TÖRTÉNELMI EMLÉKEK

MAGYAR

TÖRTÉNELMI EMLÉKEK

(Különös tekintettel az egykori Erdélyre.)

KIADJA

Az egész tiszta jövedelem a kenyérmezei oszlop alapjának növelésére fordittatik.

KOLOZSVÁRTT,

Gámán János Könyvnyomdája 1868.

E l ő s z ó .

Ily csekély füzetecskéhez előszót kapcsolni — legszelídebb kifejezéssel élve — indokolatlannak tetszhetnék, ba ezen néhány sort fölvilágosilásul irni nem volna kötelességem.

Mert: szememre vethetné valaki, miért adtyn igénytelen közle- ményemnek „Magyar emlékek

külföldön"

Előttem minden mi nem hazám, külföld.

A nélkül, hogy legcsekélyebb kedvein volna ezúttal politikai crlckezcsl irni, megjegyzem, miként tudom: hogy Magyarország az u. n. pragmatica sanctio szerint minden más országtól fUggetlen állam és hogy más országnak nincs alá vetve. Továbbá, hogy a magyar koronának századoktól fogva meg vannak hozzá tartozó részei, s ennélfogva a magyar koronának az osztrákkal nemzetkö- zinél egyéb összefüggését nem ösmerhetem cl. Ha pedig Magyar- ország az osztrák állam kiegészítő része volna, osztrák állam nevet kellene viselnie, miből önkényt foly, hogy tagjai is osztrák állampol- gárok volnának. Mivel azonban becsületes honfit nem ösmerek, ki magát osztráknak, ellenben osztrákot épen nem ösmerek, ki ma- gát magyarnak mondaná: szükségkép más fogalmat kell a magyar és más «fogalmat az osztrák szónak' kifejeznie.

i*

4

Ha ezen érvelcs helyes, akkor Magyarország nem Ausztria s megfordítva.

Még a fejedelem személye sem határozhat eme kérdésben, mert:

akkor Róbert Károly és Nagy Lajos király anjoui berezegek fran- cziává vagy olasszá, II. Ulászló és Ga II. Lajos csebvé, — az álta- lam emlékében sem tisztelt Zsigmond, mivel később német császárrá lelt németté, teendik vala Magyarországot.Valamint Bernadolte Sveciát vagy Norvégiát nem tette francziává, Valois Henrique ²) és Bálhory István Lengyclhont nem tevék francziává vagy magyarrá:

ugy minket se lelt és nem tehet soha, soha az osztrák ház, habár magyar királysága háromszáz éves, osztrákká.

Elösmerem, hogy valaki legjobb barátom lehet, hogy vele ta- nácskozhatom sat., de azért még nem váll rokonommá, nem családom tagjává, nem viselheti családom nevét, valamint másfelől én sem.

Ennyi munkácskám czime igazolására.

Másik kérdés, melyet valaki hozzám intézhetne, ez volna: miért bocsálám közre jelen füzetecskémet ?

Egyfelől, mivel az általam ösmertetendő tárgyak — talán egy- kettőt kivéve — a n. é. magyar olvasó közönségnek tudtommal — s igy összeszedve épen — nem voltak még bemutatva.

Másfelől, mivel fáradozásom kenyérmezei album létrehozására nézve a nagy gonddal összecsőditett és reménylett munkatársak álta- lános részvétlensége miatt dölt dugába, tehát azon általam tervezett irodalmi vállalat is, melytől a kenyérmezei oszlop részére szép jöve- delmet vártam.

Végre, mert azon remény kecsegtetett, hogy előfizetés utján

') Furcsaság kedvéért még is meg kell említenem, hogy Münchenben (egy tudni való német) útitársam kérdezte: hová való vagyok ? Erdélyi. — Aha, tebát német. — Erisei tiltakozom magyar vagyok. — Na igen-igen, de mennyiben jelenlegi fejedelmök német csiszár, a magyarok is németek. — Elfeledte a jámbor fölhozni, bogy mivel németül beszélek — német vagyok. 5) IX. Károly franczia király Gvére 1574-ben szokott el Krakkóból, hogy a franczia királyi székbe fiijön.

5 füzetecskémben ösmertetendő

tárgyak

Ezen rövid megjegyzések után, kegyes olvasónö és olvasó, azon óhajjal ajánlom igénytelen füzetecskémet: bárha azt, ha elol- vasásra méltatád, megelégedve tennéd le kezedből.

Hosszutelkén, 1868. Szt. György hava 14-én.

Miksa György.

A) Bécs-Ujhely és magyar emlékei.

Bécs-Ujhelyet,(melyet némelyek Német-Ujhelynek neveznek), Wiener- Neustadl a Lajta mellett Alsó-Ausztria szélén 1192 és 1194 között építtette Imbenbergi VI. Lipót Osztrák- és Stájerország ótalmára a magyarok ellen.

E csekély mintegy 12,000 lakossal biró városka falai alatt küzdőit sergünk sokszor; falaira tűzte igazságos Mátyás király a magyar lobogói; e városban kötötlöbékél a tehetség nélküli IV. Fridrik német császárral; e városka falai között ültek Leopold császár alatl országnagyjaink börtönben, keltől közülök itt fejezlek le; e város földje födi dicső hamvaikat és e városka levéltára őriz maiglan magyar ereklyéket: s mivel ennélfogva dicső, de egyszersmind fáj- dalmas emlékek fűznek e városkához, néhány, habár nagyobbadán bus regét mesélendek el róla.

1) A bécs-njlielyi csata 1246-ban.

Néhány elégületlen |ázadó főúr, mert IV. Béla király atyja, II. Endre halála után garázdálkodásaiknak véget vet, babenbergi II. Frigyest a magyar

királysággal megkínálván, fölszólítja sereggel hazánkba rontani. Az ország és nemzete javát, mint talán senki más, szivén hordó IV. Béla királyunk ezt megtudván, titokban sergel gyiijt és az 1232-ban beütő osztrák (ostmark a németeknél] herczeg sergét „Bécsig kergetve, konczolta." Az okozott kárt pedig a pusztító által megtéritteté. A magyar király megalázott sógora II.

Fridrich ezért boszut áll, midőn Béla 1242-beu a talárok elől menekülvén, az Oszlmárkon keresztül a Dalmátiába küldött királynéhoz indul, a német sógor a magyar király minden pénzét, ékszereit, sőt még — risum teneatis

amici — a királyné ruháit is — mivel könnyű utt a vitézség, hol nin- csen ellenség — mind elveszi. És azon örvendetes meggyőződésben, hogy Magyarországnak már csakugyan vége van, ezt a talárokkal — vagy ha ugy tetszik mongolokkal — versenyt pusztítja s több várat három megyével együl|

roppant vitézsége tudatában győzedelmesen el is foglal. Dc jobb jövő is derüli e nyomorult hazára, midőn a talárok 1243-ban a megrémült Európát oda- hagyták. IV. Béla néhány év alatt oly lábra állította hazánkat, hogy a német sógora által elfoglalt vármegyék visszaszerzése végeit háborút indíthatott)

7 minek vége az 1246 Szl. Jakab hava 15-ki bécs-ujhelyi (mások szerint laj- tai.) csata volt, melyben egy kun ijjász az osztrák herczeg lovát lepuskázni nem átalta, s mielőtt Fridrich — kinek buzgósága ezúttal torkára forrt — (öltámbászkodhatott volna, az előtte termő Frangepán úgy ütötte dárdá- ját szemébe, hogy az osztrák herczeg jónak látta az éleinek alázszolgáját mondani.

2) Zrínyi Péter és Frangepán Ferencz Kristóf fogsága s lefejeztetése.

Az osztrákok állal kötött vasvári béke mialt még mindig elégülellen és a sok sérelem orvoslása végett országgyűlést sürgető magyarok forrongó kedélyének lecsillapítására I. Leopoldus 1667-ben Beszterczebányán szem- fényvesztésből nádori gyűlést tartatott. Ez eredméoytelen gyűlés eloszla- tása után Vesselényi Ferencz nádor és aranygyapjas vilézoél volt liikos ülés, hol a bulla aurea 31-ik czikke alapján ') meghatározák, hogy: gyűjtessék sereg és a királyi személy és méltóság liszteletében tartása mellet kéressek meg Leopoldus: 2) a koronázásnál esküvel Ígérteknek megtartására, az országgyűlés megnyitására személyes jelenléte által, a magyarokhoz ellensé- ges miniszterek elbocsáltalására s megbüntetésére, az idegen bérenczek kiparancsoltatására sat. sat. sat., meghalároztatván egyszersmind, hogy csak ezen kérések megvetése ulán folyamodjanak a törvény rendelle ultima ra- tióhoz, a fegyverhez; (az arany bulla 31-ik czikkének végzáradéka szeriül, alkotmányi tipró fejedelem ellen fegyveres kézzel lehele ellentállni a nélkül hogy valakit meg lehetne ezért bünlelni. A vértanuk lehál törvénytelenül végeztettek ki.) E gyűlésen az ország legfényesb nevei tündököltek, mint pl. a nádor Illíria paizsa zerinvári Zrinyi Péter dalmát és horvát bán, a sok pénze s tömérdek birtoka mialt magyar Krőzusnak nevezett Nádasdy

') Melyet ax országgyűlés 1687-ben törölt el. 2) Schneller die (îeschichte Ungarns. Dreada 1633 II. 140. ei. mondja Leopnldnsról : „welcher die Tugenden eínes Mftnches mit den Verdiensten eines Professora vereinle, aber weder den Geíst noch die Kralt elnes Kaisers u Königs besass!! S koráról mondja : „Dnrch Adelsfibermulh, durch Prieslerbetrog u. Königsnnsin fiel Ungarn ebenso lief, als Böli- inen in ilem dreissigjührigen Kriege." i. h. 170 I.

