1855. Magyarország 2) 1710 márka, 1 lat Színarany. ') értéke 527,409 II56 kr.pp. 54,769 bécsi márka81atSzinezüst 4) értéke 1.310,153 frt. — Erdély s) 3467 m. Arany értéke 1.272,028 frt. 7971 m. Ezzüst értéke 191,304 frt. — Bukovina 74 b.m. Ezüst értéke 1776 frt. — összesen 5177 m. 1 1. összesen Arany értéke 1.799,437 It 56 kr. Ezüst értéke pedig 1.503,233 frt.
Összesbányatermeivények értéke Magyarországon 11.145,611 It 32 kr pp. Osztrákoknál 26.110,833 (t 20 kr pp. — Bányaadózások össszege
Ma-') De: Si non e verő, legalább e bene trovato. — *) Magyarorazág kö-vetkezö báuyanagyságokra voll felosztva : Selymecz, Stomolnok, Nagy-Bánya, Ora-vicza, (az u. n. bánság és szerb-bánsági végvidékre nézve). Horvát- Tótország (és az úgynevezett horvát-tót végvidékre nézve) Laibachon volt a bányanagyság, 1857-ben utóbbi ezen bányanagyságnak alárendelt ideiglene* bányabiztosság állít-tatott fol Zágrábban. Bukovina a lembergi bányanagysághoz tartozott, miért is né-mely bányászati adat el sincs különítve fíácsországtól, né-mely eseteket azonban megomlitendek. Dalmália a zárai, Erdély a zalatbnai bányanagysághoz tartozott.
Dalmátiában csak 1857-ben lépett életbe az osztrák bányatörvény, ideigl. bánya-hatóságok és bíróságok. Végvidék részére 1856-ban hozták be a bányatörvényt.
— 3) Egy márka azinarany értéke volt 366 ft 535V7I kr. pp. megállítva. — *) Egy bécsi márka szinezüstié értéke 24 ft. pp. — *) Közigazgatási kerület: Szász-város : kincstár 583, magán 258, összesen 841 m. arany. Ezüst ki. 1057., m.
107, ösz. 1164. Fehervár: ar. ki. 652, m. 1811. ö*z. 1463. Ezasl ki. 3503, m.
1480, ösz. 4983. Déés: magánosok 126, márka arany. BzOst kt. 1853. Ko-lozsvár: arany magánosok 8. márka. Ezüst 3, — Erdélyi jövedékek beváltása Nagy- és Hézbányán: ar. kt. 13, m. 16. öes. 29. Eztot kt. 61. m. 7. ösz. 67.
bécsi aUika (vagy gyra.)
61 gyarországon 228,271 ft 33 kr pp. Osztrákoknál 792,064 ft 27% kr pp.
Sótermelés értéke Magyarországon ') 10.893,399 fl 53% kr pp. Osztrákok-nál *) 16.422,750 ft 33 kr pp.
1856. 3) Magyarország 2420193 m. Ar., 4) ért. 887960 Irt. 28 kr.
63361„s m. Ezüst, ért. 1520682 frt. pp. Erdély 3302 m. Ar., ért. 1211489 frt. 51 kr., 6426 m. Ez., ért. 154124 Irt. pp. Bukovina 166 m. ezüst, éri.
3984 Irt.pp. összesen5722,,4 m.Ar., ért.2099450 írt. 19 kr., 69 9 5 3 7 7 a
m. Ez., ért. 1678790 frt pp.
Összes bányalennelvények értéke Magyarországon 11955748 frt 50 kr.
osztrákoknál 254622 frt 20 kr pp.
Bánya adozások összege Magyarországon 277638 frt 443/4 kr., osz-trákoknál 850172 frt 64% kr pp.
Sótermelés értéke Magyarországon 11022935 frt 58 % kr pp., osztrá-koknál 21768837 frt 17% kr pp.
1857. Magyarország 2135683 m.Ar. éri. 783593 frt 242/4 kr pp. 242 m. Ezüs' ért. 5808 frt pp. Erdély 3232 m. Ar. ért. 1185807 frt. 6112 m.
Ezüst ért. 146688 frt. Bukovina 162252 m. ezüst ért. 3875 frt. 41 kr. pp.
Összesen 5722lg4 m. Arany ért. 1969400 frt. 24% kr. 6 5 1 6m m. Ezüst ért. 156361 frt. 41 kr.
