Földmíves népünk házassági termékenysége

u.II-n.lllI-u-n-IIIulni-lucnllicunn-nonlill mul—nun!annuus-nuumnnil—Illllul-luluum—...-un-nuoilinl-llil l'll....lll.l..: ,

TERÚLET És NÉPESSÉG s

Földmives népünk házassági termékenysége.

La fécondilé oles mariages ehez la population rurale hongroise.

Re'sume'. La statistigue de Hongrie a emplogé diverses méthodes pour déterminer la fécondité des mariages. Elle a rapporté le nombre des naissances le'gitimes á celui des femmes en áge de se reproduire, ce gut est la meilleure méthode pour comparer les chiffres avec ceux de l'étranger. Lors des enguétes relatives au mouvement de la population, on avait demande autreiois, sur le bulletin de naissance, le nombre des en—

fants nés de la mere; ac,tuellement c est sur le bulletin de décés des femmes mariées gu on demande le nombre des enfants tant déce'dés gue vivants et les résultats sont publiés dans les publications du mouve—

ment de la population. En outre, les (leurc derniers reeensements de la population ont été étendus sur la fécondite' des mariages en vigueur, mais les chiűres nfont pu étre de'pouillés gue pour llannée 1920.

En/in, lors de llenguéte e/fectue'e en automne de 1928 par llOiűce central hon—

grois de statistigue en vue de la prepara- tion de la loí sur les assurances—vieillesse et invalidité rurales et portant aussi sur le nombre des enfants vivants des domesti- g'ues et ouvriers agricoles et des petits propriétaires de moins de 10 arpents cadastraux, on a obtenu des données d'autant plus pre'cieuses gue Ie nombre des enfants a été combiné avec Fáge des pa—

rents et la grandeur de leur propriéte', ce gui a permis de déterminer [Einfluence de l'áage et de la grandeur de la proprie'té sur la formation du nombre des enfants. Les chiffres ainsi obtenus, ainsi gue ceux re- cueillis précédemment, montrent gue dans la population rurale, les domestigues agri- coles ont en moyenne le plus d,enfants vi—

vants; víennent ensuite les petits propriétai- res et aprés eux les ouvriers agricoles. Mais si Pon divise ces trois catégories en groupes d*áges de cing ans, on voit (tableau 1") gue dans la plupart des groupes, les ouvriers agricoles ont bien plus dlenfants gue les petits propriétaircs. On arrive ;: la méme conclusion sí on établit le nombre moyen des enfants vivants suivant les catégories inférieures de proprie'tés (tableau 2): dans chacune de celles—lá les domestioues' ugri—

coies occupent' la premiere place, [es ott-' vriers agricoles la deuxieme et les petits propriétaires la derniere. .

Nous voyons la méme chose si, pour e'liminer la cause de trouble provenant de' lle'ventuelle difference d'áge, nous ne con—

sidérons gue le groupe des peres de 50 a 511. ans, dans leguel Ie nombre des enfants atteint en général son maximum (tableau 3 ).

Ces récentes données prouvent gue la iécondité (les ménages de petits proprie'tai—

res est bien infe'rieure a celle des ouvriers et domestigues agricoles; dest surtout la proprie'té naine gui limite Ie plus le nombre des enfants.

*

A házassági termékenység megállapitása egyik legnehezebb problémája a demografiá—

nak. Éppen ezért igen sokféle eljárás és

módszer igyekszik ezt a kérdést megoldani, de a dolog természeténél fogva egyik mód-

szer sem lehet tökéletes. ,

A magyar statisztika is igen különböző módon igyekezett e kérdéshez hozzáfér—

kőzni. Mindegyik módszernek van valami előnye, de hátránya is, amely esetleg az előnyt is lerontja. A legegyszerűbb és nem—

zetközi összehasonlításokra legalkalmasabb módszer az, amely az évenkinti törvényes születések számát viszonyítja a szülőképes korban lévő férjes nők számához. Ennek előnye, hogy a legtöbb rendes statisztikával bíró államban könnyen megállapítható s így nemzetközi összehasonlításra kiválóan alkalmas, sőt ha a szülőképes korú nők to—

vábbi kisebb korcsoportokra vannak bontva,a termékenységi arányszám ilyen egyes kisebb korcsoportok szerint is összehasonlítható, ami a kormegoszlásnak esetleges különböző—

ségét is kiegyenlíti. Hátránya azonban en;

nek a módszernek, hogy ez tulajdonképen nem a házasságok egész tartamának termé—

kenységét jelzi, hanem egy—egy év születési

valószínűségét. '

Még egyszerűbb módszer az, ha az évi házasságkötések számát viszonyítjuk a tör-H' vényes születések számához. Ez azonban"

egészen helytelen következtetésekre vezethet, ,—

mert hiszen egy-egy év törvényes szülöttei 7

: 2. szám. __

csak igen jelentéktelen részben származhat—

nak az ugyanazon évben kötött házassá- gokból.

