Elemi népoktatásunk újabb fejlődése

e TERÚLET És NÉPESSÉ_G e

Elemi népoktatásunk újabb fejló'dése.

Le recent développement de lenseignement pr—t'muire en Hongrie.

Résume'. Le ministere honyrois de Fin—

struetion publigue et des Cultes a e'laboré, au début de, 1925, un vaste programme ten—

dant ;; eonstruire un grand nombre de nou- velles éeoles primaires pour assurer Pen—

seignement (les enfants. Le programme sert en premier lieu les intéréts de la po—

p u [ a t i 0 n a g r i (: o l e et surtout celle du territoire esetérieur des com- munes (hameauaf, pusztas, fermes etc.), ou se trouvent [e plus d'illettrés.

U Le nombre (les enfants de 6 a 11 uns tenus de Iréguenter lye' c ole prim air e (1 u 0 t i (l i e n n e, apres avoir depuís la guerre atteint en 1925 le minimum (envi- ron 738000), (: remonté _iusgtfa Ia fin de 1928 a pres (le 900000 et compte tenu des naissanees et des déces probables, il stélé- vera suecessivement jusguk'r la fin de 1931 61 environ I,080.000. Dans les an—

nées 1931—1935, le nombre des enfants de 12 a 1/4 ans tenus de fre'ouenter I'é c 0 le C o 111 p l (? m e n t a ír e augmen—

tera de méme; il est a prévoir (11171 tombera jusgu'en 1930 a 270000, mais gulil remon- tera jusguten 1935 a 550000. Dans ces con- ditions, le programme en guestion prévoit un large développement des écoles complé—

mentaires.

La Ioi VII de 1926, en établissant le pro- gramme de la construction dlécoles primai—

res, préooyait Ia construction de 8500 s a I—

les de classe et Iogements

dlinstitute u r, dont les plus nécessai—

res (5000) deoaient étre créés á bref délai. (Budapest ou les écoles primaires sont entretenues par la ville ulest pas compris dans ee programme). Jusgulau début de 1928, on a entrepris et en par—

tie achevé la construction de 2350 salles de classe et de 1150 Iogements dűnstituteur, dont 1/3 sur le territoire exte'rieur des eom—

munes.

Pour couronner la réorganisation de l'enseignement prímaire, les écoles pri—

maíres comprendront 8 classes, au lieu de 6 a présent; Poblígation dialler á Pe'cole primaire stétendra ainsi sur les enfants de 6 a 13 ans, et ceux

de 14 a 15 ans seront tenus de fréauen—

ter [*école comp/émentaire. Dans

ljinstruction sera étendue sur les ma—

tiéres de commerce et d'industric; jusgue—lá sous ce rapport on Illavait en Hongrie gue des écol'es complémentaircs générales et dülgrículture. Cette réorganísation se fara graduellement entre 1930 et 1940 de sorte (Iu'á partir de septembre 1940, chague commune aura son école primaire de 8 classes.

celle—ci,

*

Les tableaux 1—27' et les graplu'gues l—XIV renseignent sur les écoles primaires.

Les clli/fres détaillés se rapportent en géné—

ral á [lanne'e scolaire 1926—27; dans la ?"

tableau, nous donnons aussi les ehífi'res dzs- ponibles pour 1927—28 (nombre des éco—

les, etc.). Ön volt par celui—lá, gu'au cours (les trois dernieres années scolairesJe nombre des écoles primaires augmenta de 303 uni- i'és, s'éleuant a 6577 en 19271—98. La moitié des écoles était in divisée: les classes y étaient dans la méme salle. On eomptait 4270 dlef (: o le s

dans une méme salle, dlalztres e'taient dans des salles se'parées, et 8% (l'écoles e n ti (3- re ment diuise'es ou clzague classe (wait sa salle a part. Les écoles confession—

nelles représentaíent 70% des e'coles; les e'coles dlEtat 1770; les éeoles communa—

Ies 11% (tableau 2); depuis Pannée sco—

iaire 1920—21, clest surtout le nombre des e'coles dlEtat, eommunales et catho—

ligues romaines gut a augnienté. Les ()llafl'e cinguiémes des écoles autres gue celles dlEtat recevaient une subvention dlEtat (tableau 3). Dans la plupart des

écoles (9370), les gargons et les filles e'taient enseignés plus ou moins ensemble (écoles mixtes, tableau 4). La moítié das—

écoles avaient un instituteur par c I a s s e; e 10% avaient 6 instituteurs ou plus (tableau 5); 9070

c I a s 3 es (tableau 6). Le ,_tableau 7 indi—

e n p a mi 3, d i v i s é e s, certaines classes slywttrouvaient *

comprenaient 6 gue la durée du temps dlétude. Did-_

prés letableau 10,l,eife'ctif du , p e rpm—'n n e l e n 3 ei g n a n t, gui avail été "fort réduítk par_ ainis—sement fmapaerpa augmenté cesdernier-s temp *La proportíon des in—

89

12. szám.

stituteurs et des institutrices est de 6 a 4.

Sur les 17.000 instituteurs (nombres ronds) 3596 étaient employés dans les écoles catho—

lígues r., 24% dans celles de llEtat, 1776 dans les écoles communales (tableau 11 ).

Le tableau 12 présente guelgues chiffres re—

latifs () la situation du personnel enseignant.

