Vállalkozás gazdaságtan

Vállalkozás gazdaságtan

SZIKORA PÉTER

2015-2016 TAVASZ

Értékteremtés

folyamata

Értékteremtés folyamata

Érték – egy termék jellemzőinek összessége, amely alkalmassá teszi azt a fogyasztó igényeinek kielégítésére. A

termékelőállítás tehát értékteremtő folyamat.

A termék értékét a piacon az ár fejezi ki, amelyet a vevő fizetni hajlandó érte. Alakulását több tényező is befolyásolhatja.

Az értékteremtő folyamat minden olyan tevékenységet magába foglal, amely hozzájárul a fogyasztói igények kielégítéséhez.

SZIKORA PÉTER

Értékteremtés folyamata

Értékteremtés folyamata

Input logisztika feladata a termékelőállításhoz szükséges

erőforrások biztosítása, beszerzése piaci körülmények között, a természeti, társadalmi környezetből.

Output logisztika feladata a késztermék eljuttatása a vevőhöz, fogyasztóhoz.

Materiális infrastruktúra: eszközök karbantartása, készletek tárolása, energiaellátás stb.

Immateriális infrastruktúra: minden olyan tevékenység, amely a szellemi, ügyviteli, adminisztratív feladatok ellátásával járul hozzá a termékelőállítás feltételeinek a megteremtéséhez (pl.

funkcionális szakterületek tevékenysége)

Termelési

folyamat

Termelési folyamat

A termék előállítás és az anyagi szolgáltatások teljesítése érdekében végzett célszerű, szervezett tevékenységek összességét termelési folyamatnak

nevezzük.

A termelési folyamat egy rendszert alkot, amelyben az anyagok és információk áramlanak, és eközben átalakulnak a vállalatban felhalmozódott és

együttműködő erőforrások felhasználásával.

Gyártási tevékenység: magába foglalja az anyagi átalakítás fő- és

segédfolyamatait, az ezekhez szükséges berendezéseket, embereket, anyagokat, energiát

Kiegészítő vagy vezérlőfolyamatok: nem anyagi jellegű tevékenységek, amely a végrehajtó gyártási folyamatokat megtervezi, végrehajtja.

SZIKORA PÉTER

Termelési folyamat

Termelés tervezés feladata a jövőbeni tevékenységek meghatározása, a hozzá tartozó feltételrendszer kidolgozása és a kitűzött vállalati célokra irányuló

intézkedések meghozatala.

SZIKORA PÉTER

Termelés tervezési számítások

Anyagszükséglet tervezés

Munkaráfordítás időszükséglete Normák rendszere

Anyagáramlás tervezése Üzemi teljesítőképesség Átfutási idő

Határidő tervezés, programozás

Termelési folyamat

Anyagszükséglet meghatározása

Nettó anyagnorma – a termékbe közvetlenül beépülő anyagmennyiség.

Bruttó anyagszükséglet – a megmunkálás során keletkező technológiai veszteségek, hulladékok mennyiségével megnövelt anyagmennyiség.

Beszerzési norma – figyelembe veszik a szállítási tárolási veszteségeket, és tekintettel van a beszerezhető mennyiségi egységekre.

SZIKORA PÉTER

Termelési folyamat

Megmunkálási időszükséglet (átlagos normaidő)

Darabidő – minden egyes munkadarab megmunkálása során felmerül, és a technológia által előírt kézi és gépi főidőket és mellékidőket tartalmazza.

Átállítási (előkészületi és befejezési) idő – az indított sorozat együtt gyártott darabjaira egy összegben állapítják meg, amely a darabszámtól függetlenül az indítással kapcsolatos

előkészületi műveletekre fordítandó időket tartalmazza.

Termelési folyamat

Az anyagellátás alapja az időszaki termelési terv anyagszükséglete.

Feladata ennek a biztosítása

Anyagmérleg – az anyagszükségleteket és azok forrását kifejező egyenlet.

F+É+Z=NY+B+S

F – anyagfelhasználás; É – értékesítés;

Z – záróegyenleg; NY – nyitóegyenleg;

B – beszerzés; S – saját előállítás

Termelési folyamat

Gyártóeszköz ellátás – a gyártási folyamathoz szükséges szerszámok, készülékek és mérőeszközök biztosítását jelenti.

