5. szám.
—572—— 1929
Magyar'Statísztikai TársaSág.
Société Hongroise de Statistigue.
Előadóiilések. —— Séances d'étude.
_ Alexandre Mozolovszky: La con-
struction d'habitations.
Dans la se'ance (Pétude du 30 avril 1929 de la Société Hongroise de Statistigue, préside'e par M. Gustave Thirring, M. Alexandre Mozo—
I 0 0 s z lc y prononca son discours de réceplíon ayant pour titre ,,La construction dlhabi—
ta t i 0 n 3", gue nous publions dtautre part.
Ensuite MM. Aloyse K 0 v á c s, Norbert K'o v á c 3 et Jules D a r !) a s ont présente leurs observations.
M. Aloyse K 0 v ács exposa gue dans les deux derniéres années, la construction d'habitations marchaít parallélement a l'accroissement de la population. D'apre's M. Darvas, au fond il niy a pas de pe'nurie de logement en Hongrie; on peut s'en rendre compte par le rapport des chambres et non pas par celui des Iogements au nombre de la population. M. N. Kovács a souligné et groupé méthodiguement, les guestions se rattachant au probléme de la construction diliabitations.
Mozolovszky Sándor: A lakóház-
építkezések.
A Magyar Statisztikai Társaság folyó évi áp- rilis 30-án Thiring Gusztáv elnöklete alatt előadó- ülést tartott, amelyen Mozolovszlcy Sándor r. tag mondotta el székfoglalóját. ,,A lakóházépítkezésck"
címen. Az előadást Szemlénk jelen számában kö- zöljük.
Az előadáshoz Kovács Alajos és Kovács Nor—
bert r. tagok és Darvas Gyula szólt hozzá.
Kovács Alajos rámutatott arra, hogy a lakó- házépítkeze'sek az utolsó két évben lépést tartottak a népszaporodással. Darvas Gyula véleménye sze—
rint lakásínségről tulajdonkép nem lehet beszélni, mert ezt nem a lakásoknak, hanem a szobáknak a lélekszámhoz való viszonya dönti el. Kovács Nor—
bert a tárgyalt problémával összefüggésben levő kérdésekről emlékezik meg, azokat rendszerbe foglalja.
Vargha Gyula 1853—1929.
Jules Vargha 1853—1929.
La science statistigue hongroise est de nouveau en deuil: le Dr Jules Vargha, le grand poéte el éminent statisticien, est mert le 2 mai courant.
Poete avant tout, M. Jules Vargha s'cst élevé, comme tel, parmi nos plus grands.
La poe'sie e'tait son urai terrain, clest la (pfil a fait ses oeuvres les plus connues et les plus durables.
Bien gue, voulant rester seulement poéte
et riaspirant pas a des Iauriers ailleurs, il déclinál les éloges sur ses travaux scienti- figues, il élait un des plus éminents statisti- ciens et économistes et Fame poétigue ngil porta dans ses travaux savants aussi, embe—
lissait et rendrait vraiment précieux, non seulement dans la forme, mais aussi dans
la teneur, ses ouvrages seientífigues.C'est au service de [*Offlce hongroís de
statistigue dont il fut directeur pendant 13 aus, de 1901 a 1914, gue M. Jules V a rg ha passa la plus grande et la plus belle partie de sa vie. Ouoigue, d,apre's son propre aveu,
Ismét nagy gyásza van a magyar statisz- tikai tudománynak: Vargha Gyula dr., a nagy költő és kiváló statisztikus május hó 2-án elköltözött az élők sorából.
Vargha Gyula elsősorban költő volt s mint ilyen legnagyobbjaink sorába emelke—
dett. A költészet volt az ő igazi ter'rénurna, legismertebb és legmaradandóbb alkotásai is ezen a téren voltak. Ö a maga szokott sz—erénységével mindig elhárította azokat a dicséreteket, amelyekkel tudományos mű—
ködését illették s csak egyedül költő akart maradni s mint ilyen babérokat aratni. Ó
azonban, bár maga nem ismerte el, mint
statisztikus és közgazdasági író is a legkí—
válóbbak közé tartozott s éppen költői lel- külete, amelyet tudós munkásságába is be—
levitt, tette igazán széppé és értékessé, nem—
csak Iciilső formában, hanem belső tarta—
lomban is tudományos műveit.
Vargha Gyula életének legszebb és leg-
több ideje a statisztikai hivatal szolgálatáv-
ban telt el, amelynek 1901-től 1914—ig, tehát
5. szám. ——573——
1929 il regardát ses fonctions comme un fardeau
a lui imposé par la vie et ltempéchant ('1 se
consacrer á sa vocation poétigue, son sen—timent du devoir et sa faculté créatrice le poussérent, méme dans ce domaine gu'il considérait comme étranger, a déployer une excellente activité, laguelle lui valut Pudmi—
I'ation et la reconnaissance de tous.