Le nombre des éléves, aprés avoir dimi—

nué' depuis Pannée scolaire 1922—1923 par suite de la diminution des naissances 1927 a raison de ltaugmentation des nais—

sances survenue depuis la guerre, remon—

ianta689. 000 en 1926—1927 (tableau 13).

Les tableaux 14—16 montrent la répartition des éléves par serte, áge et classes.

Depuis la guerre, la forte fluctuation des naissances a amené des écarts essentiels dans l'cffectii des éleoes des différentes classes

(graphigue VIII). Un cínguiéme des élé- ves fréguentait des écoles indivisées (ta—

bleau 17). Les tableaux 18, 19 et 20 mon- maternelle, coríiession et domi—

cile. En moyenne générale, il y avait 4-1'5 éléoes par in 3 t i t u t e u r (tableau 21).

Parmi les écoles complémentai- 'r e s, celles de caractére a g r i c ol e se de'—

veloppent bien fort, elles représentent un cinguiéme du nombre (5639) de celles-lá (tableau 8). 867 des écoles primaires sont T—pöurvues dtécole complémentaire (tableau 9); les tableaux 13, 15, 18, 20 et 22 ofirent les chiffres relatifs aus: éléves de celles-ci. Il

wiste 48 e'coles primaires autonomes ( com- ple'mentaíres) dlagriculture (tableau 23).

Le tableau 24, indiguant la répartition des écoles suioant les p air t i e s d a p a g 3, présente aussi le nombredes sall es d e el a s s e, en comparant le nombre des éco- les au chiffre de la population et des éléves, et celui des salles de *classe et des éléves au nombre global de ces derniers. 180 commu- nes n'ont pas encore dlécola primaire ( ta—

.rbleau'25), mais la plupart en sont dans le voisinage immédiat de communes ayant une école ou non loin de telles coinmunes. De—

la mise en exécution du programme ágnak? plus haut il a été créé des écoles

ans envi'ron 40 communes manguant

ans le territoire extérieur

* nes, leguel a en nombres ronds'

" ' abitants,18% de la

trouve de toutes p utes éco-

,Lravec en ,:HnOyenneögéléoes et de' la-

— 1270 ——

pendant la guer—,re se relevait depuis 1926—'

trent la répartition des éléves par la ng u e,

'*école et bientó't á peu prés25 aixtres loca—

meg

'caux insuffisants pour la plupart. Le pro- gramme y prévoit la création de 143] sal- les de classe (tableau 26),- le développement de l'enseignement primaire dans ces en- droits est une des principales préoccupa- tions du minister-e de Plnstruction nubligue.

Dans le tableau 27, nous donnons, á grands traits, une comparaison internatio—

nale des chi/Tres de ltenseignement primaire.

*

A magyar népoktatás alapvető törvé—

nyének, az 1868. éviXXXVIII. t.-c.—nek az életbelépte óta (a törvény szenteSítésének napja 1868 december 5 -e) hatvan esztendő telt el és ez az évforduló éppen egybeesik az elemi népoktatás fejlesztését előmozdító hatalmas akciónak egyik legtevékenyebb esztendejével. ) A népoktatás történetében ez az (1. n. építési akció valóban új korsza- kot nyitott meg, úgy hogy tulajdonképen az elemi oktatás újabb fejlődésének időszakát szorosabban innen s nem a háború végétől kell számítanunk; az iskolaépítési pro—

gramm végrehajtása ugyanis az 1925. év elején indult meg s a háború kezdetétől ed- dig az időpontig nagyobbmérvű extenzív fejlesztésről nem is lehetett szó.

A népoktatás történetének ebben az új, sok biztató jellel megindult korszakában mindenesetre a statisztikának is fokozott kötelessége a népoktatás változott s ezentúl évről--évre talán még erősebben változó helyzetének állandó és alapos figyelemmel kísérése.

Az elemi népoktatásra vonatkozó rész—

letes adataink az 1926/27 tanévig állanak rendelkezésünkressígy azt a tíz évet, amely a háború óta eltelt, a maga egészében egye—

lőre ,még nincs alkalmunk pontosan átte—

kinteni és éppen az 1927/28. tanévről,

amelyben a fejlődés az eddiginél is erősebb lendületet vett, még nem rajzolhatjuk meg

a statisztikai képet, de így _is, 1926/2745,

tehát 9 tanéven tekintve át, a népoktatás jobb jövendöjét láthatjuk kibontakozni.

Az újjáalakítás munkája a háború utáni években nem egy irányban vette kezdetét és nem csupán—az elemi oktatás köréből in- dult ki," hanem 'célul tűzte ki a nép széles rétegeinek minél nagyobb körű és mentől teljesebb művelését. a művelődésre való le—

1) A_kultuszminísztérium erre az

még márciushavában a népoktatás multját és jelen helyzetét, valamint a nevezett akciót magát is is- mertető testes kötetet adott ki ,,Magyar Népokta; __ ,

tás" cimmel, amelynek ismertetését ] a Magyar

Statisztikai Szemle 1928; évi 4. számában. ' * ,; _ _

,, ' , il

alkalomra _ *

12. szám.

hetőségek és alkalmak megteremtését. Az analfabétizmus csökkentése, az iskolánkí- vüli népművelés, a szabadoktatás mind ebbe a körbe tartozó mozgalmak. A népok—

tatás hiány-ainak, bajainak gyökeres orvos—

lása, jobban mondva preventív megelőzése mégis leginkább a népoktatás fejlesztésétől s itt is elsősorban a tanköteleskorú gyer—

mekek hiánytalan beiskolázásától várható.

