A vagyon elleni bűnözés okai Budapesten (I.)

A_ VAGYON ELLENI BűNÖZÉS OKAI BUDAPESTEN* (l.)

DR. MlLTÉNYl KÁROLY—DR. VAVRÓ ISTVÁN

Az ember közösségi életének kialakulása óta problémát jelent azoknak a magatartása, akik a közösségi élet szabályaival szembehelyezkednek. A társa- dalomellenes, illetve társadalomra veszélyes magatartások okainak tanulmányo- zása ezért a jogi és szociológiai jellegű kutatások általános és régi témája; iro- dalma rendkívül terjedelmes. A szociológia vizsgálati köre ebből a szempont-—

ból szélesebb, kiterjed valamennyi társadalmi nor-mától eltérő fontosabb maga- tartásra (például öngyilkosság, alkoholizmus stb.). A kriminológiai vizsgálódás viszont csak a bűnözésre, vagyis a büntetőjogilag bűntettnek minősített magatar—

tásra vonatkozik.

A jogilag bűntettnek minősülő magatartások jellege, megvalósulási formája, motívumai, társadalmi-erkölcsi megítélése rendkivül különböző. Motiváció szem—

pontjából merőben különböznek egymástól például a személy, illetve a vagyon elleni bűntettek, de alapvető különbségek vannak még az egyes csoportokon belül is (például a személy elleni bűntettekne'l a gondatlan járművezetéssel oko- zott baleset, a szándékos testi sértés és az emberölés között). .

Ebből következik, hogy általános, az egész bűnözésre vonatkozó kriminál- etiológiai Vizsgálatok mellett célszerű a bűncselekmények viszonylag homogé—

nebb, elsősorban a motiváció szempontjából egyöntetűbb csoportját vizsgálni.i A konkrét krimináletiológiai vizsgálatok szükségessége ma már a szocialista országokban, így Magyarországon is elismert.2 Az az általánosságban mozgó tétel ugyanis, hogy a bűnözés az osztálytársadalom, illetve tudati maradványainak következménye, nem ad elegendő magyarázatot a bűnözés egyes konkrét for- vmáina—k vizsgálatához és ezen keresztül a prevenció szempóntjaihoz. Különösen szembetűnő ez a bűnözés viszonylag kevés társadalmi összefüggést mutatófor-

mainál (például az indulati, érzelmi hátterű bűnwelekményeknél, a testi sertés-

nél, a féltékenységből elkövetett emberölésnél stb.). Elengedhetetlenül szüksége—

sek azonban empirikus vizsgálatok a bűnözés olyan formáira vonatkozóan is,

' Ezer elítélt vizsgálata alapján.

ITermészetesen vannak bizonyos szabályszerűségek, amelyek az egész bűnözésre érvénye- sek, így például a bűnözés demográfiai ismérvek (nem, kor, családi állapot) szerinti intenzitása;

erre még később utalunk.

, Vö; A bűnözés tanulmányozásának kérdései. Moszkva, 1958. Az SZSZSZK Ugyészsége

; Kriminalisztikai Tudományos Kutatóintézetének kiadványa; J. Jarim'ski—E. Syzdul: A bűnözés alakulása Lengyelországban az 1954—1958. években, a rendőrségi statisztika tükrében. Varsó, 1950.

, (A Lengyel Tudományos Akadémia Kriminológiai Archivuma). Magyarországon ilyen irányú vizsgálatok megindítása érdekében 1962. elején az érdekelt főhatóságok és tudományos szervem

; képviselőiből bizottság alakult; ennek működése azonban nem hozott eredményt.

4 Statisztikai Szemle

990 DR. IVIIL'I'ÉNYI KÁROLY—DR. VAVRÓ ISTVÁN

melyek az adott gazdasági-társadalmi renddel szorosan összefüggnek, így a vagyon elleni bűnözésnél is. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján megálla—

pítható ugyanis, hogy a társadalmi átalakulás, az életviszonyok lényeges megvál- tozása nem feltétlenül jelent hasonló mértékű változást a bűnözés tekintetében.

Magyarországon például megszűnt a széles néprétegeket érintő nyomor, amely az 1930-es években még a vagyon elleni bűnözés zömének társadalmi hátterét képezte. Ugyanakkor a kriminalitásban a bekövetkezett lényeges csökkenés ellenére, nem történt olyan alapvető fordulat, ami az életviszonyok megváltozása alapján feltételezhető lenne.