8

Ferencz országbíró, Szelepcsényi György áldornagy, Liplay érsek, Petróczy György gróf stb. stb.

1667 tavaszán a nádor Wesselényi Ferencz hirtelen meghalván, Nádasdy s Zrínyi lesznek az ügy vezetői. Zrínyi — állítólag — azon eszmével barát- kozik meg, hogy ha tervük elsül, magát Magyarország, vejét I. Rákóczy Ferenczet pedig Erdély fejedelmévé tegye. Zrínyi fiatal sógorát tersáczi Fran- gepan Ferencz Kristófot, úgyszintén Taltenbach Erasmus grófot megnyeri, utóbbinak segilségeért megígérvén a styriai vagy legalább cillii herczegség

kieszközlését közbejárása által.

Zrinyiék több izben küldöttek követeket I. Apaffi Mihályhoz és a por- tához. Ez volt veszedelmök, mert konstantinápolyi osztrák követ PanajoMi s portai drágomán Casanova a bécsi udvarnak tudtára adták a titkot.

Spankau egy haddal Horváthországba küldetik, minek hallatára Zrínyi Frangepannal együtt előbbinek muraközi várába Csákatornyába zárkózik, innét kiszökve Bécs felé vevék utjokat és Zrínyi rokona ipolykéri Kéri János gróf- hoz szállának, ki őket fegyveres kiséret alatt Bécsbe vitelé, honnét Bécs- újhelyre szállíttattak.

Szécsy Mária, murányi Venus, Wesselényi nádor özvegyének Murány várát Károly lotharingí herczeg szállja meg és császári kegyelemlevél követ- kezéseid a vár neki ajándékoztatott a tulajdonosnő pedig Bécsbe tömlöczbe záratott, hol el is hall.

Orsini-Rosenberg fogarasföldi Nádasdy Ferencz grófot pottendorfö kastélyában éjjel elfogatván, csaknem félmeztelen hurczolja Bécsbe, legelső gondjai közé tartozott a várban talált négy millió ezüst pénzt lefoglalni.

Spork, osztrák generális, a már fegyverhez nyúlt I. Rákóczy Ferencz ellen indul, ki magát elszigetelve látván, anyjához Bálhori Zsófihoz menekül Munkácsba. Anyja s a jezsuiták közbenjárására Rákóczy trencsini ura-

dalma az osztrákoknak Yégképeni átengedése, váraiba osztrák őrség befoga- dása, a hadi költségek megtérítése s 400,000 forint ajándék lefizetése mel-

lett fiatalsága tekintetéből kegyelmet nyer.

Ki nem ösmeri föl, hogy a legalábbvaló kalmársággal alkudozott a kormány ? Rákóczy, ki már fegyverhez nyúlt, kegyelmet nyer fiatalság tekin- tetéből, Zrínyis Nádasdy pedig nem. Hát szegény Frangepan talán nem volt fiatal? Ugy látszik az osztrák kormány kétféle mértéket használt az igazság

') Ugy l£U*ik, hogy Zrínyi, Nidasdy éa Frangepannak nem voltak oly jó je- Mditéi, mert különben tán Ok ii nyertek volna valami tekintetből kegyelmet-

9 (igazság ?) kiszolgáltatására s csakugyan kiviláglik, miként Schneller iga- zat mondott: „hogy vádlottak főbilne gazdagságuk volt."

B. Hóhér Johann ügyvédből lett osztrák birodalmi kanczellár tizenkét osztrák mágnásból álló bíróság élére állíttatott — vagyis nagy valószínű- séggel magát állította — vádlottak elítéltetése végeit, kiknek védelmére két német ügyvédet rendeltek.

A külföldiek, külföldön külföldi törvény szerint hoztak ítéletet magyar országnagyok ellen, kik, mint az ország, német birodalom és egész ke- reszténység 2) ellenségei jobb kezök levágatása után fövételre ítéltettek. De most jő a java kincseik, váraik és roppant uradalmaik elkoboztatnak.

A poltendorfti uradalmat nagy hirtelen Monlecuculinak ajándékozták sat. Nádasdy tizenegy ártatlan ³) fia még családi nevét is elveszté s domini sancta cruce nevet kellett fölvenniök.

A halálos ítélet ellen X. Kelemen pápa is fölszólalt. Ide tartozik Cse- rei 0 következő elbeszélése, melyet szóról szóra igtatok ide:

„Vala akkor Magyarországon egy esztergomi érsek Szecsényi György, a ki különben is kemény és reális ember vala teljes életében, ki is noha an- nak előtte is sokat törekedett a rab urak szabadulásokba, de megértvén, hogy a császár is immár subscribálta a senlentiát, felette igen megbusulván, miden audentia nélkül felmegyen a császárhoz és nagy haraggal azt mondja, miért kell felségednek ártatlan vért ontani, nem fél-e az Istentől ? A császár azt feleli: Apám uram! ne szóljon kegyelmed többet, mert nincsen haszna.

Az érsek annál inkább felgerjedvén, kezét az égre fölemelvén nagy szóval azt kiáltja föl: Száradtanak volna meg ezek az én kezeim akkor, mikor a magyar koronát a felséged fejébe tették vala, valóban szép híre-neve lesz felségednek az egész keresztény világ előtt. És el sem búcsúzván a császár- tól, az ajtón nagy furiával kimegyen. Lobkovilz kezében való pálczáját utána hajtja az érseknek, az érsek pedig megfordul és nagy sebességgel a pálczát

') tiesch. Ungarns. II. 124. I. mondja: „Abscheulich betrugen sich die königllch gesinnten Ráthe u. Kichter aus . . . wirklichein E i g e n n u t z e."

a) Valóban gyönyörűséges érvelés! — 3) Midfln a lefejezéa után a legkisebbnek egy udvari hölgy egy darabka czukrot adott át e szavakkal i,vegye kis gróf!'1

nagy busán raoodá a négy éves kis gyermek: „nem vagyok én gróf, csak egy szegény kis árva.1' Szilágyi S. Zrínyi Péter és társai (Lipese 1867.) 62. I. — ') Néhai nagyatyámról maradóit kéziratbeli példáoyból idézek , mert a nyomta- tásban megjelent „Memoiros"-okban minden csak szabadelvűig színével birő

kifejezés az aocienne regime könyvvizsgálói által kihozatott.

10

a császár lábai elébe visszahajtja. Azzal lemegyen a maga szállására nagy szívbeli szomorúsággal."

A halálos ítélet végrehajtatott Zrínyin és Frangepánon 1671. Szent Qyörgy hava 30-án reggel 9 órakor Bécs-Ujhelytt a mai sörház udva- rán, ugyanez nap és órában Nádasdyn Bécsben. 0

Zrínyi özvegye 2) Frangepan Anna Katalin (a kivégzett Frangepán F. K. nővére) fogságra vettetvén, gráczi börtönében megőrült; Frangepán F. K. özvegye De iS'aro Júlia marquisnö a velenczei köztársaságnál talált menhelyre.

Máig is látszik a bécs-ujhelyi városi sürliáz udvarán a latin kőirat:

„Zrínyi Péter gróf és Frangepán Ferencz őrgróf e helyen bűnhődtek lejük vesztése állal hazaárulásukéi. 1G71. Szent-György hava 30-án 9 órakor."

Meg van még a bécs-ujhelyi levéltárban az egykori Szt. Mihály egy- ház képe. Az egyház alalt sírbolt volt, e sírbolton kívül az egyház déli oldalán, hol most az egyházfi lakásához vezető lépcső van, Zrínyi s Frange- pánnak holt testeiket egy gödörbe dobták, sirjok fölött a falba valaki — nem elégedvén meg, hogy testeik megölettek, még emléküket is be akará szeny- nyezni — a szemtelenség netovábbjával e latin kőiratot illeszlé:

„E sírban fekszik Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán őrgróf, csa- ládjának utolsó sarjadéka, s mivel vak világtalant vezetett, mindkettő e verembe esett."