Összes bánya lermelmények értéke Magyarországon 12042428 frt.
15 kr pp. Osztrákoknál 27781495 frt 27 kr.
Bánya adózások összege: Magyarországon 217461 frt 51 % kr pp.
Osztrákoknál Bukovinával együtt 603209 Irt. 49 kr pp.
Sótermelés értéke Magyarországon 11279124 frt. 472/4 kr pp. Osz-trákoknál 5) 21024999 frt 19% kr pp.
•) Erdély sótermelése: Marosujvár: 779554 mázta kősó, értéke 2360365 frt. pp. Torda: 97818 m. ks. ért. 517907 frt. pp. Parajd: 98856 m. ka. ért.
321293 frt. pp. Vízakna: 53689 m. kg. ért. 174489 frt. pp. Déésakna 141093 m. ks. ért. 447736 frt. pp. összesen: 1171013 m. ks, ért. 3631790 frt. pp, Ko-lozsi aknák fölhagyattak. 2) A tengeri só értéke 4402865 frt 163/4 krl tett. — ') Megemlítem, hogy ezen adatokat az osztrák fináncé minisztérium állal az egyes bányanagyságok jelentéseiből összeállított „Bergwerksbelrieb" czimü munkából merítettem. Megemlítem továbbá, hogy Lombardiái és Velenczét kihagytam, noha első csak 1859-ben, második 1866-ban ment fuvolázni. — *) Mosott arany lalja 20 p. frtban volt megállítva, tehát inarkája (16 lat) 320 frlban, holott a hegyi szinarany márkája 366 frt 535 3/7 1 kr. pp. volt megállítva. — 5) Partvidéki tengeri só értéke 427052 frt 57% kr.
1956. Magfarország 1 8 1 0m m. Arany, értéke 663614 frt 49%
kr pp. 5500207, m. Ezüst, ért. 1118Í86 frt. 19% kr pp. Erdély 3010 m.
Arany ért. 1109925 frt. 5268 m. Ezüst ért. 126432 frt. összesen 48202;, m. Aranyért. 1773539 frt 49% kr pp. 60270,J3 m. Ezüst ért. 1244618
frt. 19% kr pp.
Összes bánya termelvények értéke: Magyarországon 11722675 frt.
30y„ kr pp. Osztrákoknál 28835705 frt 45% kr pp.
Bánya adózás összege Magyarországon 261803 frt 58% kr pp. Osz-trákoknál ') 742837 frt 9% kr pp.
Sótermelés értéke Magyarországon 1016820 frt 45% kr pp. Osztrá-koknál 2) 20405161 frt 25 kr pp.
1859. Magyarország3) Arany 4) 1237466 bécsi érro. font ért. 841292 frt 92s kr o. é. Ez. 37439772 b. érm. font ért. 1674789 frt 77 kr o. é. Er-dély 1987S16 Ar. b. érme font ért. 1341775 frt 52 kr. o. é. Ez. 422895l
érm. font ért. 190302 frt 80s kr o. é. Összesen 3225182 5) Ar. b. érm. font ért. 2183068 frt 44s kr o. é. 41668,^ Ez. font ért. 1865092 frt 578 kr o. é.
Összes bányatermékek értéke: Magyarországon 13848643 frt 307 kr o. é. Osztrákoknál 28242380 frt 7 kr o. é.
Bányaadózás összege: Magyarországon 254137 frt 15s kr. o.é. Osz-trákoknál 7) 680405 frt 9 kr o. é.
Sótermelés értéke: Magyarországon 12512225 frt 745 kr o. é, Osz-trákoknál 25389300 frt 14 kr o. é.
1860. Magyarorzzág Arany 13532263 b. érm. font ért. 913448 frt 35% kr o. é. 35137S56 9) Ez. b. e. font 1875689 frt o. é. Erdély.
') Bukovinával együtt. — -) Partvidéki tengeri só értéke 439999 frt 593/4
kr. — 3) 1859-ben nem csak az osztrák érték hozatott be, hanem a márka he-lyébe a bécsi érme font a nemes fémeknél, mely évtfll f.igva egy b. é. font arany értéke 675 o. é. frtba állillalolt meg, egy b. é. f. ezüst értéke pedig 45 frtban.