L___m A, * 1. tábla

Az elítéltek száma Magyarországon

A vagyon elleni bűntett miatt

A bűntett miatt elítéltek

Év elítéltek m

összes száma _ száma aránya (százalék)

1938 ... 75 030 33 145 44,2

l940 ... 7l 654 19 156 26,7

1952 ... 136 123 44 317 32,6

1955 ... 88 041 38 608 43,9

1959 ... 76 374 25 099 32,9

l960 ... 55 573 18 398 33,1

1961 ... 59 853 20 805 34,8

1962 ... 61 335 24 418 ' 39,S

Forrás: Statisztikai Évkönyv 1949—1955. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 357. old.

(US$—1955. évi adatok.)

Az 1. táblával kapcsolatban nyomatékosan utalni kell arra, hogy adatai nem a tényleges kriminalitást, hanem az elítéltek számát tartalmazzák. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem szerepelnek benne a latens (hatóság (tudomására nem jutott, felderítetlen) bűnözés adatai, másrészt a felderített és elbírált esetek száma nagy—

mértékben függ az adott büntetőjogi szabályozástól és különösen a rendőri—

ügyészi—bírói gyakorlattól. Az 1950—es évek elején például nagy számban ítélt—ek embereket el olyan —- társadalmi tulajdon elleni —— cselekményekért, melyeket

jelenleg legfeljebb szabálysértési, fegyelmi, társadalmi bírósági eljárásra utah'mk.3

Figyelmen kívül hagyva tehát az 1950—es évek elejének ítélkezését, amely

sem az azt megelőző, sem a jelenlegi gyakorlattal nem hasonlítható össze, meg- állapítható, hogy a vagyon elleni bűnözés a felszabadulás előttihez képwt mind

számában, mind százalékos arányában jelentősen csökkent. Az utóbbi években viszont a vagyon elleni kriminalitás gyakorisága —— bizonyos ingadozásokkal — stabilitást mutatott, a bűnözés egészében elfoglalt súlya pedig megnőtt. Tekint-

tettel erre, e viszonylag hmnogén bűncselekménycsoporü okainak vizsgálata tel-

tétlenül időszerű. *

A nemzetközi irodaloli közismert, ahogy a város és a falu bűnözése lénye—

gesen eltér egymástól. Ez különösen így van Magyarországon, ahol a városi és

falusi életviszonyok között csökkenő, de még mindig jelentős különbség van.

3 A rendkívül szigorú jogszolgáltatás egyébként nemcsak a vagyon elleni bűncselekmények-—

nél érvényesült, hanem egyéb cselekmények vonatkozásában is. Igy példáulmsl-ben árdrágitá'e

és közellátási bűntett miatt 58000 embert ítéltek el; hasonló bűncselekmények elitéltjelnek szama '

1962—ben 1900 volt. '

_ i A vagyon elleni bűnözés hmmgenitása a motiváció megközelítő azonosságán alapszik., El- tekintve a dologrongálás egyes eseteitól, minden esetben fellelhető a jogtalan vagyoni előnyszer-

zés, :: nyereségvágy mint indíték.

A VAGYON ELLENI BÚNÖZÉS OKAI 991

Vizsgálatunk során a budapesti vagyon elleni bűnözésről gyűjtöttünk adatokat, ezért az adatok a vidéki vagyon elleni bűnözésre nem jellemzők.

Az adatfelvétel 1000 olyan vagyon elleni bűncselekmény miatt eltelt sze—

mélyre vonatkozik, akinek ügyét elsőfokon kerületi bíróság tárgyalta és ítélete 1961—ben emelkedett jogerőre. Az adatgyűjtés a Pesti Központi Kerületi, a II., XI., XII. kerületi és az I. és III. kerületi bíróságon történt. A rétegezett kiválasz—

tás célja az volt, hogy az anyagban egyrészta budai és pesti oldal, másrészt a fővá- rosban előforduló valamennyi jellegzetesebb települési forma képviselve legyen.

A minta kiválasztása nem a matematikai statisztika mintavételi szabályainak megfelelően történt, és így a felvétel nem tekinthető reprezentatívnak. A minta anyagának a budapesti vagyon elleni bűnözés adataival való egybevetése azon- ban azt mutatja, hogy a felvétel a budapesti vagyon elleni bűnözés egészére

jellemző. .