Ezen kigondolójálioz legméltóbb irat alalt a márványba véseti hóhér pallós kél halálfövel, mely alatt szintén latin kőirat:

„Halandók! történetünkből okuljatok isten (!!!) és királyhoz hivek lenni. Anno domini 1671. Szt. György hava 30-áii 9 órakor. A nagyravá- gyás halára a sir." 3)

A fünnemlilett egyház, melyben ölvén esztendőn keresztül isteni tisz- telet nem lartatott, 1802-ben egyházfi lakásává lön átváltoztatva. Zrínyi és Frangepán még meg levő földi maradványait az egyház déli oldalán levő lorony aljába vetették, az emlékkövet is áttették egyúttal. Mely kiásatás

') Talteubachol 1671. karácson hava 1-cn végezték ki a g r á c z i fOpia- czon. —2) Zrínyi egyetlen egy Gát János Bold;zsárt Uinliícibe zárták, hol halálra sinlfldCU (1703-ban). Azt fogták reá, hogy gyanúsan viselte magát, mikor régi magyar törvény szerint magyar ne i.esl csnpa puszta, talán ép indokolatlan gya- núra nem szabadott elzárni. — 3) Ainbitionis méta est tumba.

H alkalmával a csontvázak lábaik közölt találták koponyáikat és egy csomó ezüst dolmánygombot Az egyik koponya arany hímzésű fátyolba volt bur- kolva. Ez a Zrínyi feje volt, mert ezen irtózatos kivégeztetésről szóló's ma- gán kezekben levő 1671-ben készült nyomtatványokban említés történik, hogy Zrínyi feje lenvakaztatása előtt aranyhímzésű fátyolba burkoltatolt. — Megemlítendő még azon vérlázító körülmény, hogy a bakó a két dalia fejét nagy kínzás után löbb csapással marczangolta le. l) — Ezért az osztrák hóhért Moor Nikiászt kereset alá vetették s azzal vádolták, miként korán reg- gel a kivégzés előtt kartársával a sopronyi bakóval, a fekete sashoz czimzett külvárosi csapszékben borral és pálinkával magát igen megterhelte. A bakó mentegetődzött, hogy zavarba jött, midőn Zrínyi fejét az első csapással elvé- tette ; a térdelő Frangepán pedig fejével lehanyatlott és a bakó azt hitte, hogy vasra vág. A pallóst megvizsgálták és csakugyan egészen meggörbültnek találták. Moor pedig az 1671. pünkösd hava 1-én kelt császári ítéletnél fogva félévi nehéz vármunkára s aztán száműzetésre ítéltetett. 2)

3) II. Rákóczy

) Ferencz fogsága.

Rákóczy 1694 Szt. Mihály hava 25-én Hessen Rheinfels Sarolta Anna Amália herczegnőt nőül vévén, magyarhoni birtokaira vonul. Az osztrák udvar kémekkel véteti körül, lartva attól, hogy Törökországban levő anyjával egyetértésben van és boszut forral szivében, mivel anyja Zrínyi Ilona Tököly Imrével CRákóczy mostoha atyjával) Törökhonban bujdosik; nagyatyját, Zri-

') L. e czikk fökulfejét: Félix Miessl, consul, restaurator hujus Archivi, qui hoc loco locavit, auxit, ornavit. fteosladii. Évszám nélkül. — s) Az eszközi összetörik, az okozót megjutalmazzák ! — 3) Egy valaki 589. 1. az „Europáfccher Slatssecretarius"-hnn „welcher die neuesten Begebeheilen unpartheiidch erzáhlet, u. verniinflip beurlheilet." (1735.) írja: ,,Schon der blosse Name Rngóczy — meg irni sem tudja s meg is rá önti minden mérgét —bat was widerwiirtiges *n sich n. wer an die vorigen Unruhen, die sich von ihm herschreiben ziiríi.kdenkt, möchte beinahe einen Schiuer bekommen, so oft er nur den [Vnhmen Ragoczy nennen hört. Ein Sohn des ehemaligen FOrsten in Siebenbürgen u Haupt der nngarischen Jlissverguíigten Francisci Leopoldi Ragoczy, muss selbst für diesen

Nahmen einen Abscheu gebabt babén indem ersich nicht alsó sondern den Mar- quis von Sancto Carlo heisaen lassen." (Holott tndjnk, hogy a császár parancso- lata folytán II. Ferencz mindkét fiának föl kellett cserélnie a lélekizgató Rákó- czy nevet egyiknek San Carlos, a másiknak Santa Elisabetha Mnrchese névvel.)

12

nyi Pétert és ennek sógorát Frangepán Ferenczet B.-Ujhelytt lefejezték; to- vábbá Rákóczy nagybátyját Zrínyi János Boldizsárt 1683-ban puszta gyanúra elfogván, busz évi börtön szenvedés után halálra sinlődtették; és végre nagy- anyját (Zrinyi Péter nejét, Zrínyi Ilona anyját Frangepán Katalint) Grácz- ba bebörtönözték. ') — Midőn Tokaj Ferencz 1697-ben a császári katonák garázdálkodásai miatt fegyveres kézzel többed magával azokat pusztítja, Rákóczy Bécsbe utazik és minden gyanút magáról elhárítandó, I. Leopold gyóntató atyja Managretti által magyarországi birtokait, (mint akkoron a szerencsétlen II. ApalTy Mihály) Alsó-Ausztriában fekvőkkel fölcserélni ajánlá, de az udvar nem fogadja el ez ajánlatot. 1697-ben megösmerkedik Rákóczy egy az Epeijesen fekvő badeni ezredben szolgáló százados Longue- vall nevű belgával, ki a Rákóczy által nagyon kedvelt franczia nyelvet kitű- nően beszélte. A belga Rákóczyt sárosi kastélyában majd minden nap meg- látogatja; nemsokára azonban Lültichbe utazik rokonaihoz. Három hóval később Rákóczy nővére Borbára, Aspermont Ferdinánd grófné, értesiti őt Longuevall elfogatásiról Lincben és hogy nála sok magyar föur gyanús

levelét találták volna, melyek közül Longuevall egyet el is nyelt. Rákóczy tiszta lelkiösmerete nem zavarodott meg, mert könnyen elszökhetett volna a csak nyolcz mértföldnyire levő Lengyelhonba. Üe ezért Solari osztrák gene- rális Eperjesre érkezve, éjfél tájban két század katonát küldött Sárosra, hol Rákóczyt szerencsésen el is fogták és császári parancs folytán Bécs-Uj- helyre vitték, azon börtönbe, melyből dicső elődei egyenesen a vérpadra lép- tek. — Fogsága hatodik hetében megjelenik nála egy Buccelini s Euler nevezetű ember kihallgaltatása végett, de Rákóczy elküldi őket, hogy men- jenek el. Mindazáltal levelet irt a császárnak, melyben megmondotta neki, hogy alaptalanul vádolják, hogy Longuevallet megveti, hogy békés gondol- kozását a jószágcserével eléggé bebizonyította, s hogy öntudata tiszta min- den zavargástól, és hogy eszébe se jutott a császár ellen merényleni s több

De még egy mutatvánnynyal kell hogy szolgáljak e könyvből. Ugyanis 759. 1. ol- vasható huszárainkról: „Ob sie von den in Siebenbiirgen gelegenen Schlosse Hucz (? ? talán Huszt akar lenni) in welcher Gegend sie sonst am meisten gewohnt ha- bén sol len sat. Sie sind necb ein Überrest der altén Honnen, wie sie zu Attila Zeiten anagesehen (ez meg akar dicsérni s csaknem agyon üt) sat. Man kann sie die urnite ungarische Reuterey nennen." (Holott igazságos Mátyás király korabeliek.)

') Helyesen jegyi meg Schneller „Er fühlte in sich den Ruf einer tragischen vom Schikaale bezeichneten Persou . Kurz alles Liebe erschien ihm in der Gestalt eines Schrecknisses." i h. II. 37. I.

13 efféle. — Néhány nappal azntán a bécs-ujhelyi polgár-mester a vádiratot, Rákóczyhoz vitte a végett, hogy harmincz nap alatt tegye meg igazolását;

eleinte fölboszankodva az illetéktelen eljáráson, nem akart semmibe bocsát- kozni, azonban neje később értésére juttatá, hogy az angol és porosz király, valamint a mainczi választó fejedelem követei uralkodóik nevében szabadon bocsátlatását sürgették, minélfogva Rákóczy még is hajlandónak látszott igazolására nézve intézkedést (enni. De ugv látszik — nem is csodálkozom oly müveit emberen, — hogy a bécs-ujhelyi vendégszeretetet megunta, aztán a nemzetközi jog hatásába sem igen bizolt, mert Lehmann 1) századosa porosz nemes ember és Kastelli lovasok századosa segélyével, kire Rákóczy szemé- lyének őrizete volt bizva, 1701. Szt.-András hava 7-én draganyos ruhába menekülvén, ajánlotta magát börlönőrei szives emlékezetébe. Az osztrák kor- mány annak, ki élve keríti kézre Rákóczyt 10,000 frtot, ki halva hozza meg 6000 frtot igért. Rákóczy börtönében két levelet hagyott hátra, egyet a csá- szárhoz czimezve, melyben ajánlá, hogy ha szabad menetelt (Salvus conductus-t) biztosítanak részere, kész ártatlanságát személyesen bizonyítani.2) A császár- néhoz intézett levelében pedig ennek közbenjárását kéri. Rákóczy Győrnek vette útját, itt átment a Dunán és Felső-Magyarországon keresztül Lengyelor- szágba menekült, mivel még fogságában értésére esett, hogy Berchényi is ott van.

