A „történelem atyja" Herodot szerint az Agathyrsok földén tömérdek az arany. Szt. Bernád 0 Erdélyt egyenesen az arany földének nevezi. Való-színű is, hogy hódító Trajant és az akkor ösmert világ minden részeiből összeszedett légióit a kincses (old hire csalogatta Dakia ezen részébe, mert alig hogy megvetették lábaikat ezen rabiga alá hajtott szerencsétlen országba, telhetetlen kincsszonţjukol oltandó, össze-vissza fúrták a roppant sziklákat, minek nyoma ma is látható Abrudbánya (Csetale mare s nyica — oláhul nagy és kicsiny vár —), Zalathna, Vöröspatak és Nagyág óriási szikla-oduiba. „Csak a hantot kell fölhasítanunk s termék aranyat találunk" iija Benkő a mult században, és Schönbauer 3) néhány helyet sorolt föl, hol termékaranyat találhatni. Daczára annak, hogy a kincssovár római minden szege-zugát kifürkészte, hol valami fémet, jelesen aranyat találhatott: beszéli Benkő, hogy Oláh Miklós, esztergami érsek szerint Abrudbányánál egy pór paraszt kenyérnyi nagyságú 1600 aranyat nyomó darab termékaranyat talált.
Mikor János Zsigmond Nándor-Fehérvárra ment a török zultánhoz ajándékokat vivén többek közt színaranyból készült tálakat, melyekbe 2V2 fontos arany darabok valának illesztve. 1591. Báthory Zsigmond korában belül üres sisak alakú darab termék aranyat találtak, mely 800 aranyat nyomott, ezt az erdélyi fejedelem aranyokkal megtöltvén a toscanai herczeg-nek küldötte, ki helyében színészeket, éherczeg-nekeseket és lánczosokat küldött. 4)
Azt hihetné az ember, hogy ily kizsákmányolások után Erdély már meg van fosztva minden aranyától, hogy ez azonban mese beszéd, bizonyítja
noha le nem csendeiitheté annyira, hogy egysier-máskor a gyűlölt uarnok rab-igája leveleiére kardot ne fogjanak. — ') De couideratiene lib. IV. — 3) Tran-silvania. Béci, évaiám nélkül. 93. I. a. k. — ') Minerae melallor. hnng. el Iran-altv. (1810.) 5. I. — 0 Benkfl i. h. 92. 1.
w
a legnjabb kor, mertpl. csak azt hozom IBI, hogy ezelőtt néhány érrel megint 60 fontos tennékaranyat találtak; s valódi nábobi regének látszik, ha elbeszéljük, hogy Vöröspatakon egy ember házat épittetvén a mész közé aranyport vegyitett, egy másik pedig azon töprenkedvén, hogy miért nem esik neki jól a saláta, rájött mert nincs aranyporral behintve, mire aztán csak hamar tett róla.
Tény különben, hogy az egykori Erdély — bérezés hazánk, több aranyat termel, mint az összes Európa '). Köváry László (Erdély Statisk.
I. 80. I.) Szentkirályi Zsigmond Erdély bányászata ösmertetése czimii mun-kája nyomán fölsorolja, hogy Erdélyben 1710. évben 13,630 nehezéket (piselát), 1720-ban34,949; 1730-49,450; 1740-52,195; 1750- 59,856;
1760- 82,311; 1769- 88,483; 1780 89,711; 1801- 78,106; 1820-91,328; 1830- 135,413 pisetát termeltek. ben 1550 márkát, 1831-ben 3087; 1832- 2655; 1833- 2861; 1834- 3029; 1835- 3388; 1842-3598 márka aranyat. Ezüstöt 1830-ban 3508; 1831- 4593; 1832- 5197;
1833- 4323; 1834- 5431; 1836- 5801 márka ezüstöt.
Majd minden folyónk nem csekély mennyiségű aranyat hömpölyget és az aranymosás a fönnlevő adatok szerint legalább a rómaiak alatt vette kez-detét. Oláh-Pián környékén mindenütt rómaiak nyomára akadunk. Hivatalos jelentések szerint áz aranyváltási kerületben O.-Piáta és Réhó között római aranymosólák világos nyomaira akadtak. Sebeshelyen pedig római építmé-nyek maradványaira. (Archív f. Kundé oesterr. Geschichstquellen IX. 166.1.) De 1855-ön innét mely évben még a Maros, Körös, Aranyos Szamos tájékán és majdnem minden nagyobb tolyóban mosatott, azonban pangás-nak indult az aranymosás.