Az adatfelvétel során igyekeztünk ismereteket gyűjteni a bűncselekmények számbeli megoszlásán kívül azokról az objektív körülményekről is, amelyek a bűntettek elkövetését elősegítették vagy megkönnyítették, megkíséreltük továbbá az elkövetés szubjektív hátterét is felderíteni. Megvizsgáltuk az elkövetők személyi körülményeit, hogy azokból a bűnözésre következtetéseket tudjunk levonni. Természetesen minden vizsgálatot csak az iratok tartalma által megsza—

bott korlátok között végezhettünk el.

2. tábla

A bűnözés alakulása Budapesten, 1957—1962.

! Ebből:

Közvádas bűn- , , "

Év tett miatt elítél- társaSWml Dmgamk osszes

tek szama tnlaulon Javaí vagyon

elleni bűntett miatt elítéltek száma

1957 ... 6 613 1634 1280 2914

1958 ... 9 373 2651 1525 [ 4176

1959 ... 12 700 3036 2388 5424

1960 ... 9 583 2139 1866 ' 4005

1961 ... 9 325 2193 1902 4095

1962 ... 10 930 2780 2516 5296

3. tábla

Az elítéltek megoszláSa bűncselekménycsoportok szerint

A Budapesten A mintául ki- vagyon elleni Bűncselekménycsoport választott 1000 bűncselekmény

elítéltnél miatt elítélt ösz- szes személynél

Társadalmi tulajdon elleni 54, 2 53,6' Polgárok javai elleni . . 42,5 42,6 Orgazdaság ... 3, 3 3, 8

Összesen 1 00, 0 1 00, 0

Minthogy Budapesten 1961—ben 4095 olyan személyt ítéltek el vagyon elleni bűncselekmény miatt, akinek ügyében elsőfokon a kerületi bíróság ítélkezett, a felvétel ezek 24,4 százalékára terjedt ki. A vizsgált bűncselekmények: társadalm:

431:

992 DR. MILTÉNYI KÁROLY—DR, VAVRÖ IS'I'VÁN

tulajdon sérelmére elkövetett rablás, lopás, sikkasztás, csalás, rong áláS, hűtlen és

hanyag kezelés, polgárok javai ellen elkövetett rablás, lopás, csalás, sikkasztás, rongálás, uzsora, zsarolás, továbbá az orgazdaság. (Lásd a 2. táblát.)

A közvádas bűntett miatt elítéltek között a vagyon elleni bűncselekmények miatt elítéltek aránya tehát 42—45 százalék. Az elítéltek megoszlása bűncselek—

ményenként a mintában és az 1961-ben Budapesten vagyon elleni bűncselek- mény miatt elítélteknél lényegében azonosan alakult. (Lásd a 3. táblát.)

A MEGFIGYELT SZEMÉLYEK MDEMOGRÁFIAI ADATAI

A mintában szereplők nemek szerinti megoszlása lényegében megegyezikaz elítéltek között Budapesten általában tapasztalható aránnyal. A megfigyelt sze- mélyek 74 százaléka férfi, 26 százaléka nő; a Budapesten 1961—ben vagyon elleni bűncselekmény miatt elítéltek 76 százaléka volt férfi, 24 százaléka nő.

4. tárna Az elítéltek megoszlása családi állapot szerint

Az 1961-ben Budapesten va-

A minta gyon elleni bűn- A budapesti

Családi állapot an ában cselekmén nagykorú

yag miatt elítéli népességben

teknél !

Nőtlen-haj adon ... 26, 2 25,0 16, 3

Házas ... 52,9 53,6 68,2

Özvegy ... 2, 7 2,2 10,9

Elvált ... 8,5 8, 8 4,6

Külön él ... 9,'7 10,4 .

Összesen 1 00, 0 1 00, 0 ] 00,0

A családi állapot nemek szerinti vizsgálata hasonló képet ad. Megállapíthat—

juk, hogy a megfigyelt személyek között a férfiaknál a házasságban élők aránya magasabb, a különélők aránya nagyjából azonos, az özvegyek és elváltak aránya lényegesen alacsonyabb, mint a nőknél.

* Felvételünk során a családi állapotot nemcsak a jogi, hanem a tényleges helyzetet is figyelembe véve jelöltük meg, minthogy azonban a népszámlálási adatok ilyen részletesen nem vizsgálják a lakosság megoszlását, az összehasonlít- hatóság érdekében bizonyos esetekben eltekintettünk ettől és a népszámlálás által használt kategóriákat alkalmaztuk.

