4. szám
külső vándorlások (menekülések, telepítések, stbfl állottak elő, amelyek a produktív korosztályok ter- jedelmet, úgy szám szerint, mint a viszonyszámok- ban szintén módosítják. Az értekezés népesedé- sünk XX. századbeli alakulásáról, különösen pedig a korosztályok változásáról alapos és lelkiismere- tesen kidolgozott képet ad, s a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási és népmozgalmi kiadványainak szorgalmasan átvizsgált és módsze- resen feldolgozott adatain épül. A kortagozódást ötéves korcsoportonkint úgy szám szerint, mint grafikusan elemzi, és pedig a munka 1. §-ában a világháború előtt való időkre, a Én.-ban pedig a jövőre vonatkozólag, a XX. század végéig. Mint azt már a munka akadémiai bírálói is; hangsúlyoz- ták, a szerző nem tudta pontosan megmagyarázni a korcsoportok arányszámainak az egyik nészámlá- lásról a másikra bekövetkező változásait. Az arány- számok egyik korcsoportról a másikra történő vál—
tozásának ismertetésénél is figyelmen kívül maradt egy fontos körülmény, az t. i., hogy mennyi volt az illető korcsoportoknak megfelelő születési szám.
A haborus vérveszteséget a szerző Winkler osztrák statisztikus szerint hatszázezer főre teszi, a magyar szerzők, így Mike Gyula dr. is hatszázhatvanezer
ezer főt számítanak népszámlálásaink nyomán, a
népesség nem szerint való megoszlására vonatkozó adatok alapján. Foglalkozik szerző az elmaradt sztiletésekkel és a korcsoportoknak nemzetiségek szerint való tagozódásával s e részletek jövő alaku—
lásával is, a munka befejező fejezete pedig azt iga- zolja, hogy jól látja és átérzi a veszteségeknek nemzeti és közgazdasági életünkre való káros hatásait is.
A könyvben foglalt többi értekezés közül sta- tisztikai szempontból igen figyelemre méltó még a biztosítás államosításáról szóló dolgozat; ezt a kér- dést szerző főleg szociális és pénzügyi szempont—
' ból tárgyalja. Bár a probléma megvilágításához lehetett volna újabb adatokat is felhasználni, azok az elvek, amelyeken a munka felépül és amelyeket kifejt, ma is helytállók. A különböző szaklapokban már megjelent 5 e könyvbe újból felvett kisebb cikkekben a szerző a biztosítás némely állandóan időszerű kérdésével foglalkozik, így a viszontbizto- sítással, a rizikódíj alapján történő életviszontbiz- tosítással, az avnlás (tárgyélet) biztosításával, a felosztó—kirovó rendszer alkalmazhatóságával, a német felügyeleti törvényreformmal és azt 1928. évi XII. t.-c. alapján átértékelés alá kerülő élet— és járadékbiztosítások aranyértékének kiszámításával.
. ___—__— Sz. '1'. dr.
Dr. Ervin Hacker: Kriminologische Beitrüge
ll. Band 13—15. Hett.
Miskolc, 1942. 96 l. —- p.
A tudós szerzőnek folytatásokban megjelenő füzetei a nemzetközi bűnügyi statisztikai irodalom—
nak értékes részét képezik. A most ismertetendő,
——237— 1942
legutóbb megjelent (13—15. sz.). füzetben a krími- nalaetiológíai részt bűnügyi politikai fejtegetések- kel is kiegészíti. A mű előbb említett részében Dániára, Németországra, Magyarországra és az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó 1933—37 . évi bűnügyi statisztikai adatokat közöl, nagyré-
szüket abszolút-, index-, százalék- és bűnözési arányszámokbaní) a nemek és korcsoportok kom—
binációjával. Az említett országok bűnügyi statisz—
tikai adatainak közlése a különböző irányú adat- gyűjtések következtében nem történt teljesen egy—
séges módszer szerint s ezért az adatok összeha—
sonlitása is csak szűk körre szoritkozhatik.
