régiségek jegyzéke. f )
TT tyu volt, vértezett férfi két kézzsl faágat tartva feje fölött lovagolva
ember-fejii grif nemii állaton, melynek fejéke liliom diszitmény; alatt hasonló alak emberi karokat föltartó kentauruson lovagol, szembeálló oldalon az előbbi-vel. Az edény nyaka két lépdelő gólyával díszítve, melyek békát tartanak csőrükben, közöttük két csendesen álló gólya. Az edény talpa liliomokkal czifrázva. Súlya 198 arany. (Lerajz. G. VII. 32.) Ezen, valamint a 28. sz a. edényen nevezetes a női alak elragadása grifhez hasonló sas által. A görög mythologiából ezzel csak Aegina elrablását lehet össze hasonlítani, mely görög edényeken található (Berlinben, a Hamilton-féle gyűjteményben, egy harmadik Ţriestben.) Aegina azokon mindig föl van öltözve, ez arany edényen pedig meszteleh. Az arany edényeken Ganymedes és Aegina görög mythosok vegyülete látszik lenni, hasonlólag, mint barbar érmeken gyak-ran láthatók görög és római érmek képleteinek utánzásai. Az állat mindkét edényen rendkívüli nagyszerű hasonlít ugyan egymáshoz, de nem azonos.
A 28. sz. edényen fejeletején korona van, melyen félhold. A 32. sz. edé-nyen kétszer előforduló képen fejéke liliom. Abudad kaimorts (bikaem-ber) név a perscpulisi állatokra talán alkalmazható, de nem az arany edé-nyeken előfordulókra, melyeken ezen leny-ember, sas és oroszlányból al-kottatott. Ezen mesés állat emlékeztetvén ugy a Persák Abndad-kaimorts-ára, az aegyptomiak sphynxére, mint az aegyptomiak és zsidók cherubjAbndad-kaimorts-ára, persa emlékből veheti eredetét, melyen egy-király? Ormuzd? (jónak kút-feje), értelmességből (ember), erőből (oroszlány) és gyorsaságból (sas) összeállított állaton ül, nyilait röpítvén ijjáról Arrhiman (rosznak kútfeje) egyik állatjára, mely tehát Kharfester, ellentéte Ormuzd segélyezöiftek az Izeds-eknek. Csaknem a világrészek nagyságával állanak arányban, a mű-emlékek tervezetei ') megfordított arányban áll, azonban az emberi alak
bel-') Kissé érthethetlen kifejezés, ha azonban azl akarná kifejezni, hogy Eu-rópa aesthélikailag fejlettebb a földgömb többi részeinél: megjegyzés nélkül nem hagyhatom. Szép az mi a leglágasb értelemben vett érzelemre kedvesen hat, vagy ha jobban tetszik a lélekre. A szépnek ataki létrehozását emberek állal öntudatos eszme szerint a munka eszközli, mely «zépészelileg kifejezve m ű v é s z e t . Ha Kant és több követője a szépészelet í z l é s t a n n a k akarúk nevezni, jelét adák, hogy mélyen hatollak az emberi lélek rejtélyeil-e, mert m i n d e n e g y é n (egyes vagy nemzetek) a z l t a r t j a s z é p n e k mi n e k i t e t s z i k , mi íz-l é s e s z e r i n t i . Mi szépnek tartunk görög szobrokat, román festők képeit sat.