Az állami anyakönyvvezetéssel megre—

formált népmozgalmi statisztikai adatgyüj- tés elején, 1897—től kezdve megpróbálkozott a magyar statisztika azzal a módszerrel, amely a születési lapokon a hányadszülött—

ség kérdezése alapján igyekszik a családok termékenységét megállapítani. Ez azonban a legkevésbbé alkalmas erne, ' mert csak azoknak a családoknak a termékenységéről ad felvilágosítást, amelyben az illető évben gyermekszületés fordult elő. Ez a módszer csak akkor vezethetne használhatóbb ered—

ményekre, ha a kötött házasságokat hosszú időn keresztül, évenkint lehetne megfigyelni.

A magyar statisztikában leghuzamosabb idő óta használt módszer a házasságok ter—

mékenységének megállapítására az, amely az elhalt házas nő halálozási lapján kérdezi a született és életben maradt gyermekek szá—

mát "s ezeknek az adatoknak a feldolgozása útján állapítja meg a halál által lezárt há- zasságok termékenységét. Ennek a mód—

szernek az'előnyei szembeszökők a többiek—

, hez képest. Itt ugyanis teljesen lezárt házas—

ságokról van szó, tehát e módszer mellett a házassági termékenységnek a házasságok egész tartamára való kiszámítása is lehetsé- ges. Természetesen ez a módszer is csak ak—

kor tökéletes, ha a szülők korával és a há- zasság tartamával kombinálható a gyerme- kek száma. A magyar statisztika ezekben a kombinációkban is rendelkezésre áll. A ha- zassági termékenység adatai e módszer sze- rint már 1903 óta évenkint fel lévén dol- gozva, immár 26 év gazdag anyaga áll ebben a tekintetben rendelkezésre.

A népszámlálásoknál is van mód a há—

zassági termékenység megállapítására oly—

formán, hogy a házasságban élő, vagy élt nőknél kérdezzük a született s életben lévő gyermekek számát. A mi népszámlálásunk először 1910—ben tette fel ezt a kérdést, ak- kor azonban az adatok nem voltak feldol- gozhatók. 1920—ban újra feltettiik a kérdé—

seket s ekkor az anyag feldolgozásra is ke- rült s közöltetett is a népszámlálási kötetek- ben. A népszámlálásnál nyert adatoknak az az előnyük, hogy a házasságban élő nők egészére terjednek ki s így teljes áttekintést nyujtanak, hátrányuk azonban az, hogy nem a teljesen lezárt és befejezett házasságokra vonatkoznak s így tehát csak a korral és a házasság tartamával való kombinációban van teljes értékük.

1930

Minden adat, amely a foglalkozással kapcsolatban mutatja be a házassági termé——

kenységet, azt igazolja, hogy a földmíves- osztály az, amely a nemzet szaporodását, propagációját a legnagyobb mértékben előbbreviszi. Földmíves népünknek legna- gyobb a gyermekáldása és az aránylag na—

gyobb gyermekhalandóság dacára legna- gyobb az életben maradt gyermekeinek száma is. Míg ugyanis az őstermeléshez tar- tozó asszonyok egy-egy házasságára 4'06 született és 2'50 életbenlévő gyermek esik, addig e két arányszám a második legna—

gyobb foglalkozási csoportnálz a bányászat, ipar-forgalomnál csak 305, illetőleg 2'06 s a többi foglalkozási ág sem közelíti meg az őstermelés arányszámátf) A nemzet propa—

gatív ereje tehát a mezőgazdasági népesség—

ben van. Ez a nemzetnek legnagyobb erő—

forrása, valósággal embertartalékja, annál is inkább, mert hiszen a mezőgazdasági lakos—

ság népíinknek többségét teszi.

