9—12. szám ——4 453 — 1944
. ! Összes forgalom _ delmünk egész értékének 12-09%—át jelenti
0 r s z é ;; 1942—ben ! 1943-ban A forgalom javulása leggyengébb mérvű
Égő—Pl % ImillióPl 0/0 ' volt Svédországgal (mint láttuk, 17-190/0), ióval jelentősebb 'I'őrökországgal és Svájc-
SVÉJ'C— - _— — - 87'5 4'17 122'7 5'04 cal (34-94, ill. 40'230/0), legnagyobb pedig
gggaygfgmg- - §? 332 1233 322 az egyébként jóval kisebb jelentőségű Spa—
Svédogrszág _ _ 49-5 236 58-1' 238 nyolországgal, amely vtszonvlatban csak—
Törökország ' 716 341 965 396 nem megliáromszoroztuk a forgalmat H-
Együtt [ 2208! 1052! 2947 12-09 190-48%l. A semleges országok közül csu-
pán az Ibériaí—félsziget másik államával, Portugáliával szemben volt kedvezőtlen a A semleges országokkal tehát ——— 33'47 kapcsolato—k alakulása: el viszonylatban%—os növekedése után —— 2947 millió P-s 35'320/0—05 visszaesés állott elő.
összforgalmat értünk el, ami külkereske- P. L. dr.
.. ' !
SZELLEMI, ERKOLCSI ELET l
A bűnözés területi megoszlása az 1929—1938. évtizedben.
La répartition territoriale de la criminalité en Hongrie pendant la décade 1929—1938.
Résumé. De la population de la Hongrie, 57-8%
mille habitunts, et 11'6% seulement la capitalu.
habitent des communes de moins de dir
Aussi, parmi les (lélils commis, les plus hé,.
gnenls sont ceux gui caraclérísent la crimin—alité provinriale, Ils consistent pour la plupart en voíes'
de fait el difíamatíons) souuent commises en pro- de déllls
cuiés avec beaucoup de ruse contre la propriété;
vince, La proportion compligués elté-
nlest considérable gulá Budapest
C'est en Transdunubie gu'on commet le moins (lc crimes. Lau criminallié est la' plus grande dans la Grande Plaine, comprenant aussi Budapest et plusieurs localilés environnanl la capitale, Iocalilés (lanslesguelles se cachenl bien des gens sans aueu.
Los dellls
convonlent avec les chífíres relatifs a la répartition données concernant les commis
des naissances illégitinzcs. —— Les rét-idives sont les plus íréguenies a Budapest pour les délils contre la propriéíé, et dans les villages, pour les actes de violence_ —— La proportion des jeunes criminels est la plus forle dans les villcs peu con—
sidérables. ;
A statisztika tudományát az elmult év—
tizedben főleg a gazdasági és a szociális élet jelenségeinek figyelése jellemezte. E munka Európaszerte háttérbe szorította a bűnügyi statisztikát. Azok az államok is, amelyek az első világháború éveiben kimerítően tájé- koztattak a kriminalitás alakulásáról, most már hosszabb idő óta szüneteltetik az ide- vonatkozó adatok rendszeres feldolgozását és közzétételét. E tudo—mányszak fejlődésé- nek elakadása fokozza a tájékozatlanságot,
amely a bűnözés területi megoszlása tekin-
tetében is fennáll. A Németbirodalom sta—tisztikusainak egyik leg'kiválóbbika, v. Mayr
György már egy félszázad előttirtmunká—jában reámutatott arra, hogy a bűnözés
területi megoszlását kevés figyelemre mél—
tatják és ennek kell betudni, hogy homály- ban marad sok olyan probléma, amelynek megvilágítására a társadalom életjelenségei- nek helyes értékelése végett szükség lenne.
Rövidebb tanulmány keretében nem áll módunkban a mulasztottatkat évtizedekre
visszamenően pótolni és be kell érnünk ez
alkalommal azzal, hogy a bűnözés területi megoszlásának csupán a második világ-háború kitörése előtt végződött évtizedben
való alakulását) vézoljuk. Terjedelmesebb és a részletekbe hatoló vizsgálódásnak leszmajd a feladata az, hogy ezeket az 1929—
' (!)—12. szám
1938 évekre vonatkozó adatokat az elmult
évtizedek adataival összevesse és az így adódó tanulságokat e;;ybefoglalja.
A bűnözésnek az ország területén való megoszlását vizsgálva elsősorban is azokat
a helyeket kutatjuk, amelyeken a krimina-litásnak maximális és minimális megnyilat—
kozásai észlelhetők. Figyeljük továbbá a
népsűrűségnek a bűnözésre való hatását és
ezzel kapcsolatban a városi és a vidéki bű- nözésben megnyilvánuló mennyiségi és mi- nőségi különbözőségeket. Végül figyelmet kívánnak azok a jelenségek is, amelyeketa népi agglomeráció, egyes helyek lakossá—
gának felduzzadása hoz magával. Mind- ezek a tényezők — amint arról az alábbi számadatainkból majd meggyőződhetünk
— világosan utalnak a népsűrűségtöl függő szociális surlódás mérvének és a bűnözés-
nek egymással való állandó kapcsolatára.Előre kell azonban máris bocsátanunk, hogy az országteriilet és a kriminalitás relációja szempontjából nem vehettük figyelembe a bűnözők születési helyét. Országos statisz- tilkánk nem közli a bűnözők születési helyét felderítő adatokat és ezért a bűnözés területi
megoszlását csupán az elkövetési helyetfeltáró adatokból ismerhetjük meg. A vi- dék kriminalitásában az elkövetési hely
lényegben megef'vezik a lakhellyel a fővá—rosi bűnözők állandóan hullámzó csoport—
jában azonban már e két ismérv között is jelentékeny eltérés mutatkozik.
A' változatosság, amely a bűnözésnek az egyes országrészekben való megoszlásá—
ban mutatkozik, elsősorban is a számbeli
elhelyezkedés különbözőségének okozata. E tekintetben hazánkban a nyugateurópai országoktól eltérő állapotokat találunk, amelyeket az 1. számú táblázat tüntet fel.
Az 1930. évi népszámlálásnak a népes-
ség megoszlására vonatkozó és .a fenti táb- lázat adatainál részletesebb eredményeiből kitűnik hogy a trianoni Magyarország la-kosságának több mint 1/_.—, része lakitk 2—
5.000 lakosú községben. Az 1.705 község-
ben. amelynek lakossága kevesebb. mint 1000, alig laknak többen, mint a 66 város—ban. illetve nagyközségben, amelyeknek 10
———20.000 lakósa van. Nagyvárosias társa—
dalmi és gazdaság'i alakulatú (100,000-nél
több lakosú) város csupán kettő van.
amelyek a lakosságnak csupán 29 o-át
foglalják magukban Világvárosias környe- zet és fejlődés pedif' csak a fővárosban talál—ható, amely annál is jelentékenyebb, mert a lakosság 11-6%-ának életnyilvánulásait
— 454 —
s t
1944
l. A népesség megoszlása városokban és községekben.