La période pleine d*élan tant au point de vue du développement de la population gu'á celui de la vie économigue gui a pré-
ce'de'xla guerre et ou il fut dírectc'ur de ("Of-fice de statistigue, lui infligea une multitude de táches. Ctétait ltépogue la plus féconde de lihistoire de leffice, gulanimércnt le grand zele, le sentiment du devoir et le patriotisme ardent de M. Jules V arg ha. Ses plus bel—
les oeuvres scientiűgues sont également cci- les ou il met en lumiere le développement
de sa nation adorée, ou se manifestent ses .soucis et ses appréhensions pour sa race.Tant comme poéte gue comme savant, il
était un vrai v a t e s de sa nation.Appelé ;; dtautres fonctions, M. Jules
V arg ha se retira dés avant la guerre du service de la ustatistigue de la ',Hongrie et ayant pris sa retraite a la suite, il revínt tout a fait a son premier amour, la poésie, pensant avec une certaine mélancolie an temps guí le détournaít de sa vraie vacation.
Toutefois, en son áme, il ne se sépara pas de ceux avec gui il avait travaillé dans
la science statistigue, et suivait avec affec- tion le sort de llinstitution développée par lui, partageant de tout coeur la joie et les peines de ses anciens collabo rateurs et amis.
La littérature nationale hongroise a fait une grande perte en perdant M. Jules Varg ha, le continuateur des nobles tra- ditions de Jean A r a n y, et sa disparition west également vivement ressentie par la science statistigue hongroise dont il était
an des premiers représentants.
*
Nous esguissons ci-dessous la vie de M. fules Vargha. On trouvera plus bas la liste de ses travaux scientíiigues.
Ne' le 4 novembre 1853 dans la commune de Káva du comitat Pest, M. Jules Vargha, ayant terminé ses études au gymnase calviniste de Budapest, fit son droit a Budapest et a été
?promu en 1878 docteur en droit et en sciences politigues. Entre' dés 1872, au début de ses études
13 éven át igazgatója volt. Saját bevallása
szerint az élet parancsából rákényszerítettnyűgnek tekintette hivatali állását, amely csak visszatartotta attól, hogy költői hiva- tásának élhessen, mégis veleszületett köte—
lességtudása, nagy alkotásokra való képes-- sége, az idegennek tekintett működési terü—
leten is olyan kiváló munkásságra késztette, amely mindenkinek bámulatát és elismeré- sét kivívta.
A háború előtti nagy népességi és gazda—
sági fellendülés idejében vezette ő a statisz- tikai hivatalt, mikor a fejlődő élet azt min—
dig több és több feladat elé állította. Ez az időszak volt a statisztikai hivatal történeté-
nek legtermékenyebb korszaka. VarghaGyula vitt abba életet, lendületet az ő nagy buzgalmával kötelességtudásával s a ma—
gyar faj izzó szeretetével. Tudományos munkásságának is azok a legszebb alko- tásai, amelyekben imádott nemzetének fej—
lődését, növekvését világítja meg, vagy amelyekben faját, nemzetét féltő gondja,
aggodalma nyilatkozik meg. Úgyis mint
költő, úgyis mint tudós valóságos vátesze volt nemzetének.
Vargha Gyula még a világháború előtt elszakadt a statisztikától, munkásságát más irányban vette igénybe a nemzet, később pe- dig, mikor nyugalomba vonult, egészen régi
szerelméhez, a költészethez tért vissza 5 min—dig bizonyos melankóliával gondolt azokra az időkre, amelyek őt elvonták valódi hivatá- sától. Lélekben azonban nem szakadt el azoktól, akikkel a statisztikai tudomány te—
rén együtt munkálkodott, továbbra is sze.- retettel figyelte az általa nagyranövesztet't intézmény sorsát s régi barátainak, kartár- sainak örömében—hajában egész szívvel osz—
tozott.
A magyar nemzeti irodalomnak nagy vesztesége Vargha Gyula a költő, Arany János nemes hagyományainak követője, de nem csekély a vesztesége a magyar sta- tisztikai tudománynak sem, amelynek mű- velői sorában Vargha Gyula az első nevek
közé tartozott. K. A. dr.
*
Vargha Gyula főbb életrajzi adatait és tudo—
mányos munkásságának jegyzékét az alábbiakban adjuk:
Vargha Gyula dr. 1853 november 4-én született a pestmegyei Káva községben. Középiskolai tanulo mányait a budapesti ref. gimnáziumban végezte és ugyancsak Budapesten hallgatott jogot s nyert 1878-ban jog— és államtudományi doktori címet.
Még egyetemi tanulmányai elején, 1872-ben lépett
'Sg'szam. ——-_ 57—i —— 1929
.universitaires d PO [ f i e e c e n 1 r al d e s- t a- az akkor alig egy éve fennálló Központi (Országos) 'iisiigue, crée' () peine un an aupuraoant, il en Statisztikai Hivatal szolgálatába, ahol nagy tudásá-
devint bientót, gráce a son grand savoir et son zele inlassable, un des prerniers fonctionnaires.
Conseiller de section ministériel et sous—direc- teur de cet Office en 1892, il y fut nommé en 1901, .aprés la mort de M. Joseph Jekel—
íalussy, conseiller ministériel et directeur ei dirigea I'Office jusgu'en 1914. S'éiant distingué auparavant au cours de négociations commer-
ciales, il fut nomme' en 1914 sous-secre—
taire dlEtat au ministére du Commerce et a été bientőt e'Iu député dans la ville de Kassa. M.