Elemi iskolai adataink részletes ismertetése előtt ezért a tankötelesek legfőbb és az elemi népoktatás helyzetére legközelebbről kiható körülményeivel kell foglalkoznunk.

I. 'l'ankötelesek.

A népoktatás legfőbb céljának. az elemi ismeretek minél szélesebb körű elterjedésé nek sikeres elérésére nézve elsősorban a tankötelesek beiskolázás-ának kisebb-na—

gyobb mértéke alapján vonhatunk követ—

keztetést. Erre nézve. sajnos, pozitív ada- taink csupán az 1920. évi népszámlálás ide- jéről állanak rendelkezésünkre, amikor a tanköteles korú gyermekek számát is pon- tosan tndtuk. Az 1920. évi népszámlálás.

valamint az 1920/21. tanévi tanügyi ada- tok összevetéséből kitűnik, hogy az isko—

lába nem, járó mindennapi frmlcöl'eleselc száma aránylag igen nagy volt. A 6—11 éves korban levő gyermekek közül a jel—

zett időben ugyanis 79'476 elemi minden—

napi iskolába, 3't% magasabb fokú isko- lába járt és így 172 % jutott az iskolába nem járókra. A következő években a 6——11 évesek számára nézve már csak kiszámított

adatok állanak rendelkezésünkre; ez a sza—

mítás, mely részben a néj')sz;'nnlálz'tsi, rész—

ben az 1920. évet követő esztendők szüle—

tési és halálozási adatai alapján történik.

teljes pontOSSágra nem tarthat igényt, az általános tájékozódás céljaira azonban megfelel.

A mindennapi tankötelesek száma (- ' szerint a sziiletéseknek a háború alatt meg- csappant számához, képest ttl2t-től kezdve fokozatosan csökkent s így, amíg 1920-ban 1,1'/09.639-et tett, a következő években foko—

zatosan kevesebb. azaz

1921-ben 1.053012,

1922-ben 951.715,

1923—ban 865272.

1924-ben 765.116,

1925—ben 738.097

volt. A* csökkenés a jelzett öt év alatt az 1920. évhez viszonyítva éppen 1/3 részt (pontosan 33'5%--ot) tesz. Innen kezdve az—

— 1271 — 1928

után a születéseknek az 1919. év második felétől kezdődő emelkedéséhez mérten is—

mét növekszik a mindennapi tankötelesek száma s így

1926—ban 756.383-at,

1927—ben 810621 -et

tett. A következő években a halálozási arány már csupán csak becslés szerint ve- hető fel s ezen az úton

1928 végére 1929

1930 __

1931

$lt)0.000-re, 080000—re, t,05t).000-re, 1.080.()00—re

beesiilhetjük a mindennapi tankötelesek várható létszámát. Ez a nagyarányú emel—

kedés öt év alatt összesen 43%—nak felelne

meg és következménye az 1920—4925. évek megnagyobbodott születési számának. A szü- letési arány azonban az 1921—ben elért leg- magasabb nívóról (1000 lélekre 318) a kö—

vetkező években lassankint ismét visszaesett s ennek következtében a tankötelesek vár- ható számát is az 1931—et követő években alacsonyabbankell felvenniink s így

1932-ben l,t)67.()()0,

1933—ban l,034.000.

1934—ben l,023.000,

1935—ben 1,014.000

volna a mindennapi tankötelesek _)rható száma, megállapodva így a reakcioként'jewá lentkezett szokatlan magasság után a nor—

málisnak nevezhető korábbi színvonalon.

Hacsak tehát előre nem látható körülmé-

,

nyek (pl. járványos betegség) keresztül nem huzzák számításainkat, a minden—

napi tankötelesek egy millión felüli szá- mára az elkövetkező években állandóan_

számíthatunk.

Ami már most az iskolába. járók számát illeti. az 1920/21—1926/27. tanévek átla-

gában a mindennapi tanköteleseknek

859641 járt mindennapi elemi, 5%—a pedig más (magasabb fokú) iskolába s így körül—

belül 10 % marad az iskolába nem járókra.

A magasabb fokú iskolába járók száma adataink szerint a mindennapi tankötele- sek és az elemi iskolába járók számának

fogyásával ellentétben 1920/21—től 1924/25-ig állandóan növekedett s így arányszá- muk is 3"4%-ről 6'2%—ra (47 ezer) nőtt.

Csak az 1925/26. tanévben, amikor már a—

bálimrt't alatt születettek kerültek apevezett

iskolákba, állott be itt is vi.. raer , . neni

egészen 43 ezer (5'8%)x volt ezidőben ugyanis a magasabb iskolába iratkozott/

89* ki

12. szám. —— 1272 —

1928 '

9—41 évesek száma és ez a szám a követ,—

kező (1926/27.) tanévben még sokkal erő-

sebben esökkent: 33 ezerre azaz () tanköte—

lesek 4'3% —ára.