Répartítion de la population dans les villcs et dans les communes.
É 83 l'
.k..ü xuxn : .Ef'wgk
Kulgaőii'fílütsoz let ng § zsé agit-§ 3.
ízrgitoriales 353 u g ; ggg—33;
administratives :E % ; a §. az_; az.
em ; e ; afa 3?—
Tj. városok — Villes au-
tonomes . . 4.308 1,676.986 389'3 Megyei városok ——Vil-
lcs départementales . 7.129 1,204.265 168'9 10.000-nél népesebb
községek —— Commu- nes de plus de 10.000
habitants . . . 7.982 842291 106'2 Egyéb községek Au—
tres communes . 73.704 4,964.777 67'4 Osszes ———, Total 93.073 838831!) 93!
tükrözteti _vissza. Lényegesen eltér ez a helyzet például a Németbirodalom ltakos-
ságának területi megoszlásától, ahol ugyana lakosságnak 34'1%- a 2.000— nél kisebb lakosú községekben lakik, azonban a 100.000—nél naf'yobb lakosú városok a lakosságnak 30 2,0 —át foglalják maguk—
ban. Kellő magyarázata ez annak. hogy
hazánk krimzina—litásában sokkal erőtelje—sebben érvényesülnek azok a tényezők,
amelyek a vidéki bűnözők ismérveit vise—lik magukon és egyedül Budapest bűnö—
zési adataiból nyerünk teljes képet a nagy-
városi kriminalitás sajátosságairól és kü- lönleges területekre való kiterjesz—kedésé—
ről. Világosabbá- teszi a képet. ha a lakosság számarányát a bűnözés el/köve—
tési helyének megjelöléstt'xntél használt fel- osztásnak megfelelően is közöljük. szembe-
állítva a bűnözés átlagos arz'myszz'tmz'ival.
Vagyis:
A lakosság , A bűnözés megoszlása megoszlása/__
Közigazgatási terület % - b a n
. 1929—1938
1930 ! évek átlagában
Budapest . . 11'6 i 13 9
Egyéb tj városok . 77 90
Megyei ,, 13'6 143
10. 000- nél népesebb
községek. . . . 93 91
Egyéb községek . 57'8 53'7
A lakossátr megoszlásának ezeket a számadatait kell tehát figyelembe vennünk
majd az alábbiakban is, amikor egyes gya—koribb bűncselekmények területi megosz-
9—12. szám
lásának számarányait tény, hogy az ország
egy 60'l/o-a életét
vizsgáljuk. Az a lakosságának mint—
falusi környezetben éli le, a bűnözés képét lényegesen befolya- solja. Elsősorban is ennek tulajdoníthat—
juk a nőknek a nyugateurópai országok—
ban tapasztalt arán'ántál is kisebb rész—
vételét a bűncselekmények elkövetésében.
A vármegyékben —— tehát a lakosságnak
mintegy 80%-át magukbafoglaló helysé-
gekben _ az 1.000 férfire eső nőarány
1.022. míg a kb. 200/n—ot, jelentő tj. váro—
sokban 1.142 nő esilk 1.000 férfire. A lakos—
ság túlnyomó részét magukbal'oglaló he—
lyeken tehát a nők számbeli túlsúlya ese—
kélvebb. Másrészt pedig a lakosságnak
ebben a rétegében a nők tevékenysége esaknem kizárólag a mezei munka. ház- tartás és a gyermekgondozás teenidöire korlátozódik. ellentétben a városi lakos—sággal. amelyben a nők jelentékeny része
—— mint kenyérkereső —— közvetlenül érint- kezésbe jut vagyonellenii bűncselekmé- nyek elkövetésére alkalmat nyújtó idegen vagyontárgyakkal.
A vidéki lakosságnak számbeli túlsúlya más szempontokból is kihat. a bűnözés alalkulász'ira. Az elítélése-kben visszatük- röződő bűnözés alakulását erősen befolya- solja a szoeiális érzékenység foka. amely- nek hatása alatt a bűncselekmény sértett- iei különböző viselkedést tanúsítanak. A 'árosi lakosság még a vagyonában káro- sító kisebb bv'ineselekménvekkel szemben
is gyakran indoleneiával viseltetik abban
a megevf'izz'idésben. hogy a tettes kilétének megállapítását nem remélheti. Sőt. mellőzi gyakran a bűnvádi felielentést az ismert l—nttessel szemben'is. ha nem íelentékenv károsmli'isn'íl 'an szó. vagy ha a tettes vam'ontalansága folytán kárigényét vele nem érvényesítheti. Az
alkalmazotti l:envérkeli—esetben hátrálltató.
fa különbözö hatóságokhoz való iárkálást igénylő bűnvádi eliárás szorgalmazását esunán erkölcsi elégtétel megszerzése véaett
—— az esetek ielentős részében —— a városi lakos nem tartia érdemesnek. Hasonló
"isebtb érzékenységet mutat a városi élet lüktető üteméhez szokott ember a becsü—
lete ellen elkövetett enyhébb sértésekkel szemben. X beesmérlő ősszeszólalkozáísok ritkán mérgesednek el annyira, hogy a fe—
lek bírósági retorziót vegyenek igénybe
itt is szerepet játszik a munkamulasztás.
amely elkerülhetetlen a— bírói eljárásban
való részvétellel és amelynek megtéríté—c 7 " mben Si k (*I'Tt'l
1944
sére. a sértett ritkán számíthat. Mindezek a körülmények kevéSSé érvényesülnek a vidéki kriminalitás képében. Falusi kör—
nyezetben a vagyontárgyak, de különösen
az iparcikkek! nagyobb megbecsülésben
részesülnek és így kisebb értékeknek el—tulajdonít—ása. megrongálása is fokozott érzékenységet. megtorlás után 'aló 'ágyat
vált ki. A falusi munkabeosztás szerint élő könnyebben tud időt szerezni magának a
hatóságok előtt való megielenéshez nemis szólva arról, hogy az ily jövés-menéssel.
bírói tárgyalásokkal járó változatosság az
eseménytelen egyhangúságban élő ember számára már önmagában is kívánatosnakmutatkozik. Erős érzékenység jelentkezik
a vidéki környezetben a becsület ellen el—követett bűneselekménvekkel szemben is.