Vargha passa donc plus de guarante années au service de la statistigue. 11 g en! un mérite infini non seulement dans I'organisa—tion et le dévelo'ppev ment des investigations statistiaues et la re'/orme du service de la statistiaue de la Hongrie, il repré—
senta dign'emcnt la science hongroise' aussi aux Con- férences internationales de statistigue of: it jouissait 'fPune haute consideration. Lorsgue le comte Étienne lisz'a donna sa démission de président du conseil, il Vdémissionna également de ses fonctions de sous—
secre'tairc dEtat, et retiré de la politigue et de la
science, il consacravles dix dernieres anne'es de sa
vie, jusaud sa mort sur-venne aprés une tongue maladie le 2 mai 1929, presgue completement [:
la poésie. '
Son activité officielle pleine dun dévouemcnl et dun putriotisme ardent, ses études scientifigues de haute "valeur, ses oeuvres'poétigues ténmig- nant d'une noble áme, )urent pleinement reconnues.
Il eut de nombreuses distinetions. la eroíx de 'I,ordre de Saint— Etienne, celle de lordre de Léo—
pold, la couronne de fer de IIIeclasse, la croix de Pordre de la cnuronne italienne, la grande croiz, d*officier de I'ordre de mérite civigue bul—
gure, 'etc.
Avant de recevoir des distinetions officielles, son activitéscientífigue et Iittérnire
,fut déja récompensée par PAcadémie des Sciences Hongroises dont, pour ses travaux statistigues et e'co-
nomigues, il devint membre correspondant en 1892 et en 1907 membre ordinaire.
En reconnaissance de ses oeuvres poétírlaes,
il m e'lu membre en 1883, secre'taire général eh
1900 et deuxiéme president en 1922 de la Société Kisfaludy, et Gest également pour celles-ci oda Ia séance pléniére de 1923, I'Acade'mie Hongroise des Sciences, dont il était jusgue-Ir'l membre ordi—
naire dans la section de philosophie, de sociologie et d'hístoire, I'a étu membre honoraire de to see—
tion de langues et de belles-lettres. II regut enfin une des plus bautes distinctions scientifigues en 1928, torsgu'il fut élu deuxiéme président de l'Aca- démie Hongroise des Sciences. T a n t c 0 m m e
val és törhetetlen munkabírásával rövidesen az elsők közé küzdötte fel magát s 1892 ben minisz—
teri osztálytanácsossá és a hivatal aligazgutója'vá, Jekelfalussy József halála után, 1901- ben pedig mi- niszteri tanácsosi rangban igazgatóoa neveztetett ki.
1901— től 1914ig állott a Központi Statisztikai Hiva—
:til élén amikor is, miután kereskedelmi tárgyalá—
sokban már korábban kitüntette magát, kereske-
delmi állomtítkár lett és Kassa város képviselőjévé
választatott; mint statisztikus tehát négy évtized—
nél hosszabb időn át munkálkodott s ez alatt nem- csak a hivatalos statisztikai adatgyűjtések megala- pozásában és kiépítésében, a magyar hivatalos sta- tisztikai szolgálat korszerű megreformálásában szer- zett hervadhatatlan érdemeket, hanem nagyrabecsült képviselője volt a magyar tudományosságnak a nemzetközi statisztikai konferenciákon is. Az állam- titkárságról gr. Tisza István visszalépésekor mon- dott le. Élete utolsó évtizedét, melyet 19291május 2-án zárt le hosszabb betegség után a'halál, a poli—
tikától és a tudománytól visszavonultan szinte tel- jesen költői munkásságának szentelte.
Hivatalos pályáján kifejtett odaadó, izzó haza—
szeretettől áthatott munkássága, nagyértékű tudo—
mányos tanulmányai, nemes lelkéről tanuskodo köl-
%tői'művei— egyaránt a legnagyobb elismerést szerez- ték meg számára. kitüntetései közül megemlítendő ,a Szt. István-rend és a Lipót-rend középkeresztje,
a III. oszt. vaskoronarend, az olasz kir. koronarend
középkeresztje, valamint a bolgár polgári érdem- rend nagy tiszti keresztje. Hivatalos kitüntetéseit azonban megelőzte irodalmi munkásságának elis- merése: a Magyar Tudományos Akadémia Vargha
Gyulát, a statisztikai és közgazdasági írót már 1892-
ben levelező, 1907-ben pedig rendes taggá válasz- totta, míg költői munkássága elismeréseként a Kis—
faludy Társaság még előbb: 1883—ban sorozta őt tagjai közé, sőt 1900—ban főtitkárrá, 1922—ben pedig másodelnökké léptette elő; ugyancsak költői munkás- ságát jutalmazta 1923-ban a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése azzal, hogy őt, aki addig a bölcseleti, társadalmi és történeti tudományok osztá- lyának volt rendes tagja, a nyelv— és széptudományi osztály tiszeleti tagjává választotta meg. A legma—
gasabb tudományos rangra végül 1928-ban emelke- dett, amikor az Akadémia másodelnökévé vá- lasztatott.