Ezzel együtt az iskolába nem járó min—

dennapi tankötelesek arányában állandó javulást látunk: 1923/24—ben 9%, a követ—

kező években pedig — számításunk szerint

—— körülbelül 570 lehetett a be nem iskolá—

zottak száma s remélhető. hogy a mostani és a következő tanévekben még alacso—

nyabbra szorul le ez az arány. Ha tehát si—

kerül a be nem iskolázottak számát a mi—

nimumra leszorítani. aminthogy erre nézve minden törekvésnek és minden reménynek meg kell lennie, az elemi iskolai tanulók számának évről-évre való fokozatos emel- kedéssel az 1930. év Végére 1,()l4.000-re_

1931-ben pedig l.,044.000-re kell emelked—

nie s az ezután következő években, ha kö—

rülbelül 40 ezer mindennapi tankötelest (azaz 476-ot) számítunk a magasabb fokú iskolákra. az egy milliót állandóan meg fogja közelíteni a tanulók száma. (Számítá- sunk szerint 1932—ben l,026.000 s ezután évről évre némileg kevesebb; így 1935— ben 973 ezer.) Népoktatási politikánknak tehát a tanulóknak ezzel a tömegével kell szá- molnia s ezek a meggondolások, kapcsolat- ban a népoktatás fejlesztését sürgető egyéb követelményekkel (rlelték meg a most fo—

,;lyamatban levo nagyarauyú (pítési akciót.

Az ismétlo tankötelesek (12—14 évesek) száma az 1923—1926. évek folyamán az 1909—1914. évek születési számaihoz ké—

pest meglehetősen hullámzott. :) legmaga- sabb színvonalat (554 ezer) 1921-ben érte el, de a többi években sem maradt sokkal , mögötte ennek a létszámnak. A következő évek (1927—1928) azonban a háborús szü—

letések hatása alatt már csökkenést mutat—

nak s ugyanilyen csökkenést fognak mu- tatni a további (1929—1930) év ek is és ig) 1930- ban számításunk szerint csak 270 ezer körül fog állani az ismétlő tankötelesek száma. Majd ismét ——— l931—től kezdve ——, a növekedés hulláma következik (számítás szerint) 329 ezer, 1932—ben 431 ezer. 1933—

ban 527 ezer ismétlő tankötelessel így a

létszám 1934—ben már el fogja érni a régi

sem maradhat sokkal alatta (544 ezer).

Adataink szerint 1926/27- ben a más (t.

i. nemelemi továbbképző) iskolába járó ta- nulok száma124 ezer volt azaz az ismétlő tankötelesek 22 6% -.a Ha a további évekre 25%-os arányt alkalmazunk, bár feltehető.

hogy a magasabb fokú iskolába beiratkozó ismétlő tankötelesek nagyobb száma miatt az emelkedni fog, a mélyponton —, azaz 1930-ban - kerekszámhan csupán 200 ezer lo 'ábbképző iskolára utalt ismétlő tanköte- lest fogunk találni, de viszont az 1931——

1935. évek folyamán a háború utáni na—

gyobb születési szám miatt évről évre való emelkedést fogunk látni (s e periódus vé—

gén már jó 400 ezer továbbképző iskolára utalt gyermekkel, illetve, ha beiskolázásuk teljes lesz. ugyanennyi tanulóval kell szá—

molnunk.

Az ismétlő tankötelesek számának ilye- tén megállapítása egyébként a legutóbbi öt évre nézve arra az örvendetes tényre is rá—

vezet bennünket, hogy ebben a korcsoport—

ban is fokozatosan javul a beiskolázottak a'ánya. Ez a javulás elsősorban a tovább—

képző iskolák folyton erősbödött látoga- tottságának köszönhető; az összes 12—14 évesek közül ugyanis

010

1922/23-l)an 38'1

l923/24—l)en 47'9

l924/25—ben 59'8

1925/26-ban 538

1926/27- ben 54 2

látogatta :) továbbképző iskolákat. A más (többnyire. magasabb fokú) iskolába járók száma. ezzel együtt szintén növekedett (a jelzett öt év alatt 109 ezerről 124 ezerrel s így a be nem iskolázott 12—14 évesek száma évről évre visszaesett. amennyiben

wc,

t922/23—ban 42'1

l923/24—ben . . . . . . :n-7

1925/26 ban 24'4

1926/27 ben 23 2

volt. Ilyenformán számíthatunkarra. hogy a jövendő években az ismétli) tankötelesek közt továbbrais fokozatosan csökkenni fog a be nem iskolázottak aránya. A tovább- képző iskolai tanulók emelkedő létszámá- hoz mérten ezért az elemi oktatás tovább- képző tagozatának :) fejlesztése is szűk—

séges.

Amint tudvalevő, az intézkedések már megtörténtek arra nézve, hogy elemi isko- láink a nyugati államok mintájára a követ- kező (1930——————1940) évtizedben 8 osztályúvá fejlesztessenek; meg van adva a mód arra.

hogy egyes elemi iskoláink már át is tér—

hetnek a 8 osztályú iskola rendszerére Ez' esetben a 6—13 éves gyermekek korcso—

portja tehát osszesen 8 évfolyam :) min- dennapi és a 14—M1.) éveseké pedig —— két év-

. .;'

_. .