— 4) Ugyanez évben a selymeczi hányanagyság helyébe lépett a besztercze-bá-nyai s budai, a szomolnoki helyébe a kassai a többi pedig változatlanul maradott fönn. — 5) Ez évben az osztrákok 590 T 3 érme font, aranyat és 273b61 1 2 font ezüstöt termeltek. — 6) Bukovina adózása a Gácsországival összefoglaltatván a kimutatásban nem választathatott el etlöl és azért az osztrákok adózásába Boroz-tatott. — 7) Dalmalia, partvidék és Velencze tengeri só termelése ez évben 1997742 frt 59s krra ment. — 8) Ez évben termeltek az osztrákok 391 } 7, e. font
•Tanyai 26633 frt 50 kr értékben. — ») Ez évben termeltek az osztrákok 1275820 frt. 47 kr értékfi ezüstöt.
Ar. 1987gt6 font ért. t341775 frt 52 kr. Ez. 3960,,7 font ért. 178208frt 4fs kr o. é. Bukovina Ez. 319 9 S font ért 1175 frt 68 kr o. i. Összesen Ar. 33413 0 7 9 font ért. 2255223 frt. 88% kr. Ez. 3 9 2 2 9m font ért.
2065073 frt 9S kr o. é.
Összes bányatermékek értéke: Magyarországon 13873822 frt 83s s kr o. é. Osztrákoknál: 28215493 frt 1140 kr o. é.
Bányaadózások összege: Magyarországon 305318 frt 23% kr o. é.
Osztrákoknál ') 705524 frt 6% kr o. é.
Sótermelés értéke: Magyarországon 12290534 frt 102 kr o. é. Osz-trákoknál 26380046 frt 15 kr o. é.
1861. Magyarország 1102 m 2 bécsi érme font Arany J) értéke 732889 o. e. ft 27 kr 33-882 6 0 1 31). é. f. Ezüst s) ér. 1494617 o. é. frt 06.j kr. Erdély 2032 ,6 4 5 b. é. font Ar. ér. 1371711 o. é. f. 0 3 k r 3265.S190 b. é. font Ez. ér. 146961 o. é. ft 85 5 kr. Bukovina 30 font Ez.
ér. 1350 o. é. f. Összesen 3134 6 3 0 7 b. é. font Ar. ér. 2115744 o. é. ft 75 s
kr 37178-429J b. é. font Ez. ér. 1642928 o. é. ft 92 kr.
összes bányatermékek értéke Magyarországon 13717114 o. é. forint 99-s kr osztrákoknál 3073587 o. é. f. 53 s kr.
Bánya-adózás összege Magyarországon 277993 o. é. ft l*s kr osztrá-koknál 4) 769682 o. é. ft 76'j kr.
Sótermelés értéke Magyarországon 14984463 o. é. ft 92 kr, osztrá-koknál 28212175 o. é. ft 68 kr.
1862. Magyarország 1066 9 0 6 7 b. é. font Ar. 5) ér. 720622 ft 1 kr.
32695-4699 b. é. font Ez. 8) ér. 1470517 ft 37 kr. Erdély 2350'3 3 i 4 b. é.
font Ar. ér. 1586476 ft 39 kr 3075'9970 b. é. font Ez. ér. 138414 11 91 kr. Összesen 3417 2 4 2 1 b. é. font Ar. ér. 2307138 ft 40 kr, 35771-J439 b.
é. font Ez. ér. 1608932 ft 28 kr.
Összes bányatermeivények értéke Magyarországon 14601105 ft 73 kr o. é. Sótermelés értéke Magyar. 14168762 ft 74 kr. B. adózások Ma-gyarorsz. 24592428 ft 28 kr.
') Bnkovina adózása az osztrákoké között. — -j Osztrák aranytermeléi telt 41,,,, b. é. fontot, meltnek értéke 38173 frt. 39 kr. volt. — 3) Osztrák ezüst-termelés értéke volt 1361666 frt. 35 hr. o. é. — ') Bnkovina adózása az osztrá-kokéba van foglalva Uácsorszagéval együtt. — 5) Osztrák arany termelés voll 42,5,2 b é. font, melynek értéke 28793 frt. 60 krra ment. — 8) Osztrák ecfisl-ermeléi 26673oaio b. e. font ériéke 1185094 frt. 72 kr.