Irodalmi munkásságának mindkét ágában is több kitüntetést. nyert el. ,,A magyar hitelügy és hitelinté—
zetek története" című rendkívül tartalmas, gazdaság- történetí szempontból is legmaradandóbb értékű
5. szám.
— '575
, 1929,statisticíen (]ue comme poéte, M.
Vargha eut plusieurs pri .L et dís-tinc—
l i 0 n s. Son ouvrage extrérnement approfondi et ( un—
stituant un monument durable de lhistoire e'cono- 'rnigue: Lhistoire des affaires de credit 'et des établissements de cre'dit en
*Hongrie, eut en 1899 le prix Marczibányi (lc l'Acade'míe Hongroise des Sciences et' rdepuis la fin du siecle dernier, ses poésies ont été couron- nées plusieurs fois. La plus haute distinction feg'ue pour ses oeuvres poéligucs fut le grand prix de Illicade'mie Hongroise, décerne' en 1921; lorsgne idans sa retraite, il se consacrait avec une nouvelle ardeur ;; la poésie. Le fait gue plusieurs S 0 c i é t é s
"étrangéres de statistigue se sont em- presse'es de llélire comme membre titulaire ou Izo—
noraire, témoigne avec éclat de l'autorité vie M.
,Vurgha dans les milieux statistigues. Mernbre titu- (lairedepuis I901del'lnslitut International _(l el S [' a t i s t i (] a e, il prit part, représentant en 'méme temps la statistigue officiclle de la Hongrie. (i
plusieurs sessions de l'lnstitut et fut en 1901 vice-
président du Comité d'organisation de la'session 'de Budapest. Panni les Socie'ie's—scientifigues étrmt—
geres, la Société Suisse de Statistigue, la'Royal Sto—
ftistical Society de Londres (1904), la Société Améri- raine de, Statistigue (1914) et plus tárd la Commis- ísion Internationale da Cancer Pont élu pour membre _hon'oraire; la Commission Statistigue de la Bel—
gigue eti F.Association royale 'de Médecins a Buda-
pest l'honorér'ent du titre de membre correspon- dant. Lor's'gue fut cr'ée'e la Société Hongroise de
;Statistigue, elle Félni, des l'année de la fondation, _membre ordinaire et á sa lle [Assemble'e générale
ordinaire,le13 mai 1924,
Ahonoraire. Il ;] prononra son dís-(ours de réception dans la IIe se'ance solennelle du 15 mai 1924, en () lunanimite', membre
exposant ,,Le róle de la race hongroise llans lc
"développement économigue et intellectueile de la Hongrie"; ce fut sa derniére contribution ". la Astalistigue.
Dans la littérature, M. Jules Vargha s"adonnait, des sa jeunesse, () la poésie.
lla plupart de ses poemes, parus depuis 1875 ont été publie's dans la Revue de Budapest (Bada- pesti Szemle). Ses príncipaux ouvrages litte'raires 'sont: Chansons (1881). —— Poémes de Schiller (tra- duction, 1890). —— Ode en souvenir du couronne—
,ment de 1867 (1892). —— Le sobre vengeur (1897).
—— Poemes de J. V (1915). —— Dans la brume___(1922).
-— Chansons sur Georges Thun] (1923). Felix mourants (1927).
scientifigues ont para 'en partie —— plus diune - fois sans signature, ——
dans les publications de PO ffi c e C e n t r al de .Statistiaue.
Ses travaux
C'est lui gui rédigea entiérement
, munkásságának (másodvirágzásában,
'val koszorúzta megköltöi
írendos taggá választani.
sen a Budapesten megtartott 1901.
amikor
költeményei (19l5). ——
énekek Thury Györgyről (1923). ———- Hamvadó tü—
művét az Akadémia 1399—ben a Marcibányi-mellék—
jutalom odaítélésével tüntette ki és versei is több ízben nyertek a századforduló körül jutalmat vagy pályadíjat. A legnagyobb kitüntetés azonban költői 1924-ben érte -Vargha Gyulát, amikor az Akadémia nagy jutalmá—
alkotásait. Statisztikai tekintélyét pedig legjobban az bizonyítja. hogy szá—- mos külföldi társulat igyekezett őt tiszteletbelivag'y A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek, a statisztika tudományos világszerveze—
tének 1901 óta volt rendes tagja. Mint az Intézet tagja, de egyszersmind a magyar hivatalos statisz- tika képviseletében résztvett az Intézet több ülés—
szakán, tevékeny munkásságot fejtve ki különö- évi szosszión,
A kül- földi szakegyesületek közül tiszteletbeli taggá elő-
a szervezöbizottság alelnöke volt.
szőr a Svájci Statisztikai Társaság, majd 1904-ben a londoni Királyi Statisztikai Társaság és 1914—ben:
az Amerikai Statisztikai Társaság, végül a Nemzet—
közi" Rákbizottság választotta Vargha Gyulát, míg a
Belga Statisztikai Bizottság és a Budapesti kir.
