7. szám
4—622— _, 1940
hogy mint a multban minden tragédiánk legfőbb oka a magyar vérrel való pazarlás volt, úgy a jövő egyedüli záloga az észszerű embergazdálkodás.
G. G. dr.
Magyarország ivóvízellátása.
L'approvisionnement en ma potable en Hongrie
Szerkesztette: Lászlójy Woldemár dr.
()uvmge rédigé par Le Dr Voldemar Lászlóffy.
Budapest, 1940. 294 lap —— pages, 29 táblázat —— tableaux, 65 ábra — figures, 8 kép — images.
A könyv a ,,Magyar Mérnök— lés Építészegylet"
által rendezett Országos lvóvízellátási Nagygyűlés gazdag anyagát tartalmazza némi kibövítéssel.
Az első rész a nagygyűlés előzményeit, lefolyá—
sát, az előadások resuméjét tartalmazza.
A második rész Nagymagyarország ivóvízellá- tását ismerteti; innen megtudjuk, hogy 11 millió lakosunk évi vízszükséglete kb. 400 millió köbmé- ter, melynek egynegyedrészét, 108 millió köbmétert vízvezetékek, 7 millió köbmétert az Alföld artézi kútvizeibűl táplált körzeti vízvezetékek szállítanak, míg 285 millió köbméter nagyobb részben kifogá- solható vizű ásott kutakból kerül ki. Városaink közül csak 32vnek van vízműve, de még ezek kö—
zött is több olyan akad, amelyikben csak a lakos—
ság felének jut vízvezetéki víz. A vízműne'lküli vá—
rosok közül 4-nek 50.000—nél, 7-nek 30.000-nél és Ill-nek 10.000-nél több lakosa van. A községek kö- zött alig BO-ban van vízvezeték. Az artézi kutak száma meghaladja a 11.00'O-ret, s közöttük több 1.000 m-nél mélyebb, szakszerűtlen telepitésük azonban vízkincsünk esztelen pazarlására vezetett.
A mű 6 részében ismertetik az egyes előadók az ivóvízellátás megjavítására irányuló
get is.
A harmadik rész a vízművek hidrológiai, mű- szaki és igazgatási kérdéseivel, a negyedik pedig, mely általános érdeklődésre tarthat számot, ivóvíz- ellátásunk fejlesztésével foglalkozik és erre vonat—
kozó országos munkatervet is mutat be.
Végül egyes előadók ismertetik azokat az erő- feszítéseket, melyeket az európai országok és föleg Itália tettek ivóvízellátásnk fejlesztése érdekében,
A rendkívül ügyesen összeállított könyv, mely az ivóvízellátás problémájának egész terjedelmét felöleli nem csak szakembereknek, de főleg politi- kusoknak és községi, városi vezető férfiaknak szól, h( gy az adott viszonyok és lehetőségek ismeretében előmozdíthassák az ivóvízellátás életbevágóan fon-
105 ügyét. M. S. dr.
tevékenysé—
Hacker Ervin dr.: DV Ervin Hacker: Kri- minalstatistísche und kriminalaetiologísche Be- rtchte l—llwlll.
Miskolc, 1939. 1940. 3ö—l—42—l—44 l. —— p.
A szerző külföldi és a nemzetközi statisztikai kiadványok adatai alapján igen érdekes és tanulsá—
gos ismertetést ad tizenkét állam kriminalitásáról.
A tárgyalt államokra vonatkozó statisztikai anyag méltatása során is foglalkozik módszertani kérdések—
kel; vizsgálja a különböző viszonyításokat, az index- számítás szerepét és adatai alapján különösen a nagy számok törvényének a jelentőségét hangsúlyozza ki.
Megállapításai szerint" a férfiak és nők bűnözési aránya —— kisebb érthető ingadozásoktól eltekintve (Japán, Sziám, Holland—India) —— hasonló a meg- figyelt államokban; Danzigban (1932-ben) a kül—
földi állampolgárok bűnözési aránya nagyobb, mint a belföldi állampolgároké; Lengyelországban főleg az ingó vagyon ellen elkövetett bűncselekmények gyakoriak; Japánban a 20—29 évesek képviselik a bűnözési maximumot; Kanadában a vagyon ellen
elkövetett bűncselekmények fordulnak elő legtöbb- ször; Sziámban viszont a testi épség ellen elköve—
tett bűncselekmények magas aránya (az összes bűn- cselekmények 37'7%—a) emelkedik ki; Angliában igen magas a lopások aránya (78'6%); Németor- szágban a legtöbb elítélt a 20—25 évesek soraiból
kerül ki, a visszaesők maximumát a 25—30! évesek
képviselik; Hollandiában a kedvező szociális hely- zet magyarázza a bűnözések és lopások alacsony számát; Svájcban az intellektuális, Holland-Indiá- ban a testi épség ellen elkövetett bűncselekmények szerepelnek nagyobb aránnyal. Ifj. M. L. dr.
Hacker Ervin dr.: DV Ervin Hacker: Die Kriminalitíit des Kantons Zürich.
Miskolc, 1989. 811 l. —— p.
A magyar és egyben a nemzetközi büntetőjogi, közelebbről kriminalstatisztikai' irodalom értékes gyarapodása ez a könyv. A tudós szerző jelen mun—
kájával, mely 1937. évi svájci tannlmányútjának a terméke, kriminalstatisztikai tárgyú írásainak mind terjedelem, mind pedig tudományose'rték tekinteté—
ben a legjelesebbikét alkotta meg, A büntetőjog—
tndományok kitűzött céljainak lehető tökéletes gya—
korlati megvalósítása érdekében nélkülözhetetlenek a statisztikai kutatások. A bűnözés okait kereső kriminalaetiológia feltétlenül kriminalstatisztikai megalapozásra szorul. A szerző munkájának célja az volt, hogy adott területre, Zürich kantonra vo—
natkozólag a bűnügyi statisztikai módszer segítsé—
gével a kriminalaetiológiailag felderített bűnözés el- len folytatandó küzdelemnek az útjait megjelölje.
A mű bevezetésében foglalkozik általában a kriminalstatisztikai kutatásnál felmerülő akadályok- kal és módszertani kérdésekkel. Zürich kantonnal kapcsolatban ismerteti egész Svájc, Franciaország, Németország és Olaszország 1871—1936. évi krimi- nalitásának alakulását bűneselekménycsoportok sze- rint. Zürich kantonban a többi megfigyelt terüle- tekhez viszonyítva igen nagy számban fordulnak elő a vagyon elleni bűncselekmények; különösen a csalások és az okirathamisítások öltenek maga—
sabb arányt. Igen alapos és oknyomozó vizsgálat