Az elítéltek családi állapot szerinti megoszlását összevetve a budapesti 18 éven felüli népesség hasonló megoszlásával, a rendezett családi élet kriminalitást

csökkentő hatását figyelhetjük meg.5

' Ez a megállapítás egyébként nem újkeletű és mind a hazai, mind a nemzetközi irodalom- ban általánosan ismert. Vö. például Földes Béla: A bűnügy statisztikája. Budapest, 1889. E. H.

Sutherland és I). R. Cresey: Principles o! Criminology, New York, 1960. A magyar demográfiai irodalomban újabban Kulcsár Kálmán (Demográfiai tényezők jelentősége a bűnözésben. Demog- ráfia 1959. évi 2—3. sz. 300—328. old. illetve 1960. évi 1. sz. 27—54. old.) foglalkozott a kérdéssel. Er- demes megjegyezni, hogy a családi állapot jelentősége nemcsak a bűnözésben, hanem —— ehhez ha- sonióan — más, társadalmi normáktól eltérő magatartásban is megnyilvánul. (Vö. Vukoutch György: Az alkoholizmus egyes demográfiai és szociális jellemzői. Demográfia, 1961. évi 3. az.

211—244.old.;Cseh-szombathy László. Az öngyilkosságok társadalmi jellege. Demográfia, 1988. évi 2. sz. 186—216. old)

A VAGYON ELLENI BÚNÖZÉS AOKAI

993

5. tábla

Az elítéltek megoszlása családi állapot szerint *

A nagykorú

A minta A budapesti népesség meg- Családi 311390" anyagában nagykorú felelő adatainak

népességnél százalékában

Nőtlen-hajadon .... 26,2 16,3 löl,3

Házas ...... 62,6 68,2 91,8

Özvegy ... , ...... 2, 7 10, 9 24, S

Elvált ...... 8,5 4,6 184,8

Mivel a házasnak feltüntetettek egy része ténylegesen házastársától külön él, más része fennálló házassága ellenére más személlyel házasságon kívül együtt él, továbbá a nőtlenek—hajadonok, az özvegyek és az elváltak egy része szintén házasságon kívül együtt él, nemenként is megvizsgáltuk az ilyen —— rendezet—

len —— Családi állapotúak arányát.

*

6. tábla

A rendezetlen családi állapotúak aránya a tényleges családi állapot szerint

Tényleges családi állapot Féríl * Nő

Házas, de külön él ... 9,9 9,2 Házas, de házasságon kívülegyütt él . l,4 2,'7

Nem házas, de házasságon kívül együtt

él ...... 2,8 7,6 Összes rendezetlen családi állapotú 14,1 19,5

A 6. tábla adatai a rendezett házasságban élők alacso ny kriminalitását még—

inkább megerősítik, hiszen azt figyelembe véve, hogy a házasnak minősülők jelen- tős része (18,2 százaléka) házastársát'l külön él, sőt egy része házasságon kívül együtt él, azt mutatja, hogyarendezett házasságban élők kríminalítása rendkívül kicsi. (Az özvegyek alacsony kriminalitása elsősorban magas életkorukkal függ

össze.)

Arról, hogy a budapesti népességen belül mekkora a jogi helyzettől eltérő családi állapotúak aránya, pontos adat nem áll rendelkezésünkre. Az azonban biztosra vehető, hogy az elítéltek között ez az arány a népességen belüli arány—

nál lényegesen magasabb (a népszámlálás reprezentatív anyaga alapján ez kb.

1—3 számlákra becsülhető), így a rendezetlen családi élet összefüggése az inten—

zívebb krixminalitással határozottan kimutatható (bár pontosan nem mérhető).

Ez a hatás különösen a nőknél érvényesül szembetűnő módon, hiszen a vizsgálat adatai szerint minden 5. női elítélt rendezetlen családi állapotú.

A minta anyaga alapján határozottan kimutatható a fiatalabb korosztályok magasabb kriminalitása is. A magasabb korcsoportok felé haladva az ezen kor- csoportokba tartozó elítéltek aránya —— a 40—44 évesek korcsoportjában tapasz—

talható átmeneti emelkedéstől eltekintve — egyenletesen csökken. A fiatalabb korosztályok aránya az elítéltek között lényegesen magasabb, mint ezen korosz—

994 DR. MILTÉNYI KÁROLY—DR. VAVRÓ ISTVÁN

tályoknak a budapesti nagykorú népességen belüli aránya. Az idősebb korúaknál elsősorban a polgárok javai elleni bűnözés csökken jelentősen.