Biztosítás módjai: beszerzés, gyártatás, saját gyártás.

Forrásteremtés – az ütemezett erőforrás biztosítás és a

munkafolyamatok pénzügyi finanszírozási feltételeinek a biztosítása.

SZIKORA PÉTER

A vállalat általános

jellemzői

A vállalat általános jellemzői

Profil, tevékenységi kör Üzemi teljesítőképesség, Vertikalitás

Tömegszerűség, gyártási rendszer A gyártás időbeli lefolytatása

A vállalat szervezete

SZIKORA PÉTER

Profil

Azon gyártmányfajtáknak, szolgáltatási formáknak az összessége, amelyeknek a teljesítésére a vállalati rendszert létrehozták

Tiszta profil

Választék szerinti profil Vegyes profil

Profiltisztítás

Üzemi teljesítőképesség

Egy év alatt előállított termékmennyiség Ue. profil szegmensenként

Kapacitás – a termelő berendezés teljesítőképességének adott időpontban ismert azon felső határa, amely a berendezés

állagának aránytalan romlása nélkül megengedhető legnagyobb terhelése

Átbocsátóképesség – a termelő berendezések kapacitásának az adott időszakban elérhető kihasználtsági szintjét mutatja

SZIKORA PÉTER

Üzemi teljesítőképesség - Kapacitás

Kapacitás = naptári hasznos időalap (óra/év) / kapacitás időnorma (óra/db) vagy Kapacitás = naptári hasznos időalap (óra/év) x kapacitás teljesítménynorma

(db/óra)

Naptári hasznos időalap = naptári időalap – karbantartási leállások ideje – üzembiztonsági leállások ideje

Üzemi teljesítőképesség - Kapacitás

Termelési kapacitásnorma

Vezértípus –teljesítmény egyenértékes Kapacitáskihasználás

SZIKORA PÉTER

Üzemi teljesítőképesség – átbocsátóképesség

Átbocsátóképesség = produktív időalap (óra/év) / átbocsátóképesség időnorma (óra/db)

Átbocsátóképesség = produktív időalap (óra/év) x átbocsátóképesség teljesítménynorma (db/óra) Produktív időalap = munkarend szerinti időalap –

munkarenden belüli veszteségidők – tervszerű karbantartás miatt kieső idő

Munkarend szerinti időalap = munkanapok száma x napi műszakszám x munkaórák száma egy műszakra x üzemelő gépek (munkahelyek) száma

Gyártás vertikalitása

A gyártási folyamatok egymás után következő és egymással összefüggő szakaszosságát, egymásra épülését jelenti

Formái:

Teljes vertikalitású gyártási főfolyamat (előgyártó, alkatrészgyártó és szerelő egységek)

Részleges vertikalitás (előgyártás + megmunkálás, vagy alkatrészgyártás + szerelés)

Specializált gyártási főfolyamat (vagy előgyártás, vagy alkatrészgyártás, vagy szerelés)

SZIKORA PÉTER

Tömegszerűség, gyártási rendszerek

Egyedi

Sorozatgyártás – közepes tömegszerűség

Tömeggyártás – tömegszerű gyártás, a gyártási feladat ismétlődésének nagy mértéke

A GYÁRTÁSI TÍPUSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS ELHATÁROLÁSA

A gyártás jellemzői Egyedi Sorozat Tömeg

A feladat ismétlődése rendszertelen periódikus állandó

Egyidejüleg gyártásban lévő

darabok száma egy több igen sok

Gépek, szerszámok, készülékek univerzális vegyes speciális

Fizikai dolgozók képzettsége legmagasabb (szakmunkás) alacsonyabb, vegyes (betanított)

beállítók: maximális; kezelők:

minimális Technikai tervezés mélysége legalacsonyabb

(műveletirányítás) műveletterv legmélyebb (mozdulatterv) Tervezés-szervezés

központosíthatósága legkisebb átmeneti legnagyobb

Előkészítési költségek kicsi nagyobb nagy (típusváltás)

Gyártási költségek nagy kisebb alacsony

Anyagok rendelése nem méretre részben méretre méretre

Anyagok készletezése alapanyag klt. spec.alapanyag klt. klt.nem jell.

