gyakoriságát az anyák kor- csoportjai szerint vizsgálva azt tapasztal- hatjuk, hogy a 10—14 éves korcsoportban a vizsgált arány 1000 nőhöz viszonyítva O,3, illetve 0,4.Alegmagasabb a születési arány e korcsoportban Chilében és Pama—

mában (l,4, illetve 2,1). A latin—amerikai államoknak Kanadával, az Egyesült Álla—

mokkal és az európai államokkal szemben mutatkozó születési többlete legkisebb az anyák 15—19 és 20—24 év közötti korcso—

portjában. A 20—24 éves korcsoportban például 12 latin-amerikai államban a vizs- gált arány 250, ugyanez az Egyesült Álla—

mokban 255, Kanadában 225. A latin—ame—

tikai államok közül e korcsoport születési aránya Nicaraguaban a legmagasabb (320).

A szülőképes nők magasabb korcsoport—

jai felé haladva a latin-amerikai államok

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

javára tapasztalt különbség egyre nagyob—

bá válik. Ez a tendencia a 35—39 évesek korcsoportjáig érvényesül. Az említett többlet ezekben a korcsoportokban is meg—

marad, csak mértéke lesz kisebb. A 40—44

évesek korcsoportjában például ez azaz-ány 74—80 ezrelék között változikt Ittaleg—

alacsonyabb intenzitást Argentínában tapasztaljuk, de még ez is eléri a 32 ez—

reléket. Ugyanez az Egyesült Államok-- ban 16, Kanadában 29, az európai álla- mok közül pedig legalacsonyabbaNémet Szövetségi Köztársaságban: 12 ezrelék.

A születési arány még a 45—49 éves kor—

csoportban is figyelemre méltó: átlagosan 20 ezrelék körül mozog, Bolíviában azon—

ban 49, Brazíliában pedig 47 ezrelék. Ter—

mészetesen ellenkező irányú eltéréseket is tapasztalhatunk. így Panamában 9, Jamaicában 5 ezrelék, Argentínában a leg- kisebb, 4 ezrelék. Ugyanakkor az Egyesült Államokban ez 1 ezrelék, Kanadában 3 ezrelék alatt van, Európában Viszont Por- tugáliában tapasztalhatjuk a korcsoport legmagasabb születési intenzitását (5 ezre- lék), Angliában viszont ugyanez még az 1 ezreléket sem éri el.

A többszöri szülések számát döntő mér- tékben befolyásolja a nők korcsoporton—

kénti megoszlása. A fiatalabb korcsopor—

tokba tartozó nők aránya növekszik a la- tin—amerikai államokban. Erre utal a kö—

vetkező néhány adat is: a 15 és 24 év kö—

zöttiek korcsoportjára esik a női lakosság—

533

nak 41,2 százaléka Mexikóban, 42,6 Brazí—

liában és Kolumbiában. Ezzel szembenaz Egyesült Államokban a jelzett arány csak 27,6 százalék, Kanadában 30,3 százalék.

A 40—49 év közöttiek kot-csoportjánál pe- dig ellenkező tendenciát tapasztalhatunk.

Kolumbiában, Brazíliában és Mexikóban ez az arány 16 és 18 százalék között válto- zik, ugyanakkor Kanadában 24,9 százalék,

az Egyesült Államokban pedig 27,6 szá-

zalék.

A harmadik és ötödik születések szá—

mának aránya a legnagyobb a latin-ame—

rikai államok közül Ecu—adorban (39,7%), a legkisebb Puerto Ricoban (32,1%). Ugyan- ez Kanadában 36,5, az Egyesült Államok- ban 37,6 százalék. Az európai államok közül Hollandiában és Dániában ugyanez az arány 32 százalék körül mozog.

Az ötödik és ennél magasabb sorszámú születések aránya a latin—amerikai álla- mokban már ismét lényegesen nagyobb, mint más területeken. A jelzett arány Costa Ricában a legnagyobb (33,10/0) és Mexikóban a legalacsonyabb (20,5%).

Ugyanez Kanadában 13, az Egyesült Álla—

mokban 9,1, Hollandiába—n 10,6, Dániában pedig 14,9 százalék.

Érdekesek azok a vizsgálatok is, ame—

lyek a többszöri születések számát a nők korcsoportja szerint elemzik.

(Ism.: Csikós Mihály)

IPARSTATISZTIKA

SCHNURR, S. H. % NETSCHER, B. C.:

AZ ENERGIA SZEREPE

AZ AMERIKAI GAZDASÁGBAN, 1850—1975 (Energy in the American economy.

1975.) Baltimore, 1960. Hopkins XXII.,

1850——

770 p.

Napjaink gazdasági életére a nagymér—

tékű energiafelhasználás a jellemző. Ez vonatkozik az Egyesült Államokra is. Ha az amerikai gazdasági életben felhasznált mindennemű energiaféleséget szénre szá—

mítjuk át, akkor azt mondhatjuk, hogy minden állampolgárra évente 9 tonna

szénnek megfelelő energiafogyasztás jut.

Ez mintegy hatszorosa az országonkénti fogyasztás átlagának. A felhasználásra kerülő energiamennyiségnek 4/5-e az ipar- ra, a közlekedésre és a magánháztartások—

ra esik. A fennmaradó 1/5 rész kereske—

delmi, mezőgazdasági, közigazgatási és szociális célokat szolgál, Meglehetősen nagy a magánháztartások energiafogyasz—'

7 Statisztikai Szemle

tása. Ez például 1955—ben 20 százaléka volt.

A mgánautók energiafogyasztá—sát is ide—

számitva ez az arány eléri a 30 százalé—

kot. Az energiafelhasználás szóban fongó hányada csökkenő tendenciát mutat. 1880—

ban még az összes energiafogyasztásnak 2/3—8 esett a magánháztartásokra és csak 113-a került a gazdasági életben felhasz—

nálásra.

Az energiafelhasználást a különböző energiaforrások szerint jellemző adatok sok érdekes konkluziót rejtenek maguk—

ban. Az 1955—ben felhasznált energiának 45 százalékát nyersolajból, 25 százalékát gázból és nem egészen 25 százalékát szén—

ből nyerték. A vízienergia hasznosítása aránylag kis helyet foglal el, mintegy 5

százalék körül mozog.

A szénnek mint energiahordozónak .a hasznosítása érdekesen alakult az Egyesült Államokban az elmúlt 100 év alatt. A múlt század közepén ugranis még a fa volt az