Megállapítható továbbá, hogy a magasabb korcsoportban a nők kriminalitása erősebben csökken mint a férfiaké.

7. tábla

Az elítéltek megoszlása korcsoportok szerint

A nagykorú A minta A budlaípegti napleásség , _

nagy or megfe e adatai—

konsoport anyagában népességben nak százalék á_

ban

18 — 24. . . . 26,6 ll,9 223,5

25—29.... 15,7 9,2 l70,7

30 —— 34. . . . 17,5 10,5 166,7

35—39. l2,0 ll,0 109,l

40 -— 44. . . . 8,6 7,5 ll4,7

45—49.... 6,9 ll,3 61,1

50 — 54. . . . 5,4 9,9 _ 54,5

55 — 59. . . . 3,9 8,8 443

60— 3,4 19,9 ' 17,l

Összesen 100,0 100,() —

A tábla azt mutatja, hogy a vagyon elleni kriminalitás összhangban van az általános kriminalitás korosoportonkénti gyakoriságának alakulásával, azzal az eltéréssel, hogy az utóbbiban a 25—29 évesek korcsoportjáxban jelentkezik a

maximum.6

'

Bűncselekményenként vizsgálva az elítéltek nemek szerinti megoszlását kiderül, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt elítéltek között a férfiak aránya magasabb a vagyon elleni bűncselekmény miatt elítélteknél általában tapasztalható arányuknál.

A társadalmi tulajdon elleni bűntett miatt elítéltek között a lopásért elítél—

teknél a legmagasabb a férfiak aránya. Ezen belül is kiemelkedik a betöréses lopás, ahol az elítéltek 97 százaléka férfi. A társadalmi tulajdon elleni bűncselek—

ményeknél a nők aránya viszonylag a sikkasztásnál a legmagasabb.

A polgárok javai elleni bűntetteknél a férfiak és a nők aránya közötti különb-—

— ség valamivel kisebb a társadalmi tulajdon elleni cselekményeknél tapasztaltnál.

A férfiak aránya itt is a lopásnál a legmagasabb (kiemelkedően a betöréses lopásnál), míg a nők aránya Viszonylag magas a csalásnál (a csalást elkövetők egyharmada). A csaláson kívül a polgárok javai elleni bűntett miatt általában elítélteknél tapasztalható aránynál magasabb a nők aránya a házközösségi lopáss- nál, a zsebtolvajláSnál és az ittas személy meglopásánál.

A megfigyelt elítéltek iskolai végzettség szerinti megoszlása —— összehason—

lítva a 18 éven felüli budapesti népesség hasonló megoszlásával —— az iskolázott—

ság bizonyos mértékű kriminalitást csökkentő hatását mutatja.

' Az öregedés kriminalitást csökkentő hatása egyébként általánosan észlelt jelenség. A többi ún. elhajló magatartásra azonban az öregedésnek nincs hasonló hatása, sőt. a büntetőjogi sza—

bályozás körén kívül eső elhajló viselkedés gyakorisága általában az életkorral együtt nő. (Vö.

az öngyilkosságokra, illetve alkoholizmusra vonatkozó, az előbbi jegyzetben hivatkozott iro- dalmat.)

*

A VAGYON ELLENI BÚNÖZÉS OKAI

995

. 8. tábla

Az elítéltek megoszlása iskolai végzettség szerint

A budapesti A mintabeli ,

, _ , A minta nagykorú aránya nagykoru

Legmagasabb iskolai vegzettség anyagában népesség- nepesseg

ben megtelelo adatá—

nakszázalékában

Nem járt iskolába ... 1,9 l,O 190,0

Általános (elemi) iskolába járt ... 81,5 73,6 llO,7

Középiskolába járt, érettségi bizonyít-

ványt nem szerzett ... 6,3 5,6 112,5

Érettségizett 7,4 11,3 65,5

Egyetemre, főiskolára járt, oklevelet

nem szerzett ... l,4 2,2 63,6

Egyetemet, főiskolát, végzett . . ... 1,4 6,1 23,0 Ismeretlen végzettségű ... 0,1 0,1 1()(),0