Gépek elrendezése technolóigiai szakosodás vegyes tárgyi szakosodás

Jellemző gyártási rendszer műhely csoportos folyamatos

Termelőegység átlagos tömegszerűségi foka















i

i v m

i

n

i

i

pr f

I I

g

t Q

I

T T Q

1

1

) (

* *

Termelőegység átlagos tömegszerűségi foka

T_f: a termelőegység átlagos tömegszerűségi foka

T: a termelőegységre háruló termelési feladat munkaidőigénye (óra/db) I_pr: a termelési feladat megoldásába bevont munkahelyeken ténylegesen rendelkezésre álló produktív időalap (óra/év)

Q: a termelési feladat volumene (db/év)

t_i: a termelési feladat egységnyi mennyiségének előállításához szükséges munkaóraigény az i- edik munkahelyen (óra/db)

g_i: átlagos gépállomány az i- edik munkahelyen (db)

I_m: a termelőegységben rendelkezésre álló munkarend szerinti időalap az i- edik munkahelyen (óra/év)

I_v: a munkarend szerinti időalapból levonandó kieső idők (pl. karbantartás) az i- edik munkahelyen (óra/év)

Az átlagos tömegszerűségi fok 0 és 1 között mozog, vagyis

1 0  T



SZIKORA PÉTER

Gyártási típusok elhatárolása

Gyártás típusa Az átlagos tömegszerű-

ségi fok (Tf⁾

A Gyártási folyamat és egyes részei kivitelezésének a jellege

Tömeggyártás

Folyamatos

tömeggyártás Tf = 1 A gyártási folyamat egészét és egyes részeit (műveleti) megszakítás nélkül kivitelezik (folyamatos gyártási úton)

Egyszeri tömeggyártás

Tf < 1 (gyakorlatilag 0,8

és 1 között)

A gyártási folyamat megszakítás nélküli, egyes munkahelyeken azonban megszakítások előfordulnak, (a gyártási út egyes

keresztmetszetei nincsenek maradéktalanul terhelve)

Sorozatgyártás

Nagysorozat gyártás

Tf < 1 (gyakorlatilag 0,6

és 0,8 között⁾

A gyártás megszakításos, de a folyamat rendszeresen ismétlődik, a munkahelyek jelentős részén a gyártás adott műveletét megszakítás nélkül végezhetik a sorozatba tartozó

munkadarabokon

Középsorozat gyártás

Tf < 1 (gyakorlatilag 0,4

és 0,6 között)

A gyártás megszakításos, de egy- két munkahelyen elérhető a közel teljes terhelés

Kissorozat gyártás

Tf < 1 (gyakorlatilag 0,2

és 0,4 között⁾

A gyártás megszakításos, egyetlen munkahelyen sem lehetséges maradéktalan terhelés (még a főmüveletet végző

munkahelyen sem)

SZIKORA PÉTER

Tömegszerűség, gyártási rendszerek

Gyártási rendszerek:

Technológiai elven alapuló – műhely alapú gyártási rendszer (esztergaműhely)

Tárgyi elven alapuló – valamilyen termék előállítására specializálódnak

◦ Csoportos– többféle gyártmány előállítására alkalmas termelőegységek

◦ Folyamatos – termék szerinti szakosítás mellett a berendezések térbeli elrendezése is kötött, a gyártandó terméken végrehajtandó műveletek sorrendjének megfelelő

Tömegszerűség, gyártási

rendszerek

SZIKORA PÉTER

Tömegszerűség, gyártási

rendszerek

Tömegszerűség, gyártási

rendszerek

SZIKORA PÉTER

Tömegszerűség, gyártási

rendszerek

Tömegszerűség, gyártási

rendszerek

SZIKORA PÉTER

Tömegszerűség, gyártási

rendszerek

Tömegszerűség, gyártási

rendszerek

SZIKORA PÉTER

Tömegszerűség, gyártási rendszerek

Gyártási rendszerek

SZIKORA PÉTER

Gyártás időbeli lefolytatása

Folytonos

Szakaszos, periódikus Időszakos

Átfutási idő – a megrendelés elfogadásától, a gyártmány megrendelőnek történő eladásáig tart.

Gyártási átfutási idő – az az időtartam, ami a gyártmány

anyagának a munkába vétele és a gyártmány teljes elkészítése között eltelik.