Ha a mezőgazdasági népesség egyes ka—

tegóriáit nézzük, úgy szintén minden adat azt mutatja, hogy legszaporábbak a gazda—

sági cselédek, azután a birtokosok s legke- vésbbé szaporák a mezőgazdasági munká- sok. Az életben lévő gyermekek számára vo—

natkozólag a három kategória arányszámai a következők: A gazdasági cselédeknél egy- egy házasságra esik 2'85 életben lévő gyer—

mek, a 10 holdon aluli kisbirtokosoknál 2'47 és a gazdasági munkásoknál csak 2'32.

Az 1928. év őszén a Központi Statisztikai Hivatal külön összeírást hajtott végre a me—

zőgazdasági népesség aggkori és rokkant—

sági stb. biztosításának előkészítésére. Ez a feldolgozás az összes 10 holdon aluli kisbir—

tokosokra, a gazdasági cselédekre, a gazda—

sági munkásokra és a mezőgazdaság egyéb kisebb kategóriáira terjedt ki. A kérdőív az összes életben lévő gyermekek számát is kérdezte s így ismét újabb és részletesebb adatokat kaptunk földmíves népünk gyer—

meklétszámára vonatkozólag, amelyek annál értékesebbek, mert a gyermeklétszám a szü—

lőknek a korával és egyidejűleg a földbir—

tok nagyságával is kombináltatott. Pontosan meg lehet tehát állapítani az adatokból a birtoknagyságnak és az életkornak a befo—

lyását a gyermeklétszám alakulására. Csak * a három legnagyobb kategóriát, a 10 holdon aluli kisbirtokosokat, a gazdasági cselédeket és a gazdasági munkásokat ragadjuk ki az adatok tömegéből. E három kategóriában

1) Az 1920. évi népszámlálás adatai.

2. szam.

%

az élő gyermekek átlagos száma egy-egy nős férfira a kisbirtokosoknál 269, a gazdasági

—cselédeknél 2'93 és a gazdasági munkások—

nál 2'48. Látjuk tehát, hogy a sorrend itt is teljesen ugyanaz, mint amit a népszámlálás férjes nőkre vonatkozólag megállapított. A különbség csupán az, hogy az újabb felvé- telnél kapott adatok szerint az átlagok vala- mivel magasabbak. Ennekelsősorban az a magyarázata, hogy a népszámlálásnál csak a saját édes gyermekek jöttek számításba, míg a külön mezőgazdasági felvételnél a mostoha-, vagy fogadott gyermekek is be vannak számítva.

Minden eddigi adat szerint a mezőgazda- sági munkások házassági termékenysége ki—

sebbnek mutatkozik a kisbirtokosokénál.

Ezek a végső átlagszámok azonban az egyes Pkategóriák különböző kormegoszlása foly- ltán nem mutatják a valódi helyzetet. Ha mgyanis e három legfontosabb kategóriát öt- éves korcsoportokra bontjuk, következőkép :alakulnak az arányszámok:

1. Az élő gyermekek átlagos száma a nős, 10 holdon aluli kisbirtokosoknál, gazdasági cselé—

deknél és gazdasági munkásoknál, az apa élet- kora szerint.

Nombre moyen, suivant l'áae du pere, des cnfants vivants ehez les petits propriétaires marie's de moin- mk 10 (mp. et ehez les domestigues et ouvríers agri

coles marie's.

Az élő gyermekek átlagos száma Az Nombre moyen des enfants vivants

apa életkora a kis— a gazdasági ! a gazdasági

Liáge bittokosoknál cselédeknél munkásoknál

_ — , ehez les ehez les

du pere Ehez leápews domestigues ouw'z'ers

PVOPWWWEÉ agricolcs agricoles

320 éven alul Maine de

20 ans . 0'84 0'62 0'63

20—24 076 0'82 0'70

25—29 1'32 1'48 1'26

30—34 1'84 2'28 1'90

35—39 2'21 2'83 2'34

40—44 2'73 3'65 2'97

45—49 2'99 4'06 3'29

50—54 3'08 4'23 3'40

55—59 3'12 4'21 3339

60—64 305 3'97 3'22

65—69 289 3'62 30?

70—74 277 335 2'80

75—79 2'67 3'19 2'78

' 80 éves és azon felül 80 (ms et

au-dessus . 2'68 331 258

Összesen

Total.