Orvosegyesiilot levelezo taggá választással tüntette—
őt ki. Amidőn pedig a Magyar Statisztikai Társa-L ság, megalakult, elöbb _ a megalapítás évében ——
rendes tagjai közé sorozta, majd a második rendes
közgyűlésen,"1924 május 13-án egyhangúlag tisz—
teletbeli taggá választotta köztiszteletben álló szo- mélyét. Székfoglaló előadását 1924 május 15-én tartotta meg a Társaság Il. ünnepi'ülésén ,,A rna—v gyarság szerepe Magyarország gazdasági és kultur.
rális fejlődésében" címen; utolsó nagyobb statisz—.
tikai szereplése volt ez.
Vargha Gyula irodalmi munkásságának egyik ágát kora ifjúságától a költészet alkotta, Versei!
1875 óta jelentek meg nagyobbrészben a Budapesti Szemle hasábjain. Jelentősebb szépirodalmi művei:
a következők: Dalok (1881). -— Schiller költemé- nyei 1890). —— Óda az 1867. koronázás emlékére (1892). —— A hosszuló kard (1897). —— V. Gy.
Ködben (1922). _ Vitézi,
(fordítás,
zek (1927).
Munkássága másik, tudományos ágának termé- kei részben a Központi Statisztikai Hivatal kiad- ványaiban láttak napvilágot és pedig nem egyszer névtelenül. így túlnyomóan, vagy teljesen 6 szer—.
5. szám.
ou en grande partie et pourvut d'introductíon, les publications statistigues officielles intitulées Les sociétés et assotiations de la Hongrie (1878), Le re—
censement de la population de 1890. I. Démo—
graphie détaillée, La statistigue agricole des pays de la couronne hongroise, 1895, Les établissements de crédit des pays de la couronne hongroise en 1894, Les chemins de fer des pays de la couronne hongroise de 1894 ú 1896. Ces pu—
blications ne font gu'une petite partie des tra—
vaux officiels de statistigue de M. Jules Vargha, gui d'abord comme sous—directeur, puis comme
*directeur de I'Office de statistigue, prenait une part active dans presgue toutes les publications de l'O/fice. Liorganisation et la réforme de plu—
sieurs relévements statistigues emirémement im- portants sont également rattache'es á son nom.
'Parmisesprincipauxtravauxscien—
tífig ne 3, mentionnons en premier lieu l',,Annuaire économigue et statistigue", dont il re'digea de 1887 a 1895, en collaboratlon avec M. Jelcelfalussy, 6 van lumes représentant 9 années, en én écrivant une grande partie. On doit également á M. Jules Vargha les chapitres relatifs aux mines et hauts-Iourneaaz et aux communications et représentant environ 20 feuilles gui parurent dans le torne II de ,,La sta—
tistigue de la Hongrie", rédige' par M. Louis Láng et publie' en 1887. Ses autres travaux importants sont ,,Les établissements financiers de la Hongrie"
(1885, VIII —l— 218 p. —l— 14 tabl. graph.) et ,,Uhis—
toire des affaires de cre'dít et des établissements de crédit en Hongrie (1896, 636 p.).
Outre ses grands travaux, il a publié de nom- breusés études, principalement dans la Revue économígue (Nemzetgazdasági és Közgazdasági Szemle) et dans d'autres revues hongroises. La liste gue nous donnons ci-dessous des études et articles de M. Jules Vargha est loin d'étre complete; elle ne comprend ni ses moindres travaux littéraires,
ni ses diseours politigues, ni son important projet
sur le droit électoral; on y trouvera cependant le .titre de presgue toutes ses importantes études scien-
tifigues:
Le revenu net des bangues et caisses diépargne hongroises. (Magyar Pénzügy, 1885). — Le recen—
sement de la population et la colonisation en Ilon—
grie. (Budapesti Szemle, 1889). —— Liadministration agrieole en Prusse. (Nemzetgazdasági Szemle, 1889).
—— De la guestion de la statistigue hongroise des assurances (Idem). —— Les dommages cause's par les incendies en Hongrie en 1886 et dans les années préce'dentes. (Idem.).——— Le récent recensement de la population en France. (Idem).—— Le mouvement de la population en guatre Etats de l'Europe centrale pendant les dir derníérs années. (Idem). —— Les éta- blissements de cre'dii de Hongrie en 1887. (Irlem).
— Lieffet du phylloxera dans le résultat de nos
—576—— 1929
késztette és látta el szöveges bevezetéssel a követ—
kező hivatalos statisztikai kiadványokat: Magyar—
ország egyletei és társulatai (1878). —— 1890. évi népszámlálás. I. Általános népleirás. —— A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája, 1895. —— A magyar korona országainak hitelinté- zetei 1894-ben. —— A magyar korona országainak 1894-1896. —— Hivatalos statiszti—
kai működésének csak töredékét jelzik a felsorolt kiadványok, mert Vargha Gyula mint alizgazgaté
vasútjai évben.
és igazgató a hivatalnak jóformán minden kiadvá- nyánál irányitólag közreműködött. Hasonlóképen az ő nevéhez fűződik több rendkívül fontos hiva- talos statisztikai adatgyűjtés megszervezése és újjá—
szervezése is.