4) A bécs-njhelyi levéltár magyar ereklyéi.

I. Mátyás király szöghajú, piros arczszinü képe. Latin irattal: „Má- tyás király természetes és leghívebb arczképe." A király babérkoszorúba fővel, fekete vért és piros köpenybe van lefestve. Mátyás király uralkodása megkezdésekor IV. Fridrik német császártól visszakövetelte az utósziilött, vagy V. Ladislaussal elvitt magyar koronát, de Gara, Újlaki, Kanizsai László s más elégületlen főúr hivén, hogy valami Posthumus Laczival van dolguk, reá beszélték a császárt, venné át a magyar királyságot. Ezen szép reménnyel

') Lebmanl ezért 1701-ben Karácson szombatján Bécs-Ujhel^tl jobb keze levágatása illán lefejezték. — 2) Ugy látszik, hogy a rósz lelki&smerel nem a Rákóczy részen volt, mert a salvus conductust nem is emiitették, mibfll az tűnik ki, hogy röslellék a bizonyos urak, hogy a berezeg kisiklott kezeik közdl,^pe- dig mily dicsS lett volna flt sans peur el reprochet Zrinyi s Frangepán után meneszteni,

14

kecsegtető felhívás ugy látszik rövid időre felébreszlé a közmondássá váll ötvenhárom éves álmából, O mert 1459-ben (öltétette álchymia s a többivel tele fejére a salzburgi érsekkel a koronát és azt híresztelő, hogy ő már most magyar király; Mátyás király az igazságos azonban non értette a tréfát s 1463-ig szorongatá a szomszédot, mire ez maginak a bécs-ujhelyi békekö- tés által szerzett némi nyugodalmat a további alvásra, mert kötelezte magát a magyar koronának kiadására 40,000 db aranyért (jó számlákat adott be) a magyar királyi czimet megtartja haláláig, valamint az elfoglalt városokat és falvakat is addig birandja, melyeket azonban örököse 40,000 db. aranyért visszabocsálani köteles. Mátyás király az igazságos Bécs-Ujhelyel három- szor ostromolta, 1467. és 1486-ban hiába, mig 1487-ben bevette, de mint nemes gondolkozású uralkodó a fejedelméhez hü városkának régi szabadal- mait s kiváltságait megerősítette, s mint Alsó-Ausztria, Styria sat. fejedelme ujakkal is fólruházta, fölmentette a kereskedőket a vám- és harminczad fize- tése alól, fólruházta azon szabadalmakkal, melyekkel a királyi városok bír- tak; magyarországi szőlőikel adófizetés alól fölmentette, valamint az alól, hogy idegen bíró előli jeleiţjenek meg (privilégium de non evocandocive).

2. II. Rákóczy Ferencz arczképe hajdonfönl, mellvértlel, fejedelmi köpenyben.

3. Nyeregszerszám gazdagon megaranyozol! kengyelekkel, ritka szép.

zablával és kantárszerckkel, melyeket Mátyás király ajándékozott a városnak.

4. Nádasdy Ferencz zászlója. Nehéz piros selyem lobogó, ezüst poszo- mánlokkal. Arany és eziist hímzésű nyíllal átlőtt lángoló sziv Mária névvel és ezen szókkal monslra le esse matrem (mutasd magad mint anya.) Az egészet lomb és csillagkoszoru fogja körül; a másik oldalon a magyar kettős kereszt I(csus) N(asarenus) R(cx) I(udacorum) és gloria cruciş (kereszt diadala) hímzéssel. Virágfüzérek 1667. évszámmal. K zászlói 1671-ben Nádasdy elfogatásakor potlendorfli kastélyában találták.

5. Hóhér pallós, melylyel 1671-ben Zrínyit és Frangcpánl lefejezték, rajta latin irat: „Istené legyen a dicsőség, egyebei nem kívánok. Kari Hasch von der Neustadt. Alatta bevésett kerék. Másik oldalon német Írással: „ki találja elvesztetik, ki megveszi elárultatik, ki meghal mielőtt megöregszik. A(nno) 1693." Erre következik bevésett akasztófa, alatta latin dislichon: „Zrínyi Péter gróf és Frangepán őrgróf e pallóssal végeztettek ki."

6. Ezüst serleg, belül és kívül megaranyozva 5 fonl és 24 lat sulyu,

') 58 évig volt osztrák uralkodó, 53-ig núuiel király.

15 koronát képező gyönyörű arany födelével 2' 7 V4" magas és 2% kupa réröii.

A korona tetejére az ösmeretlen ötvös vértes hajdanfővel térdeld lovagot ké- szített, mely kezében két részre osztott szív alakú paizst tart, egyik mezejé- ben a kétfejű római sas van IV. Fridrik császár AEJOU jeligéjével; a másik mezőben Mátyás király jeligéje M. csőrében gyűrűt tartó hollóval. A paizs másik oldalán 1462. évszám. A korona vagyis inkább födél, mint az egész serleg, sok apró sárkánnyal, zománczozott füzérekkel és más domború czifrá- zatokkal van ékítve. A födél belsejében (valószínűleg) Szent János mell- képe. Miként jutott e gyönyörű billikom a városka birtokába, okmányok hiányában nem tudni, a szóhagyomány „Corvinus serlegének" nevezi, mert Mátyás király adományozta volna oda a városnak.

7. Zrinyi s Frangepán két ezüst dolmánygombja. E még fönn levő kél eziisl dolmánygombot, mint inár fönnebb is említettük, a két magyar zászlós ur 1 £02-ben lolbonlnll siijáhan találták.

B) Stájerország.

1) Mária-Cell.

Grátzban lakván, gyakori kirándulásokat tevék a vidékre. Néhányszor megfordultam M.-Cellben is, mely az alábbiak szerint nemcsak mint búcsú- járó hely, hová évenként-sok ezer hazánkfia zarándokol, nevezetes, hanem egy m.-czelli csuklyás barát beszélte következő esemény által is.

„A nádor huszárezred Saalz csehországi városban négy részre oszlott avégett, hogy haza jöhessen. 120—130 főnyi, ulját alsó-ausztriai Sleyer városa felé vevő csapat 1849-ik év űrnapja előtti napon (szerdán) reggel hét órakor a m.-celli piaczon állott meg. Minden legény 3 — 4 lovat vezetett.

Beszélik, hogy sok tiszt volt közlegényi ruhába öltözve. Minden jel oda mu- tatott, hogy egyik se%birja a német nyelvel." Az eseményt elbeszélő csuk- lyás azonban „megérlelte, hogy szonijuságról panaszollak, de nem mertek leszállani lovaikról, s midőn a m.-celli fölügyelő kérdezte császár párt- ján vannak-e ? azt felelték, nem kell neki hinni. A lovasok egyikének

kiállására a csapat a bécsi utczán Milterbach felé vágtatott cl. Fele uton Qamsjüger millerbachi néptanító fölvilágositá, hogy ezen uton Sanct-Pöl- tenbe fognak érkezni; erre visszanyargaltak Mária-Cellbe, hol a magyar csuklyás megkéretett tőlük megkérdezni honnét jönek; két huszár röviden

16

elutasító őt, egy harmadik azonban megmondá, hogy szökevények. Mire M.-Celli Kratky Károly ') polgárfi velők lovagolván a Hall völgyén keresztül Tercre kalauzolta huszárjainkat, honnét Schwaizau-on át szeren- csésen hazai földre tevék lábukat. A huszárok egy más osztálya Bruk an der Mur felé jött, a csapat azonban elfogatván megtizedeltetett.'' Másfelől azt beszélték nekem, hogy Marburgnál körül vétetvén haza jövő huszáijaink megtizedeltettek, a kegyelemért esdő városi delnők kérései daczára, kik a főbelőttek sírjait megkoszorúzták, a Tüzérek azonban azok sirhanţjaikrdl, kik hazájókat jobban szerették élelöknél, osztrák katonák által letépetvén, lábbal tiportattak. 2) — Relata refero.

1. A mária-celli egyház. Legnagyobb királyaink egyike anjoui Nagy Lajos volt és tőle fbnnmaradoll bármely csekély emlék is nagybecsű, hát ha még oly nagyszerű az, mint a m.-celli egyház! £ nagy királyunk emlékét dicsőíti az évenkénti e híres bucsu-helyet meglátogató ezer meg ezer zarán- dok. Az egyház bejárásánál áll Lajos királynak életnagyságot meghaladó ónból öntött szobra magyar jelmezben. Ezen egyház építtetését a rege követ- kezőkép beszéli el: Nagy Lajos 1363-ban a törökökkel (vagy tatárokkal) hadakozván, az ellenség túlnyomó erejétől visszavonulni késztetik, tábori oltárának kedvencz szUz Mária képe előtt keres vigaszt, imája után elszenderedik. Álmában megjelenik hazánk védasszonya s győzelmet ígér- vén, csatára buzdítja. Fölébredésekor mellén találja a király a patrona Hun- gáriáé oltárképét. Harczra kél és 20,000 emberével 80,000 ellenséget legyőz.