12, szám, _—

folyam —— az ismétlő tankötelesek közé tar- tozna. A megvalósítás _esetén az ismétlő tankötelesek körébe a mainál jó tág—(tal ki—

sebb létszám tartozna, de ezzel szemben je- lentékenyen —— két évfolyammal —— meg—

növekedne a mindennapi tankötelesek se

rege. Erre vonatkozó számításaink szerint, amíg a 1415 évesek száma 1929 ben alig haladná meg a 300 ezret, sot 1932—-ig a há- borús sziiletések kisebb száma miatt 180 ezerre esne Vissza. majd azonban l.):io—ig elég gyors ütemben (Söt) ezerig emelkedne, addig a (')—l.') évesek száma már 1929—ben (az előző évi 1,()88.()00—ről) l,l4().()t)O—ig(

l932—ig pedig fokozatosan t,37().()OO—ig

emelkedne s riil állana,

1935—ben még 1.320000 kö—

l-la tehát a nevezett reform meg- valósul, közoktatási kormányzatunknak a tanulók még jóval nagyobb s bizonyos ideig még fokozatosan emelkedő tömegé- hez képest kell a népoktatás kereteit széles—

bítenie.

II. Az elemi mindennapi (')s továbbképző iskolák.

A háborút közvetlen megelőző iskolai evben Magyarorszag régi területén közel 17 ezer elemi mindennapi iskola műki'nlőtt.

Magyarország mai területére ebből a szám—

ból Mi?/, jut. A háború és a foi—"adatimik folyaman igen sok iskola sziintette be mű—

ködését és az iskolák számában eh—

hez képest jelentékeny csökkenés állott be.

A háború után () szerint jóformán csak :) szünetelő iskolák újból való megnyitása ál-

:)

tal szaporodott az iskolák száma. Az

1918/19. és l9t9t'2t). tanévek számbavé—

tele (kerekszámban 3.700, majd 5.950 is- kola) egyrészt a tor 'adalmak (')s a román megszállás miatt nem lehetett pontos, a szünetelő iskolák száma is igen nagy volt.

másrészt az akkori megállapítás részben más területre is vonatkozott. amennyiben a szerbek által ezidőben megszállott (lélma- gyarországi terület helyett az azóta elsza- kított Nyugatmag'arorszz'ig iskolái szerepel—

nek itt adataink közt, Az 1920/21. tan—

évtől kezdve a szorosan vett mai területre (Nyugatmagv'arország nélkül és a (lélma—

gyarországi terület beszz'imítz'isz'ival) vonat—

koznak— adataink. A különbözet azonban az 1919/20. és 1920/21. tanév között nem nagy: a nyugati részen 349 iskolát vesztet—

tünk el, a szerbek által kiürített területen viszont 365 iskolát kaptunk vissza.

Az 1920/21. tanévtől kezdve négy tan—

éven át új iskola alig nyílt meg; az előállott

1928 szaporulat csupán az újból működésbe lé—

pett iskolák számából ered. (_L. az 1. sz. táb—

lát.) Különösen a továbbképző (ismétlő) is- kolák nyíltak meg nagy számmal, mint- hogy a háború alatt nagy részük szünetelt.

A fejlődés jelei ebben az időszakban in- kább a belső szervez s, új feladatok kitű—

zése és előkészítése terén, valamint az ab—

hoz szükséges anyagi és szellemi eszközök megteremtésében mutatkoznak Az elha—

nyagolt és megrongálódott iskolaépületek rendbehozatala, a tanít(')személyzet viszo- nyainak a tisztázása, a menekült tanítók elhelyezése, majd gondoskodás arról, hogy a létszz'imesiikkentes ne okozzon nagyobb

akadályokat _az elemi oktatás rendjében: ) ezek voltak a jelzett időszakban a közokta-

tásiiigazgatás legfőbb gondjai.

Az 192.)/2t). tanévig ilyentormán nem is látunk nagyobb emelkedést az iskolaegy—

ségek számában, sőt az 1924/25. tanévben

némi, átmeneti jellegű apadást vehetünk észre, ami az eddig külön egységként szere- pelt iskolák (")sszevonz'isálnil, valamint azok- nak a kislétszámú iskoláknak a megszün—

tetéséből ered. amelyek más iskola fenn—

állása mellett feleslegessé váltak és az ál—

lamsegély megvonása miatt nem is működ- hettek tovább. (A községi iskolák száma így lG—tal, a felekezetieké 1()-zel, a társulati ()s magániskoláké 9-eel apadt.) Ezzel szem- ben azonban a jelzett tanévben már az új

iskolák fel állítása is kezdetét vette, de' ai)

gyr előállott gyarapodás számszerűleg ek- kor a mondott ellensúlyozó körülmény miatt nem nyerhetett kifejezést. Csupán 192 :')/2t)—ban, amikor az építési .akeir') út- ján már több új (főként tanyai) iskola nyílt meg, vette kezdetét a számszerű gyarapodás.

A jelzett évben őri-gyel, 1926/27-ben 103)- mal, sőt, az 1927/28. tanévben. amelyre nézve egyelőre még csupán az országos ered—

ményt kiizőlhetjiik, liti- tal szaporodott az iskolák száma. (L. az I. sz. grralikont) Az

1926/27. tanévben ugyanis ()..)41, az 1927/28. tanévben pedig 6.677 minden-

napi elemi iskolát vett számba statiszti—

kánk. nem számítva a szünetelő iskolá—

kat tt926/27—ben 22). A legutóbbi három tanév alatt () szerint .")% nak, a háború óta pedig ———— az ujból megnyilt szziinetelő isko- lákat is szaporulatnak számítva —— 1793- nak telel meg () g__arap()d('is.

. *

Az elemi mindennapi iskolák részletes adatai köziil elsősorban azoknak van je- lentőségük. amelyek az iskolák fenntar-

12. szám. _ ; 1274 —

1. Az elemi mindennapi iskolák fontosabb adatai (1920/21—1926/27).

Dorme'es princípales des e'coles primaires guotidienncs.