S mii bámulunk ezekben ? A természet kft másolatát. Ebbe bele éltük magnnkat és mind az mi eddig beszitt elveinkkel, szokásainkkal ellenkezik, idegenszernleg hat reánk. De ebből nem következik, hogy minden nem enrópai vagy amerikai >
78
kifejlődése, mely nyngatan a tökély legmagasb fokát érte el. Megjegyzendő az ellenlét azon állat között, mely 28 és 32 számú edényen annyira hason-lit Martichorashoz és a 32 számú edény másik állatja között, mely Kenta-urhoz hasonlit, oly kép, mely valóban emlékeztet a Kentaur mesére. Mint a Kentaur a lovaglás sokszor ismételt képlete, olyastén nyer itten a Kentaur idomítása kifejezést, ugy hogy a Lapithek és Kentaurok közötti harczot és utóbbiak legyözetését ábrázolhatná talán e kép, mert a Kentauroknak #olv kezeik vannak, mint a Lehel jászberényi 2) kürtyén levőknek. A kürtön hasonló sasok és grifek láthatók. Ennélfogva a nevezetes edényeken nyugot és kelet mü alkotásainak legkülönbfélébb ábrázolatait észlelhetjük. Ezen mesés Klesias leírása szerinti Martichorashoz hasonlit, a mohamedanusok Borrak-ja, melyet Mohamed Abu Horaira-nak igy úja le: Ezen állat ös-mert állataink egyikéhez sem hasonlit. Szamárnál nagyobb, összvérnél kis-sebb, merőben fehér, arcza emberi, álkapczája mint lóé, sörénye gyöngy-sinor, melyben jáczintkő tündöklik; fiilei smaragdok, szemei két nagy ru-bint, jobb halántéka befoglalt gyöngyökkel, bal halántéka >arany lemezzel fedve. A Borrakat emberi arczczal, elephant füllel, teve nyakkal, ló derék-kal, összvér farkderék-kal, biká patával festik le. Melle tündöklik, mint rubint lábai miként gyöngy; a paradicson selyem lótakaróival van díszítve. Az
arany edény négy képeiben rejlő gondolat megfejtésénél talán nem téve-deudünk, ha azt hisszük, bogy -válogató (eclectisch) gondolaton alapszik, azon tárgyakat akarván kifejezni, melyeket különféle népek legtöbbre be-csülnek. A persa vagy skitha eredeti képe jelennék meg akkor itten a go-nosz lAitfejével harczolva, a hadakozó európai megejtett ellenségei kopo-nyáit nyerge kápájára akasztva; Jupiter sas alakjában Acginát vagy Gany-medet rabolja el, és a griph a kincsek őre, rejtekében a szarvast falya föl.
Bachanti dobzodás a 32. számú edényen inkább látható, mint az elsőn;
nemzet azt tartja azépnek, mit mi annak hirdetünk, mert minden okoskodás és önámitás mellett még nem födöztök föl az 1>rök szép változhallan eszméit, s innét van, hogy a chinai Fitzliputzliját szebbnek tartja Raphael vagy Murillo bár mely madonfijánál, medicei Venusnál sat. Szebbnek, pokolizajt ütA réztányerai hangza-varát, mint Verdi v. Rossini sat. bár mely dallamát. A kabyl és kalTr más dalt hangoztat, mint Cédrus födte Lybanon vagy örök jégbe burkol.t lappföldi eski-maux sat. a nélkül, hogy bár melyik elmondhatná a másikról, hogy csak az az örökké szép mit A annak tart és ösmer. E tekintetben mindig nagyon is szem elAtt tartandó a közmondás : Hanc veniam damus petimnsqne vicissim. H — ') Molnár notilia Cornu Leelia Bécs 1796. Arneth. — ') Pesler Zeitung 1845. Nro. 29.
Arneth.
79 még a Martichorason lovagló persa is elfeledi azon mély komolyságát, me-lyet a 281 számú edényen mutat, a Kentaur vágtat, Jupiter a Ganimed (?) által neki nyújtott csészéből -sürcsől; Ibiül gólyák békákat lalnak föl. így igyekszik Arneth két nevezetes arany edény képleteit magyarázni, azonban semmi tekintetbe sem érthetek vele egyet; igénytelen nézetemet
következők-ben van szerencsém előadhatni Lehet, hogy ha a hires aegyptomi emléket a mensa Isiaca vei tabula Bembina-t ösmernők, ezen arany edényről is töb-bet mondhatnánk, mely szerény véleményem szerint afrikai mythosból van merítve, s Isis Istentiszteletével fUgg össze, mivel az arany edény női alakjának sok emlője ') (mint a bőség anyjának jelképe) kétség kivül Isisnek ösmerteti föl. Az állat, melyről Arneth roppant hosszadalmasan dissertál és a végén még sem mondhat rólla indokolt határozott véleményt, könnyen fölösmerhető, ha az afrikai mylhozt tartjuk szem előtt, mely sze-rint a sphynx nöstényeb testével, női arczczal, sokszor álszakállal, szár-nyakkal, mások szerént továbbá még sárkány farkkal jelenik meg (mint itt is), fejéke ezen sphinxnek nagyon hasonlít az afrikai szerecsenek korona alakú toll fejekéhez. Isisnek jelképe, mint a görög-római mylhologiába Diana, (Artemisé) a hold, (Osirisnek a nap), s valósággal látjuk a szó-ban forgó képleten, az egyik sphinx fején a félholdat. Hogy az egyik női alakon nincs annyi emlő, az nem határoz, mert a másik tökéletesen elosz-latja a kételyt. Ezen fölül a gólya (inkább daru vagy gém) is aegyptomi felfogásra utal az állat tisztelés jelvényeüI. Sőt még Arneth által liliomnak nevezeti mellék diszitmény erőszakoskodás nélkül lotosnak tartathatnék.