Önállóan megjelent nagyobb tudományos mun—
kái közül elsősorban említendő a ,,Közgazdasági és Statisztikai melynek 1887—től 1895—ig 9 évfolyamát ő szerkesztette (hat kötetben) és jó—
Évkönyv",
részben írta is Jekelfalussyval közösen. Ugyan—
csak Vargha Gyula tollából származik a Láng Lajos szerkesztette
című 1887-ben megjelent munka II. kötetében a bányá-
,,Magyarország statisztikája"
szat- és kohászatról, továbbá a közlekedés- és for- galomról szóló rész (kb. 20 ív). További nagyobb munkái: Magyarország pénzintézetei (1885, VIII—l- 218 l. -l— 14 graf. táblázat). —— A magyar hitelügy és hitelintézetek története (1896, 636 l.).
Nagyobb munkáin kívül számos tanulmánya jelent meg, főleg a Nemzetgazdasági és a Közgaz—
dasági Szemlében, de más hazai folyóiratokban is.
Ertekeze'seinek és kisebb munkáinak alábbi jegy—
zéke távolról sem teljes, nem önálló szépirodalmi műveire, politikai beszédeire (ideértve nagyobb vá—
lasztójogi elaborátumát) egyáltalában nem ter—
jeszkedik ki, a legfontosabb tudományos dolgozatait azonban körülbelül hiánytalanul egybefoglalja:
A hazai bankok és takarékpénztárak tiszta jövedelme. (Magyar Pénzügy 1885.) —- Népszám- lálásunk és a telepítések. (Budapesti Szemle 1889.) -—— Poroszország mezőgazdasági igazgatása. (Nem- zetgazdasági Szemle 1889.) — Biztosítási statiszti- kánk kérdéséhez. (U. o.) ——- A magyarországi tűz-
károk 1886-ban és a megelőző években. (U. o.) —-—-
Franciaország legújabb népszámlálása. (U. o.) ——
Négy középeurópai állam népesedési mozgalma az utóbbi évtized alatt. (U. o.) —— A magyarországi hitelintézetek 1887-ben. (U. o.) -—- A phylloxera- vész hatása 1888. évi szüretünk eredményében. (U.
5. szám. —— 577 —— 1929
vendanges de 1888. (Idem). —— Ouelaues mois sur o.) — Néhány szó az életbiztosításról. (Nemzetgaz—
lyassurance sur la vie. (Nemzetgazdasági Szemle, dasági Szemle 1890.) __ Monarchiánk és Német- 1890)" " Lapprovisionnement en cereales de la ország gabonával való ellátása. (U. o.) —— Magyar- Monarchie austro-hongroise et de liAllemagne , , . , ,
(Idem). __ La production du iroment de la Honv orszag es a Vilag buzatermelése. (U. o.) —— Magyar—
grie et du monde. (Idem). __ Le commerce du ország és a világ búzaforgalma. (U. o.) —- A postán froment de la Hongrie et du monde. (Idem). _ szétküldött magyarországi hírlapok statisztikája.—
Statistigue des journaax hongrois expédiés par la paste. (Idem). 7—— Lie'migration de la Haute Hongrie et son effet sur le mouvement de la population.
(Idem). — Notre statistioue officielle et la récolte de cette année. (Idem). _ Les gréles et les (lom—
mages causes par elles en Prusse. (Idem). -— Une branche néglige'e de la statistirlue industrielle.
(Nemzetgazdasági Szemle, 1891.). —— Les résultats principaua: du recensement de la population en 1890, suivant les comitats et les villes autonomes.
(lelem). —— ()uelrjues données sur la statistiaue des dépóts diépargne. (Mem). —— La re'colte en Bus-sie en 1883—1890. (Idem). —4 La récolte de 1891 en Hongrie. (Idem). —- La statistigue des dommages dlincendies de la Hongrie. (Idem). _ Le tőle de la statistigue a I'Exposition mille'naire. (Nemzet- gazdasági Szemle, 1892). —— Iféiat physigue de notre peuple, d'aprés les données des conseils de
revision. (Idem). —- Le mouvement de la popu—
Iation Iiongroise, dlaprés les chi/fres du recense—
ment. (Idem) —-— La situation des confessions en Hongrie. (ldem). —- Donne'es servant a éclairer la situation des confessions en Hongrie. (ldem). —— Les Annuaires statistigues officiels. (Idem). _— Données sur les Etats earope'ens. 1. France. 2. Allemagne.
(Idem). —— Données statistigues sur la migration intéríeure de notre peuple. (ldem). —— Une brochure sur la politigue nationale. (Közgazdasági és köz—
igazgatási Szemle, 1893). — La conguéte de la lan—
yue hongroise pendant les diac derniéres anne'es.