Az ily támadás nagyobb feltűnést, meg-
ütközést kelt az eseménytelen napokhoz szokott közösségben. mint a torlódó ese—mények hatása alatt élő. az egyéni bajával elfoglalt nagyvárosi lakosság között. Ki:
sebb lakosszámú helységekben a sértett nem mellőzheti. hogv az őt becsületében támadóval szemben büntetőbíró előtt ke-
resse az elégtételt. Ennek elmulasztása. a
sértésnek nembánomsággal viselése a sér—tettet vagy erkölcsileg érzéketlennek tiin- tetné fel, vagy azt a benyomást keltené, hogy morális defefktusának tudatában nem mer elégtételt kérni. A két eshetőségasér- tettre. sőt annak esaládiára is egyaránt súlyos társadalmi következniénvekkel jár- ván. arra indít. hogy a beesiilet ellen el- követett enyhébb támadások miatt is birói megtorlást követelienek.
A városi és vidéki lakosság megoszlási aránya nem esunfán a közvetlenül sértett
által. hanem a hatóságok által teljesített
bűnüldözés mérvére is kihat és ezzel ugyancsak befolyásolta az elítélési statisz—tikában mutatkozó kriminalitási arányo—
kat. Kisebb népsűrűségű közületekben a bi'ineselekménynek nyom nélkül való elkó- vetése ritkábban fordul elő, a felfedezte- lésl előmozdító gyanu kevesebb személy között oszlik meg. a bűncselekmény útián megszerzett tárggyal való menekülés és ennak értékesítése is nehezebb az ily kör- nyezetben. mint a nagyobb városokban.
A sikeres üldözést előmozdító ezek a té- nvezök erőteliesen ellensúlvozzák a vidéki
nyomozó hatóságok gépezetének lassúbb
működését és az államrendőrség technikai felkészültségét el nem érő szerényebbapparátusát is. Mindezeket a körülménye-
2. Az elítélt személyek a bűncselekmények elkövetésének helye szerint az 1929—1938. évek átlagában.
Condamnés suiva'nt le lieu du crime ou du délit: en mag/enne, en; 1929—38.
Lélekszám E b b 6 1 _ D a n ; ' E
,Nonlzbre ,: . 3 'i' . w .. . .— V: A va
;:th Az Én §§§ % %%! §?) :; %% § %%
A bűncselekmény %%. ehtémk % és. %% § §§l 3.3 GÉ' gi: :; gs ;;
elkövetésének helye $$$ Individus 'a §§ § ; § a.aníil ! § § ; N* § % ; '
. . mi :: d.. ' 2.3 m mess .,... se m '*s s % —,
Lzeu du cmme 3N3 § w" "mes o .33 8 kg $$$—§ El 2—3 goa" § § § ; ._. 8 ** . ,
ou du délit És Ag ggg 2l§ WWW?! "T' 82 gs m$. É-zza .
álá—9— :. . gs; 25.535 3337); m §. g§ üss 2§a f
a... :s sás Ha s§§s me ma 305 59. alá se.—§
,§:-§ E ": száma %.a 4: :. Em *) l 3 53 OR '" 03- 933;
iális fg. "Ti,?"mm mlattelítéltekU/o-a—en0/0 §Ö'7'
Dunántúl ; *
Transdanubíe l .
Baranya vm.") . . . . 28 63'4 2.121 2'5 3'1 1'9 29 24 20 12 20 1'3 844 Pécs tjvn'l) ... 0'7 872'6 804 09 1'4 5'6 06 04 0'7 0'7 1'2 1'0 1.069
Fejér vm ... 25 57'5 1.901 2'2 1'9 12 31 30 25 24 14 13 819"
Székesfehérvár tjv. . . 0'7 339'5 244 03 04 —— 03 03 03 0'4 04 05 592
Györ, Moson és Pozsony '
vm. ... 18 663 1.154 1'4 09 12 13 1'8 14 10 05 0'7 737
Győr tjv. . . . 0 6 934'3 460 0'6 0'7 —- 04 04 06 0'6 05 0.6 902
Komáromes Esztergom '
vm. . . ... 21 904 1.902 2'2 1'3 —— 2'5 * 25 20 16 11 12 1.047!
Somogy vm ... 4'3 57'4 8.707 4'3 26 3 0 73 47 4'8 26 28 26 952.
Sopron vm ... 1'6 792 1.358 11; 12. 10 23 15 Pf) 09 10 945
SoprOn tjv. ... (1'4 2770 413 G'." 0'6 0'7 02 D'?) 04 04 03 (M. 1.146 Tolna vm. . . . . . 3'0 74'8 2.290 27 27 12 3'1 3'0 2'4 1'8 1'9 14 856
Vas vm. . . . . . . 3'1 832 2.318 2'7 22 25 2'2 30 25 1'9 1'8 23 843
Veszprém vm. . . . . 2'8 61'5 1.476 1"? * 20 12 30 21 1'9 1'3 1'1 1'4 597
Zala. vm. ... 4'2 751 3.320 319 4'5 3'1 4'7 4'6 39 28 27 25 901 _
Osszesen —— l'otaux 30'0 72'81 23.468 27'5 26'5 21'6 32'6 308 264 20": 1815 182 866 Alföld — Grande Plainc ' _
Bács-Bodrog vm.?) . . 1'3 65'3 1.129 1'3 1'5 — 20 2 0 11 15 0 8 0'7 1_016
Baja tjvff) . . . . . 0'3' 139-9- 247 03 0-7 — 03 0—2 0-4 04 04 0.2 896
Békés vm. . . . . . 3'8 89'8 2.613 ?'1 23 4 3 39 23 ' 3'5 4'5 3'4 30 781 Bihar vm ... 2'0 63'5 1.065 13 12 0'7 1'8 1'1 14 16 1'6 1"? 594
Csanád, Arad és Toron- —
tál vm. . ... 20 87'0 1.996 2'3 1'8 —— 20 20 2'0 26 21 1'4 1_141
Csongrád vm ... 1-7' 78'8 1.338 1-6 1-1 — 1'8 1-6 2—0 1-9 1-6 1-3 899 Hódmezővásárhely tjv. 0'7 793 534 (M' 0'2 — 06 05 08 0'6 09 06 892
Szeged tjv. ... 1'5 ' 165'5 1.295 1'5 1'5 0'7 1'6 1'4 ! 1'8 1'8 26 20 948 Hajdu vm. ... 2' () 74'8 1.786 2'1 1'8 1'2 1'6 2'0 § 20 26 20 1'8 985
Debrecen tjv . . 14 1226 1.425 1'? 15 12 12 10 20 23 26 23 1.173
Jász-Nagyknn- Szolnok (
vm. ... 4'7; 784 3.928 4'6 32 55 5'0 44 49 4'5 4'6 4'5 935
Pest Pilís- Solt— Kiskun §
vm. ... 16'0 ; 115'6 14.275 16 ? 192 283 17'1 19'8 16'5 20'7 15'9 16'1 1.007 Budapest szfőv. . . . 11'6 48667 11.897 13' 9 165 . 14'8 6'6 67 130 180 271 319 1.161 Kecskemét tjv. . . . 0'9 ' 84'6 1.553 1 8 1'4 0'7 1'3 1'8 1'9 l 23 1'6 1'5 1.909
Szabolcs és Ung vm. . 4 6: 846 4.199 4'9 513 86 50 56 5-6 75 3-4 3'2 1.019 Szatmár, Ugocsa és Be- É
reg vm. ... ml 70? 1.154 1-4 1-2 0-7 1-1 13 1-3 1 1 . 08 06 808
Osszesen —— Totaum 563! llő'ő 50.434; 59'] 599 66 7 529 53'6 60'2 6279 ] 71'4 728 1.013
, !