57. sz. Fülbevaló, gyöngygyei, granat és saphirral. 8/u arany.
59. sz. Előbbihez hasonló. V, 6 arany.
78. sz. Kis láncz gyöngyökkel.
98. sz. Kis gomb. 'V16 arany. Találtattak a régi Salonán Dalmatiában Spalalonál 1830-ban.
99. sz. Kicsi gomb granattal, a második kihullott. 8/l e arany.
100. sz. Kicsi lemez női s férfi fővel. 3/l 6 arany. (Lerajz. S. IV. G.) 101. sz. Kis lemez medusával. l'/1 6 arany. (Lerajz. S. IV. G.) 102. sz. Fülbe függőt képező Amor. 3/1 0 arany.
103. sz. Márvány álarcz. (Hogy jő ide?) M.
') Isis a természet jelképe, mindennek anyja s éltetője. Isisnek, .nini ftíld-mivelés oklalónőjének az első kalászokat áldozák. Typhon (rósz elem)s Isis t*pt-vére, ennek férjét és fivérét Osirisl (jú elemet) üldözi s megüli. Horus Isis fia Typhont legyőzi. Aegyplombúl vették át a görögök és rómaiak az Isis tiszteletet. M.
éó
104. sz. Bachus? két fa között, lábainál pardacz. s/1 6 arany. (Lerajz.
S. IV. G.) * 105. sz. Szeg 12/i6 arany
106. sz. H^jtü oroszlánfővel (megrongálva). 7/l s arany.
107. sz. a, b, c, három jelentéktelen kis levél. 4/i 6 arany.
108. sz. Fülbevaló zöld üveggel. 9/1 6 arany.
109. sz. Fülbe való. 3/1 6 arany.
110. sz. ugyanaz gyöngygyei. «/16 arany.
111. sz. Kilencz szemből álló láncz. 5I S/1 8 arany.
112. sz. Meglehetős magas, sima keskeny serleg. 75 '/2ar.(Ler.G. IX. S.) 99—112. sz. a. tárgyak 1790-ben Sárosmegyei Osztropatakán találtattak, hat arany1) és két ezüst régiséggel és egy eltört vaslábbal együtt.
113. sz. Nagy kerek karikákkal diszitett nyakláncz? Torques vastűvel bekapcsolva súlya 168 arany. (Lerajz. G. IX. S.) nem mint Arneth mondja, G. IX. mert ily jegyű tábla nem is létezik. A torques gyakran ékszer volt és katonák jutalma 2) L. Licinius Deritatus szerint donatus hastis puris, phale-ris 3) torquibus, armillis, coronis, civicis, aureis. muralibus ') obsidionali s) una. (Plinius VII. 28. 29. Gell. II. 11. V.6.) 6) Talán a kelták viseltek elő-ször nyaklánczat, azért mondja Livins (XXXVI. 40.) „P. Comelius tríumphavit de Boiis. In eo Iriumpho gallicis carpenta, arma, signaque et spolia omnis ge-neris transvexit, et vasa aurea gallica: aureos torques transtulit mille quadrgenti septuaginta •septem." Titus Manlius Galli torque detracto cognomen in-venit. A Manlia család érmén szép torques van. A bécsi éremtár diszmüvén (Augustus pannonia diadala (Arneth Cameen I.) a római térdét átkaroló pan-nóniai fogoly nyakán is torques van. Hasonló bamaréz karikákat találtak 1836-ban Szászvárosszékben, 1839-ben pedig bánsági Czernovitzon,
me-^ \
') A kapcsot. mely lánczocskával együtt 51/,'* (a nélkül 2'/}) leírva Ar-neth-iAI Sitzungbericht a. a. t. XII. 694. 1. — 2) Servius Tuttioa néposztályozása óla ludjok hogy a római lovagok nyaklánczat viseltek métóságukból kifolyólag. H.