Hálaérzelében M.-Cellre zarándokol és I. Ottokár cseh király fivérei Henrique morvái halárgróf, állal epilelt kicsiny kápolnát lcrontalván, helyébe egy szép góth ízlésű egyházat épillelell, melynek tornya (mosl a középső) máig hir- deti nagy királyunk vallásos bőkezűségéi. A király cpilletle egyházai török és liiz elpusztította ugyan, de első alakjának rajza egy a templomban levő képen máig is látható. A leirt eseményeket három az alább említendő kincslárral szemben levő kép ábrázolja. A festvények durva, valószínűleg német konlárságok, mert a képek aláirala is német.

Első kép. A király tábori sátra előtl alszik, mellén szűz Mária képe.

') Akkor 15—18 éves lehelen. — 2) Más értesítés szerint Leobennél és Bruk an der Murnál, ugy szintén Harburgnál Bécs-Ujhely felöl jött huszárok fogattak el és csak azon halottak voltak közülök, kik az összeütközésnél az uijokbt álló osztrákokkal estek el. Ezen versio szerint nem tizedeltetlek meg, mi azonban a funnebbiek szerint nem áll. V. ö. Memoiren von fíeorg Klapka.

(Lipcse. 1650.) 64. 65. II.

17 Az aláiral: I. Lajos magyar király az ellenség túlnyomó serge elöl vissza- vonulván, imájában a celli sz. Máriához fordul és elalszik. Sziiz Mária álmá- ban megjelenvén vigasztalja s ellensége megtámadására buzdítja, bizonyos győzelem jeléül mellére tevén kedvencz sz. Mária képét. 1363."

Második kép. Csata. „Lajos király a látomány után uj erőt érez ma- gában, harczra buzdítja csekély sergél és a győzelmes szűz biztos segélyével az ellent megtámadja. A csata megtörténik és Lajos 20,000 emberrel 80,000 törökön csodálatos győzelmet nyer. 1363."

Harmadik kép. „Lajos király a nyert győzelem után egész sergével M.-Cellbe zarándokol és hálaérzetében sok adományozást leszen, mik között a legnevezetesb kedves Mária képe, melyei mellén talált. Nagy, fényes egy- házat is emeltet. 1363."

2. Nagy Lajos, sziiz Mária képe. A többször említett sz. Mária oltárképet a király Olaszhonból hozta magával vagy talán keletről kapta; ez a király udvari kápolnájának sok éven keresztül udvari disze volt és a király minden csatába magával ville. Jelenleg arany keretbe van foglalva, de a . királytól ennek fölékesilésére ajándékozott sok drága kőből még csak kevés

van meg, meri már sokat eladlak belölök. A nagy király és a későbbi zarán-

* dokokon kivül c képel különösön Miksa Ernő osztrák berezeg, Slyriai Károly

> lia becsülte nagyra, fáradozásai következtében állították e képel külön kápol- nába, melynek bejárása fölöli Nagy Lajos dicső királyunk szerencsés ütkö-

zete van festve. Ezen kápolna a m.-celli egyház azon részét képezi, me- lyet kincstárnak neveznek Cl. alább), honnét „kincstári Máriakép" nevet visel. Emiitelt osztrák herczeg ékszereit oda ajándékozta a kép földiszitésére s a fényes ezüst kerel elkészítése köröli övé az érdem. Kívüle sok magyar ur is járult ékszereivel a kép fóldiszitéséhez. A kincstári Máriakép a ká- polna-oltár közepébe van illesztve, mit kél ezüst angyal larl, kél más an- gyal pedig megkoszorúzza. Az 1863-ban kijavított oltár sátor alakú. 1748- lól 1790-iţţ ezüstből volt, most selyemből és bársonyból van készilve. Az oltár mindkél oldalán két emléktábla függ sok drágakővel és gyöngygyei ékítve. Az oltár asztalán bal ezüst gyertyatarló van, keltő közülök Dom Miguel portugalii királyfi ajándéka. A szentségház (tabernaculum) hat ame- thisl oszlopos nyitott kápolnát képez, melynek fülkéjében egy szép ezüst alakokkal díszített feszület van adományozva Eszterházy Margit herczeg- asszonytól, ki 1722-ben gyalog vitte a búcsújáró helyre. Ezen gvönyörü keresztet a i osztrák kormány parancsolata folytán a franczia háború

2

18

idejében sok ra^s drágasággal beolvasztás végett a gráczi pénzverdébe kellett küldeni, de onnét a-tárgy műbecsét látva, visszaküldötték az egyháznak.

3. A kincstár. Valamint az egyház. ugy a kincstár is Nagy Lajos örb'kemíékézetü dicsőült királyunknak köszönheti létrejöttét. E kincstár az imént leirt kápolna, hol a királynak Sz. Mária képe van, és hol gyakran miséznek iş. Az oltártól jobbra s balra üveges szekrények sorakoznak, me- lyekben a zarándokoktól adományozott ajándékok őriztetnek: 1829-ben az oditrék kormány •) megparancsolta, hogv innét egy csomó drágaságot adjanak el pénzen, és kamatozó államkötvényért.

A Bécsben 1829-ben 21,000 p. forinton eladott drágaságok között voltak: N. Lajos oltárképének több, majdnem a legszebb gyöngyei s brillantjai. Igazságos Mátyás király több nagyon becses és ritka drága- sága. Erdődy Antal gróftól adományozott sok és nagybecsű brillant és különféle arany foglalatú drágaság s. a. t. s. a. t. s. a. t.

Következőkben magyar adakazóktól származó drágaságok legneveze- tesbjeit lesz szerencsém közleni-, azon füzetke 2) sorozásával, mely főkút- főül szolgált.

I. Szekrény (bementtől jobbra.)

1. Ezüst keretű tükörkép a 31. celli szűzzel. Köríilirala: Speculum justiliae causa nostrae laetitiae 1697 (Igazság tükre örömünk forrása). Ado- mányozta Nádasdy Gr. midőn egy megnyert pőrének hirét vette.

II. Szekrény.

10. Igazságos Mátyás király üvegoszlopos ébenfa házi oltára, elefánt- csontból faragott képletekkel, drága kő s gyöngygyei ékitve.

') Mely aion évben tömérdek gyöngyöt, gyémántot és kiilAnbözö másféle drágaságot árvereztctett el Bécsben A fölsorolt művészi munkáju tárgyak rop- pant nyomott áron adatlnk el pl. löbb gyűrűbe foglalt brillant, melynek fényét és tűzét általánosan bámnllák közönséges hegyi jegcciéknek (Bergkrystnll) állít- tattak és ezen á r o n a d a t t a k el Ehhez azt hiszem nem kell semmi magya- rázat. Xenophon Hier > uralkodó élete czimü mui.kájában mondja : „Leginkább az uralkodók kényszerülnek egyházakat és egyeseket igazságtalanul kirabolni, mivel szükséges kiadásaikhoz még mindig kell pénz. Mert mintha mindig háború volna, serget kell tartaniuk vagy bukniak." Különben azt hiszem fönnforgó esetben a legközelebbinagy sikkasztások Bruck-Eynatten s. a. t. normáján — az osztrák mi- nisztérium csinálta a jövedelmező üzletet. 2) Das Neueste n. Merkwürdigste bber

MariaZell u. die Schatzkammer s. a. 1.1863. (Kari Tendler.)

19 13. Gazdagon aranyozott kehely sok ésnagyon szép drága kővel kirakva.

Adományozta: 1745-ben Eszterhizy Imre áldornagy és esztergami ének III. Szekrény.

24. Két arány korona sok drága kövei. Adom.. 1620-ban Rudnay Sándor áldornagy és bibornok.

33. Hit, remény, szeretet képlete aranyba foglalva brillant-smaragd és rubinokból. Adom.: 1862-ben Batthyány Antonia grfné 5 mnlga.

35. Négy lángóló aranyszív. Adom.: Almásy Gróf.

36. Arany szobor ezüst talapon. Adom. 1820-ban Eszterházy Fran- ciska Grfno.

39. Brillantos rózsákkal kirakott ezüstssíiv, taelyben egy smaragd név jegy van. Adom. Jankovics Róza.

45. Igazságos Mátyás király hableány alétko függője, gyöngyökbe s drága kövekbe foglalva. Adom. Fáy-Splényl Róka Mrórfő.

• 53. Nagyon régi rubin és gyémántból készült kócsag forgó, taftgyar hiíázar tábornok kalpagjáról.

54 Kél ezüst korona Adom. Zychy Grófnő.

IV. Szekrény.

«2. Scítovsky áldornagy ő eminentiája ajándéka.