__73___

Látjuk tehát, hogy a három legfiatalabb Lkorcsoport kivételével az összes többi kor—

1930

csoportokban jóval magasabb a gazdasági munkások gyermeklétszáma, mint a kisbir—

tokosoké. Az első három legfiatalabb kor- csoport különben sem mutatja meg a teljes termékenységet, amely az adatok szerint csak az 50—60 év közö-tti nős férfiaknál bon- takozik ki teljes mértékben. E két ötéves korcsoportban legmagasabbak az arányszá- mok, 60 éven túl már fokozatosan csökken-

nek azok, mert ekkor már mindinkább nö—

vekszik az a valószínűség, hogy a felnőtt gyermekek egy része is elhal az apa halála előtt. Ezek az adatok tehát határozottan mu—

tatják, hogy a kisbirtokosoknál a gyermek—

létszám jóval kisebb, mint akár a gazdasági munkásoknál, akár —— különösen —— a gaz- dasági cselédeknél. Régóta tudott dolog, hogy a földmíves népnél a birtok elaprózo—

dásától való félelem a legfőbb szülőoka a gyermekáldás korlátozásának. Ezek az ada- tok világosan rámutatnak arra, hogy maga az a körülmény, hogy a földmívesnek bir- toka van, már korlátozó hatást gyakorol a gyermekek létszámára.

Az utolsó felvételnél nyert anyag más te—

kintetben is érdekes eredményeket produ- kál. Nemcsak az apák életkora szerint, ha- * nem kisebb birtokkategóriák szerint is meg— ' állapítottuk az élő gyermekek átlagos szá—

mát. A földmíveseknek három főcsoportjára vonatkozólag ezek az arányszámok a kö- vetkezők:

2. Az élő gyermekek átlagos száma a nős, lo holdon aluli kisbirtokosoknál, gazdasági cselé- deknél és gazdasági munkásoknál a foldblrtok

nagysága szerint.

Nombre moyen, suivant la, grandcur de la proprie'tá rurale, des enfants vivants chez les petits propriétaíres maríés de moins de 10 arp. et ehez les domestigues

et ouvriers agricoles mariás.

Jn.": HC

. , m 33? 5-3

Földbirtok nagysaga % § OÉÉ E §

§ §, 159 ;? ace

Grandeur de la propriété § ': % l e § lÉ

5§§ E 3 Vmi:

erte vág-9: sw meg O—W o'") Földnélküli —— 0 arp. cad. .. —— 287 219 1 kat. holdon alul —— Moins

de 1 arp. cad. .. .. .. .. 248 309 2'57 1'1—2 kat. hold —— arp. cad. 2'58 3'28 2'75

2-1—3 ,, , , ,, 2'64 3-72 2-95

3-1—4 , ,, ,, ,, 2-66 367 296

4'1—6 ,, ,, ,, ,, 2'73 3'50 2'95

6'1—8 ,, , ,, , 282 343 33-08

81—10 ,, ,, ,, ,, 288 13-52 304

Összesen —— Total .. .. ..

2. szám

1930 ___,

, Minthogy a három főcsoportba való so- rozásnál a birtokterjedelemre való tekintet nélkül az illetőknek a bemondása volt irány—

adó, természetesen a gazdasági cselédeknél és a gazdasági munkásoknál is vannak bir—

tokos csoportok, bár természetesen sokkal kisebb arányban, mint a tulajdonképeni kisbirtokosoknál.

A sorrend itt is ugyanaz, mint amit a korcsoportok szerint való részletezésnél lát- tunk. Minden birtokkategóriában a gazda- sági cselédek állanak első helyen, azután a gazdasági munkások következnek és utolsó helyen vannak mindenütt a kisbirtokosok.

Ennél az összehasonlításnál, ahol tulajdon- képen csak relneveze'sbeli különbségekről van szó, mégis mindenütt a kisbirtokosok vannak leghátul, pedig itt igazán semmi ok sincsen arra, hogy különbség legyen a há—

rom földmíveskategória gyermeklétszáma között, mert hiszen ha valakinek, mondjuk, 6—8 holdas birtoka van, végeredményben mindegy, hogy azt kisbirtokosnak, gazda- sági cselédnek, vagy gazdasági munkásnak nevezzük. A magyarázatot abban véljük megtalálni, hogy a gazdasági cselédek és munkások ebben a minőségükben szerezték Ameg a földbirtokot s a magasabb gyermek—

létszámhoz akkor jutottak, amikor még földnélküliek voltak, vagy kisebb földbir—

tokkal rendelkieztek. Ezzel szemben a kis- birtokosok már eredetileg is birtokosok vol—

tak s a földbirtoknak gyermekkorlátozó ha- tása náluk már elejétől fogva érvényesült.