Gyártás időbeli lefolytatása

Az átfutási idő időelemei:

Technológiai ciklus idő

Műveletközi idők (szállítás, raktározás, műszaki ellenőrzés) Természetes folyamatok ideje (pl. száradás)

Megszakítások ideje (műszaki és szervezési okokból).

T_gy=T_c+T_ü+T_f+T_m

SZIKORA PÉTER

Feladat – Üzemi teljesítőképesség

Esztergagépen forgácsolt alkatrész normaidő igénye a következő:

Előkészületi idő 3 óra/sorozat Darabidő 1,2 óra/db

Az alkatrészt 50 darabos sorozatokban gyártják napi 2 műszakban. Az évi munkanapok száma 252. a műszakok óraszáma 8 óra, a műszakkihasználás 90 százalékos. Az üzembiztonsági okokból tervezet üzemszünet az

alapidő 2%-a.

A karbantartási munkák 70 százalékát a 3. műszakban végzik el.

Feladat:

Számítsa ki a gyártási kapacitást egy évre!

Számítsa ki az átbocsátóképességet egy évre!

Határozza meg a kapacitáskihasználás fokát!

Rendelkezésre állógépek átlagos száma 20

Működő gépek átlagos száma 17

A dolgozók átlagos teljesítményszázaléka 110%

A legjobb teljesítményszázalék 125%

A karbantartás időkiesése 7%

Feladat – Gépszükséglet, Tömegszerűségi fok

Egy gyártmány alkatrészének technológiai műveletei és időigénye:

A termelés mennyisége 275.000 db. A vállalat 2 műszakban évi 240 munkanapot dolgozik, a gépenkénti produktív időalap 7,6 óra/műszak.

Feladat:

Határozzuk meg a termelési feladathoz szükséges gépek számát!

Számítsuk ki a gyártástípusát jellemző tömegszerűségi fokot!

Határozzuk meg a gépenkénti és az átlagos terhelést!

Művelet szám Műveleti idő (perc/db)

1 1,5

2 1

3 1,5

4 0,8

5 1,7

SZIKORA PÉTER

Feladat – Anyagnormák rendszere

50 mm-es átmérőjű rúdanyagból alkatrészt készítenek forgácsoló megmunkálással. A darab kész hosszmérete 140 mm. A rúdanyagból darabolás során 3 mm veszteség keletkezik, majd a forgácsolás során ismét keletkezik 7 mm veszteség. A gyártás során 2%-os

selejtaránnyal lehet kalkulálni. Szállítási és tárolási veszteség 3%. A beszerezhető rúdanyag egysége 50 x 6000 mm. Gyártandó

mennyiség 500 db.

Mennyi a nettó, bruttó és beszerzési anyagnorma?

Mekkora az anyagkihozatali hányad és az anyagigényességi mutató?

Feladat – Gépszükséglet, Tömegszerűségi fok 2

Egy alkatrész megmunkálásának időszükséglete műveletenként:

◦ t1=10 perc

◦ t2=15 perc

◦ t3=20 perc

◦ t4=15 perc

A munkarend szerinti időalap: 240 munkanap; 7,5 órás (egyműszakos) hasznos napi munkaidő. Gyártandó mennyiség 7200 db/év.

Határozzuk meg a szükséges gépek számát és a terhelési szinteket!

Határozzuk meg a gyártás típusát!

SZIKORA PÉTER

Feladat – Üzemi

teljesítőképesség 2

A vizsgált műhelyben a tervév elején 18 működő gép van. Az év során a következő változásokra kerül sor:

03.01.: belép 2 db gép 09.01.: belép 1 db gép 09.30.: kilép 1 db gép 10.01.: belép 3 db gép

Az üzem további 2 db gépe üzemen kívül áll. A tervévben 240 munkanappal számolunk. A termelés 2 x 8 órás műszakban folyik. A gépcsoport karbantartási

időszükséglete gépenként 25 óra/év. A tervezhető veszteségidő a munkarend szerinti időalap 5%-a. A tervezett átlagos teljesítményszázalék 102%, a tartósan elért legjobb teljesítményszázalék 108%. Az előállítandó termék időnormája 2.476 óra/db.

Mennyi az üzemelő berendezések átlagos száma?

Határozzuk meg a gépcsoport időalapjait!

Számítsuk ki a kapacitást, átbocsátóképességet és kapacitáskihasználtságot!