(Idem). —— La proportion des nationalités en Hongrie et en Autriche. (lelem). —— Liaccroissement de la population de PEurope. (Idem). —— Ouelaues données statistigues sur IlÉglise calvíniste. (Pro- testáns Szemle, 1894). —— Le mouvement de la po- pulation en Autriche, en Allemagne et en France, en 1892. (Közgazdasági és Közigazgatási Szemle, 1894). —— Le mouvement de la population de la Hongrie en 1892. (Idem), — Les ressortissants étran- gets en France. (Idem). —— La population de la Prusse, suivant Ia Iangue maternelle. (Idem). ——
Le recensement du bétail en Baoiére, en 28.92.
(Idem). —— Production sucriére de la —Hongrie et de I'Autriche en 1891. (Idem). —— Le mouvement des moyens de la *culture de liesprit. (Ideml. ——
UEtat millénaire hongrois et sa population. (Köz- gazdasági Szemle, 1896.). —- Ouelgues mots sur I'agriculture hongroise. (Idem). —— A la mémoíre de Joseph Barsi. (Akadémiai Értesítő, 1897.) —
(U. o.) —— A felsőmagyarországi kivándorlás és ha- tása a népesedési mozgalomra. (U. o.) —- A magyar- országi takarékbetétek. (U. o.) — Hivatalos sta—
tisztikánk és az idei termés. (U. o.) —— Jégverések és jégkárok Poroszországban. (U. o.) —— Az ipar- slatisztika egyik elhanyagolt ága. (Nemzetgazda—
sági Szemle 1891.) -——— Az 1890. évi népszámlálás főbb eredményei törvényhatóságok szerint. (U. o.)
—— Néhány adat a takarékbetétek statisztikájáról.
(U. o.) —— Oroszország 1883—1890. évi aratása. (U.
o.) —— Magyarország 1891. évi aratása. (U. o.) "—
Magyarország tűzkárstatisztikája. (U. o.) —— A sta—
tisztika szerepe a millenáris kiállításon. (Nemzet- gazdasági Szemle 1892.) —— Népünk testi épsége az újoncozási adatok alapján. (U. 0.) —— Népünk moz- galma a népszámlálás adatai szerint. (U. 0.) —— A hitfelekezeti viszonyok hazánkban. (U. o.) —— Ada- tok hazánk hitlelekezeli viszonyainak megvilágilá- sához. (U. o.) ——- A hivatalos statisztikai évköny—
vek. (U. o.) —- Európa államai számokban. l. Fran- ciaország. 2. Németország. (U. o.) —— Statisztikai adatok népünk vándormozgalmához. (U. o.) —- Egy röpirat a nemzeti politikáról. (Közgazdasági és Köz- igazgatási Szemle 1893.) —— A magyar nyelv hódí- tása az utóbbi tíz év alatt. (U. o.) a— A nemzetiségi arányok Magyarországon és Ausztriában. (U. o.) — __ Né- hány statisztikai adat az ev. ref. egyházról. (Pro—
Európa népességének növekedése. (U. o.)
testáns Szemle 1894.) —— Ausztria, Német- és Fran—
ciaország 1892—iki népesedési mozgalma. (Közgaz- dasági és Közigazgatási Szemle 1894.) -— Magyar- ország 1892. évi népmozgalma. (U. o.) -— Idegen honosok Franciaországban. (U. 0.) —— Poroszország népessége anyanyelv szerint. (U. 0.) —— Az 1892. évi bajor állatszámlálás. (U. o.) —— Magyarország és Ausztria cukortermelése 1891-ben. (U. o.) —- A köz—
művelődési eszközök forgalma. (U. o.) —' Az ezred- éves magyar állam és népe. (Közgazdasági szemle 1896.) -— Néhány szó a magyar mezőgazdaságról.
(U. o.) —- Barsi József emlékezete. (Akadémiai Ér— _ tesítő 1897.) ——
agrárpolitikáról.
Tisza István röpirata a magyar (Közgazdasági Szemle 1897.) ——
___5. szám. — 578 —— 1929
U'ne'rbrocliure du comte Étienne Tisza sur la polí— Aruforgalo'm. (KözgazdaságíLexrkon- I kötet 1898.) tigue _agraire hang:-Oise. (Közgazdasági Szemle: —— Emlékbeszéd Pólya Jakábről. (Akadémiai Élte—
1897).' —_ Mouaement des marchandises. (Közgaz- sítő 1898) __ Tűzkárok :( Magyarbirodalomhan dasági ngtlkon tome I, 1898) —— Discours (i la
mémoire de Jaaues Pólya. (Akadémiai Értesítő, (Közgazdasági Szemle 1898) e—(Mezőgazwdaságunk.