64
Összes b. (emelvények osztrákoknál 33551 462 ft 7 kr o. é. Sóter-melés értéke osztrákoknál 24021115 ft 20 kr. Bánya adózások osztrákoknál
725216 ft 37 kr.
1863. Magyarország 1080 m 8 b. é. font Ar. ') ér. 729429 ft. 83 kr 37637'jjjj b. é. font Ez. 2) ér. 1673571 ft 38 kr, Erdély 1915-442g
b. é. font'Ar. ér. 1292923 ft 89 kr 2366 0 4 0 0 b. é. font Ez. ér.106471 ft 80 kr. összesen 2996 0 7 9 8 b. é. font Ar. ér. 2922353 ft 72 kr 40003 , ,2 í
b. é. font Ez. ér. 1780043 ft 18 kr.
Összes b. termel, ért. Magyaror. 14045851 ft 77 kr. Sótermelés Ma-gyarorsz. 12529554 11 20 kr. B. adózások Magyaror. jövedelemadóval együtt 245619 ft 3 kr.
Összes b. term. értéke osztr. 32633136 ft 47 kr. Sótermelés osztr.
2435990 ft, b. adózás osztr. jövedelemadóval együtt 4) 631252 ft 715 kr.
1864. Magyarország 1485l 7 3 8 font Ar., 5) ér. 1002424 ft 80 kr, 483604 7 7 9 font EZ. 6) ér. 2176721 fr 50 kr. Erdély 2061 7 2 3 4 font Ar.
ér. 1391663 ft 29 kr, 3885 0 S 2 o font Ez. ér. 174827 fí 34 kr. Összesen 35469 9 7 2 font Ar. ér. 2394088 ft 9 kr 52245 5 2 9 9 font Ez. ér. 2251048 ft 84 kr.
Összes bányatermeivények értéke Magyarországon 15412492 ft 40 kr Sótermelés értéke Magyarországon 11960850 ft 28 kr. b. adózások
jövede-lem-adóval együtt Magyarországon 7) 147887 ft 42 kr.
Összes bánya l. ér. osztrákoknál 29295523 ft 66 kr. Sótermelés ér-téke osztrákoknál 24759101 ft 77 kr. B. adóz. jöved. adóval együtt osztrá-koknál 8) 517475 ft 83 5 kr.
1865. Magyarország 1533 1 6 4 f > font Ar. "J ér. 1034613 ft 30 kr.
48861-6T75 font Ez. , 0) ér. 2200125 11 47 kr. Erdély 2061 4 2 J 9 Osztrák arany term. 3 l( s e 6 értéke 21234 ftt. 59 kr. — 2) Osztrák eiiisl-term. 30632GCeo éctéke 1377860 frt. 18 kr — 3) 1862-tAl fogva Bukovina is a magyarországi adózási összegbe van foglalva adójával. A bányavám hátralék tett 1863-ban Magyarországon 50983 frt. 8j kr. az osztrákoknál pedig tett 13503 frt.
81 kr. o. é. Bukovina ismét Magyarországhoz számítva.— ') 1862-ben hiányozlak az adatok jövedelem-adóra nézve. — Osztrákok 51 n 5 ţ fonl aranyai termeltek 34577 frt. 25 kr. értékben. — Osztrákok 296803t]ll fonl ezüstöt termeltek 1335601 frt. 39 kr. értékben.— 7) Bukovina Kelet-Galicziával az osztrákok adó-jába tudatott — ') Osztrák adóhátralék 2253 frt. 975 kr. Magyar adóhátralék
19352 frt. 86 kr. — ») Osztrákok termeltek 532!196 b. e. fonl aranyai 35976 frt.
55 kr. értékben. — , 0) Osztrákok 2 9 4 4 57 m é. font ezüstöt, melynek értéke volt 1325048 frt. 68. kr.
65 b. é. f. Ar. ér. 1391+61 ft. 13 kr, 3392 m o b. é. f. Ez. ér. 152680 ft 32 kr. Összesen 3594 S M 4 b. é. f. Ar. ér. 2426Q74 ft 43 kr, 52254 4 m b. é.
f. Ez. ér. 2352805 ft 79 kr
Összes bányaterm. ért. Magyar. 14068850 ft 42 kr. Sótenn. értéke Magyarorsz. 11442772 ft 70 kr., b. adózás, jöved. adóval együtt Magyar-országon 145615 ft 8t kr.