— a) Lószerszám. — *) Várkorona. — Ostrom korona, alkalmasint kitüntetés azok részére, kik városlromnál magokat jól viselték. — n) A kitűnletések (ha szabad ugy mondani) kOzül az arany gyűrűket ki látom hagyva, pedig ez ugy látszik szintén kitüntetés volt ir harczflak részére, legalább következtetni engedi azon esemény, hogy llannibal cannaei diadala alkalmával foglyul ejteltekel váltság mel-lett kiadni késznek nyilatkozott, azonban a senatus válaszára, hogy nincs szük-ségük fegyveresen elfogott polgárokra, foglyait kardélére hányalá s a r ó m a i
Io va g o k, s e n a t o r o k é s k a t o n á k ujjairól lehúzott bárom cseber (mo-dios) a r a n y g y ű r ű t küldött Charlagoba. M.
lyek nost a t>écsl régiségtárban vannak. Hasonló arany torqses Máltatott 1783-ban Cornwallben Penzance-nál; hasonló létezik a párisi ') könyvtár éremtárában, melyet 18+3 pünkösd havában találtak Szt. Lsu d' Esserens Canton de Crailteben; egy sima, minő a bécsi régiségtár egyik péuSén lát-ható, találtatott Szt. Géran-on MouSnsnél. A római császárok Qnintikan szerint torqueseket ajándékba kaplak: „Cum augusto galii torqnem auréum centum poodo dedisseul.''
H4. sz. Fibula, tűje hiányzik. 13 % aranyat nyon.
115. sz. Szintén kapocs, lapos és diszitve, tű nélkül. 9% arany.
116. sz. Karperecz karikákkal diszitve 5+% aravy. (Lerajzolva G.
IX. S.)
117. sz. Három rétegű gyönyörű oayx, régi arany foglatványban, me-lyen négy kicsi láncz csüng (egy leszakadt). 23M/1 6 arany. (Lerajz. G.
IX. S.)
118. sz. 113—11+. számú tárgyak Osztropatakon (Sárosmegyébea) találtattak.
189. sz. Fülbevaló hat álkövel, hetedik kitört.
190. sz. Áttöri kerek ékítmény.
19L az. Kerek 2) diszitméay. "/,„ arany. (Lerajz. S. XII.)
192—197. sz. Hat egyenlő félkerek 3) ékítmény füllel. arany.
(Lerajz. G. S. XII.)
198. sz. Kél kapcsn korok ékszer, melynek mélyedéséből a kő kihullott. :|/1(i arany. (Lerajz. G. VIII. 199 sz.) 1799-ben találtattak To-rontálmegyében.
200. sz. Nyakán liliomszerü diszilménnyel ékített edény, valószínű-leg abhoz tartozó fogantyúval (mellcllc vau). Súlya 1791 0 arany.
201 sz. Sodronyból csavart karperecz. 23% arany. (Lerajz.
G. XI.)
202. sz. Egyszerű armilla sima cs ekitell sodronyból, egy része eltöri.
12% arany.
') Snjáts.ígos, hogy Araelli az orleansi ház elúzetése s annak magán va-gyona lefoglalása ulán » franczia nenizcl által, meg is franczia k i r á l y i éremtárt említ, ebbM továbbá az is kövelkezlelhetA, hogy Arneth a franczia köztársaságot nem akarla elüsinerni. — 2) Ez azért nevezetes, inert oly rajzol&s látszik rajta 1 ( m i n i egy 8 közepvonás nélkül) minta bar.-a rétből sokat találtak. — n) Meg-jegyzem, hogy már az első is tökéletes kerek. M.
82
203. sz. Kaiperecz (armilla), sodronyból csavarra. 23% arany.
204. sz. Ugyanaz (áttört munka) négy régi pénzzel: Antonin Pius, L. Verus, Júlia Pomna, III. Gordian. Sulyuk 29 arany.
205. sz. Ugyanaz, belül üres, rózsákkal, rózsa levelekkel és más virágokkal díszítve, vert munka; alakját valószínűleg kiásatáskor vesztette el. 15 arany sulyu.
206. sz. Ugyanaz áttört munka, négy arany pénzzel: Marc Aurel, Caracalla, III. Gordianus, Claudius Gothicus. 28 % arany. (Lerajz. G. XI.)