Eszak —— Nord ; J
Abaúj-Torna. vm.?) . . 1'1 l 54'5 1.035; 1'2 12 30 11 1'4 1'3 11 09 08 1.107
Borsod-Gömör és Kis- ;
hont vm ... 3 4 l 76" 0 2.692 3'1 32 25 38 41 3'1 2'2 1'8 1'8 885 Miskolc tjvuz) . . . . 07 ll 152 2 740 09 1'8 0'7 ()'8 05 11 09 10 1'1 1.149
Heves vm. ... 3 (i 84 5 3.521 4'1 3'8 30 42 5'4 3'7 30 33 32 1.095
Nógrád és Hont vm. . 26 770 2.111 25 27 1'8 30 24 2-3 22 1'9 11 929
Zemplén vm. . . . . I'? 828 1.370 1'6 1'9 0'7 1'6 1'8 1'9 1'5 1'1 10 919 Összesen —— Zotauz 13'1 ] 80' 11.469 13'4 14'6 117 145 156 134 109 10 0 90 991
Magyarorsz. összesen § Total général pour la *
Hongrie ... . 10002 934 85.371 1000 1000 10011 1000 1000 1000 1000 1000 §100'0 965 x) A népsűrűség az 1930. évi népszámlálás szerint. —— Densite' de la population d'aprés lc Reccnse- ment de 1930. — ') Vm. : comitat. —- 3) ij. :villc autonomc.
9—12. szám
—457—— '1944
ket figyelembe kell venni tehát, amikor az ország különböző területein az elmult leg- utóbbi évtizedben megnyilvánuló krimi—
nalitást vizsgáljuk,
A 2. sz. összefoglaló táblázatban kö- zöljük a Központi Statisztikai Hivatal által alapul vett területi felosztás sze- rint az egyes részek összlaikossági arányát, a népsűrűséget, a lakosságnak a gyakrab- ban elkövetett bíimcselekxményekben való
százalékos részvételét és végül az egyes helyeken a százezer lakosra szállnított elíté-lési arányt.
Válogassuk ki elsősorban is a legkisebb és a legnagyóbb elítélési számokat feltün-
tető helye—ket. _,
Legnagyobb és legkisebb kriminalitás;
; E 1 i t é_1 t e !: Az ország
az ország 'összes , Tőrvényhatóság 100.000 összes nepessege—
lakosra, elitéitjeinek nek
___. 0/0 — á' b a n
a) Legkisebb.
Székesfehérvár . . . , 592 03 0'7
Bihar vármegye 594 18 20
Veszprém vármegye 597 1'7 28
Győr, Moson és Po—
zsony vármegye . 737 14 18
Békés vármegye . . 781 31 38
b) Legnagyobb.
Kecskemét tjv,. . . 1.909 18 09 Debrecen tjv. . . . 1.173 1'7 14 Budapest szfőv. . . 1.161 ; 13'9 11'6 Miskolc tjv. . . 1.149 a 09 O'?
Sopron tjv. . . : 1.146 0'5 04
l .
l l
E táblázat mutatja, hogy igen jelenté-
keny különbség észlelhető egyes városok bűnözési aránya között. Ettöl függetlenül is igen széles az űr a minimális és maxi-—anális bűnözésű vidékek között. Az előb- bieknél a lakosság százalékszáma minden-
kor jelentősen meghaladja az országos el-ítélések alapján számított százalékarányt, míg az utóbbiaknál az arány mindenkor a megfordított. A Dunántúl, Alföld és Észak főfelosztások szerint vizsgálva az országot, szembeötlő elsősorban is az Al- földön a százezer lakosra eső elítélések magas száma. Ennek (megfelelően a lakos—
ság 56'3%-os számarányával szemben a
bűnözésben 59'1%-os részvételt látunk.
E kedvezőtlen jelenség magyarázatául szol- gáljon az ezen a területen mutatkozó leg—
magasabb népsűrűség, továbbá, hogy ebbe a területbe tartozik a fővárosi lehetőségek által a periferiá'kra vonzott és közbizton- sági szempontból legaggályosabb agglome- ráció is. Második helyet a bűnözési arány
szerint Észak foglalja el, bár itt ez az arány már csak kevéssé haladja túl a lakossági arányt. Legkedvezőbb a Dunán—
túlról nyert kép, ahol a bűnözési arány tetemesen alacsonyabb, mint az összlakos-
ság megoszlása szerint való arány. A nép-sűrűségnek a bűnözést befolyásoló hatása itt is megmutatkozik. Óvakodnunk kell
azonban attól, hogy e tényezőnek a bűnö- zés mérvét önállóan irányítani képes ha—
tást tulajdonítsunk. Fel kell hívnunk itt a figyelmet arra, hogy pl, az 575 népsűrű- ségű Fejér vármegyében 819 elítélt, míg a 339'5 sűrűségű Székesfehérváron csak 592 elítélt jut százezer lakosra. Ugyanezt lát- juk Bács-Bodrog vármegye és Bajakváros viszonylatában. ll/Iegállapíthatjuk azt is, hogy kisebb népsűrűségű vármegyék na- gyobb elítélési aránnyal vesznek részt a kriminalitásban, mint a nagyobb népsűrű—
ségűek (l. Abaúj-Borsod, Somogy-Baranya, Bács-Bodrog—Békés stb.). Nrépsűrűség tehát a kriminalitás mérvének csak egyik, egyéb tényezők által gyakran megerőtlenített
karakterisztikuma. Táblázatunknak az ősz—'szes bűntettek és vétségek miatt való el- ítélések számadatait nézve a százezer lé- lekre esett elítélteknek aránya legnagyobb Csanád, Arad és Torontál, Abaúj-Torna.