') Hoszkaországot nem számítjuk , mert ei ai Urálbót (már Ázsia) szedi nagy aranykincseit. Partacb atább idécett betyen kimutatja, hogy Szibiriában 1842-ben 971 pudot (egy pud 40 muszka font, egy = 29% font) tehát 56602
% bécsi márkát, 1854-ben pedig 1371 (pudot=79902 % bécsi font.) termelt. Franczia-hon keveset mutat föl néhány folyójából. A szép de szerencsétlen SpanyolFranczia-honban a rósz kormányzás miatt minden pang, igy a bányászat is, habár chr. elStt évenként 150 mázsát termelt. Portugallia évenként 15, Németország 75 F'ntot termel, An-gliában qjabb idaben Caernarovonnál gazdag telepeket födöztek föl, mint mondják, de adatokkal nem rendelkezhetem. — >) Der Bergwerksbetrieb in Oesterreich az osztrák flnáncz minisztérium által kiadva. (Bécs 1857.) 186 1. Inkább csak curiosum képen hozom föl, hogy 185%-ben 24800 négyszög ölnyi területet ado-mányoztak magán bányaczéhnek a Kremnitzka folyó mellett arany mosás végett.
— ') Benkfl Erdély Pactolns-ának nevézi
Partsch, custos, a bécsi cs. tndományos akadémia l) 1848 első hava 8-án tartott szakgyiilésében atţja elő, hogy az oláh-piáni mosott termék-arany terjem-e (volum) egy porszem nagyságától kis mogyoró nagyságáig változik, rendesen kicsi lemezke alakjában jelenvén meg. 1 '/j piseta (vala-mivel több */2 bécsi lat)-nyi arany darabok már nagyon ritkák. Nagy ritkaság gyanánt még nagyobb arany-görkövek (Goldgeschiebe) is találhatók gyűjte-ményekben igy pl. a bécsi udvari ásványtárban Oláh-Piánon talált 3V1(
latnyi (15 aranynál sulyosb) db, másik a bányászati muzeumban, a rajta függő bányavirággal (quarz) 443/4 aranyat nyom. Köleséri (Aurăria 59.1.) egy fontnyi „auri solidi"-t emlit, mely hasanlit emberi tenyérhez ujjakkal együtt.
A mosás által némely évben nyert aranyat századunk elején 7—8 mázsá-ra tették 2). Partsch i. h. folytatja, hogy esőzésekben legfélebb 500—700 piseta (53 1 7/2 9 piseta = egy bécsi márka) tehát mintegy 9—13 márka aranyat mosnak. Az 1816. esős és Ínséges évben azonban 1300 pisetal (24 márkát)mostak. Az összes aranylermelést pedig 12% mázsára. *) tették.
Benkö 4) említi, hogy arany szeg, vesszőcske, csép alakjában növé-nyekben is találtatott, beszéli aztán, hogy a bécsi kincstárban (Cimelar-chium) a tokai hegyekből kinőtt aranyvesszőt mutatnak, örményes egy ka-szálóján egy csemetébe nőve találtak s) félsinget meghaladó aranyszál töre-déket, mert mielőtt észrevették volna a más részéi már elhányták 6). Köleséri 1701-ben kormányzó Bánfli György, grófnál, három arany cseppet látott, mit közel Bonczhidához, a vizai szőlőhegyben egy szőlőlürtön találtak. ANaláczy család bábolnai hegyeiben talált szölőgerezd héja alól arany fénylett át. Mi-kefalván 1765-ben lelt gerezden arany csillámlott. Gergelyfáján ') arany-szemű szőlőgerezdet leltek. „Et plures anuatim passim inveniri notum omni-bus" mondja Benkö s alkalmat vesz magának fölkiáltani: „Aurata ergo nobis vina."
Különösség kedveért megemlítem, hogy Sage, a párisi pénzverde ve-gyésze, bebizonyította, hogy a földben mindenfelé szétszórva van az arany.
A lak, bokrok, de különösön a szőlőtő a földből oly tápnedveket ázínak, melyek átmennék a törzsbe és a héjba. Ha a szőlő fája elég, s a még
meg-<) Sitznngibericht füzet 140. 1. i. k. — 2) Benigni Statistik v. SiebenWr-gen. I. 60. 1. — ') Ballmann Statiitik. 76 1. — *. \ •) L h. 95. I, a. k. — ') Anyám hoiazutelki birtokához Alsd-Fehérmegyáben, hol U ez igénytelen torokat irom, mimegy negyed órányira.
(O
maradt hamnt vegyészileg fölbontják kis menynyiségti arany lesz. Ez az arany pedig a mi a földben volt, mely a növényt táplálta. Sage tanár az el-járás által anynyi aranyat nyert, hogy öt huszfrankos aranyot veretett belőle.
De megjegyzendő, hogy a szép kísérlet egy általában nem nyereséges, mert fölszámítva a költségeket, minden darab 120 frankba került (más szóval huszonnégyszer többe). Menynyiben igaz Sage, tanár és vegyész, állítása nem ítélhetem meg ') de anynyit mégis fel kell hoznom a fönnebbiekre nézve, hogy az alább 223 szám alatt említett arany gyürii Zolyomban bur-gonya törzsre fonodva találtatott.