Összesen 1 00, 0 ] 00,0 —

Az iskolázatlanok (nagyrészt egyben írástudatlanok is) aránya a megfigyel—

tek között csaknem kétszerese a népességen belüli arányuknak. Ez annál is figye—

lemre méltóbb, mert az iskolázatlanok legnagyobb része az egyébként kisebb kriminalitást mutató idősebb korcsoportokból kerül ki. A bűnözőkön belül az általános iskolát végzettek aránya is magasabb, mint a népességen belül tapasz- talt. Érdekes, hogy a középiskolába jártak közül azoknak a kriminalitása, akik nem szereztek érettségi bizonyítványt, lényegesen magasabb, mint az érettségi- zetteké, sőt még az általános iskolát végzettekénél is magasabb. További vizsgá- latra szorul, hogy a tanulmányaikat félbeszakító személyek magasabb kriminali- tása mennyiben függ össze objektiv körülményekkel; külső környezeti hatások- kal (családi körülmények, anyagi helyzet stb.), s mennyiben annak következ- ménye, hogy a társadalmi normák, szokások figyelmen kivül hagyása ugyanazon személyeknél különböző irányokban is megnyilvánulhat.

Az érettségizettek és az egyetemre járt, de oklevelet nem szerzett réteg átla—

gánál már lényegesen alacsonyabb kriminalitási arányhoz képest is egyharma- dára csökken az egyetemet végzettek bűnözési gyakorisága. Ez is arra utal, hogy a tanulás —— az adott ismeretanyag elsajátítása mellett —— lélektani, egzisztenciális tényezőkön keresztül is elősegíti a társadalomba való beilleszkedést.

A minta anyagában szereplők foglalkozás szerinti vizsgálata a fizikai dolgo—

zók magas előfordulási arányát mutatja. Ide tartozik a megfigyeltek háromnegyed része.

A foglalkozás további vizsgálata azt mutatja, hogy a férfiaknál a szellemi és fizikai dolgozók aránya magasabb, a nem dolgozók7 aránya lényegesen alacso—

nyabb, mint a nőknél. (Lásd a 9. táblát.)

A tapasztalatok szerint a hivatásos bűnözők túlnyomó többsége a foglalkozás nélküliek, a csavargók közül tevődik ki, ezért külön megvizsgáltuk aranyakat.

Az erre vonatkozó adatok arra utalnak, hogy ennek a rétegnek elsősorban a nagy- Városi bűnözésben van szerepe.

' Ebbe a kategóriába az eltartottal—zat, a foglalkozásnélkülieket és a nyugdíjasokat soroltuk. A' nőknél ennek a kategóriának a férfiakénái magasabb előfordulási aránya elsősorban az eltartot—

taknak. a nők: közötti lényegesen magasabb arányával magyarázható.

'996 .

DR. MILTÉNYI KÁROLY—UR. vmint) iszem—,—

9. tábla Az elítéltek megoszlása! foglalkozás szerint

A budapesti Amintabell arány

A minta, nagykorú a nagykorú

Foglalkozás

- ' _ népes: m Ie- anyagában nepggiég lelő $$$.ng

százalékában

Alkalmazott fizikai dolgozó ... 853 435 195,0 Alkalmazott szellemi dolgozó ... (5,8 2394 29,1

Önálló ... 2,1 3,0 7o,0

Nyugdíjas ...

1,3 12,1 10,7

Eltartott ... . ... 4,8 * 119 2633

Összesen ' 100,o 100,0 _

A foglalkozásnélküliek aránya 1961—ben a mintában 5,8 százalékot tett ki.

Budapesten a vagyon elleni bűntett miatt elítéltek—között arányuk 7,3, a közvádas bűntett miatt elítéltek között pedig 8,6 százalék volt. Ugyanez az arány országo-

san megfelelően 3,5, illetve 3,4 százalékot tett ki. _ ,, Bűncselekményenként vizsgálva az elítéltek foglalkozás szerinti megeszlását megállapítható, hogy —— az átlagos megoszlásnak megfelelően —— a dolgozó, csopor—

tokban a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményt elkövetők aránya magasabb,

mig a nem dolgozók inkább polgárok javai elleni cselekményt követnek el. Ez

részben azzal függ össze, hogy a dolgozóknak a társadalmi tulajdon sérelmére több alkalmuk van bűncselekményt elkövetni. Másrészt viszont szerepet játszik

az az egyes dolgozó rétegeknél tapasztalható felfogás is, amely szeri nt a társa- dalmi tulajdon megkárosítása —— közvetlen károsult személy hiányában — erköl—

csileg kevésbé kifogásolható, mint a polgároké.