Heves és Komárom-Esztergom vánmegyék-
ben. A városok közül Kecskeméten, Deb- recenben, majd —— harmadik helyen — Budapesten látjuk a legnagyobb arányszá—mot. Számottevöbb még az elítélések aránya a vármegyék közül Szabolcs és
Ung, Bács-Bodrog és Pest vármegyékben,
a városok közül pedigr Miskolc, Sopron és Pécs tj. városokban. Ezekkel szemben fel- em'lítésre érdemesen alatta marad a száz—
ezer lélekre esett elítéltek száma a megyék közűl Bihar, Veszprém, Győr és Békés vár- megyékben, a városok között pedig Székes—
fehérvárott.
Térjünk át ezekután az egyes gyakrab—
ban előforduló bűncselekmények elköve—
tési helyének vizsgálatára aszerint hogy
azokat a fővárosban, más tj. városban,
megyei város-ban, tízezernél népesebb köz-ségben, vagy egyéb helyen követték el.
A gyakrabban előforduló bűncselekmé—
nyek -elkövetése miatt elítélteknek a tár—
gyalt évtizedre vonatkozó elkövetési hely szerinti százalékos megoszlását a 3 sz. táb-
lázat tünteti fel. _
Emlékeztetnünk kell itt a 3. sz. táblán
feltüntetett adatokra, amelyek a lakosság-
nak e felosztás szerint való megoszlását
9—12. szám — 458 —— 1944 3. A gyakrabban előforduló bűncselekmények miatt elítéltek elkövetési hely szerint
1929— 38. évek átlagában.
Individus condamne's pour crimes ou délits fréguents; en % et dans la mag/enne des anne'es 1929—38.
/-ban az
% .. 3 e tfh m
A bűncselekmény megnevezése § ? § § § § § ; §: " § § '3 Crimes et de'iits § § '*'-'*É 3 .135 %% ÉEÉ § § § 5
a "a ": VI ?; 0 ; ' 3?ng 9 E 3 N
%S % gs $$$ §gg§§ "$$$ EE
Év. Én; 203 SPS": átm- :83
E
Politikai bűntett és vétség — Crimes et de'lils politigues 34'0 § 13'6 113 94 317 1000 Hatóság és hatósági közeg elleni bűncselekmény — *
Voies de fait contre tautorite' ... 166 103 16"? 80 486 1000 lzgatás — Emcitation ... 35'3 103 103 73 808 1000 Pénzhamisitás — Fabricau'on de fausse monnaie . . 18'5 10'4 15'5 104 452 1000 Szemérem elleni bűntett vétség, kerités bűntette és
vétsége —— Attmtat a la pudeur, ezreit. a la débauche 12'7 * 98 161 104 ? 51'5 1000 Rágalmazás —— Calomm'e ... 11'4 " 8'6 14'6 76 578 1000 ' Becsületsértés — Injure . ... 81 68 12 2 83 646 lOO'O Ember élete elleni bűntett és vétség —-— Crimes et délits
contre la vie humaine ... 6'6 7'3 ; 13-4 96 631 1000 Testi sértés — Coups et blessures ... 6'7 * 6'8 116 90 659 1000 Magánlaksértés — Violation du domicile privé. . . . 55 65 14'6 95 689 1000
Lopás — Vol ... 14'8 10'7 16'0 94 491 100'0
Zsarolás —— Extorsion d'argent (chantage). ... 202 101 140 91 466 1000 Sikkasztás —— Détournement de fond: ... 270 116 164 8'3 36 7 1000 Orgazdaság —- Recel ...— ... 13'6 10'8 16'3 104 489 1000
Csalás — Dol ... 338 101 154 92 31'5 100'0
Okirathamisítás — Fana- en écritures ... 249 100 163 88 400 1000 Vagyonrongálás — De'térioration (atteintca la proprie'te') 24 75 143 89 66'9 100'0 Gyújtogatás stb. —— Incendie volontaíre, etc. ... 2'1 6'2 122 92 708 1000 Hivatali és ügyvédi bűntett és vétség —— Forf'aitures
de fonctionnaires ou davocats ... 18? 109 181 84 439 1000 Közveszélyes munkakerülés -— Désoeuorement offrant
an danger public ... 496 172 16'5 3-9 128 1000 __ Közegészség és testi épség elleni kihágas — Infmetz'ons
* a la santé publigue et celles ayant mis en danger la
. sürete' de personnes ... 28'7 _ 56 122 106 479 1000
tüntetik fel. Az általános bűnözési arány—
szamboz viszonyitva legmagasabb Buda—
pest nészesedése a közveszélyes munka- kerülés, a politikai bűntettek és vétségek, az izgatás és a csalás csoportjában. A leg—
alacsonyabb arányszámot viszont a gyuj—
egészség és testi épség elleni kihágás a pénzhamisítás, a szemérem elleni bűn-
cselekmények és az orgazdaság aránya alegmagasabb," viszont legalacsonyabb a közveszélyes munkakerülés és az izgatás
arányszáma. A tizezer lakosnál kisebb köz-10831515, vagyonl'ongálas, magánlakSértés ségek közül a gyujtwogatas, vagyonrongá—
,. és az ember élete elleni bűncselekmények las tó,-s testi sértés magas aránya a leg—
kategóriájában találjuk. A többi tj. váro— szembetűnőbb, míg messze az országos sok bűnözési arányszámai közül a köz- átlag alatt szerepelnek :) közveszélyes veszélyes munkakeriilés és a politikai bűll- inunkaikerülés, a politikai bűntettek és cselekmények után a sikkasztás, a hivatali vétségek, valamint a csalas aranyszámai.
és ügyvédi bűncselekmények, majd az or— A politikai természetű büncselekmé—
gazdaság emelkedik ki, legalacsonyabb arányszámmal a közegészség és testi épség elleni kihágás, a gyujtogatás és a magán—
nyek elsösorban a városokban haladják
meg az országos arányszámot, Az évtized politikai mozgalmai, a választások, a szél- laks—értrés szerepel. A megyei varosokban söséges politikai pártok tevékenysége ép-
a hivatali és ügyvédi bűncselekmények, a pen a városokban hullámzott legerőseb- hatósag és hatósági köz—eg elleni bűncsel-ek— ben, s az agitáció is ezeken a tarsadalmi mények emelkednek legjobban az orsza—gos arányszám fölé, míg az izgatás, a testi sértés és a politikai bűncselekmények ma—
radnak legjobban az átlag alatt. A tízezer lakosnál népesebb községekben a köz-
központokon csapott át legtöbbször a biintetőtörvónvek által tiltott területekre.