. . . . §

' Fiúiskolák Leányiskolák Közös iskolák ( 173215 ;;ÉÉ'CJZ'S'IÉÉÉBPHÉÚM

Tanév, jelleg Ecoles de gareons Ecoles de j. filles Ecoles mixtes Szám'fn—Ombre Százalék ___— g,?"

1.3 ; .a ; g"; .3 ; .a ;

Année scolaire, m§gi§§ .) m§t§§ u U) §§i§§ % % Ég §; m Ég §§ cí!

caractéreecoles, des §§.§mur—nu172'SvÉ—u§ru;gagvg 3355%% .S—íii—ogonÉÉmviF§Mi 31312; ,;3§33%% 3-2ÉSaki "03ENH—:ga. .gt§a); 13133%% ._.2ES§?) GNHN—o§ga. ;;og ———'253gé: -O§mut—§382 %toc- ,:É'23ps),*

st'űt 53 § § * 1 t mg Énis .tT" "3 "f,—: *" t n' §§ mt a";

:.—————— tá ;va 7 Él:,! _ 9317/7523;._ ,; , '*'-ím_ , ő ; gif/75262 _.mi) 0 Égiges mm % ZÉUZíSOÉes 1 O clorirzíslées mh) 1930/21 . . . . _ . 11.30 124 87 241 32 141 98 271 3024 2 4001222 5.046 3.086 2.665 407 501 43'3 6'6 6.158 192122 . . . . . . ; 30 109 96 235 34 127 110 271 3.006 2 555§238 5.799 'i.070 2.791 444 48'7 443 70 6.305 . 1922/23 . . . . . . . 36 118 90 244 35 141 96 272 3.103 2.512 220 5.835 3.174 2.771 400 50 0 43 6 64 6 351!

1923/24 . . . . . . ; 34 113 90 237 27 137 99 263 3.049 2.599 242 5 890 3.110 2.849 431 48'7 44'6 6'7 6.390 § 1924/25 . . . . . . ' 29 107) 70 206 23 125 83 231 3 123 2.570 244 5.937 3 175 2.502 397 49 8 441 62 6.374* § 1925/20 . . A. . . . §1 29 108 72 209 24 121 100 245 3.149 2.548 287 5.984 3.202 2.777 459 49'7 43'2 7'1 01438

192597? 321311" ; 201100 77; 200 20 119 93 232 3.223 2.507 313 0.103 3 272 2.780 483 500 426 7-4 0.541

; % f14'1 48'5 37'4100'0 8'6 51'3 40'1 100'0 52'8 42'1 51 1000 500 426 7'4 —— —— —— 1000

Ebből: ———— Dont : 17 i ' * -

Állami —— d'Etatl 2 10? 26 38 ——i 7 28 35 447 437 138 1.022 449 454 192 410 415 175 1.095"

Vármegyei dei í .

comitals .. — —í —— __ — —— —— 1 2 ___ 3 l 2 — 83'3 66'7 —— 31,: Községi —— com-v ; % ; J'. '

munales . . . . ———i 61 302 36; —*' 3 29 32 400 176 88 664 400 185 147 54 6 253 20'1 732 —

RómlkathmcathmáGör.kath.— caihgr. 18l 691 14 1012 111 931 28 1322 1.22277 1.23546 33—— 2.49(123 1.25179 1.39748 7El 45962'2 51'337'8 2'8—- 2.723,127 .

Egyesültróm. kath. ;

! _

és gör. kath. ***. , !

; ?

écvles cath. 7. el : * '

caíh. gr. réunies w— _ ————— —— ——— _ —- , 5 4 ——— 9 5 4 —- 556 444 —— 9!

Református—Cab). ,; 0 10 li 22 5 11 ** 24 589 442 23 1.054 000 463 37 54'5 42'1 34 khm, Ag. hitv ev.—— luth. ; _ — — m M — _ — ! — 265 133 5 403 265 133 : 65'8 33'0 1"? 403 Egyesült (notes-§ , .

táns —— évoles pm— *

testantes réuníes M ——— —— .; ; — .. 5 M :. 5 _. _— 100-0 _. 5

Gör. keneti — gréco-

orient. .. .. .. .. . _ ———_ —— ——— — — 42 3 ——— 45 42 3 _ 93'3 0'7 ——— 45

Unitárius — Wii-1 ? i : ! !

íaíres .... .. .. .., —— M — — — ——* —— -— —— i 2 v 2 .! — 100'0 —— ——— 2

* lzraelita- ísralélítes1 _ 2 11 :t — 1 1: 88 52 13 150 88 35 14 56'1 350 81) 157

Felekezetiek ( _ . ; , § ' ;

együtt — Ensem- í: * § § . )

bledvsécolesco'n- ; * * § * *

fessionn. . . . . 25 82 L 1 128 17 106 86 159 2.295 1.915 74 4.284 2.337 2 103 131 51'1 400 29 4.571

Társulati — Ecoles ! l . _

dhsmciatio'ns . . 2 l —1 8 2: 2 — 4 5 3 2 10 9 0 2 529 35'3 118 17

Magán —— Ecoles ; ' §

privées.. .. .. ]] — l; —— 1, 11 1, _ 2 75 84 11 120 76 36 11 61'8 29 3 89 123

', , 1 . ,

Vármegyékben ; . § ;*

Dans les cumi-§ - . * f

— ' '

tats . . . . . . § 26 90 42 158 1011 97 49 162 3.081 2.449 190 5.720 3.193 2.636 281 51'7 43'6! 4'7 6.040

Tj. városokban i _. § %

Dans les mll s; '

muníeipales ..j 3 10 35 481 41 22 44 70 142 118123 383 149; 150 2023 29'7l30040'3 501

1 ; 1 1

1) A szünetelő iskolák (1926/27-ben összesen 22) nélkül. __. Sans les e'coles n'ayant pas fonciiomvé

(en 1926—27, 22).