3. Az élő gyermekek átlagos száma az 50—54 éves, nős, lO holdon aluli kisbirtokosoknál, gaz—

dasági cselédeknél és gazdasági munkásoknál a földbirtok nagysága szerint.

Nombre moyen, suivant la grandeur de la proprie'té rurale, des enfants vivants ehez les petite proprie'taires man'és de 50 Ez 54 ans et ayant moins de.10arp.etchezles domestigucs et ouvriers agricoles man'és de méme ága.

A földbirtok nagysága i Kisbirtokos lggáigciglgá gggíglííiaá;

Grandmrfig la Peti/ts pro— Domestigm's ()m'n'ers

proprzctc prictawas ugricolcs agricoles

Földnélküli — Oarp. c. —— 424 344

1 kat. holdon alul _ _ .

Moins de 1 arp. cad. 2 84 4 16 3 %

*1—1_2 kat. hold , _ , ,,

, ("p. cad, 3 02 4 03 5 41

2'1—3 ,, ,, 3'06 , 4'39 3'52

3'1—4 , ,, ,; 3'08 ' 4'63 3'37

í4'1—6 ,, ,, 3'09 4'14 3'45

6'1—8 ,, ,, ' 309 412 3'76

u8'1—10 ,, ,, i 3'24 4'17 3'53

( Összesen— Total ] 3—08 4—23

Hogy az esetleges korkülönbségnek za—

varó hatását kiküszöböljük, ragadjuk ki a, három kategóriából az 50——54 évesek cso—

portját, amely korcsoportban a gyermek—

létszám többnyire a maximumot éri el. (I,...

a 3. sz. táblát.)

Itt is ugyanaz a jelenség mutatkozik min- den birtokkategóriában, sőt mondhatni még kifejezettebben, mint az előbbi összeállítás—.

ban. Mindenütt a gazdasági cselédek állanak első helyen, azután következnek a gazdasági munkások s a legkisebb gyermeklétszámot mindenütt a kisbirtokosok mutatják, akik a három holdon felüli birtokkategóriákban, már különben is erősen döntő súllyal szere—

pelnek az abszolut számokban.

Nagyon érdekes azt is megfigyelni, hogy' a földmívesnépesség e három nagy csoport- jában külön-külön az egyes birtokkategó- riákban hogyan alakul a gyermeklétszám..

Maguknál a kisbirtokosoknál az arányszám—

nak majdnem határozott növekvését látjuk a felső birtokkategóriák felé, ami azt jelenti, hogy a birtok nagyobb terjedelme feltétlenül javítólag hat a gyermeklétszámra. Legked—

vezőtlenebb a helyzet az egy holdon aluli, kisbirtokosoknál, ahol csak 284 a gyermek- létszám családonkint, mig a 8—10 holda- soknál már majdnem fokozatos növekvés- sel felmegy az arányszám 3'24—ra. Miután életben lévő gyermekekről van szó, való—

színű, hogy itt már a kisebb gyermekhalan—

dóságnak is szerepe van a kedvezőbb arány- szám létrehozásában. A nagyobb birtok ugyanis kedvezőbb anyagi helyzetet s élet- körülményeket jelent s így valószínű, hogy a több földbirtokkal rendelkező kisbirtoko- soknál több gyermek is marad meg a szüle—

tett gyenmekek közül. Akár hogyan is áll a dolog, azt határozottan mutatják ezek a szá—

mok, hogy az egészen törpe bírtok legkedve—

zőtlenebb a népszaporodásra, a tőrpebirto- kosoknál legnagyobb a gyermekáldás kor—

látozása.

Ami a mezőgazdasági munkásokat illeti, náluk a birtokterjedelem növekvésének nincs ugyanaz a szabályosan mutatkozó hatása, amit a kisbirtokosoknál láttunk, de azért ná—

luk is legkisebb a gyermeklétszám az l hol—

don aluli birtokkal bíróknál. Egészenöholdig alig van különbség a különböző földterülettel bírók és a teljesen földnélküliek gyermek- létszáma között, de már 6 holdon felül ér- vényesül a nagyobb földbirtoknak gyer- meklétszámjavitó hatása. Igaz, hogy itt már meglehetősen alacsony abszolut számokról van szó ((S-WS holdas mezőgazdasági mun-—

2. szám, —— 1930 kás van 351 és 8—10 holdas csupán 162).