Lényegesen kisebb az arányszám az orsza—
gos átlagnál a falusi környezetben, ellen-
ben magasabb a tízeZernél népesebb koz—
9—12. szám
——459 —- 1944
ségekben. E helységek, ———- társadalmistruktura tekintetében a falu és a város között állva. — nyilván különösen hajla- mosak politikai kérdésekben végletes ál- lásfoglalásra, eszméknek eltúlzására. Az izgatások tekintetében a főváros és a többi
tj. város vezet. Ezt azzal magyarázhatjuk,
hogy a politikai gyűlések túlnyomó része itt zajlik le, de itt van a nyomdák, napi- lapok legtöbbje is, amelyek kiadványai a bűncselekményt magukban foglaló sajtó—közleményeket tartalmazzák. Ennek meg- felelően falusi környezetben az izgatás főként csak országgyulési, vagy egyéb választások által megbolygatott politikai
iégkőrbem és akkor is inkább idegenből
jött kezdeményezők hatása alatt jelentke- zik. A hatóság és közegei ellen elkövetett bűncselekmény ellenben már a tízezernél kisebb lakosú községekben is elég nagy arányokban előfordul, noha az országos aránynak megfelelő méreteket nem is éri el. A vasárnapi 'koresmázá'sok és oly alkal- mak, amelyek nagyobb számú résztvevők- ből álló szejövetelekre vezetnek (bú—csúk, vásárok), robbantják ki a rend
fenntartására hivatott hatósági szemelyek- kel szemben való ellenállást, az éretlen hetvenkedést, amelyben az egyébként ki- fogástalan előéletű falusi lakosság is részt- vesz. E bűncselekmények aránya mégis csak a megyei vámsokban haladja meg említésre méltó módon az országos szánr- arányt. A pénzhaniisítás országos kőz—pontja a főváros, ahol az ily tevékenység feltűnés nélkül folytatható,
pénz kiadása is a tettenérés kisebb kocká—
zatáral hajtható végre. Az átlagos bűnö—
zési arányt meghaladó mértékben vesznek részt e bűncselekményben a megyei váro- sok is, ahol a fővárosban már szemmel-, tartott, onnét kiutasított elemek szokták tevékenységüket folytatni. Szemérem el- leni bi'incselekmény a megyei városokban
fordul elő az országos arányt legjobban
meghaladó mértékben. Ugyanitt találjuk a becsület ellen elkövetett cselekmények nagyobb számát is, amely cselekmények maximális aránya azonban a falusi kör- nyezetben észlelhető. Ennek okairól már fentebb szólottunk. Különlegesen is afalusi kriminalitást jellemző cselekmé-
nyek az emberi élet és a testi épség ellen elkövetett deliktnmok, valamint a magán- laksértés is, amelyek a városokban mélyen alatta maradnak az országos aránynak. Az alkohol, a legénykedésre való hajlam. a de a hamis.fegyelemre nem nevelt lakosságban az ősszetűzéseknek, vitáknak önbíráskodás útján való elintézésére indít. A vagyon elleni bűncselekmények közül a lopás meg—
oszlását vizsgálva csupán a megyei váro—
sok terhére észlelünk az országos arányt jobban meghaladó részvételt, a falusi la-
kosság aránya kedvezőbb. Hasonlóan ala- kult az orgazdasági kriminalitás is. A bo—nyolultabb természetű sikkasztást és csa—
lást elsősorban Budapesten, utána pedig a megyei váro-sokban követik el a legna—
gyobb arányban. E bűncselekmények a falusi bűnözésben legritkábban előforduló deliklumok. Ugyanez a helyzet az okirat- liainisításra vonatkozóan is. A hivatali és
ügyvédi bűncselekmények túlnyomó ré—
szét természetszerűen az elkövetési lehe—
tősévgek arányával összhangban a főváros—
ban követik el. Feltűnő mégis a megyei városok magas arányszáma: a hivatali központoktól távolabb eső helyeken az el- lenőrzés lazább érvényesülése gyakoribb, de kisebb jelentőségű visszaélésekre báto—
rítja a hivatalnoki tradíciókban meg nem
erősödött alacsonyabbrendű tisztviselőket.
A számbelileg általában jelentéktelen gyujtogatás és vagyonrongálás különlege—
sen falusi deliktum, amelyeknél a nyere—
ségvágy (biztosítási összeg megszerzése),a bosszú egyenlő mértékben indít az elköve- tésre. A közveszélyes munkakerülés a fő- városban és a tj. városokban szerepet a
legnagyobb arányban. A nagyobb városok.
termelik ki a társasélelnek e heréit, ante-—
lyek rövid időn belül átkerülnek a súlyo-
sabb bűnözők esoportjába.A 4. számú táblázat a gyakrabban et-
kővetett büncsellekmények miatt elítéltek
százezer lakoshoz viszonyított arányát (mu—tatja a fővárosban, a tj. és a megyei 'áro- sokban, valamint a 10.000 lakosnál népe—
sebb és kisebb községekben.
E táblázat már az egyes bűncselekmé- nyek gyakoriságáról is tájékoztat, s mutatja, hogy hazánkban a lopás, becsületsértés es testisértés miatt elítéltek száma a legma-
gasabb. Jelentős még a sikkasztás, rágal-
mazás és csalás, valamint a közegészség éstesti épsr'lg elleni kihágás elítéltjeinek ma-
gas száma. A százezer lakosra számított elítéltek arányát tekintve a városok mee- haladják, a községek pedig nem érik el az országos átlagot. Az elítéltek legnagyobb száma a fővárosban mutatkozik, ebből azonban nem vonhatunk következtetést *a fővárosi kriminalitás mérvére. A fővárosi9—12.
szám———460— 1944'_1
4. A gyakrabban előforduló bűncselekmények miatt elítéltek aránya elkövetési hely szerint 100.000 lakoshoz viszonyítva az 1929— 38. évek átlagában.
Condamnés pour 100000 habitants, en ce (lui concerne les crimes et délits freguents ; moyenne des années
1929—38.
§ § % $: a ",
§§§ sss %s%s is
A bűncselekmény megnevezése § ? §§ § §§ É'ÉSÉÉ % §"
.. . V, : ,, : -- N " m "
Crimes et délits gés; vac í 3—3 323132 2 s§ § M ami? be gnPs— egÉ s—
2'3 Éli: 29533 .§§í'§s '*ch 35-
m—c mm.; ED"'2"D*" állam 05.