A foglalkozás szerinti megoszlást egyes cselekményeknél vizsgálva megállaá pitható, hogy a fizikai dolgozók aránya a társadalmi tulajdon elleni lopásnál és a polgárok javai elleni lopásnál, a szellemi dolgozók aránya a társadalmi tulajdon elleni csalásnál és a társadalmi tulajdon elleni sikkasztásnál, az eltartottak, nyug— * díjasok és foglalkozás nélküli csavargók aránya a polgárok javai elleni lopásnál

és a polgárok javai elleni csalásnál a legmagasabb.

A megfigyelt személyek osztályhelyzet szerinti vizsgálatánál a bíróság által megállapított osztályhelyzetet vettük figyelembe. A bíróság által osztályidegen—

nek tekintettek aránya azonban a mintában rendkívül kicsi (1000 megfigyelt közül 5 volt osztályidegen), és ezeknek a cselekménye sem állt összefüggésben osztályhelyzetükkel. Ebből tehát az osztályidegen származás és a vagyon elleni bűncselekmények között nem állapítható meg az osztályhelyzetnek a vagyon elleni bűncselekmények elkövetésében játszott szerepére vonatkozó összefüggés.

A BÚNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉNEK KÖRULMÉNYEI

A bűnügyi kutatások egyik legnehezebb kérdése annak eldöntése, milyen körülmények teszik lehetővé vagy könnyebbé a bűncselekmény elkövetését.

Mivel az elkövetést megkönnyítő vagy lehetővé tevő objektív körülmények fenn—

forgása .másként hat a polgárok javai és másként a társadalmi tulajdon elleni bűnrtetteknél, a két bűncselekmény kategóriába tartozó cselekmény miatt elitél—

tek megoszlását ebből a szempontból külön-külön vizsgáljuk. (Az orgazdaság miatt elítéltek megoszlását ebből a szempontból nem vizsgáljuk az orgazdaság _

eltérő jellege miatt.)

. !

A VAGYON ELLENI BÚNÖZÉS OKAI 997

A társadalmi tulajdon elleni bűntett miatt elítéltek vizsgálata azt mutatja, hogy a megfigyelt személyek 50 százalékánál a cselekmény elkövetését nem könnyítette meg, vagy tette lehetővé lényeges objektív körülmény; a cselekmény elkövetése elsősorban az elkövető tevékenységének következtében vált lehetsé- gessé. E személyeknek semmivel sem volt több és jobb alkalmuk a bűncselek—

mény elkövetésére, mint bárki másnak, pusztán a mindenki számára meglevő alkalmat használták ki. Ezek az elkövetők általában azzal sem törődnek, hogy cselekményüket felfedezik. Tapasztalatunk szerint a bűnözők magatartására nem az aktivitás, hanem inkább az általános közöny a jellemző. Különösen szembe—

tűnő az, hogy a cselekmény elkövetésekor annak következményétől egyáltalán nem tartanak.8 Ezt támasztja alá, hogy cselekményüket akkor is elkövetik, ha annak felfedezése a gyakorlatban biztosra vehető. Ennek legkirívóbb példáját a munkaruhát elsikkasztók adják, akik biztosan tudják azt, hogy oselekményüket

—— esetleg egész rövid időn belül —— felfedezik s mégis elkövetik. Közülük több olyant is találtunk, aki a vállalathoz belépve azonnal eladta a felvett munkaruhát, és másnap már be se ment dolgozni. Az elkövetők ? százalékának cselekményét

—— a bírói ítélet szerint — az ellenőrzés hiánya, illetve a helytelen, felületes ellen—

őrzés, 5 százalékánál helytelen szervezeti vagy ügyviteli rendelkezés, 3 százaléká—

nál raktározási hiányosságok, 5 százalékánál munkatársak, felettesek vagy ellen—

őrök részvétele könnyítette meg, vagy tette lehetővé a bűncselekmény elköveté- sét. Hangsúlyozni kell, hogy a fenti adatok és megállapítások csak az elbírált bűncselekményekre és azok tetteseire vonatkoznak. A latens bűnözésben a cél- tudatos, aktív, cselekményüket elpalástoló tettesek aránya feltehetően nagyobb, s ezzel összefüggésben valószinűleg nagyobb szerepe van az ellenőrzés hiányának, szervezetlenségének stb. is. A társadalmi tulajdon elleni bűntett miatt elítéltek 30 százalékának az előbb felsorolt kategóriákba nem sorolható összetettebb vagy ismeretlen okok tették lehetővé, vagy könnyítették meg a cselekmény elkövetését.