"

tóim mutatnak rá s így mindenekelőtt eze- uradalmak, a politikai községek vagy ál- ket az adatokat kell vizsgálnunk. Ennek a lami hatóságok tartanak fenn. Az iskolák körülménynek a figyelembe vételével hn— zöménél azonban a fenntartó és a jelleg fo- tározzuk meg az iskola jellegéi. A fenn— galma egybeesik s ezért az iskolák meg- tartó és a jelleg tulajdonképen nem azonos oszlását is ez utóbbi, állandóbb természetű fogalmak, minthogy a jelleget az alapítás körülmény szerint határozzukrmeg. "

határozza meg és sok esetben más az ala— Mindennapi iskoláink Összes számából pító és más a fenntartó; így számos róm. e szerint 1926/27-ben 70% jutott a feleke—

kath. jellegű iskolánk van. amelyet magán— zeti, 17% az állami. 1170 .a községi iáko-

12. szám. 12

,—

5 1928

l.AZ ELEMI MINDENNAPI ISKOLÁKSZÁMA.

Nombre des éco)es primaires auoridiennes

1920-2)

Oszterlan huny/sees

1924—25 1925—26 192927 1927—28

[lililllllllll]

Res teljesen osztan Paff/Él/Emen/diwseea [nliéremen/diwsées

lákra es az iskoláknak csak egy kis részét

(2%) tartották fenn társulatok es magáno—

sok. (l, az 1 es a 2. sz. táblát alamint a II.sz. O'ldhkOlli) felekezetek közl (l) ál—

talában valamennyi lennt-(irtó között is.

első helyen áll a róm. kath. egyház ? 732 is—

kolájával, ami az összes iskolák 42 %- anak felel megf. A református egyházra az isko, lák 17/6 ainak, az evangélil—ins egyházra pe"

dig (%%—ának a fenntartása hárul es egyiit—

tesen ö%—ot tesz azoknak az iskoláknak a száma, amelyek a többi (gör. kath., gör. kel., unitáriuS, izraelita) felekezetek tulajdoná- ban vannak. Találunk kis számmal olyan iskolákat is, amelyeket a vármegyék tarta- nak fenn, a felekezetiek közt pedig olyano- kat. amelyeket a róm. és gör. kath. vagy pedig a református és az ág. evangélikus egyház közösen tart fenn. Közölt tábláink legnagyobb részén azonban ez utóbbi kis csoportok nem szerepelnek külön, hanem a vármegyei iskolák :) közsegiekkel, az egye—

sült róm. kath. és gör. kath. iskolák a róm.

kath. s végül az egyesült protestáns jelle- gűek- a református jellegű iskolákkal egy- l')efo;flaltan; a fennmaradó négy felekezet és pedig:) güi. kath.. gör. kel.. unitárius és izmelita felekezet iskolái Viszont ..egyéb felekezeti" megjelöléssel (")sszet'oglalva vannak feltüntetve ezeken () táblákon.

Ugyanitt megjegyezhetjük. hogy a baptista felekezet is tart fenn Budapesten egy isko- lát. (le ez az 1926/27. tanévben nem mű—

ködött és így nem szerepel adataink közt, amelyek a tanév nagyobb részében szüne- telő iskolákra nem terjednek ki.

Végigtekintxe azokon az adatokon, amelyke :) különbözo jellegű iskolák szá—

mának az alakulását 1920/21—től 1926!

1927—ig tüntetik fel (1. a 2. sz. táblát). ál—

talában véve a felekezeti iskolák együttes arányszínnz'iban látunk lassú. de fokozatos lemorzsoh'nlást. míg a községi, (le t'őképen az állami iskoláknál ezzel párhuzamos terliódítz'isl. Az állami iskolák száma hat 2. Az elemi mindennapi iskolák jelleg szerint (1920/2l—-—1926/27).

Ecolcs primaires guotidimnes suivant leur caractére,

) ) __ ) ) ) _

(5 v—1 m ':0 át (a 55 (5 v—Y aki ) cS ; 9? ):] § Jelleg ——— C'amctere % %; § : §; § ' % § 2; 3; § ) g 3] ;. a:

1—1 H v—( ) v—( H ) v—t v—t v—t ) v—í v—i ) v—í v—a H v—d

_ szám —— nombre s A a A al e k 7 ,!"

) ) )

Állami —— d*Efat .. 929 980 1.005 1.027 1.037 1.054 1.095 151 156 158) 1611 163) 164 167 Községi - communal. ) 648 669 680 700 684 699 735 10 :") 10'6 10'7; 109 107) 109 11'2

Róm. kath. —— cath. ri 2.607 2.649 2.662 2.181 ?.691 2.713 2.732 423 420 410) 420 42'2 le'I 41'8

Református w can)... ., 1.094 1.100 1.107 1.101 1.098 1.100 1.107 178 1745 174: 17-21 17-2 17-1 169 Ag. hitv. ev. * luth. ) 400 412 411 408 407 405 403 6—4)" 6'5 6-5. 6-4 6-1) (ki 62

Eovéh fetekezeti —— ) , ) ) _ * § _ * .