Hosszudad négyszögű ezüst talapzaton áll ezüst oszlopon a tiszta arany- ból készült M. celli szobor mása melynek magassága két lábat meghalad.

F, szobor előtt térdel az ezüstből készült egyháznagy teljes diszöltönyében élethű archasonlattal, ezüsi párnán tartva az esztergomi székes egyház szintén ezüst mintázatát. Erre vonatkozólag a műre következő szavak vésvék:

„Az esztergami anyaszentegyházat Magyarország több egyházaival tartsd meg kegyes pártfogásodban."

A térdelő ujján levő drága kövü gyűrűt le lehet huzm, és a térdelő előtt levő könyvecskéi kinyitni. A talapzat oldalaira következők vésvék be: „Az 1857-beli magyar országos búosu járaton résztvettek: nagy-kiri Sci- tovszky János, bibornok, herczegprimás, esztergomi érsek; Rosko- ványi Ágoston, váczi püspök; Szenczy Ferencz, szombathelyi püspök;

Viber János háltai püspök ; velők más sok apát, prépost és kanonok összesen 31; a pesti egyetem hat tanára; továbbá Igon sok lelki pásztor, növendék pap, és szerzetes, tizennégy egyházi megye s tiz szferzetes rendből; mindössze 232 egyházi személy. Nem különben világiak között Gróf Apponvi Gvörgy Zichy Bodog s. a. t A magyar zarándokok

V

ao

össze* száma a 25,000 meghaladta. Mindezért áldassák ax urt Magyar beszédet tartott a primás Pozsonyban és M.-Cellben, Grynüus a Liliomföldön 2), Zalka és Szebényi Antal itt."

£ müvet készítette Patics Ferencz, pesti ötvös. Lehet, hogy az an- goulemi herczegné által adományozott tizenegy nagy és három kicsiny bril- lanttal kirakott kereszt nagyobb értékű; lehet, hogy az arany makkba foglalt golyó, melyet V. Ferdinándra lőttek orgyilkos szándékkal családilag becse- sebb; lehet, hogy más adományok belértékre drágábbak: de müvésziebb, gyönyörűbb és nemzetünkre nézve becsesebb tárgy az ép leírtnál nincs az egész kincstárban. ³)

73. Az oltár mögött szögszekrényben Nagy Lajos király arany és gyöngy hímzésű zöld selyem nászőltönye, s aranynyal hímzett ümege, 1364-be adományozta maga a király. (Az időtől nagyon megviselve.)

74. Az evangelium oldalán levő szögszekrényben a királyné, Nagy Lqjos hitves társa, Kotrománovich Erzsébeth, szerb király leány ő felsége nászruhái, pártája, s aranynyal hímzett alültönye. CEzek is az időtől nagyon megemésztve.)

75. Az oltár mögött a sekrestyeszekrényben Lajos király győzelem ékesítette kardja (megviselt börhüvelyben,) két kengyele, két karvértje s (akkori divatú) hosszú sarkantyúi, miket azon csatában viselt, melybeni győ- zedelmet a celli szűz kegyének tulajdonított.

V. Szekrény.

77. Ezüst szűz Mária, üvegboriló alatt (művészi munka). Adom.

1833-ban Csáky Grófnő.

86. Ritka szép gyertya Pestről. Adományozlatott 1857-ben.

VI. Szekrény.

87. Ezüst füstölő, nagy és szép viaszk gyertyával együtt. Adomá- nyoztatott 1857-ben Scilovszky áldornagy által.

96. Halálfőn nyugvó nagy ezüst feszület fekete bársonyon és fekete keretben. A megváltó ezüstre van festve. E feszUlet az léoft-ban meghalt hires protestáns nádor lllyésházi István kastélyi kápolnájában volt.

Beszélték Scheibbsban (kis mezO város Alsó-Ausztriában ) hogy a zarán- dokok egy perez alatt összevásárlák a kenyeret és élelmet ugy, hogy a késfibb érkezflk üres gyomorral az utczákon és a városon kívül háltak, nem találván a házaknál szállásokat. ') Lilienfeld nevű helység. 3) V. Ö. Vasárnapi njság 1857-ik évi folyamának 35 az £mát.

21 A nádor leányától ugyanazon szekrényben van egy sodrotlan selyemből himzett szliz Mária kép. Mindkét darabot 186l-ben adományozta pozsonyi Sándor Fr. — Az ülyésházi család utosó sarjadékénak egy vadász- kése is van a kincstárban, melyet 1828-ban lllyésházi István gróf maga adományozott.

Ezenkívül van még számtalan drágaság és ékszer pl. Balassától egy gyémánt gyürü, Széchytől ezüst korona, Széchynétől nagy smaragdos gyürü s. a. t.; ezüst kezek, lábak s. a. t. mázsa számra. De ezen sok cse- csebecse (elsorolása több tért venne igénybe, mint a mennnyivel jelenleg ren- delkezhetem.

A fiókos szekrényekben sók miseöltöny van.

1. Egy piros és egy kék miseöltöny domború gyöngyhimzéssel. Nehéz szép és művészi munka. 1364-ben adományozta N. Lajos feledhetetlen királyunk.

2. Aranyhímzésű fehér régi miseköntös. Adományozta 1673-ban Szelepehényi érsek.

3. Ezüstös fehér selyem miseruha. Adom.: orozva meggyilkolt derék Obrenovich Mihály szerb fejedelem neje (szülelelt Hunyadi Júlia grófnő) 1853 kisasszony hava 1-én tartolt esküvön viselt ruhája.

4. Himzett fehér miseruha. Adom.: Zichy gfrió szül. Reichenberg s.a.t.

A sz. Mária ruhái közül kitűnik egy piros selyemből készült, adom.:

Batthyányi Antonia gfnő.

Oltárokat emeltek M.-Cellben: 1660-ban emeltette a Szt Imre oltárt Draszkovich Miklós. 1662-ben a Szt István oltárt Nádasdy Ferencz ') és neje Esiterházy Júlia. 1685-ben a Szt László oltárt Szelepehényi, áldor- nagy, itt nyugszanak e főpap tetemei is. A szent Katalin oltárt ²) emeltette az 1787-ben herczeggé lett Eszterházy Pál.

II. A gratzi JoaiiAum

természettudományi gyűjteményében a legtöbb és legszebb arany rögök (Stufen) Erdélyből kerültek s). Megemlítendő továbbá nem annyira belbecse mint inkább sajátságos alakjáért: emberfő nagyságú ökölnyi darabokból össze- alkotott karnéol, melynek hazája szintén Erdély.

') Ac 1670-ben Szt György hava 9-én lefejezett szerencsétlen magyar vértanú !) L. Vasárnapi Újság 1857-ik év folyam 35 számát. 3) Mint már Estner abbé „Yersuch einer Mineralogie⁴¹ czimü munkájában mondja, • bécsi ásvány- gyOjtemény kitűnő szépségű rögei nagyobbrészt erdélyiek.

n

C) Alsó-Ausztria.

1. Ţinti, osztrák báró, Plaţkenstein nevii régi vţra. kdében qgs ágyúcső bev^r ţ zord fenyvesek közepette. Az ágyún l#vő c*im#r: két qté- lábán álló oroszlány, egyik előlábával nyelen levő napot, másikkal nyelen levő ceiUftgot tar», körirata: „Qeorgius Szelepchényi • piacopus Nitre- nienşlţ." Az évszámot nem lehet kivenni. A czimet püspöki süveg fedi.

Az 1 &85-ben; meghall Szelepchényi 1655-ben nyitrai püspök volt.

I<fö2mfceu kalocsai, 1^87-beţ. esztergomi érsek. Az ágyút tehát 16&5 és 1662 közölt kellett öntetnie

1655-ben választott 83-ik nádor 2j hadadi Wesselényi Ferencztöl ţMr~ik nádor Eszleţbâzy Pálig Cl 681-ben) I. Leopoldus császái a nádori széket nqpn kegyeskedett betölteni, hanem az idő közben, megürült állomási

— saját önkényéből, mint akkor dívott — királyi helytartó kigondolt hiva- talnok által helyeUpsité; ezen alkolmánytipró hivatalt 1667—1681-ig viselte Szelepchényi nagy ostentatióval. Mivel Szelepchényi a népiét császár hű embere volt, a nemzeti Cakkor töröl} párt czimet viselő) párüjeliek Szelep- chényi birtokait gyakţan dulogatlák és valószínű, hogy ilye& osszekwzşn^

alkalmával kerüli az egyház nagy ágyuja török kézre. A plankensteinjakt, beszélték nekem, hogy egy tűrök csapat a váracskát ostromolta volna s az emiitett ágyú talapja eltörvén, csak csöve maradott volua ott. 1683-ban ostromolták a törökök Bécset utoljára, s lehet, hogy az ágyút is egy kis kirándulás alkalmával vitték Flankenstein alá. Ezek szerint az ágyú körül- belöl 200 éves tehet és Plankenstein alatt mintegy 185 év óta hever. Még utóbbi időkben oly jó karban volt az ágyú, hogy űrnapján a paraszt ifjak taraczk gyanánt addig s addig pufTogtattak, mig a mogorva csőnek talán eszébe jutott, hogy uem mint barátot hozták ide . s egy ily henczegő sihe- dernek elvitte karját: a ficzkók talán inás kárán okulva, most már békén hagyták volna a még tehetetlenségében is irtózatos joszágot, azonban egy igen buzgó jószág felügyelő — talán még a halálhoz hasonló mély szenderbe merült oroszlánytól is félve — beszegeztelte.