Az Amerikai Egyesült Államokban a bűnesetek 8%—a gyilkosság; ezzel szemben Magyarországon csak 1%. A szemérem elleni bűntettekben szintén az előbbi vezet. A testi-sértés arányszáma az emlí—
tett négy ország közül, hazánkban a legmagasabb:
26, míg az Egyesült Államokban csak 71. A rablás 13'3 amerikai arányszáma magasan a dániai O'"), a magyar 0'3 és a német 0'4 felett áll. Feltűnő az
,,intellektuális bűncselekn1ény"-nek nevezhető ok—
irathamisítás és csalás európai túlsúlya az ameri—
kaival szemben, ahol inkább a ,,durvább" bűn- cselekmények uralkodnak. A bűnöző férfiak száma Magyarországon négyszer, Németországban hétszer, Dániában kilencszer és Amerikában húszszor több, mint a bűnöző nők száma.
Dániában a 18 éven aluli bűnözők száma az utolsó húsz év alatt egytizedére csökkent; ezzel szemben a 30 éven felülieké mintegy 50%-kal emelkedett. Általában a férfi bűnözők száma emel- kedett, a nőké csökkent. Feltűnően magas a 20 éven aluli elvált nők bűnözési arányszáma.
Németországban a bűnözést nagyban elősegítő alkolholfogy—asztás 193246] 1937-ig a sörnél 22'57- kal, a bornál 67'9%-kal és a pálinkánál 75%-kal_
emelkedett fejenkint. A külföldiek háromszor any—
nyit bűnöznek, mint a belföldiek.
Magyarországon az elítéltek 57'3%—a gyermek- telen és 28'6%-a visszaeső bűnöző. Jellemzően vi- lágítja meg a házasság és a bűnözés közötti össze—
függést az a körülmény, hogy míg a lopások miatt elítéltek legtöbbje nőtlen, ill. hajadon, a csalás miatt—elítéltek legnagyobb része házas. A bűnesetek 31'9%-át elhanyagolt nevelés, 24'7%-át könnyelmű—
ség és meggon-dolatlanság, 11'3%—át nyereségvágy okozta.
Az Amerikai Egyesült Államokban a négerek bűnözési arányszáma közel ötször magasabb, mint a fehéreké, Feltűnő jelenség a visszaesők magas arányszáma (37'4%) s Amerikára jellemző, hogy ezek nagyrésze autó- és zsebtolvaj.
A szerző a mű bűnügyi politikai részében ——
amellyel a most ismertetett füzetekben foglalkozik 1) 100000 büntetőjogilag beszámítható egyénre
számítva. '
4. szám
először —— kifejti, hogy ennek az új tudományág- nak feladata a bűnözés elleni harc eszközeinek ki—
merítő felsorolása. A küzdelemnek két főeszközét említi: az egyik a büntetőjogi szabályok egyéniesí- tése; a másik a szociálpolitika. Az utóbbi feladat—
köréből megemlíthető a főleg sokgyermekes csalá- doknak lakást adó háztulajdonosok részére nyuj-
—238——- 1943.
tandó adókedvezmény, a gyermekek száma szerint
degresszive megállapított örökösödési adó, továbbá, a fiatakorúaknak kabarék, lokálok, stb. látogatá- sától való ' eltilt-ása. Mindezeknek a megvalósitása
—— a szerző beismerése szerint —— hosszú és fárad—
ságos, de feltétlenül eredményes vállalkozás lenne.
B. A. dr.
Könyvtári gyarapodás és forgalom 1941-ben.
Accroissement et mouvement de la bibliothégue de l'Office Central R. Hongroz's de Statistigue en 1941,
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyv- tárának mult évi belsö életéről és munkája ered—
ményéről gyüjtött és az alábbiakban közölt ada—
tok a háborús idők hatását tükrözik vissza.