207. sz. Kapocs gyöngyszerüen díszítve. 15 5/e arany.
208. sz. Díszített töredék. ls/1 6 arany. (Lerajz. G. XI.)
209. sz. Fibula, tűje hiányzik. l l, s/t 0 arany. Ezen tárgyakat 1805-ben Varaidmegyei Petrianeczen találták a Draskovich grófi család Zelen-door (Zöld-udvar) nevü uradalmán. Ezen kivül találtak még kerek áttört diszitménybe foglalt hét darab érmet. (Lerajz. G. XVIII.) Hadrian és Antonin Pius 1—1 db., Marc Aurel 2, Caracalla 3, Carus és Carinus egy mellpénze, aztán 90 db. másféle pénzt, három közüle Magnia Urbica-i.
210. sz. Sima lemez. arany.
211. sz. Csat. 71'/, 6 arany.
212. sz. Gyürü, három gyöngyszerü diszitménnyel. 17/1 6 arany.
213. sz. Ugyanaz, szivalaku hason diszitménnyel. 13/iC arany.
214. sz. Gyürü, melyen M. betü. 21'/1 6 arany.
215. sz. Gyürü fiillel. l s/ ,6 arany.
216. sz. Alatt megkerekitett diszitmény. 1"/1 6 arany.
217. sz. Golyó alakú fűlbefiiggő. i " /l ( j arany.
218. sz. Fibula töredék. 31 4/1 6 arany.
219. sz. Golyó alakú fülbevaló, gyöngy szem czifrázattal. n/1 6 arany.
220. sz. Alatt megkerekitett czifrázat. 11 0/,6 arany.
221. sz. Diszitmény makkal 2T/1 6 arany.
222. sz. Előbbihez hasonló 27/1 8 arany. Ezen tárgyak egy db. ezüst régiséggel együtt 1821-ben Pozsegamegyei Prestováczon találtattak.
223. sz. Gyürü gordiusi csomóval, egy arany. Találtatott 1835 Szi-lván hava 6-án Zolyomban burgonya törzsre fonódva..
224. sz. Sima gyürü. l l, 2/ iS arany.
225. sz. Fonott gyürü. 2l 3/1 6 arany.
226. sz. Három kissebb gyürü. 2I 3/U arany. 1830-ban találták beregmegyei Fejérosén.
83 227—230. sz. Négy sziv aláku diszitmény, jelentéktelenül külön-bözvén egymástól. i4"/] 6 arany. 1831-ben találták kraszna megyei Valnoi-n.
231. sz. Csésze talppal, melyre a 200. számo edényeni kilencz betü-jegy van bevésve. Súlya 60% arany. 1799-ben találták Torontálmegyé-bén. Sokoldalú tudományáról ösmercles Gévai Antal, a cs. kir. ház, udvar és állam levéllárnoka ezen jegyekel rúnáknak nevezte, azonban nem oszt-hatom nézetét, habár ily különösen vésett bcliijegyek éjszakon fordulnak elő.
Hosszadalmasan beszéli aztán Arneth, hogy egy dán tudóstól, kit azonban nem nevez meg, e tárgyra nézve levelet vett, melyből — terjedelmes volta miatt — csak következőt' közlök. „Ezen írásjegyek nincsenek rokonságban a rúnákkal, hanem romlott, de nem nagyon régi bizánci írással, el-lenben minden később hegyes tűvel bevésett írás rokon á rimákkal, hasonló hegyes tűvel vcsett írásokat éjszakon láláll több régiségen észlelhetni."
232. sz. Sordony. 11V, M arany. 1830-ben találtak Zólyomnál.