A polgárok javai elleni bűncselekményeknél a bűncselekmény és a sértett jellegénél fogva nem beszélhetünk az objektív okok ilyen sokféle változatáról.

Itt csak arról lehet szó, hogy egyes esetekben az elkövetőnek a sértett hanyagsága, könnyelműsége és egyéb, elsősorban a sértett személyéhez kapcsolódó körülmé—

nyek megkönnyítik az elkövetést. A polgárok javai ellen elkövetett bűncselek—

mények miatt elítélt személyek (természetesen itt sem számítva az orgazdaság miatt elítélteket) 28 százalékának tette könnyebbé valamilyen körülmény a cse—

lekmény elkövetését. Ez az arány a lopásnál 26, a csalásnál 15, a sikkasztásnál 53 százalék.

A megfigyelt személyek 13 százalékának nem volt jövedelme, vagy volt ugyan, de nem volt megállapítható. A megállapítható jövedelemmel biró elítél—

tek jövedelemnagyság szerinti megoszlása azt mutatja, hogy —— elsősorban a polgárok javai elleni cselekmények miatt elítéltek között -— az alacsonyabb jöve—

delműek arányanagyobb, mint a kereső népességben általában. A minta anya—

gában a 2000 forinton felüli jövedelműeknél az átlagnál lényegesen alacsonyabb vagyon elleni kriminalitás figyelhető meg. (Lásd a 10. táblát.)

A megfigyelt személyek eltartottaik száma szerinti megoszlása a vizsgált két fő bűncselekménycsoportnál eltérő képet mutat. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény miatt elítéltek 36,5 százalékának, a polgárok javai elleni bűncse—

lekmény miatt elítéltek 56,8 százalékának nem volt eltartottja. Az egy főre jutó

% A következményekkel kapcsolatos közömbösség, az anticipáció hiánya a bűnözők e réte- génél némileg rokon az alkoholisták körében is észlelhető hasonló attitűddel.

998 ' DR. MILTÉNYI—DR. VAVRÓ: A VAGYON ELLENI BÚNÖZÉS, OKA!

eltartottak száma a társadalmi tulajdon elleni cselekményeknél 1,1, míg a polgá- rok javai elleni bűncselekmény miatt elítélteknél csak 0,8. (A népewégen belül - 1000 keraőre 1960—ban 1090, 1961—ben 1060, a mintánk anyagában szereplő elítél—, tekre 1002 eltartott jutott.) Itt említjük meg, hogy a cselekményüket anyagi nehézség miatt elkövetőknél az egy főre jutó eltartottak aránya —— tekintet nélkül arra, hogy a cselekményt társadakni tulajdon vagy polgárok sérelmére követték

el —— ennél lényegesen magasabb, 2,4 fő. '

10. tábla A megállapítható jövedelemmel bíró elítéltek megoszlása

jövedelemnagyság—kategóriák szerint

A társadalmi A polgárok A társadalmi A polgárok,

tulajdon javai tulajdon Sava!

A jövedelem _

havi ÖSBZBSG " M, ' $$$; ll § ű __ ,

("mm) elleni bűnbett miatt elítéltek e sgnganfggggglggmw

aránya

arányának százalékában

_ 1000 ... 125 22,1 12,4 100,8 * 1783 '

1000 _- 1499 ... 47,5 52,1 39,4 1203 1313)

1500 —- 1999 ... 29,4 20,4 29,0 101,4 7033 '

2000 — 2499 ... 6,9 3,4 12,1 57,0 28,1

2500 —— ... 3,7 2,0 7,0 52,9 28_,6

Összesen. 1 00, 0 1 00,0 1 00, 0 1 00,0 1*00,0

* A munkás—alkalmazottakra vonatkozó 1961. évi októberi adatok.

(A tanulmány II., befejező részét a Statisztikai Szemle következő számában kö- zöljük.)