Auhvs écoles confess. 349 :)61 352 331 324 329 331 ) 57 5-7 5'0') J'Z )1' mi 5-0

Felekezetiek együtt ] )

Ensemble (les éco— § ) ) - , .

les confessionn. _ , 4.439 4.522 4.532 4.521 4.520 4 547 4.571) 72'4 71"? 7121) 70 H [(HL 706 n.o—9

Társulatiés magán * ) )

Ecozes dassocia- ) ) )

tions et prive'es. 122 134 134 142 133 * 138 1404 2 0 2 1 2' 1) .?'2' 2'!) 2'1 232

Összesen mm..))6. 158 6.305 6.331 6390 6.374 6.438)(;.54) )100-0 100-0 100 ())100 05100 0)100-)0)100o)

) ) )

_— 1276 _—

II.AZ ELEMI MINDENNAPI ISKOLÁK FENNTARTÚIK SZERINT.

1926 - 27.

LES ÉCDlBS Drimanres üuondcennes suívant les entreteneurs

Osz tanara f: mazwsées

Ham. Kűzségl Elám kam Rei lzr

MS !Sz , 828. fc de l'f/a/

.mi

summa/mata Cam mm [: ca/v

év alatt 166 egységgel gyarapodott, ami 18%—os, a községi iskoláké pedig 87-tel, ami 13 % —os emelkedést jelent. A felekezeti iskolák közül egyedül a róm. kath. jellegűek mutatnak számbavehető fejlődést; a jelzett 6 év alatt 125—te1 (5%—kal) gyarapodott a

róm. kath. iskolák száma; ezzel szemben

azonban a többi felekezetek iskolái szám- szerűleg alig mutatnak fejlődést, sőt több helyütt visszaesést is látunk. Ez az utóbbi .körülmény azonban nem jelenti azt, mintha ezek a felekezetek időközben nem állítottak volna fel a szükséghez képest új iskolákat, de egyidejüleg több kislétszámú, ú. n. törpeiskolát voltak kénytelenek meg—

szüntetni s így ezeknél a, számszerű növe—

kedést ez az utóbbi körülmény lerontja.

, A népoktatási törvény életbelépte ide- jén (1868-ban) elemi iskoláink 95%—a,.fe—

lekezeti iskola volt s az állam maga egyál-

talán nem tartott fenn iskolát. Az állami iskolák szervezése 1869-ben vette kezdetét s innen kezdve, de főképen a századforduló útán egyre nagyobb számmal nyíltak meg az állami iskolák s másrészt a más jellegű iskolák államosítása (valamint elközösí—

tése azaz községi iskolává alakítása) is

teljesen oszron fc enrréremenf dit/(sees

Részben oszton fc name/lemen/ aiwse'es

[: raise/1795 Au rr'es e'c

, segély.

gyakori eset volt. A hát—7 ború előtt a mai területen 14'5%-ot ért el az állami iskolák aránya s amint lát—

tuk, ez az arány azóta már

167 % -ra növekedett, újab-

ban már nem annyira az—

államosítások, mint inkább az új (főképen tanyai) is- kolák felállítása következ- tében. Igaz ugyan, hogy Magyarország régi területén a háború előtt az állam sokkal erősebb részt vett az iskolák fenntartásában, amenyiben az iskoláknak több mint 1/5 részét; tar—

totta fenn, de ezeknek az iskoláknak számottevő ré—

sze a nemzetiségek lakta s tőlünk elszakított terüle- ; tekre esett. Mai kultúrpoli—

tikánknak tehát, amidőn teljes odaadással, egy nagy- szabású építési programm keretében, főképen a múlt- ban elhanyagolt alföldi, toe rületeken szaporítja az al.—!

lami iskolák számát, nagy—*

részt a régibb idők mulasz—

tásait kell pótolnia. Kétségtelen azonban, hogy ezeknek a feladatoknak a megvalósi- tása után az állami iskolák aránya is jóval nagyobb lesz a régi Magyarországon fenn-

állott % résznél. ;

Az állam nemcsak az iskolák fenntar—

tása által, hanem közvetett úton, a nem ál- lami iskolák segélyezésével is elősegíti a népoktatás ügyét. (L. a 3. sz. táblát.) A nem állami iskoláknak több mint % része része—

sül államsegélyben. Az 1926/27. tanév—

ben 82'900 volt ez az arányszám (Összesen 4.513 iskola élvezett államsegélyt) és a ki—

fizetett államsegély kereken 16 millió P—t tett. Ebből az összegből alig néhány száza—

lék a dologi szükségletekre fordított Összeg.

a többi rész teljesen a személyi kiadások fedezésére szolgált. Az áll-amon kívül igen sok esetben a községek is hozzájárulnak a felekezeti iskolák fenntartásához. Ez a sokszor természetben (tűzifa, Világítás, stb.) adott segély (járulék) nem oly rendszeres

eb Társmap E

Fele ezen és megan aesoué/e's el e'a wwées

'és határozottan megállapított s értékben is általában jóval kisebb, mint az állami,_

Kimutatásunk szerint 1926/27-ben a felekezeti iskolák 42%—a (összesen 1.927