Összes b. lermelvények osztrák. 27581873 ft 71 kr, Sótermelés ért.
osztrák. 23835328 ft 51 kr, b. adózás jövedelem-adóval együtt osztrákoknál 499984 ft 70 kr.
Talán nem lesz fölösleges a (onnebbi kimutatásokhoz néhány igény-telen megjegyzést ragasztani.Ugyanis: bizonyosan mindenkinek fölfog tűnni, hogy habár a magyar korona országainak bányászata világhírű, jelesen ara-nya, ez utóbbit kivéve az osztrák koronához tartozó országok bányászata mindenütt magasbb számakai mulat fol. Ezt két oknak vélem tulajdonithatni.
Elöször, mert mint az alábbi összeállításokból ki fog tetszeni az osztrákok a bányászatot aránytalan nagyobb területen Űzik, azon kivül Csehország bá-nyászata foglalja el a legnevezelesbb részt, jelesen a nemes fémek előállítá-sában és különösen az ezüst termelésben. Másodszor, hogy az osztrák kor-mány férflai, nagyobbadán valószínűleg rósz indulatból, mit sem tettek, a magyar bányászat érdekében.
Azt hiszem ennek bebizonyítására plus quam salis a magyar vasipar-ból néhány példát fölhozni.
A diós-győri ') vasbánya-olvasztó-készelö pörölyde mű, melynél az eladás jelesen 1854-től pangván, minden évben néhány ezer mázsa vas hevert éladatlanul, hololt régebben mivel lágysága s szilárdsága igen alkal-massá tette az önlésre, nevezetes menynyiségben véletett meg pesti s bécsi öntödék részére, azonban (a hires rosz) angol vas állal, mely mindkét he-lyen olcsóbban volt kapható, kiszorittalott. Miskolczon és Pesten az angol és styriai vassal kelle a versenyt kiállania.
Az ozdi (borsodmegyei) kavar és nyújtó mű gyártmányainak különö-sen Pesten karinlhiai vassal kelle verkülönö-senyeznie.
Mivel a magyar a (legelső) svéd vas után (alán a második helyet foglalja el (a többek közölt csak a brezovai keverő s hengermű vasát emlitem, mely
<) A kincstár 77 részvénynyet birván magához ragadta a Átvezetést, vala-mint r rohnitzi vaaön'ö-, készeit)-, nyujld-, keverő- hengerműveknél az igazgatási a kincstári felügyelőség által kezeltette.
66
a párisi iparkiállitáson ezüst érmet nyert), és ennél fogva számos embernek nyqjthatand kenyérkeresetet, valamint viszont a termelés csökkenése számta-lan családot, részvényest, vállalkozót és munkást buktat meg, sőt valósággal meg is buktatott; nem is emlitve a nemzetgazdászali hátrányokat: a vaster-melésnek emelése Magyarországon a volt osztrák kormánynak ') legfőbb gondját kelle vala képeznie, anynyival inkább, mert a vasműveknél érdekel-tek panaszkodtak is, hogy 1858. Sz.-Iván havától fogva a nyers vas, később a rudvas kelendősége csökken, nem versenyezhetvén se jelenleg se jöven-dőben Anglia, Skotia s Belgiummal, mivel ezen országok vasút sineinek be-hozatala kiváltságos kedvezményben részesült az osztrák kormánytól.
S ha jól emlékezem 1859/60-ban talán Andrássy György gr. elnök-lete alatt igen talpraesett indokolás mellett fölterjesztés tétetett illető helyen a felső-magyarországi vasbányászat ügyében, melynek sikeréről azonban mi sem esett értésemre, mert tudjuk hogy mit tett az osztrák kormány, követ-kező — átalánosan szükségesnek elösmerl — négy pontra nézve, a belföldi vasipar emelése iránt, melyre nézve kívánatos:
1. Vasutak épitése, még pedig a ssyóvölgyi, kassa-szepességi és mis-kolcz-rozsnyóbányai vonalokkal.
2. A közlekedési utak javítása, hogy az év bármely szakában lehessen szállításokat eszközölni. z)
3. Magasabb védvám az 1854. karácson hava 12-kinél és a szaba-dalmazások kirekesztése.
4. Pénztőkék olcsóbb beszerezhetését eszközölni.