100000 lakosra esett elítélt — Condamne's pour 100000
habitants ... 1.159'5 1.114'2 1.003'5 929'9 8818 9520 Ebből —— Dont:
Politikai bűntett és vétség — Crimes et délits politigues 127 76 3-5 4-3 2-3 4—3 Hatóságés hatósági közeg elleni bűncselekmény
Voíes de fait contre l'autorité ... 26 1 24 () 22 2 156 15'1 18 1
Izgatás — Ewcitatton ... 2 3 1 0 0 6 0-6 05 0—8
Pénzhamisitás —— Fabrication de fausse monnaie . 2'4 210 l'? l'? 1'2 1-5 Szemérem elleni bűntett és vétség, kerítés bűntette
és vétsége —— Attentata la pudeur ewcit. á la de'bauche 95 10 3 101 9—5 76 8—5
Rágalmazás — Calomm'e . ... 53 8 59 6 574 487 535 536
Becsületsértés —— Injure ... 105 3 132 5 1344 ]32-6 1661 1491
Ember élete elleni bűntett és vétség — Crimes et délits
contre la vie humaine ... 79 H'!) 135 141 148 13-6 Testi sértés — Coups et blessures ... 75'8 113'4 1107 1250 146'7 129'1 Magánlaksértés — Violatíon du domicile price 5'8 9' 8 12 6 119 , 128 116 Lopás — Vol . . ... 2406 256' 1 2175 187 8 156'6 185-0
Zsarolás — Eactorsion d'argent (chantage) ... 13-5 10 0 7 9 7- 4 61 7'6
Sikkasztás —— Détourncment de fonds ... 1477 93" 7 75o 55 5 394 624Orgazdaság —- Recel ... 27'7 32'7 278 26-0 196 23-2
Csalás —- Dol ... 1102 487 422 371) § 202 373Okirathamísitás — Fann: en écriturres ... 19'5 11' 6 10? 8-5 ? 62 9-0 Vagyonrongálás — Détárioration (atteinte a la proprie'te) 24 11 1 12 1 11 1; : 132 115
Gyujtogatás stb. —— Incendie volontaz're, etc ... 1'1 4'8 53 5 9 § 7'2 5-9 Hivatali és ügyvédi bűntett és vétség — Forfaituresde fonctionnaires ou d'avocats ... 2'8 2'5 23 16 1'3 1'7 Közveszélyes munkakerülés — De'soeuvrement offrant
un danger public ... 264 13'6 7'4 2'5 , 1'4 6'1
Közegészség és testi épség elleni kihágás —— Infrac- § tions a la santé publígue et celles ayant mis en dan- ,
yer la súrete' de personnes ... , . 134'7 47'3 58'4r 73'9 537 650
bíróságok számos vonatkozásban kivételes tüntetjük fel, nyilvánvalóan látszik ugyan,
hatáskörrel vannak felruházva (egyes poli- hogy a városok bűnözési aránya maga- tikai cselekmények, valutáris bűncselek—mények stb.), ítélkeznek tehát oly bűnözők
felett is, akik cselekményüket a vidéken követték el. Figyelembe kell vennünk to- vábbá a fővárosi rendőrségnek leg-kifejlet—
tebb apparátusát, amely kiválóan alkalmas a szökevények kézrekerítésére. így azután összefüggés okából budapesti bíróságok ítélkeznek gyakran oly egyének ügyeiben
is, akik vidéken is követtek el bűncselek-ményeket, elfogatásuk azonban Budapes—
ten, itt is elkövetett bűncselekmény kap- csán történt. Mindez emeli a budapesti és csökkenti a vidéki elítéltek számát, az el- lépés tehát hatványozottan mutatkozik. A
2. számú táblázat adataiból, ahol a lakos- ság megoszlását és a bűnözés megoszlásátsabb a vidékinél, de mégsem olyan magas, mint az az elítéltek arányában mutatko- zik. Látjuk tehát, hogy a vidék krimi—
nalitása messze elmarad a város bűnözés-é—
től. Minthogy pedig amint már említet—
tük — az onszág kriminalitásának karak- terét éppen a vidéki kriminalitás adja meg, normális időkben a bűnözés országos képe nem oly sötét, mint a nyugateurópai államokban, ahol a nagyvárosokban töm—ö- rült gonosztevők züll—öttsé-ge es elszántsága a domináló tényező.
Vizsgálódásaink kiegészítéseképen ve- gyük szemügyre a bűnözők leírveszedelme—
sebb fajtájának, a visszaesők bűnözésének
területi) eloszlását.
w
9—12. szám _ 461 — ' 1944
5. A visszaesők utolsó bűncselekményíik elkövetési helyének aránya az 1929—1938. évek átlagában.
Rán'divistes condamnés, suivant le lieu oú ils ont commis leur dernier crime ou délit; en %, en mag/erme des années 1929—38.
.: ig v, 13 %%
A bűncselekmény megnevezése § *; §§ § §§ É: %%? § §§
Crimes et délits $$$ '? §: .; 3343 ÉÉoggÉ § §; §
sa áss ass §§e§§ $$$ eF:
aa— aS'S %Sv aes—u ass ee
!
A gyakrabban előforduló bűncselekmények megoszlása !
Répartition des crimes ou délits fréguents ... 139 90, 14'3 9 1 58"? 100'0 Az összes visszaesők megoszlása —— Répartition des
récidivistes totauw ... 25'2 119 162 7 '9 388 1000 Ebböl —— Dont:
Lopás — Vol ... 24-5 x 126 17-2 83 374 100—0
Zsarolás — Ewtorsion d'argent (chantage) ... 17'6 * 11'2 16'5 88 459 1000 Sikkasztás —- Détournemmt de fonds ... 40'1 ; 13'3 15'3 62 251 1000 Orgazdaság — Recel ... 263 128 170 8'5 354 1000 Csalás —— Dol (fraude, etc.) ... . ... 41'6 * 114 151 71 248 1000 Hatóság és hatósági közeg elleni bűntett és vétség —
Voies de fait contre l'autorité ... 21'6 13'2 18'3 7'3 396 1000 Testi sértés —— Coups et blessurea ... 7'8 ; 8'4 13'0 88 620 1000 Pénzhamisitás —— Fabrication de fausse monnaie . . . 34'8 l 130 130 44 34'8 100'0 Szemérem elleni bűntett és vétség —- Grimes et délits
contre la pudeur ... 16'9 , 10'4 16'9 9"? 461 100'0 Rágalmazás —— Calommle ... 19'3 ; 13'3 189 62 423 1001) Emberölés — Homicz'de . . . . ... 67 G'? 158 90 * 618 1001) Magánlaksértés — Violation du domicile prive' . . . . 65 87 20'1 9'2 55'5 100'0 Okiratbamisítás — Fame en écm'tures ... 31'0 11'6 16'4 82 328 1000 Közveszélyes munkakerülés vétsége — Désoeuvrement ')
offram'. un danger public ... ' 48'7 ' 13'8 ! 118 46 ; 21'1 100'0
Táblázatunk összefoglaló adataiból ki-
tűnően a visszaesők legnmgnsabb arány—ban a fővárosban szerepelnek. A millios várm — az állandó rend-őrségi ellenőrzés
tuális bűncselekményeknél általában. A
csalás, sikkasztás és orgazdaság, pénz-hamisítás. okirathamisítás és közveszélyes munkakerülós különösen is a fővárosban mellett is — alkalmat ad arra a bűnrehajlé
elemeknek, hogy tömeglakásokban'tanyá-
jukat felüthessók, társaikkal összeköttetéstfenntarthassanak, nagyobbszabású terve- ket előkészíthessenek, A gyakorlott, bűnö- zőket csábító, gazdag prédával kecsegtető
lehetőség-ek Csak a nagyobb városokbanadódnak, amelyekben a nyomozó hatósá—
gok elől való menekülés is könnyebben sikerül. Az országos számarányt megha—
ladó mértékben tevékenykednek e bünö—
zők azonban az egyéb városokban is, ame- lyekbe legtöbbször valamely előre ;kiter- telt nagyobbarányú bűncselekmény (pl.