1898). —— Domniages dyincendies dans le Royaume (U- 0-) _ Békés vármegyermezőgazdasága. (U' 0—3 de Hongrie. (Közgazdasági Szemle, 1898). _— .Votre __ Viss—zaemlékezés Keleti Károlyi-a. (Közgazdasági agriculture. (Idem). — [fagriculture dans le (;omi- Szemle 1899.) —— Mezőgazdasági termelés. (Közgazd i.,atLBélcés.(_,Idem)f ——£ Souvem'rs sur Charles Keleti. dasági Lexikon II; kötet, 1900) -__ , Jekelfalussy
(fzfgíífgfífz'dfssz;tele;-95351; ;;mgf'í'go'jfá :lózsei (._(Közgazdasági Szemle 1991.) _—; Legújabb
Jos'eph*JeIéelfalus'sy (1'). (Közgazdasági Szemle, népszámlálásunk. (Budapesti Szemle 1901.) ——- A
1901.) —* Notre recent recensement. (Budapesti magyar—(ág félszázados fejlődése- (Közgazdasági
Szemle, 1901). —— Le développement du nombre Szemle 1902.) —— Emlékbeszéd Jekelfalussy Jó—
des Hong/mis pendant un demi-síécle- (Közgazd- zsefről. (Emlékbeszédek XI. 8. 1903.) —— Considéra—
Szemle, 1902)" _ Discourf' á (? mémOíre de ,M' tions générales sur la statistiaue du'commerce ex—
Joseph—— Conside'ralíonsJekelfalussy.générales(Emlekbeszedek,sur la statistigueXI. 8. 1903),du té'ifieur. (Bulletin de l'lnstitut International de Sta—
commerce eztérieur. (Bulletin de lylnstitut Infer—
nalional de Siatistiaue, tome XIII, Ire partie). ——
Zoltán Ráth. (Ne'cro'logie; Bulletin de'—lllnstitut'ln-_
iernatíonal de Statistigue. XIII, Ire partie).
Discours á la me'moire de M. Zoltán Ráth. (Emlék-
besze'dek, XII.' 11. 1905). — Esauísse du, Royaume de Hongrie. (Közgazdasági Értesítő, 1908. Paru ('n allemand et en anglais aussi). —— Données pour mesurer nos forces nationales. (Budapesti Szemle, 1912). —— Láng, baron Louis. (Nécrologie, Bulletin
de Plastitut International de Statistigue. Tome XXI.
Ire partie). —— Antoine Pezenho/Yer: Llin/luenee (lesi conditions démographigues sur Faccroissement de
tistigue. XIII. kötet, 1. rész.) — Zoltán Ráth,(Néc—
rologie; Bulletin de l*Institut International de Stu—, tistigue. XIII. kötet, 1. rész.) —— Emlékbeszéd Ráth Zoltán felett. (Emlékbeszédek XII. 11. 1905.) —— A Magyarbirodalom vázlatos ismertetése. (Közgazda—
sági Értesítő 1908. Német és angol nyelvű kiadás—
ban is.) — Adatok nemzeti erőnk megméréséhez.
(Budapesti Szemle 1912.) —— Láng,'baron Louis.
Nécrologie; Bulletin de l'lnstitut International de
Statistigue. XXI. kötet, 1.
al: A demográfiai viszonyok befolyása a nép sza-A rész,) — Pezenhoffer An—
la population. (Compte rendu, Protestáns Szemle, porodására. (Könyvismertetés; Protestáns Szemle
1924);
1924.) Th. L. dr
Kisebb közlemények.
Pctiles commún'ications.
M. kir. Külponti Statisztikai Hivatal. —— Office central royal hongroís de statistig'ue.
Kinevezés —— Nominations. A m kir. kereske—
delemügyi miniszter úr Sárdi Péter, Sass Leó stat.
ellenőröket stat főtisztekké, Sulyok János Kokas' Sándor 'státi' tiszteket stat. ellenőrökke', Abaffy Lajos;
Ohmann János, Bódy György. stat. gyakornokokat.
stat tisztekké nevezteki. ) _
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal igazgatója Pe'nzes Károly és Kviatkovszlcy Vilmos (iijnokokat stat gyakornokokkánevezte ki.
Berendelés. —— Raltachement. Dobroaits Sándor dr. min; osztálytanácsos .szolgáka'ttételre Ja m. , kir.
miniszterelnökségre rendeltetett be. A Magyar Ste—' tisztikai Szemle szerkesztésében azonban ez nem jelent váltoZast.
" Halálozás. ——Décés. A M. kir. Kozponti Statisz—' tikai Hivatalt érzékenyveszteség érte három tisztvi-í selőjének, Metsich Aladár stat. felügyelőnek, Durkó
Imre stat. főtisztnek és Albert József irodafőtisztnek rövid időközökben történt elhúnytával; mindhárom—
ban értékes tisthiselőt vesztett a hivatal. ( ' Osztályelhelyezés. — Repartition des dioísions destatistígue. A M. kir. Központi StatisztikaiHi("ut£il osztályai a következő végleges elhelyezést nyelték Il. Keleti Károly-u. 5 7. sz. álatti főépületben van az Elnoki, az I. Népmozgalmi osztály, a II. Kultúi- statisztikai osztály, a III. Szociálisstatisztikai az V. Könyvtár VII. Külkereskedelmi osztály és a Graz?x
dasági hivatal, valamint á Magyár Statisztikai—Tár;
saság Államtudományiintézete; :(Keleti Károly-u.
és Tégla—11. sarkán lévőúj épületben nyert elhelye;
zést: a IV .'-Ví. Ipari osztály, "á VIII. PénZ— és hitel- ügyi Osztály és IX. Népszámlálási osztály, továbbá a Magyar Szociogiatiai hitélet. % )