Guslav v. Schurman, főszolgabíró a cs. kir. udvari kamarához küldötte, Lobkovilz hg pedig hivatalból adta át az éremtárnak. Ezen sodronyokat Tokaj és Zolyomnál gyakran találják, mely vidékeken hiába kutattak hegyi vagy mosott arany után. Hasonló négy aranyal nyomó sodronyt ') talált
') Nem hagyhatom megjegyzés nélkül Arnelh azon állilásál, hogy: Mily alárendelt tárgyak kcszitésére basznalták fúl az aranyat, mutatja a Tisza-Szőllősön 1845-ben (I. alább 277—276 sz. a.) 'aláll csavardad arany sodrony, állyuggaszlott lemez (131 arany) Czofalván 1840-ben talált arany csákány, állanzó (965. arany V. ü. Silzgsbericht der Akademie sat. VI. 280. 261. II.) Sok ember pl. irodalmi terméket nem értvén, ostobának nyilránitja, holott szakértő lelkesedéssel beszél a műről, pl. szolgáljon Katona Bánkbánja. Ezt alkalmazhatni a régiségekre is, me-lyeket sok valóságos álrégész, nem ismervén használati módját, haszonlalanságnak bélyegez. Már pedig a régiek kivétel nélkül sokkal-sokkal gyakorlaliabbak voltak és nein árasztották el a világot azon apró semmiséggel, melyeket a mai kor hi-hetetlen mennyiségben állit elő. Tessék egy divat hős pipere asztalát megtekin-teni, egy úgynevezett norinbergi áru kereskedésbe, avagy egy ölvöshez menni, vagy a csak nem leghiresb bucsu járó helyen M. Cellben a piaezon széttekinteni, hol mindenféle mübecs nélkül apró fafaragvány (eper, cseresznye sat. benne ol-vasó sat.) az oda valót m e g g a z d n g i l j a . (Hoztam magammal én is néhány marékkal). Az egyházról nem is beszélek, hol ; pró arany eziisl kezek, lábak sat.
mázsa számra hevernek. Aztán nagyon tagadjuk mi inagyarnkul, hogy arany csá-kány, kengyel, állanzó sat. „alárendeli tárgyak'1 volnának. Minden lovas nemzet legkedvesb házi állatja a ló. Az arabs sátrában tartja. A huszár Inkább maga éhezik.
Tehál nem csoda, ha őseink arany zablál, állanzót sat. késziltettek lovuk
diszité-6«
84
ISţţ. Szt.-Iván tyftva 24-éQ ipehadiai Slavia Motya végvidéki leány bánsági Ullicş körűi A cs. kir ásvány tárbg.^» is vannak ily sodronyok, melyekért ásványokat cseréllek be.
233. sz. Czifrázalqkkal elborított edény1). A diszitmény alapját liliom képezi, az e$ény fenekén 15, és 19. sz. alatt leirt beliikhez hasonló jegyek két sorba vésve. Első sorban hét, másikban négy, szélén három betű. Súlya 221,2/t„ arany. (Lerajz. G. X.233. sz.) 1799-ben találták Torontál megyébe.
234—237. sz. Négy csekély czifrázatu egymástól kevéssé különböző csésze. 142 arany. 1826-ban találták Biharmegyébqn.
238—265. sz. Ezen fejezet elején a Sz.-Somlyon talált lánczczal és mellpénzekkel együtt leírva.
266. sz. Karperecz vésett czifrázaltal. 58K/1(. arany. (Lerajz. G. VII.
266.)Találták 1840-ben Belyén Károly föhg birtokán. 200 pfton váltották meg.
266. a) sz. Arany sodrony csokorral együtt. 3fi/1(i arany. Találták 1843-n Doszu Surovalajon, közel bánság oláh végvidéki Armenishoz.
267—276. sz. Tiz különféle ékszer csavardad sodronyból, arany sze-gekből és kerek átlyuggatolt táblából állván. Találták 1840-ben Hevesme-gyei Ti«za-Szftll$s8n, 480 pfrttal váltották be.
278- sz. Karperecz. 1 i 4/1 6 arany.
279. sz. Torques. 5t'2/1 6 arany. Találta 1845-ben Czernovitzon (Galicziában ? M.) Malek Miklós Ulakuerka patak mellştt levő kőbá-nyában, néhány darab ezüst sodronynyal együtt. 325 pfrtot kapott érte.
1853-ban Fűhnen-en több arany régiséggel együtt talált torquesre emiékeztet.
281. sz. Három karikából álló gyürü és négy szemből álló kicsi láncz.