Az ágyú csővén levő két fiil, valamint a betűjén levő gomb le van tördelve. Nem tudhatni , hogy ez a jámbor osztrák parasztok, vagy valami

0 Ki inkább • kormányhoz faitolt, mint hazájához, miért la • végén ál- dornagy lett. *) Ki elég jókori halála állal menekült ciak Nádaady, Zrínyi i Frangepán eWtáraai irtózatos vértanni halálától. Ki Leopold «ászárnak 493,000 forintot kolciönzott.

23 angol rongáló mükedély barbarismusának nyoma. Hála az „égnek, hogy a fölirás nem volt oly könnyen megsemmisíthető s még tanuskoahatik a magyar jelleg és eredetről, mely életlen tárgyakon is daczol az ellenséges megro- hanással. ')

Mielőtt a bécsi régiség és éremtárban levő, s ennek legnagyobb részét képező, hazánkból került arany és eziist valamint az egykori Er- délyben talált barna réz régiség fölsorolását megkezdeném, mint egy beve- zetésül bocsátom előre:

1. Hazánkban talált néhány kincsről szóló adatokat;

2. Erdély némely kincsregéit;

3. Végre hazánk arany és ezüst termelésére vonatkozó adatokat, néhány a bányászattal összefüggő adattal együtt.

') Tettem lépéseket az ágyú hazahozhatása iránt, de nem voltam oly sze- rencsés , mint a szintén Alsó-Ausztriában vad narczisz koszorúzta alsó-lunri ló, (összesen három ló van) majdnem tövében fekvő Lunc nevű helységben látott magyar karddal, melyet Ammon nevü birtokostól, kinek kitömött állatak és aok másféle tárgyú gyűjteményében láttam , hcnszas fáradozás után megnyerve a ko- lozsvári muzeumnak adományoztam. E kard ugyan nincs inár külföldön, de törté- nete oly érdekes, hogy nem vélek visszaélni a kegyes olvasó türelmével, ba történetét röviden vázolva ide iglalom. Előre bocsátom, bogy Ammou o s z t r á k k a p i t á n y (lM9-ben a nagy-szeheni kalona-kóroda igazgatója, a nevezeit Ain- mon testvére) több szemtanú bizonyítása mellett az illető muszka dsidás tiszt előadása szerint e kard történetét saját kezűleg irta egy félivre, (mely szintén a k, muzeumban van), saját neye aláírásával hitelesítvén a történet valóságát. A történet ezi „A Segesvár és Fejéregyhiza közötti téren 1849 a mi seriünknek az oroszszal vívott csatájában egy orosz ágyu-telep helyeztetett a jobbról levő magaslatra, ennek eredményéről a császár hadsegéde a vezénylő tábornok Scaria-

line személyes meggyőződés szerzése közben magyar ágy n-golyó által el so- dortatott. Egy közel álló orosz dsidás ezred bosznt kívánván állani, legott támadást ialésett, azonban kemény ellentállást talált a honvédzászlóalj. pégyszögén. A djidnsok végre ismételi lámadús után behatollalf. A zászlóalj parancsnoka egy igen vitéz katona nem adta tueg magát, néhány dsidást levKgolt e z e n knrddal, sőt századosukat is megsebzé , ben::e azonban mél ó ellenre talált, kaukázusi csa- tákból a György kereszttel díszített orosz, őrnagyunk kardja markolatát é* kezét zúzván össze, öt leszúrta Ezen esemény emlékeül a muszka a megölt őrnagy kardját magával vivé, de egy betegsége következtében a şzebeni kiţrlfâzliţn meg- halt. Az ott levő orosz százados Frenke megtartá a kardot. Később uiint .fönnebb mondám, Ammon Gusztáv osztrák kapitánynak adá.

24

a) Hazánkban talált néhány kincsről.

Hazánkban sok oly régiséget és érmet találtak, mely kétségen kivül nem innét veszi eredetét. Erről Arnéth, a bécsi régiség és éremtár igazgatója, mint megfejthetlen jelenségről szólt nekem, holott ö maga alant többször említett munkája 5 és 6 11. elmondja: „Attila ámbár saját személyére nézve mindenben egyszerű, Prişcus szerint, arany és ezüst edényeket használt ven- dégei számára. A barbarok gyakran nyerlek ajándékokat a római császá- roktól, mini pl. Baján a várkunok (avarok) vezére, ki II. Justiniant, Tibe- riust, Absimarust és Mauritiusi, Konstantinápoly uralgóit megalázta. Neve- zett Chagán dölyféről beszéli Menander, hogy a császár neki a római köve- tektől kért elephántokat és arany ágyakat megküldvén, a Chagán ez aján- dékokkal nem levén megelégedve, azokat visszaküldötle. S midőn Sirmiumot követelte, a római követekel arany szószékben fogadta, melynek mennyeze- tét arany és drága kövekből szőtt szőnyeg képezte. Még föllünőbb volt Ektag (Allai) arany hegyének egyik völgyében udvart larló Disabul pompázása, ki Zemarchnst, Juslinian császár válaszlliozó követél fogadta. A chagán lako- mánál arany ágyon ült, sátrában arany urnák, vizedények, hordók voltak és négy arany páván nyugvó fekhely." — Csak ezekből is elég tanúság meríthető, hogy mindazon népek, melyekel egyszersmint őseinknek szeretjük tartani, mint a hunok és később a varkunok sok drágaság és kincs birtokába voltak, ') mert tudva van, hogy hun, várkun, magyar gyors lován, a meg- rémült Európái egyik végétől a másikig inuel kalandozta be és Európa kin- cseit ép hazánkban halmozta tol, melyek aztán sokféle ulon jutottak föld alá. Valóban ritka országnak van annyi belviszály és külharcz által dull tör- ténelme, mint hazánknak. Azonkívül Szt. István koronájához tartozó és tar- tozott országok voltak századok során ál a legkülönfélébb népek országútja.

Az itt élt vagy csak átvonult népek, kisebb-nagyobb nyomokat hagy- tak magok utáD és igy történt, hogy ősidőktől a legujabbakig megmeg újuló ellenséges beütések alkalmával,— mini minden válságos időben történni szokott, — a bennlakók kincseiket és drágaságaikat százados szokás szerint, inkább a föld alatti létét esélyeinek, mintsem az ellenség, vagy ezzel egyenlő bizonyos barát rablási vágyának tették ki. A belföldi vagyona hátrahagyá-

') Azonban őseink bejövetele elölt ii gazdag volt ei ország és nem csak ragadmány utján származa sok kincs ide. Seidl. J. G. (Arehiv. f. oester. Gesch.

qnell. IX. 160. 1.) hasonlag elmélkedik Erdélyben gyakran előforduld ö görög gyar- mat városok (Dyrrhachium, Apollonia, Tbasns) pénzei fölött.

25 sával menekült; közülők sokat éhség, döghalál és kard emésztett meg. Az elpusztultakkal titkuk is a sirba szállt, föltámadást csak a véletlentől várván.

Arnéth (i. h.) beszéli: „Hogy István nádor kis-jenői (aradvármegyei) ura- dalmán II. Filep, Nagy Sándor, Lysimachus, I. Seleucus korabeli szép érme- ket , valamint Filep érmeinek barbar utánzásait találták, melyek nagyobbadán a bécsi cs. k. érem-gyüjteménybe szállíttattak. A legnevezetesb lelemények egyike a N. Szt miklósi (Toronlálmegyében). Nera Vuin falat akarván emelni udvarán, e nevezetes edényekre akadott, melyek szabadon fekvének egy láb- nyira a földben. Legalól a kisebbek, rajtok a nagyobbak, legfelül pedig a legnagyobb. ') A földmivestől kél görög kereskedő vette meg, kik magukkal

vivék az arany edényeket a pesti vásárra eladás végett, Pest városbirája tudósítást tevén Bécsbe, Ferencz császár 1799 Szt Mihály havában parancsot adott az egész lelésnek Bécsbe szállítására. Ugy látszik házi használatra szolgállak ezen edények, melyeknek aranya olyan mint Valens császár -nagy mellpénzei. A nagy edény szélének czifrázata hasonlít az emiitelt Valens aranyoknak füle czifrázataihoz; ennélfogva készítésük ideje emezekével azonos vagy legalább közel eső. Az emberi s állati alakok nagyon középszerűen van- nak dolgozva, csinosabban a czifrázalok és mellékesebbek. Némely edény mélyedéseibe sötét kék üvegkő (pasta) volt ijesztve. Nem ösmerünk ezekhez hasonló képleteket és írásjegyeket. Persa görög mylhologiának elemei ezek keverve barbar népek eszméivel. Biztonsággal nem tudni, mely nép 2) készité sem pedig azt, hogy ott készüllek-e, hol találtattak". .,Legkitűnőbb ezüst- emlékek közé sorolom a Magyarországon talált ezüst csészét Bachus képlettel, (1. III. Ábra.) Művészeti tekintetből jelentéktelen ugyan, de mégis nevezete- sek Bukovinában a vallás alap Kuczurmarci uradalmán Michalasz Sadovey, woloki jobbágy által szántás közben 8" mélységben 1814-ben talált edények, melyek ezüstje 15 latos (latja 1 ft 20 p. krral számítva), súlya 184 % lat.