vasúti áruraktár kifosztása) végrehajtása
tettenérés fokozott veszélyeit már korábbi tapasztalataikból is ismerik, Ezt a megosz- lást látjuk a vagyon elleni és az intellek—
céljából látogatnak el, Következetesen ke- jóvátenni, !
rülik ellenben —— az emberölés és testi sér- Az erőszakos és a becsület ellen irz'l— ' te's visszaesőitől eltekintve -—— a visszaesők nyuló bűncselekmények elkövetői —— ha
a falusi környezet—et, ahol a felismené—s, a visszaesők is —— más megítélés alá tartoz— f
összpontosuló tevékenységet mutat a visz—szaeső bűnözésnél. Ellentétben tehát a hű-
nözés általános ismérveivel, a *visszaesökkriaminalivtásának határozottan nagyváro-
sias a karaktere és fajsúlyban hasonló az--zal a nemzetközi kriminalitással amely minden, a gazdasági élet magasabb fokán álló ország centrumaiban feltalálható. A
megrögzött bűnözők néhány ezer főre ter—jedő csoportjával állunk itt szemben!, amely érzéketlen a büntetés visszarettnentő hatása iránt és amelynél a szabadságvesz—
tés csak a foglalkozással járó kockázat, a felfedeztetés pedig oly hiba, amelyet újabb, ügyesebben kitervelt bűncselekménnyel kell
nak. Ezek előző megállapításainkkal egye—
zően megmaradnak a falusi környezetben.
A megrögzött késelők, elszánt verekedők
32
"9—12. szam
(egyébként dolgos kenyérkeresök lehetnek és csak ritkán olvadnak be a nagyvárosi kriminalitásnak legsötétebb csoport_jaba,a vagyonelleni cselekmények visszaesöi
közé.
Befejezésül még a fiatalkorú bünözök
területi eloszlására vonatkozóan rendelke- zésünkre, álló adatokat ismertetjük.! Elítélt fiatalkorú bűnözők aránya "hi-ban
' az 1929—1935. évek
Elkövetés helye
Budapest . . . . ; saj 11-7t 88
Egyéb tj. városok l 11-0 166 ; 12-1
Megyei városok . 176 l 21'4 " 183
Egyéb községek. [ 63'3 ; 50-3 ! 60'8
Ezek az adatok különösen is jellemzők a fiatalkorúak erkölcsi viszonyaira már
azért is, mert itt az elkövetési hely rend—szerint az állandó lakhellyel is azonos és így a környezetre is fényt vet, amelyben a
fiatalkorú életét tölti. Viszont az össze-
hasonlitásokra kevésbbé alkalmasak ezek az adatok azért, mert nem áll rendelkezé—sünkre oly kimutatás, amely a lakosságnak kor szerint való megoszlását a felosztásunk- nál alapul vett helyeken t'eltüntetné. Az összesítő adatokat szemlélve a fiatalkorú
kriminalitásnak aránylag kedvező képét
—— 4162 —— 1944 '
látjuk a fővárosban. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban, hogy a fiatalkorú lakosság aránya a vidéken nagyobb és hogy a vidéki lakosság csupán kenyérkereső kor- ban törekszik a főváros felé. söt a fővárosi munkásság nem ritkán küldi gyermekeit vidékre, rokoni felügyeletre bízva azokat.
Szembetűnöen magas a megyei városok fiatalkorúinak bűnözési aránya, aminek okait alapos szociál-pszichológiai kutatással kellene megállapítani. A vidéki, falun élő fiatalkorúak bűnözése nem haladja meg a
lakossági számarányt. A fiúk és leányok
részvételi arányát tekintve, kitűnik,hogya városokban a leányok magasabb aránnyalszerepelnek a fiatalkorúak bíróságai előtt
mint a fiúk, míg a vidéken az utóbbiak aránya a nagyobb. Falusi környezetben a l lanyok ritkábban kerülnek el a háztól és ígyln'incselekmények elkövetésére alkalmat adó viszonyok közé sem jutnak. A kenyérkere—
setre utalt városi leány erkölcseit ellenben a munkahelyek, cselédtársak korán megfertő-
zik és őt az alkalmi bűnözők csoportja felé
terelik.Reméljük, hogy terjedelmében a folyó- irat kereteivel Összeegyeztetett (: vázlatos ismertetés is betekintést nyujt a bűnözésnek az 1929—4938. évtizedben való területi meg—
oszlásáha. Az észlelt jelenségeknek részletei-
ben is oknyomozó feltárása hálás feladat
volna bűnügyi statisztikusaink számára.;luer György dr.
IRODALMI SZEMLE
._.—v ——
Könyvismertetések. — Chronigué de livres.
(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue gui rend compte en frangais dans sa ,,revue des publications hongroises". des ouvrages statistigues publie's en Hongrie.)
Les ttuctuatíons économígues aux États-Unis et dans le Royaume-Uní, 1918—1922.
DépartementEconomigue, Financier et du Transit. Société des Nations.
Geneve, 1942, 104 1. —— pages.
A háború végével felmerülő gazdasági problé- mák nyomása már a háború folyamán is .erösen jelentkezett és az ezek megoldására való felkészülés erősen foglalkoztatta a gazdaságtudo- mányt. A bizonytalansági tényező mindenesetre annyira nagy volt, hogy a tudományos vizsgáló- dások alkalmas anyagán] inkább csak a mult háború gazdasági következményeinek vizsgá- latára szorítkozhatott a lelkiismeretes kutato hogy
az események let'olyásálu'd bizonyos általános ér—
vényű igazságok felismeréséhez jusson el, melyek ezúttal is maradek nélkül felhasználhatók. A Nem' zetek Szövetsége Gazdasági Osztálya által kiadott er- tékes tanulmány az Amerikai Egyesült Államok és az Angol Egyesült Királyságban bekövetkezett gaz- dasági eltolódásokat vette komoly vizsgálat alá az 1918—1922. években, mégpedig azért ezt a két or—
szágot, mert mintLovetluy, az osztály igazgatója, az elöszóban kiemeli, az összes európai országok—
kal ellentétben, ennek a két országnak közgazda—
ságíxt befolyásolták legkevésbbé a nyersanyagprob—
témák a szóbanforgó időpontban.