4u/l g arany. Találták 1846-ban Borsodmegyei Óhuttán. Az Arneth mun-kájában — mivel ennek megjelenése után szereztetett meg — íol nem vett arany láncz2) leirása „1859 pünkösdhavában totesdi (Hunyadmegye) Woin Musa szántás közben tizennégy szemből álló arany lánczot talált. A találás színhelye rónaságon fekszik, melyen a népmonda szerint római épületek ál-lottak s hol római falak alapjára, ezek közelében pedig föliratos kőre akadtak, a lánczczal együtt azonban mit sem találtak. (Kis-Várhely, Gredist,
Gredis-sáre. Azon kivül ily tóékszer gazdáját is dicséri. Csákányról, (melyet 700 pfrt vetlek meg) nem is szólok, nem kell annak vádbeszéd. Természetes, hogy a mai bankó világban feledjük az efféle hetykeségekel, melyeket talán őseink is feledik vala, ha államadósság és quola nehezedik reájok. — ') Korsó alakú, 200 sz. alatt leírthoz hasonalakn. — 2) Archív f. Kundé oesterr. Gesch. quellen hrggbn. v. d.
Kai*. Academie d. Wisseuschíften XXIX. B. sz. 323.
85 Bórának nevezik e helyét.) A láncz egyés sfcetnei négttffip kovácsolt fe két végén véknyabb, közepén vastagabb (3%"' legnagyobb Vastagságú) rt
dá-csákból állanak, melyek szabálytalanul 'és igen durván vannak összehajtva;
ezek szerint valószínűleg nem ékszerül, hanem földolgozásra szánt nyers anyagul használt, az egyes arany rudacsak elszéiesztésének megakadályoz-tatása végett régi — vagy mint mások állítják njabb — időben karikákba hajtva Tűzettek aztán lánczczá. A cs. k. főpénzverö-hivatal tudósitááá szerint egészben 2"9J1 érme fontot nyom. Tartalma Ö 736 % arany,
0-259 % ezüst 0 995 % nemes fény.
Ezen vegyület egy neme a halvaranynak (Blassgold), a régiektől electronnak1) nevezve. Erdélyben termékarany alakjában jön elő; a láncz vagy rudacs szándékos vegyület nélkül Erdélyben talált aranyból látszik készülve lenni.
A láncz fémértéke 1478 frt 91 kr. pp. A régiség és éremtár 1900 frtot adott érte!" E láncz történetére nézve néhány adat nekem is tudomásomra jutott.
Egy vajda-hunyadi ösmerősöm közlése szerint a loldmivelő egyik barázdát végig húzva egy arany rudacskát vetett fol ekéjével és igy több barázdából szedé össze a tizennégyet. Nagyon hajlékony levén az arany, karikába hqjtva egymásba fűzte s ekéjére akasztotta, tőle zsidó vevé meg potom áron és Arneth saját elbeszélése szerint, őtet mint régiségtár igazgatóját vele megkínálta, de ez a kérdéseit régiséget mint műbecs nélkülit a cs. k. pénzverdéhez tette át;
onnét azon megjegyzéssel küldölték vissza, hogy a láncz aranyvegyülete De-kebal korára utal és igy csak mintegy csoda által mentetett meg a minden-esetre igen érdekes régiség.
Seidl2) Johann Gábriel beszéli, hogy egy pozsonyi zsidó körülbelül 1848-ban sikertelenül kínálta meg a rég. és éremtár igazgatóját egy állítólag Arvavármegyében talált csaknem pipa alakú 334 aranyat nyomó legtisztább aranyból készült merítő edénynyel. Az edény szájának külátmérője 5 V2", a belső 43/4", a kanyaruíás átmérője 4", fogantyúja szélessége 1%" tett. Az egész edény egy darabból igen művészien készült vertmfi, forrasztásnak sehol
') V. 0. Sehweiger I. S. Ober dea Electron der Altén aat. (írelfawalde 1848. — J) Archiv dei Vereins fűr Kundé oester. Giaéhichtsquellen (Bécs 1849.) IIL kötet.
nyoma. Arneth kprmánytanácsos nézete szerint negyedik keresztény szá-zadba készült ez edény
1. 1846-ban Torontálmegyei Carlovo falubans) több régi pénzt ta-láltak, többek között nevezetes Nagy Sándornak Smyrnában vert szép arany érme, melyen sisakos Pallas fejének görög körirata ALEXANDRU. Másik lapján fönnálló szárnyas Victoria, jobbjában koszorú, balról (Alexander Mag-nus?) névjegy, jobbról bőség kürtje.
2. Losonczi helvét hitű egyház ujra építésénél 1851-ben sírboltra akadtak, melyben mintegy öl halott lehetett, előbb az alább részletezett
2. Losonczi helvét hitű egyház ujra építésénél 1851-ben sírboltra akadtak, melyben mintegy öl halott lehetett, előbb az alább részletezett