(Ábra VIII. d.). Beretka mosta magaslaton fekvő e szántót Dumbravanak ne- vezik s mintegy negyed órányira van azon árkoktól (Horodiszere), melyeket Sobiesky visszavonulásakor a török háborúból fölhányalott. Regélik, hogy e vidéken többszár akadtak kincsekre, söt található még több is." Arnéth (i. h.

13 I. 3 jegyzetben) említési tesz Erdélyben talált kristály pohárról, melyen a

Önkénytelenül gondolunk itt Herodot elbeszélőiére, hogy a Skythak királyaik sirjába a többek kBzOtt a r a n y e d é n y e k e t is raktak. M. 2) Alább lesz szerencsém nézetemet ezen aranyedényekrSI kifejteni, most csak annyit jegy- zek meg, hogy biztonságot a korról, melyben készültek csak vegybontás nyújt- hatna, mostanság a réz régiségeknél is alkalmaztatrán a chemini analysis.

26

Libera ülő helye hasonló szőlő levéllel van diszitve mint a Bnzeo s Biailow között 1838-ban talált mély csészében ölő Libera (?) szobra.

Lazius irja, hogy oláh hajósok 1540-ben a Marosból a Slrygybe hajókáz- va, egy fa közelében 40,000 db aranypénzt, nagyobb részt Lysimachokat talál- tak, mit György barát (Marlinuzzi, helyesebben Utjesenich) meghallván, azon

helyen tovább ásatott és alkalmasint még szép mennyiségű régi pénzre akadtak emberei. Bucholtz szerint Castaldo, a martalócz, Martinuzzinál, annak meg- gyilkoltatása után 1000 Lysimachot talált. ') Hammer Purgstall ezt kétségbe vonja ugyan, de Arneth szóbeli tulajdon nyilatkozatában megerősité (idézett munkája 7.1. 4-ik jegyzetében foglalt) állítását, hogy ezen 1000 Lysimachról még Martinuzzi vagyonáról szerkesztett leltár is, mely a bécsi udvari titkos levéltárban féltékeny gonddal őriztetik, tanúskodik. — A Lysimach aranyok mellett sok Kosont2) is találnak, ') így a többek közölt 1804. tavaszán se- beshelyi vas bánya munkások mintegy 10 dbt leltek és beadák a gyulafehér- vári pénzverdébe. Arneth saját jegyzeteiből ⁴) mint nagy fölfödözést közölte velem, hogy Gredistyén 1800 és 1806 között 1000 db Lysimachot talállak.

Hololt Akner az Archiv des Vereins fúr siebenbürgische Landeskunde I. 3.

füzet 33.1. már 1845-ben leirla a fiscal munlseli Grédistét Szászváros fölött mint azon helyei, hol gyakran találtak és találnak jelesen Lysimach ara- nyokat, elbeszélvén, hogy a Valea (oláhul völgy) Aniesi vagy Anyingesuluiban (talán az Enyingi család birtoka volt) a Kulyma Aniesi nyugoli meredek olda- lán egy kis-oklosi Iakós találta a Lysimachokat. Gondolom hogy erre czélzott Arneth is. Tehát tudomására juthatott volna Arnelhnek is ha kissé utána nézett volna. ⁶) Ezekből is látszik, hogy mily lelkiösmeretesen kezelik a bé- csi urak Magyarország történelmét, indokolás nélkül s^ját főlfödözésként tárván ki oly dolgokat, melyek nálunk részletesen és rég tudva voltak.

') Azéri beszélték, hogy Martin, mint Izabella királyné mindenese a bányákat hatalmába kerítvén, miképa sok arany árulójává ne legyen, a kiaknázott bányák kin- cseit Lysimachokká vereté. Lysimach aranyok iránt 1. Archiv des Vereins ftir sie- benb. Landeskunde I. 2. Tüzet 29 1. aztán ennek Neue Folge-ját 390 1. 13 jegyzet.

Engel de Exped. Trajani ad Dauub. 255. 1. 2) M. Brutus, macedóniai helytartó (ki e pénzen kél lictor közölt áll) 44. Chr. e, vereté Koson tárosba, Julius Caesar meggyilkoltatása után V. ö. Arneih Silzung<bericht 309 1.3) Híjába mondja tehát Kenner ur az Archiv. f. Kundé oeslerr. Geschichlsq. XXXIII. 111. I. hogy a KOSOD

„nagy ritkaság,'1 V. Ö. Arnelhet a Sitzungsbericht d Acad. der Wissenschalten VI. 309. A Sarmis féle pénzek iránt u. o. 2s2. 307. 4) Munkája végén is említi, hogy Partach Paul cnstos és a zalaihnai orvos szolgáltak neki ratio scientiae-ul.

') Egy szászvárosi lakos beszélte nekem, hogy gyermek korában (1848 elölt) álal-.

n

A koloavári kormányszéknél levő szebeni cs. kir. helytartósági levél- tárból eredeti adatok jutottak kezemhez, melyeket aoynyival inkább közlök, mert egy bizonyítékkal többet szolgáltatnak a cs. kir. Beziriter urak gazdál- kodásáról. Csak anynyit teszek még hozzá, hogy midőn 1861-ben a ma- gyar tisztviselők vették át a cs kir. Statthalterei levéltárát és ezzel együtt a jegyzőkönyveket, ezekben sok tárgy ki volt húzva, olvashatlanul öszsze- piszkolva, talán nem ok nélkül következtetem, hogy ez talált kincsekre vo- natkozhatott, melyeket az általam legkevésbbé tisztelt urak elsikkasztottak.

Mire nézve annál jogosultabban következtethetünk, mert a kincseket föllelök nevetséges kárpótlást nyertek — mint alább kitűnik — De beszéljenek a tények

1. Országos cs. kii', pénzügyigazgalóság luduija a volt cs. kir. hely- tartósággal, O hogy a kolozsvári pénzügyi járásigazgatóság jelentése sze- rint Ki» György baoai Ial0s a határon 1853. Szt.-Mihály hava 12-kén IV.

Keresztelj' (+ 1648 dan kir.) 1644-beli aranyára, 16 régi tallérra és még másféle megrongált nagyobb és apróbb ezüstpénzekre bukkant, melyek öszszesen 4 font 15 latot nyomtak. Arcliiv I. oesl. Geschilsq. XV. 328.1.

részletezve van a lelés. A tallérok között csak egy 17. századbeli érdekes.

A kettős garasosok nagyobbadán Kázmér János lengyel kir. (1648—1668) kevés ApaFR Mihály korából valók. III. Zsigmond (fi 632) lengyel kir. egyes gfMMsai. 17 századbeli magyar polturák. A régiségtár 3 tallért és 10 egyes garast Ur(oU meg. Miután az osztrák pénzügyérség 48,594—1853 sz. a.

rendeletével tudatta, hogy 1853 Sz.-Mihály hava l-löl fogva talált kincsek a közigazgatási nam pedig pénzügyi hatóságok által kezelendők, e^en kincs is a helytartóság rendelkezése alá bocsáttatik. 1854. Böjtelő hava 18-düúa 5 Iont 11 latpt nyomó csomag a helytartóság irodai igazgatóság állal átvétetett

2. Kolozsvári katonai és polgári parancsnokság 5247—1853 sz.a.252 db. különböző nagyságú ezüstpénzt küld föl 2) Találtattak b.-hu»y«di Bokor János pinczéjének ásatása alkalmával. Seidl Joh. Gabr. az Arcbiv.

fúr Kuude ocsleii. Geschitsquellen XIII. köt. 133. 1. említést tesz ezen le- lésről, mely I fönt 10 % latot nyomott. Voltak többek közt forint nagyságú pénzek 1662—1694 több püspök ésl. Leopold császár arczképeivel, aztán több lengyel pénz 1547—1682. i. h. XV. 318. 1. részletezve van ezen lelet.

vetSben hozták GredistyérAl az oláhok a Lysimachokal. Ha «sen etSadáj luaté túlzott is, annyi bizonyos, hogy nagy mennyiségben hozták le a egy zsidó addig cserélte ki az aranyokat fület gombokkal, mig a kincstár nyomára jóvéa a többit lefoglalta. ') 1330—1854 helyhatósági uám. 11,834- 1853. helyt. sz.