A gazdasági cselédeknél szintén alig lehet rendszert találni a számokban, itt azonban már különösen a 3 holdas kategóriától kezdve az abszolut számok kicsiny volta,

mely már a IDO—at sem éri el, befolyásolja az arányszámokat.

Annyi azonban itt is látszik az adatok- ból, hogy a földbirtok megléte, vagy meg nem léte nem befolyásolja a gyermeklétszá—

mot. sőt mondhatni, hogy általában a föld—

nélrkíili gazdasági cselédeknél és a földnél- küli gazdasági munkásoknál még nagyobb a gyermeklétszánn mint a földbirtokkal bíróknál.

Ezek az újonnan megállapított adatok

tehát igazolják azt a tételt, hogy a kisbirto—

kosok jóval szaporátlanabbak, mint a gaz—

dasági munkások és a gazdasági cselédek.

A kisbirtokosoknál is azonban az egészen törpe birtok az, amely a legnagyobb korlá- tozó hatást gyakorolja a gyermeklétszámra.

A földmíves népesség földhözjuttatása tehát a népesedési politika szempontjából csak akkor lenne kevésbbé kedvezőtlen hatású, ha minden családnak legalább 8—10 hold földet lehetne juttatni, az egészen kis-, vagy éppen törpebirtok a népesedési" politika, szemszögéből nézve csak ronthat a jelen—

legi helyzeten, ha talán szociális szempont- ból némi haszonnal jár is.

Kovács Alaios dr.

A főiskolai hallgatók újabb adatai.

Nouvelles données des étudiants de Hautes Ecoles de Hongrie.

Az !. évfolyamra újonnan beiratkozott hallgatók

(1929/30. !. félév).

Les étudiants de 176 azuée admis dans le IB?" semestre de ]929—30.

Résume'. Les données relatives aux e'tudiants sont recueillies par liO/fice cen- tral hongrois de statistigue lors des inscrip—

tions au IIe semestre. Depuis 1928—29, on y réunit aussi les données concernant les étudíants de premiere année admis dans le lefsemestre. Cette disposition sTmposa en premier lieu en raison de la loi sur le nu—

merus clausus gui a restreint le nombre des étudiants a admettre aux Hautes Écoles enseignant pris de guatrc cinguiemes des étudiants du pays. Cette limitation, guoigue adoucie par des arréte's ministériels et sur—

tout par une loi de 1928 gui apporta des modifications radicales, est nécessaire aujourrPhui encore a cause de l'énorme diminution du territoire et du trop grand nombre des gens diplómés.

II importe donc de savoir comment sont iréguentées Ies Hautes Écoles astreintes au numerus clausus (Universités proprement dites, Université Polgtechniguc, Acade'mies de droit), guelles sont les conditions et la répartition par sections des baeheliers y admis, parce gue ciest selon ceux-ci gue se iormera, dans les années scolaires sui—

vantes, le tableau de la jeunesse des Écoles.

L'enguéte ayant commencé en 1928—29, nous disposons maintenant des chi/fres de

deux années scolaires (noir le graphigue et les tableaux I, 2, 3, 4). Sur les étudiants de I"? anne'e, 7396 fréguentaient les Hautes Écoles () á années, 11% la Faculté de me'-

cíecine (a 5 ans), 16% [es Hautes Écoles de 3 années diétudes ou des cours de 1 d 2 ans, organisés dans les Hautes Écoles. Ils représentaienl' dans les Écoles de 3 a 4 an- nées d*étude un tiers de tous les étudiants inscrits et un cinguiéme ;; la Faculte' de médecine ou, comme nous venons de le dire, [Jenseignement dure 5 ans. Cette proportion, variant notablement d,une Facul'té ou Haute École a Pautre, présente une diminution

;: la Faculte' de médecine, á [Université Polgtechnigue, a la Faculte' des sciences économigues et aux Écoles dtagriculture et une augmentatíon aux Facultés de théologie, de droit, de philosophie et aux autres Hau- tes Écoles. En général, la jeunesse préfcre les Écoles de Budapest aux Universite's pro—

vinciales; aussi, la polítigue de decentrali—

sation a-t-eIIe ici de grandes difficultés a surmonter.

Dans les Hautes Écoles vise'es par la loi

sur le numerus c'lausus, Ie no'mbre des étu- diants de Ilre année a, des le [" semestre, atteínt la limite fixée par la loi, a Peacception des Facultés de the'ologie et de certaines Facultés de province ou cependant le nom—