Az első összeállítás könyvtárnnk állományá- nak az elmúlt éveleji és évvégi álladékát, vala—
mint az év folyamán mutatkozó gyarapodását tünteti fel minőségi megoszlás szerint:
i Kötet ! Füzet [ Egyéb ; 63336—
i
Alladék az 1940. év 1 1 .
végén ... . 112114 97.620l18.056227.790 45! 6.607
Gyarapodás 1941-ben 4.645 1.917
Álladék az 1941. év
végén ... ' . 116.759 99.537 18.101234.397
!
Állományunk, mint ez az összeállításból lát—
ható, az évközi 6.607 darabnyi gyarapodással már meghaladja a 234 ezret. Az évi gyarapodás azon—
ban a megelőző évivel szemben ezúttal is vissza—
esést mutat. Állománygyarapodásunkhan, —— mint ez a következő táblázatban megfigyelhetö — négy éve mutatkozik fogyatkozás. Ennek oka azon—
ban —— miként az előző évi beszámolónkban bő—
vebben kifejtettük —— nem a könyvtárba érkező anyag csökkenése, hanem az, hogy a hivatal előbb a rendkívüli, majd később a háborús idők folyo—
mányakép ráharamló újabb és újabb feladatok megoldására kénytelen volt a könyvtár amúgy is elégtelen személyzetének egy részétis igénybevenni, ami természetszerűleg a könyvtári munkák hátrál—
Év ; Kötet ; Füzet ; Egyéb 6356—
t
1932. . .E2.680l1.999 122 4.751 1933. . . 2.11411313 67 3.494 1934. . . 2.622 1.621 14 4.257 1935 . 8.138 ! 2.182 48 5.368 1996. 4.928 2.397 11 7.336 1937. 5.103 3.248 606 8.957 1936. . . 5.401 3.324 40 8.765 1939. . 4.432 3.200 27 7659 1940. . 4.649 2.239 64 6952 1941. 4.645 1.917 45 6.607
!
tatásához vezetett és az állománybavétel keretei—
nek kényszerű korlátozását eredményezte.
Az állományba nem vett gyarapodás figye—- lembevételével, természetesen, egyik év szaporo- dása sem mutat visszaesést, hiszen az országnak ezekben az években történt örvendetes területgyae rapodása a nyomdák számát (45—50%—kal) s az.
országos nyomtatványtermele'st is (20—25%—kal) lényegesen növelte.
A könyvtár elmúlt :évi állományba vett gya-—
rapodása a szerzés jogcíme szerint a következő—
kép oszlik meg:
Érték Darab "TM—FM
Vétel .k 167! 1.814 78
Csere . . i 524 2.508 80
Ajándék. . . . ., 409 1.533 40 Kötelespéldany___._ . ; 5.507 15.187 1 04
" WXMGBO'ZI 21.039 ) 02
Állományunkat az elmúlt évben is javarészt (83'2%) a nyomdák és kiadók által beszolgálta—
tott kötelesp—éludányok gyarapították, bár ennek az anyagnak most is, —— miként már 1940-ben is ———
kénytelenek voltunk nemcsak a múzeális értéket , képviselő nagyobb tömegét, hanem már a közmű—
velődési anyag bizonyos részét is a fentebb vázolt körülményeink folytán feldolgozatlanul elraktá—
rozni. Az állományba nem vett anyagnak azonban—, ez a feldolgozatlanul való raktározása is meglehe—
tősen nagy munkát hárít a könyvtárra, mert addig.
is, míg ennek az anyagnak állománybavételére sor kerülhet, kívánatos az elraktározásnak bizonyos tájékozódást biztositó rendszer szerint való ke' resztülvitele.
Gyarapodásunkban ez évben is a cserekiadvá—- nyok foglalták el a második helyet, bár a csere—
alapon mutatkozó gyarapodás jelentésünk évében is lényegesen csökkent a megelőző évivel, különö- sen pedig a korábbi évek e jogcím szerinti gya—
rapodásával szemben. (1937—ben 1.625, 1938—ban 1.405, 1939-ben 1.355, 1940—ben 762, 1941—ben 524
